BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nappali Tagozat Gazdaságdiplomácia Szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nappali Tagozat Gazdaságdiplomácia Szakirány A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A DÉL-OROSZORSZÁGI RÉGIÓRA Készítette: Kádár Beáta Budapest, 2010

Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. A dél-oroszországi régió bemutatása 7 1.1. A régió közigazgatási felépítése és általános jellemzői 7 1.1.1. A közigazgatási rendszer felépítése 8 1.1.2. Természeti és éghajlati adottságok 11 1.1.3. Természeti erőforrások 12 1.2. A régió gazdasága 14 1.2.1. Makrogazdasági jellemzők 14 1.2.2. Népesség és humánerőforrás 15 1.2.3. Fontosabb gazdasági mutatók 17 1.2.4. A régió ipari termelésének szerkezete 19 1.2.5. A régió mezőgazdasága 24 1.2.5.1. Növénytermesztés 25 1.2.5.2. Állattenyésztés 26 1.2.5.3. Farmergazdaságok 27 1.2.6. Közlekedési infrastruktúra 28 1.3. A régió befektetési és külgazdasági tevékenysége 31 1.3.1. Tőkebefektetések 31 1.3.2. A régió külgazdasági tevékenysége 33 2. A világgazdasági válság hatása a dél-oroszországi régióra 37 2.1. A világgazdasági válság megjelenése Oroszországban 37 3

2.1.1. Az oroszországi válság szakaszai 39 2.1.2. Az orosz központi kormányzat válság ellenes intézkedései 40 2.2. A válság hatása a dél-oroszországi régió gazdaságaira 47 2.3. A régió külgazdasági tevékenysége a válság idején 49 2.4. Válságellenes stratégiák és programok a dél-oroszországi régióban 52 2.4.1. A befektetési környezet 53 2.4.2. Prioritást élvező projektek a dél-oroszországi gazdaságban 55 2.4.3. Az Észak-kaukázusi körzet szociális gazdaságfejlesztési stratégiája 60 3. Magyarország és a Dél-oroszországi régió együttműködése 62 3.1. Magyarország válság előtti jelenléte a régióban 62 3.2. Magyarország válságot követő együttműködési lehetőségei a régióban 65 3.2.1. Befektetési lehetőségek Volgográd megyében 66 3.2.2. Együttműködési lehetőségek a Krasznodari határterületen 74 3.2.3. Együttműködési lehetőségek Asztrahany megyében 75 3.2.4. Magyar projektek finanszírozási lehetőségei 77 Összegzés 80 Irodalomjegyzék 81 Ábrajegyzék 85 Táblázatjegyzék 86 4

Bevezetés Oroszország, Németországot követően Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere, megelőzve a harmadik helyen található Ausztriát. 1 2010. I-VIII hónapjában a külkereskedelmi termék forgalmunk Oroszországgal 6,49 milliárd USD-t tett ki, amely 33 %-os növekedést jelent a 2009. évi 4,87 milliárd USD-vel szemben. Köztudott, hogy Magyarország jelentős energiaimportja miatt az Oroszországgal szemben fennálló kereskedelmi mérlegünk minden évben negatív, s ezzel a következő évtizedekben is számolnunk kell. Számomra egyértelmű kérdésként fogalmazódott meg, hogy vajon mit tehetünk az egyre növekvő energiaárak mellett fokozatosan növekvő külkereskedelmi olló nyílása ellen. Vajon a hagyományosan nagy felvevő piacnak számító Moszkva és Szentpétervár mellett vannak-e lehetőségeink az orosz régiókban? A dél-oroszországi régióra azért esett a választásom, mivel a Magyar Köztársaság 2010 januárjában nyitotta meg hivatalosan külgazdasági irodáját a Dél-Oroszország fővárosának számító Rosztov-na-Donuban. Az 1998-as orosz pénzügyi válság idején Magyarország az akkor működő Rosztov-na-Donui kereskedelmi képviselet bezárása mellett döntött, a 2008-2009-es pénzügyi-gazdasági világválság idején viszont ellenkező döntés született a külgazdasági iroda megnyitásáról. Szakdolgozatomban azt kívánom bemutatni, hogy a dél-oroszországi régió gazdasága milyen volt a válságot megelőző években és 2008-ban, hogyan változott a régió gazdasága a pénzügyi-gazdasági válság hatására 2009-ben és 2010. I. félévében, és milyen kereskedelmi-gazdasági együttműködési lehetőség nyílik Magyarország és a magyar vállalkozások számára ebben a régióban a válságot követően. Ezekre a kérdésekre a választ a helyszínen, Rosztov-na-Donuban próbáltam megtalálni a szakdolgozat készítésére biztosított szakmai gyakorlat folyamán. Rosztov-na-Donuban lehetőségem volt a külgazdasági iroda segítségével megismerkedni a Déli szövetségi körzet és az Észak-kaukázusi szövetségi körzet gazdasági helyzetével, a régióval fennálló gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokkal. Alaposabb információ megszerzéséhez a külgazdasági iroda vezetőjén kívül lehetőségem volt személyesen találkozni és konzultálni a dél-oroszországi befektetésekre specializálódott Center Inveszt Bank Igazgatótanácsának - közgazdaságtudományok doktora fokozattal rendelkező - elnökével, és 1 Terényi, p. 3. 5

közgazdaságtudomány kandidátusa fokozattal rendelkező feleségével, aki a Rosztovi Közgazdaságtudományi Egyetemen oktat. Ezúton is köszönetemet fejezem ki nekik a személyes konzultáció lehetőségéért, az értékes gondolatokért és iránymutatásért, valamint az általuk készített tanulmányok rendelkezésre bocsájtásáért. A rosztovi állami könyvtár anyagainak feldolgozása mellett lehetőségem volt személyesen is tapasztalatot szerezni a Rosztov-na-Donutól 500 km-re található Volgográdban, és a 900 km távolságra található Asztrahányban. Külön élményt és igen hasznos tapasztalatot jelentett számomra a Sztavropoli határterületen, valamint a Kalmük Köztársaságon és annak fővárosán, Elisztán keresztül, tett utazás. Mindez alátámasztotta azt a számokból és adatokból előttem kirajzolódó képet, hogy a dél-oroszországi régió nem egy egységes, homogén régió, hanem gazdasági fejlettségben, természeti adottságaiban, az emberek mentalitásában és gondolkodásában különböző, igen változatos közigazgatási egységek együtteséről van szó. Szakdolgozatomban igyekeztem a dél-oroszországi régió gazdaságának bemutatását táblázatokon és ábrákon keresztül is érzékelhetővé tenni. A gondot nem annyira a rendelkezésre álló információk szűkössége, inkább a lényegesebb és fontosabb elemek kiemelése jelentette, igyekezve egyúttal megőrizni a régió komplex bemutatásának szándékát. A szakdolgozat tartalmilag három egységre tagozódik. Az első fejezetben a déloroszországi régió bemutatására törekedtem, a régió általános ismertetésétől a magyar szemmel érdekes és változatos közigazgatási felépítésén át, a régió válság előtti gazdaságának, befektetési és külgazdasági tevékenységének ismertetéséig. A második fejezet a pénzügyi-gazdasági válság megjelenését mutatja be Oroszországban, majd ismerteti a válság hatását a dél-oroszországi régió gazdaságára. Ez a fejezet tartalmazza a dél-oroszországi régió jelentősebb válság ellenes stratégiáit és programjait is. A harmadik fejezetben mutatom be Magyarország válság előtti jelenlétét a régióban, illetve - az általam a régióban összegyűjtött információk alapján - ismertetem Magyarország válság utáni együttműködési lehetőségeit a térségben. A szakdolgozat a Magyarországon kevésbé ismert és tárgyalt dél-oroszországi régiót és annak gazdaságát mutatja be, elsősorban 2008, 2009 és 2010. I. félévi adatok alapján, mely hasznos lehet az Oroszországról kialakult kép pontosabbá tételében. Remélem, hogy a régió közigazgatási egységeiben meghirdetett konkrét programok bemutatása segítségére lesz a közeljövőben a régióval együttműködni szándékozó magyar vállalkozásoknak is. 6

1. A dél-oroszországi régió bemutatása 1.1. A régió közigazgatási felépítése és általános jellemzői A dél oroszországi régió vagy másik elnevezéssel Dél-Oroszország földrajzilag Oroszország dél-európai részén - a Kelet-európai síkságon, a Kaszpi-mélyföldön és a Kaukázus északi részén - helyezkedik el, s 22,9 milliós népességével 591,300 km 2 területet foglal el. A régió területének partjait az Azovi-tenger, a Fekete-tenger, és a Kaszpi-tenger mossa. Megalakulásától 2010. január 20-ig a dél-oroszországi régió közigazgatásilag a Déli szövetségi körzethez tartozott. A Déli szövetségi körzet nyugatról Ukrajnával, délről Abháziával, Grúziával, Dél-Oszétiával és Azerbajdzsánnal, keletről Kazahsztánnal, míg északról a Volga-menti és Központi szövetségi körzetekkel határos. Az Oroszországi Föderáció szövetségi körzeteinek elhelyezkedése 2009-ben az 1. sz. ábrán láthatók. Az Oroszországi Föderáció szövetségi körzetei 2009-ben 1. sz. ábra Jelölések: 1 Központi szövetségi körzet; 2 Déli szövetségi körzet; 3 Északnyugati szövetségi körzet; 4 Távol-keleti szövetségi körzet; 5 - Szibériai szövetségi körzet; 6- Uráli szövetségi körzet; 7 - Volga-menti szövetségi körzet Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e2/federal_districts_of_russia.png 7

Dél-Oroszország földrajzi-gazdasági egységét az egyedülálló természeti-éghajlati viszonyai és erőforrásai biztosítják. 2 A régió fontos közvetítő szerepet játszik a Közel- Kelettel, a Távol-Kelettel, Dél-nyugat Ázsiával, valamint a Kaszpi-medence és a Földközitenger országaival folytatott kereskedelmi kapcsolatokban. A természeti erőforrások eleve meghatározzák a Déli szövetségi körzethez tartozó közigazgatási egységek többségének alapvető makrogazdasági funkcióit: a mezőgazdasági termékek termelését és feldolgozását, üdülő és rekreációs szolgáltatásokat, régióközi közlekedési összeköttetéseket, nemzetközi tranzit kapcsolatokat, valamint az ipari termelést. Stratégiai jelentőséggel bír a dél-oroszországi közigazgatási egységek kereskedelmi, kutatás-fejlesztési és termelési együttműködésének kiszélesítése a Földközi-tengeri medence és a Kaszpi-medence államaival, mivel jelenleg folyik a földközi-tengeri és Kaszpi-tengeri makrorégiók objektív alapokon történő átalakítása erős és befolyásos növekedés központtá a világgazdaság színpadán. 1.1.1. A közigazgatási rendszer felépítése A Déli szövetségi körzet 2000-ben alakult meg az Oroszországi Föderáció elnökének rendelete alapján. A szövetségi körzet megalakulásakor 13 közigazgatási egységet (orosz szóhasználattal: szubjektumot) foglalt magában, amelyek a következők voltak: Adige Köztársaság, Asztrahany megye, Csecsen Köztársaság, Dagesztáni Köztársaság, Észak- Oszétia -Alánia Köztársaság, Ingus Köztársaság, Kabard-Balkar Köztársaság, Kalmük Köztársaság, Karacsáj-Cserkesz Köztársaság, Krasznodari határterület, Rosztov megye, Sztavropoli határterület, illetve Volgográd megye. A Déli szövetségi körzet területén 3177 önkormányzati egység, 239 önkormányzati körzet, 51 megyei jogú város, 131 városi és 2748 falusi/vidéki település helyezkedett el. 3 A szövetségi körzet központja Rosztov-na- Donu város. (2. sz. ábra) 2 Высоков, 2006 р. 7. 3 Жуков, р. 12. 8

