Intézményünk mérési, értékelési rendszere Innováció

Intézményünk mérési, értékelési rendszere Innováció Készítette: Békési Attila 2010. június, Zagyvarékas Damjanich János Általános Iskola és Óvoda

Tartalomjegyzék Helyzetelemzés... 3 Mérés... 8 Mérési struktúra az intézményben... 9 I. Tanulói mérések... 10 II. Munkatársi mérések... 33 III. Partneri kapcsolatok... 36 IV. Intézményértékelés... 41 Melléklet... 44 2

Az elmúlt évtizedben jelentıs erıfeszítések történtek az intézményi belsı, s ezzel együtt a külsı értékelés kultúrájának fejlesztése érdekében. Az intézményrendszer e téren jelentıs szemléleti váltáson ment át. Ma már nem az értékelés szükségességérıl, a minıségfejlesztésben betöltött, semmivel nem pótolható szerepérıl kell meggyızni az iskolaigazgatókat, óvodavezetıket, pedagógusokat, óvónıket. A problémát ma az jelenti, hogy miként lehet beépíteni a folyamatos értékelést az intézmények nevelési-oktatási, menedzselési, vezetési folyamataiba. Ugyanis a belsı és külsı értékeléssel nyert, a tanulók tudására, neveltségi szintjére, az intézményi tevékenység különbözı elemeire vonatkozó információk, adatok akkor válnak minıséget fejlesztı tényezıvé, ha nemcsak és nem is elsısorban az ellenırzést, a szankcionálást célozzák, hanem az önkorrekciót, az önfejlesztést, a folyamatokhoz való mind tudatosabb viszony kialakulását. Helyzetelemzés Település neve: Zagyvarékas Szociális helyzet a településen Munkanélküliek száma a településen 245 Ebbıl tartósan munkanélküli 111 Rendszeres szociális segélyt kapó háztartások száma 196 Azon gyermek száma, akik után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igényelnek 420 ebbıl Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 0 183 Közszolgáltatások elérhetısége Közszolgáltatások Helyben Más településen, éspedig... (km) KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Helyben, más településrıl kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom? A szolgáltatás ellátatlan

Közszolgáltatások Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Helyben X X Más településen, éspedig... (km) Helyben, más településrıl kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom? 20 alkalommal (heti 3 Szolnoki Ádám Jenı Zeneiskola, heti Alapfokú mővészetoktatás X 2 néptánc) KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás Szolnok (13) Korai fejlesztés és gondozás Szolnok (13) Fejlesztı felkészítés Szolnok (13) Nevelési tanácsadás Szolnok (13) Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Szolnok (13) Gyógytestnevelés GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsıde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona Szolnok (13) X X X X X A szolgáltatás ellátatlan X X 4

A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú mővészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztı felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsıde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona X X X X X X Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett formában non tézmé In- Többcélú profit, civil, ny- egyházi fenn- tartó Társulás szervezet, vagy gazdasági társalás társuság Megyei önkormány zat Egyéb 5

Általános iskola (minden intézmény vonatkozásában) Általános iskolai intézmények száma: 1 Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 19 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 14 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 261 Általános iskolai magántanulók száma 6 Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók száma 13 Gyógypedagógiai oktatásban részesülı általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 0 Hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma 173 Halmozottan hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma 89 Általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok száma (gyógypedagógiai elıkészítı osztályok tanulóival 25 együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 34 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 87 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 1 6

A településen élı felsı tagozatos általános iskolás tanulók száma, eljárók száma A településen élı óvodás gyermekek, Összesen: HH / HHH tanulók száma 506 n.a Felsı tagozatos (5-8.) helyben 119 68/42 ebbıl más településre eljáró n.a n.a települések nevei: Szolnok, Szászberek Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés OM azonosító Intézmény neve Gyermek-, tanulólétszám az intézményben módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Ösz- HH / Ösz- HH / Ösz- HH / Ösz- HH / szese HH SNI szese HH SNI szese HH SNI szese HH n H n H n H n H Damjanich 035958 János Általános Iskola és Óvoda 371 255/ 127 16 261 173/ 89 13 7

Mérés A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az intézményben zajló oktatási munka eredményeirıl, az intézmény mőködésének különbözı területeirıl folyamatosan, megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának. A mérés-értékelés fontos funkciója, hogy a maga sajátos eszközeivel, belsı mechanizmusaival visszahasson a tartalmi fejlesztésre, ösztönözze azt a kívánatos irányba. A mérésiértékelési eljárások viszonylag rövid idı után egyfajta megfelelési kényszert indukálnak az intézményekben. Valójában a központi, külsı értékelés egyik legfontosabb célja ennek az igénynek a megteremtése. Az intézmény saját presztízsének, külsı imázsának pozitív alakítása szempontjából egyre fontosabbnak érzi, hogy jobbak legyenek a teljesítményei, a tanulók minél nagyobb hányada feleljen meg a mérési feladatok által is körvonalazott követelményeknek. Ez a megfelelési kényszer maga után vonja, hogy az intézmény felülvizsgálja saját helyi tantervét, s megpróbálja növelni azoknak a tartalmi elemeknek az arányát, amelyek segítik a tanulói teljesítmények színvonalának növelését. Egyre több és több olyan jellegő tudáselemet építenek be, amely összhangban van a mérési eszközökben megjelenı feladatokkal. A központi, külsı mérés így válhat a tartalmi szabályozás, a helyi tanterv egyik fontos alakító tényezıjévé. 8

