A SZÜLETÉSI SÚLY ÉS AZ ALOMLÉTSZÁM HATÁSA A NYULAK ELHULLÁSÁRA ÉS NÖVEKEDÉSÉRE Pálos Judit - Szendrő Zsolt - Lévai András PANNON Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár 7401 Guba S. u.40 BEVEZETÉS A házinyúl különösen alkalmas az anyai hatások vizsgálatára, mert az utódok életük jelentős részét anyjukkal szoros kapcsolatban töltik. A megtermékenyítéstól az értékesítésig 3,5-4 hónap telik el. Ebből 1 hónap a vemhesség. A szopósnyulak életük első három hetében kizárólag tejet fogyasztanak, az elválasztás 1-1,5 hónapos korban történik. A vágósúlytól függően1-2 hónapos hízlalás során a növendékek anyjukkal való szoros kapcsolata megszűnik ugyan, de ebben az időszakban is fontos szerepet játszik a szopóskorban szerzett súlybeli előny, vagy hátrány. A születési súly szempontjából legfontosabb tényező az alomlétszám, de az újszülött nyulak súlyában almon belül is jelentős eltérések lehetnek. A kisebb almot fialó anyanyulaknál a vemhesség alatt jobb a magzatok táplálóanyag ellátottsága. Az alomlétszám és az egyedi születési súly között r = -0,33 és -0,46 közötti fenotípusos korrelációt mutattak ki (Krogmeier és Dzapo, 1991; Moura et al., 1991; Polastre et al., 1992). Az almokon belüli szórásban a magzatok méhen belüli elhelyezkedésének van döntő szerepe (Lebas, 1982; Pálos et al.,1996). A születési súlynak fontos szerepe van a szopósnyulak életképességében és a növekedésben (Vicence és Garcia,1992; Argente et al.,1996, Szendrő et al., 1996). A nagyobb súllyal született fiókák a szoptatás néhány perce alatt előnyös helyzetben vannak a csecsért (tejért) folyó küzdelemben. Természetes körülmények között a 35g alatti súllyal született egyedek életképtelenek, a 35-45g-os újszülött nyulaknak is csak a fele éri meg a 21 napos kort. Az átlagos és az átlag feletti súllyal született nyulaknál csökken % alá a mortalitás (Szendrő,1978; Vicence és Garcia,1992). A születési súlynak a növekedésre gyakorolt hatása 12 hetes korig kimutatható (Szendrő et al.,1996). Az alomlétszám hatása az egy szopósra jutó tej mennyiségén keresztül is érvényesül. A két tulajdonság közötti korreláció r=-0,35 szorosságú (Lebas, 1975). A szoptatás első 21 napján, különösen a harmadik héten jelentős a népes alom tömeggyarapodásra kifejtett negatív hatása (Szendrő, 1993) Az irodalmi adatok szerint az alomlétszám és a szopósnyulak elhullása közötti kapcsolat gyenge (Krogmeier és Dzapo, 1991). A korrelációs koefficiens azonban nem fejezi ki pontosan az összefüggés szorosságát, mert a szélsőségesen kis almokban a teljes alompusztulás, a nagy almokban pedig a gyengébb életképesség és tápláltság miatt emelkedik meg az elhullás (Szendrő és Barna, 1984). Természetes körülmények között a népes almokban az átlagosnál kisebb, a kis almokban nagyobb nyulak születnek és nevelkednek; tehát nem különíthető el egymástól az A kutatást az OTKA (T 020671) támogatja
alomlétszám és a születési súly hatása. Korábban (Szendrő et al., 1996) úgy vizsgáltuk a két tényező hatását, hogy a 6-os, 8-as és -es almokba azonos súlytartományból (40-70 g) helyeztünk nyulakat, vagyis az almokon belül a jelentős (de minden esetben azonos terjedelmű) súlykülönbség miatt a szopósnyulak között verseny alakult ki. A jelenlegi kísérletben minden alomba (6-os, 8-as és -es) közel azonos (csak kis, csak közepes, vagy csak nagy) súlyú újszülött nyulat tettünk abból a célból, hogy az almon belüli súlykülönbség miatt ne alakulhasson ki verseny. A kísérlet célja annak megállapítása volt, hogy a leírt feltételek között a születési súly és az alomlétszám elkülönítve és együttesen milyen hatást gyakorol az elhullásra és növekedésre. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatainkat a PATE kaposvári Állattenyésztési Karának kísérleti nyúltelepén, Pannon fehér állománnyal végeztük. A nyulakat zárt, télen fűtött épületekben, egyszintes ponthegesztett rácsból készült ketrecekben helyeztük el. Ad libitum fogyaszthattak kereskedelmi forgalomban kapható nyúltápot (szárazanyag-tartalom 88 %, emészthető energia,3 MJ/kg, nyersfehérje 16%, nyerssrost 15,5 %, nyerszsír 2,5 %), az itatás súlyszelepes önitatórendszerrel történt. Az anyanyulakat a vemhesség 31. napján, a hajnali órákban testsúly kilogrammonként 1 NE oxitocinnal fialtattuk. Az újszülötteket rögtön, még szopás előtt elvettük anyjuktól és megmértük őket. A születési súly alapján az alábbi súlykategóriákat alakítottuk ki: 39-45 g (kicsi) 53-56 g (közepes) 63-70 g (nagy). Úgy hoztunk létre 6-os, 8-as és -es almokat, hogy egy-egy alomba csak kis, csak közepes, vagy csak nagy súllyal született nyulakat helyeztünk. Az anyanyulak közül azokat választottuk nevelőanyának, amelyek addig 2-5 alkalommal fialtak és megfelelő nevelési teljesítményt nyújtottak. A kísérletben összesen 60 alom, illetve 456 újszülött nyúl szerepelt (1.táblázat). 1. táblázat: Kísérleti csoportonkénti egyedszám (Number of newborn rabbits in the experimental groups) Alomlétszám Születési súly (Birth weight) (Litter size) kicsi (39-45 g) közepes (53-56 g) nagy (63-70 g) 6 n=54 n=48 n=54 8 n=56 n=48 n=48 n=50 n=50 n=50 Az elhullott szopósnyulakat választásig naponta, kísérleten kívüli almokból származó azonos korú és súlyú egyedekkel pótoltuk azért, hogy az alomlétszám hatása változatlan maradjon. (A pótolt egyedeket nem mértük.) A választás öt hetes korban történt. Az egyedi súlyt 6 hetes korig hetente, 6- hetes kor között kéthetente mértük. (A súlymérés a hajnali órákban, szopás előtt történt.)
A kísérleti adatok statisztikai feldolgozása STATGRAFICS programcsomaggal történt. Az értékelés során külön és együttesen vizsgáltuk az alomlétszám és a születési súly hatását az elhullásra (χ2 próba), a tömeggyarapodásra és az élősúly alakulására (egy- és kéttényezős variancia- és regresszióanalízis). Elhullás EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A kisérlet alatt születéstől 12 hetes korig összesen a nyulak 15,1%-a hullott el. Az alomlétszám emelkedésével és a születési súly csökkenésével nőtt az elhullás; a 6-os, 8-as és -es alomból sorrendben 12,8; 15,1 és 17,3 %; a kicsi, a közepes és a nagy újszülöttek közül 23,1; 11,6 és 9,9% pusztult el (2. táblázat). Az alomlétszám és a születési súly hatása csak a szoptatás alatt, ezen belül is elsősorban az első élethéten volt jelentős. Ekkor a 6-os, a 8-as és a -es alomból 5,8; 6,6 és 8,7%; a kis, közepes és nagy súlyú újszülött nyulak közül 11,9; 4,8 és 4,6 % hullott el (2. táblázat). Az 1/a, ábrán jól látható, hogy kis alomlétszám és nagy születési súly esetén a legalacsonyabb a 0-3 hét közötti elhullás (5,5 %). Ezzel szemben a -es alomba helyezett kis súlyú nyulak közül 18 % hullott el. A mortalitás az alomlétszám növekedésével és a születési súly csökkenésével lépcsőzetesen emelkedett. 40 40 Elhullás (%) 30 20 0 8 6 Elhullás (%) 30 20 0 8 6 nagy köz. kicsi nagy köz. kicsi a, b, 1.