IRÁNYELVEK A HELYBEN KÉSZÜLÕ FÚRT ÉS KÜLÖNLEGES CÖLÖPÖK ALKALMAZÁSÁRA

ÉPÍTÉSÜGYI ÁGAZATI M ÛSZAKI IRÁNYELV MI 04. 172-82 IRÁNYELVEK A HELYBEN KÉSZÜLÕ FÚRT ÉS KÜLÖNLEGES CÖLÖPÖK ALKALMAZÁSÁRA ÉPÍTÉSÜGYI TÁJÉKOZATÁSI KÖZPONT BUDAPEST, 1982

Felvilágosítást ad: Rév Endre Szabó Gyula G. Varga Márton Földmérõ és Talajvizsgáló Vállalat Telefon: 130-260

ÉPÍTÉSÜGYI ÁGAZATI MÛSZAKI IRÁNYELVEK IRÁNYELVEK A HELYBEN KÉSZÜLÕ FÚRT ÉS KÜLÖNLEGES CÖLÖPÖK ALKALMAZÁSÁRA MI 04. 172 82 Az ME-04.59-72 helyett G 08 Guildelines for the use of piles bored on site and of special type Ez a Mûszaki Irányelv (következõkben: Irányelv) a következõ cölöptípusokra és alkalmazásukra vonatkozik: ÉPÍTÉSÜGYI SZABVÁNYOSÍTÁSI KÖZPONT a hagyományos fúrt cölöpökre, a VUIS rendszerû cölöpökre, a béléscsövezett nagyátmérõjû fúrt cölöpökre, a résiszapkitámasztású furatban készülõ nagyátmérõjû fúrt cölöpökre, a kitámasztás nélküli furatban készülõ nagyátmérõjû fúrt cölöpökre, a béléscsõ nélküli rövid fúrt cölöpökre, a FRANKI rendszerû cölöpökre, az Injektor cölöpökre, a MEGA cölöpökre, a Prepakt cölöpökre. Az elõregyártott vasbeton és feszítettbeton vert cölöpökkel az MSZ 11312/2 és az MSZ 11312/2, a kónikus cölöpökkel az MI-04.146, a helyben készülõ mikrocölöpökkel az MI-04.149 foglalkozik. A jóváhagyás idopontja: 1982. május A hatálybalépés idopontja: 1982. november

MI 04.172 82 4 TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RÉSZ, ALKALMAZÁSI KÖR... 5 A cölöpözési rendszer megválasztása... 5 Cölöpteherbírás (törõteher) megállapítása a cölöpöt körülvevõ talaj szempontjából... 6 Cölöpök anyagai, minõségi követelmények... 8 Cölöpteherbírás megállapítása a cölöp szempontjából... 9 A cölöp és felszerkezet összekapcsolása... 9 A cölöpözés elõmunkálatai... 10 Cölöpkészítés... 10 KÜLÖNBÖZÕ CÖLÖPÖZÉSI MÓDSZEREK ELÕÍRÁSAI... 11 Kisátmérõjû fúrt cölöp... 11 Nagyátmérõjû fúrt cölöp... 18 Béléscsõ nélküli fúrt cölöp... 28 Franki rendszerû cölöp... 32 Injektor cölöp... 38 MEGA rendszerû sajtolt cölöp... 42 Egyéb különleges cölöpök... 51 BALESETELHÁRÍTÓ ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI ELÕÍRÁSOK... 53 ELLENÕRZÉS... 54 ÁTADÁS-ÁTVÉTEL... 56 A TÁRGGYAL KAPCSOLATOS FONTOSABB ELÕÍRÁSOK... 57

5 MI 04.172 82 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ, ALKALMAZÁSI KÖR 1.1 A cölöpözési rendszer megválasztása 1.1.1 Talajvizsgálat, elõmunkálat A cölöpalapozás tervezését a talajfeltárás eredményének ismerete nélkül végezni nem szabad. A feltárásoknak az összenyomódó talajréteg teljes vastagságát fel kell deríteni. A feltárások mélysége a cölöpök csúcsa alatt legalább 3 méter legyen. A talajmechanikai szakvéleménynek foglalkozni kell a cölöpöket körülvevõ talajok állapotával, összenyomhatóságával, fúrhatóságával, tömörségével is. Tervezésnél figyelembe kell venni a hidrológiai viszonyokat (talajvízáramlást). Meg kell vizsgálni, hogy a harántolt rétegek folyósodásra hajlamosak-e és meg kell állapítani az agresszivitás mértékét is. (A talajmechanikai vizsgálatok elõírásaival részletesen az MSZ 4488 és az MSZ 15001 foglalkozik.) Szakvélemény tartalmazza a harántolandó rétegek fejthetõségét, az esetlegesen várható akadályokat (régi alapfalak, pincék, kõrétegek, görgetegkövek stb.). Külön fel kell hívni a figyelmet a szakvéleményben az olyan rétegekre, amelybõl negatív köpenysúrlódás származhat. Meglevõ épületek mellé tervezett cölöpalapozásnál a szakvélemény terjedjen ki a szomszédos épület alapozási adataira is. 1.1.2 Talajvizsgálati eredmények értékelése A talajmechanikai feltárás anyagát az 1.1.1 pontban felsorolt szempontok alapján kell megvizsgálni. A talajmechanikai eredmények értékelésére az MSZ 14043/1; 14043/2; 14045/4; 14043/3; 14043/4; 14043/5 elõírásai a mértékadók. Ha a feltárásnál statikus szondát is alkalmaztak, akkor figyelembe kell venni az MI 04.148-ban foglaltakat.

MI 04.172 82 6 1.1.3 Cölöpözési rendszerek alkalmazhatósága Az alapozás rendszerét az MSZ 15001 alapján kell megválasztani, cölöpözés alkalmazhatósága pedig az MSZ 15005-ben szereplõ indokok figyelembevételével dönthetõ el. 1.1.3.1 Helyben készült, fúrt vagy különleges cölöpök alkalmazására általában az alábbi esetekben kerülhet sor: a) Változó talajrétegzõdéshez kell a cölöpök hosszával igazodni. b) A cölöpcsúcs átmérõjének növelése vagy a betonnak az érdes talajfelülethez való tömörítése révén kedvezõ teherbírásnövekedés érhetõ el, c) A talajrétegzõdés olyan, hogy a felsõ rétegek veréssel szemben nagy ellenállást tanúsítanak, de statikus terhelés hatására összenyomódnak, vagy a felsõ nehezen átverhetõ rétegek alatt összenyomódó rétegek találhatók, és ezért síkalapozás nem alkalmazható. d) Gazdaságossági szempontból más alapozási módnál elõnyösebb. 1.3.2 Helyben készült, fúrt és különleges cölöpök alkalmazását az alábbi esetekben kerülni kell: a) erõsen (20 m/nap) áramló talajvízben (kivéve a MEGA rendszeru és a bentmaradó béléscsõvel készülõ cölöpöket). b) ha a cölöpökre negatív köpenysúrlódás következtében meg nem engedhetõ többletterhelés jut (pl. laza, konszolidáltatlan feltöltésben). 1.2 Cölöpteherbírás (törõteher) megállapítása a cölöpöt körülvevõ talaj szempontjából 1.2.1 Cölöpök tengelyirányú teherbírása 1.2.1.1 A talajfizikai jellemzõket tartalmazó statikus teherbírási képletek abban az esetben alkalmazhatók, ha a talajfizikai jellemzõket (δ, ϕ, c) kísérlettel határozták meg. 1.2.1.2 Szemcsés talajokban szondázás alapján is számíthatjuk a helyben készült (fúrt és különleges) cölöp teherbírását.

