SZAKDOLGOZAT Horváth Dalma 2013
Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Polgári Eljárásjogi Tanszék Az igazságszolgáltatási alapelvek érvényesülése a polgári perben SZAKDOLGOZAT Konzulens: Dr. Wopera Zsuzsa Polgári Eljárásjogi Tanszék Készítette: Horváth Dalma igazságügyi igazgatás
University of Miskolc Faculty of Law Civil Law Faculty The Operation of the Principces of the Civil Action SZAKDOLGOZAT Consultant: Dr. Wopera Zsuzsa Civil Law Faculty Author: Horváth Dalma judicial administration
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... - 2-1. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG ALAPFOGALMAI... - 3-1.1. A POLGÁRI BÍRÁSKODÁS HATÁRAI... - 3-1.2. A POLGÁRI NEMPERES ELJÁRÁSOK... - 4-1.3. A POLGÁRI PER... - 5-2. ALAPELVEKRŐL ÁLTALÁBAN... - 5-2.1. ALAPELVEK FOGALMA... - 5-2.2. AZ ALAPELVEK RENDSZEREZÉSE... - 8-3. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN ÉRVÉNYESÜLŐ ALAPELVEK... - 10-3.1. ANYAGI JOGI ALAPELVEK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN... - 10-3.1.1. A bírói út a bírósághoz fordulás joga... - 10-3.1.2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma, az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják... - 12-3.1.3. Az igazságszolgáltatás egységének elve, bíróság előtti egyenlőség... - 14-3.1.4. A bírói függetlenség... - 16-3.1.5. A törvényes bírához való jog... - 18-3.2. ELJÁRÁSI JOGI ALAPELVEK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN...- 20-3.2.1. A társasbíráskodás elve... - 20-3.2.2. Az ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban... - 21-3.2.3. A nyilvánosság elve... - 23-3.2.3.1. A polgári ügyekben a nyilvánosság elve... - 24-3.2.4. A védelemhez (képviselethez) való jog... - 30-3.2.5. Az anyanyelv használatának elve... - 33-3.2.6. A jogorvoslathoz való jog... - 34-3.2.6.1. A jogorvoslathoz való jog a polgári peres eljárásban... - 35-3.2.6.1.1. A fellebbezés... - 37-3.2.6.2.A fellebbezés a közigazgatási bírósági eljárásban... - 38-3.2.6.2.1. Fellebbezés a közigazgatási döntés törvényességét elbíráló bírósági ítélettel szemben... - 39-3.2.6.2.2. Fellebbezés közigazgatási jogvitákat érdemben elbíráló bírósági döntésekkel szemben... - 40-3.2.6.2.3. A közbenső döntések fellebbezhetősége... - 41-3.2.7. A tisztességes eljárás elve... - 41-4. A POLGÁRI ELJÁRÁS SAJÁTOS ALAPELVEI... - 43-4.1. A RENDELKEZÉS ELVE...- 44-4.2. A TÁRGYALÁS ELVE...- 45-4.3. A PERHATÉKONYSÁG ELVE...- 46-4.4. A FÉLEGYENLŐSÉG (PERES FELEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK) ELVE...- 47-4.5. A JÓHISZEMŰ PERVITEL ELVE...- 49-4.6. A SZABAD BIZONYÍTÁS ELVE...- 50 - ÖSSZEGZÉS... - 52 - FELHASZNÁLT IRODALOM:... - 53 - HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK... - 55 - - 1 -
Bevezetés Dolgozatom bevezetőjében - néhány gondolat erejéig - szeretném megindokolni témaválasztásomat. A szakdolgozati tematika alapján, az első téma, ami érdekesnek tűnt számomra az igazságszolgáltatási alapelvek érvényesülése a polgári perben volt. Az igazságszolgáltatás egy fontos kérdéskör a számomra, hiszen ez az a tevékenység, amelyen keresztül az állam a legnagyobb mértékben beavatkozik az emberek életébe, és az itt hozott döntések alapjaiban változtatják meg az érintettek életét. A polgári eljárásban a természetes személyek és más személyek közötti jogvitákat bírálják el. A bíróság az eljárásban vagyoni és személyi jogok tárgykörében hoz pártatlan döntést. A Polgári perrendtartás törvény tartalmazza azokat a meghatározott alapelveket, amelyek az egész eljárást biztosítják. A témával kapcsolatban több kérdés is felmerült a számomra. - Elsősorban mi az az alapelv? - Mi az igazságszolgálás alapelve? - Hány igazságszolgáltatási alapelvet különböztettük meg? - Milyen alapelvek is érvényesülnek a polgári eljárásjogban? - A polgári eljárás sajátos alapelveket is tartalmaz? - Milyen összefüggések vannak az alapelvek között és hogyan segítik a polgári per előmenetelét? Szakdolgozatom célja, hogy a kérdésekre választ találjak és lássam az összefüggéseket, amelyek előmozdítják a polgári per hatékonyságát. - 2 -
