KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/1111/2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009. október MUNKAANYAG a csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Kormány rendelet módosításáról /közigazgatási egyeztetés/ Budapest, 2009. október
2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint Ténylegesen szakmapolitikai értekezlet idıpontja: 2009. október 9. honlapon való közzététel idıpontja: 2009. október 12. közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2009. október 12. közigazgatási egyeztetés lezárása: 2009. október 20. i értekezlet idıpontja: 2009. október 29. kormányülés idıpontja 2009. november 4.
3 2. Az egyeztetésben részt vevık 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezık intézmény egyetért nem ért egyet MeH IRM PM nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt EÜM FVM NFGM HM KHEM KÜM OKM ÖM SZMM Legfıbb Ügyészség Állampolgári jogok országgyőlési biztosa Jövı nemzedékek országgyőlési biztosa 2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami Egyetért szerv nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi Egyetért szervezet nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete Köztisztasági Egyesülés Hulladék Munkaszövetség Környezetvédelmi Szolgáltatók Szövetsége Országos Kereskedelmi Szövetség Öko-Pannon Kht. Öko-Pack Kht. Öko-Ferr Kht. Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség 4
1. Az elıterjesztés célja V E Z E TİI ÖSSZEFOGLALÓ 5 1.1.A kormány-elıterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nehézfém-koncentráció határértéktıl a mőanyag rekeszek és a mőanyag raklapok esetében való eltérés feltételeinek meghatározásáról szóló, 2009. március 24-i 2009/292/EK bizottsági határozat hazai jogrendbe való átültetése. 1.2.A kormány-elıterjesztés szükségességének okai A magyar jogrendbe a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Cskr) beemelt, a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvben a nehézfém koncentrációra vonatkozóan meghatározott határértékektıl a mőanyag rekeszek és a mőanyag raklapok esetében való eltérés feltételeinek meghatározásáról címő, 99/177/EK határozat által biztosított tízéves átmeneti mentesség 2009. február elején lejárt. A Bizottság, azért dolgozta ki a hasonló tárgyú és azonos címő, 2009. márciusában megjelent, 2009/292/EK határozatot, mivel a tagállamokban elsısorban a mezıgazdasági termékek területén, még nagy számban használnak magasabb nehézfémtartalmú, mőanyagból készült rekeszeket, raklapokat. Összesen mintegy 4,5 millió tonnányi mennyiségben, 2 milliárd darab ilyen újrahasználható eszköz mozog a piacon, amelyek 30-60%-a (altípustól és tagállamtól függıen) még ma is nehézfémtartalmú pigmentet tartalmaz. Magyarországon a becslések szerint hét milliónál kevesebb ilyen újrahasználható eszköz lehet forgalomban, amelyek közül 30%-nál kisebb lehet az érintettek aránya. Abban az esetben, ha nem jelenik meg az új határozat, akkor ezekre a rekeszekre is az általános, 100 ppm-s (0,01%) szabály vonatkozna, aminek következtében állapotuktól függetlenül le kellene ıket cserélni. Egy ilyen azonnali csere a gyártó kapacitás szőkössége és a költségtényezık miatt sok, elsısorban kis és közepes vállalkozást az egyszer használatos csomagolásokra való áttérésre ösztönözne, ami semmiképp sem lehet támogatandó cél. A nehézfémek pigmentekként, nem oldható és nem migráló, a használat során közvetlen veszélyt nem jelentı szilárd színezékekként vannak jelen ezekben a polimer termékekben. A toxikus anyagok azonban bizonyos körülmények között (pl. kontrollálatlan égetéskor), esetleg lerakáskor extrém körülmények mellett, kikerülhetnek a polimer mátrixból, ezért ezeknek az eszközöknek az újrafeldolgozását vagy ártalmatlanítását szabályozni kell. 1.3.Az elıterjesztéssel érintett közfeladat változása Az érintett közfeladatok: Nem változnak 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás Mi a választott jogi megoldás lényege?