ábra: A szopósnyulak 0-3 hét közötti elhullása az alomlétszámtól és a születési súlytól függően. a, minden alomban hasonló (csak kicsi, csak közepes, vagy csak nagy) súllyal született nyulat helyeztünk b, minden alomban minden súlykategóriából (40-70 g) volt nyúl (Szendrő et al., 1996) (The effect of birth weight and litter size on mortality of suckling rabbits between 0 and 3 weeks of age a, the weight of newborn rabbits in a litter was only small, only moddle or only large b, the weight of newborn rubbits in each litter was between 40 and 70 g.) Az eredmények alapján megállapítható, hogy az alomlétszám és a születési súly egyaránt hatással van a szopósnyulak elhullására. A mortalitás azonban jelentősen csökkenthető azáltal, ha az almokon belüli súlykülönbséget és az ebből adódó versenyt a minimálisra csökkentjük. Természetes körülmények között, amikor az alomlétszám emelkedésével a születési súly csökken, a 35 g alatti súllyal született egyedek mind elpusztultak, és a 40-44 g közöttieknek is csak fele élte meg az egy hetes kort (Szendrő,1978; Vicence és Garcia, 1992). Amikor minden alomban minden súlykategóriából helyeztünk újszülött nyulakat, a -es alomban a 40-49 g közötti egyedek mortalitása 24,2 % volt az első héten (Szendrő et al., 1996). Ezzel szemben az almon belüli
súlykiegyenlítés hatására a -es almokból a 39-45 g közötti nyulaknak csak 14 %-a pusztult el az első héten, vagyis ezzel a módszerrel a szoptatás alatti elhullás felére csökkenthető. Súlygyarapodás Az alomlétszám és a napi átlagos súlygyarapodás között csak 6 hetes korig mutatható ki kapcsolat, ezt követően már nincs szignifikáns összefüggés a két tulajdonság között (2.táblázat). A népes (-es) alomhoz viszonyítva a 6-os alomban neveledő egyedek születéstől 3 hetes korig, illetve 3-6 hetes kor között 31%-kal és 14%-kal gyarapodnak jobban. Hasonló megállapítás tehető a két tulajdonság közötti regressiós egyenesek tanulmányozása alapján is (3. táblázat). Amíg 0-3 és 3-6 hetes kor között a korrelációs koefficiens értéke -0,63 és -0,39, addig 6 hetes kor után a tulajdonságok függetlenek egymástól. Teljesen megegyező eredményeket (r= -0,63 és r= -0,31) kaptunk abban az esetben is, amikor az almokba vegyesen helyeztünk el 40 és 70 g közötti újszülötteket (Szendrő et al., 1996). A fenti összefüggések azzal magyarázhatóak, hogy a szopósnyulak életük első három hetében kizárólag anyatejet fogyasztanak, a következő három héten térnek át szilárd takarmány fogyasztására. Az egy szopósra jutó tej mennyisége r=-0,35 korrelációban van az alomlétszámmal (Lebas, 1975). A hízlalási időszakban (6-hét) viszont - ahogy azt az irodalmi adatok (Szendrő et al.,1996) is alátámasztják - a napi súlygyarapodás már független az alomlétszámtól. A születési súlynak a súlygyarapodásra gyakorolt hatása -az alomlétszámmal ellentétben- a hízlalási időszak alatt is, hetes korig kimutatható (2. táblázat). A legkisebb (39-45 g) súllyal született nyulakhoz képest a legnagyobb csoport (63-70 g) egyedei az első 3 héten 7%-kal, 3-6 hetes kor között 8%-kal, a hízlalás alatt (6- hét között) 6,5%-kal gyarapodtak jobban. Ugyanezekben az életkorokban a két tulajdonság közötti korreláció 0,16-0,22; a regressziós együttható minden esetben szignifikáns (3. táblázat). Szendrő et al. (1996) a korábbi kísérletben szorosabb összefüggést kaptak (0-3, 3-6 és 6- hetes kor között r= 0,42; 0,53 és 0,18). A kis és nagy súllyal született nyulak súlygyarapodása közötti különbség is nagyobb (21, 23 és 9%) volt. A két kísérlet eredményének összehasonlítása azt mutatja, hogy az almon belüli verseny csökkentésével minden nyúl számára hasonló a tejhez jutás esélye, ami kiegyenlítettebb növekedést eredményez, a legkisebb és legnagyobb súlyú csoport közötti eltérés a szoptatási időszakban (0-3 hét) harmadára (21-ről 7%-ra) csökken. A korábbi és jelenlegi kísérlet eredményei abban is megerősítik egymást, hogy a születési súly mindkét esetben szignifikánsan befolyásolta a hízlalás alatti súlygyarapodást. Az összefüggés alapján feltételezhető, hogy a vemhesség és a hízlalás alatti súlygyarapodást részben ugyanazok az additív génhatások befolyásolják. Az alomlétszám és a születési súly együttes hatása a 2. ábrán jól követhető. Az alomlétszám csökkenésével és a születési súly emelkedésével javul a súlygyarapodás. A kis súllyal (39-45g) született, népes (-es) alomban nevelkedett, és a nagy súllyal (63-70g) született, kis (6-os) alomban nevelkedett nyulaknál 0-3 illetve 3-6 hetes kor között a súlygyarapodásuk közötti különbsége 35% és 20% volt. A kétismeretlenes regressziós egyenesek szerint a születési súly és az alomlétszám 6 hetes korig szignifikánsan
befolyásolta a súlygyarapodást (3. táblázat). Az előző kísérletben (Szendrő et al., 1996) megállapított regressziós együtthatókhoz képest az alomlétszám által meghatározott meredekség kissé, a születési súly hatását kifejező pedig jelentősen (felére - harmadára) csökkent, ami a korábban leírtakkal megegyezően az almokon belüli súlykiegyenlítés hatására következett be. napi súlygyarapodás (g) 2.ábra: 17 15 13 11 9 7 kicsi köz. nagy 6 8 a, b, napi súlygyarapodás (g) 45 42 39 36 33 30 kicsi köz. A születési súly és az alomlétszám hatása a., 0-3 és a b., 3-6 hetes kor közötti napi átlagos súlygyarapodásra (The effect of birth weight and litter size on the daily weight gain of suckling rabbits between 0 and 3 (a), 3 and 6 (b) weeks of age.) nagy 6 8 Élősúly Az alomlétszám és a testsúly között minden életkorban negatív az összefüggés. A születéskor még azonos súlyú, 6-os és -es alomban nevelkedő nyulak között 3, 6 és hetes korban 4, 234 és 229 g a különbség, vagyis 6 hetes kor után a csoportok közötti eltérés már nem nő, de kompenzáció sem tapasztalható (2.táblázat). A korrelációs koefficiensek az életkor előrehaladtával egyre gyengülő összefüggést mutatnak (3.táblázat). A regressziós egyenes meredeksége 3 és 6 hetes kor között -26,1-ről több mint kétszeresére, -58,7-re nő, utána viszont gyakorlatilag változatlan marad. Eredményeink más kutatók adataival történő összehasonlítását nehezíti, hogy mi az elhullott nyulakat pótoltuk és emiatt a szoptatási időszak alatt az alomlétszám és hatása változatlan maradt. Természetes viszonyok között az elhullás miatt a szoptatott nyulak száma folyamatosan csökken, és ennek megfelelően nő az egy szopósra jutó tej mennyisége. Ez lehet az oka annak, hogy az irodalomban, közölt (Poujardieu és Touri, 1980; Krogmeier és Dzapo, 1991) korrelációs együtthatók kevésbé szoros összefüggést mutatnak, mint amilyen eredményt kísérletünkben kaptunk. A születési súly hatására a legkisebb (39-45 g) és a legnagyobb (63-70 g) csoport közötti eltérés 3, 6 és hetes korban folyamatosan nő (50, 123 és 176 g, 2.táblázat), és a regressziós egyenes is egyre meredeksebb (b=2,2; 5,4 és 7,8; 3. táblázat), miközben az összefüggés szorossága nem változik (r=0,27-0,30). A legkisebb és legnagyobb súllyal született egyedek súlya között azonban nem olyan nagy az eltérés, mint Szendrő et al. (1996) a születési súly tekintetében kiegyenlítetlen almokkal végzett kísérletében, ahol a két csoport átlagsúlya közötti különbség 3, 6 és hetes korban közel a duplája (80, 253 és 368 g) volt. Az alomlétszám csökkenésével és a születési súly emelkedésével minden életkorban nő az élősúly (2.táblázat). A kéttényezős regressziós egyenesek (3.táblázat) hetes korig szignifikáns összefüggést mutatnak, bár az alomlétszám által befolyásolt meredekség 6 hetes kor után már nem változik. Előző kísérletünkhez (Szendrő et al., 1996) hasonlítva megfigyelhető, hogy a születési súly által meghatározott meredekség az almon belüli súlykiegyenlítés hatására kb. felére csökkent (3.táblázat).