1. Polgári eljárásjog alapfogalmai 1.1. A polgári bíráskodás határai Az igazságszolgáltatási tevékenységnek két ága van: a polgári és büntető igazságszolgáltatás, másképpen polgári és büntető bíráskodás. Az igazságszolgáltatás a bíróságok jogalkalmazó tevékenysége. Főszabályként a bíróságoknak kell végezniük, melynek garanciális okai vannak. A jogalkalmazóra is kötelező eljárási kötöttségekből adódnak. Magyarországon az egységes igazságszolgáltatási szervezetrendszerben a büntető ügyeken kívül minden más ügy polgári ügynek tekintendő és polgári bírósági útra tartozik. A polgári ügyekben a bíróságok polgári eljárás szabályai szerint járnak el. Anyagi jogszabályok határozzák meg, hogy milyen ügyek tartoznak polgári bírósági útra, ezek a következők: - A polgári jogi jogvita, azaz Polgári Törvénykönyvben 1 szabályozott jogok érvényesítésével kapcsolatos ügyek - a családjogi jogvita, - munkaügyi, szövetkezeti jogi jogvita, társadalombiztosítási jogvita, - társasági jogi jogvita, - a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzése és - minden egyéb jogvita, ahol törvény lehetővé teszi a polgári bírósági út igénybevételét pl.: az állampolgárság fennállásával, az egyesülési joggyakorlás kapcsolatos vita. 2 A polgári eljárásjog a jogrendszer önálló ágazata, amelyet egyszerre jellemez két alapvető sajátosság. Az egyik alapvető sajátossága a jogrendszer ezen ágazatának, hogy a közjog térfelén helyezkedik el. A másik alapvető sajátosság abban rejlik, hogy e szóban forgó ágazat az anyagi jogi matériáktól eltérően mintegy közvetve épül rá a természetes" társadalmi viszonyokra, azaz processzuális (eljárási) természetű: működésbe rendszerint akkor lép, ha az anyagi jogi viszonyokban ténylegesen vagy pusztán állítottan zavar keletkezik. Közjogi elhelyezkedésű és processzuális természetű jogágazatunknak két féltekéje van. Az egyiknek neve: peres eljárás, a másiké: a nemperes eljárás. Peres 1 Az 1959. évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről 2 Wopera Zsuzsa: Polgári Eljárásjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 15-16.o. - 3 -
eljáráson mindig a polgári pert értjük 3. A két eljárástípus legfontosabb ismérveit és elhatárolásait az alábbiakban részletezem. 1.2. A polgári nemperes eljárások A legkülönbözőbb típusaival találkozhatunk. pl. hagyatéki eljárás 4, cégbejegyzési eljárás 5, holtnak nyilvánítási eljárás 6, bírósági végrehajtás 7, felszámolási eljárás 8, éppen ezért ezek célja az eljárások különbözősége miatt nem határozható meg egységesen. Céljuk alapján léteznek, pl. perpótló, perelhárító, jogot kényszer útján érvényesíthető, és jogok gyakorlását elősegítő nemperes eljárások. A nemperes eljárás kérelemmel vagy más beadvánnyal indul és nem minden esetben bíróság jár el (pl.: közjegyző: hagyatéki eljárásban), de a nemperes eljárások döntő többsége is bírósági hatáskörbe tartozik. Az ellenérdekű felek hiányozhatnak (pl. holtnak nyilvánítási eljárásban). Az eljárás döntően nem kontradiktórius (pl.: fizetési meghagyásos eljárás 9 : a bíróság az ellenérdekű felet nem hallgatja meg), maga a nemperes eljárás célja sem teszi szükségessé a felek kétoldalú meghallgatását (nincs jogvita). A nemperes eljárásban vagy nem folytatnak le bizonyítást (pl. fizetési meghagyásos eljárás) vagy korlátozottan van helye a bizonyításnak (pl. hagyatéki eljárás: csak okirati bizonyítás megengedett). A döntés nem mindig végleges (pl.: ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés 10 - nem zárja ki a hagyatéki perben való igényérvényesítést) és a bíróság végzéssel határoz akkor is, ha az ügyben véglegesen dönt. 3 Polgári nemperes eljárások, Szerkesztette: Prof. Dr. Gáspárdy László, Novotni Kiadó, Miskolc, 2001, 7.o. 4 A 2010. évi XXXVIII. törvény hagyatéki eljárásról 5 A 21/2006. (V.18) IM. rendelet a cégbejegyzési eljárásról és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 6 Az 1959. évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről 23 -a és a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról 7 Az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 8 Az 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 9 A 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 10 A 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról, e törvényben 85. -89. az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés - 4 -
1.3. A polgári per A polgári per célja a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták pártatlan eldöntése. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról - törvényben szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek. A polgári per célja tehát a jogvédelemben foglalható össze, amely nemcsak azzal valósul meg, ha a bíróság a felperes keresetének helytad, hanem azzal is, ha azt elutasítja, ilyenkor ugyanis az alperes jogait védi. 11 A peres eljárás kérelmére indul meg és minden esetben a bíróság jár el. A jogvitában legalább két ellenérdekű fél van. A bíróság köteles mindkét felet meghallgatni (kétoldalú meghallgatás elve). A bíróság a tényállás megállapítása érdekében bizonyítást vesz fel, de a per eldöntéséhez szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a felek feladata. Ez alapján a bírósági döntés a véglegesség igényével történik, ítélettel, mely ha jogerőre emelkedik, jogi nyugvópontra juttatja a konfliktust. 