Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HITELEZÉSI KOCKÁZATAINAK KEZELÉSE Készítette: dr. Nagy Mária Budapest, 2006
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 I. FEJEZET: A MAI MAGYAR BANKRENDSZER HELYZETE EGY NEMZETKÖZI HITELMINŐSÍTŐ ELEMZÉSE ÉS SAJÁT KÖVETKEZTETÉSEK LEVONÁSA ALAPJÁN... 6 A NEMZETKÖZI HITELMINŐSÍTŐ (MOODY S) ELEMZÉSE ALAPJÁN... 6 VÉLEMÉNYEM SZERINT... 7 II. FEJEZET: A KOCKÁZATOKRÓL ÁLTALÁBAN... 8 A kockázatok típusai tehát:.... 8 Pénzügyi kockázat... 8 Az ügyleti kockázat... 8 Az árkockázat... 8 A működési kockázat... 8 A HITELKOCKÁZAT... 9 A KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSA SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ ELVEK:... 13 A rugalmasság elve... 13 Az önállóság elve,... 13 A HITELOSZTÁLY FUNKCIÓI 8... 14 III. FEJEZET - A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÁLTALÁBAN, JELLEMZŐ SAJÁTOSSÁGAIKRÓL ÉS A MAGYAR GAZDASÁGI ÉLETBEN BETÖLTÖTT SZEREPVÁLLALÁSUKRÓL... 16 IV. FEJEZET: A HITELEZÉS FOLYAMATA... 20 1. Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás az ügyféllel... 20 2. A hitelkérelem elkészítése... 20 3. A hitelkérelem elbírálása... 20 4. A hitelről való döntés... 20 5. A hitelszerződés megkötése... 20 6. A szerződés hatálybaléptetése... 20 7. A hitelösszeg folyósítása... 20 8. A hitelmonitoring... 20 V. FEJEZET: AZ ADÓSMINŐSÍTÉSRŐL ÁLTALÁBAN... 24 A HITELKÉPESSÉG VIZSGÁLATA.... 25 VI. FEJEZET A HITELMONITORINGRÓL BŐVEBBEN... 31 A HITELMONITORING A HVB BANKNÁL... 32 VII. FEJEZET A BANKI KOCKÁZATKEZELÉSRŐL ÁLTALÁBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A JOGSZABÁLYI SZABÁLYOZÁSRA... 34 VIII. FEJEZET A FEDEZETÉRTÉKELÉSRŐL ÁLTALÁBAN, A FEDEZETÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT ÉS ANNAK JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 38 IX. FEJEZET: A HITELEK FAJTÁI... 42 1. A HITEL CÉLJA SZERINTI HITELFAJTÁK.... 42 A forgóeszközhitelek... 42 Szezonális hitelek... 42 Export előfinanszírozási hitel... 42 Importbeszerzést biztosító hitelek... 42 Követelésmegelőlegezési hitel... 42 2. FUTAMIDŐ SZERINTI HITELFAJTÁK... 43 Rövid lejáratú ( 12 hónapnál nem hosszabb futamidejű)... 43 2
Középlejáratú ( 1 és 3-5 év közötti futamidejű, országoktól függő)... 43 Hosszú lejáratú ( 3, illetve 5 év fölötti futamidejű) hiteleket... 43 Üzemviteli hitel... 43 Éven túli beruházási hitelek:... 43 ÉVEN BELÜLI HITELEK ÉS LEGFONTOSABB TÍPUSAI: 26.... 44 X: FEJEZET A HVB BANK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA KÍNÁLT HITELTERMÉKEI... 45 RÖVID TÁVÚ FINANSZÍROZÁSI MEGOLDÁSOK... 46 HVB HITELAUTOMATA FOLYÓSZÁMLAHITEL... 47 FOLYÓSZÁMLAHITEL... 48 Forgóeszközhitel... 49 Lombard hitel magánfedezettel... 49 Magánbetéttel fedezett gyorshitel... 50 Bankgarancia éven belül... 50 HOSSZÚ TÁVÚ FINANSZÍROZÁSI MEGOLDÁSOK... 51 Beruházási hitel... 51 HVB EU Express Hitel... 52 Szabad felhasználású hitel magáningatlan fedezettel... 52 Bankgarancia éven túl... 53 XI. FEJEZET KORMÁNYZAT ÁLTAL ÉLETRE HÍVOTT HITELPROGRAMOK... 54 MIKROHITEL PLUSZ HITELPROGRAM... 55 SIKERES MAGYARORSZÁGÉRT HITELPROGRAM... 56 SZÉCHENYI KÁRTYA... 57 MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK BANKJA (2006. FEBRUÁR 1.)... 57 NÉGYLÉPCSŐS HITELPROGRAM... 58 1. Mikrohitel program...58 2. Széchenyi Kártya... 59 3. Midihitel Program... 60 4. Európa Hitel... 61 XII. FEJEZET HITELGARANCIA LEHETŐSÉGEK ÉS A HITELGARANCIA RT... 62 AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY... 67 ÖSSZEGZÉS... 69 TÁBLÁZATOK... 70 1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT... 70 2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT... 71 3. SZÁMÚ. TÁBLÁZAT: A VÁLLALKOZÁSOK HELYZETÉT JELLEMZŐ FONTOSABB MUTATÓK MEGOSZLÁSA MÉRETKATEGÓRIÁK SZERINT 2003-BAN:... 71 4 SZÁMÚ. TÁBLÁZAT: A BANKSZEKTOR KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKNAK NYÚJTOTT BANKHITELEI, ILL. HITELÁLLOMÁNY (1999-2004, MRD FT)... 72 1. ÁBRA:... 72 1. SZÁMÚ MELLÉKLET : A LEGFONTOSABB BIZTOSÍTÉK TÍPUSOK... 76 2.SZÁMÚ MELLÉKLET: BÁZEL I-II... 82 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM... 89 3