Mérési struktúra az intézményben Mérések I. Tanulói II. Munkatárs - OKM - Teljesítményértékelés - Belsı kompetenciamérésegus (pedagó- és nem pedagógus - Tantárgyi mérések körben) - Testnevelés (fizikai - Önértékelés állapotmérés) - Munkaközösség - Difer mérés (nem vezetıi, vezetıi értékelés minden tanuló vesz részt, de aki részt vesz * óralátogatás az teljes mérést csinál) * mkvezetı értékelése a szakmai munkáról *iskolavezetés értékelése a szakmai munkáról III. Partneri kapcsolatok - Szülık - Civil szervezetek - Pedagógus - Gyerek - Tanuló IV. Intézményértékelés - PP teljesülésének vizsgálata = beválás - Nevelési Pr-ban megnevezett célok teljesülése - IMIP minıségcéljainak teljesülése 9

I. Tanulói mérések A tanuló-megismerés, mint a fejlesztés, tanulásszervezés és értékelés alapja A tanulók megismerésénél figyelembe kell vennünk: A gyermek fejlıdését befolyásoló tényezıket - Környezet: Családi háttér (eltérı) Társas kapcsolatok (normáik) Iskola: tanár személyisége (viszonyulás) - Tanulóra vonatkozó Egészségi állapot (fizikális, mentális, emocionális, kognitív) Személyiségjegyek Attitőd (nehezen befolyásolható) Motiváció Érdeklıdés (tantárgy) Szokások (tanulási) Napirend (tanórán kívüli) Az egészséges gyermek személyiségének ismertetıi: Magabiztos Érzi, hogy szeretik Szívbıl tud nevetni Jól alszik Jó az étvágya Nyílt Ragaszkodó Van hobbija Érzi és elfogadja a közösséget Felfogja és kezeli a változásokat 10

Tanulók újfajta szerepe Mire van szüksége a homogén csoportban dolgozó (de fıként tehetséges) gyermeknek? Lehetıség az önálló, felfedezı tanulásra, tapasztalatszerzésre, problémamegoldásra Bátorítás az elmélkedésre, kérdésfeltevésre, kockázatvállalásra Megtanítani, hogy tiszteljék az embereket, elfogadni a másságukat, elfogadni a vezetıség szerepét. Mire van szüksége valamennyi (de fıleg a hátrányos helyzető) gyermeknek? Rugalmasság, alkalmazkodóképesség Önálló és társas tanulásra való képesség Problémamegoldó képesség Kommunikációs képesség Tanulási nehézségek Def.: Intellektusához képest alulteljesít, a teljesítmény nincs arányban a befektetett munkával Elıjelek: Csecsemıkor Óvoda Iskola (fizikai, mentális, affektív, kognitív) késıi észrevétel másodlagos tünetek Típusok: Lassú tanulók Nehezen nevelhetık (agresszív) Hátrányos helyzetőek Tanulási zavarok (neurológiai: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) Gyógypedagógiai problémák (fizikai problémák) Alulteljesítık (pszichés, külsı okok miatt) Tanulási nehézségek Példák az okokra: Örökletesség Társadalmi Családi 11

Iskolai stressz Stb. Oktatási folyamat kapcsolódása a tanulók megismeréséhez felkészülési-tervezési Szervezési-lebonyolítási Kontroll- és értékelési Prioritások Eltérı képességek Aktuális tudásszint Motiválhatóság Érdeklıdés Háttér Motiváció metódusai Tanulásra hangolás Tudatos modellkövetés Differenciálás, individualizálás Interakciók szervezése Eszközkészlet Lebonyolítás Feladatok csoportosítása Csoportszervezés Feladatmegoldás eltérések csökkentése Kontroll és értékelés Szóbeli/írásbeli Jutalmazás/büntetés Cél: fejlesztés és sikerélmény szintézise 12

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Formái: témazáró dolgozat /egy-egy témakör számonkérése/ tudáspróba /1-2 tananyag, egy fontosabb részeinek számonkérése/ írásbeli felelt /1-2 tananyag, egy fontosabb részeinek számonkérése/ egyéni beszámolás, felelés kiselıadás gyakorlati feladatmegoldás, manipulatív tevékenység nyomtatott feladatlapok füzet-házi dolgozat Rendje: témazáró dolgozatok és tudáspróbák megírásának idıpontját elıre be kell jelenteni az ezt megelızı összefoglaló órán a témazáró dolgozatot teljes tanórán írhatják a tanulók a tudáspróbát a tanóra egy részében írhatják a tanulók írásbeli feleltet alkalomszerően, a tanóra egy részében írnak a tanulók. Korlátai: egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat írható írásbeli feleletet elızetes bejelentés alapján kérünk a tanulótól A tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya: A legsúlyozottabban a témazáró dolgozatok érdemjegyeit számítjuk be a tanulók értékeléséhez, pirossal jelöljük. Az írásbeli felelet érdemjegye a szóbeli felvételével egyenértékő. 13