6 A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nehézfém-koncentráció határértéktıl a mőanyag rekeszek és a mőanyag raklapok esetében való eltérés feltételeinek meghatározásáról szóló, 2009. március 24-i 2009/292/EK bizottsági határozatban foglaltak Cskr-be való átültetése. A szabályozás rövid összefoglalása. Az Unió a nehézfémtartalmú ládákra, rekeszekre, raklapokra vonatkozó elıírásait eredetileg a 99/177/EK határozatba foglalta, tíz éves átmeneti mentességet adva ezen mőanyag eszközök esetében az elıírt nehézfémtartalomtól való eltérésre. Ez járt le most, 2009. februárjában és ezért bocsátották ki a nagyjából hasonló tartalmú, azonban más szerkezető és erısen átfogalmazott 2009/292/EK határozatot, mely annyiban lett kibıvítve, hogy az eszközök javításával kapcsolatban is az újrafeldolgozáshoz hasonló kikötéseket tartalmaz. A bizottsági határozatban új elemként jelennek meg rekeszek-raklapok javítására vonatkozó rendelkezések. A régi határozat is tartalmazta már szövegében a nehézfém szándékos hozzáadása és nehézfémek véletlen jelenléte fogalmakat, amelyek az evidenciára való tekintettel nem lettek beépítve a cskr szövegébe. A más szerkezető, de igen hasonló tartalmú új határozat azonban ezeket már önálló definícióként kezeli, így szerepeltetésük már szükségessé vált. A termékek, termények szállítására alkalmazott un. többször használható mőanyag ládák, rekeszek és raklapok gyakorlatilag az olcsó, általános célokra szánt mőanyagok (polietilén és propilén) megjelenésével együtt feltőntek és nagyrészt leváltották az addig erre a célra alkalmazott faládák zömét. 1960-1990 között, ezeknek a mőanyagtárgyaknak a színezésére gyakran használták a nehézfémtartalmú pigmenteket, amelyek szemben a polimerben oldható szerves színezékekkel, a mőanyagban kismérető szilárd részecskék formájában vannak jelen, termikusan stabilak, migrálásra, vándorlásra sem hajlamosak, és vízben gyakorlatilag oldhatatlanok. A ládák, rekeszek élettartama szokásosan 10-15 év, de kíméletes használat mellett ez bizonyítottan elérheti akár a 30 évet is. A fokozatosan csökkenı nehézfémtartalmat megengedı (ma 100 ppm, 0,01%) un. csomagolási irányelv, a 94/62/EK kidolgozását követıen rövid idın belül találkoztak a nehézfémtartalmú ládák problémájával. Felmérték azt, hogy gyakorlati szempontból irreális lenne ezeknek a nehézfémtartalmú eszközöknek a gyors forgalomból történı kivonása, mivel használatuk elég csekély, bár nem teljesen elhanyagolható mértékő kockázattal jár. Az Unió a nehézfémtartalmú ládák arányának csökkentésére már 1999-ben is, az újrafeldolgozás megnehezítését választotta, de nem vonatta ıket vissza a piacról, és ez a megközelítése most sem változott. Minden ilyen cikk anyagfáradás, degradáció vagy valamilyen erıs mechanikai hatás következtében elıbb utóbb elreped, eltörik. Szokásos módon ilyenkor a rekeszt ırlik, újrastabilizálják és az optimális mechanikai jellemzık biztosítása érdekében friss anyagot hozzáadva feldolgozzák. Épp
7 ezen a területen alkalmazott az Unió bizonyos megkötéseket. A törött eszközök esetében két lehetıséget hagyott. Újrafeldolgozzák ıket megint rekesszé vagy ládává oly módon, hogy friss anyagot legfeljebb 20%-nyi mennyiségben lehet adagolni, mely friss anyag nem tartalmazhat nehézfémet (Pb, Cd, Cr és Hg). Továbbá az így elkészített rekeszeket és ládákat külön meg kell jelölni, és olyan zárt rendszerben kell használni, ahol a visszatérési arány magasabb, mint 90%. A mozgást a rendszerbe való ki és bekerülést- dokumentálni kell, valamint évente jelentést kell tenni a hatóságoknak a rendszer mőködésérıl. A másik lehetıség az, hogy nehézfémtartalmuk figyelembe vételével a tönkrement eszközöket ártalmatlanítják. A 2009/292/EK határozat átültetésével egyidejőleg az egyszerőbb jogalkalmazás érdekében pontosításra kerül a Cskr. gyártó fogalma. 2.2.egyéb intézkedés Nincs. 2.3. alternatívák Nincs alternatíva. Jogharmonizációs kötelezettség. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az elıterjesztés hazánk jogharmonizációs kötelezettségén keresztül kapcsolódik a kormányprogramhoz. 4. Elızmények, kapcsolódások A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet. 5. Európai uniós kapcsolódások - A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nehézfém-koncentráció határértéktıl a mőanyag rekeszek és a mőanyag raklapok esetében való eltérés feltételeinek meghatározásáról szóló, 2009. március 24-i 2009/292/EK bizottsági határozat 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nehézfém-koncentráció határértéktıl a mőanyag rekeszek és a mőanyag raklapok esetében való eltérés feltételeinek meghatározásáról szóló, 2009. március 24-i 2009/292/EK bizottsági határozatban foglaltak Cskr-be való átültetése. 5.2.Elızetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Nem. 5.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. Nem.