Bevezetés MOTTÓ: Az élet a kockázat kezeléséről, nem pedig a kiküszöböléséről szól. Szakdolgozatom témájának a kis-és középvállalkozások hitelkockázatának kezelését választottam. Miért is? Egyrészről a kis-és középvállalkozások gazdaságban betöltött értéknövelő szerepe miatt, másrészről a bank, mint a több évszázada biztonságos üzemként működő intézmény gazdálkodásának megismerése érdekében. A mai világunkban sokszor találkozunk nemcsak már a működő, beindult vállalkozások esetében, hanem ismerőseink körében is a következő problémával: Korszakalkotó ötletem van, de honnan szerezzek forrást a megvalósításához? Ma már szerencsére egyre több helyre pályázhat a bátor vállalkozó anyagi tőkéje megszerzése érdekében, azonban ez a forrás általában nem elég az ötlete kivitelezéséhez. A magyar állam, mint a többi ország is fokozott figyelmet fordít a bankjai biztonságos működésére, hiszen egy-egy bankcsőd nemcsak az adott bank bukását érinti, hanem a Magyar Köztársaság gazdasági helyzetére is visszafordíthatatlan és felbecsülhetetlen károkat jelenthet. Néhány kis-és középvállalkozásunk már a gazdaságunk motorjaként működik, ezért fontos az állam fokozott szerepvállalása a vállalkozói szféra minél előbbi megerősítése érdekében. A pénzintézet kockázati tevékenysége abban rejlik, hogy nem a saját pénzét, hanem befektetői pénzét viszi vásárra, kockáztatja, hanem a passzív bankügyletével a betétesektől begyűjtött forrásait helyezi ki aktív bankügylete a hitelezés során. A hitelezés folyamatát egy kétoldalú kötelezettségvállalásnak tekintem. Az egyik szerződő fél, a bank arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételrendszere fennállása esetén egy összeget folyósít az ügyfele, esetünkben a kis-és középvállalkozás számára. Hitelkihelyezésével nagy kockázatot vállal, így biztonságos működésének megtartása érdekében nagyon meg kell fontolnia, hogy az ügylet megkötése után visszakapja-e kamatostól, jókora haszonnal a kihelyezett hitelösszeget. 4
A másik szerződő fél, a kényszerhelyzetben lévő kis-és középvállalkozás pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a bank által a részére folyósított hitelösszeget kamatostul visszafizeti, hiszen sikeresen működik tovább a bank által meghitelezett összegnek köszönhetően. Az ügylet fontosságára nagy hangsúlyt fektetve dolgozatom első részében a bankok különféle kockázatait mutatom be, majd gazdasági számadatok tükrében ismertetem az ügyletkötés felei a bank és kis-és középvállalkozás jelenlegi helyzetét a magyar gazdaságban, valamint a kis-és középvállalkozások gazdasági életben betöltött szerepét összehasonlítom az Európai Unió kis-és középvállalkozásai gazdasági életben elért eredményeit. A dolgozataim alanyainak bemutatása után, magát az ügyletkötést, a hitelezés folyamatát mutatom be, különös hangsúlyt fektetve az adósminősítésre, a biztosítéki rendszere, a fedezetek értékelésére és a hitelmonitoringra. Ha a kis-és középvállalkozások hitelkockázatainak kezelése a téma, nem hagyhatjuk említésen kívül a Kormány hazánkban eddig kifejtett kisegítő szerepét. Mind a vállalati, mind a lakossági szférában (az éppen hatalmon lévő) Kormány rendeleteivel megpróbált hozzájárulni a lakosság, illetve a kis-és középvállalkozások kedvezményes hiteljutásához. Magyarországon az utóbbi időben több kis-és középvállalkozásoknak kifejlesztett hitelprogram indult, amelyet vázlatosan szintén ismeretek, majd áttérek az általam kiszemelt bank termékeinek bemutatásaira, majd elemző tevékenységem körében összehasonlítok néhány hitelterméket. A téma teljes körű elemzése érdekében a magyar jogi szabályozást a szakdolgozatba ágyazva az adott témakörben vázolom fel. A kis-és középvállalkozások hitelkockázatainak kezelésének nemzetközi szintű iránymutatását a Bázel I.-II. szabályozási módszereit kisegítő anyagként, mellékletként mutatom be. 5