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenırzése és értékelése, minısítésének formái 1. Az iskolánk a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. 2. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsı negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek, 4. A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv /a 2-8. évfolyamon/, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenırzésénél: a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik, az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 5. Minden tanulónak havonta legalább egy érdemjegye legyen minden tantárgyból, és félévente legalább egy szóbeli felelte is legyen. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük. 6. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlıdött-e vagy hanyatlott az elızı értékeléshez képest. 14

7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: - Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelıen teljesített felzárkóztatásra szorul - A második, harmadik és negyedik évfolyamon a tanulók teljesítményének értékelését év közben érdemjeggyel is minısíthetjük. - A ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, elımenetelét évközben minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük. - A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik- nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük. 8. A negyedik-nyolcadik évfolyamon az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: Jeles /5/, jó /4/, közepes/3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. 10. A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 11. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti a tájékoztató füzeten, ellenırzın keresztül. A bejegyzéseket az osztályfınök két havonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 12. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény /pontszám/ érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık: 15

Teljesítmény Érdemjegy 0-33 % Elégtelen /1/ 34-50 % Elégséges /2/ 51-75 % Közepes /3/ 76-90 % Jó /4/ 91-100 % Jeles /5/ 13. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítıben és az év végi bizonyítványban a következı tantárgyakból elért eredmények kerülnek minısítésre: - negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - Hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret és egészségtan, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - Hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia és egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés - Nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. 14. A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/ érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 15. Minden évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. 16

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 16. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a./ Példás /5/ az a tanuló: aki: - a házirendet betartja, - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - kötelesség tudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, elızékenyen, segítıkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, - nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása, b./ Jó /4/ az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán v agy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tıle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intıje vagy megrovása, c./ Változó /3/ az a tanuló, aki - az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - feladatait nem minden esetben teljesíti, - elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfınöki intıje van. 17

d./ Rossz /2/ az a tanuló, aki, - a házirend elıírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte /vagy megsértése/ szükséges. 17. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél az elsı- nyolcadik évfolyamon a példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/ érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. 18. A tanulók szorgalmát az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti, és azt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 19. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a./ Példás /5/ az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, 18

- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b. Jó /4/ az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek, c./ Változó /3/ az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl: - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik, d./ Hanyag /2/ az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében, - az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait többnyire nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte /vagy megsértése/ szükséges. 19

20. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 21. Az iskolai jutalmazás formái: a./ Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelıi dicséret, - osztályfınöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelıtestületi dicséret b./ Az egész évben példamutató magatartási tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén, - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedı szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık c./ Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. d./ Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki dicséretben részesülnek, e./ Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f./ A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 20

Akik a tanulásban és sportolásban élen járnak Jó tanuló, jó sportoló címet és pénzjutalmat kapnak. Akik nyolc éven át kitőnı tanulmányi eredményt értek el Kiváló tanuló címet és pénzjutalmat kapnak. Az iskolánk igazgatóságánál 15, 25 éve dolgozók A Rékasi Kisdiákok neveléséért- oktatásáért plakett díjban és félévvel elırehozott fizetésemelésben részesülnek. Az oktató, nevelı munka feltételeinek javításában legtöbbet segítı személy A Damjanich János Általános Iskoláért plakett díjban részesül. 22. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. 23. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend elıírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmezés, a büntetés nevelési eszköz, ezért - humánusnak kell lennie - figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait - mérlegelni kell a kötelességszegés súlyát A fegyelmezı intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megalázó. Testi fenyítést alkalmazni tilos. 24. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés, - napközis nevelıi figyelmeztetés, - osztályfınöki figyelmeztetés, - osztályfınöki intés, - osztályfınöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - tantestületi figyelmeztetés, 21

- tantestületi intés, - tantestületi megrovás- Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. 26. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülı tudomására kell hozni. Az otthoni /napközis/ felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó /készség és képességfejlesztés/ gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása - írásbeli házi feladatok a tantárgyi tananyag rögzítése, gyakoroltatása céljából adunk, tantárgytól függıen 1-2 feladatot, feladatsort - szóbeli házi feladat elsısorban az ismeretanyag rögzítését szolgálja. Egy tananyagot ölel fel, kivéve összefoglaló, rendszerezı órák után, témazáró elıtt - a tanulók hétvégére /szombatra, vasárnapra/, valamint a tanítási szünetek idejére a szokásos /egyik óráról a másikra esedékes/ feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot - a tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettı témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérı dolgozatot lehet íratni. 22