7 MI 04.172 82 Szondázás alapján számított határteherbírás becsült értéket szolgáltat. Megbízhatóságát az dönti el, hogy a szóbanforgó területre vonatkozóan rendelkezik-e a tervezõ alaposabb ismeretekkel (próbaterhelés). 1.2.1.3 A próbaterhelés a legmegbízhatóbb módszer a cölöpök várható teherbírásának meghatározására. Célja a cölöp törõterhének, illetve a tervezett terhelés hatására bekövetkezõ süllyedésének meghatározása. A próbaterhelésre vonatkozóan az MSZ 15005-ben és az ME 120-ban elõírtak a mértékadóak. 1.2.1.4 A cölöpteherbírás meghatározható még a korábban hasonló feltételek mellett végzett próbaterhelési eredményekbõl is. 1.2.2 A cölöp a tengelyre merõleges erõk szempontjából befogott konzolos tartónak tekintendõ. Ennek a tartónak elméleti hossza a cölöpfej megengedhetõ tengelyre merõleges irányú elmozdulástól függ. A cölöpöt összetett igénybevételre kell méretezni. A cölöpök vízszintes teherbírásának meghatározását az MSZ 15005 szabályozza. 1.2.3 A cölöpcsoport teherbírását az MSZ 15005 alapján kell számítani *. 1.2.4 Egyedi cölöpök és cölöpcsoportok süllyedésének számítása Egymástól 6D távolságon túl elhelyezett cölöpöket nevezhetjük egyedi cölöpöknek. Az egyedi cölöpök süllyedése melyet próbaterhelési adatok alapján lehet meghatározni a cölöp betonjának terhelés hatására történõ rugalmas összenyomódásából és a cölöp csúcsának a talajba történõ benyomódásából áll. * Tömör szemcsés talajon vagy kemény merev anyagtalajon álló cölöpcsoport határterhe sûrû cölöpkiosztás esetén (tengelytávolság kisebb 2D-nél) a cölöpcsoportban levõ cölöpök által közbezárt idom területével egyenértéku cölöpátmérovel számítható. Figyelembe kell venni, hogy a cölöpcsoport süllyedése az egyedi cölöp süllyedésénél nagyobb lesz.

MI 04.172 82 8 A cölöpcsoport süllyedéséhez az egyedi cölöpök süllyedésén túlmenõen hozzájárul a cölöpcsoport cölöpcsúcsai által körbezárt síkidomnak mélyített síkalapként figyelembevett süllyedése is. A cölöpcsoport süllyedése az egyedi cölöp süllyedésénél hosszabb idõ alatt következik be. (Irodalmi adatok szerint a cölöpcsoport süllyedése szemcsés talajban 3-5 szöröse, kötött talajban 6-10 szerese az egyedi cölöp süllyedésének.) A cölöpcsúcs alatt összenyomódó talajréteg vastagsága a cölöpcsoport alatt megállapított feszültségeloszlás ismeretében határozható meg az MSZ 15004 szerinti határmélységgel. 1.3 A cölöpök anyagai, minõségi követelmények 1.3.1 A cölöp betonminõsége az igénybevételnek megfelelõen: B 140, B 200 vagy B 280 legyen (MSZ 4719 és MSZ 15022). 1.3.2 A felhasznált cement minõségére az MSZ 4702 mértékadó azzal, hogy a cement minõsége legalább 350 pc (MSZ 4702/2). A talaj és talajvíz agresszivitása a betonozás módjától függõen befolyásolja az alkalmazott cement mennyiségét és minõségét, ezért az MSZ 04.88-ban foglaltaknak megfelelõen kell tervezni. 1.3.3 Az adalékanyagokra az MSZ 449, illetve az MSZ 1992 elõírásai érvényesek azzal a megkötéssel, hogy a 60 cm és ennél kisebb átmérõjû cölöpöknél az adalékanyag szemcsenagysága 32 mm-nél nagyobb nem lehet. 1.3.4 A betonozáskor felhasznált víz mennyisége szempontjából az MSZ 4713 és MSZ 15022 elõírásait be kell tartani. 1.3.5 A cölöpök szükség szerinti vasalással tervezendõk. Az acélbetétek megtervezésénél a cölöp készítési bizonytalanságait (függõlegestõl való eltérést és a pontraállás eltérését), valamint a vízszintes erõhatásokat és nyomatékot kell figyelembe venni. A kengyelezést a vasvázhoz elmozdulásmentesen kell rögzíteni. A cölöpökre a felszerkezetrõl jutó terhelés cölöpsapkán, fejlemezen vagy cölöprácson adódik át. A fejlemez vagy rács összekapcsoló elem, feladata a cölöpök készítése során keletkezõ vízszintes és magassági pontatlanságok kiegyenlítése, a cölöprendszer összefogása és merevítése. Az összekötõ gerendát a megadott süllyedéskülönbségre és a vízszintes erõkre kell méretezni, de meg kell felelnie a függõleges pillérteher 10%-át kitevõ vízszintes húzóerõre is. Amennyiben a cölöpfejek

9 MI 04.172 82 vagy a fejlemez felett víznyomás elleni szigetelést kell beépíteni, úgy a szigetelésre ható nagy nyomófeszültség miatt (nagyobb mint 60 N/cm 2 ) fekete szigetelés általában nem alkalmazható. Ilyen helyeken vagy vaslemezszigetelési vagy kevésbé kényes helyeken tömegszigetelést vagy egyéb szigetelési módot kell alkalmazni. A fejlemezeket illetve a rácsot pontonként (cölöpökkel) alátámasztott szerkezetként kell méretezni és méretezni kell a cölöp, illetve terhelõ pillér vagy terhelõ fal átlyukasztásából származó nyíróerõ felvételére is. (Cölöprácsok méretezésénél figyelembe kell venni az ÉSZKMI 145-74 Mûszaki Irányelvben foglaltakat.) Az acélbetétek anyaga azonos a vasbeton szerkezetnél alkalmazott betonacélokkal (MSZ 339). 1.3.6 Az acélbetétek mozdulatlan helyzetét a betonozás során biztosítani kell. A hosszirányú fõvasbetétek minimális átmérõje Χ 14 mm. Az acélbetéteknek tisztáknak, laza rozsdától, olaj-, szappan-, zsír-, vagy egyéb olyan anyagoktól mentesnek kell lenniük, amelyek az acélbetéteket vagy a betont megtámadják, vagy a tapadást csökkentik. Az acélbetétek betontakarása legalább 3 cm legyen. A korrózióvédelem szempontjából szükséges betontakarás vastagságát a konkrét munkahelyre vonatkozó vegyészeti szakvélemény írja elõ. 1.3.7 Kötésgyorsító, plasztifikáló, vagy egyéb mellékanyag alkalmazásánál az MI-04.19 szerint kell eljárni. 1.4 A cölöpteherbírás megállapítása a cölöp szempontjából A helyben készült, fúrt és különleges cölöpöket az 1.3.1-ben közölt anyagi jellemzõkkel külpontosan nyomott elemként kell méretezni. A külpontosság mértéke az átmérõ 10%-ánál nagyobb nem lehet. 1.5 A cölöp és felszerkezet összekapcsolása A helyben készült (fúrt és különleges) cölöpalap cölöpcsoportoknál a cölöpök felsõ végét összefogó fejlemezbõl (alaptömbbõl), illetve az egyes cölöpöknél gerendarácsból (cölöprácsból), és a terhelést a talajnak átadó cölöpökbõl áll. A fejlemez, cölöpsapka illetve cölöprács lehet helyben készülõ (monolit), vagy elõregyártott. A fejlemez, illetve gerendarács alakjára, elhelyezésére és méretére vonatkozóan az MSZ 15005-ben elõírtak az irányadók, s figyelembe kell venni az MI-04.145-ben foglaltakat is.

MI 04.172 82 10 A cölöpök betonjának kapcsolatát a cölöpsapkával, fejlemezzel, illetve gerendaráccsal biztosítani kell. A kapcsolat lehet befogott vagy csuklós. A fejlemez, illetve a gerendarács széle a cölöp szélétõl kis átmérõjû (D kisebb mint 0,60 m) cölöpöknél 0,15 m-re, nagyobb átmérõjû cölöpöknél (D nagyobb mint 0,60 m) pedig 0,20 m-re nyúljon túl. Árbócalap esetén a cölöp és a felszerkezet összekapcsolását tervezési segédlet */ alapján kell megoldani. 1.6 A cölöpözés elõmunkálatai 1.6.1 A cölöpözés kivitelezésének megkezdése elõtt a tereprendezést az alábbiak szem elõtt tartásával kell elkészíteni. a) A terepet ± 5 cm pontossággal ki kell egyengetni. b) A terepet vízteleníteni kell (felszíni vízelvezetés). c) Megfelelõ járófelületet kell biztosítani az alkalmazott munkagépek igényeinek figyelembevételével. 1.6.2 A cölöpök pontos helyének kitûzését a generáltervezõ által megadott vízszintes és magassági értelemben meghatározott alappontok alapján a kivitelezõ vállalat köteles elvégezni. A cölöptengelyek kitûzését ± 1,0 cm pontossággal kell elvégezni. 1.6.3 A cölöpözés berendezés pontraállásának kiviteli technológiája a következõ: A cölöptengelyt megfelelõen meg kell jelölni, majd a talajon a béléscsõ külsõ átmérõjének megfelelõ -jû kört kell rajzolni. Ezen belül a béléscsõ pontraállása ± 1 cm-es pontossággal történjék. 1.7 Cölöpkészítés A cölöpözést csak erre felkészült szakvállalat végezheti. A kivitelezõ felelõs munkahelyi vezetõjének a cölöpözés munkavégzése idején állandóan a helyszínen kell tartózkodnia. A gépeket csak megfelelõ vizsgával rendelkezõ gépkezelõ kezelheti. */ jelenleg TS-SI

11 MI 04.172 82 2. KÜLÖNBÖZÕ CÖLÖPÖZÉSI MÓDSZEREK ELÕÍRÁSAI 2.1 Kisátmérõjû fúrt cölöpök A kisátmérõjû fúrt cölöpök talajba kézi vagy gépi úton fúrt lyukba beépített, vasalt vagy vasalatlan betonból készülnek. 60 cm-nél kisebb átmérõjûek és 3 m-nél hosszabbak. 2.1.1 Hagyományos fúrt cölöp Hagyományos fúrt cölöp furatát általában közönséges talajfúró berendezés állítja elõ. 2.1.1.1 Hagyományos fúrt cölöpök alkalmazhatók az 1.1.3-ban felsorolt helyeken és ott, ahol a felsõ talajrétegek tömörítésére nincs szükség, azok nem is tömöríthetõk, vagy a verés a talajszerkezetet szétrombolja. Kézi fúróberendezés alkalmazása csak utólagos megerõsítésnél vagy kisszámú cölöp fúrása esetén ajánlatos. 2.1.1.2 Hagyományos fúrt cölöpözés alkalmazása elõtt az 1.3.1-ben elõírt talajmechanikai vizsgálatokat kell elvégezni. 2.1.1.3 Tervezési elõírások a) Átmérõ. A hagyományos fúrt cölöpök átmérõje a cölöp hosszától és a kívánt teherbírástól függ. b) Tengelytávolság. A cölöpök egymástól való tengelytávolsága álló cölöpnél a fúrólyuk átmérõjének min. 2,5-szerese legyen. Lebegõ cölöpök legkisebb tengelytávolsága 4D és N ID értékek közül a nagyobb (MSZ 15005). c) Ferdeség. Csak abban az esetben szabad ferde fúrt cölöpöt alkalmazni, ha a közbeesõ talajrétegek már konszolidálódtak és ha a fúrások gondos kivitele és jósága nincs korlátozva a ferdeség miatt. A ferdeség a függõlegestõl mért 30 -os hajlást nem haladhatja meg. d) A tervezésnél ügyelni kell arra, hogy a fúróberendezés meglevõ függõleges fal mellett a fúróberendezéstõl függõ távolságban tud csak felállni. 2.1.1.4 Furatkészítés technológiája. A cölöpök részére készülõ lyukak fúrását kézi és gépi úton lehet elvégezni az alábbiak szerint.

MI 04.172 82 12 a) A cölöpök részére szükséges lyukak fúrását száraz (öblítés nélküli) eljárással kell végezni. b) A fúráshoz használandó béléscs õ külsõ átmérõje azonos legyen a tervezett cölöp névleges átmérõjével. A béléscsöveknek kívülbelül simának kell lenniük. Nyílt vízben vagy talajvízben a csövek vízzáróak legyenek. A béléscsövek használatával kapcsolatban az MSZ 3160 elõírásai mértékadóak. c) A csövezésnek a cölöp alsó síkjáig kell érni. d) Szemcsés vagy omladékony talajban a talajnak a fúrócsõben állandóan magasabban kell állnia, mint a fúrócsõ alsó éle; a fúrófej tehát csak a béléscsõ vágóéle felett járhat. Kötött talajban a fúrófej a béléscsõ vágóéle elõtt járhat, s a béléscsõ utólag szorítandó a már elõfúrt üregbe. e) Talajvízben állandó vízfeltöltés mellett kell fúrni. A vízoszlopnak a mindenkori talajvízszint felett kell állnia kihúzott fúrószerszám mellett is legalább 1,0 méterre. A mindenkori talajvízszintet a fúrás idején ismerni kell. Nyomás alatti talajvíz esetén a béléscsövet a vízadó réteg elérése elõtt fel kell tölteni olyan magasra, hogy a vízoszlop nyomása nagyobb legyen a talajvíz nyomásánál. Kétséges esetben már kezdettõl kielégítõen magas vízoszlop védelme mellett kell a fúrást végrehajtani. f) Fúrási akadályok eltávolítása során a talaj mindennemu fellazítását kerülni kell. Azokat a fúrásokat, amelyekben a szükséges mélység elérése elõtt nehezen eltávolítható akadályba ütköznek, abba kell hagyni és mellette kell kísérletet tenni újabb fúrásra a tervezõ bevonásával. A cölöpöt a szükséges mélység feletti akadályra állítani nem szabad. A lyukban robbantani tilos. A felhagyott fúrólyukakat jól tömörítve be kell tölteni. g) Ha a tervezõ másképpen nem rendelkezik, úgy minden fúrásból rétegsoros ládamintát és a talajvíz agresszivitásának vizsgálata céljából vízmintát kell venni. Mintavételre az MSZ 4488 az irányadó. A mintákat a muszaki ellenõrnek be kell mutatni, megsemmisítésérõl, tárolásáról vagy elszállításáról a muszaki ellenõr intézkedik. Minden egyes cölöpnél a teherbíró rétegbe való beállási mélységet meg kell állapítani. Ha a cölöpök közelsége és a talajrétegzõdés egyenletessége a fentieket feleslegessé teszi, úgy az építtetõ a tervezõ bevonásával másként is intézkedhet. A fúrásokról naplót kell vezetni.

13 MI 04.172 82 2.1.1.5 Cölöpkészítés a) Acélbetétek elhelyezése. Vasalt cölöpöknél hosszanti vasalásként legalább 5 db min. Χ 14 mm vasat kell alkalmazni. A spirál kengyelezés menetmagassága 10-20 cm között változzék és a kengyelvas átmérõje legalább 6 mm legyen. Toldásokat a hosszanti vasalásnál kerülni kell. Ahol ez nem lehetséges, ott a vasak átfedésének hosszát az MSZ 15002 szerint kell megállapítani. Húzott cölöpnél a toldott vasalást hegeszteni kell, vagy csavarhüvellyel kell összekapcsolni. Hegesztés csak hegeszthetõ minõségû betonacél és hozzárendelt elektróda alkalmazása esetén végezhetõ. Az acélbetétet kötélen kell a furatba leengedni. Az armatúrára távolságtartó tüskéket kell szerelni, hogy az a cölöp tengelyéhez képest betonozás közben központos maradjon. Amennyiben a vasbetét nem ér fel a talajszintig, úgy azt megfelelõ kioldószerkezettel kell a leeresztõ kötélhez erõsíteni. b) Cölöpök betonozása. A betonösszetétel a helyszíni viszonyoknak megfelelõen megtervezendõ. Amennyiben a tervezés a keverési arányt nem adja meg, úgy az az MI-04.19-81 betontervezési táblázataiból állapítandó meg. A beton konzisztenciája képlékeny (jele K) legyen. Idõszakosan vagy állandóan talajvízzel érintkezõ cölöpöknél az MSZ 04.88 vonatkozó elõírásait kell figyelembe venni. A betont nem szabad szabadon a csõbe önteni, hanem mindig betonozócsövet kell alkalmazni. A kifúrt lyuk betonozását a fúrás befejezése után 1 órán belül el kell kezdeni. A vasalás alatt mintegy 0,30 m vastag betonrétegnek kell lenni. A betonozást folyamatosan a cölöp teljes hosszának felbetonozásáig megszakítás nélkül kell végezni. A betonozással egyidejûleg a betonozás mértékének megfelelõen a béléscsövet a furatból folyamatosan kell visszahúzni oly módon, hogy a béléscsõ saruja kb. 0,50 m-rel legyen mélyebben a betonozócsõ szelepe alatt. Ha a helyszíni viszonyok kedvezõek, akkor a mûszaki ellenõrzés vagy a tervezõ engedélye alapján a béléscsövet a betonozás bejezése után egyszerre is ki lehet húzni. Víz alatt készülõ cölöpök esetén a betonozás megkezdése elõtt a betonozócsövet zárt szeleppel a furat fenekére le kell engedni és meg kell gyõzõdni arról, hogy a

MI 04.172 82 14 csõbe nem hatolt-e talajvíz. Ha a szelepzárás nem volt tökéletes és víz jutott a csõbe, akkor a csövet ki kell húzni, majd újra leengedni. A beton adagolását csak száraz betonozócsõbe szabad megkezdeni. A betonozócsõ visszahúzása olyan ütemu legyen, hogy a betonozócsõ alján a víz behatolásának megakadályozására állandó, min. 1-2 m-es betonréteg legyen. Ügyelni kell arra, hogy a betonozócsõbõl alul kifolyó betonmennyiség és a folyamatosan betöltött betonmennyiség egyenlõ legyen. A betonozócsõ szelepének kiképzésénél elõnyösen alkalmazható az Ocsvár-Szappanos-féle gumis szelep. 2.1.2 VUIS * rendszerû cölöp A VUIS rendszerû cölöpözési módszer vibrációval történõ lyukfúrásból, valamint légnyomás és vibrálás mellett végrehajtott betonozásból áll. 2.1.2.1 Mindazon esetekben alkalmazható a VUIS rendszerû cölöpözés, amikor a cölöpcsúcs vibrálással a teherbíró talajba bejuttatható és a munkavégzéshez szükséges elektromos energia biztosítható. Alkalmazási lehetõségét a felszíni viszonyok, a talajrétegzõdés, a talajvíz helyzete és minõsége, az építmény felszerkezete, valamint a mûszaki-gazdaságossági szempontok határozzák meg. a) Felszíni viszonyok. Mindazon területeken alkalmazható, ahol a berendezés mozgási lehetõsége és kiszolgálása biztosított. A VUIS cölöpözés vezérgépe az emelõ berendezés, amelyen függ a vibrátor és a betonozó-tartály a béléscsõvel egybeépítve. Az emelõberendezés feleljen meg az üzem közben szükséges emelési magasság, csõkihúzáskor szükséges teherbírás és a pontraállás követelményeinek. b) Talajrétegzõdés. Minthogy a VUIS rendszerû cölöpözés toldás nélkül béléscsõ segítségével készül, a maximális cölöphossz az emelõ berendezéstõl függ. A cölöpcsúcsoknak a szükséges mélységig való juttatást biztosítani kell a berendezésnek. A harántolt talajrétegeknek olyannak kell lenniük, hogy azokat a talajmechanikai feltárás átfúrásra alkalmasnak * Elnevezése a pozsonyi Mérnöki Építékezések Kutató Intézete (Vyskummy Ustav Inzinierskyeh Stavieb) kezdõbetûibõl származik.

15 MI 04.172 82 minõsítse. Nem alkalmazható fúrási nehézséget jelentõ darabos feltöltésben (pl. fa, betontörmelék, kõdarabok). c) Nyomás alatti talajvíz esetén szemcsés talajban csak külön vizsgálat esetén alkalmazható. d) A VUIS rendszerû cölöp teherbírása az FTV cölöppróbaterhelési gyujtemény alapján kb. 400 600 kn között vehetõ fel a talajviszonyoktól függõen, de a VUIS B típusú cölöp teherbírása elérheti a 700 800 kn-t is. Ennek megfelelõen közepes terhelésû építményeknél alkalmazható (pl. középmagas lakóépület, pillérvázas ipari épületek). Húzásra igénybevett cölöp készíthetõ kiszélesített talppal is. e) A költség és teljesítmény adatok ismeretében kell más alapozási módszerrel szemben történõ alkalmazhatóságát elbírálni. Gazdaságossági szempontból a minimális cölöphossz 4 m. 2.1.2.2 Az 1.1.1 pont elõírt talajmechanikai vizsgálatot e rendszerû cölöpök tervezése elõtt is el kell végezni. A cölöpök alkalmazhatóságának és technológiai módszerének eldöntése céljából a cölöpözõ berendezéssel próbafúrásokat kell végezni. A próbafúrások számát a geológiai viszonyok szabják meg. A talajrétegzõdést írásban rögzíteni kell. A cölöpök tervezett határteherbírását szaktervezõ határozza meg. Amennyiben a cölöp helyétõl mért 15 m távolságon belül építmény van, abban az esetben rezgésvizsgálatokat kell végezni. 15 m-nél nagyobb távolság esetén rezgésvizsgálat általában nem szükséges. 2.1.2.3 Tervezési elõírások. A VUIS rendszerû cölöp betonminõsége, más eltérõ tervezõi elõírás hiányában, B 200 32/KK legyen. A cölöpök szükség szerint vasalással látandók el. A vasbetétek minimális mennyisége: 6 db Χ 14 mm. Vasbeton cölöp készítéséhez a beton minõsége B 200 32/K legyen. Függõleges terhelés esetén a vasalatlan cölöpöket csatlakozást biztosító fejvasalással kell ellátni. Célszerû hosszanti vasátmérõ: 14 16 mm, kengyelátmérõ: 6 8 mm. Az armatúra külsõ átmérõje 30 cm. A vasalás központos elhelyezést 2 cm-es támasztó ékekkel kell biztosítani. 2.1.2.4 Furatkészítés technológiája a) Mélyített munkaszinten történõ cölöpözéshez megfelelõ (30 fok lejtésu 3 m széles) lejáró rámpa készítendõ. A föld-

MI 04.172 82 16 munka széle a szélsõ cölöpsor szélétõl min. 1,0 m távolságra legyen. b) A kituzött tengelypontra történõ felállás után a vibrátor a csövet nyitott tartállyal (légnyomás nélkül) a talajba vibrálja. Ezt követi a tartály lezárás után a csõ kiemelése. A berendezés elfordításával a csõbe került anyagot vibrálással, esetleg légnyomással és vibrálással eltávolítják. Az alkalmazott légnyomás kb. 100 300 kpa. E folyamat megismétlésével juttatják le a csövet a teherbíró talajig, illetve a tervben elõírt mélységig. Szemcsés talajban a talajvízszint elérésekor a c) pontban leírt kúpos cölöpcsúcsot a csõ aljára fel kell erõsíteni és a köpenycsövet most már kiemelés nélkül kell a tervezett szintig levibrálni. Vibrálás közben a csõ külsõ felületét a köpenysúrlódás csökkentése céljából öntözni kell. c) A kúpos cölöpcsúcs elõregyártó telepen vasbetonból készül. A furat elkészítése után a kiemelt csõre az elõregyártott csúcsot felékelik és a furat mellett leállítva rávibrálják, majd a furatba leengedve, a talajba beállítják. Ezután a berendezést leakasztják a daruról, feltöltik az egy cölöpnek megfelelõ mennyiségu betonnal és ebben az állapotban levibrálják az elõírt mélységig. Talajvíz esetén a csúcsot vízzáróan bitumenes kenderkötél tömítéssel kell felékelni. 2.1.2.5 Cölöpkészítés a) Betonozás. A betonozás megkezdése elõtt a mûvezetõnek meg kell gyõzõdnie arról, hogy nem jutott-e talajvíz a csõbe, vagy talaj a tartályba. Ha vizet, vagy talajt észlelt, akkor azt el kell távolítani, úgy hogy a csõ újbóli visszahúzása után a cölöpcsúcsot le kell szerelni és gondosabban tömítve kell felerõsíteni. A cölöp betonozásához szükséges betont a légzsilip töltõ nyílásának szájára helyezett konténerbõl juttatjuk a tartályba. Számítani kell a betontömörítés következtében elõálló roskadására és a furat készítése közben beomlott talajra, ezért az elméleti köbtartalomnál min. 20%-kal nagyobb betonmennyiséget kell elõirányozni. A légzsilip nyílásának lezárása után túlnyomás nélkül vibrálással kell a betont tömöríteni és a csövet mélyebbre juttatni. A csõ megállása után a betonozó tartályt nyomás alá kell helyezni és állandó vibrálás mellett a csövet maximálisan 1,0 m/perc sebességgel ki kell húzni. A légnyomás kezdetben a maximális érté-

17 MI 04.172 82 keken (500 kpa) kell tartani, majd folyamatosan csökkenteni kell, hogy a légnyomás a csövet vagy a betont a furatból ki ne lõje. A beton súlyának és a légnyomásnak a hatására a felékelt cölöpcsúcs a csõrõl leválik és a beton a csõ által képzett furatot, illetve kisebb mértékben a környezõ talaj hézagait is kitölti. Omladékony talajnál a csövet olyan lassan kell kihúzni, hogy a teljes furatot ez esetben is kitöltse. Laza feltöltésben túlnyomás nélkül kell betonozni. Talajvízben történõ betonozás esetén a beton a vizet a csõ mellett nyomja fel a furatból. Ha a víz folyamatos túlfolyása megszûnik, akkor a csövet vissza kell engedni, addig a mélységig, ahol a túlfolyás ismét megindul. b) Vasalás. A cölöpök általános esetben (függõleges terhelés, függõleges cölöpök) csak fejvasalást kapnak. Ennek elkészítése a következõképpen történik. A betonozás elkészülte után a vasbetéteket tervszerinti mélységig minimálisan 80 cm mélységig a már elkészült plasztikus betonba nyomják, gondosan ügyelve arra, hogy a betonból oldalt ki ne csússzanak. Abban a esetben, ha a cölöpöket teljes hosszukban vasalással kell ellátni, a vasszerelést a csúcs felszerelése elõtt lefektetett csõbe az alsó nyíláson keresztül kell elhelyezni. c) Cölöpfej kiképzés. A betonozás befejezése után a betonfelesleget el kell távolítani, s a cölöp keresztmetszetét láthatóvá kell tenni. A munkaszinttõl mért kb. 0,5 m mélységig a cölöpbeton tömörítését a talaj oldalkitérése és az alacsony nyomás miatt hatásosan nem lehetséges végezni. Ezért a cölöpnek ezt a szakaszát, a sablon és a vasbetétek elhelyezése után utólagosan tuvibrátorral tömöríteni kell. Az újra zsaluzott rész tengelypontosságát különös gondossággal biztosítani kell. Gondoskodni kell a cölöpfej utókezelésérõl. 2.1.2.6 Balesetelhárító és biztonságtechnikai elõírások A 3.-ban foglaltakon kívül a VUIS rendszerû cölöpözés során a mindenkori érvényben levõ balesetelhárító óvórendszabályok fokozott mértékben betartandók. A légüstöt a vibrátorfejtõl minimálisan 20 m-re szabad elhelyezni. A berendezés helyigénye: minimálisan 4 x 8 m-es terület. A cölöpkészítést csak olyan szakképzett mûvezetõ irányíthatja,

MI 04.172 82 18 aki ismeri a berendezést és a vonatkozó elõírásokat, kellõ gyakorlattal rendelkezik az elõállható különleges esetek megoldásához. 2.1.2.7 Ellenõrzés. A 4. ponton túlmenõen figyelemmel kell lenni arra, hogy a cölöpkészítés technológiájából kifolyólag elõfordulhat, hogy a tengelyeltolódás a megengedettnél nagyobb. Ezért minden esetben a cölöptengelypontokat a kivitelezõ utólag ellenõrizni, és építési naplóban rögzíteni köteles. A megengedettnél nagyobb eltérés esetén a tervezõ értesítendõ, aki a szükséges intézkedéseket köteles megtenni. A kivitelezõ a tervezõ kérésére a cölöp részleges, esetleges teljes feltárást is köteles elvégezni. 2.2 Nagyátmérõjû fúrt cölöpök A nagyátmérõjû fúrt cölöpök vasalt vagy vasalatban betonból készülnek, legalább 60 cm átmérõjuek és 3 m-nél hosszabbak. 2.2.1 Béléscsövezett nagyátmérõjû cölöp A béléscsövezett nagyátmérõjû fúrt cölöp furata elõállítható közönséges talajfúró berendezéssel, markolóval vagy egyéb speciális berendezéssel. 2.2.1.1 Alkalmazási területe megegyezik az 1.1.3-ban foglaltakkal. Az egyes speciális gépek alkalmazhatók törmeléktalajok, régi téglafalazatok átfúrásához is. 2.2.1.2 Alkalmazása elõtt az 1.1.1-ben elõírt talajmechanikai vizsgálatokat kell elvégezni. 2.2.1.3 Tervezési elõírások. A cölöpök tengelytávolságát az MSZ 15005 rendelkezései mellett a cölöpöket esetleg összefogó szerkezet gazdaságos méretei szabják meg. Álló cölöpök a teherviselõ rétegbe min. 1,0 m-t nyúljanak be. A tervezõ és a talajmechanikus külön megindokolt írásbeli engedélye alapján ez az érték megváltoztatható. Süllyedésre érzékeny, vagy megkárosodott épületek melletti fúrásnál különleges esetekben amennyiben ezek a felszínhez közel vannak alapozva a furatkészítés okozta dinamikus hatásokat is figyelembe kell venni. Talajvíz esetén, mindenkor meg kell vizsgálni a cölöpök vízzáró talajrétegbe való bekötésének, és ezáltal száraz csõbe történõ betonozásának lehetõségét.

19 MI 04.172 82 A tervezésnél mindig figyelembe kell venni a rendelkezésre álló berendezés munkavégzési lehetõségeit. Pl. a béléscsövezett nagyátmérõjû fúrt cölöp készítésére alkalmas Magyarországon dolgozó EDF 55 típusú BENOTO gép függõleges faltól és rézsülábtól min. 2 m cölöptengely távolságra tud fúrást készíteni. Az önjáró berendezés max. 1:7 lejtõn tud mozogni. A minimális még gazdaságos cölöphossz 5 m. A cölöpözõgép a tornyát 6 vagy 12 -os ferdeséggel döntheti, s így ferde cölöpözés kivitelezésére is alkalmas. 2.2.1.4 Furatkészítés technológiája. Laza talaj esetén csõpréselés után történik a földkiemelés, míg köves, sziklás talajok és épület alapokon történõ áthatolás esetén a markoló halad elõre. Folyós, víz alatti laza talajok esetén a csõ elõrepréselésével egyidejûleg víz utántöltéssel kell megakadályozni a talaj csõbe történõ beáramlását. A szükséges mélység elérése után a köpenycsövön belüli földmagot legalább a vágóél alsó síkjáig el kell távolítani és a furat kitisztítása után a betonozást azonnal el kell kezdeni. Speciális berendezés alkalmazásánál a fúrótorony felállítása 1 pontossággal történjék, melyet fúrás közben is biztosítani kell. Ezt különösen törmelékes, heterogén talajban, illetve szádfalszeru cölöpsor készítésekor kell különös gonddal betartani. A BENOTO géppel történõ fúrás az alábbi mûveletekbõl áll: markolás, esetleg vésés, csõpréselés, földanyag elszállítás, esetleg víztúltöltés. A köpenycsõ elõretartása a talajfajtáktól függõ 1 2 m de szükség esetén nagyobb is lehet. A csõpréselés részben a csõ axiális nyomásával, részben a csõ tengely körüli egyideju forgatásával történik. A csõ axiális nyomásánál vigyázni kell, nehogy a gép felemelkedjék, s ezáltal változás következzen be a cölöp vízszintes, illetve függõleges helyzetében. Fúrás közben a cölöp tengelye a terepszinten vízszintes irányban max. ± 5 cm-t térhet el a kijelölttõl. A csõre kifejthetõ talpnyomás kb. 160 kn. A markoló a kiemelt földet surrantón keresztül a gép mellett deponálja, ahonnan szállítószalaggal és dömperrel vagy teherautóval távolítják el. 2.2.1.5 Cölöpkészítés. 2.2.1.5.1 Betonozás száraz furatban. A beton minõsége az MI 04.19-nek megfelelõ, de legalább B 140 legyen. A betonozást 11 m mély furatig megszakítás nélkül, folyamatosan kell végezni. 11 m-nél mélyebb furat esetén minden csõlekapcsolásnál úgy kell abbahagyni a betonozást, hogy a bentmaradó csõ aljában még legalább 2 m