12 Tehát polgári eljárás egy előre mutató, egymással összefüggő cselekményekből álló láncolat, amely az egységes bíróságok előtt zajlik, de a bíróságokon belül van munkamegosztás. A polgári eljárásban számos alapelv érvényesül. Ezek egy része az úgynevezett igazságszolgáltatási alapelvek, melyek az igazságszolgáltatási tevékenység mindkét ágát jellemzi, másik részük kifejezetten a polgári perekre jellemzőek, ezeket nevezzük jogági alapelveknek, a polgári perjog sajátos alapelveinek. 2. Alapelvekről általában 2.1. Alapelvek fogalma A magyar jogirodalom nem egységes az alapelvek jellegének megítélésében. A polgári eljárásjog irodalmában Móra Mihály, majd Névai László foglalkozott az alapelvek témakörével. Névai László volt az, aki az alapelvek fogalmát eszmei-politikai tartalommal töltötte meg, deklarálta az alapelvek kétirányú (a jogalkotás és a jogalkalmazás területére egyaránt kiható) normatív jellegét, valamint felállította az 11 Wopera Zsuzsa: Polgári Eljárásjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 16.o. 12 Wopera Zsuzsa: Polgári Eljárásjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 17.o. - 5 -
jellege. 13 S jó néhány év elteltével a polgári perrendtartás magyarázata csaknem teljes évtizedeken keresztül megdönthetetlennek bizonyuló, szervezeti- működési alapelvek felosztási sémáját. A polgári eljárásjog oktatásában használt, az egyik legelső, 1945 után napvilágot látott jegyzett - Névai nyomdokain - az alapelv fogalmat a következőképpen határozta meg: A magyar polgári eljárás alapelvei olyan általános tételek, amelyek megszabják az eljárás egész felépítését, áthatják valamennyi szabályát és intézményét, kijelölik a célját, a cél megvalósításának alapvető módszereit, meghatározzák a polgári eljárás alanyai tevékenységének természetét és tartalmát, megadják azokat a legjellemzőbb vonásokat, amelyek révén kidomborodik a polgári eljárásunk szocialista egészében ugyanezen fogalmat használja. 14 A szocialista évtizedek alapvetően ideologizálták az alapelv fogalmát. A polgári eljárásjog szocialista demokratizmustól áthatott alapelveit jogosan tekinthetjük a szocialista fejlődést aktívan elősegítő magyar polgári eljárásjog fontos pilléreinek. 15 A kilencvenes évek gazdasági, társadalmi változásai új igényeket támasztottak a polgári eljárásjoggal szemben, amely az alapelvek újszerűbb meghatározását idézték elő. Az alapelv definiálása elválaszthatatlan az alapelvek jellegének megítélésétől. A kilencvenes években még három nagy elméleti irányzatot különböztethettünk meg egymástól. Az első már említett Névai iskolán alapult. Névai munkásságát követő iskola az alapelveknek változatlanul normatív jelleget tulajdonít, amelynek mind a jogalkotásban, mind pedig a jogalkalmazásban meg kell nyilvánulnia. A jogalkotásban az alapelvek irányt mutatnak polgári eljárás jövőbeli szabályozásához, a jogalkalmazásban pedig kétely esetén jogértelmező vagy megfelelő jogszabályi rendelkezés hiányában hézagkitöltő szerepet töltenek be. Ezen elméletet tovább fejlesztette Németh János az alapelvek normatív jellegét elismerve, abból vezette le, hogy közülük nagyon sokat az Alkotmány (ma már Alaptörvény), a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (napjainkban a 2011. évi CLXI törvény) vagy más nemzetközi egyezményt kihirdető 13 Bacsó-Beck-Móra-Névai: Magyar Polgári Eljárásjog, Tankönyvkiadó, 1959. 73.o. 14 A polgári perrendtartás magyarázata, Szerkesztette: Szilbereky és Névai László, KJK, Bp., 1967. 39.o. 15 Bacsó-Beck-Móra-Névai im.75.o. - 6 -
törvény (törvényerejű rendelet) fogalmaz meg és rendel alkalmazni. 16 Az alapelv jellegének normatív felfogása nemcsak a polgári eljárásjogra, hanem más jogágakra (közigazgatási jogra, polgári anyagi jogra) is jellemző volt. Bíró György és Lenkovics Barnabás kifejtik: A jogrendszer egészének, az egyes jogágaknak, ezen belül fontosabb részterületeknek is vannak iránymutató eszméi, azaz alapelvei. Ezek iránytűként, vezérfonalként szolgálnak, mind a jogtudomány művelői, mind a jogalkotók, mind pedig a jogalkalmazók számára ( ). A jogrendszerben érvényesülő alapelvek szoros összefüggésben és kölcsönhatásban vannak a társadalmi élet más rendező elveivel, s az erkölcsi, filozófiai, politikai és más alapelvekkel. 17 Ezzel ellentétes a Gáspárdy László nevével fémjelzett irányzat, mely épp az alapelvek gyors tartalmi változására tekintettel vitatja a normatív jelleget és az alapelveknek csak jogértelmezésben betöltött szerepét ismeri el. Jogforrási eredetüktől és érvényességi tartományuktól, ezek kiterjedésétől függetlenül az alapelvek - adott tételes jogi bázison - a jogszabályok értelmezését és alkalmazását segítik elő, elsősorban akkor, ha a tételes norma a jogalkalmazó szerv számára részleges vagy teljes cselekvési szabadságot enged, illetve akkor, ha jogértelmezési vagy jogalkalmazási határesettel állunk szemben. 18 A harmadik véleményt Kengyel Miklós képviselte, aki szerint az alapelvek elsősorban a tudományt szolgálják, azaz az alapelvek mindig a polgári per legfontosabb problémái körül kristályosodnak ki, és azokra a kérdésekre keresik a választ, amelyek nem magyarázhatóak meg csupán egyetlen jogszabály vagy jogintézmény alapján. Mivel a kérdések és a feleletek változnak, nincsenek örökérvényű alapelvek sem. Ami mégis állandó, az a bennük megragadható vagy az általuk kifejezett olyan eljárásjogi probléma. 19 Kengyel ezen álláspontját többször is alátámasztotta, miszerint több olyan alapelvet is megfogalmaz a jogtudomány, melyeket a Polgári perrendtartás alapelvként nem jelöl meg. Ezek egy részét közvetve vagy közvetlenül kifejezésre juttatja (pl. közvetlenség elve, szóbeliség elve), míg mások a Polgári 16 A polgári perrendtartás magyarázata, Szerkesztette: Németh János, I. kötet, KJK, Bp., 1999. 24.o. 17 Bíró György-Lenkovics Barnabás: Általános tanok, ideiglenes egyetemi jegyzet, Miskolc. 1996. 53.o. 18 Polgári Eljárásjog Kommentár a gyakorlat számára, Szerkesztette: Petrik Ferenc, Bp. 1994. Első rész Általános rendelkezések I. fejezet 1.o. 19 Kengyel Miklós: Polgári Eljárásjog I, Pécs, 1996. 62.o. - 7 -
perrendtartásban egyáltalán nem vagy más tartalommal érvényesülnek (pl. eshetőség elve, a perkoncentráció) 20. A polgári eljárásjog-tudomány nem egységes az alapelvek jellegét, rendszerét vagy tartalmát illetően. Nehéz lenne megállapítani azt, hogy hány alapelv létezik vagy a különböző elnevezések ugyanazt a princípiumot fedik-e. Az alapelvet, mint fogalmat elég nehéz meghatározni, de iránymutatásként és vezérfonalként szolgál a polgári eljárásjogban és más jogágakban is. Dr Wopera Zsuzsa álláspontjából vezetem le a későbbiekben a polgár eljárásjog sajátos alapelveit. 2.2. Az alapelvek rendszerezése Az alapelv fogalom körüli bizonytalanság meghatározó polgári eljárásjogitudományban. Nem lehet egységes álláspontot kialakítani: az alapelvek számával, elnevezésével, jellegével, tartalmának megítélésével és rendszerezésével kapcsolatban. Névai László is azt hangsúlyozta, hogy ahány szerző, legalább annyi rendszer. 21 Ha az alapelvek hierarchiáját próbáljuk levezetni, egyfajta koncentrikus körrendszert rajzolhatunk. Az egész jogrendszer alapelvének tekinthető, mivel valamennyi jogágat áthatja az ésszerűség és a jogbiztonság elve, valamint a nemzetközi jog és a belsőjog összhangjának elve. Valamennyi jogág szabályainak a társadalmi viszonyok, emberi életviszonyok ésszerű, a józan észnek megfelelő rendezésére kell törekednie. A jogbiztonság elve pedig a jogszabályok stabilitását, kiszámíthatóságát, áttekinthetőségét és megismerhetőségét takarja, melyet könnyen semmivé tehet a jogszabályok gyakori módosítása az alkalmi törvényhozás, illetve a törvényhozási túltermelés, az agyonszabályozottság. A nemzetközi jog-belső jog összhangjának elve azt jelenti, hogy Magyarország jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általános elismert szabályait biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Egyes álláspontok szerint az egész jogrendszer alapelvének tekinthető az igazságosság elve. Ez a nézet vallói szerint az ésszerű jogszabályok és az ezek alapján megszülető bírói ítéletek igazságossága mozdítja elő a legnagyobb mértékben a normák és ítéletek 20 Kengyel Miklós: A rendelkezési és tárgyalási elv a Polgári perrendtartás 1995. évi módosítása után, MJ, 1996/5. 279.o. 21 Névai László im.17.o. - 8 -