A déli szövetségi körzet térképe 2009-ben a közigazgatási egységek központjaival 2. sz. ábra Forrás: http://www.ugzashita.ru/ufo_big.htm 2010.11.12. 13.48 Dél-Oroszország területileg legnagyobb közigazgatási egysége Volgográd megye, területének nagysága több mint 30-szorosa az Ingus Köztársaságnak. A legnagyobb népességgel rendelkező közigazgatási egység a Krasznodari határterület, míg a legkisebb népességgel a Kalmük Köztársaság rendelkezik. A legnagyobb népsűrűségű közigazgatási egység az Ingus Köztársaság. A közigazgatási egységek legfontosabb jellemzőit (terület, főváros, népesség) az 1. sz. táblázat tartalmazza. 9

A Déli szövetségi körzet közigazgatási egységeinek (szubjektumainak) területe, Közigazgatási egység megnevezése fővárosa és népessége 2009-ben Terület, Népesség, Adminisztratív központ 1. sz. táblázat Adm. központ népessége, ezer km 2 ezer fő ezer fő Adige Köztársaság 7,6 441,2 Majkop 173,2 Asztrahany megye 44,1 1000,9 Asztrahány 503,1 Csecsen Köztársaság 15,7 1209 Groznij 226,1 Dagesztáni Köztársaság 50,3 2687,8 Mahacskala 464,2 Észak-Oszétia-Alánia Köztársaság 8 702,4 Vlagyikavkáz 313,3 Ingus Köztársaság 3,6 499,5 Magas 0,5 Kabard-Balkar Köztársaság 12,5 891,3 Nalcsik 296,1 Kalmük Köztársaság 76,1 285,6 Eliszta 104,2 Karacsáj-Cserkesz Köztársaság 14,1 427,4 Cserkeszk 116,3 Krasznodari határterület 76 5121,8 Krasznodár 780,5 Rosztov megye 100,8 4254,4 Rosztov-na - 1051,6 donu Sztavropoli határterület 66,5 2705,1 Sztavropol 363,9 Volgográd megye 113,9 2608,8 Volgográd 1017,1 Forrás: Zsukov V. A.: A dél-oroszországi régiók befektetési atlasza, 2009, Rosztov-na- Donu, p.12. Az Oroszországi Föderáció Elnökének rendelete alapján 2010. január 20-tól a Déli szövetségi körzetből kivált és megalakult az Észak-kaukázusi szövetségi körzet. 4 Továbbra is a Déli szövetségi körzethez tartozik az Adige Köztársaság, Asztrahany megye, a Kalmük Köztársaság, a Krasznodari határterület, Rosztov megye és Volgográd megye. A Pjatyigorszk központtal létrejött Észak-kaukázusi szövetségi körzethez került át a Csecsen Köztársaság, a Dagesztáni Köztársaság, Észak-Oszétia Alánia Köztársaság, az Ingus Köztársaság, a Kabard-Balkar Köztársaság, a Karacsáj-Cserkesz Köztársaság és a Sztavropoli Határterület. Az Oroszországi Föderáció szövetségi körzeteinek százalékarányos területi eloszlását az Észak-kaukázusi szövetségi körzet megalakulását követően a 3. sz. ábra mutatja be. 4 www.argumenti.ru/news/2010/01/19/46550 10

Az Oroszországi Föderáció szövetségi körzeteinek területi eloszlása 2010. január 20-a után, százalékban 3.sz.ábra Forrás: Таможенная статистика внешней торговли Ростовской области (бюллетень). (Rosztov megye külkereskedelmi vámstatisztikája hivatalos közlöny) Ростов-на-Дону, 2010. р.4. A továbbiakban, az általános ismertetőben, a 2009. év és az azt megelőző időszak mutatói még az egységes Déli szövetségi körzet adatait tartalmazzák, míg, a válság utáni, 2010-es adatok már a kisebb körzet adatait tartalmazzák. Megalakulásától kezdve (gyakorlatilag 2010 januárjától) az Észak-kaukázusi körzet adatai külön kerülnek bemutatásra jelen szakdolgozatban. 1.1.2. Természeti és éghajlati adottságok Oroszország déli részén egyedülálló éghajlati viszonyok uralkodnak. A festői hegyekből kiemelkedik az Elbrusz, mint Európa legmagasabb pontja (5642 m), amely az UNESCO által védett magashegyi természetvédelmi területen helyezkedik el. 11

Dél-Oroszország területén több éghajlati övezet megtalálható, a szélsőségesen kontinentálistól a szubtrópusi éghajlati övezetig. A terület nagy részén a középhőmérséklet a januári -8 C fok a júliusi +23 C fokig terjed, az évi átlagos csapadékmennyiség pedig 150 mm és 500 mm között alakul, de a hegyekben elérheti akár az 1200 mm-t is 5. Oroszország európai részének legnagyobb folyói, mint a Volga, a Don, a Kubany és a Terek folyók a régió stratégiailag fontos hajózási útvonalainak számítanak. Itt találhatók az ország több nagy víztározója (például a volgográdi, a cimljánszki, és a krasznodari), amelyek gazdálkodási és hajózási jelentőséggel bírnak az Azovi-tengert, a Fekete-tengert, a Kaszpi-tengert és a Balti-tengert összekötő Volga-Don hajózási csatornával együtt. Dél-Oroszországra különösképpen jellemző a változatos tájkép (tűlevelű és lombos erdők, sztyeppék, szubalpesi mezők váltogatják egymást) és a sokféle talajtakaró (feketeföld, gesztenyés, hegyi-erdős, alpesi, mezei és homokos talaj). 1.1.3. Természeti erőforrások A Déli szövetségi körzet természeti erőforrás és nyersanyagbázisa az egyik leggazdagabb az országban. A fosszilis energiaforrások földgáz, természetes gáz és kőolaj formájában vannak jelen. Összoroszországi jelentőségű nagyobb gázlelőhelyekkel Asztrahany megye, az észak-sztavropoli terület, Majkop városának környéke, valamint Dagesztán rendelkezik. A terület kőolaj és földgáz tartalékai Volgográd megyében, Asztrahany megyében, a Krasznodari határterületen, az Ingus Köztársaságban, valamint a Csecsen Köztársaságban koncentrálódnak, az itt található mezők Oroszország kőolaj készletének 2 %-át, míg földgáz készletének 7 %-át teszik ki. Dél-Oroszország földgázszállításban betöltött szerepe jelentősen megnövekedhet a kaszpi-tengeri, az azovi-tengeri, és a fekete-tengeri talapzatok, valamint a Kaszpi-tenger melléki és kalmük lelőhelyek feltárásával. A Déli szövetségi körzet összes szénvagyona gyakorlatilag Rosztov megyében található, a doni-medence nyugati részén. Jelentős vízenergia kapacitás összpontosul az északkaukázusi köztársaságokban, amely lehetőséget biztosít a vízenergia felhasználás 5 Высоков, 2006. р.7. 12

részarányának további növelésére, mindenekelőtt a Dagesztáni Köztársaságban, a Kabard- Balkar Köztársaságban, valamint Karacsáj-Cserkesz Köztársaságban. A Déli szövetségi körzet határain található Oroszország termálvizeinek 73%-a, ásványvizeinek 30%-a és a wolfram tartalékok 41%-a 6. Jelentős ólom- és cink lelőhelyek találhatók Észak-Oszétiában (a Szadonszkij lelőhelyen), míg a réz elsősorban Karacsáj- Cserkesz Köztársaságban és a Dagesztáni Köztársaságban (Kizil-Dere lelőhelyen), a higany pedig a Krasznodari határterületen és Észak-Oszétia-Alánia Köztársaságban található. A körzet nem érc tartalmú ásványi anyagait, mint a baritot, a ként és a kősót az Oroszország legnagyobb lelőhelyeinek számító Elton és Baszkuncsak tavaknál bányásszák. A Déli szövetségi körzetben jelentősek az építőanyag termeléshez szükséges nyersanyagkészletek: az összoroszországi cement tartalék 15%-a, valamint márvány, kvarchomokkő, téglakészítéshez használt agyag, kerámia, kavics, homok, kréta és gránit található ezen a területen. Oroszország méreteit tekintve is egyedülálló a déli régióban található természetigyógyászati erőforrások összessége, amely éghajlati, balneológiai, kulturális-etnográfiai szempontból is igen jelentős és kedvező lehetőséget biztosít a gyógyturizmus számára, valamint a rekreációs és idegenforgalmi tevékenységek fejlesztéséhez. 6 www.partnersearch.ru/okruga/uzhn.php 13

1.2. A régió gazdasága 1.2.1. Makrogazdasági jellemzők A dél-oroszországi régió hatalmas lehetőséggel rendelkezik a szociális és gazdasági fejlődés területén, valamint stabil dinamikájú növekedéssel a kulcsfontosságú makrogazdasági mutatók és a gazdaság szerkezetének modernizációjához szükséges objektív feltételek vonatkozásában. A továbbiakban az orosz szakirodalomban használt bruttó makroregionális termék fogalmát használom, amely a szövetségi körzet GDP - jének a kifejezésére szolgál, míg a közigazgatási egységek GDP - jét a bruttó regionális termék fogalom jelöli. A Déli szövetségi körzet bruttó makroregionális termék szerkezetében az ipari termelés dominál 23,0%-kal. (4. sz. ábra) A bruttó makroregionális termék százalékos összetétele a Déli szövetségi körzetben, 2008-ban 4.sz. ábra Forrás: Zsukov V.A: A dél-oroszországi régiók befektetési atlasza, 2009, Rosztov-na- Donu, p. 13. 14

A nagy és kiskereskedelem, valamint a háztartási gépek javításának együttes aránya 18,2%, a mezőgazdasági termékek, a vadászat és a halászat 13,7%-ot, a közlekedési és hírközlési szektor 13,5%-ot, míg az építőipar 7,9%-ot tesz ki 7. A Déli szövetségi körzet három közigazgatási egysége (a Krasznodari határterület, Rosztov megye és Volgográd megye) Oroszország 25 legnagyobb közigazgatási egysége közé tartozik és 35%-os népességi részarányukkal a dél-oroszországi bruttó makroregionális termék több mint 65%-át adják. A Déli szövetségi körzet bruttó makroregionális terméke 2007-ben 2174,9 milliárd rubel volt, ami az Orosz Föderáció bruttó hazai termékének a 7,2%-át tette ki. 2008-ban, az Oroszországi Föderáció Gazdasági és Fejlesztési Minisztériumának adatai alapján a bruttó makroregionális termék növekedése a Déli szövetségi körzetben felülmúlta Oroszország bruttó hazai termék növekedésének mértékét, és 106%-ot tett ki. A Déli szövetségi körzetben a bruttó makroregionális termék majdnem 92%-át hat régió állította elő: a Krasznodari határterület, a Sztavropoli határterület, Rosztov megye, Volgográd megye, Asztrahany megye és a Dagesztáni Köztársaság. A körzeten belüli regionális különbségek egyik magyarázata, a viszonylag magas szintű munkatermelékenységgel, magas hozzáadott értékű termékekkel és magasabb munkabérekkel rendelkező ipari és más gazdasági létesítmények egyenlőtlen elhelyezkedése. A regionális különbségek tükröződnek a régió szociális-gazdasági fejlődésében, a lakosság életszínvonalának és életminőségének aránytalanságában, valamint az Észak-kaukázusi köztársaságok költségvetéseinek állami támogatásában. 1.2.2. Népesség és humánerőforrás 2009. január elsején a Déli szövetségi körzet népessége 22,9 millió fő volt, ami az oroszországi népesség 16,2 %-a (5. sz. ábra). A körzet népsűrűsége majdnem 5-szöröse az oroszországi átlagnak. A körzetben az 1 km 2 -re jutó lakosok száma meghaladja a 38,5 főt, átengedve az első helyet a Központi szövetségi körzetnek. A népesség eloszlása nem egyenletes, a népesség több mint 40%-a két közigazgatási egységen belül található: a 7 Жуков, р. 13. 15