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái Diagnosztikus felmérés A folyamat elején annak feltárására irányul, hogy a tanulók milyen szintő elızetes ismeretekkel, kompetenciákkal rendelkeznek, képességeik és készségeik milyen fejlettséget mutatnak. Ennek ismeretében fogalmazzuk meg a következı pedagógiai fokozat céljait, a fejlesztés irányait. Várható hatása: Segíti a pedagógiai munka tervezését, elsısorban a differenciálás szempontjainak kialakítását, pótlásra kerülnek fontos ismeretek. Formája: év eleji felmérés Elsı évfolyamon belépéskor elvégezzük a DIFER mérést. Alkalmazásának köre: munkaközösségi szinten szabályozott Értékelés: Százalékos kimutatás Formatív felmérés Fejlesztı célú beszámoltatás a tanulási folyamatban való elırehaladásról. Várható hatása: Lehetıvé teszi az elsajátított ismeretek mélységének és stabilitásának megismerését, megmutatja a további fejlıdéshez szükséges korrekciót. Formája: tanév közben felmérés Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia, szükség szerint Értékelése: szöveges értékeléssel, érdemjeggyel, 1-5 fokozatú skálával Tanév közbeni írásbeli tematikus dolgozat Egy-egy rövidebb tanítási-tanulási szakasz eredményességérıl, hatékonyságáról ad képet. A tanított ismeretek, kompetenciák számonkérését szolgálja. Várható hatása: Elısegíti a tantárgyi ismeretrendszerek megszilárdulását. Segíti a tanulók önértékelését, az egyes tanulót a csoporthoz viszonyított teljesítménynek megismerésében, segíti a tanári értékelést. Formája: témazáró dolgozat Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia, a tantárgy sajátosságai szerint Értékelése: érdemjeggyel, 1-5 fokú skála alkalmazásával 23

Tanév közbeni írásbeli felelet A tanulók teljes, vagy annál kisebb körében íratott írásbeli felelet. Egy-egy tananyagrész (lecke) egyéni elsajátításának gyors visszajelzését szolgálja. Várható hatás: a folyamatos tanulást ösztönzi, segíti egy-egy tanuló ismeretekben való elırehaladásának ellenırzését. Formája: írásbeli felelet Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia Értékelése: érdemjeggyel, 1-5 fokú skála alkalmazásával Tanév végi szummatív felmérés A tanulást lezáró, a végállapot eredményeit tükrözı lezáró - minısítı felmérés. Globális képet ad a követelmények teljesítésérıl. Várható hatása: a NAT és az iskolai dokumentumok által rögzített követelményekhez képest ad képet a tanuló tudásáról. Az év végi osztályzat kialakításában súlyozott szerepe van. Formája: tanév végi felmérés Értékelése: szövegesen és érdemjeggyel, 1-5 fokú skála alkalmazásával Az írásbeli beszámoltatással szembeni elvárások: A teljesítmények felméréséül szolgáló eszközök (tesztlapok, feladatlapok, felmérı lapok) megválasztásakor, összeállításakor törekedjen minden szaktanár a mérésekkel szembeni követelmények figyelembe vételére. (validitás, reliabilitás, objektivitás) A pontozási módok, (az írásbeli felelet kivételével) a pontozás érdemjeggyé alakítása szélesebb körő munkaközösségi, vagy azonos évfolyamon azonos tárgyat tanítók megegyezésén alapuljon. Tükrözze az egységességet, szolgálja a összehasonlíthatóságot. Az írásbeli beszámoltatás a tanulói tudás konkrét hiányosságaira mutasson rá, mutassa meg a gyermeknek, hogy miben kell fejlıdnie. Mutasson irányt a továbblépéshez, erısítsen meg a biztos tudásról, szilárd ismeretekrıl. 24

Az írásbeli beszámoltatások rendje: Az írásbeli beszámoltatás biztosítása a tanítási-tanulási folyamatban való folyamatos elırehaladást, vegye figyelembe a tanulók felkészülésének sajátosságait. (felkészülési idı, napirend, órarend, napi terhelés, váratlan esemény stb.) Egységes eljárások: Az év eleji diagnosztikus felmérés ideje: az új tanév 1. és 2. hete. A pedagógus a témazáró dolgozatok, a felmérések (év eleji, tanév közi, év végi) idıpontját legkésıbb az elızı szakórán köteles a tanulókkal közölni. A hiányzó tanulóval az elmaradt (meg nem írt) írásbeli beszámoltatás pótolható. Az írásbeli munkákat a szaktanár a megírást követı 1 vagy 2 héten belül köteles kijavítani, a tanulók és a szülık számára azt érdemben értékelni. Az írásbeli érdemjegyek a félévi és év végi osztályzatok megítélésében súlyozott szereppel bírnak. Az írásbeli és szóbeli érdemjegyek száma tanulónként érje el a minimum 5 db-ot tanévenként (két havonta egy érdemjegy).. Számonkérés Az iskolai beszámoltatás szóban és írásban történik. Minden órán van ellenırzés valamikor, valamilyen formában. A számonkérés minden mozzanata közösségi jellegő, bevonja az egész osztályt, így ismétlı funkciója is nyilvánvaló lesz. Még egyszer átfogja, felújítja, rögzíti az elızı órán tárgyalt anyagot. Ez a mozzanat aztán az egyéni jellegét is meghatározza. A számonkérés lényeges eleme az egyéni beszámoltatás., amely nem csak reproduktív jellegő. Felsı évfolyamok felé haladva kialakítottunk olyan igényt, hogy a tanuló fokozatosan kapcsolja hozzá az elızményekhez, s ismereteit új összefüggésben is tudja alkalmazni. Minden teljesítményt értékelünk /lehetıleg azon nyomban/ még akkor is, ha nem osztályozzuk. 25

