Bírálta: DÉVÉNYI KINGA IVÁNYI TAMÁS ノノ JANÓ ISTVÁN RÓNA JÚLIA Anyanyelvi lektor: DR. FUKUDA HIDEICSI A képanyagot gondozta: RÓNA JÚLIA A rajzokat LEHOCZKY ISTVÁN készítette A nyelvkönyv a Japán Foundation (Tokió) anyagi támogatásával készült. A támogatásért ezúton mond a Tankönyvkiadó köszönetet. 本 書 の 出 版 は 国 際 交 流 基 金 ( 東 京 )の 助 成 になるものであることをここ に 記 し 教 科 書 出 版 社 の 謝 意 を 表 するものであります ISSN 0239 0582 ISBN 963 18 2342 3 JAMADZSIMASZANORI, 1988 Képanyag: RÓNA JÚLIA, 1988
Bevezető Nyelvkönyvünk célja a mai japán nyelv, illetve azon belül az un. közös nyelv", a kjócúgó megtanítása. Ez a mai japán élet fő kommunikációs eszköze, a sajtó és a szépirodalom nyelve, ez képezi az iskolai oktatás alapját. A japán nyelv esetében elsősorban az írásrendszer megtanulása okoz a kezdőknek nehézséget, nyelvtanilag viszont meglehetősen egyszerű e nyelv. Ezért mindenkinek, aki viszonylag rövid idő alatt akar japánul megtanulni, azt ajánlom, fogadja el tényként a mai japán írásrendszert, s ne a latinbetűs írással összehasonlítgatva keresse a nehézségeket. Tapasztalataim つ szerint s erre hívom fel egyetemi és más óráimon is tanítványaim figyelmét azoknak megy könnyebben a japántanulás, akik képesek nyugodtan ülni és sok-sok füzetet telerajzolni teleírni. A tanulás megkezdése előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a japán egészen más szerkezetű nyelv, mint az angol vagy a francia vagy bármelyik más európai nyelv, amellyel eddig már foglalkoztak. Éppen ezért nem szabad ezekkel összehasonlítgatni, s így próbálkozni a megértésével, mert ez csak zavart okoz, és félreértések forrása lehet. Ha valamihez mégis hasonlítani akarjuk, legfeljebb a magyar lehet az, ugyanis ebben fedezhető fel időnként némi hasonlóság. De a különbségek természetesen óriásiak, s ezért azt ajánljuk, hogy először mindig magát a japán szerkezetet próbálják megérteni és használatát begyakorolni. Majd később, amikor már jól tudnak japánul, elmélyedhetnek az elméleti, nyelvészeti kérdésekben. Nyelvkönyvünk két fő részből áll. Az első részben 17 lecke található, ezek gondos tanulmányozásával elsajátíthatjuk a japán nyelv alapjait. A második rész szemelvényszövegeket tartalmaz, ezek az első részben tanultak további gyakorlását, az írott szöveg megértési készségének fejlesztését szolgálják. Az első lecke a japán szótagírás-jeleket és kiejtésüket mutatja be. Minél gyorsabban és tökéletesebben tanuljuk meg ezt a kétféle írást! A további leckék főleg ezzel a két írásmóddal íródnak. A második leckétől a leckék szerkezete a következő: főszöveg, szószedet, nyelvtani magyarázatok és gyakorlatok. Az ötödik leckétől a gyakorlatokat a kandzsik, a kínai eredetű bonyolult írásjegyek megtanulására készült táblázatok követik. A leckék egymásra épülnek, s előrehaladva olvasmányokkal is bővülnek. Ez azért szükséges, mert a mai Japánban még mindig igen nagy a beszélt nyelv és az írott nyelv közötti eltérés. S hogy japánul ne csak beszélni, de aktívan olvasni és írni is tudjanak, az olvasmányt éppúgy, mint a nyelvtan illusztrálására készült főszöveget, alaposan meg kell tanulni. Ha a gyakorlatokat minden alkalommal gondosan elkészítik, elvégzik, akkor a nyelvtani alapok kis erőfeszítéssel elsajátíthatók. A japán nyelv tanulása, mint már említettem, írásrendszere miatt elég nehéz. De gazdag irodalomkinccsel és az utóbbi idők modern tudományos és technikai ismeretanyagával bőven rendelkező nyelvről lévén szó, nemcsak a kuriózumot keresőknek, de mindenkinek hasznos tevékenységet jelenthet. Végezetül mindazoknak köszönetet mondok, akik értékes tanácsukkal, észrevételeikkel segítettek a könyv megírásában, valamint a Japán Foundationnak az ELTE, valamint az MTA Könyvtárába küldött felbecsülhetetlen értékű szakkönyvadományaiért, amely nélkül e könyv megírása lehetetlen lett volna, és a könyv kiadásához nyújtott támogatásáért. Külön köszönet illeti meg Lászlóné Róna Júliát, aki nemcsak a képek, illusztrációk összeállítását vállalta, hanem gondosan átolvasta a kéziratot is, s hasznos javaslataival hozzájárult a könyv tető alá hozásához. S nem utolsó sorban a Körösi Csorna Társaság Nyelvi Kollégiumának, ahol széles körben kipróbálhattam a könyv anyagát, és munkatársaimnak, barátaimnak, akik e nyelvkönyv megszületésének útját egyengették. Budapest, 1988. november A szerző
だいいっか 1. L e c k e 第 一 課 Hiragana Katakana a i u e o a i u e o あ い う え お ア イ ウ 工 オ ka ki ku ke ko ka ki ku ke ko か き く け こ カ キ ク ケ コ sza si szu sze szo sza si szu sze szo さ し す せ そ サ シ ス セ ソ ta csi cu te to ta csi cu te to た ち つ て と タ チ ツ テ ト na ni nu ne no na ni nu ne no な に ぬ ね の ナ ニ ヌ ネ ノ ha hi fu he ho ha hi fu he ho は ひ ふ へ ほ ハ ヒ フ へ ホ ma mi mu me mo ma mi mu me mo ま み む め も マ ミ ム メ モ ja ju jo ja ju jo や ゆ よ ヤ ユ ヨ ra ri ru re ro ra ri ru re ro ら り る れ ろ ラ リ ル レ 口 va o N va o N わ を ん ワ ヲ ン
ga gi gu ge go ga gi gu ge go が ぎ ぐ げ ご ガ ギ グ ゲ ゴ dza dzsi dzu dze dzo dza dzsi dzu dze dzo ざ じ ず ぜ ぞ ザ ジ ズ ゼ ゾ da dzsi dzu de do da dzsi dzu de do だ ぢ づ で ど ダ ヂ ヅ デ ド ba bi bu be bo ba bi bu be bo ば び ぶ べ ぼ バ ビ ブ ベ ボ pa pi pu pe po pa pi pu pe po ぱ ぴ ぷ ぺ ぽ パ ピ プ ペ ポ kja kju kjo kja kju kjo きゃ きゅ きょ キャ キュ キョ gja gju gjo gja gju gjo ぎゃ ぎゅ ぎょ ギャ ギュ ギョ sa su so sa su so しゃ しゅ しょ シャ シュ ショ dzsa dzsu dzso dzsa dzsu dzso じゃ じゅ じょ ジャ ジュ ジョ csa csu cso csa csu cso ちゃ ちゅ ちょ チャ チュ チョ dzsa dzsu dzso dzsa dzsu dzso ぢゃ ぢゅ ぢょ ヂャ ヂュ ヂョ
nja nju njo nja nju njo にゃ にゅ にょ ニヤ ニユ ニヨ 第 一 課 hja hju hjo hja hju hjo ひゃ ひゅ ひょ ヒャ ヒュ ヒョ bja bju bjo bja bju bjo びゃ びゅ びょ ビャ ビュ ビョ pja pju pjo pja pju pjo ぴゃ ぴゅ ぴょ ピャ ピュ ピョ mja mju mjo mja mju mjo みゃ みゅ みょ ミヤ ミュ ミョ rja rju rjo rja rju rjo りゃ りゅ りょ リャ リュ リョ Csak jövevényszókban található, nem japános szótagok, kiejtésük a latin betű szerint: je dzse ti tu di dju イェ ジェ ティ トゥ ディ デ fa fi fe fo kwa se ファ フィ フェ フォ クァ シェ wi we wo ca ce co ウィ ウェ ウォ ツァ ツェ ツォ cse va vi vu ve vo チェ ヴァ ヴィ ヴ ヴェ ヴォ
Hiragana és Katakana Írásmódja
第 一 課