Krasznodari határterületen és Rosztov megyében. A körzet városi népességének aránya 56,9%-ot tesz ki az össznépességen belül 8. A népesség szövetségi körzetenkénti eloszlása az Oroszországi Föderációban 2010- ben, százalékban 5. sz. ábra Forrás: Таможенная статистика внешней торговли Ростовской области (бюллетень). (Rosztov megye külkereskedelmi vámstatisztikája hivatalos közlöny) Ростов-на-Дону, 2010. р.4. A Déli szövetségi körzet többnemzetiségű etnikumból tevődik össze 9. A körzet főbb nemzetiségi csoportjai az oroszok (64,4%), a csecsenek (5,4%), az avarok (3,3%), az örmények (2,6%), és az ukránok (1,7%). 10 A népesség csökkenés folyamata a körzetben nem olyan intenzív, mint az ország egészében. Sőt mi több a Csecsen Köztársaságban, az Ingus Köztársaságban és a 8 Жуков, р. 21. 9 Высоков, 2006. р. 10. 10 Жуков, р. 21. 16

Dagesztáni Köztársaságban továbbra is fennmaradt a stabil természetes népesség növekedés. A munkaképes lakosság aránya a körzetben 61,9%-ot, a még nem munkaképesek aránya 18,6%-ot, míg a már nem munkaképesek aránya 19,5%-ot tesz ki 11. A Déli szövetségi körzetben a gazdaságilag aktív népesség száma 9,3 millió. Emellett a legmagasabb foglalkoztatottságot a mezőgazdaság (17,9%), a nagy és kiskereskedelem és a háztartási gépek javítása (17,2%), valamint az ipari termelés (16%) biztosítja. A munkaképes lakosság jelentős része a háztáji gazdaságokban dolgozik, értékesítésre szánt termékeket előállítva, illetve családi vállalkozásokban foglalkoztatják munkaszerződés nélkül. 1.2.3. Fontosabb gazdasági mutatók A Déli szövetségi körzet jelentős erőforrásokkal rendelkezik és ezeket messze nem teljes mértékben használják ki. Így a Déli szövetségi körzet elmarad Oroszország más szövetségi körzeteitől az átlagos pénzügyi bevételeket, a hivatalos foglalkoztatottság szintjét, a technológiai innovációk ráfordításait és a szervezetek információs ellátottságának átlagos szintjét illetően (2. sz. táblázat). Szövetségi körzetek foglalkoztatási, bevételi, élve születési és információ technológiafejlesztési költség adatai 2009-ben 2. sz. táblázat Átlagos évi foglalkoztatottság mértéke (fő) Átlagos pénzügyi bevételek (rubel) Élve születések száma (fő) Az információs technológiákra költött összeg (rubel) Oroszországi Föderáció 68473573 14942,8 1713947 421377781 Központi szövetségi körzet 19016890 19113,8 384226 186069829 Déli szövetségi körzet 9438774 10892,7 317836 22836555 Északnyugati szövetségi körzet 6835462 15088,8 144561 41514083 Távol-keleti szövetségi körzet 3315374 15729,1 81740 18194518 Szibériai szövetségi körzet 9097234 12889,2 267619 47395922 Uráli szövetségi körzet 6104497 18684,9 162180 46286072 Volga-menti szövetségi körzet 14665342 12354,5 355785 59080800 Forrás: http://www.gks.ru/dbscripts/cbsd/dbinet.cgi#1 11 Жуков, р. 21. 17

Ugyanakkor a Déli szövetségi körzet, más szövetségi körzetekhez képest vezető körzetnek számít a kisvállalkozások, a paraszti (farmer) gazdaságok, és az élve születések számában, valamint a vasút- és autóút-hálózat sűrűségét tekintve. 12 A dél-oroszországi közigazgatási egységek ágazati szerkezete eltér Oroszország más régióitól Rosztov megye és Volgográd megye kivételével, ahol a bruttó makroregionális termék jelentős részét hagyományosan a fejlett ipari termelés teszi ki. A mezőgazdasági termelés magasabb részaránya figyelhető meg az Ingus Köztársaságban, a Dagesztáni Köztársaságban, a Karacsáj-Cserkesz Köztársaságban, a Kabard-Balkar Köztársaságban, illetve a Kalmük Köztársaságban (a részarányok 20,4%-tól 29%-ig terjednek). A bruttó makroregionális termékeken belül jelentős az ásványi anyagok bányászata a Csecsen Köztársaságban (9,8%), valamint Volgográd megyében (7,1%). Kiemelt fontosságú szektornak számít a feldolgozóipar Volgográd megyében (27,9%), Asztrahany megyében (23,7%), Rosztov megyében (18,8%) és Észak-Oszétia-Alánia Köztársaságban (22,4%) a 2008-as év adatai alapján 13. A villamos energia, gáz és víz termelése és elosztása jelentősen hozzájárul a Sztavropoli határterület (6,2%), a Csecsen Köztársaság (5,9%) és Rosztov megye (4,7%) gazdaságához. Az építőipar részarányát tekintve Csecsen Köztársaság (13,9%), Dagesztáni Köztársaság (13,2%), illetve Asztrahany megye (11,6%) a sorrend. A nagy- és kiskereskedelemben a Dagesztáni Köztársaság (22,8%) és Rosztov megye (22,5%) járul hozzá legnagyobb mértékben a bruttó makroregionális termékhez. A Krasznodari határterület lényegesen megelőzi a többi régiót a közlekedés és távközlés területén (20,3%). Az állami irányítás, az egészségügy és az oktatás, azaz a költségvetésből finanszírozott tevékenységek, összességében 32,6%-ot tesznek ki a Csecsen Köztársaság, 32,4%-ot az 12 http://www.gks.ru/dbscripts/cbsd/dbinet.cgi#1 13 Жуков, р. 22. 18

Ingus Köztársaság és 29,2%-ot a Kalmük Köztársaság bruttó makroregionális termék mutatószámaiban 14. A déli szövetségi körzet gazdaságainak ágazatai az alaptőke érték szerint a hatodik helyet foglalják el az Oroszországi Föderáció körzetei között (az Orosz Föderáció alaptőke értékének 8,9%-át adja a Déli szövetségi körzet). Az alaptőke jelentős részét (31,6%-ot) a közlekedés és távközlés, 16,4%-át az ipari termelés, míg 8,2%-át a mezőgazdaság tesz ki. A bruttó regionális termék gazdaságban foglalkoztatottak számához viszonyított értéke általánosan elfogadott kritérium a régió munkatermelékenységi hatékonyságának és az alkalmazott technológiáknak a jellemzésére. A gazdaságban foglalkoztatott 1 főre eső bruttó regionális termék értékek közötti különbségek és a dél-oroszországi régiók egyenlőtlen ágazati struktúrája (objektív és szubjektív tényezők együttes hatásának eredménye). Az objektív tényezők közé sorolhatók a természeti-éghajlati viszonyok, az ásványi és szén-energiai források, a geopolitikai helyzet, és a letelepedés sajátosságai, míg a politikai és gazdasági döntések, az ágazati komplexumok elhelyezkedése és koncentrációja, a befektetési politika, az új technológia elsajátításának ösztönzési rendszere szubjektív tényezőknek számítanak. Ugyanakkor a Déli szövetségi körzet közigazgatási egységei között az 1 főre jutó legmagasabb és legalacsonyabb bruttó regionális termék értékek közötti különbség nem olyan magas, mint például az Uráli, a Központi, a Volga-menti vagy a Szibériai szövetségi körzeteken belül. 1.2.4. A régió ipari termelésének szerkezete A Déli szövetségi körzet ipari termelésének kiemelkedő hatása van a bruttó makroregionális termékre, amely 2008-ban az összmennyiség több mint 21%-át tette ki. Oroszország egészéhez hasonlóan a körzet iparában is a feldolgozóipar dominál (a bruttó hazai termék 19,3%-a, míg a bruttó makroregionális termék 15,9%-a). A bányászat lényegesen kisebb szerepet játszik a Déli szövetségi körzet gazdaságában (a bruttó makroregionális termék 1,9%-a az oroszországi 10,5%-hoz képest). 14 Жуков, р. 22. 19

A Déli szövetségi körzet iparának ágazati struktúrája különbözik az Oroszország más körzeteiben kialakult struktúráktól 15. Itt az átlagos orosz ipari ágazati megoszláshoz képest sokkal magasabb az élelmiszertermelés és a villamosenergia-termelés részaránya (26,6%, illetve 15,6%, szemben az oroszországi 12,5% illetve 10,7%-kal). A könnyűipar, a vegyipar és az építőipar az átlagos orosz ipari mutatókhoz hasonló (3. sz. táblázat) Az ipari termelés ágazati struktúrájának részarányai 2008-ban az Oroszországi Föderációban és a Déli szövetségi körzetben, százalékban. 3. sz. táblázat Oroszországi Föderáció Déli szövetségi körzet Villamos energia 10,7 15,6 Tüzelőanyag 21,7 10,1 Kőolajtermelés 14,7 3,8 Kőolaj feldolgozás 3,1 1,9 Gázipar 2,4 3,6 Szénipar 1,5 0,7 Feketefém kohászat 11,8 7,8 Színesfém kohászat 7,3 2,8 Vegyipar és olajipar 5,9 7,5 Gépipar 18,9 16,5 Fafeldolgozás és papírgyártás 3,9 1,9 Építőanyag ipar 3,1 5,2 Üveg- és porcelánipar 0,5 0,8 Könnyűipar 1,1 2 Élelmiszeripar 12,5 26,6 Malom- és takarmányipar 1,2 2,1 Összesen 100 100 Forrás: Высоков В.В.: Инвестиционная привлекательность Юга России: научнопрактическое пособие. (Dél-Oroszország befektetési vonzereje). 2008, Ростов-на- Дону, РГЭУ-РИНХ p.27 Az átlagos oroszországi mutatókhoz képest a Déli szövetségi körzetben jelentősen kisebb a fűtő- és tüzelőanyag ipar (a dél-oroszországi régióban 11,2%, míg Oroszországban 18,5%), valamint a vas- és színesfém kohászatnak (10,1% és 21,7%) részaránya. Ilyenformán, Dél- 15 Высоков, 2006. р.27. 20

Oroszországban az exportorientált ipari ágazatok (földgáz, bányászat, vaskohászat, feldolgozás) kevésbé vannak jelen és inkább azok az ágazatok dominálnak, amelyek a belső kereslet kielégítésére irányulnak. Ez elsősorban a feldolgozóipari termékekre és az építőipari termékekre vonatkozik. A Déli szövetségi körzetben 2008-ban az ipari termelés növekedése összességében sokkal magasabbnak bizonyult az átlagos oroszországi mutatókhoz képest (3,4% az országos 2,1%-kal szemben). 16 A Déli szövetségi körzetben a feldolgozóipari termékeknek a legnagyobb részét három régió adja (Volgográd megye és Rosztov megye, valamint a Krasznodari határterület). 2008-ban a körzet feldolgozóipari termékeinek 80,2%-át ez a három régió biztosította. A feldolgozóiparon belül - az áruértékesítés volumene alapján - az élelmiszer és dohányipari termékek részaránya 26%-ot tesz ki. Nagyobb étolajtermelőnek az országban Rosztov megye és a Krasznodari határterület számít, az élelmiszer, alkohol és likőrkészítmények fő termelője Észak-Oszétia-Alánia Köztársaság, a Krasznodari határterület és a Kabard-Balkar Köztársaság, a cukoré pedig szintén a Krasznodari határterület. A dohánytermékeket elsősorban Volgográd és Rosztov megye, valamint a Krasznodari határterület hozza forgalomba, az étkezési sót pedig Asztrahany megye. 2008- ban a Déli szövetségi körzet közigazgatási egységeinek többségében az élelmiszerkibocsátás mértéke csökkent. A Dagesztáni Köztársaságban másfélszeresével, a Kabard-Balkar Köztársaságban 22,8%-kal, az Adige Köztársaságban 22,1%-kal 17. A gépek és berendezések, közlekedési eszközök, elektromos eszközök, elektromos és optikai berendezések gyártására szakosodott dél-oroszországi gépgyártási létesítmények számuk alapján a második helyet foglalják el a feldolgozóipari szektorban, illetve 16,4%-ot tesznek ki. A gépek és berendezések több mint 70%-át Rosztov megyéből (45,2%) és Volgográd megyéből (25,1%) szállítják, ezen belül is kiemelkedő a mezőgazdasági gépek gyártása, amely az Oroszországon belüli ágazatok közötti specializációnak köszönheti kimagasló részarányát. 16 Dr. Vasily Vysokov, 2009. p. 42. 17 Жуков, р. 23. 21