6. Országgyőlési tárgyalásra vonatkozó információk - 7. Társadalmi egyeztetés 8 A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály-tervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidın belül észrevétel tehetnek. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében továbbá közvetlenül is megküldjük az egyeztetési lap 2.4. pontjában felsorolt szervezeteknek, valamint az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. 8. Vitás kérdések - 9. Az elıterjesztés kommunikációja Javasolt-e az elıterjesztés kommunikációja? Kormányülést követı szóvivıi tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Igen / nem? Nem Az elıterjesztı részérıl nyilatkozni fog: Következik-e kommunikációs kényszer a döntésbıl? Részletes kommunikációs terv:
I. A végrehajtás feltételei 9 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P A csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelv és kapcsolódó határozatai is jellegzetesen a kiterjesztett gyártói felelısségen alapulnak. Ez annyit jelent, hogy a gyártó itt a csomagolt termék elsı forgalomba hozója (ebben az esetben, mivel győjtı illetve szállítási csomagolásról van szó, pl. a sörgyár) felelıs a termékei csomagolására használt eszközök megfelelıségéért (itt nehézfémtartalmáért) és a képzıdı hulladék megfelelı kezelésért. Az állam feladata ilyenkor a megfelelı jogszabályi környezet kialakítása valamint az ellenırzés és szankcionálás. Közvetlen költségek legfeljebb annyiban jelentkeznének a hatóságoknál, hogy biztosítani kell az ellenırzés végrehajtásához szükséges, jelen esetben megfizethetı árú mérıeszközöket valamint a személyzetet. Ezt a feladatot (nehézfémtartalom ellenırzés) azonban mind a cskr, mind a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól szóló 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet már elıírta. Ahhoz, hogy a csomagolás környezetvédelmi követelményeinek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól szóló 91/2006. (XII.26.) GKM rendelet követelményeinek eleget tegyenek már gondoskodni kellett hordozható ellenırzı mőszerekrıl és kezelı személyzetrıl. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsıdleges, célzott hatások Az általános elıírásoknál magasabb nehézfémtartalmú ládák, mivel a matrixban levı nehézfém pigmentek nem jelentenek különösebb kockázatot, az újrahasználati rendszerben maradhatnak. Tönkremenetelüket követıen azonban vagy ártalmatlanítják ıket vagy újra ládákat készítenek belılük, esetleg megjavítják ıket, majd ezeket ( új és javított ládák) kontrollált 90%-s visszatérési arányú rendszerben használják. A gyártók számára elınynek tekinthetı az, hogy a jó állapotú tárgyakat felhasználási területükön tovább használhatják, amíg környezetvédelmi szempontból elıny az, hogy a tönkrement, magas nehézfémtartalmú tárgyak újrafeldolgozási lehetıségeit már korlátozzák. 2. Másodlagos hatások Nincsen. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei A vállalkozásoknak a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest változást nem jelent. b) A háztartások pénzügyi terhei
10 Nem kimutatható. (Az eszközök fokozatos pótlása várható a prognosztizálható ártalmatlanítás következtében, ami nem jár hirtelen költségugrásokkal.) c) Az elıterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Nincsenek kitüntetett csoportok. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Változatlan marad. e) Az elıterjesztés adminisztratív terhei Abban az esetben, ha a vállalkozásnak vannak magas nehézfémtartalmú ládái és rekeszei, amelyeket tönkremenetelüket követıen nem ártalmatlaníttat, hanem újra fel akar dolgoztatni ládákká, amelyeket az elıírásoknak megfelelı újrahasználati rendszerben akar mozgatni, akkor vannak évente kötelezı jelentéstételi kötelezettségei, ahogyan azt az uniós határozatok elıírják. IV. Költségvetési hatások Nincs költségvetési hatása. V. Egészségügyi hatások Közvetlen egészségügyi hatása az ép ládák használatának az elvégzett kísérletek szerint nincsen. VI. Környezeti hatások A nehézfémek pigmentekként, nem oldható és nem migráló, a használat során közvetlen veszélyt nem jelentı szilárd színezékekként lehetnek jelen a szabályozás tárgyát képezı mőanyag ládákban és rekeszekben. A toxikus anyagok azonban bizonyos körülmények között (pl. kontrollálatlan égetéskor), esetleg extrém körülmények melletti lerakáskor, kikerülhetnek a polimer matrixból, ezért ezeknek a tönkrement eszközöknek az újrafeldolgozását vagy ártalmatlanítását gondosan követni és szabályozni kell. A környezet általános állapotára ez mindenképp pozitív hatással van. Budapest, 2009. október Szabó Imre
11 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Kormány rendelet módosításáról szóló elıterjesztést, és elrendeli az elıterjesztés mellékletében szereplı tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.