I. FEJEZET: A MAI MAGYAR BANKRENDSZER HELYZETE EGY NEMZETKÖZI HITELMINŐSÍTŐ ELEMZÉSE ÉS SAJÁT KÖVETKEZTETÉSEK LEVONÁSA ALAPJÁN A NEMZETKÖZI HITELMINŐSÍTŐ (MOODY S) ELEMZÉSE ALAPJÁN A Moody s szerint a térség egyik legfejlettebb bankrendszere a magyar. A magyar bankrendszer igen sok hasznot húzott a külföldi stratégiai tulajdonosok jelenlétéből, és a közép európai térség egyik legjobb banki szektorává vált. A nemzetközi hitelminősítő szerint a magyar bankok hitelképessége jelentősen javult azzal, hogy a külföldi befektetők szerkezeti fejlesztéseket hajtottak végre egyebek mellett a kockázatkezelésben, a szolgáltatási minőségben, a termékszakértelemben mindezt különösen a lakossági piacon -, és pénzügyi segítséget is nyújtottak a bankoknak. A nemzetközi hitelminősítő szerint hazánk bankrendszerének általános kockázati profilja jó. A hitelkockázat-kezelés az új rendszerek meghonosításával jelentősen javult, jóllehet a devizaalapú, a fogyasztási, valamint a kis-és középvállalatoknak nyújtott hitelek, valamint a magyar háztartások adósságterhének növekedése középtávon a minőségromláshoz vezethet, áll a jelentésben. A Moody s szerint a piaci kockázat mérsékelt, mivel kevés bank folytat nagyarányú kereskedői tevékenységet, működési szintű kockázatok azonban még mindig vannak, miután a bankoknál továbbra is folyik a racionalizálás és az új informatikai rendszerek kiépítése. A hitelminősítő elemzése alapján a magyar bankrendszer likviditása megfelelő, jóllehet a kihelyezések gyors növekedés révén már 2004-ben átlépte a 100%-ot a kinnlevőség betétállomány ráta. A magyar bankok tőkeellátottsága szilárd, amit a jó jövedelmezőség és az alacsony kockázati profil támaszt alá. 1 1 www.bankweb.hu - A Moody szerint a térség legfejlettebb bankrendszere a magyar 2006. április 21. 16:45 6
VÉLEMÉNYEM SZERINT A bankok eredetileg nem készítenek rossz hiteleket, hanem inkább meglévő hiteleik válnak rosszá valamely kedvezőtlen gazdasági esemény hatására (pl.: energia, ingatlan-egyéb előre látható tényezők változása következtében). A bankok feladata tehát az, hogy folyamatosan kiértékeljék a pénzügyi, gazdasági környezetből érkező információkat, és elemezve azokat döntenek kockázatvállalásuk mértékéről. A bankok kockázatai közül a legjelentősebb relevanciával a hitelezési kockázat bír, hiszen a bank tőkéjéhez viszonyítva ez a kockázat jelenti a legnagyobb kockázatot. Ha jelentősebb középvállalati és nagyvállalati hitelek visszafizetésénél esetlegesen gondok akadnának, és néhány nagyobb hitelezési ügylet ennek következtében bebukna, akkor pillanat alatt elvinné a bank eredményének jelentős részét, vagy a legrosszabb esetben a bank esetleges bukásához is vezethetne. (Elég, ha megnézzük a Postabank esetét.) A bankok működését befolyásoló törvényi háttérére is rámutatok a későbbiek során annyiban, amennyire a bank működését meghatározó nemzetközi és hazai szabályozási környezet a hitelezési kockázatok vállalását szigorúan körülhatárolják az esetleges bankcsődök elkerülése érdekében. A mai magyar bankpiaci helyzet fő jellemzője, hogy túlbankosított. A piaci térnyerésük növelése érdekében a pénzintézetek már mindent megtesznek, ami akár a kockázati követelményük fellazulásához is vezethet. A piaci nyomás érzékelhető jele a nagy- és középvállalati hitelnyújtás területén, hogy a bankok egymással árban és biztosítéki rendszerben versenyezve egymásnak alá kínálva tálcán nyújtják a hitel lehetőségeket. Hazánkban még nem terjedt el, de néhány ország banki hitelezési gyakorlatában kezd meghonosodni a name lending, ami azt jelenti, hogy a pénzintézetek a legjobb ügyfeleiknek (amely klienseik általában a jó nevű multinacionális cégeknek tekintett ügyfélköreikből kerülnek ki) biztosíték nélkül, illetve jelképesnek tekinthető biztosíték és jogi fedezet mellett folyósítanak hitelt. 7
II. FEJEZET: A KOCKÁZATOKRÓL ÁLTALÁBAN Bár szakdolgozatom témájául a kis- és középvállalkozások hitelkockázatának elemzését választottam, először azokat a kockázatokat, mint alapfogalmakat tekintem át, amelyek a banki környezetben gyakran előfordulnak, hiszen a bank egy kockázatos üzem. A bankok nem tudják a kockázatvállalást elkerülni, mert különben nem tudnák a tevékenységüket folytatni. Műveleteik különös jellege miatt a bankok kockázata nem hasonlít más tevékenységek kockázatához. A kereskedelmi bankok tevékenységében rejlő kockázat nagyon fontos, mert a bankrendszer esetleges összeomlása jelentős mértékben hozzájárulhat a gazdasági helyzet összeomlásához. A kockázatok típusai tehát: 2. Pénzügyi kockázat felmerülhet bármely ügyletnél (üzletfajtánál), amely potenciális veszteséget okozhat a bank számára. A pénzügyi kockázat fő összetevője az ügyleti kockázat és a működési kockázat. Az ügyleti kockázat további két fő részre osztható: az árkockázatra és a hitelkockázatra. Az árkockázat magában foglalja a valutáris, a határidős fedezeti ügyletekből származó, a likviditási és a kamatlábkockázatokat. A működési kockázat azokra a banki tevékenységekre vonatkozik, amelyekből hiba, az ellenőrzés hiánya, vagy hanyagság folytán a banknak vesztesége származik. Az árkockázat kategóriájába sorolt likviditási kockázat a bank azon képességét jelenti, hogy az esedékes pénzügyi kötelezettségeit időben teljesíti. Az említett kockázatok mellett azonban számolhatunk egy ennél veszélyesebb kockázat típussal, melyet rendszerkockázatnak neveznek. Ha rendszerkockázatról beszélünk, akkor nem az egyes bankok kockázatáról vetünk számot, hanem az egész pénzügyi rendszer, pénzügyi közvetítő rendszer 2 dr. Sóvágó Lajos: Hitelbírálat (Budapest, 2001.) 22-23. oldal A hitelkockázat kezelése (Price Waterhouse 1992) 18. oldal 8
összeomlásáról vetünk számot, amely lássuk be igazán nagy katasztrófát jelentene nemcsak a pénzügyi világban. A hitelezési kockázat dr. Sóvágó Lajos álláspontja szerint több részből tevődik össze. Ezek a hitelkockázat, a likviditási kockázat, a működési kockázat, a kamatkockázat, a szabályozó kockázat, a valutáris kockázat, a csalás kockázata, a partner nemfizetésének kockázata, és a banktermékben rejlő kockázat. 3 A hitelkockázat A hitelkockázat a legalapvetőbb banki kockázat, amelynek menedzselése meghatározó fontosságú a bank sikere szempontjából. A hitelnyújtási tevékenység a különféle üzleti vállalkozásoknál általános, de a bankok számára központi feladat. A legtöbb bank bevételének jelentős része hitelnyújtásból és befektetésből származik. A várható nyereséget állítják szembe a nemfizetés eshetőségével. A hitelkockázat a legegyszerűbben a következőképpen definiálható: A hitelkockázat annak a kockázata, hogy a másik fél nem tudja teljesíteni a kötelezettségét a szerződés feltételeinek megfelelően és ezzel a hitelezőnek pénzügyi veszteséget okoz. A hitelkockázat tehát a bankok alapvető kockázata, hogy a hiteladósok nem tudják visszafizetni a hitelt és a kamatokat lejáratkor, illetve egyáltalán nem fizetnek, amely kockázatot a visszafizetés kockázatának is neveznek. A bankok előzetesen próbálják felmérni, hogy a hiteligénylők vissza tudják-e fizetni a hitelt, és fizetni tudják-e a kamatokat. Előfordul, hogy tévednek a hitelképesség megítélésékor és ezért hiteltevékenységük során veszteséget szenvednek. Ahhoz, hogy az így keletkező veszteségeket megelőzzék, a bankoknak rendszereket kell készíteniük az adósok minősítésére, diverzifikálni kell a hitel-kihelyezéseiket. Az egy hiteladós vagy ágazat számára kihelyezett túl nagy összegű hitel a bank bukásához vezethet. Az ilyen jellegű túlzottan 3 Dr. Sóvágó Lajos: Hitelbírálat (Budapest, 2001, szerkesztette: dr. Szebellédi István) II. fejezet A bankok kockázati, és az azok ellen való védekezés banki szinten és intézményesen 2. A hitelezés kockázata 23. oldal. 9
koncentrált hitelezésből eredő kockázat megelőzésére, csökkentésére a bankoknak különböző hiteladósok és különböző tevékenységek között diverzifikálni kell a kihelyezéseiket. Sok országban keretszámokat vezettek be az egy adós számára nyújtható hitel maximálására. A bankok hitelezési kockázatának csökkentésére szolgáló másik módszer a fedezet megkövetelése, amelynek mobilizálásából a bankhitel visszafizethető, ha a hiteladós normál tevékenységéből nem tudná a hitelt visszafizetni. Minél nagyobb a hitel kockázata, annál magasabb kamatot számítanak fel a bankok, hogy fedezni tudják az esetleges veszteségeiket. 