MI 04.172 82 20 betondugó legyen. Amennyiben a 11 m-nél hosszabb cölöpöt 1,5 órán belül betonozzák, úgy a csõ kihúzása egyszerre is történhet. A csõ visszahúzásánál a beton roskadására figyelemmel kell lenni. A roskadás mértékét az építési naplóban rögzíteni kell. A beton tömörítés BENOTO cölöpnél a csõ folyamatos mozgatásával érendõ el. (Csõmozgatás alatt forgatást, emelést és ún. visszafúrást kell érteni.) A kész cölöp feletti furatot kaviccsal ki kell tölteni. 2.2.1.5.2 Betonozás víz alatt. a) Betonozás kontraktor csõvel: Kontraktor csõvel történõ betonozásnál, amennyiben a terv külön nem intézkedik, a beton minõségét a MI 04.19 és az MSZ 04.88 szerint kell meghatározni. A betonozócsövet felül tölcsérrel kell ellátni. A betonozás a következõképpen történhet: A betonozás megkezdése elõtt a betonozócsövet lezárva a furat fenekére kell leengedni és meg kell gyõzõdni arról, hogy a csõbe a talajvíz nem hatolt-e be. A beton adagolását csak száraz betonozócsõbe szabad megkezdeni. Ellenkezõ esetben a csövet ki kell emelni és a víz eltávolítása után újra le kell engedni. A betonozócsövet nyitott véggel ellenõrizhetõ módon a furat talpáig le kell ereszteni. A betonozó csõben a víz a furatban levõ vízszinttel megegyezik. Az elsõ betonkeverék beadagolása elõtt a betonozó csõbe papírból, gumiból, vagy egyéb anyagból készült záródugót kell elhelyezni a keveredés elkerülése céljából. A betonozócsõbe a betont folyamatosan, tartályos szállítóeszközzel kell adagolni. A betonozócsõ visszahúzása olyan ütemu legyen, hogy a víz behatolásának megakadályozására annak alsó éle min. 1,0 1,5 méterrel legyen a friss beton felszíne alatt. A további munkamûveletek megegyeznek a száraz furatban végzendõ betonozással. b) Betonozás betonszivattyúval: A korszerû betonozás betonszivattyúval történik. A betonszivattyú üzeme gondosan összeállított betont, pontosan betartott betontechnológiát, gyors betonkiszolgálást igényel. Az adalékanyag maximális szemnagysága a nyomócsõ átmérõjének függvénye (pl. 125 mm-es nyomócsõ ese-

21 MI 04.172 82 tében D max 40 mm). Cementmennyiség 450 kg/m 3, vízcement tényezõ kb. 0,6. A betonszivattyú kifogástalan mûködését biztosítja, ha a friss betonban a 0,2 mm alatti finomszemcsék (homok + cement) mennyisége eléri a 350 kg/m 3 -t, továbbá ha a betont jól és csomómentesen megkeverték, valamint a beton konzisztenciája a képlékeny és a folyós állapot között van. A betonozás megkezdésekor a nyomócsõ alsó vége és a furat alja között kb. 30 cm-es távolság legyen. 2.2.1.5.3 Vasszerelés, fejkiképzés. A betoncölöp fels õ végébe vasszerelést kell elhelyezni még akkor is, ha egyébként a cölöp többi része vasalás nélkül készül. A vasalás célja ebben az esetben a cölöp és a cölöp fölé kerülõ építmény összekapcsolása. A körben elhelyezett függõleges (min. Χ 20 mm) acélbetéteket spirál kengyellel (min. Χ 8 mm) kell összefogni. A kellõ merevség biztosítása érdekében a hosszvasakat a spirál kengyelezéséhez szilárdan rögzíteni kell. A vasszerelés tervekben elõírt beton-fedését biztosítani kell. Az elõre összeszerelt vasalást úgy kell elhelyezni, hogy a béléscsõ eltávolítása után beálló betonroskadás, majd a cölöp felsõ végének vibrálása által elõálló további beton és vasváz süllyedés után a vasalás a terv szerinti magasságban legyen. A vasalás felsõ síkja a gép járószintje fölé ne kerüljön. 2.2.2 Résiszapkitámasztási furatban készülõ nagyátmérõju fúrt cölöp Ide soroljuk azokat a cölöpöket, amelyeknél a furatot béléscsõfelhasználás nélkül állítják elõ, a furatfal építésközbeni beomlását résiszapmegtámasztás (szuszpenzió, résiszap) akadályozza meg, és a furat (a cölöp) betonozása is résiszap alatt készül. Hazai viszonylatban béléscsõfelhasználás nélkül fúrt cölöpöket, résiszap alatti betonozással jelenleg POCLAIN, SOIL MEC berendezések állítanak elõ. A jelen Irányelv általános megállapításai érvényesek egyéb hasonló berendezéssel, de azonos technológiával elõállított cölöpökre is. 2.2.2.1 A cölöpök alkalmazási területe megegyezik az 1.1.3-ban foglaltakkal. a) Ezen cölöpözési mód alkalmazása különösen elõnyös laza üledékes talajok (homok, homokliszt, iszap, agyag) elõfordulása esetén talajvíz alatt, ha a teherbíró réteg viszonylag mélyen fekszik;

MI 04.172 82 22 kis alapterületû, nagymagasságú és terhelésu építményeket, például toronyházakat, silókat nagyterhelés û ipari csarnokokat kell alapozni; városi belterületen fekvõ építkezések, foghíjak beépítése rezgés és zajmentes kivitelezést követelnek meg: b) A berendezés alkalmas még kavicstalajokban, durva görgeteges rétegbetelepülések, vándorkövek esetleges (szórványos) elõfordulása esetén is. c) Nem alkalmazható ez a cölöpözési mód, ha az átharántolandó rétegösszlet kõpadokkal, vándorkövekkel sûrûn átszõtt, a szokványos gépi felszerszámozottság mellett a fúrási munka nem vagy csak nehezen végezhetõ vastagabb tömör márgás agyag, cementált kavicsos, köves rétegek elõfordulása miatt; a talaj kitermelését nagyobb mélységben régi épületmaradványok vagy egyéb földalatti mûtárgyak akadályozzák, földalatti üregek, járatok, betemetett pincék stb. miatt a résiszap nagyobb mérvû szökésére lehet számítani 2.2.2.2 Elõzetes vizsgálatok a) A cölöpözés alkalmazása elõtt az 1.1.1-ben elõírt talajmechanikai vizsgálatokat kell elvégezni. b) A talajmechanikai szakvéleményben állást kell foglalni, hogy az adott követelmények között a résiszap alatti fúrt cölöpözés mûszakilag megvalósítható-e és kivitelezése gazdaságos-e? 2.2.2.3 Tervezési és kivitelezési elõírások a résiszap készítésére és felhasználására. A furat oldalfalát megtámasztó résiszap tervezési és kivitelezési elõírásait az ME 04.105 tartalmazza. 2.2.2.4 Furatkészítés technológiája a) A munkateret úgy kell kiképezni, hogy a munkaszint a cölöp tervezett felsõ síkja felett legyen 50 100 cm-rel. Mivel a furatot a gép munkaszintjéig, a terepszintig betonozzuk fel és itt a cölöpbeton gyengébb minõségû, szennyezett, ezért a fels õ végét vissza kell vésni, vagy más módon el kell távolítani.