társadalmi elfogadását, az önkéntes jogkövetést, az érdekkonfliktusok megelőzését, illetőleg a konfliktusba keveredett felek megbékélését. 22 Az alapelvek második nagy körét- amennyiben az alapelveket hatáskörük alapján csoportosítjuk- az igazságszolgáltatás alapelvei alkotják. Ezen elvek közös jellemzője, hogy az igazságszolgáltatás szervezetéhez, működéséhez kapcsolódnak, tehát nem csupán a polgári, hanem a büntető igazságszolgáltatás területén is érvényesülnek. Az elmúlt évek történelmi változásai jelentősen érintették ezen alapelvek körét. Németh János mind a képviselethez való jogot, mind a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét nem az igazságszolgáltatás alapelveinek, hanem azokhoz kapcsolódó alanyi jogoknak tekinti, melyek elsősorban az igazságszolgáltatással kapcsolatos eljárásokban érvényesülnek. Németh János ilyen alanyi jognak tekinti még a bírósághoz fordulás jogát, a tisztességes eljáráshoz, a törvényes bírához, valamint a jogorvoslathoz való jogot is. 23 Az igazságszolgáltatás alapelvei a hatalmi ág-specifikus függetlenséget, semlegességet hivatottak biztosítani, illetőleg olyan fontos jogállami elvek érvényesülését garantálják, mint a törvény előtti egyenlőség elve, amely nélkül végső soron az emberek közötti egyenjogúság sem valósulna meg. Ezen alapelvekből a bíróságok működésével kapcsolatban és bírósági eljárásával összefüggő rendelkezésekre tartalmaznak iránymutatást, ennek mentén különböztethetünk meg anyagi jogi és eljárási jogi alapelveket. Az igazságszolgáltatás alapelveit Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) tartalmazza. 22 Bíró György-Lenkovics Barnabás im.60-61.o. 23 A polgári perrendtartás magyarázata, Szerkesztette: Németh János im.27-28.o. - 9 -
3. Az igazságszolgáltatásban érvényesülő alapelvek Az anyagi jogi alapelvek az igazságszolgáltatásban: a bírósághoz fordulás joga, az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve, az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják az igazságszolgáltatás egységének elve,bíróság előtti egyenlőség és a bírói függetlenség elve, törvényes bírához való jog Az eljárásjogi alapelvek az igazságszolgáltatásban: a társasbíráskodás elve, ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban nyilvánosság elve, a védelemhez (képviselethez való) jog, az anyanyelv használatának elve, a jogorvoslathoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog. 24 3.1. Anyagi jogi alapelvek az igazságszolgáltatásban 3.1.1. A bírói út a bírósághoz fordulás joga A bírósághoz fordulás jogát a XX. század emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi jogi dokumentumai 25 mind tartalmazták, és alapvető emberi jogként deklarálták, ezek közül az Emberi Jogok Európai Egyezménye - 6. Cikke a tisztességes tárgyaláshoz való jogról szóló rendelkezésként rögzíti, miszerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és 24 http://ktk.uninke.hu/srv/www/karok/ktk/downloads/tanszekek/alkotmanyjogi_tanszek/letoltesek/birosagok.doc, Készítette: Dr. Borbás Beatrix: Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei és a bíróságok 25 Az 1948. évi Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata, az 1950. évi Emberi Jogok Európai Egyezménye és az 1966. évi Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya. - 10 -
kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően 26. 1949. évi XX. törvény 70/K. kimondja Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. Alaptörvényünk részletesebben kifejti, és szintén alapelvként rögzíti, 27 miszerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság bírálja el azzal, hogy a bírósághoz fordulás részletes feltételeit, hatásköri szabályait a polgári vagy büntető jogi eljárásjogok határozzák meg közelebbről. A bíróságok függetlenségét és pártatlanságát pedig egy sor anyagi- és eljárásjogi jogszabály a bírói szervezetre, a bírák jogállására vonatkozó rendelkezés biztosítja. A polgári perrendtartásról szóló törvény is kimondja, hogy e törvény célja természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését ( ). A bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. 28 A bírósághoz való fordulás jogának alkotmányi deklarálásával és annak az alapvető jogok és kötelezettségek közötti elhelyezésével az alkotmányozó az Alkotmánybíróság szerint 29 olyan eljárásra ad jogot, amely alkalmas az anyagi igazság érvényre juttatásához. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az anyagi igazság érvényre juttatása nem jelent garanciát arra, hogy a bírósági eljárás következtében született bírósági döntés helyes is lesz ezért is tartalmaz az Alkotmány egy további törvényi garanciát, a jogorvoslathoz való jogot 30 - erről később, az eljárási alapelvek között ejtek szót részletesebben. Ezen alkotmányi rendelkezésből az államnak pedig az a kötelezettsége fakad, hogy különböző szervezetein keresztül ezt az alapjogot biztosítsa, a polgári vagy büntető jogvita elbírálására a bírói utat biztosítsa 31 a bíróságok szervezetének felállításával és alkotmányos működésének garantálásával ez a gondolat pedig már 26 Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 6. Cikke első mondata 27 Alaptörvény XXVIII. Cikkely (1) bekezdés 28 1952. évi III. törvény A polgári perrendtartásról az 1. -2. 29 9/1992. AB hat. 30 9/1992. AB határozat, ABH 1992, 59., 65. 31 59/1993. AB hat. - 11 -
átvezet a következő alpontban tárgyalt alapelvhez amely alapján a perben a bíróságoknak kell eljárnia tehát a bíróságokat megilleti az igazságszolgáltatás monopóliuma. 3.1.2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma, az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják Az Alkotmány meghatározta, hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. 32 A szervezet meghatározásán túl a bírósági szervezeti törvény leszögezte, hogy a bíróság határozata mindenkire kötelezi (ezeket a Magyar Köztársaság nevében hirdetette ki). Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve magába foglalta azt is, hogy minden igazságszolgáltatási hatáskörbe tartozó ügyet elbírálásra a bíróság elé lehet vinni. Ez vonatkozott az államigazgatási eljárásban elbírált ügyekre, illetve a szabálysértésekre is. A közigazgatási bíráskodásnak éppen az volt a lényege, hogy a közigazgatás fórumrendszerének kimerítése után bírói felülvizsgálatot lehessen kérni. A közigazgatási bíróságok nem az ügy érdemi elbírálására hivatottak, hanem annak megállapítására, hogy az eljárás törvényes volt-e. Mai alkotmányos rendszerünkben tehát az állam kötelessége egy olyan alkotmányos berendezkedés biztosítása, amelyben létezik és önállóan működik az államhatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elvének megfelelően az igazságszolgáltatási funkciót ellátó bírói szervezet, amelynek elsődleges feladata a jogviták elbírálása. Ezen rendszer biztosításának állami feladatát Alaptörvényünk fent idézett rendelkezéséből vezethetjük le miszerint mindenkinek joga van arra, hogy jogait és kötelességeit a törvény által felállított bíróság bírálja el -, hiszen ez a szabály magában hordozza azt a jelentést is, miszerint az igazságszolgáltatást, mint tevékenységet az állam, illetőleg az állami törvények által felállított egységes bírói rendszerbe tartozó bíróságoknak kell ellátniuk. E mögött az elv mögött több megfontolás is áll ezek közül talán a legjelentősebb az, hogy a bíróságok rendszerét, működését és eljárását a törvények olyan garanciarendszerekkel védik, illetve látják el, amelyek egyedülálló módon tudják biztosítani az igazságszolgáltatás pártatlanságát, 32 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 45. (1) bekezdés - 12 -
függetlenségét, törvényességét - így végső soron az anyagi igazság érvényre juttatását a jogvitákban. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint: Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által meghatározott egyéb tevékenységet látnak el. 33 Magyarország Alaptörvénye szerint: A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el 34. Az Alaptörvényben megfogalmazott szabályozás révén már nem szerepel az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve. Hiányzik az a kizárólagosság, amelyet a régi Alkotmányunk biztosított a bíróságok számára. Az igazságszolgáltatást nem csak bíróságok gyakorolják. szinte minden alkotmányos berendezkedésben léteznek olyan, a rendes bírói szervezettől elkülönülten működő más szervek, szervezetek, amelyek igazságszolgáltatási funkciót látnak el. Ezen főszabály alóli kivételek indokoltsága legtöbbször a praktikusságra, az eljárások gyorsaságára, a szakmaiság hangsúlyozottabb igényére, költségkímélő megfontolásokra vezethetők vissza. Amellett, hogy igazságszolgáltatást nem csak a rendes bíróságok szervezetrendszeréhez tartozó szervezeti egységek látnak el jelenleg igazságszolgáltatást végeznek a rendes bíróságokon kívül a választottbíróságok, egyes igazgatási szervek, illetőleg bizonyos választással kapcsolatos ügyekben egyes választási szervek is -, azon állítás sem igaz, hogy a rendes bíróságok csak igazságszolgáltatási tevékenységet folytatnak; itt utalunk olyan, nem jogviták elbírálását jelentő tevékenységekre, mint a cégnyilvántartás, vagy az előzetes letartóztatás kérdésében való döntés. Ezen szervek döntéseivel szemben minden esetben biztosítani kell a rendes bírósági szervezethez való visszacsatolást ez általában valamilyen jogorvoslati visszacsatolás, amely konkrétan fellebbezési jog, felülvizsgálati hatáskör törvényi kikötését jelenti. 33 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI törvény 1. 34 Magyarország Alaptörvénye 25 cikk (1) bekezdés - 13 -