KÖVETKEZTETÉSEK A kísérlet eredményei és ebben a témakörben publikált irodalmi adatok alapján az alábbi következtetések vonhatók le: - Az alomlétszám és a születési súly külön-külön, és együttesen is befolyásolja tejtáplálás alatti, ezen belül különösen az első heti elhullást. A születési súly hatása jelentősebb, és a későbbi életkorban is érződik a kis testsúlyból származó hátrány. - Az alomlétszám és a napi súlygyarapodás között 6 hetes korig mutatható ki kapcsolat. Ebből következik, hogy az alomlétszám nem csak az egy fiókára jutó tejmennyiségen keresztül hat a növekedésre, hanem a szilárd takarmány fogyasztására történő áttéréskor (3-6 hét között) is. - A születési súly hatása a növekedés minden szakaszában (a hízlalás alatt is) kimutatható. Valószínű, hogy a súlygyarapodást meghatározó additív genetikai hatás szerepe magzati kortól a hízlalás befejezéséig érvényesül. - Az almokon belüli súlykiegyenlítéssel jelentősen csökkenthető az elhullás, az állomány növekedése kiegyenlítettebbé válik. Különösen a kis súllyal született nyulak szempontjából előnyös a kiegyenlített alomban történő nevelés. Annak érdekében, hogy a termelő telepeken a vágónyulak azonos korban érjék el a vágósúlyt, 60-70 g-os súllyal született egyedeket -es, az 50-60 g-osokat 8-9-es, a kis súlyú újszülötteket (40-50 g) pedig 6-7-es létszámú alomban célszerű felnevelni. IRODALOMJEGYZÉK ARGENTE, M.J., SANCHEZ, M.J., SANTACREU, M.A., BLASCO, A. (1996): Genetic parameters of birth weight and weaning weight in ovaryectomised and intact rabbit does. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 2: 237-240. KROGMEIER, D. DZAPO, V.(1991) : Performance traits of New Zealand White and Gigant Silver rabbits and their reciprocal crosses 2. Heterotic effects on growth, reproduction and variability. Arch. für Geflügelkunde, 55(4): 158-162. LEBAS F., (1975). Le lapin de chair ses besoins nutritionnels et son alimentation pratique. ITAVI, Paris LEBAS, F. (1982): Influence de la position in utero sur le development corporel des laperaux. 3émes Journees de la Recherche Cuniculoe,- Paris MOURA A.S.A.M.T., POLASTRE R., NUNES J.R.V., (1991). Genetic study of litter traits at weaning in selected rabbits. J. Appl. Rabbit Res., 14. 4. 222-227. PÁLOS, J., SZENDRŐ, ZS., KUSTOS, K. (1996) A 30 napos nyúlmagzatok súlya a számuktól és méhen belüli elhelyezkedésüktől függően. 8. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, PATE Kaposvár 58-65 POLASTRE, R.MOURA, A.S.T: CARMELO, M.J.V. (1992) : Estudo de efeitos genéticos sireto e materno em caracteristicas de producao de coelhos selecta. Rev. Sociedade Brasil. Zootec., 21. 5. 855-865. POUJARDIEU, B. TOURE,S.. (1980) : Influence de la variation du taux de consanguiente sur les performances d' ' elevage de lapines utilisees en croisment de souches. II. World Rabbit Congress, Barcelona, 223-231 SZENDRŐ ZS. (1978): A házinyúl születési súlyának jelentősége a tenyésztés szempontjából. Állattanyésztés, 27.6. 565-573. SZENDRŐ, ZS:(1993): A házinyúl anyai tulajdonságait befolyásoló néhány külső és belső tényező vizsgálata. Doktori értekezés SZENDRŐ ZS., BARNA J. (l984): Some factors affecting mortality of suckling and growing rabbits. 3rd World Rabbit Congress, Roma, 166-173. SZENDRŐ ZS., PÁLOS Judit, RADNAI I., BIRÓ-NÉMETH Edit, ROMVÁRI R. (1996): Effect of litter size and birth weight on mortality and weight gain of pannon white rabbits. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 2:365-369 VICENTE, J.S., GARCIA-XIMÉNEZ, F. (1992): Growth limitations of suckling rabbits. Proposal of a method to evaluate the numercial performance of rabbit does until weaning. J. Appl. Res., 15:848-855.