12 Melléklet a KvVM/KJKF/1111/2009. számú kormány-elıterjesztéshez A Kormány /2009. ( ) Korm. rendelete a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: 1. A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cskr.) 2. (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következı rendelkezés lép, továbbá a 2. (1) bekezdése a következı f)-h) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) e) gyártó: a csomagolt termék Hgt. szerinti gyártója; f) nehézfém: az ólom, a kadmium, a higany és a hat vegyértékő króm; g) nehézfém szándékos hozzáadása: valamely nehézfémet tartalmazó anyag szándékos felhasználása egy csomagolás vagy csomagolási összetevı kialakításában, ahol annak jelenléte kívánatos a végsı csomagolásban vagy csomagolási összetevıben egy meghatározott jellemzı, megjelenés vagy minıség biztosítása érdekében, ide nem értve a csomagolóanyagok javításához nyersanyagként alkotóelemeiben nehézfémet is tartalmazó újrafeldolgozott anyag felhasználását. h) nehézfém véletlen jelenléte: a nehézfém csomagolás vagy annak összetevıjében nem szándékos hozzáadás következtében való jelenléte. 2. A Cskr. 3. (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: (Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki:) c) a mőanyag rekesz, illetve raklap (6) bekezdés szerinti javítására és újrafeldolgozására.
(1) A Cskr. 3. -ának (6)-(8) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: 13 3. (6) A mőanyag rekesz, illetve raklap javítására és újrafeldolgozására az (1) bekezdés szerinti tilalom akkor nem áll fenn, ha a) csomagolási hulladéknak minısülı mőanyag rekesz, illetve raklap kerül felhasználásra, b) az e célból felhasznált egyéb anyag mőszakilag szükséges mértékő, de legfeljebb az új rekesz, illetve raklap tömegének 20 %-át nem haladja meg, és c) nehézfém szándékos hozzáadására nem kerül sor. (7) A gyártó a (6) bekezdés szerinti megjavított vagy újrafeldolgozott, a 3. (1) bekezdésben meghatározott határértéket meghaladó mértékő nehézfémet tartalmazó mőanyag rekeszt, illetve raklapot tartós és jól látható módon a nehézfémtartalomra utaló azonosító jelzéssel látja el. (8) A gyártó, illetve a forgalmazó biztosítja, hogy a (7) bekezdés szerinti azonosító jelzéssel ellátott mőanyag rekeszek és raklapok olyan elosztó, visszavételi és újrahasználati, illetve hasznosító rendszerben kerüljenek felhasználásra, ahol élettartamuk alatt a rendszerben maradásuk 90%-os arányban biztosított. (2) A Cskr. 3. -a a következı (9) bekezdéssel egészül ki: (9) A gyártó az újra nem használt, 3. (1) bekezdésben meghatározott határértéket meghaladó mértékő nehézfémet tartalmazó mőanyag rekeszt, illetve raklapot a (6) bekezdés szerint újrafeldolgozza, vagy ártalmatlanításáról gondoskodik. 4. A Cskr. 12. -a a következı (8)-(10) bekezdéssel egészül ki: (8) A gyártó az általa visszavett, újrahasznált, újrafeldolgozott, illetve ártalmatlanított 3. (1) bekezdésben meghatározott határértéket meghaladó mértékő nehézfémet tartalmazó mőanyag rekeszt, illetve raklapot nyilvántartja. (9) A gyártó az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján tárgyévet követı év január 31-ig adatot szolgáltat a Fıfelügyelıség részére az évente forgalomba hozott, visszavett, újrahasznált, újrafeldolgozott, illetve ártalmatlanított mennyiségrıl, valamint a 3. (8) szerinti rendszer mőködésérıl. (10) A gyártó az (8) bekezdés szerinti nyilvántartását négy éven keresztül köteles megırizni. 5.
A Cskr. 14. (5) bekezdésének f) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: (Ez a rendelet a következı uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) 14 f) A Bizottság 2009/292/EK határozata (2009. március 24.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nehézfém-koncentráció határértéktıl a mőanyag rekeszek és a mőanyag raklapok esetében való eltérés feltételeinek meghatározásáról, 6. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követı napon lép hatályba. (2) A Cskr. 3. -ának (1) bekezdésében az ólom, kadmium, higany és króm (VI) (a továbbiakban együtt: nehézfém) szövegrész helyébe nehézfém szöveg lép. (3) A Cskr. 14. -ának (4) bekezdése hatályát veszti. (4) Ez a rendelet a kihirdetését követı második napon hatályát veszti. (5) Ez a rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nehézfém-koncentráció határértéktıl a mőanyag rekeszek és a mőanyag raklapok esetében való eltérés feltételeinek meghatározásáról szóló, 2009. március 24-i 2009/292/EK bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja.