1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.



Hasonló dokumentumok
Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Közbiztonsági referensek képzése

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

A katasztrófavédelem megújított rendszere

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

Dr. Varga Attila ezds.

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

VAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG

A Kormány /2011. ( ) rendelete. az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosításáról

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Közbiztonsági referensek képzése

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

Sürgősségi lánc felépítése és működése

Katasztrófavédelmi felkészítés

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

A tervezet előterjesztője

AZ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE ÉS KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA

Magyar joganyagok - Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirata, 2. oldal - irányítja a katasztrófavédelmi kirendeltségeket, a hivat

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

Az átszervezés területi feladatai

Magyar joganyagok - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirat 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása

1. A polgári védelmi feladatok és a tervezés rendszere

Magyar joganyagok - Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okira 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz

Katasztrófa-megelőzési fejlesztési irányok a Műegyetemen

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait.

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Rendészeti igazgatás. Rendészet

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre

A szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

A polgári védelmi tervezés rendszere és követelményei

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE

A VÉDELMI IGAZGATÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

és s feladatrendszere (tervezet)

Közbiztonsági referensek képzése

KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai. Kistelek május 15.

T E R V E Z E T

Közbiztonsági referensek képzése

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia

A rendészeti szervek általános jellemzése

Közbiztonsági referensek képzése

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

hatályos:

A Rendőrs. rség g feladatai a katasztrófav. favédelemben. rnagy védelmi kiemelt főreferensf. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság

A vizek kártételei elleni védekezés irányítása katasztrófaveszély, veszélyhelyzet időszakában

ÖSSZEFOGLALÓ SEVESO III.

XXI. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései április 15.

A képviselőtestületek és a jegyzők közútkezelői és közlekedési hatósági feladatai

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

k) 23. (5) bekezdésében az az agrárpolitikáért felelős szövegrész helyébe az a szöveg, 22.

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

KE Felkészültség és reagálás vészhelyzetre

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Fókuszban a belső védelmi terv (BVT) gyakorlat

LAKITELEK KÉPVISELŐTESTÜLETE

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 6. VEZETÉS, IRÁNYÍTÁS SZAKMACSOPORT

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet)

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

Közlekedés csoportosítása

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE

ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK EGY ESETLEGES INFLUENZA-JÁRVÁNY HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE (EGY VÁLTOZAT)

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

A nemzeti védekezés időszakai

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Vasúti Erősáramú Konferencia

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

A BM OKF helye, szerepe a hazai létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében. Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető

HÍRLEVÉL # JÚLIUS 2018 JANUÁR

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése

/2011. (XI.10)

Új működtetési környezet

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

Átírás:

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye, amely súlyosan, tömegesen veszélyezteti az ember életét, egészségét, életfeltételeit, környezetét és a szélesebb értelemben vett nemzeti vagyont. Katasztrófa: különleges jogrend kihirdetésére alkalmas vagy azt el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Ezek felsorolásszerűen: - természeti jelenség, illetve a természet állapotában bekövetkezett alapvető változás - az épített emberi környezet állapotában bekövetkezett lényeges változás - ipari jellegű baleset - közlekedés és szállítás során bekövetkezett baleset - szerves élőlények (organizmusok, beleértve a genetikailag manipulált organizmusokat is) járvány-szerű elterjedése - nukleáris jellegű baleset, illetve annak következményeként kialakult radioaktív szennyeződés - tűz, robbanás - szándékos és/vagy gondatlan emberi cselekedet - a bekövetkezett katasztrófa, amely újabb katasztrófa kiváltó oka lehet. A katasztrófák csoportosításának néhány lehetősége: - megnevezés szerint: természeti katasztrófák, civilizációs katasztrófák - térbeli kiterjedése szerint: helyi (lokális), regionális, országos, földrészre kiterjedő, világméretű - időbeni lefolyása alapján: gyors lefolyású, közepes, elhúzódó - eredete alapján: geológiai, hidrológiai, rendkívüli időjárás okozta, ipari, stb. - a természeti és civilizációs ártalmak elleni védelem területei szerint: környezeti, tűz-, robbanás, szándékos vagy gondatlan emberi cselekedethez kapcsolódó, összetett.

További csoportosításuk: I. Környezeti katasztrófák: 1. Természetes emberi környezeti katasztrófák: A) Természeti elemekhez kapcsolódó:- földrengés, -ár, belvíz, - járvány, -viharok B) Természeti elemek kölcsönhatásához kapcsolódó: - vulkáni, -tengeri, -aszály, -fagy, -csapadékhoz kapcsolódók C) Természetes emberi környezet változásaihoz kapcsolódó: - levegő, - termő talaj, -vízkészlet, -növényvilág, - állatvilág, -világűr. 2. Épített emberi környezeti kat.: A) Ipari: -technológiai folyamat kat., - mérgező anyag kijutása, - nukleáris, -biológiai anyag kijutása, -egyéb anyag kijutása, -űrtechnikai kat. B) Közlekedési, szállítási kat.: -közúti, -vasúti, -vizi, -légi, -vezetékes C) Épített emberi körny. változásai: -urbanizációs, -víztározó pusztulása., -védművek rongálódása, -bánya, -egyéb II. III. IV. Tűz és robbanás katasztrófák: 1. Tűz: A) Természetes emberi környezeti B) Épített emberi környezeti 2. Robbanás: A) Gáz B) Folyadék C) Por D) Szilárd és egyéb. Szándékos vagy gond. emberi csel. kialakuló kat. 1. Tömeg mozgáshoz kapcs. 2. Termeléshez kapcs. 3. Terrorcselekményhez kapcs. 4. Fegyv. szerv. béke időszaki tev. kapcs. 5. Háborúhoz kapcs. Katasztrófák következtében kialakuló újabb kat.

Ágazati katasztrófavédelmi feladatok és szabályok rendszere Valamennyi minisztérium és országos hatáskörű szerv a saját ágazati irányítójaként vesz részt a feladatok megoldásában. Feladatuk minden minősített időszakhoz, veszélyhelyzethez és az ezekre való felkészüléshez kapcsolódik. Ennek keretében: követelménytámasztás a saját, illetve más ágazatok iránt az ágazat összefüggő feladatrendszerének kialakításáról való gondoskodás ágazati- és részkoncepció javaslatok kidolgozása a minősített időszakok és a veszély (katasztrófa) helyzetek kezelésére, a centrális irányítású saját szervek, szervezetek tevékenységének összehangolása, a minősített időszakokra, a veszély (katasztrófa) helyzetekre vonatkozó ágazati információk elemzése, összegezése, a tárca követelmények meghatározása, a teljesítés szakmai szabályainak megállapítása, a minisztérium, az irányítása és a felügyelete alá tartozó szervek, szervezetek minősített időszaki, tevékenységének személyi-, szervezeti- és logisztikai feltételeinek beleértve a szakirányítás alá tartozó felsőoktatási intézményeket is megállapítása, a hatáskörbe tartozó feladatokhoz kapcsolódó feladatokhoz kapcsolódó intézkedési- és feladatterv készítési kötelezettség előírása, a tervek formai és tartalmi követelményeinek meghatározása, centrális irányítású államigazgatási szervek minősített időszaki és veszélyhelyzeti feladatainak, valamint a területi és helyi védelmi igazgatási szervekkel való együttműködés rendjének meghatározása, a felkészülés eredményességének ellenőrzése, a hiányosságok megszüntetése, a gazdaság, a lakosság, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, az ország területének előkészítésével kapcsolatos tervekben megállapított védelmi fejlesztések ágazati megvalósításának biztosítása, a követő tervezés módszere alapján az ágazati tervprognózis elkészítése, az ágazati tervező munka irányítása és ellenőrzése, a különleges jogrend szervezet szerint a felügyelet alá tartozó területek, szakterületek legfontosabb erőforrásainak (termelési kapacitás, védelmi készletek, a minősített időszaki vagy veszélyhelyzetbeni gazdaságirányításhoz szükséges adatok) nyilvántartása, mozgósítási feladatainak, valamint a funkcionális tevékenység veszélyhelyzeti, minősített időszaki vagy háborús rendjének meghatározása, az ehhez kapcsolódó személyi, szervezeti és logisztikai feltételek kialakítása, a védekezési, a védelmi érdekek átállításával, a minősített időszaki, veszély vagy háborús időszaki gazdaságirányítási és gazdálkodási rend bevezetésével kapcsolatos jogszabály-tervezetek elkészítése, naprakész állapotban tartása, a tárca (a termelés, a működés és irányítás szempontjából nélkülözhetetlen személyek) meghagyási keretszámaira javaslatok kialakítása, a jóváhagyott keretszámok lebontása az ágazati szervekre, szervezetekre és intézményekre, a dolgozók, a bevont személyek képzésének, továbbképzésének, felkészítésének és tájékoztatásának szabályozása, a végrehajtás megszervezése, irányítása és ellenőrzése, a területi önkormányzati szerveknél (fővárosi, megyei önkormányzatok) az ágazati feladatok teljesítésének elősegítése és koordinálása, az eseményt közvetlenül megelőző időszakban az átmeneti, illetve a veszély soráni, a minősített időszaki vagy háborús működési rend bevezetését szolgáló jogszabály-

tervezetek kiadásra való előkészítése, a hatályosulás feltételrendszerének biztosítása, a tervprognózis és a végrehajtást szolgáló intézkedési tervek pontosítása, valamint ezek egyes részterületekre vonatkozó fejezeteinek kiadása, a veszély időszakában áttérés a helyzetnek megfelelő működési rendre (védelmi vagy igazgatásra), a tervek, intézkedések és jogszabályok teljes körű hatályba léptetése, bevezetése, a feladatok teljesítése: a tervprognózis alapján kidolgozott intézkedési tervek, jogszabályok végrehajtásának elrendelése, a végrehajtás irányítása és ellenőrzése, az irányítás alá tartozó területek védelmi célú átállításának irányítása, a helyzet, illetve a terv szerinti végrehajtás menetének folyamatos tanulmányozása, a szükségessé váló operatív intézkedések megtétele, a veszély jellegének megfelelő, a legfelsőbb szintű vezető szervek döntései végrehajtásának biztosítása, az operatív intézkedések kidolgozása, kiadása (például: az erőforrások, a termelés átcsoportosítására, a lehetséges és szükséges mértékű helyreállításra, stb.). A tárcák sajátos feladatai lehetnek: az ágazatok célirányos fejlesztése, a minősített időszakban és veszélyhelyzetben az alkalmazhatóság figyelembe vételével, a saját vezetési rendszer híradó és informatikai rendszerének kialakítása, fenntartása, fejlesztése, az ország területének előkészítéséből a tárcát érintő feladatok tervezésében és végrehajtásában való közreműködés, a felelősségi körbe tartozó védelmi készletek képzése, kezelése, a honvédelmi, a katasztrófavédelmi, illetve egyéb minősített helyzetekben és veszély esetén való működési követelmények kielégítéséhez, a forgalom korlátozására, tilalmára vonatkozó intézkedések kidolgozása és érvényesítése, a helyreállítás és újjáépítés ágazati irányítása, a személyi és dologi feltételek megteremtésében való szabályozási és irányítási közreműködés, az együttműködők körének meghatározása, követelményrendszerének megállapítása Ágazati katasztrófavédelmi feladatok és szabályok rendszere Valamennyi minisztérium és országos hatáskörű szerv a saját ágazati irányítójaként vesz részt a feladatok megoldásában. Feladatuk minden minősített időszakhoz, veszélyhelyzethez és az ezekre való felkészüléshez kapcsolódik. Ennek keretében: követelménytámasztás a saját, illetve más ágazatok iránt az ágazat összefüggő feladatrendszerének kialakításáról való gondoskodás ágazati- és részkoncepció javaslatok kidolgozása a minősített időszakok és a veszély (katasztrófa) helyzetek kezelésére, a centrális irányítású saját szervek, szervezetek tevékenységének összehangolása, a minősített időszakokra, a veszély (katasztrófa) helyzetekre vonatkozó ágazati információk elemzése, összegezése, a tárca követelmények meghatározása, a teljesítés szakmai szabályainak megállapítása, a minisztérium, az irányítása és a felügyelete alá tartozó szervek, szervezetek minősített időszaki, tevékenységének személyi-, szervezeti- és logisztikai feltételeinek beleértve a szakirányítás alá tartozó felsőoktatási intézményeket is megállapítása,