3.1.3. Az igazságszolgáltatás egységének elve, bíróság előtti egyenlőség Az igazságszolgáltatás egységének, egységességének elve biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, amely magában foglalja az igazságszolgáltatás, az igazságszolgáltatás előtti egyenlőség elvét is. A meghatározások formájától függetlenül az alapelv minden megfogalmazásban egy jelentéstartalommal bír: Magyarországon a bíróság előtt mindenki egyenlő, az 1949. évi XX. törvény 57. (1) bekezdésében is biztosítva volt. A bíróság előtti egyenlőség megteremtésének Alkotmányban deklarált feladatát az állam pedig kizárólag akkor tudja ellátni, amennyiben biztosítja, hogy az állampolgárok ügyeiben ugyanazon állami bírósági rendszerbe tartozó, azonos szervezeti típusú bíróságok, illetve ugyanazon törvényi követelményeknek megfelelő hivatásos bírák járjanak el, ugyanazon jogszabályokat alkalmazva, azokat ugyanazon elvek mentén értelmezve, azonos anyagi jogi feltételek mentén, és azonos eljárási rend mellett - és végső soron ekképpen hozzanak döntést, ítéletet. Az alapelv megvalósulásának további feltétele, hogy a bírósági szervezetrendszer döntéshozó egységeit az egységes jogalkalmazás és jogértelmezés végett jogorvoslati, fellebbviteli akár fellebbezési, vagy felülvizsgálati szempontból összekapcsolják, így egyrészt önállóságukat megőrizve, másrészt az igazságszolgáltatási szervezet egységességét biztosítva alkossanak egységes állami rendszert. Az egységes állami rendszert Magyarországon is a rendes bíróságok képviselik, emellett hazánkban és más alkotmányos államokban is elismertek a rendes bírósági szervezetek mellett vagy egyes esetekben azok helyett működő, de igazságszolgáltatási tevékenységet végző a bírói szervezetek más típusai eszerint a fogalmi megkülönböztetések szerint beszélhetünk rendes bíróságokról, különbíróságokról és rendkívüli bíróságokról. A rendes bíróságok az igazságszolgáltatás állandó ellátására létrehozott bírói szervek rendszere, amelyek elvileg általános hatáskörrel rendelkeznek, így voltaképpen minden bírói útra tartozó ügyben eljárhatnak, és - ahogy azt az alábbiakban látni fogjuk több szintű szervezetrendszerként, mégis fellebbviteli szempontból egymáshoz kapcsoltan alkotnak egységes rendszert. A különbíróságok fogalmukra nézve olyan speciális, szakosított bíróságok, amelyek a rendes bíróságok mellett állandó jelleggel működnek, és az ügyek egy - 14 -
meghatározott csoportjára nézve rendelkeznek eljárási jogosultsággal tulajdonképpen ezen ügycsoport sajátosságai, illetőleg az azok elbírálásához szükséges szakmaiság követelményei adnak létjogosultságot ezen szervek létezésének. A rendkívüli bíróságok pedig egyes, az államélet rendkívüli helyzeteiben eljárási jogosultsággal rendelkező, így ideiglenes jelleggel, azonban ezekben az esetekben a rendes- és a különbíróságok helyett működő, speciális jogállással, szervezettel és eljárási renddel bíró bíróságok. Magyarországon a bíróságok az alkotmányi és az azt végrehajtó egyes törvényi rendelkezések alapján mindhárom típusba tartozó bírói szervek léteznek a rendes bíróságok mellett működnek különbíróságok és törvényi lehetőség van az úgynevezett rendkívüli bíróságok létrehozására. Alaptörvényünk és régi Alkotmányunk összehasonlítása szerint rendes bíróságok szervezeteinek a neve megváltozott. Az igazságszolgáltatást Magyarországon ma a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, a járásbíróságok 1949.évi XX. törvényben a Kúriát Legfelsőbb Bíróságnak nevezték. Az ítélőtábla elnevezésében nincs változás. A Törvényszéket Megyei Bíróságnak, a Járásbíróságot pedig Helyi Bíróságnak nevezték. 35 A rendes bíróságok mellett különbíróságként kerültek megszervezésre a munkaügyi bíróságok, amelyek a munkaviszonyból és a munkajellegű jogviszonyból fakadó jogviták elbírálásra rendelkeznek eljárási jogosultsággal, 2013. január 1. napjától pedig szintén különbíróságként kerültek kialakításra szervezetileg a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatát ellátó közigazgatási és munkaügyi bíróságok is, amelyek addig az időpontig a rendes bíróságok keretében működtek. Az igazságszolgáltatás egységének elve tehát végső soron a törvény előtti egyenlőséget szolgálja, amely azonban adott államban csak úgy biztosítható, ha a bírói útra tartozó ügyeket azonos szervezetű és eljárású bíróságok amely szervezetet az állam biztosít, az eljárásjogok azonosságát pedig szintén állami meghatározottság biztosítja bírálják el, de az is szükséges a jogegyenlőség érvényesüléséhez, hogy ezek a bírói szervek az igazságszolgáltatást a jogszabályok egységes értelmezésével 35 1949.évi XX. törvény 45. (1) bekezdés - 15 -