3. táblázat: Az alomlétszámnak és a születési súlynak a különböző korú nyulak élősúlyára és súlygyarapodására kifejtett hatását becslő egyenletek (Equations for prediction of live weight and daily weight gain of rabbits) Y Equation a+bx Élősúly (live weight),g 3 hetes (weeks) 221+2,2 BW 9,2 0,30 *** 6 hetes (weeks) 895+5,4 BW 8,2 0,29 *** hetes (weeks) 1868+7,8 BW 7,2 0,27 *** Napi átlagos súlygyarapodás(daily weight gain),g 0-3 hetes korban (weeks),5+0,06 BW 2,96 0,17 *** 3-6 hetes korban (weeks) 32,3+0,15 BW 4,9 0,22 *** 6- hetes korban (weeks) 32,9+0,11 BW 2,5 0,16 *** Élősúly (live weight),g 3 hetes (weeks) 549-26,1 LS 37,7-0,61 *** 6 hetes (weeks) 1657-58,7 LS 28,3-0,53 *** hetes (weeks) 2747-57,7 LS 11,5-0,34 *** Napi átlagos súlygyarapodás(daily weight gain),g 0-3 hetes (weeks) 23,5-1,2 LS 40,1-0,63 *** 3-6 hetes (weeks) 52,6-1,5 LS 15,3-0,39 *** 6- hetes (weeks) 39,5-0,06 LS 0,0-0,02 NS a + b x 1 +c x 2 R P Élősúly (live weight),g 3 hetes (weeks) 431+2,2BW -26 LS 0,46 *** 6 hetes (weeks) 1366+5.,3 BW -58 LS 0,36 *** hetes (weeks) 2324+7,7 BW -58 LS 0,18 *** Napi átlagos súlygyarapodás(daily weight gain),g:: 0-3 hetes (weeks) 20,5+0,06 BW -1,2 LS 0,43 *** 3-6 hetes (weeks) 44,6+0,15 BW -1,5 LS 0,20 *** 6- hetes (weeks) 33,4+0,11 BW -0,06 LS 0,02 NS R (% ) r P *** = P 0,01 (BW: születési súly (birth weight), LS: alomlétszám (litter size) SUMMARY EFFECT OF BIRTH WEIGHT AND LITTER SIZE ON MORTALITY AND GROWTH OF RABBITS 458 Pannon White newborn rabbits were grouped according to their birth weight. The litter size was 6, 8 and ; in one litter were placed rabbits only with small (39-45 g) only with middle (53-56 g), or only with large (63-70 g) weight. The mortality of rabbits in litter size of 6, 8 and between birth and 3 weeks of age was 6.4, 9.9 and 12.0 % respectively, and in the group of rabbits weighing 39-45, 53-56 and 63-70 g at birth this was 15.6, 6.8 and 7.2 %. The difference in weight gain at 0-3 and 3-6 weeks between groups of litter size 6 and was 31 and 14 %, respectively. The same figures for groups of rabbits between 39-45 and 63-70 g were 7.6 and 8.0 %, respectively. The correlations between litter size and weight gain were significant till 6w, and between birth weight and weight gain till w. The difference of weight at 3, 6 and weeks between litter size 6 and were 4, 234 and 229 g, and the same values between groups of rabbits of 39-45 and 63-70 g were 50, 123, and 176 g.