a hatáskörbe tartozó feladatokhoz kapcsolódó feladatokhoz kapcsolódó intézkedési- és feladatterv készítési kötelezettség előírása, a tervek formai és tartalmi követelményeinek meghatározása, centrális irányítású államigazgatási szervek minősített időszaki és veszélyhelyzeti feladatainak, valamint a területi és helyi védelmi igazgatási szervekkel való együttműködés rendjének meghatározása, a felkészülés eredményességének ellenőrzése, a hiányosságok megszüntetése, a gazdaság, a lakosság, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, az ország területének előkészítésével kapcsolatos tervekben megállapított védelmi fejlesztések ágazati megvalósításának biztosítása, a követő tervezés módszere alapján az ágazati tervprognózis elkészítése, az ágazati tervező munka irányítása és ellenőrzése, a különleges jogrend szervezet szerint a felügyelet alá tartozó területek, szakterületek legfontosabb erőforrásainak (termelési kapacitás, védelmi készletek, a minősített időszaki vagy veszélyhelyzetbeni gazdaságirányításhoz szükséges adatok) nyilvántartása, mozgósítási feladatainak, valamint a funkcionális tevékenység veszélyhelyzeti, minősített időszaki vagy háborús rendjének meghatározása, az ehhez kapcsolódó személyi, szervezeti és logisztikai feltételek kialakítása, a védekezési, a védelmi érdekek átállításával, a minősített időszaki, veszély vagy háborús időszaki gazdaságirányítási és gazdálkodási rend bevezetésével kapcsolatos jogszabály-tervezetek elkészítése, naprakész állapotban tartása, a tárca (a termelés, a működés és irányítás szempontjából nélkülözhetetlen személyek) meghagyási keretszámaira javaslatok kialakítása, a jóváhagyott keretszámok lebontása az ágazati szervekre, szervezetekre és intézményekre, a dolgozók, a bevont személyek képzésének, továbbképzésének, felkészítésének és tájékoztatásának szabályozása, a végrehajtás megszervezése, irányítása és ellenőrzése, a területi önkormányzati szerveknél (fővárosi, megyei önkormányzatok) az ágazati feladatok teljesítésének elősegítése és koordinálása, az eseményt közvetlenül megelőző időszakban az átmeneti, illetve a veszély soráni, a minősített időszaki vagy háborús működési rend bevezetését szolgáló jogszabálytervezetek kiadásra való előkészítése, a hatályosulás feltételrendszerének biztosítása, a tervprognózis és a végrehajtást szolgáló intézkedési tervek pontosítása, valamint ezek egyes részterületekre vonatkozó fejezeteinek kiadása, a veszély időszakában áttérés a helyzetnek megfelelő működési rendre (védelmi vagy igazgatásra), a tervek, intézkedések és jogszabályok teljes körű hatályba léptetése, bevezetése, a feladatok teljesítése: a tervprognózis alapján kidolgozott intézkedési tervek, jogszabályok végrehajtásának elrendelése, a végrehajtás irányítása és ellenőrzése, az irányítás alá tartozó területek védelmi célú átállításának irányítása, a helyzet, illetve a terv szerinti végrehajtás menetének folyamatos tanulmányozása, a szükségessé váló operatív intézkedések megtétele, a veszély jellegének megfelelő, a legfelsőbb szintű vezető szervek döntései végrehajtásának biztosítása, az operatív intézkedések kidolgozása, kiadása (például: az erőforrások, a termelés átcsoportosítására, a lehetséges és szükséges mértékű helyreállításra, stb.). A tárcák sajátos feladatai lehetnek: az ágazatok célirányos fejlesztése, a minősített időszakban és veszélyhelyzetben az alkalmazhatóság figyelembe vételével,

a saját vezetési rendszer híradó és informatikai rendszerének kialakítása, fenntartása, fejlesztése, az ország területének előkészítéséből a tárcát érintő feladatok tervezésében és végrehajtásában való közreműködés, a felelősségi körbe tartozó védelmi készletek képzése, kezelése, a honvédelmi, a katasztrófavédelmi, illetve egyéb minősített helyzetekben és veszély esetén való működési követelmények kielégítéséhez, a forgalom korlátozására, tilalmára vonatkozó intézkedések kidolgozása és érvényesítése, a helyreállítás és újjáépítés ágazati irányítása, a személyi és dologi feltételek megteremtésében való szabályozási és irányítási közreműködés, az együttműködők körének meghatározása, követelményrendszerének megállapítása