NC-, CNC-programozó technológus A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma Az NC-, CNC programozó technológusok a fém- és gépipari jellegű foglakozások körébe, azon belül a gépésztechnikus foglalkozási szakmacsoportba tartoznak. 2005-ben a NC-, CNC- programozó technológusok létszáma 1000 fő körül mozgott. Munkahelyek jellege Az NC/CNC programozó technológusok legnagyobb része gépeket-, fémszerkezeteket-, illetve járműveket gyártó fémipari/építőipari cégeknél helyezkedik el. A leggyakrabban termelő-szakmunkás, illetve NC/CNC programozói szellemi munkaköröket töltenek be, de a pályán hosszabb időt eltöltöttek között nem ritka a művezetői-, csoportvezetői-, munkakör sem. Az NC/CNC programozó technológusok többségét 10 fő feletti kis- és közepes vállalkozások, illetve nagyvállalatok foglalkoztatják Magyarországon. A fémszerkezetgyártás területén nem ritka azonban, hogy egy-egy technológus egyéni vállalkozóként, 1-2 fős vállalkozás keretében dolgozik, amennyiben lehetősége van/volt a termeléshez szükséges tőkeigényes eszközpark beszerzésre. A modern NC/CNC berendezések beszerzése és fenntartása kifejezetten erős pénzügyi hátteret igényel, ezért ebben a szakmában ritka, hogy egy pályakezdő technológus egyéni vállalkozóként induljon, saját és/vagy bérelt termelő berendezésekkel, műhellyel ellátva. A NC-, CNC- programozó technológusok a gép-, és fémiparon belül a kis létszámú, de napjainkban egyre keresettebb foglalkozáscsoport. A NC-, CNC-programozó technológusként foglalkoztatottak többsége 10 fő feletti vállalkozásokban dolgozik. A fémfeldolgozás, gépipar területén történő foglalkoztatás kimagasló a Nyugat- Magyarországi, a Közép-Dunántúli, valamint az Észak-Magyarországi régiókban
A fémfeldolgozás, kohászat aránya a megyei foglalkoztatás szerkezetében, valamint az alágazati foglalkoztatottak eloszlása a megyék között A fémfeldolgozás, kohászat aránya a megye foglalkoztatás-szerkezetében (%) 6 % és felette 4 5,99 % 3 3,99 % 2 2,99 % 2 % alatt A fémfeldolgozás, kohászat alágazatai Vas- acélgyártás Nemvas fémgyártás, vasacélöntés Fémszerkezet gyártása Fémfelület-kezelés Szerszámgyártás Szén- és ásványi anyagbányászat Kőolaj -, földgázkitermelés Az egyes oszlopok mérete arányos a foglalkoztatottak számával Munkarend, Bérezés A fémipari területén jelentkező nagyfokú bel- és külföldi verseny-, valamint a szakmában fellelhető munkaerőhiány miatt gyakran előfordul a két- vagy többműszakos munkarend vállalásának követelménye. A munkaerőpiacon jelentős mértékű hiány mutatkozik NC/CNC programozókból, tehát olyan szakemberekből, amelyek képesek tervrajzok és paraméterek alapján kibernetikai programokat írni, a berendezéseket működtetni, a fellépő hibákat kiküszöbölni. A folyamatos munkavégzés időtartama általában napi 8 óra, de ennek mértékét jelentősen befolyásolja, hogy az adott munkakör szellemileg/fizikailag mennyire veszi igénybe a munkavállalót. Az a technológus, aki inkább szellemi munkakörben van, tehát a gépészmérnökökkel együttműködve programírással foglalkozik kevésbé számíthat 12 órás munkaidőre (hiszen ehhez a feladathoz éberség, fokozott koncentráció szükséges), ellenben azzal a programozóval, akinek a munkaköre az NC/CNC gépek működtetése gyakran előfordulhat a 12 órás munkavégzés is. A szakmában elérhető bérek ágazatonként és munkakörönként jelentősen változhatnak. A legjobb bérek a jármű-, járműalkatrész gyártás területén-, illetve mű-, vagy csoportvezetői munkakörökben érhetőek el. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint az NC-, CNC-programozó technológusok havi átlagos bruttó keresete 180 ezer forint volt 2005-ben, a pályakezdőké pedig 130 ezer forint. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet Az NC/CNC programozó technológusok iránti keresletet két markáns tényező határozza meg leginkább. Az egyik, amely szinte valamennyi fémipari szakmára jellemző, a gép-, illetve a fémipar termékei iránt támasztott kereslet. A hazai- és a világgazdaság növekedésével, az egyes iparágak fejlődésével egyre több gépre van szüksége a nemzetgazdaságoknak, így folyamatosan növekszik a jelentősége a gazdaságokat gépekkel, gépalkatrészekkel ellátó fémiparnak, valamint a fémszerkezeteket-, gépalkatrészeket előállító szakmunkásságnak. A magyarországi fémipar nemcsak belföldi, hanem elsősorban az európai igényeket elégíti ki, így a hazai fémiparban folyamatos a külföldi vállalatok betelepülése és ennek kapcsán a hazai vállalkozások fejlődése is. A fémiparon kívül a szakma iránti legnagyobb keresletnövekedést azok az építőipari cégek adják, amelyek fémszerkezetek (épület-, tartály-, toronyszerkezetek, korlátok, stb.) építésével és az építőelemek legyártásával foglalkoznak. Egy másik lényeges tényező a szakma iránti kereslet alakulásában a fémipari
technológiák változása. Rendszerváltás után Magyarország igyekezett beilleszkedni a Nyugateurópai (fémipari) piacokra, amelynek elengedhetetlen feltétele volt a versenyképes, költséghatékony gyártás. A versenyképes tömeggyártást ezen a területen az NC/CNC technológiák jelentették, amelyeket akkoriban jószerivel csak az országba befektető külföldi vállalatok engedhettek meg maguknak. A rendszerváltás óta eltelt időszakban minden tendencia az NC/CNC technológiák terjedésének irányába mutat a hazai cégeknél is. Jelenleg ugyancsak dinamikus növekedés tapasztalható az NC/CNC beruházások terén. Egyértelmű tehát a kibernetikus technológiák térnyerése a feldolgozóipar valamennyi de leginkább fémipari területén. A hagyományos technológiájű gépállományok fokozatos lecserélésével egyre nagyobb kereslet indukálódik az NC/CNC programozó technológusok irányába is. Megjegyezzük, hogy Magyarországon a tárgyalt szakmára kiképzett embereket azért alkalmazzák gyakrabban fizikai (termelői) munkakörökben, mert hiány van a csak NC/CNC gépkezeléssel foglalkozó gépkezelőkből, ugyanakkor az NC/CNC programozást (amely a tulajdonképpeni feladata lenne a technológusnak) gépészmérnökök látják el. A szakmacsoportban elhelyezkedni kívánók lehetőségei enyhe mértékben csökkenek. A szakmában dolgozok száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 6%-al lesz alacsonyabb. Ez annak köszönhető, hogy összességében a gépésztechnikusok iránti kereslet csökken mert egyszerűbb feladataikat a jövőben szakmunkásokkal, bonyolultabb, összetettebb munkáikat mérnökkel fogják a cégek elvégeztetni. (3K Consens Iroda szakértői becslés 2007) A fémipari, gépipari szakmák (közöttük a NC-, CNC-programozó technológusok) iránti kereslet a jövőben Budapesten, Pest megyében, valamint Közép-, és Nyugat-Dunántúli régióban fog a legnagyobb mértékben növekedni. Főként a 10 főnél kisebb szervezetekben lesz magasabb a kereslet a forgácsolók iránt. A fém- és gépipari középfokú szakmák iránti évi kereslet száma Budapest Pest Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Tolna Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád 2 11 58 25 34 51 31 39 38 25 12 66 47 57 75 43 58 271 122 268 595 666 764 521 311 342 173 225 649 334 189 418 504 344 464 299 310 mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói 2148 1038 410 1 10 100 1000 10000 Életkormegoszlás Az NC/CNC programozó technikus szakmában kiegyenlítetlen az életkoreloszlás. A 20-29 évesek, illetve a 45-54 évesek adják a legnépesebb korcsoportokat. A szakmába való viszonylag alacsony szintű belépés miatt középtávon a hivatás elöregedése várható. A foglalkozást választóknak többnyire közös jellemzője a műszaki-, valamint a (termelő)gépek iránti gyakorlati és elméleti érdeklődés és hogy viszonylag rövid képzési idő alatt keresett és jól megfizetett szakmára kívánnak szert tenni.