Országos kompetenciamérés A nevelıtestület a szülıi szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét (minisztérium adatfeldolgozása alapján). Az országos kompetenciamérés eredményérıl a szülık és a tanulók tájékoztatást kapnak (kódszám alapján interneten ill. tájékoztató lap). Az intézményben maradt mérılapokat a tanév végéig az adott osztályokban tanító szaktanárok kijavítják, értékelik, melyrıl beszámolnak az intézményvezetınek, év végi értekezleten a tantestületnek. A kompetenciamérés eredményeinek értékelése során foglalkozni kell a tanulók egyéni fejlıdésének (visszaesésének) és az egyes osztályok teljesítményének vizsgálatával, összehasonlításával. Fenntartó illetve intézményvezetı utasítására fel kell tárni azokat az okokat, melyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Várható hatása: Segíti a pedagógiai munka tervezését, a differenciálás szempontjainak kialakítását, kompetenciák fejlettségét megmutatja. Formája: központi felmérılapok Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia Értékelés: központilag meghatározott Belsı kompetenciamérés Minden tantárgy esetén a kompetenciák fejlesztése is szerepet kap. A belsı kompetenciamérés célja, hogy a pedagógusok visszajelzést kapjanak a tanulók egyéni fejlıdésérıl. A feladatlapokat a munkaközösségek állítják össze az OKM Feladatbank szoftver illetve elızı évek feladatlapjai alapján. Várható hatása: Segíti a pedagógiai munka tervezését, a differenciálás szempontjainak kialakítását, kompetenciák fejlettségét megmutatja. Formája: felmérılapok Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia Értékelés: Százalékos kimutatás 26

Képességkibontakoztató program Minden halmozottan hátrányos helyzető tanulóról fejlesztési naplót készítettünk, melyet az osztályfınök a szaktanárokkal, a fejlesztı pedagógussal, a gyermekvédelmi felelıssel közösen vezet. Az osztályfınökök családlátogatással és rendszeresen szervezett tanuló szülı - pedagógus beszélgetésekkel igyekeznek reális képet alkotni a gyerekekrıl. Diagnosztikai mérést végzünk, a tanulók fejlettségi szintjének megállapítására. Háromhavonta egyéni fejlesztési tervet készítenek az osztályfınökök és az ifjúságvédelmi felelıs. A fejlesztési tervek alapján a pedagógusok a tanórai differenciálást úgy szervezi, hogy a halmozottan hátrányos (HHH-s) tanulók lemaradásainak csökkentése, illetve a tehetséges tanulók fejlesztése minél hatékonyabb történjen a tanórai keretekben is. A tevékenység ciklikussága biztosítja, hogy a tanulók fejlıdését folyamatosan nyomon követjük, alkalmazkodunk a változásokhoz vagy éppen a nem változáshoz. Az elkészült fejlesztési tervek a pedagógusok számára elérhetıek, így egyszerre több irányból is fejleszthetjük a tanulók képességeit. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy az általános iskolában évente két alkalommal, ısszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának mérésérıl. A tanulók fizikai állapotának mérésénél a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik október és május hónapban. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetık az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyén, mind a közösségi fejlesztı, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetıséget biztosítva az egyénileg hátrányos helyzet megszüntetéséhez, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az ellenırzı-, tájékoztató füzeten keresztül a szülık tudomására hozzák. Iskolánkban ez a mérés az OM által 1999-ben kiadott Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez címő kiadvány tesztjei alapján történik. /Szerk: Andrásné Dr. Teleki Judit/ 27

A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok 1. Cooper-teszt: az aerob, hosszú távú állóképesség mőszer nélkül mérésének, ellenırzésének egyik világszerte elfogadott módszere. C.H. Cooper a teszt megalkotásakor a futóteljesítményeket a spiroergometriás vizsgálat közben, mért oxigénfogyasztással öszszehasonlítva (r=0,9) korrelációs együtthatót talált, ami nagyon szoros összefüggést jelent. /Spiroergometria = vizsgáló eljárás a szív, a keringés, a légzırendszer, valamint az anyagcsere-mőködések színvonalának megállapítására, és ebbıl következtetve az egészség, a teljesítıképesség megítélésére./ A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehetı leghosszabb távot teljesítsük futással. A Cooper-teszt végrehajtását mindig össze kell kötni pulzusméréssel 2. Helybıl távolugrás Az alsó végtag dinamikus erejének mérésére szolgál. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. 3. Hasonfekvésbıl törzsemelés és leengedés folyamatosan: A hátizmok dinamikus erı-állóképesség mérésére szolgál Maximális idıtartam: négy perc Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. 4. Hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel folyamatosan A hasizmok erı-állóképességének mérésére szolgál. Maximális idıtartam: négy perc Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. 5. Fekvıtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan Az állövi és a karizmok dinamikus erı-állóképességének mérésére szolgál. Maximális idıtartam: lányoknál 2 perc, fiúknál 4 perc Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 28