A Déli szövetségi körzet feldolgozóiparának egyik legdinamikusabban fejlődő szegmense a közlekedési eszközök és berendezések gyártása. A körzet közlekedési eszközöket (villanymozdonyokat, személygépkocsikat, helikoptereket) gyártó nagyobb vállalatainak 67,5%-a Rosztov megyében található. Volgográd megyében a traktorgyártás, Asztrahany megyében a hajógyártás, Krasznodari határterületen pedig a vasúti gépgyártás a meghatározó. Az állami innovációs politika egyik kulcseleme a magas technológiájú gyártás kiemelt fejlesztése. A villamosenergia ipari berendezések, az elektromos és optikai berendezések 2,5%-ot tesznek ki a feldolgozóipar volumenéből, melynek 35%-át Rosztov megyében gyártják, ahol majdnem háromszorosára sikerült növelni a termelés mértékét 2008-ban. A villamosenergetikai és elektromos berendezéseket gyártó dél-oroszországi közigazgatási egységek közé tartozik a Sztavropoli határterület és a Krasznodari határterület, a köztársaságok közül pedig a Kabard-Balkar Köztársaság és Észak-Oszétia-Alánia Köztársaság. A körzet feldolgozóiparán belül a koksz és olajtermékek gyártása 16,3 %-ot tesz ki, amely a gépjármű park és a fuvarozások számának növekedése következtében tapasztalható magas belső üzemanyag keresletnek köszönhető. A benzin, a gázolaj, a kenőolajok és más olajszármazékok közel 80%-a Volgográd megyéből származik. A körzeten belül jelentős helyet foglal el a kohászati termelés és a kész kohászati termékek gyártása (14,8%). A legnagyobb kapacitásokkal a fém és fém alkatrészek gyártása terén Volgográd megye és Rosztov megye rendelkezik (az áruvolumen 44,5%-a és 37,8%-a). A körzet összes vegyipari termékeinek arányaiban a legnagyobb kibocsátói a Sztavropoli határterület 33,5%-kal, Asztrahany megye 25,2%-kal és Volgográd megye 21,6%-kal. 2008-ban a vegyipari termékek gyártása a legdinamikusabban a Krasznodari és a Sztavropoli határterületen fejlődött, amely 16,7% és 2,7%-os növekedést jelentett. Emellett a Déli szövetségi körzetben kissé megemelkedett a műtrágya, a műgyanta és a műanyag termelése, de csökkent a műszál, a marónátron és kénsav, a lakkfestékhez szükséges anyagok és a metanol termelése 18. 18 Жуков, р. 24. 22

A víz- és energiatermelés területén a növekedés dinamikáját a lakosság, a vállalatok és a szervezetek szükségletei, azaz gazdasági aktivitásuk általános szintje határozza meg. 2008- ban a Déli szövetségi körzetben a termelés volumene megőrizte a 2007-es szintet. Az adott szektorban a legnagyobb volumenű értékesítést a Krasznodari határterület (27,7%-os) és Sztavropoli határterület (18,5%), Rosztov megye (22,5%) és Volgográd megye (14,7%) könyvelhette el, mivel ezekben a régiókban összpontosulnak a kommunális infrastruktúra létesítmények, a vízgazdálkodási létesítmények és az energia kapacitások. A Déli szövetségi körzetben két energiarendszer működik, a OES Centr és az Észak- Kaukázusi OES, amelyek részei az Oroszországi Egységes Energiarendszernek. 2008-ban a villamos energiatermelés több mint 72 milliárd kwh-s teljesítménye a szövetségi körzetek között a hatodik helyet jelentette. A Krasznodari határterületen és a Sztavropoli határterületen, Rosztov megyében és Volgográd megyében elhelyezkedő különböző típusú erőművek a Déli szövetségi körzet összes villamos energia termelésének 77,5%-át teszik ki. 2008-ban a legtöbb villamos energiát Rosztov megye villamos erőművei termelték 22 milliárd kwh értékben (amely 10,4%-os növekedést jelentett) 19. A Déli szövetségi körzet termékeit jelentős részben exportáló bányászati szektorának fejlődési dinamikája, a belgazdasági konjunktúrától, a befektetések mértékétől és hatékonyságától, valamint az új lelőhelyek felderítésétől és feltárásától függ. A körzeten belül az ásványi anyagok kitermelése elsősorban Rosztov, Asztrahany és Volgográd megyében, valamint a Krasznodari határterületen történik. Ezek a közigazgatási egységek adták az összesen kitermelt ásványi anyagok 80%-át. Ugyanakkor a szövetségi körzetek közül 2008-ban a Déli szövetségi körzetben csökkent a legnagyobb mértékben (6,4%) az ásványi anyag kitermelés, mindemellett összességében sikerült az Oroszországon belüli helyezést megtartani. Dél-Oroszországban a gáz kétharmadát és az olaj egyharmadát az Asztrahanyi földterület mélyéből nyerik ki, de ugyanitt só és kén kitermelése is történik. A Déli szövetségi körzetben Észak-Sztavropolban található a világ legnagyobb földalatti gáztározója, ahol több mint 20 milliárd m 3 gáz található. Ez a bázisa az észak-kaukázusi és a Kaukázusmenti köztársaságok gázellátásának. 19 Жуков, р. 25. 23

Az olajkitermelés mértéke szerint a körzetben Asztrahany és Volgográd megye után a harmadik helyet a Csecsen Köztársaság foglalja el. Az olajtermelő- és olajfeldolgozó ipar helyreállítása a Csecsen Köztársaság fő gazdasági célkitűzései közé tartozik. Oroszország régiói közül Rosztov megye maradt továbbra is az egyik vezető kőszén kitermelő. Ezzel együtt 2008-ban a kőszén kitermelése és dúsítása (szénkoncentrátum előállítása) csökkent Rosztov megyében, (4,2%-kal, illetve 15,3%-kal) ami elsősorban a régi vájatok bezárásának következménye. 2008 végén a dél-oroszországi nagy és közepes ipari vállalatok alaptőkéjének teljes értéke 739,4 milliárd rubelt tett ki. Az elmúlt 3 évben a Déli szövetségi körzet iparán belül a kohászatba, a gépiparba és az élelmiszeriparba irányuló jelentős mértékű tőkebefektetéseknek köszönhetően, az első helyre emelkedett a feldolgozóipar termelése 45,4%-os aránnyal. 41,6%-ra csökkent a villamos energia, víz és gáz termelés és elosztás részaránya, viszont megőrizte a helyét a bányászat a területén elért 13%-kal. 1.2.5. A régió mezőgazdasága A társadalmi tudatban Dél-Oroszország az ország fő éléskamrája. A Déli szövetségi körzet szociális-gazdasági fejlődésének sajátos jellege miatt az agrárszektor magas részarányt képvisel a gazdasági ágazatok között (4. sz. táblázat). A körzet mezőgazdasági területe 39,2 millió hektárt tesz ki, amelyből 21,9 millió hektár szántóföld 20. Ebből a gabona- és babfélék vetésterülete 9,42 millió hektárt tesz ki. A szövetségi körzet mezőgazdasági termelésében a növénytermesztés aránya 67,5%-ot tesz ki, míg az állattenyésztés aránya 33%-ot. 2008-ban a Déli szövetségi körzet a mezőgazdasági termékek termelésének aránya alapján (623 milliárd rubel vagy 24,6%-os részaránnyal a teljes oroszországi mutatóhoz képest) a harmadik helyen állt a Volga-menti szövetségi körzet és a Központi szövetségi körzet után. 20 Жуков, р. 25. 24

Az egy főre jutó mezőgazdasági termékek a dél-oroszországi közigazgatási egységekben az Oroszországi Föderáció átlagához viszonyítva, százalékban Összesen 4. sz. táblázat Növénytermesztés Állattenyésztés Déli szövetségi körzet 142,75 165,1 113,8 Adige Köztársaság 86,74 97,65 72,62 Dagesztáni 87,48 77,94 99,84 Köztársaság Ingus Köztársaság 45,66 34,51 60,1 Kabard-Balkar 178,95 202,59 148,33 Köztársaság Kalmük Köztársaság 128,12 112,21 148,73 Karacsáj-Cserkesz Köztársaság Észak-Oszétia-Alánia Köztársaság 129,83 120,09 142,44 121,1 98,57 150,27 Csecsen Köztársaság - - - Krasznodari 212,36 252,96 159,77 határterület Sztavropoli határterület 178,81 223,22 121,3 Asztrahany megye 54,8 45,69 66,59 Volgográd megye 148,23 193,52 89,59 Rosztov megye 140,99 164,1 111,05 Forrás: Высоков В.В.: Инвестиционная привлекательность Юга России: научнопрактическое пособие.,(dél-oroszország befektetési vonzereje) 2008, Ростов-на- Дону, РГЭУ-РИНХ p.30 1.2.5.1. Növénytermesztés A növénytermesztés fő ágazatainak a gabonafélék (rozs, búza, zab, árpa), a napraforgó és a kukorica, valamint a burgonya és zöldségek termesztése számít. A gabona betakarítás 2008-ban a Déli szövetségi körzetben 36,9 millió tonnát ért el, míg az átlag terméshozam 35,6 q/ha volt. A krasznodari gabonatermelők által 11,6 millió tonna gabona lett betakarítva a körzet 52,2 q/ha maximális terméshozama mellett. Rosztov megyében és a Sztavropoli határterületen 8,9 millió tonna és 8,4 millió tonna gabona lett kicsépelve. Az ország legnagyobb napraforgó termelőinek Rosztov megye és a Krasznodari határterület számít. 2008-ban Rosztov megyében 1,5 millió tonna, míg a Krasznodari határterületen 1,3 25

millió tonna napraforgómag lett kicsépelve, emellett Oroszország egészében a terméshozam 7,3 millió tonnát tett ki 21. A Déli szövetségi körzet sztyepp övezetének fő tevékenysége a melegkedvelő zöldségek és tökfélék (paradicsom, Asztrahanyi görögdinnye) termesztése. A tökfélék és a kerti zöldségfélék a körzet vetésterületének 15%-át foglalják el. A Déli szövetségi körzet agrártermelésében lényeges helyet foglal el a cukorrépa termesztése (a cukorrépa betakarításban a Krasznodari határterület vezet, s az orosz terméshozam 16%-át teszi ki). A kertészetben és a szőlőtermesztésben a Déli szövetségi körzet a legnagyobb termelőnek számít. Itt található Oroszország gyümölcsültetvényeinek egyharmada és Oroszország szinte valamennyi szőlőültetvénye. 1.2.5.2. Állattenyésztés A növénytermesztésen kívül Oroszország déli részén az állattenyésztés fejlesztésére is lehetőség kínálkozik, mivel az orosz szarvasmarha-állomány közel 20,8%-a itt található. Ezen a területen a Dagesztáni Köztársaság vezet 929 ezres állománnyal, a Krasznodari határterület és Rosztov megye előtt. A Déli szövetségi körzetben a sertésállomány (3,7 milliós állománnyal) a második helyen áll a szövetségi körzetek között. A legnagyobb sertéstenyésztő létesítményeket a Krasznodari határterületen hozták létre 1,15 milliós állománnyal, s ezzel a Déli szövetségi körzet állományának 38,4%-a található itt. A mezőgazdasági tevékenység egyik jelentős ágazatának számít a juhtenyésztés. A szövetségi körzetben található az orosz kos- és juhállomány 63,7%-a. A szövetségi körzeten belül a juhállomány több mint 36%-a (5 millió juh) Dagesztánban található. A juhtenyésztés további nagy központjának a Sztavropoli határterület és a Kalmük Köztársaság számít 22. 21 Жуков, р. 26. 22 Жуков, р. 26. 26

A nagyüzemi baromfitenyésztés a Krasznodari határterületen, Rosztov megyében, valamint a Sztavropoli határterületen a legfejlettebb. (A feltüntetett sorrendben a teljes állomány 30,7%, 23,8% és 19,1%-a található ezeken a területeken.) Az oroszországi mutatókon belül az állattenyésztés termékeit illetően a hústermelés részesedése a legnagyobb (19,4%), amely lehetővé teszi a nettó hússzállítást a szövetségi körzet határain kívülre 23. A dél-oroszországi régióra jut az oroszországi tejtermelés 16,8%- a, és a tojástermelés 14,2%-a. Az állattenyésztés fejlesztése terén a Déli szövetségi körzet legtöbb régiójában a legnagyobb probléma, az állatok nem kielégítő termelékenysége. A hús- és tejtermékek növelésében jelentős tartalékot jelenthet a magas termelékenységű szarvasmarhák beszerzése, míg az állattartásban és az etetésben új technológiák alkalmazása 24. 1.2.5.3. Farmergazdaságok A Déli szövetségi körzet mezőgazdasági termelésében jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági vállalkozók, Oroszországban használt elnevezésük alapján az úgynevezett farmergazdaságok. Az oroszországi farmergazdaságok közel 42 %-a a Déli szövetségi körzetben található. Legtöbb farmergazdaság Dagesztánban, a Krasznodari határterületen, Rosztov megyében és a Sztavropoli határterületen található 25. A megművelt területek nagysága alapján közel 120-szoros az eltérés az egyes közigazgatási egységek között. A legtöbb farmergazdasággal bíró Dagesztánban mindössze átlagosan 4 ha földön gazdálkodnak, míg az állattartásban vezető Kalmük Köztársaság és Asztrahany megye mezőgazdasági vállalkozói rendelkeznek a legnagyobb földterületekkel (477 ha és 258 ha területtel). Ez egyértelműen a legeltető állattartáshoz szükséges nagyobb földterület igénnyel (és a rendelkezésre álló hatalmas sztyeppékkel) magyarázható (5. sz. táblázat). 23 Dr. Vasily Vysokov, 2009. p. 15. 24 Высоков, 2009. Р. 12. 25 Dr. Vasily Vysokov, 2009. p. 17. 27

A farmergazdaságok száma és a megművelt földterület átlagos nagysága 5. sz. táblázat Közigazgatási egység A farmergazdaságok száma A megművelt földterület átlagos nagysága (ha) Oroszországi Föderáció 261400 73 Déli szövetségi körzet 109152 57 Adige Köztársaság 2091 35 Dagesztáni Köztársaság 37335 4 Ingus Köztársaság 1205 24 Kabard-Balkar Köztársaság 1233 10 Kalmük Köztársaság 2004 477 Karacsáj-Cserkesz Köztársaság 2465 19 Észak-Oszétia-Alánia Közt. 793 19 Krasznodari határterület 17833 37 Sztavropoli határterület 15047 44 Asztrahany megye 1830 285 Volgográd megye 11594 127 Rosztov megye 15772 103 Forrás: Высоков В.В.: Инвестиционная привлекательность Юга России: научнопрактическое пособие.,(dél-oroszország befektetési vonzereje). 2008, Ростов-на- Дону, РГЭУ-РИНХ p.32 1.2.6. Közlekedési infrastruktúra A közlekedési infrastruktúra létesítmények összességét a Déli szövetségi körzet egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, amely a bruttó makroregionális termék több mint 9%- át adja. Az utóbbi években a Déli szövetségi körzetben valamennyi közlekedési alágazat teljes árufuvarozási volumene meghaladta a 150 millió tonnát. A közlekedési alágazatok közül a régióban a vasúti közlekedés foglalja el a vezető helyet. A vasúti pályahálózat hossza a Déli szövetségi körzetben 8725 km-t tesz ki, amely az oroszországi vasúthálózat több mint 10%-át foglalja magában. A Déli szövetségi körzet 28

teljes árufuvarozási volumenén belül a vasúti teherszállítás részaránya meghaladja a 66 %- ot. Az Oroszország dél-európai részén található valamennyi tengeri és folyami kikötő (Novoszibirszk, Tuapsze, Mahacskala, Olja, Taganrog, Jejszk, Kavkaz, Temrjuk, Tamany, Rosztov-na-Donu, Azov, Uszty-donyeck, Volgadon, Volgográd, és Asztrahány) a Déli szövetségi körzetben helyezkedik el (6. ábra) 26. A Déli szövetségi körzet tengeri kikötői közül a novoszibirszki kikötő (70,6%) és a tuapszei (13,3%) kikötő teherforgalma a legnagyobb. Dél-Oroszország tengeri és folyami kikötőinek térképe 6. sz. ábra Forrás:http://www.searates.com/ru/reference/terminals/ A teheráruk éves forgalma az Azovi-, Fekete-tengeri és Kaszpi-tengeri medencék kikötőiben meghaladja a 160 millió tonnát, melyen belül a szárazáruk 30%-ot, míg a folyékony áruk (olaj és olajféleségek) 70%-ot tesznek ki. 26 http://www.searates.com/ru/reference/terminals/ 29

A belvízi hajóutak hossza a Déli szövetségi körzet területén 3,5 ezer km. A legfontosabb vízi összeköttetés a 100 km hosszú Volga-Don csatorna, amely öt tenger kikötőit köti össze, beleértve a Kaszpi-tengeri és a Fekete-tengeri kapcsolatokat is. A Volga-Don csatorna teljes éves teherszállítási volumene közel 8 millió tonnát tesz ki, amelyből 75% az exportszállítás, 20% a belső fuvarozás és 5% az importszállítás 27. A Déli szövetségi körzetet az alábbi közlekedési folyosók keresztezik: - Az Észak-Dél Nemzetközi Közlekedési Folyosó (Helsinki- Szentpétervár- Moszkva- Asztrahány- Kaszpi-tenger- Irán) Rosztovon keresztüli leágazással Novoszibirszk, és Sztavropol- Kocsubej- Mahacskala- Azerbejdzsán irányába. - a Transz-szibériai vasútvonal leágazása (Novorosszijszk- Szalszk- Volgográd- Szamara- Transz-szibériai vasútvonal) - a 7-es számú Dunai vízi-közlekedési folyosó (Duna- Don- Volga összeköttetés) A kemény burkolatú autóúttal való ellátottság alapján a Déli szövetségi körzet a második helyet foglalja el Oroszországban a Központi szövetségi körzet után 28. A keményburkolatú, közforgalmú autóutak kiterjedése 60,8 ezer km, amely a teljes oroszországi úthálózat 11,7%-át jelenti. A közúti motorizáció szintje szerint a Déli szövetségi körzet vezető helyet foglal el Oroszország szövetségi körzetei között (az 1000 főre jutó személygépkocsik száma a körzet átlagában 176, ez a mutató a Krasznodari határterületen a legmagasabb - 228 személygépkocsival). A Déli szövetségi körzet területén 18 repülőtér üzemel, beleértve a 8 szövetségi jelentőségű repülőteret és a 12 nemzetközi státusszal rendelkező repülőteret is. A legnagyobb nemzetközi és szövetségi besorolású repülőterek Rosztov-na-Donuban, Krasznodarban, Minerálnije Vodi, Szocsi és Volgográd városokban üzemelnek. 27 Жуков, р. 27. 28 Высоков, 2006. р. 36. 30

1.3. A régió befektetései és külgazdasági tevékenysége 1.3.1.Tőkebefektetések A dél-oroszországi régióban 2008-ban valamennyi szervezeti tulajdoni formát figyelembe véve 905,8 milliárd rubelt fektettek be, amely a 2007-es évi befektetés 111,2%-a. Összességében a dél-oroszországi régióba érkező tőke az összoroszországi tőkebefektetések egy tizedét tette ki. A befektetéseket elsősorban a nyereség növelése, a nemzeti projektek költségvetésből való finanszírozása révén a lakosság reáljövedelmének, valamint a belső fogyasztói keresletnek a növelése motiválta. A hazai és külföldi befektetéseket illetően a régiók közül a legnagyobb vonzerővel a hagyományos régiók bírtak: a Krasznodari határterületre 2008-ban 327 milliárd rubel érkezett, amely a dél-oroszországi összbefektetések 35,5%-a (7. sz. ábra). A Déli szövetségi körzet tőkebefektetései 2008-ban, milliárd rubelben 7. sz. ábra Forrás: Zsukov V.A: A dél-oroszországi régiók befektetési atlasza, 2009, Rosztov-na-Donu 31

A befektetések vonzásában stabilan Rosztov megye foglalja el a második helyet, az összes befektetés 20%-ával. A legnagyobb befektetés növekedést 2008-ban Dagesztán érte el 29,4%-kal (a régiós befektetések 9,5%-a érkezett erre a területre), amellyel megelőzte Volgográd megyét és a Sztavropoli határterületet 29. A tőkebefektetések kiemelkedő fontosságú célja az elhasználódott gépek és berendezések pótlása volt, mivel az állóeszközök elhasználódásának szintje a dél-oroszországi nagy és közepes vállalatok esetében 2008 elejére már több mint 42%-ot tett ki, melyen belül a gépek és berendezések elhasználódása több mint 50%-os volt. Ugyanakkor a termelés gazdasági hatékonyságának növelésével összefüggő célokat (a termelési folyamatok automatizálását, új technológiák bevezetését, energia megtakarítást) a körzet vállalatainak több mint a fele tűzött ki maga elé 30. A dél-oroszországi régióban az állami befektetések részarányának növekedése figyelhető meg, miközben a külföldi befektetések részaránya kismértékben csökkent. Az orosz tulajdonú szervezetek tőkebefektetésének részaránya 2008-ban a dél-oroszországi régióban 93,3%-ot tett ki, ugyanakkor a befektetések nagy részét magántulajdonban lévő szervezetek hajtották végre (61,1%). 2008-ban a befektetések legnagyobb része az épület és szerkezetek felújítására jutott (44,7% - a lakóházakat nem számítva). Az állóeszközök aktív részének fejlesztésére irányuló befektetések részaránya 31,6%-ot tett ki, amely Oroszország összes régiója közül Volgográd megyében volt a legmagasabb (49,4%). A pénzügyi források alapján a befektetések szerkezetében a központi költségvetésből átirányított pénzeszközök fajlagos súlyának növekedési tendenciája figyelhető meg. Ennek aránya 2008-ban 21,2%-ot tett ki, a 2006-os 16,5%-hoz képest. Az állam, mint Dél- Oroszország kulcsfontosságú befektetője ily módon erősíti a saját helyzetét. Emellett az összes befektetésen belül a költségvetési pénzeszközök aránya a Csecsen Köztársaságban 93%-ot tett ki, de több mint 50% volt az Ingus Köztársaságban és a Kalmük Köztársaságban is. 31 29 Жуков, р. 15. 30 Высоков, 2006. р. 42. 31 Жуков, р. 16. 32