23 MI 04.172 82 b) A furatot száraz fúrással vagy markolással, minden külön oldalmegtámasztás nélkül indítják. A kezdõ furat megfelelõ kibõvítése után elhelyezik az iránycsövet, majd a fúrást folytatják. Ez az iránycsõ biztosítja a furat felsõ részét a beomlás ellen és a beömlõ résiszap kimosása ellen. A talajvíz szintjének elérése után még állékonynak ítélt talajban is a furatot minden esetben megfelelõ és elõírt suruségû résiszappal kell feltölteni. A fúrás továbbfolytatása során az elszivárgó és a talajjal együtt kiemelt résiszapot pótolják úgy, hogy a résiszap szintje a talajvíz szintjét mindig meghaladja. Szükség esetén nyomás alatti víznél vagy a résiszapszintet emelik, vagy a résiszap suruségét növelik. Ez utóbbi barit-hozzákeverésével történik. Agyagos és kemény iszapos talajokban ahol a furat állékony, a résiszap fajsúlya 10,3 10,5 kn/m 3, kevésbé állékony talajnál a fajsúly: 10,8 11,0 kn/m 3, homoknál, görgetegnél vagy nyomás alatti víznél még ennél is nagyobb lehet. Ez csak jelentõs mennyiségû barit hozzáadásával biztosítható. Csak bentonittal növelni a fajsúlyt ugyanis a résiszap viszkozitásának növekedése miatt nem lehet. c) Az iránycsõ elhelyezése után, illetve a talajvíz elérésekor megkezdõdik a furatba a résiszap betáplálás. Ennek menete: a résiszapkeverõ berendezéssel elõállított elõírt minõségû résiszapot csõvezetékben a résiszap tartályba és innen a furatba juttatják. Ebben a munkafázisban a résiszap-utánpótlás oly mértékû, hogy a résiszap szintje állandóan az elõírt mértékû legyen. A fúrás során észlelt réteg- és víznyomás változásoknak megfelelõen a résiszap sûrûségén vagy szintjén menetközben változtatni kell. Betonozás során a betöltött beton a résiszapot kiszorítja és ezt a szivattyú segítségével vagy a résiszap tartályba vagy amennyiben párhuzamosan újabb fúrás is folyamatban van a centrifugálás homlokleválasztón keresztül közvetlenül az újabb furat feltöltéséhez nyomják. d) A fúrás muvelet a következõ: A rudazatot forgatva a fúrófejet a talpnyomás fokozása mellett a talajba csavarják. Az anyaggal telt fúrófejet kiemelik, a forgatóasztal oldalt fordul és a fúrófej típusának megfelelõ ürítést végrehajtják. Ez dobfúrónál a fenéklemez kinyitásával, spirálfúrónál ellentétes irányú pörgetéssel történik. Tekintettel arra, hogy néhány ürítés után a gép mel-

MI 04.172 82 24 2.2.2.5 Cölöpkészítés lett annyi anyag halmozódik fel, hogy további munka lehetetlenné válik, a folyamatos földelszállítást biztosítani kell. Ez legcélszerûbben kb. 0,6 m 3 ûrtartalmú könnyû rakodógéppel történhet. Az ürítés során nagyobb mennyiségû résiszap is kerülhet a térszínre. Ennek eltávolításáról is gondoskodni kell. A) Vasszerelés. A kifúrt lyukba a munkahelyen elõállított vasszerelést beemelve leengedik. A cölöpök lehetnek teljes hosszban vagy csak részlegesen vasaltak. A vasszerelés mértékét a statikai és technológiai követelmények szabják meg. Hosszabb cölöpöknél az emelõberendezés korlátolt emelõ magassága miatt a vasszerelés egy tagban nem emelhetõ be, ezért a vasakat toldani kell. A vasalás szorítóbilinccsel vagy hegesztéssel történhet az MSZ 15022/1 elõírásának megfelelõen. A vasszerelés központos elhelyezésére különös gond fordítandó. A béléscsõ nélküli furatba helyezendõ vasszerelésre a központosítás céljából viszonylag magas zsámolyokat kell felhegeszteni. A cölöp felsõ végének tervezett síkja fölött - a túlnyújtási hossznak megfelelõen - az acélbetétek álljanak ki a cölöpbõl, a felszerkezettel, illetve a gerendaráccsal való kapcsolat biztosítása céljából. Ha a munkaszint viszonylag magasan van, és a furatok kibetonozása a terepszintig indokolatlan, akkor is célszeru a hosszbetétek egy részének a terepszintig való meghosszabbítása, hogy a szerelés helyzete egyszerûen ellenõrizhetõ legyen. B) Betonozás I. Betonozás elõkészítése, minõségi követelmények A cölöpök betonozása állótölcséres (kontraktor) eljárással vagy betonszivattyúval történik, a vízalatti betonozáshoz hasonlóan. A betonozócsõbe töltött beton alulról felfelé emelkedve tölti ki a furatot, miközben a résiszap a furat szájánál kiszorul. A betonkeverék összetételét úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a furat maradéktalan kitöltését és a megkívánt szilárdságot. A beton és alkotó anyagai tekintetében - amirõl jelen elõírás nem rendelkezik - a MI-04.19 elõírásai szerint kell eljárni. a) A cölöp betonjának minõsége minimálisan B 140, felhasznált cement pedig 350 pc legyen. Agresszív talajvíz esetén az MSZ-04.88 szerint kell eljárni. b) A szükséges cementmennyiséget az MI-04.19 elõírás szerint kell meghatározni, mely értékhez még 50 kg/m 3 cementmennyiséget kell hozzáadni.

25 MI 04.172 82 c) A beton konzisztenciája folyós legyen. Konzisztenciajavító vegyi adalékok (plasztifikáló és légpórusképzõ) használata a vonatkozó utasítások betartása mellett megengedett, egyes esetekben kifejezetten ajánlatos. d) A felhasznált adalékanyag folyamatos szemcse eloszlású, lehetõleg gömbölyû szemcséjû legyen. Zúzottkõ és zúzott kavics használatát kerülni kell. II. Beton bedolgozása A cölöpbe a beton bedolgozását úgy kell végrehajtani, hogy a beton folyamatos beadagolása a betonozócsõbe osztályozódás nélkül biztosítva legyen; a beton a cölöp talpán közvetlenül csatlakozzék a termett talajhoz; a furat kitöltése folyamán a beton folytonossága ne szakadjon meg. A betonozást mixer-kocsival központi betonteleprõl, vagy munkahelyi keverõteleprõl kiszállított betonnal végzik. A mixer-kocsi közvetlenül a betonozótölcsérbe ürít. Amíg a folyamatos betonozáshoz a szükséges elõfeltételek nem állnak fenn, a betonozás muveletét megkezdeni tilos. a) A furat teljes kiemelésének befejezését követõen legkésõbb 3 óra múlva a betonozást meg kell kezdeni. A betonozás elõtt meg kell gyõzõdni arról, hogy a furatban idõközben beomlás nem történte és a furat fenekén üledékréteg nem képzõdött-e? Amennyiben a betonozásra csak késõbb kerül sor, megelõzõleg a furat fenekét feltétlenül ki kell tisztítani és a besûrûsödött résiszapot fel kell hígítani vagy esetleg teljes egészében le kell cserélni. b) A betonozás a 2.2.1.5 fejezet értelemszerinti alkalmazásával történhet. c) A betonozás közben a furat szájánál kiszoruló résiszap gravitációs elvezetésérõl vagy elszivattyúzásáról gondoskodni kell. 2.2.2.6 Ellenõrzés Az elõzõ két fejezetben foglaltakon túlmenõen az ellenõrzés kiegészítendõ az alábbiakkal. a) A résiszap és betonvizsgálatokhoz munkahelyi laboratórium szükséges.