Aerob állóképesség pontértékelése az elızı mérések összesítése révén alakul ki, úgy hogy mindegyik mérési eredményt a pedagógiai programban megtalálható táblázat alapján a pedagógus átvált pontszámra. Cooper-teszt, futás v. úszás max. 77 pont Helybıl távol ugrás max. 21 pont Hasonfekvésbıl törzsemelés max. 14 pont Fekvıtámaszban kathajlítás-nyújtás max. 14 pont Hanyattfekvésbıl felelülés /térdérintéssel/ max. 14 pont A pontszámok összesítése után az általános fizikai teherbíró-képesség minısítése a következıképpen történik: 0-20 pont igen gyenge Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. /A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének átmeneti javításához igen gyakran különféle élénkítı szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertızések, könnyebb megbetegedések leküzdése igen gyakran komoly megterhelést jelent./ 21-40 pont gyenge Az egész napi tevékenységétıl gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvőnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni magát. 41-60 pont elfogadható A rendszeres mindennapi tevékenységtıl már ritkán fárad el, de a tartós, váratlan többletmunka már erısen igénybe veszi. 61-80 pont közepes Elérte azt a szintet, amely elegendı ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás idıtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megırzése érdekében a továbbiakban /a késıbbi élete folyamán/ is törekedni kell legalább e szint megtartására. 29

80-100 pont jó Ezt a szintet azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintő szakosztályban ill. amatır szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. /E szintet elérık, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél elıbb kezdjenek hozzá az alapvetı kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez/. 101-120 pont kiváló E szintet elérık már fizikailag jól terhelhetık, az általuk választott sportágban /élsportolóként/ is kiváló eredményeket érhet el. 121-140 pont extra Ha ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró-képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhetı. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy rendszeres, magas szintő sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi szinten is tartósan csúcsteljesítményt érjen el. Az élsportolók csak akkor tudnak a továbbiakban is versenyben maradni, egészség károsodás nélkül hosszantartó stabil, magas teljesítményt elérni a hazai és a nemzetközi szinten - ha az általános fizikai teherbíró-képességüket folyamatosan ezen a magas szinten tartják. 30

Tanulói mérések évfolyamonként Évfolyam Mérések Idıpont 1. osztály Difer mérés Szeptember Magyar, Matematika Január Fizikai állapotmérés Május Magyar, Matematika Június 2. osztály Magyar, Matematika Szeptember Magyar, Matematika Január Fizikai állapotmérés Május Magyar, Matematika Június 3. osztály Magyar, Matematika Szeptember Egyszerősített matematika és Január magyar kompetencia mérés Fizikai állapotmérés Május Belsı kompetencia mérés Május (országos kompetenciaméréssel (szövegértés, matematika) egyidıben) Magyar, Matematika Június 4. osztály Magyar, Matematika Szeptember Egyszerősített matematika és Január magyar kompetencia mérés Országos kompetencia mérés Május (szövegértés, matematika) Fizikai állapotmérés Angol, Magyar, Matematika Június 5. osztály Angol, Magyar, Matematika Szeptember Matematika és magyar kompetencia Január mérés Fizikai állapotmérés Május 31

Belsı kompetencia mérés Május (országos kompetenciaméréssel (szövegértés, matematika) egyidıben) Angol, Magyar, Matematika Június 6. osztály Angol, Magyar, Matematika Szeptember Egyszerősített matematika és Január magyar kompetencia mérés Kompetencia mérés (szövegértés, Május matematika) Fizikai állapotmérés Angol, Magyar, Matematika Június 7. osztály Angol, Magyar, Matematika Szeptember Matematika és magyar kompetencia Január mérés Fizikai állapotmérés Május Belsı kompetencia mérés Május (országos kompetenciaméréssel (szövegértés, matematika) egyidıben) Angol, Magyar, Matematika Június 8. osztály Angol, Magyar, Matematika Szeptember Egyszerősített matematika és Január magyar kompetencia mérés Kompetencia mérés (szövegértés, Május matematika) Fizikai állapotmérés Angol, Magyar, Matematika Június 32

II. Munkatársi mérések A MIP meghatározza az intézményi vezetık, pedagógusok és a nem pedagógus munkakörben dolgozók ellenırzésének, mérésének és értékelésének alapjait, a teljesítményértékelés tárgyát, idıszakát, módszereit, idıintervallumokat. A intézményvezetı értékelése során alkalmazott módszerek: - A magasabb vezetı értékelését a fenntartó 5 évente végzi. Az intézményvezetı ütemezett teljesítményértékelésérıl a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. - Vezetıi munkát az intézmény dolgozói ciklusonként kétszer, az ötéves ciklus közepén és végén értékelik. Értékelés: egy 4-es skála (kiemelkedı; megfelelı s; kevésbé megfelelı; nem megfelelı) Az információgyőjtés eszközei: - vezetıi teljesítményértékelı lap I. és II. - összesített vezetıi teljesítményértékelı lap I. és II. A vezetı beosztású dolgozók teljesítményének az értékelése Ciklusonként kétszer, az igazgatói értékeléssel együtt, az ötéves ciklus közepén és végén kell az értékelést elvégezni. Értékelés: egy 4-es skála (kiemelkedı; megfelelı s; kevésbé megfelelı; nem megfelelı) Az információgyőjtés eszközei: - vezetıi teljesítményértékelı lap I. és II. - összesített vezetıi teljesítményértékelı lap I. és II. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése A legáltalánosabb célja az, hogy - mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintő célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkatelje- 33

