A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19.
A geotermikus energia hasznosításának Hőmérséklet alapján osztályozása A hőhordozó közeg és a földtani közeg érintkezése alapján zárt rendszerek nyílt rendszerek körfolyamat egyirányú folyamat A technológia alapján hőszivattyús rendszerek termálvíz hasznosítás hőcserélővel termálvíz/gőz áramtermelési célú hasznosítása vegyes
Lindal-diagram (1973)
A földtani közeg és a hőhordozó érintkezése alapján Zárt rendszer: a közeg és a hőhordozó nem érintkezik egymással a hő elsősorban hővezetéssel terjed a kitermelhető hőteljesítmény gyorsan csökken Nyílt rendszer a közeg és a hőhordozó érintkezik egymással a hő elsősorban hőáramlással terjed a kivehető hőteljesítmény lassan csökken, vagy konstansnak tekinthető amennyiben a rendszerben visszasajtolás is történik, akkor a besajtolt víz hőmérséklete hőátadással nő
Hőszivattyúk Energiabevitellel az alacsonyabb hőmérsékletű helyről visszük az energiát a magasabb hőmérsékletű hely felé. A befektetett energia is hőenergiává alakul. COP szekunder oldal: alacsony hőmérsékletű hőleadók, jó hőszigetelés primer oldal: talaj, víz, levegő
Hőszivattyúk problémák: a hőáram vertikális értéke kevés a telepítések száma bizonytalan illegális telepítések 5 m-es minimális távolság kevés üzemelési információ Schwalbach GSHP tesztüzem a: az első fűtési szezon előtt b: az első fűtési szezon után
A modellszámítások alapján a regenerációs idő kb. az üzemelés idejével egyezik meg. Regenerációs idő: elérni egy adott minimális hőmérsékletkülönbséget például: 20 m mélyen, 20 év üzemelés után: t 0,5 : 3 év t 0,25 : 12 év t 0,15 : 20 év
Termálvíz felhasználás Fürdőüzem Energetikai hasznosítás
Erőművi áramtermelés Száraz gőz erőművek
Segédközeges erőművek
Mályi tervezett erőmű és távőszolgáltatás Miskolc távhőellátását és áramfejlesztést szolgáló kút létesítése (2010 nyara) és tesztelése (2010 szeptember). A triász termokarsztból termelt víznek jelenleg kevés (kb. 100 C) a hőmérséklete!! gáztalanító lubrikátor (termelvény kivezetése és a mérőegységek bevezetése) ideiglenes tároló
A közvetlen hévízhasznosítás korlátai a vízadó képződmény szempontjából vízkivételi helyek egyenetlen térbeli eloszlása helyi túltermelés elégtelen utánpótlódás rétegtömörödés (hasznos tér vesztés) Csökkenő: - nyugalmi vízszint - hőtartalom - oldottsó tartalom
A hévíztermelő és -felhasználó szempontjából mutatkozó korlátok sok esetben gáztalanítás szükséges gyakori vízkőkiválás kútban kútfejben vezetékekben medencékben hőveszteségek esetenként bakteriológiai szennyeződések a visszasajtolás költségei / a hűtés és elhelyezés nehézségei
A debreceni termálkutak nyugalmi vízszintjének változása 1932 1995 között 3
Kelet-magyarországi hévízkutak oldottanyag tartalma
Nagy entalpiájú területek megújulóképessége antropogén befolyásoltságú rendszerek Új-Zéland Wairakei mező Hőforrások vízhozamváltozása a mező közelében, Geyser-völgy
Magyarország geotermikus energiapotenciál Dinamikusan kitermelhető hévíz: visszasajtolás esetén 380 millió m 3 /év, ennek 40 C-kal való lehűtése 63,5 PJ/év (azaz 2013 MW, ami megfelel 22 mw/m 2 hőáramcsökkenésnek) Dinamikus hőkészlet: az átlagos fajlagos hőáramértékkel (kb. 100 mw/m 2 ) számolva 9300 MW
Hévízhasznosítás A víztartó felső-pannon fekü képződmények hőmérséklete Forrás: MBFH
Magyarországi termálkutak
Magyarország geotermikus energiahasználata (2009) erőművi használat nincs (Iklódbördöce: nem gazdaságos és nyeletési problémák PannErgy: több helyen fúrnak) közvetlen felhasználás fürdők 5,4 PJ mezőgazdasági fűtés 2,6 PJ 12% 5% 2% fürdő mezőgazdaság fűtés hőszivattyú ipari hőigény fűtés 1,2 PJ hőszivattyúk 0,5 PJ ipar 0,2 PJ 26% 55% Összesen 9,8 PJ Elsősorban hévízhasználat. KSH szerint 3,6 PJ.
Köszönöm a figyelmet! A kutatás az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP-4.2.2-08/1/2008-0017 sz. Geotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezése c. projektjének támogatásával készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.