A Dél-Oroszország nevet viselő célprogram állami befektetéseire 2008-ban 423,8 millió rubelt különítettek el, melyet teljes egészében felhasználtak. A statisztikai adatok alapján a tőkebefektetések legnagyobb része a közlekedési és távközlési szektorba (22,8%) és a feldolgozóiparba (13,5%) érkezett, illetve a villamos energia, gáz és víz termelésére és elosztására irányult (8,7%). A mezőgazdaság fejlesztése területén a Déli szövetségi körzet az Oroszországi Föderáció más régióihoz képest magas versenyképességével tűnik ki. A dél-oroszországi nagy hírközlő és építőipari vállalatok, a nagyszámú kereskedelmi központok és kereskedelmilogisztikai komplexumok bevételei lehetővé teszik a szükséges logisztikai infrastruktúra kialakítását, valamint az agráripari komplexum termékeinek bővítését. Dél-Oroszország másik fő vonzereje az európai és ázsiai exportpiacok egyidejű közelsége. Az élelmiszerek világpiaci árának növekedésével a mezőgazdasági termékek jövedelmezősége is növekszik. Elsősorban a gabona, az olajkultúrák, a bio-üzemanyag és az étolaj termelése és exportja válik előnyösebbé, jövedelmezőbbé. A mezőgazdaság fejlesztése révén az élelmiszertermékek termelői hozzáférnek az olcsó nyersanyagokhoz, míg a világ és a hazai élelmiszerpiac vezető társaságainak jelenléte lehetőséget biztosít a helyi termelőknek a legmodernebb tapasztalatok megszerzéséhez. A dél-oroszországi könnyűipar növekedési kilátásai összefüggenek a vegyipar és a mezőgazdaság fejlesztésével, míg az autó- és vasúthálózatok sűrűsége és a fejlett kikötői infrastruktúra lehetővé teszik jövőbeli versenyképes termékek szállítását mind a belső mind a külső piacokra. A könnyűipar számára további jelentős előnyt jelent az európai divatközpontokhoz való földrajzi közelség. E központok termelési és elosztási rendszerébe történő integráció lehetővé teszi a dél-oroszországi könnyűipar számára azon piaci rések betöltését, amelyben Dél-Oroszország jelentős versenyelőnnyel rendelkezik. 1.3.2. A régió külgazdasági tevékenysége A Déli szövetségi körzet külgazdasági kapcsolatainak fejlődése egyértelműen tükrözi a terület geostratégiai helyzetét, és Oroszország nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepét. A külső szárazföldi és tengeri határok hosszúsága eleve meghatározza a dél- 33

oroszországi régió külkereskedelmi és logisztikai jelentőségét az Oroszország és más államok közti tranzit lebonyolításában. A globális gazdasági helyzet, a nemzetközi együttműködés és partnerségi kapcsolatok bővülése kedvezően befolyásolja a tranzitszállítási volumenek növekedését, a déloroszországi közlekedési szektor jelentőségének növekedését, amely az európai, földközitengeri, közel- és közép-keleti országok és Oroszország régióinak a Kaukázus, a Közép- és kelet-ázsiai és Perzsa-öbölbeli országokkal való kapcsolatát képes biztosítani, a rövidebb távolságokon, valamint a gazdaságilag is előnyös szárazföldi, vízi és légi közlekedési útvonalakon keresztül. A régió külgazdaságának stratégiai fejlesztése az energiahordozók, fémek, gabonatermékek szállításán és konténeres szállításokon alapul úgy a saját termelésű áruk, mint a szomszédos térségek áruit illetően. 2008-ban a Déli szövetségi körzet külkereskedelmi forgalma, a vámszervekhez benyújtott vámáru-nyilatkozatok alapján 28,1 milliárd USD-t tett ki, amely 31,5 %-os növekedést jelentett 2007-hez képest. Ugyanakkor a külkereskedelmi forgalom fizikai mennyisége gyakorlatilag nem változott 2007-hez képest (63 millió tonnát tett ki). Az áru súlya és értéke közötti ilyen különbség arra enged következtetni, hogy 2008-ban a külkereskedelmi forgalomban megjelenő áruk átlagos értéke jelentősen növekedett (elsősorban a berendezéseké, a fémeké, az ásványi anyagoké és a faanyagé). A külkereskedelmi mérleg egyenlege 2008-ban összeségében pozitív volt és 4,1 milliárd USD-t tett ki. Ugyanakkor a FÁK-országokkal való kereskedelemben Rosztov megye, az Adige Köztársaság, a Dagesztáni Köztársaság, Karacsaj-Cserkesz Köztársaság, Kabard- Balkar Köztársaság és a Csecsen Köztársaság negatív külkereskedelmi mérleget ért el 32. 2008-ban a Déli szövetségi körzet 9160 szervezeti egysége volt érintett a külgazdasági tevékenységben (2007-ben ez még csak 8750 volt). A külgazdasági tevékenységben érintett szervezeti egységekre átlagosan 3 millió USD értékű külkereskedelmi forgalom jutott, amely a 2007. évi hasonló mutatót 25 %-kal haladta meg. 2008-ban az export értéke 32,5%-kal növekedett elérve a 16,1 milliárd USD-t. Mindemellett az export fizikai mennyisége 3,8 %-kal csökkent (51,6 millió tonnát tett ki). 32 Высоков, 2006. р. 38. 34

Az import értéke 2007-hez képest 30,2 %-kal növekedett, elérve a 12,0 milliárd USD-t. Az importált termékek fizikai mennyisége 17%-kal növekedett és 11,7 millió tonnát tett ki. A Déli szövetségi körzet árustruktúráját elsősorban a régió természeti adottságai, illetve a régión belüli ipar műszaki-technológiai bázisának kialakulása és fejlődése határozza meg. 2008-ban az export közel 29%-át a mezőgazdasági termékek, egynegyed részét az energetikai szektor termékei, míg több mint 20%-át a fekete-és színesfém termékek tették ki. A körzet importjának alapvető termékei 34,7%-kal a gépek- és berendezések, 24,3%- kal a fekete- és színesfém termékek, 20%-ban pedig élelmiszeripari termékek és alapanyagok voltak 33. A Déli szövetségi körzet exportjának 31,2 %-át a Krasznodari határterület adja, nem sokkal előzve meg Volgográd megyét (25,9 %) és Rosztov megyét (23,8 %). A Déli szövetségi körzet importjának fele Rosztov megyébe érkezik. Az import magas volumene a rosztovi (doni) térség ipari létesítményeinek műszaki modernizációjához szükséges termékek megnövekedett keresletével magyarázható. A körzet exportjában az alapanyagok és félkésztermékek a meghatározók, míg külföldről elsősorban magasabb feldolgozottsági fokkal és hozzáadott értékkel rendelkező termékeket szállítanak a régióba 34. A körzet külkereskedelmében, akárcsak Oroszország esetében az úgynevezett távolkülföld országai a meghatározóak: Németország, Olaszország, Franciaország, Törökország, Görögország, Finnország és Ukrajna. Export esetén a részarányuk 77%, míg import esetén 67% volt 2008-ban 35. (A távol-külföld országai alatt Oroszországban a FÁK-országokon kívüli országokat értik, míg a FÁK-országokat együttesen, más néven közel-külföldnek nevezik.) Ezzel párhuzamosan jelentős régiók közötti különbség is megfigyelhető, amely az eltérő földrajzi helyzettel és gazdasági fejlettségi szinttel hozható összefüggésbe. A FÁKországokból származó import 68,7 %-a Rosztov megyébe érkezik, mivel szárazföldi és vízi határainak köszönhetően ez a megye rendelkezik fejlett külgazdasági kapcsolatokkal, elsősorban Ukrajnával. A FÁK-országokba irányuló export tekintetében Rosztov megye és 33 Жуков, р. 31. 34 Жуков, р. 32. 35 Таможенная статистика, р. 12. 35

Volgográd megye a vezető a régió közigazgatási egységei közül 36. Volgográd megye és Asztrahany megye legfontosabb külkereskedelmi partnerei a Kaszpi-tenger partján elhelyezkedő államok. 36 Высоков, 2006. р. 38. 36

2. A világgazdasági válság hatása a dél-oroszországi régióra 2.1. A világgazdasági válság megjelenése Oroszországban A globális válság kezdeti időszakában Oroszország nagyrészt érzéketlen volt a globális pénzügyi piaci problémákra. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy az ország 2000 és 2008 között nagyon sok reformot vezetett be, s így a gazdaságot lényegesen jobb állapotban érte a krízis, mint a többi feltörekvő országot. A jelzett időszak alatt az ország GDP-je átlagosan 7 %-kal bővült, aminek következtében az ország újra elfoglalta a helyét a világ 10 legnagyobb gazdasági hatalma között. A gazdaság ilyen nagymértékű és gyors fejlődését az energiahordozók exportjából származó extra jövedelem, valamint a jelentős mértékű külföldi működő tőke beáramlás tette lehetővé. Az orosz gazdaság 2000 és 2008 közötti fejlődését a 6. sz. táblázatban feltűntetett makro mutatók alakulása szemlélteti. 37 Az orosz gazdaság fontosabb mutatói a válság előtti időszakban (az előző év százalékában) 6. sz. táblázat 2000 2003 2004 2005 2006 2007 2008 GDP 110,0 107,3 107,2 106,4 107,4 108,1 105,8 Árfolyam (USD/RUR) 28,2 29,5 27,8 28,8 26,3 25,6 24,9 Árfolyam (EUR/RUR) 26,14 36,82 37,81 34,19 34,70 35,02 35,43 Ipari termelés 108,7 108,9 108,0 105,1 106,3 106,3 102,1 Mezőgazdasági termelés 107,7 101,3 103,0 102,3 103,6 103,4 110,8 Beruházások 117,4 112,5 113,7 110,9 116,7 121,1 109,1 Szolgáltatások 104,7 106,6 108,4 106,3 107,6 107,9 104,9 Kiskereskedelmi áruforgalom 109,0 108,8 113,3 112,8 114,1 116,1 113,0 Infláció (%) 20,2 12,0 11,7 10,9 9,0 11,9 13,3 Lakossági reáljövedelem 113,4 114,6 111,2 111,7 114,1 113,1 102,7 Külföldi befektetések (Mrd 11,0 29,7 40,5 53,7 55,1 120,9 82,5 USD) Import (Mrd USD) 44,9 76,1 97,4 125,4 164,3 223,5 266,9 Export (Mrd USD) 105,0 135,9 183,2 243,8 303,6 354,4 468,1 Munkanélküliség (ezer fő) 7700 4959 5675 5263 5312 4588,5 4791,5 Forrás: Orosz Föderáció, Goszkomsztat (Állami Statisztikai Hivatal) Bár Oroszország volt a harmadik legnagyobb tulajdonosa az amerikai jelzálogintézmények által kibocsátott fix kamatozású értékpapíroknak, az orosz bankrendszernek mégsem volt 37 Réthi, p.48. 37

jelentős közvetlen kitettsége a másodrendű jelzáloghitelekkel fedezett értékpapírok felé. 38 Mivel az olajárak magasak voltak a beruházók Oroszországot biztonságosnak tekintették a folyamatosan változó nemzetközi pénzügyi környezetben. A szűkülő globális hitelpiac ellenére Oroszország továbbra is vonzó célpont maradt a külföldi tőke számára, s 2007-ben rekord nagyságú FDI érkezett az országba. Az orosz költségvetés a rendkívül magas világpiaci kőolaj- és fémáraknak köszönhetően egyre nagyobb többlettel működött. Mivel az energiahordozó exportot progresszív kiviteli vám terheli, melynek következtében az ármaximumok időszakában az export bevételek mintegy 70 %-a a költségvetésbe folyt be, folyamatosan növelve az ország valutatartalékát. Oroszország valutatartalékának változása 2006. január 1. és 2008. augusztus 1. között a 6. táblázatban látható. 39 A gyorsan bővülő költségvetési bevételek terhére úgynevezett Stabilizációs Alapot hoztak létre, amelyet 2008 februárjában Tartalék Alapra és Nemzeti Jóléti Alapra bontottak. A Stabilizációs Alap felhasználását illetően már kezdetektől fogva heves vita folyt az orosz közéletben, azonban végül a Putyinhoz közel állónak tekintett Kudrin pénzügyminiszter álláspontja kerekedett felül, aki azt hangoztatta, hogy a Stabilizációs Alapban lévő összeget, illetve a valutatartalékot a nehéz időkre kell tartalékolni. 40 (A konzervatívok radikálisabb része a felhalmozott eszközöket a népgazdaság fejlesztésére, azaz egyes kiválasztott iparágak, valamint a mezőgazdaság korszerűsítésére fordította volna.) A Tartalék Alap továbbra is stabilizációs funkciót lát el, míg a Nemzeti Jóléti Alapot eredetileg kizárólag az önkéntes nyugdíjfelhalmozás társfinanszírozására és az állami nyugdíjalap hiányának a fedezetére hozták létre. A Tartalék Alapot az éves GDP 10 %-ban állapították meg, úgy gondolva, hogy ekkora összeg elegendő lehet 3 éves költségvetési kötelezettség teljesítésére (Oroszország 2008-tól 3 éves költségvetéseket fogad el). Miután a Tartalék Alapban lévő összeg 2008 nyarán elérte a GDP 10 %-át, ezért az olaj és gázbevételeket a nemzeti Jóléti Alapba irányították át. A globális pénzügyi válság 2008 közepére kezdte elérni Oroszországot, egyrészt a globális hitelpiacok likviditási válsága, másrészt pedig az olajárak hirtelen csökkenése miatt. 38 Weiner, p.7. 39 Réthi, p.51. 40 Réthi, p.52. 38