sítménye között hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató- nevelı munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-, irányításával összefüggı alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetıen fejlesztı és nem minısítı jellegő. A teljesítményértékelés folyamata - bevezetı beszélgetés: a fejlesztés, az értékelés célja, szempontjai - a pedagógus önértékelésének elıkészítése (formája, idıpontja) - önértékelés - a pedagógus értékelésének elıkészítése (az egyénre vonatkozó követelmények, értékelési formák, módszerek, idıpontok meghatározása) - az értékelés lebonyolítása az IMIP-ben meghatározott szempontrendszer és eljárásrend alapján - értékelı beszélgetés: az önértékelés és az értékelés eredményeinek összevetése - fejlesztési- cselekvési terv készítése (értékelı és az értékelt közösen) - a teljesítményértékelés megállapodás megkötése - utókövetés: a fejlesztési terv megvalósulásának követése, az eredmények rögzítése - a megvalósulás értékelése: megerısítés vagy korrigálás - az értékelés dokumentálása A vizsgálat a tanév kezdetétıl folyamatosan zajlik, minden pedagógus értékelése a tanév végén történik. Az értékelés folyamata két lépcsıbıl áll. Értékelés: egy 4-es skála alapján (kiemelkedı; megfelelı; kevésbé megfelelı; nem megfelelı) Az értékeléshez használható információk és forrásaik - belsı és külsı tantárgyi mérések eredményei (versenyzı tanulók eredményei) - spontán és tervezett megfigyelés (pl. ellenırzési jegyzıkönyvek) - kötetlen és irányított beszélgetés, interjú - kérdıíves kikérdezés - óralátogatások tapasztalatai, - mentori, szakértıi, szaktanácsadói vélemények - a nevelı- oktató munkához a pedagógusok által elkészített dokumentumok (tanmenet, 34

foglalkozási terv, napló, fejlesztési terv stb.) - továbbképzéseken való részvétel, a tanultak beépülése a tanítási- tanulási folyamatba - szülık véleménye, elégedettsége - szakmai munkaközösségek véleménye - önértékelés A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményének értékelése Az intézmény belsı erıforrásait felhasználva a nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményének értékelését az intézmény vezetıje, helyettese, a tagintézmények vezetıi és helyetteseik végezhetik. A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevıje van, a konkrét értékelés a teljesítményértékelés mérılapjaiban az egyes részterületeknél feltüntetett szempontok alapján történik. Öt év alatt legalább egyszer minden nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó teljesítménye értékelésre kerüljön. Értékelés: egy 4-es skála (kiemelkedı; megfelelı s; kevésbé megfelelı; nem megfelelı) Az információgyőjtés eszközei: 1. Munkaköri leírás 2. Végzettséget igazoló oklevél, tanúsítvány, bizonyítvány 3. Az elvégzett munka minıségének ellenırzése, értékelése 4. Értékelı lap 35

III. Partneri kapcsolatok Partnerazonosítás, partnerlista A minıségfejlesztési rendszer biztosítja a partnerek igényeinek teljesülését. Az intézmény feladata, hogy azonosítsa partnereit, ezen belül határozza meg azon partnereinek a körét, akik közvetlen beleszólással igényeket, elvárásokat fogalmazhatnak meg az intézménnyel szemben, s azoknak a körét, akik kapcsolatban állnak az intézménnyel, de nincs közvetlen beleszólásuk a mőködésébe. A közvetlen és közvetett partnerek körét a partnerlista tartalmazza. (Partnerazonosítás szabályzata; Partnerlista) A partnerazonosítás 3 évente, a partnerlista frissítése évente történik (pl telefonszám) Partnereink: Partner Kommunikációs Felelıs Résztvevık Gyakoriság Dokumentálás fórum köre Szülık osztály szülıi érte- Osztályfınök szülık, félévente emlékeztetı kezlet, osztályfınök, jelenléti ív meghívott szaktanárok iskolai szülıi érte- Igazgató szülık, szükség jegyzıkönyv kezlet SzSz vezetı meghívott elıadó szerint fogadóóra ig.h. tantestület, szülık kéthavonta feljegyzés Szülıi Szervezet Szülıi Szervezet Szülıi Szervezet félévenként jegyzıkönyv értekezlet elnöke tagjai, igazgató, meghívottak 36

Partner Kommunikációs Felelıs Résztvevık Gyakoriság Dokumentálás fórum köre SzSz választmányi SzSz elnök választmány évenként 3 jegyzıkönyv értekezlet tagjai, meghívott alkalom pedagógusok pályaválasztási Pályaválasztási 8. osztályos évenként feljegyzés szülıi értekezlet felelıs tanulók szülei, decemberben középiskolák képviselıi nyílt nap Igazgató szülık, pedagógusok, évente feljegyzés tanévnyitó Igazgató évente feljegyzés tanévzáró Igazgató diákok, meghívottak évente feljegyzés kerekasztal beszél- DÖK vezetı szülık, évenként emlékeztetı getés pedagógusok, feljegyzés munkatársak, tanulók képviselıi családlátogatás Osztályfınökök osztályfınökök, szülık Évente 1. és 5. osztály, szükség szerint a többi évfolyamon emlékeztetı Integrációban Osztályfınökök Tanuló, szülı, 3 havonta egyéni fejlesztési résztvevı tanulók gyermekvédelmi napló egyéni értékelése felelıs 37