Az NC/CNC programozó technikusnak alapvetően kétféle munkakörre kell felkészülnie: 1. gépészmérnök mellett segédkezik az NC/CNC programok elkészítésében vagy (2.) termelő szakmunkás. Ennek megfelelően az NC/CNC programozó technikusi hivatás egyrészt az ülő munkát szívesen végzőknek-, másrészt (és a magyar körülmények között inkább az utóbbira kell felkészülni) az álló testhelyzetben, zárt térben, gépi eszközökkel végzett munka iránt érdeklődők számára a legmegfelelőbb, akik a gyártástechnológiai utasításoknak megfelelően képesek önállóan termelni az NC/CNC vezérlésű gépekkel. NC-, CNC-programozó technológus 20,0 15,0 % 10,0 5,0 0,0 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-X korcsoport (év) Fő feladatok, munkakörülmények Az NC/CNC programozó technológusok feladatai munkakörönként változhatnak. A termelő szakmunkás legfontosabb feladata, hogy a technológiai utasításoknak megfelelően az NC/CNC vezérlésű gépet felszerszámozza és a gépbe befogott munkadarab robotkaros megmunkálását végigkísérje, a fellépő hibákat azonosítsa és/vagy elhárítsa, lehetőségeihez mérten kiküszöbölje. A csoport-, művezető szakmunkás központi feladata a beosztottak munkájának irányítása, összehangolása és leellenőrzése, a biztonságos gyártási folyamat biztosítása, a termeléssel összefüggő adminisztrációk elvégzése, kapcsolattartás a gyártástervezéssel, szakmai tárgyalásokon/konzultációkon való részvétel. A nem szakmunkás munkakörben foglalkoztatott technológus önállóan vagy gépészmérnök irányítása alatt CAD/CAM rendszerek segítségével NC/CNC programokat hoz létre a legyártandó termék paramétereinek megfelelően. A szakmunkások munkaruhája a munkakörhöz és a zárt terű munkához illeszkedik. A termelő szakmunkások magas kihordási időtartamú-, a biztonsági előírásoknak megfelelő-, mozgásukat nem akadályozó-, vastag anyagú-, általában kék vagy zöld színű munkásuniformist hordanak. A magasabb munkakörökben lévő munkások meghatározott színű köpennyel különböztethetik meg magukat. A szellemi munkát végző szakemberek irodai, hétköznapi ruhákat viselnek. A védőfelszerelések hordását kesztyű, védősisak a termelés környezete határozza meg (például futódaruval ellátott üzemben a daru nyomvonalában védősisak hordása). Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások A legfontosabb kompetenciák a CAM/CAD ismerete, a NC/CNC programnyelv ismerete, NC/CNC gépkezelési ismeretek, nagyfokú koncentrációs készség, precizitás-, fokozott figyelem-, pontos mérés-, műszaki rajzolvasás képessége. A szakma csak előképzettséggel tanulható és felnőttképzésben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 8 általános elvégzése után nem tanulható közvetlenül a hivatás. Az új szakképzési
rendszerben a 8 általános tanulmányok után közvetlenül a CNC-forgácsoló szakma tanulható (azonban kizárólag felnőttképzésben), majd arra ráépítve válhat valaki NC/CNC programozó technológussá. Természetesen más fémipari- és egyéb szakmák is megfelelő alapot nyújthatnak ehhez a képzéshez. Számos többprofilú vállalat előnyként értékeli, ha a jelentkezőnek géplakatos végzettsége is van, de az NC/CNC technológusok e nélkül is biztos elhelyezkedésre számíthatnak. Az alapfokú szakmai nyelvtudás és a munkatapasztalat szintén előnyösek lehetnek az elhelyezkedésnél, főként a külföldi érdekeltségű vállalatoknál. A közelmúltban nem történtek az NC/CNC technológiai területén forradalmi újítások, megmaradtak a korábbi NC/CNC gépkezeléshez-, programíráshoz szükséges tudások iránti munkáltatói igények. A vállalatok jelenleg-, illetve a közeljövőben fokozottabban érvényesülő igényei a technológusokkal szemben: - NC/CNC vezérlésű gépek kezelése, - szabványosított NC/CNC programnyelv elsajátítása, - CAD/CAM ismeretek, - mérés- és szakrajztudás, - alapfokú szakmai idegen-nyelv ismeret. A magas fokú precizitás és koncentráció alapelvárások. Az elvárt kompetenciák munkakörönként változhatnak, de a mű-, illetve csoportvezetői munkaköröknél a fenti szaktudások általában kívánatosak, ugyanakkor ezekben a munkakörökben a tárgyalási tapasztalatok, a tárgyalástechnikai készségek is lényegesek lehetnek. Karrier Egy NC/CNC programozó technológus karrier-pályáját saját szaktudásán, munkavégzésénél kívül elsősorban a szervezet mérete határozza meg. A kisebb (2-9 fős) műhelyek esetében általában nincs mód arra, hogy a technológus kilépjen a termelésből és irányítói pozíciót foglaljon el, tehát aki mű- vagy csoportvezető, az gyakran termelőszakmunkás is egyben (kapcsolt munkakör). A kisebb cégeknél a leggyakoribb, hogy a szakmabeli egyrészt szellemi munkát végez (NC/CNC programokat készít), másrészt maga végzi a termelő tevékenységet is (felszerszámozza az NC/CNC gépeket, nyomon kíséri a gyártási folyamatot, stb.). A nagyobb vállalatoknál már lehetőség nyílik arra, hogy a termelőszakmunkás ténylegesen kiemelkedjen a közvetlen termelői szintről és irányítói-, szervezői pozíciót foglaljon el csoport-, illetve művezetőként. A szellemi munkát végző technológusnak van a legkisebb esélye a többletbefektetés nélküli karrierre, ehhez ugyanis rendre magasabb iskolai végzettséget kell szerezni. Karriernek lehet minősíteni azt az esetet is, amikor a termelő-szakmunkásból gyakorlati oktató lesz a cégnél. Általános tapasztalat, hogy ennél feljebb csak akkor léphet a szakmunkás egy hierarchiában, ha egyben iskolai végzettségét is növeli. Utóbbi a szellemi munkát végzőknél gyakran előfordul: az NC/CNC programozó technikus gépészmérnöknek tanul tovább. Az anyagi megbecsülés az évek számával emelkedik, az egyre tapasztaltabb szakmunkásoknak a cég iránti elkötelezettségét relatíve vonzó juttatásokkal igyekeznek erősíteni.