végezzék. A jogegység érdekében Magyarországon a legfelsőbb szintű bírói fórum, a Kúria fejt ki tevékenységet, amelynek keretében a bíróságok egységes jogalkalmazása, jogértelmezése végett a bíróságokra nézve kötelező jogegységi határozatokat hoz. 3.1.4. A bírói függetlenség Az Alaptörvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 36 rendelkezései szerint a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatóak. 1949. évi XX. törvényben sem volt ez másképp az 50. (3) bekezdése kimondja, hogy: a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A befolyásmentes ítélkezést szolgálják bizonyos, a bírói szervezetre vonatkozó rendelkezések, míg más szabályok a bírák személyét illetően határoznak meg olyan garanciákat, amelyek a bírói függetlenség szempontjából nélkülözhetetlenek. Szervezeti jogi garanciák közt említhetjük meg, miszerint a négyszintű bírói szervezet ellentétben például a centralizált és hierarchizált ügyészi szervezetrendszerrel nem rendeződik alá- fölérendeltségbe, az alsóbb és felsőbb szintű bíróságok nem állnak hierarchikus viszonyban egymással, azokat csak a jogorvoslati fórumok kapcsolják össze így a felsőbb szintű bíróságok joggyakorlata nem befolyásolhatja az alsóbb szintű bíróságok munkáját teljes mértékben független maradhat az előtte folyó ügyben minden, még az alsóbb szintű bíróságokon ítélkező bíró is. A bíróságok központi igazgatását 1997-től kezdődően alapvetően nem államilag szervezték, hanem önkormányzati alapokon, korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látta el az igazgatási feladatokat, ma pedig ezeket az Országos Bírósági Hivatal végzi. Az Országos Bírósági Hivatal tehát ellátja a bíróságok központi igazgatási feladatait, továbbá felügyeletet gyakorol az egyes bírósági szinteken az igazgatási feladatokat ellátó bírósági elnökök munkája felett. A bíróságok központi igazgatásának felügyelete pedig a 15 fős Országos Bírói Tanács kezében van. A bírói függetlenséget biztosító, a bírák személyére vonatkozó szabályok jogpolitikai célja, hogy a bírónak az ítéletben kifejeződő véleménye, szakmai 36 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény - 16 -
álláspontja miatt ne kelljen sérelmes következményektől tartania. Ennek érdekében a bírák jogállását rögzítő sarkalatos törvény 37 részletesen rögzíti a bírói tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, így garantálva azt, hogy a bírákat csak törvényes okból és törvényes eljárás keretében lehessen elmozdítani tisztségükből. Az összeférhetetlenségi szabályok szintén a pártatlan ítélkezést, azaz azt szolgálják, hogy ítélkező tevékenysége során a bíró eleve ne kerülhessen össze nem férő helyzetbe; előre kizárva azt, hogy bármilyen szempontból befolyásolva legyen ennek megfelelően a bírákat illetően az összeférhetetlenségi szabályok igencsak széleskörűek. Vonatkozik rájuk a politikai összeférhetetlenség, azaz a bírák nem lehetnek tagjai pártnak és párttevékenységet nem folytathatnak, hivatali összeférhetetlenség, azaz a bírák nem láthatnak el semmilyen más állami vagy önkormányzati hivatalt, így nem lehetnek részei más államhatalmi ágak alrendszereinek, foglalkozási összeférhetetlenség, azaz a hivatásos bírák tisztségük ellátásán kívül más kereső tevékenységet nem folytathatnak kivéve természetesen a szellemi jogi oltalom alá eső tevékenységeket, a gazdasági összeférhetetlenség, azaz a bírák nem lehetnek gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, végül egy, az igazságszolgáltatási hatalmi ágra sajátosan jellemző összeférhetetlenségi forma, az elfogultsági összeférhetetlenség, amely alapján amennyiben bármely okból az egy adott ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el a bírótól, úgy az nem járhat el. 38 Végezetül a személyes függetlenséget biztosító jogosultság a hivatásos bírákat megillető mentelmi jog, amely célja, hogy a bírák személyét védje az alaptalan zaklatásoktól. A mentelmi jog mindkét eleme felelősségmentesség és sérthetetlenség is megilleti a bírákat, akik tehát egyfelől a felelősségmentesség alapján sem tisztségük ideje alatt, sem később nem vonhatók felelősségre az ítélkezési tevékenységgel kapcsolatosan tett kijelentésük, véleményük, esetleg az annak eredményeképpen meghozott ítéletük tartalma miatt. Másfelől a tisztség ellátásának időtartamára őket 37 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 38 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény IV Fejezet, 21. Összeférhetetlenség, 39. -40. - 17 -