Partner Kommunikációs Felelıs Résztvevık Gyakoriság Dokumentálás fórum köre Óvoda Óvodai szülıi érte- Vezetı óvónı leendı elsısök évente feljegyzés (együttmőködési kezlet szülei, megállapodás óvónık, szerint) igazgató, leendı elsıs tanítók nyílt nap az iskolá- Alsós mkvez. Óvónık, évente feljegyzés ban az óvodások részére leendı elsısök, tanítók, diákok Játékdélután óvo- Igazgató- óvónık, tanítók, évenként elégedettség-mérés dásoknak helyettes nagycsoportos óvodások, alsó tagozatos tanulók Közös képesség- IPR, Óvoda Nagycsoportos Évenként Iskolaérettségi vizsgálat iskola kapcsolat- óvodások, óvó- vizsgálatok ered- tartó személy nık, tanítók ményei és képességvizsgálatok eredményei (DIFER teszt) Középiskola Nyílt nap Pályaválasztási végzıs diákok, évente feljegyzés (együttmőködési megállapodás szerint) IKCS csoporttag egyéni tájékozódása felelıs tanár, osztályfınökök, szülık, IKCS csoporttag, fenn- szüleik, középiskolák tartó, kisebbség 38

Partner Kommunikációs Felelıs Résztvevık Gyakoriság Dokumentálás fórum köre Pályaválasztási Pályaválasztási Végzıs diákok, évente Együttmőködési szülıi értekezlet felelıs tanár szüleik, osztály- megállapodás, jegy- fınökök, közép- zıkönyv iskolák képviselıi Nyomon követı tájékoztató IKCS csoport vezetıje Igazgatóhelyettes évente Eredménylista Fenntartó iskolai rendezvé- igazgató polgármester, Évenként jegyzıkönyv, nyek: iskolanap, jegyzı, oktatási elıadó, legalább 5 alkalom emlékeztetı, feljegyzés értékelı diákok, értekezletek, iskola dolgozói tanévnyitó, tanévzáró Kisebbségi ön- Értékelı értekezlet, Igazgató Önkormányzat Évenként 3 Jegyzıkönyv, em- kormányzat rendezvények vezetıje alkalom lékeztetı feljegyzés (Együttmőködési megállapodás szerint) Családsegítı Esetmegbeszélések, Gyermek- és Gyermek- és Szükség jegyzıkönyv (Együttmőködési megállapodás szerint) osztályfınöki munkaközösségi értekezlet, egy osztályban tanító nevelık értekezlete (témától függıen) ifjúságvédelmi felelıs, igazgatóhelyettes, ifjúságvédelmi felelıs, osztályfınökök, érintett pedagógusok, nevelési igh., családsegítı munkatársai, érintett gyerme- szerint 39

Partner Kommunikációs Felelıs Résztvevık Gyakoriság Dokumentálás fórum köre kek és szüleik Gyermekjóléti Esetmegbeszélések, Gyermek- és Gyermek- és Szükség Jegyzıkönyv szolgálat (Együttmőködési megállapodás szerint) Osztályfınöki munkaközösségi értekezlet, egy osztályban tanító nevelık értekezlete, ifjúságvédelmi felelıs, nevelési igazgatóhelyettes, ifjúságvédelmi felelıs, osztályfın., érintett pedagógusok, nevelési igh., gyermekjóléti szolg. munkatár- szerint (témától függıen) sai, érintett gyermekek és szüleik 40

IV. Intézményértékelés Az intézményi minıségirányítási program végrehajtásának nevelıtestületi értékelése A nevelıtestület évente, legkésıbb a tanévzáró értekezletén értékeli az intézményi minıségirányítási program, illetve az aktuális tanévre tervezett feladatok végrehajtását. A nevelıtestület évente, legkésıbb a tanévzáró értekezleten beszámolót megismerve és elfogadva értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az elızı két értékelési folyamat alapján a megfogalmazott javaslatok szerint a nevelıtestület meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. Az intézményi minıségirányítási program végrehajtásának, és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelésekor ki kell kérni a szülıi szervezet (közösség) véleményét. A kompetenciamérés eredményeinek értékelése során foglalkozni kell a tanulók egyéni fejlıdésének (visszaesésének) és az egyes osztályok teljesítményének vizsgálatával, összehasonlításával. Tanév végi intézményi értékelés A nevelıtestület minden év végén értékeli - az intézmény oktató - nevelı munkáját - az országos mérés - értékelés eredményeit A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok, és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján az iskola igazgatója állítja össze (minıségügyi koordinátor segítségével). A tanév végi értékelést a nevelıtestület fogadja el, a szülık tanácsa véleményezi, majd meg kell küldeni a fenntartónak. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 41