4 A hitelkockázat két fő összetevőből áll: A másik fél nemfizetésének kockázata, ami annak a valószínűségnek a becslése, hogy a hitelnyújtót veszteség éri; A banktermékben rejlő kockázat, ami annak a monetáris veszteségnek a becslése, ami akkor éri a hitelnyújtót, ha a másik fél nem fizet. Mindenek előtt foglalkozni szeretnék a partner nemfizetésének kockázatával, amely a következő módokon csoportosítható: Ügyfélkockázat, Ország kockázat, Átutalási kockázat Koncentrációs kockázat Ügyfélkockázat Annak a kockázata, hogy az ügyfél nem tudja vagy nem hajlandó teljesíteni a bankkal szembeni kötelezettségeit. Ország kockázat Annak a kockázata, hogy egy országban mindenki, vagy a gazdasági szereplők többsége (a kormányt is beleértve) nem tudja teljesíteni a nemzetközi kötelezettségeit. Példák erre a kockázatra: néhány latin-amerikai ország kormánya nem tudja a külföldi hiteleit visszafizetni. 4. dr. Sóvágó Lajos : Hitelbírálat (Budapest, 2001.szerkesztette:dr. Szebellédi István) 23-24. oldal 5. A hitelkockázat kezelése (Price Waterhouse, 1992) 20. oldal 10
Átutalási kockázat Annak a kockázata, hogy egy ország devizahiány miatt nem tud vagy nem hajlandó nemzetközi kötelezettségeinek eleget tenni. Ez az eset még akkor is előfordulhat, ha az ország szervezeteinek többsége továbbra is fizetőképes hazai valutában. Példa erre a kockázatra:a nyolcvanas években a Fülöp-szigetek kormánya moratóriumot rendelt el a külföldi adósságok visszafizetésére. Koncentrációs kockázat: A bank hitel-portfoliójának nem megfelelő diverzifikálása-ágazatok, a régiók és az ügyfelek számát illetően-jelentős veszteséget okozhat. Példa a koncentrációs kockázatra: nagy volumenű hitelnyújtás egy gazdasági gondokkal küzdő ágazat vállalatainak. Második körben fussunk végig a banktermékben rejlő kockázat fajtáival: Tőke-és kamatlábkockázat A helyettesítés kockázata A kiegyenlítés kockázata Fedezetkockázat Tőke-és kamatláb kockázat A tőke-és kamatlábkockázat annak a kockázata, hogy a bank nem tudja behajtani a teljes tőke-, illetve kamatösszeget a fizetés esedékességekor. A tőke- és kamatlábkockázatokkal tipikusan a bankmérlegben szereplő hitelportfoliónál találkozhatunk, például hitelek, folyószámlák formájában, de előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a bank visszafizetési garanciát és kamatfizetési kötelezettséget vállal egy harmadik személy megbízásából (mérlegen kívüli tevékenység kockázata). A helyettesítés kockázata A banktermékekben rejlő kockázatok mérése a tőkepiaci termékek, mint például határidős devizaügyletek, swap-ügyletek, opciós ügyletek stb. esetében sokkal összetettebb. Rendes körülmények között a tőkének csak egy része van kitéve a kockázatnak. Helyettesítési kockázat akkor merül fel, ha az ilyen szerződésben részt vevő fél nem tud teljesíteni és az árfolyamok, illetve a kamatlábak úgy változtak meg, 11
hogy a banknak prémiumot kell fizetnie, hogy újra előteremtse a fizetésképtelen fél fizetési kötelezettségeit. A kiegyenlítés kockázata A kiegyenlítés az a folyamat, amelynek során a fizetést teljesítik. A kiegyenlítés kockázata akkor merül fel, amikor a bank ügyfele vagy egyáltalán nem tudja teljesíteni kötelezettségeit, vagy csak lejárat után teljesít. Fedezetkockázat A banknak veszteséget okozhat a fedezett hitel, amennyiben nem tudja érvényesíteni a fedezettel kapcsolatos értéket, vagy nem tud más módon a fedezethez jutni. Bármennyire is hatékony a banknak a fedezet megszerzésére irányuló tevékenysége, a fedezet értéke csökkenthet, ezzel veszteségnek teheti ki a bankot. 6 A hitelezés kockázatainak elemzése során a banki adósminősítésnél az alábbi kockázatokkal számolhatunk a leginkább: makroszintű kockázat, piaci, ágazati kockázat, és a vállalkozás működtetésének a kockázata. A banki hitelezésnél felmerülő kockázatok tehát a következők: Makroszintű kockázat (általános gazdasági helyzet) a fiskális és monetáris környezet, valamint annak változásai: * adózási rendszer, * költségvetés, monetáris politika, * ország- és régiókockázat. Piaci, ágazati kockázatként a banknak számolnia kell: * a hitelt igénybe venni kívánó piaci helyzetével, * a kis-és középvállalkozás termelési/műszaki helyzetével, * a kis-és középvállalkozás tevékenységéből adódó fejlesztés igényével, * a piac monopolizáltságával. A vállalkozás működtetésének a kockázata, magában foglalja: * a tulajdonosi szerkezetet, * a menedzsment összetételét, * az emberi források meglétét, minőségét. A hitelezés kockázatainak elemzésével a magyar jogrendszerben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény rendelkezik. 6.A hitelkockázat kezelése (Price Waterhouse, 1992) 20-22. oldal 12
A kinnlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének belső eljárási rendjét a 14./2001 (II.).) PM rendelet szabja meg. Vállalkozás alatt azt az eredményszerzés érdekében rendszeresen (üzletszerűen) végzett gazdasági tevékenységet értjük, amelynek célja a jövedelem (a profit) növelése, a vagyon gyarapítása. A kis-és középvállalkozások finanszírozása során figyelembe veendő elvek: 7 A rentabilitás vagy jövedelmezőség elve A rentabilitás elve alapján meg kell vizsgálni, hogy mekkora a rendelkezésre álló, vagy pótlólagosan megszerezhető tőke költsége, és ha az minél alacsonyabb, az annál előnyösebb. A rentabilitás elvének másik értelmezése szerint a hangsúlyt nem az össztőkére és annak költségeire kell helyezni, hanem arra, hogy a részben idegen tőkével történő finanszírozás esetén hogyan alakul saját tőke hozama. A normativitás elve, amely szerint a bankok idegen forráshoz csak akkor juttatják a vállalkozásokat, ha azok az ügyfélminősítés alapján megbízhatónak bizonyultak. A hitelképesség vizsgálata, az ügyfélminősítés során az ügyfél pénzügyi, vagyoni helyzetét elemzik. Az ügyfélminősítés elsődleges célja a hitelkérő, a potenciális hitelfelvevő minősítése, ezzel a pénzintézet (tőkepiaci szereplők) kockázatának csökkentése. A rugalmasság elve, azt jelenti, hogy célszerű az átmeneti eszközigényt átmeneti forrásokkal, a tartós eszközigényt pedig tartós forrásokkal finanszírozni. Az önállóság elve, ami azt jelenti, hogy a vállalkozásnak nem szabad olyan mértékben eladósodnia, hogy az már az önálló döntéshozatal lehetőségétől is megfossza. A likviditás elve, ami arra keresi választ, hogy az adósságszolgálati kötelezettségeit milyen forrásokból tudja majd a hitelt igénybevevő kiegyenlíteni. A vállalkozásoknak nem csak jövedelmezően kell gazdálkodniuk, hanem megfelelő szintű likviditással is rendelkezniük kell. 7. Dr. Sóvágó Lajos: Hitelbírálat (Budapest 2001, szerkesztette: dr. Szebellédi István) I. fejezet 3. A vállalkozásfinanszírozás alapelvei 17-18. oldal) 13
A likviditás elve két szemléletmóddal is megközelíthető. A projekt szemléletű megközelítés esetén a hitelt nyújtó azt várja el, hogy a hitelt felvevő annak a beruházásnak (projektnek) az eredményéből tudja előteremteni a tőke és a kamatok visszafizetésének a fedezetét, amely beruházása érdekében a hitelt felvette. A másik szemléletmód az úgynevezett vállalkozási szemléletmód megközelítés, amikor a hitelt nyújtó az egész vállalkozás fizetőképességét szemléli. Nem érdekli az, hogy a hitelből finanszírozott projekt termel-e elegendő jövedelmet az adósságterhek fedezésére, hanem azt nézi, hogy a vállalkozás az összes tevékenységéből kigazdálkodható-e a hiteltörlesztés terhe. Tehát nem a projekt várható jövedelmezőségétől tesz függővé a hitelezést, hanem a vállalkozás teljes teherbíró képességétől. A HITELOSZTÁLY FUNKCIÓI 8 A banki hitelezési kockázatkezelés területén, mind a lakossági, mind a vállalati szférában a hitelek elbírálásának központi helye a hitelosztály, így nagy vonalakban ismertetem azokat a funkciókat, amelyeket ellátnak a kis-és középvállalkozások hitelezési tevékenységének lebonyolítása során, amely műveleteikkel magát a kockázat vállalási tevékenységet teszik biztonságossá a bankok hitelezési gyakorlatában. A hitelosztály funkciói tehát: Általános és specifikus hitelkeret kialakítása, Az új hitelkérelmek értékelése, A hitelek engedélyezése, A hitelek figyelése, nyomon követése, Jelentés a hitelezési kockázatról és a portfolió alakulásáról, Az egyes területeken folyósított hitelek és azok visszafizetésének nyomon kísérése, A hitelek jövedelmezőségének vizsgálata, A kétes kintlévőségek kezelése, értékelése, A kockázati céltartalékra vonatkozó javaslat elkészítése, A hitelpolitika összefoglalása. 8. A hitelkockázat kezelése (Price Waterhouse, 1992.) 2. fejezet: A hitelosztály szervezete 32-33. oldal 14