2. táblázat: Az alomlétszám és a születési súly hatása a különböző korú nyulak elhullására, súlygyarapodására és élősúlyára (Effect of litter size and birth weight on mortality, daily weight gain an live weight of suckling and growing rabbits) Életkor Alomlétszám (Litter size) Születési súly (g) Alomlétszám Főátlag (hét) 6 8 (Birth weight) (Litter size) Age Születési súly (g) (Birth weight) (Overall) (weeks) 39-43 g 53-56 g 63-70 g 39-43 g 53-56 g 63-70 g 39-43 g 53-56 g 63-70 g 39-43 g 53-56 g 63-70 g 6 8 Elhullás (%) (Mortality) 0-1 9,3 2,1 5,5 12,5 4,2 2,1 14,0 6,0 6,0 11,9 4,8 4,6 5,8 6,6 8,7 7,2 ab ab ab ab ab a b ab ab a b b a a a 0-3 13,0 6,2 5,5 16,6 6,3 6,3 18,0 8,0,0 15,6 6,8 7,2 6,4 9,9 12,0,0 7,5 4,8 2,7 4,4 5,2 5,3 0-20,0,4 7,4 21,4 12,5,4 28,0 12,0 12,0 23,1 11,6 9,9 12,8 15,1 17,3 15,1 Napi súlygyarapodás (g) (Daily weight gain) n 44 44 47 43 44 43 41 46 41 128 134 131 135 130 128 393 0-3 (x) 15,2 cd 16,0 de 16,7 e 13,1 b 13,3 b 14,9 c,8 a 11,0 a 11,2 a 13,1 a 13,4 a 14,1 b 16,0 a 13,8 b 11,0 c 13,6 SD 2,6 2,8 2,7 2,5 2,5 2,2 2,0 2,8 1,2 3,0 3,4 3,2 2,8 2,5 2,1 3,2 n 41 43 46 39 42 42 38 45 38 118 130 126 130 123 121 374 3-6 (x) 42,3 c 44,0 c 44,3 c 38,8 b 38,5 b 42,8 c 35,4 a 37,6 ab 39,4 c 38,9 a 40,0 a 42,3 b 43,6 a 40,1 b 37,5 c 40,5 SD 6,2 5,6 6,6 5,9 6,0 5,3 5,6 5,5 5,1 6,5 6,3 6,0 6,1 6,0 5,6 6,4 n 40 40 44 36 37 40 33 37 35 9 114 119 124 113 5 342 6- (x) 38,6 abc 40,4 bc 39,4 bc 36,1 a 38,4 abc 40,4 bc 38,6 abc 37,8 ab 41,5 c 37,8 a 38,9 ab 40,4 b 39,5 a 38,4 a 39,3 a 39,1 SD 6,0 6,8 6,1 7,5 6,9 6,8 6,5 7,7 6,8 6,7 7,1 6,5 6,3 7,2 7,2 6,9 Élősúly (g) (Live weight) n 54 48 54 56 48 48 50 50 50 160 146 152 156 152 150 458 szül. súly (x) 42,5 a 54,6 b 65,6 c 42,4 a 54,5 b 65,5 c 42,3 a 54,7 b 65,7 c 42,4 a 54,6 b 65,6 c 54,2 a 54,2 b 54,1 a 54,2 SD 1,9 1,2 2,2 2,0 1,1 2,3 1,9 1,2 2,4 2,0 1,2 2,3 9,8 9,7 9,8 9,8 nb 44 44 47 43 44 43 41 46 41 128 134 131 135 130 128 393 3 hetes (x) 362 e 390 f 416 g 319 cd 334 d 379 ef 270 a 286 ab 300 bc 318 a 336 b 368 c 390 a 344 b 286 c 341 SD 55 60 58 53 53 46 42 59 26 62 71 66 61 56 46,3 70 n 41 43 46 39 42 42 38 45 38 118 130 126 130 123 121 374 6 hetes (x) 1251 d 1314 ef 1348 f 1134 bc 1147 c 1278 de 12 a 76 b 1127 bc 1135 a 1177 b 1258 c 1306 a 1188 b 72 c 1191 SD 154 154 148 158 153 124 140 157 117 179 184 159 156 159 146 181 n 40 40 44 36 37 40 33 37 35 9 114 119 124 113 5 342 hetes (x) 2336 cd 2439de 2446 e 2157 ab 2235 bc 2403 de 2112 a 2137 ab 2286 c 2209 a 2275 b 2385 c 2408 a 2270 a 2179 a 2292 SD 199 248 272 267 236 234 246 300 255 255 291 261 246 265 277 278 Az azonos sorban különböző betűvel jelölt csoportok közötti eltérés szignifikáns (P<0.05)