MI 04.172 82 26 b) A fúrás során figyelemmel kell kísérni, hogy a feltárt rétegzõdés és talajállapot megegyezik-e a talajmechanikai szakvéleményben feltüntetett adatokkal. Különös gonddal kell ügyelni a talp síkjában jelzett és feltárt talajréteg egyezésére. c) A megtámasztó résiszap sûrûségét, szennyezettségét (üledéktérfogat), valamint a furatban a résiszap szintjét folyamatosan ellenõrizni kell. d) A betonozás megkezdése, illetve a vasszerelés elhelyezése elõtt meg kell vizsgálni, hogy a furat a terv szerinti méretekkel (mélységgel) készült-e, a furat talpán üledék nem képzõdött, beomlás nem történt. A betonozás megkezdése építtetõ engedélye alapján történhet, aki a furat átvételérõl az Építési Naplóban nyilatkozik. e) A beton tervdokumentációban elõírt összetétele, keverési aránya és különösen konzisztenciája gondosan ellenõrizendõ. f) A betonozás során különös gonddal kell ellenõrizni azt, hogy a felfelé emelkedõ beton homogén módon, megszakítás nélkül töltse ki a furatot. Leggyakrabban elõforduló hibák: a betonozócsõ túlzott felhúzás miatt a csõben a beton folyamatossága megszakad és a résiszap a betonnal keveredik; a beton helytelen konzisztenciája vagy a bedolgozás megszakítása miatt terjedésében gátolva van, s ezért nem tölti ki a furatot teljes terjedelmében, illetve nem képes felfelé emelkedni; a betonozás közben az oldalfal beomlik és a levált talaj a betonnal keveredik. Amennyiben a beton talajjal vagy résiszappal szennyezettsége, illetve rétegzettsége megállapítást nyert, a betonozást le kell állítani. Az ilyen cölöp eredeti céljára nem használható fel. A tervezõt a hibáról értesíteni kell, a kijavítás módjának meghatározásában véleményét ki kell kérni. g) A tervezõ különleges ellenõrzési módszereket is elrendelhet. Ilyen pl. a cölöp függõleges végigfúrása magmintavételekkel, és az így kapott furat izotópszondával történõ minõségvizsgálata, vagy a betonozás során a cölöpbe helyezett csõben a betonminõség utólagos izotópszondás ellenõrzése. E módszerek használatáról adott esetben egyedileg külön kell a tervekben rendelkezni.

27 MI 04.172 82 2.2.3 Kitámasztás nélküli furatban készülõ nagyátmérõjû fúrt cölöp Ide tartoznak azok a nagyátmérõju cölöpök, amelyek furatát állékony talajban kitámasztás nélkül készítik, s a furat kitámasztására betonozás közben sincs szükség. A furat elõállítható közönséges talajfúró berendezéssel vagy speciális cölöpözõ berendezéssel. 2.2.3.1 Alkalmazható mindazon kohéziós és félkohéziós állékony talajokban, amelyekben a furat oldalfala a furat betonnal való kitöltéséig nem omlik, nem hámlik, illetve a talaj nem pereg a furatba, továbbá a fúrt lyuk mérete (átmérõje és mélysége) a fúrás befejezése után nem változik. 2.2.3.2 Alkalmazása elõtt az 1.1.1 fejezetben elõírt talajmechanikai vizsgálatokat kell elvégezni. A talajmechanikai szakvéleményben ki kell térni a talaj állékonyságára is. 2.2.3.3 A tervezési elõírások megegyeznek a 2.1.1.3 és a 2.2.1.3 fejezetekben leírtakkal, kivéve 2.2.1.3 fejezet 4. bekezdését. 2.2.3.4 Furatkészítés technológiája: a) a cölöpök részére szükséges lyukak fúrását száraz (öblítés nélküli) eljárással kell végezni. b) Azokat a fúrásokat, amelyekben a szükséges mélység elérése elõtt nehezen eltávolítható akadályokba ütköznek abba kell hagyni s a tervezõ bevonásával kísérletet kell tenni helyettesítõ furat készítésére. A cölöpöt a szükséges mélység feletti akadályra állítani nem szabad. A felhagyott furatot jól tömörítve be kell tölteni. c) Ha a tervez õ másképpen nem rendelkezik, úgy minden fúrásból rétegsoros ládamintát kell venni. A minták kezelésérõl a muszaki ellenõr intézkedik. A teherbíró talajba való beállási mélységet minden egyes cölöpnél meg kell állapítani. 2.2.3.5 Cölöpkészítés a) Vasszerelés. A cölöpök készülhetnek végig vasalt vagy csak rövid (2-3 m hosszú) fejvasalással ellátott kivitelezésben. A vasszerelés mértékét a statikai és a technológiai követelmények szabják meg. Ez utóbbi vasalás célja a cölöp és a cölöp fölé kerülõ szerkezet összekapcsolása. A vasszerelést beemelve kell a furatba leengedni úgy, hogy közben a furat oldalfalából ne sodorjon magával ta-

MI 04.172 82 28 lajt. Az armatúrára távolságtartó tüskéket (zsámolyokat) kell szerelni, hogy az acélbetét a cölöp tengelyéhez képest betonozás közben is központos maradjon. b) A betonozás a 2.2.1.5 fejezet értelem szerinti alkalmazásával történjék. 2.3 Béléscs õ nélküli rövid fúrt cölöp Az alábbiak olyan alapozási módra vonatkoznak, melyeknél a cölöpök gépi úton, béléscsövezés nélkül fúrt lyukak hézagmentes kibetonozásával készülnek és hosszuk nem haladja meg a 3 métert. 2.3.1 Alkalmazási lehetõségek A béléscsõ nélküli rövid fúrt cölöpök (továbbiakban rövid fúrt cölöpök) mélyített sáv- vagy pilléralapnak tekinthetõk, ezért általában olyan esetekben alkalmazhatók, melyeknél a sáv- vagy pilléralapozás feltételei biztosítva vannak. Ebben az esetben szokványos cölöpözési módnak minõsülnek. a) A felszíni viszonyok szempontjából: A rövid fúrt cölöpözés általában vízszintes, vagy olyan közel állandó térszínhajlású terep esetén alkalmazható, amelynél biztosítható a gépi fúró üzemeltetése, és a függõleges tengelyû cölöplyukak gazdaságos fúrása. b) A talajrétegzõdés szempontjából: A rövid fúrt cölöpök abban az esetben alkalmazhatók, ha a teherbíró talajréteg a felszínnel közel párhuzamos és felsõ szintje 3 méternél nem nagyobb mélységben helyezkedik el, és a lyuk beomlása nem következik be, továbbá a fúrt lyuk mérete (átmérõje és mélysége) a fúrás mûvelete után sem változik. Rövid fúrt cölöpök nagyobb mértékû talajtérfogatváltozás lehetõsége esetén csak akkor alkalmazhatók, ha a cölöpök alapozási síkja a térfogatváltozás határmélysége alá esik. A térfogatváltozást okozó hatásokat a méretezésnél figyelembe kell venni vagy ki kell küszöbölni. Csúszásveszélyes altalajon rövid fúrt cölöpök csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a cölöpök csúcsa mindenütt csúszólap felett helyezkedik el. Ebben esetben a síkalapozás esetén szükséges eljárásokat kell alkalmazni. c) A talajminõség szempontjából: A rövid fúrt cölöpök alkalmazása olyan esetekben célszeru, amikor a felsõ rétegekben jól fúrható talajok (homokliszt