A hitelosztály szervezeti felépítése, alkalmazottainak létszáma pénzintézetenként más-más. A banki hitelosztálynak, mint szervezeti egységnek a kialakítását a következő tényezők számbavétele befolyásolja általában: 8. a bank által kínált termékek és szolgáltatások, a bank mérete és területi eloszlása, a hitelosztály beszámolási kötelezettsége, a hitelportfolió sajátossága, a bank ellenőrzési kultúrája, a vezetés információs rendszere. Meg kell jegyeznem, hogy ameddig egy kisebb banknál általában nem számottevő azon személyek száma, akik a hitelosztály hatékony működéséért felelnek, addig a nagy nemzetközi bankok több száz munkatársat foglalkoztathatnak a hitelosztályaikon szerte a világon. A hitelosztály feladatainak teljes körű betöltése érdekében a kis bankoknál nagyobb szükség van a jobb szervezeti felépítésre, mint a nagy bankoknál. Az utóbbiaknál a feladatokat pontosan meghatározzák, és az alkalmazottak néhány feladatra specializálódnak. A hitelosztály beszámolási kötelezettsége A dolgozatom elején egyszer már kitértem arra, hogy a bank veszélyes üzem, hiszen nem a saját vagyonával, hanem a befektetők, betétesek pénzével gazdálkodik, és helyez ki célszerűen, észszerűen hiteleket. Az idegen tőkével való gazdálkodás fokozott veszélyeket rejt magában, hiszen nem saját tőkét viszünk vásárra, hanem másokét, és ezzel együtt mások bizalmát is. A hitelportfolió sajátosságai A betétesek biztonsága és a pénzügyi közvetítői rendszer stabilitása érdekében a hitelintézetek alapításához, működéséhez szükséges tőke szabályozása hosszú múltra tekint vissza. A hitelintézetek ebből a szempontból sajátos helyzetben vannak a gazdasági élet többi szereplőjéhez képest, amelyek számára ilyen követelményeket ritkán támasztanak a jogszabályok. 15
III. FEJEZET - A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÁLTALÁBAN, JELLEMZŐ SAJÁTOSSÁGAIKRÓL ÉS a MAGYAR GAZDASÁGI ÉLETBEN BETÖLTÖTT SZEREPVÁLLALÁSUKRÓL Fogalma: A kis és középvállalkozások meghatározása megegyezik a 96/280/EK bizottsági ajánlás mellékletében foglaltakkal, azaz olyan vállalkozások, amelyek: - kevesebb, mint 250 alkalmazottal rendelkeznek, - éves forgalmuk kevesebb, mint 40 millió ECU, vagy évi mérlegfő-összegük kevesebb, mint 27 millió ECU, és - megfelelnek a függetlenség követelményének. A mikro-vállalkozások körére leginkább az a jellemző, hogy alultőkésítettek, működésüket a rendszerváltás körüli viharos időkben kezdték (kialakulatlan jogi, adózási, piaci viszonyok között), zsigereikben hordozzák a féllegális megoldásokat, nem tudtak kellően megerősödni vagy később alakultak és idejük sem volt megerősödni. Több kis és középvállalkozás az időszakos konjunktúra ciklusokat kihasználva felkapaszkodott a nagyvállalatok csoportjába, ezekre a fenti megállapításom nem igen jellemző. Sokan vannak azonban hazánkban olyan kényszervállalkozók, akikre viszont nagyon is helytálló a hivatkozott elemzésem. A gazdasági szakértők szerint hitelfelvételre már előre, legelőször a cég alapításakor kell gondolni, de legalábbis időben és tudatosan fel kell készülni rá. Aki az utolsó pillanatban megy be a bankba, esetlegesen egy kikozmetikázott mérleggel, vagy egy veszteséges tevékenységet mutató beszámolóval, az már eleve nem sok jóra számíthat. A kis és középvállalkozások vezetőinek, akik hitelkérelmet kívánnak benyújtani vállalkozásuk finanszírozása érdekében előre mindent jól át kell gondolnia (hiszen ő ismeri a legjobban a cége gazdasági helyzetét, eddigi eredményeit és jövőbeni terveit), pontosan mire kell a hitel, mennyi időre és miből fogja visszafizetni. 9. 9.www.bankweb.hu Vállalkozói hitel 2006. április17.15.50 16
A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős szerepet töltenek be hazánk gazdasági életében, az alkalmazottak mintegy 60%-át, a bruttó hozzáadott értéknek csaknem a 40%-át állítják elő, és az exportértékesítés közel 20%- átrealizálják. A legtöbb vállalkozás a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság. A vállalkozások területi megoszlása az utóbbi években alig változott, Budapesten és Pest megyében található a legtöbb vállalkozás. Az összes társas vállalkozás több mint 40%-a működik a fővárosban, míg az egyéni vállalkozóknál ez az arány csak 20%. A mikro, kis-és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő-és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemteremtésből. Ez a tény önmagában természetes, de nemzetközi összehasonlításban a magyar kis-és nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen nagynak tűnik, és a rés inkább nyílik, mint záródik. Ugyancsak kedvezőtlen jelenség, hogy a magyar kis-és középvállalkozások jövedelemteremtő képessége és kivitele jelentősen elmarad az EU tagországok átlagától. Mindez egyértelművé tette, hogy a hazai kis-és középvállalkozások megerősítésére, versenyképességük javítására a kormánynak hosszú távú, ciklusokon átívelő stratégiát kell kidolgoznia. 