Mindez kiegészült jelen szakdolgozatban később ismertetett - olyan belföldi politikai intézkedésekkel, amelyek tovább csökkentették a befektetők bizalmát. A válság Oroszországban is csakúgy, mint a világ többi államában, először és legerőteljesebben a pénzügyi szférában jelentkezett, s a kezdeti intézkedések nagyobb része is ezt a területet érintette. 2.1.1. Az oroszországi válság szakaszai Az oroszországi válság három jól elkülöníthető szakaszra bontható: 41 1. Az orosz pénzügyi válság első szakasza 2008. május 19 és szeptember 12. közötti időszak volt, amikor az orosz tőzsdeindex (RTS) akkori csúcsértékéről folyamatosan és jelentősen csökkent. (Összehasonlításképpen az RTS index május közepétől szeptember közepéig közel 50 %-kal esett, míg a budapesti BUX index ugyanezen időszak alatt csak 15 %-kal csökkent.) 2008 nyarán az orosz politikai vezetés több olyan lépést is tett, amelyek az orosz gazdaság helyzetét csak súlyosbították. Egyrészt Putyin emlékezetes 2007. februári müncheni beszédét követően folyamatosan erősödött az orosz politikai elit Amerika- és Nyugat ellenes retorikája, mely riasztóan hatott a külföldi befektetőkre. Másrészt, mintegy alátámasztásaként az előzőekben említetteknek, a TNK-BP orosz-angol vegyesvállalatot sikeresen vezető Robert Dudley-nek 2008 júliusában (nyilvánvalóan politikai nyomásra) nem hosszabbították meg a munkavállalási engedélyét a részvényesek közötti gazdasági vita eldurvulása miatt. (A brit tulajdonosok fejlesztési prioritása Oroszország lett volna, míg az orosz részvényesek inkább a külföldi terjeszkedést részesítették volna előnyben.) A TNK- BP angol munkatársainak tömeges távozásával párhuzamosan az orosz tőzsde esése is felerősödött, s felgyorsult - elsősorban a spekulatív tőke kimenekítése az országból. Harmadrészt Putyin, immár miniszterelnökként, nagyon éles kirohanást intézett a Mecsel fémipari óriás tulajdonosvezetője ellen egy Nyizsnyij Novgorodban tartott fémipari konferencián. A Jukosz-ügy óta az orosz belpolitikára fokozottan figyelő külföldi befektetők tömegesen szabadultak meg a részvényeiktől. Ezt követte az orosz-grúz konfliktus alatti rendkívül erős tőkekivonási hullám. 41 Márton, p.2. 39

2008. július 3-át követően az olajár is gyakorlatilag együtt mozgott az orosz tőzsdeindexszel 42. Ennek ellenére ebben az időszakban semmi érdemleges bejelentés és intézkedés nem történt a politikai vezetés részéről a tőzsdei válság kibontakozása kapcsán. Fontos változás volt, hogy az orosz központi bank az árfolyamkövetésről átállt inflációkövetésre. 43 2. Az orosz pénzügyi válság második szakasza a likviditási és bizalmi válság kialakulása volt 2008. szeptember 15 és 19 között. Ennek fő okai az amerikai piacon bejelentett negatív hírek voltak: A Lehman Brothers csődvédelmet, míg az AIG 40 milliárd USD kölcsönt kért az amerikai központi bank szerepét betöltő FED-től. 44 Mivel az adott héten a bankközi piac szinte befagyott, ezért az Orosz Pénzpiaci Szövetségi Szolgálat (FSZFR) szeptember 17.-én két napra bezárta a tőzsdéket. 3. Az orosz pénzügyi válság harmadik szakasza a gyors és erőteljes politikai válaszok időszaka volt. A 2008. szeptember 17-i bejelentéseket amelyek után a tőzsde ledolgozta a heti veszteséget a 2008. szeptember 29.-i és október 14. közöttiek követték. 45 A 2008. november 6.-án elfogadott és másnap ismertetett kormányzati akcióterv a bankszektor mellett már a reálgazdaságról szólt, s kijelölte az intézkedések körét. A kormány az akciótervvel elismerte, hogy válság van, amely a pénzügyi szektor egészét, s a reálgazdaságot is érinti, 46 s ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország sem vonhatja ki magát a világgazdasági válság hatásai alól. 2.1.2. Az orosz központi kormányzat válság ellenes intézkedései A továbbiakban részletesebben ismertetem az orosz központi kormányzat által meghozott intézkedéseket és azok hatásait az orosz gazdaságra. Legnagyobb veszélybe az orosz pénzügyi rendszer, elsősorban bankrendszer került, ezért az első intézkedések ezt a 42 RER, World Bank, p.20. 43 Weiner, p.8. 44 http://index.hu/gazdasag/vilag/lehm080915/ http://index.hu/gazdasag/vilag/veszt080915 45 RER, World Bank, p.22. 46 http://posztinfo.hu/oroszorszag/orosz-valsagkezelo-program/ 40

területet érintették. Ahhoz, hogy megértsük az intézkedések lényegét célszerű röviden megvizsgálni az intézkedések szükségességéhez vezető utat. Az orosz bankrendszer a nemzetgazdaság több ágazatához hasonlóan szinte elképzelhetetlen növekedést produkált a 2000 utáni években. Azonban a hazai betétállomány nem nőtt olyan mértékben, mint a gazdaság részéről jelentkező hiteligény, ezért külföldi kölcsönök felvétele vált szükségessé. Bár nemzetközi összehasonlításban a külföldi devizahitel állomány nem volt kiugróan magas, azonban rendkívül gyorsan nőtt és a bankközi piacon csak rövid futamidejű hitelek felvételére volt lehetőség. 47 Természetesen a növekvő hitelfelvételeknek különösen kedvezett az orosz központi bank által folytatott árfolyam politika. A központi bank annak érdekében, hogy biztosítsa a makrogazdasági stabilitást, a hazai ár versenyképességét, a rubelt többé-kevésbé stabilan tartotta, annak ellenére, hogy az inflációs nyomás növekedett. A belföldi kamatszint jóval meghaladta a külföldi hitelkamatok szintjét, így a külföldi devizahitelek rendkívül vonzónak tűntek. Azonban a világgazdasági válság begyűrűzése következtében a finanszírozási nehézségek, a növekvő fizetési tartozások és a betétállományok külföldi devizában történő elhelyezése azt eredményezte, hogy a likviditási válság elérte a pénzügyi szektor egészét. A bankok nem akartak rubelben hitelezni, a hitelfelvevők pedig nem mertek külföldi devizában hitelt felvenni. Az orosz vezetés operatívan reagált, s már 2008. szeptember 16- án három fontos likviditásjavító intézkedést hozott: 48 mérsékelték a bankok tartalékolási kötelezettségeit, csökkentették számos, az orosz központi bank által nyújtott - hitel kamatlábát, továbbá növelték az úgynevezett átlagolási együttható értékét. Például a külföldi hitelek után képzendő tartalék mértékét 8,5%-ról 4,5%-ra, a magánszemélyek betétei utáni tartalékrátát 5,5%-ról 1,5%-ra mérsékelték. A harmadik likviditásjavító intézkedés keretében a kötelező tartalékok úgynevezett átlagos együtthatójának értékét 0,55-ről 0,6-re emelték. (Oroszországban a kötelező tartalék egy részét a bankok a jegybank zárolt számláján, másik részét számlájukon tartják. Az intézkedés növelte a saját számlán tartható fedezeti elem mértékét.) Az operatív intézkedések szinte azonnal mintegy 300 milliárd rubellel javították a bankok likviditását. 47 Márton, p.3. 48 Réthi, p.56. 41

Az orosz kormány ezen intézkedésekkel együtt bejelentette, hogy a három legnagyobb állami többségi tulajdonú banknak (Szberbank, Vnestorgbank, Rosszelhozbank) 1200 milliárd rubel gyorssegélyt juttat. A kormány következő lépeseként 2008. szeptember 29-én négy pontból álló újabb válságkezelő csomagot fogadott el: az orosz központi bank 50 milliárd USD értékű letétet képez a fejlesztési bankként funkcionáló Vnyesekonombankban (VEB), amelynek terhére a bajba jutott vállalatok és bankok piaci alapú hiteleket vehetnek fel külföldi kötelezettségeik teljesítésére, elkerülve ezzel a tulajdonosváltást, az orosz központi bank külön biztosíték nélkül nyújt hitelt a meghatározott feltételeket teljesítő kereskedelmi bankoknak, az orosz központi bank részlegesen kompenzálja a kereskedelmi bankok azon veszteségeit, amelyek a fizetésképtelenné váló más kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelekből adódtak, az orosz központi bank 175 milliárd rubelt biztosít a VEB részére az értékpapírpiac támogatása érdekében. Ezekre a gyors intézkedésekre kétségkívül szükség volt legalább három szempontból is. 49 Egyrészt az orosz vállalatok és pénzintézetek külföldi devizában fennálló adósságállománya 2008 nyarán mintegy 550-600 milliárd USD volt, azaz megegyezett a valutatartalék összegével. Az orosz vezetés attól tartott, hogy stratégiai jelentőségű nagyvállalatok kerülhetnek külföldi tulajdonba és irányítás alá. Másrészt az orosz bankrendszer rendkívüli módon alul tőkésített volt. A bankok harmadának alaptőkéje alig haladta meg a 300 millió rubelt, azaz a 12 millió USD-t. Az orosz vezetés azzal a ténnyel szembesült, hogy azonnali állami beavatkozás nélkül, lefagyott bankközi hitelpiac mellett a kis alaptőkéjű bankok tömeges fizetésképtelensége fog jelentkezni. Harmadrészt számolni kellett a lakossági betétállomány kivonásával. Az emberek között arról kezdtek hírek terjengeni, hogy a bankok csődbe mennek, a rubel a dollárhoz és euróhoz képest jelentősen leértékelődik. Ha az állampolgárok kivonták volna megtakarításaikat a bankokból, lehetetlenné vált volna a rubel árfolyamát a 2008. évre meghatározott keretek között 49 Réthi, p.58. 42

tartani. Mivel a lakossági betétállomány mintegy 55%-a összesen 5 bankban koncentrálódott, illetve 20 bank kezelte a lakossági betétek 70%-át, ezért a megmentendő pénzintézetek csak egy kis részét jelentette a bank néven funkcionáló több mint 1100 szervezetnek. Oroszországban, miként minden jelentős külkereskedelmi és fizetési többlettel rendelkező országban, a nemzeti valuta folyamatos felértékelődési nyomásnak van kitéve. Oroszország esetében a külkereskedelmi mérleg alakulása a kőolaj és fémek világpiaci konjunktúrájának változásától függ elsősorban. Egészen a válság kitöréséig az orosz központi bank egy viszonylag szűk intervenciós sávot működtetett. A rubel nominális árfolyamát meghatározó valutakosárban az euró 45, a dollár 55%-os súllyal szerepel. 50 A nemzeti valuta árfolyama a valuta kosárhoz képest 26-31 rubel között mozoghatott. 2008 őszén a csökkenő kőolajárak, s ezzel a szűkülő külkereskedelmi többlet, az országból távozó elsősorban spekulatív tőke a rubelt a leértékelődés irányába tolta. Ugyanakkor a megtakarításait valutába menekítő lakosság, illetve az államtól viszonylag olcsón pénzhez jutó bankok erőteljes keresletet támasztottak a külföldi fizetőeszközök, mindenekelőtt a dollár és az euró iránt. Az orosz központi bank egy ideig erőteljesen védte az árfolyamot, majd később az irányított csúszó leértékelés politikája mellett döntött. A csúszó leértékelés a gyakorlatban azt jelentette, hogy az orosz központi bank 2008. november elejétől kezdve, az adott napra kitűzött célnak megfelelően beavatkozva egészen január végéig változó gyakorisággal, alkalmanként mintegy 1-2 %-kal szélesítette az intervenciós sávot. Így, 2009. január 22-től az intervenciós sáv erős széle 26, míg a gyenge széle 41 rubel lett. A jegybank ekkor közölte, hogy további leértékelést nem terveznek, s ezen a szinten védik meg a rubelt. Természetesen az árfolyam adott sávban tartása komoly áldozatot követelt, hiszen a devizaeladások következtében napról napra csökkent az ország valuta tartaléka. A valutatartalék összege a 2008. augusztus 8-i 598 milliárd dolláros csúcsról 2009. februárra több mint 200 milliárd dollárral, 385 milliárd dollár körülire csökkent. Azonban még így is Kína és Japán után a harmadik legnagyobb valutatartalék maradt a világon. Anatolij 50 Weiner, p.17. 43

Csubajsz, az oroszországi privatizáció atyja szerint a valutatartalékok nélkül a rubel 8-9- szeres leértékelődést szenvedett volna el. 51 A meghozott intézkedések eredményeként a lassuló infláció és a leértékelődési várakozások megszűnése lehetővé tette a jegybanki alapkamat fokozatos csökkentését. Természetesen a pénzügyiválság jelentős hatással volt a reálgazdasági mutatók alakulására is Oroszországban. Oroszország főbb gazdasági mutatóinak alakulását a 7. sz. táblázat tartalmazza. 52 Oroszország főbb gazdasági mutatói, 2007-2009 7. sz. táblázat Gazdasági mutató 2007 2008 2009 GDP (folyó áron) Mrd USD 1 300 1 675 1 302 GDP változás (reál) % 8,1 5,6-7,8 Egy főre jutó GDP folyó áron USD/fő 9 150 11 795 9 169 Infláció % 11,9 13,3 8,8 Munkanélküliségi ráta % 6,6 8,5 8,4 Költségvetés egyenlege GDP %-a 5,4 4-6 Államadósság (évvégi) GDP %-a 5,9 6,5 6,9 Folyó fizetési mérleg egyenlege GDP %-a 5,89 5,9 3,65 Export Mrd USD 354,4 471,6 303,4 Import Mrd USD 223,5 291,9 191,8 Áruforgalmi egyenleg Mrd USD 130,9 179,7 111,6 Árfolyam (éves átlag) RUB/USD 25,38 24,98 31,93 Forrás: http://www.ngm.gov.hu/data/cms1494930/oroszorszag.pdf A reálgazdasági mutatók alakulásában jelentős szerepet játszott a külgazdasági feltételek hirtelen romlása, az export visszaesése, míg a banki hitelezések befagyasztása a befektetési aktivitás csökkenéséhez és főként 2009 első félévében az ipar visszaeséséhez vezetett. Az ipari termelés 10,8 %-kal csökkent, azon belül elsősorban a feldolgozó ipar termelése csökkent a legnagyobb mértékben, közel 16 %-kal. 51 http://www.vedomosti.ru/newsline/index.shtml2010/10/23/746162 52 www.ngm.gov.hu/data/cms1494930/oroszország.pdf 44

Az árak növekedése lelassult 2008-hoz képest, mely a belső kereslet csökkenésével magyarázható elsősorban. 2009-ben a munkanélküliek száma 1,5 millió fővel növekedett, elérte a 6,3 millió főt, ami a munkaképes lakosság 8,4 %-a. Az orosz pénzügyminisztérium számítása szerint a szövetségi költségvetés hiánya az előző évek szufficites költségvetésével szemben 2009-ben 2 326,1 Mrd rubelt tett ki, azaz a GDP 6 %-át. A pénzügyminisztérium prognózisa szerint várhatóan 2013-ig tart majd az az átmeneti időszak, ameddig a költségvetési hiány meghaladja a költségvetési törvényben lefektetett maximálisan engedélyezett 1 %-ot. 53 2010. január 1.-én Oroszország valutatartalékai 439 Mrd USD-t tettek ki. Ez a valutatartalék 21 havi orosz import fedezetét biztosítja a 2008. évi 14 hónappal szemben. Az orosz áruexport 2009-ben 35,7 %-kal csökkent 2008-hoz képest, ami elsősorban az orosz export 66.7 %-át kitevő energiahordozók és nyersanyagok világpiaci árcsökkenésének tudható be. 2009 áprilisától kezdődően a kőolajár világpiaci árának növekedésével az export értékmutatók is fokozatosan javulni kezdtek (2009. I. negyedévében 43,5 USD/barrel, 2009. IV. negyedévében 74,1 USD/barrel volt a világpiaci ár, amely 2010-ben már tartósan 80 USD/barrel fölé került még az Urals típusú kőolaj esetében is). Az áruimport 2008-hoz képest 34 %-os visszaesését elsősorban a lakosság vásárlóerejének csökkenése okozta. Az importon belül a gépek, berendezések behozatalának értéke 50,5 %- kal esett vissza, amely a beruházások csökkenésében is megmutatkozott. Ugyancsak közel 20 %-kal csökkent a vegyipari cikkek importja. Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere továbbra is az EU. Oroszoszág külkereskedelmi forgalmában az EU részaránya 50,3 %, a FÁK országok aránya pedig 14,6 %. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) országainak részaránya az orosz külkereskedelmi forgalomban 2009-ben is növekedett és elérte a 20,7 %-ot. Az Eurázsiai Gazdasági Közösség három tagprszága Oroszország, Kazahsztán és Beloruszia 2009 novemberében Minszkben aláírták a Vámunió megalakításáról szóló megállapodást. A tagországok kölcsönös áruforgalma eléri a 123 milliárd USD-t. A Vámunió 2010. július 1-től lépett életbe. 53 www.ngm.gov.hu/data/cms1494930/oroszország.pdf 45

A reálgazdaság növekedésének biztosítása érdekében az orosz elnök 2009. novemberi éves üzenetében az állami szektor modernizálását, a tudomány szerepének növelését, a befektetési környezet modernizálását, illetve az innováció ösztönzését határozta meg a következő időszak fő feladatainak. Összességében a reálgazdaságról elmondható, hogy a válságkezelő intézkedések mellett a gazdaság elmaradott struktúrája megmaradt. A gazdaság modernizációja, illetve az energiahordozóktól való egyoldalú függőség csökkentése továbbra is kiemelt feladat marad. A gazdasági növekedés Oroszország esetében nagymértékben függ az energiahordozók exportjától. A gáz- és kőolajexportra épülő gazdaságot különösen érzékenyen érintette az energiaárak hirtelen esése, amely hatással lesz az orosz gazdaságdiplomácia hosszú távú alakulására, különösen az energiapolitika területén. Az alacsony európai kereslet miatt az orosz gazdaság új piacok kiaknázására kényszerül, melynek következtében már most is egy erőteljes gazdasági eltolódás tapasztalható Kelet-Ázsia, azon belül is elsősorban Kína felé. 54 Nem véletlen, hogy az orosz gazdaságdiplomácia figyelme a válság következtében Kína felé irányult. Az 1990-es években gazdaságilag hasonlóan jól teljesítő energiahordozókban szegény Japánnal Oroszország politikai kapcsolatai még mindig rendezetlenek, egy, a második világháborúig visszanyúló határvita, a Kuril-szigetek hovatartozása körül folytatódó vita megoldatlansága miatt. Ezzel szemben Oroszországnak az energiahordozókban szegény, gazdaságilag és katonailag dinamikusan növekvő Kínával rendezettek a kapcsolatai. A két ország közös álláspontot képvisel a be nem avatkozás, az állami szuverenitás védelme, illetve az amerikaiak kelet-ázsiai jelenlétének ellenzése kapcsán. Mindkét állam alapító tagja az energiapolitikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó Shanghaji Együttműködési Szervezetnek. A stabil politikai kapcsolatokon kívül Kína a gazdasági válság ellenére, a belső reformoknak és a gazdasági élénkítő csomagoknak köszönhetően nagyarányú gazdasági növekedést produkál. A növekedés fenntartásához energiára van szüksége, Oroszországnak pedig gazdasága talpra állításához újabb piacra, ahol értékesítheti kőolaj- és gázkincsét. 54 Zombori 46

2009 októberében, Pekingben, orosz-kínai üzleti fórum keretében 3,5 milliárd dollár értékű megállapodást írt alá a két ország. A találkozón azt is kilátásba helyezték, hogy a jövőben, nem dollárban, hanem orosz vagy kínai valutában fogják bonyolítani az ügyleteket. Korábban már Moszkva aláírt egy 25 milliárd dollárról szóló hitel-megállapodást Kínával a Szibériából Kínába vezető olajvezeték megépítésének finanszírozására, illetve Kína 20 éves garanciát vállalt az orosz kőolaj felvásárlására. Az olajat - hitelért szerződést szakértők szerint rövidesen egy hasonló gázmegállapodás fogja követni. Összefoglalva megállapítható, hogy az orosz kormányzat lépései ellenére sem lehetett megállítani a válság Oroszországba történő begyűrűzését. Az orosz gazdaság 2007-es túlfűtöttségéből 2009-re recesszióba került, melyet egy lassúbb kilábalási periódus követ napjainkban. Egyértelmű, hogy a korábbi évek szigorú gazdaságpolitikájának következtében a válság kifejezetten jó makroökonómiai alapokkal érte el Oroszországot, azonban ezek az alapok is csak tompítani tudták a gazdasági válság hatását, valamint növelni tudták a kormányzat mozgásterét a kényszerű pénzügyi intézkedések meghozatalában. 55 2.2. A válság hatása a dél-oroszországi régió gazdaságaira 2008-ban a globális pénzügyi és gazdasági válság, valamint a fellépő recesszió következtében 14,2%-kal csökkent a befektetések beáramlása Oroszországba a 2007-es évhez képest. Ezzel egy időben a Déli szövetségi körzet közigazgatási egységeiben a külföldi befektetések aránya 48,1%-ra nőtt és összesen 3,208 millió USD-t tett ki. A külföldi befektetők részéről különös figyelmet kapott a Krasznodari határterület, Rosztov megye és a Sztavropoli határterület, amelyek egyenként 1179,4; 1096,8 és 759,5 millió USD-t külföldi tőkéhez jutottak. A külföldi befektetők aktivitásának élénkülése az Adige, valamint a Dagesztáni Köztársaságban is megmutatkozott, ahol a befektetések 5,4 és 4,7-szeresére növekedtek a megelőző évhez képest. Napjainkban a Déli szövetségi körzet az egyik legvonzóbb régió az oroszországi régiók között a hazai és külföldi befektetők számára egyaránt (8. sz. ábra). 55 Márton, p.4. 47

A Déli szövetségi körzet befektetési környezet mátrixa 8. sz. ábra Forrás: Эксперт 49 15-21 декабрь 2008г. A 2007-2008-as mutatók eredményei alapján összeállított, Oroszország szubjektumainak befektetési környezet szerinti rangsorában a Déli szövetségi körzet közigazgatási egységeinek besorolása a következő volt. A befektetési környezet minősége szerinti (A1) <maximális lehetőség, minimális kockázat> első helyét a Krasznodari határterület tudhatja magáénak, a második helyen Dél-Oroszország másik képviselője, Rosztov megye áll (A2) <közepes lehetőség, minimális kockázat> besorolással. Hagyományosan jó helyezést ért el 48