10. A magyar kis-és középvállalkozások hitelfelvevő képessége az utóbbi években növekedett. Jelenleg a kis-és középvállalkozások mintegy három ezermilliárd forintnyi külső forrást tudnak bevonni a növekedésük finanszírozására. A kis-és középvállalkozások részére kifejlesztett egyik legközkedveltebb termék a Széchenyi Kártya konstrukció volt, amely révén már több, mint 55 ezer vállalkozás tudott kedvező feltételek mellett hitelhez jutni, azonban népszerűségére tekintettel a száma elértheti akár a 100-150 ezret is. 10.www.gkm.gov.hu A mikro-, kis-és középvállalkozások stratégiai jelentősége 2005. október 6. csütörtök 11:24. Letöltés időpontja:2006. március 16. 14:40 17
(Az indulás óta eddig körülbelül 73 ezer Széchenyi Kártyát igényeltek, és az 55 ezer átadott kártya révén eddig 237 milliárd forint hitelt igényelhettek a vállalkozások, és a vállalkozások két százalékánál volt gond a hitel visszafizetésével.) A Kormány is elősegítette a vállalkozókat terhelő díjak kedvezőbbé tételét a bankok közötti verseny megteremtésével, viszont e siker alapjait maguk a vállalkozók és szervezeteik - mint kezdeményezők teremtették meg. 2004-ben 2003-hoz képest a magyarországi kis-és középvállalkozások árbevétele 40 százalékkal, profittermelő képességük 50 százalékkal nőtt. A magyar kis-és középvállalkozások megkapták azt a lehetőséget is, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi gazdaságba. Ez tükröződik abban, hogy az utóbbi négy évben külföldi befektetéseknek köszönhetően Magyarországon körülbelül 16-18 ezer új munkahely keletkezett, és emellett 30-40 ezer új munkahely jött létre a kis-és középvállalkozásoknál. 11. A kis-és középvállalkozások magyarországi helyzetének gazdasági elemzéséből tehát egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a Magyarország gazdasági életében stratégiai jelentőséget töltenek be, ezért kell minél több kedvezménnyel elősegíteni fejlődésüket. A hazai mikro-vállalkozások fejlődésével azonban nem lehetünk elégedettek, hiszen miközben Nyugat-Európában az ilyen cégek mintegy 80%-a külső források, hitelek fejlesztési kölcsönök révén fejlődik, addig Magyarországon a mikro-és kiscégek mindössze 20 százaléka vesz igénybe külső forrást a bővítéshez, a fejlesztésekhez. Az Európai Unióban 23 millió kis-és középvállalkozás van, amely az ott dolgozók 67 százalékát foglalkoztatja. 11.A kis és középvállalkozások kockázati tőke-finanszírozását elősegítő állami részvétel lehetőségeiről - workshop 2006. január 30-31 www. gkm.gov.hu Letöltés időpontja: 2006. április 20.12:16 18
Magyarországon a vállalkozások 99 százaléka kis és középvállalkozás és csupán 1 százaléka nagyvállalat, ám a kis és középvállalkozások a foglalkoztatás csupán 37 százalékát adják. Maria Novak, a European Microfinance Network (EMN) elnök asszonya szerint integrálni kellene a mikro-vállalkozások számára nyújtott hitelezési és üzleti szolgáltatásokat, és azokat az EU - gyakorlathoz kell igazítani. A statisztikai adatok alapján kimutatást nyert, hogy miközben pályázati támogatásként 1998-2002 és 2002-2005 között egyaránt 46, 5 milliárd forinthoz jutottak a vállalkozások, addig az előző időszakban 23,7 milliárd hitelben, 2002-2005 között viszont 342,6 milliárd forint hitelben részesültek a vállalkozások. A kis-és középvállalkozások részére történő hitelezésben egyre több pénzintézet lát fantáziát, és ennek köszönhetően vállal kockázatot arra, hogy különböző időtartamra és hitelezési célra természetesen megfelelő biztosítéki és fedezeti háttérrel hitelt folyósítson számukra. A hitelezés folyamatáról, és a kis-és középvállalkozások hitelezési kockázatainak kezeléséről a szakdolgozatom következő fejezeteiben írok részletesen. 19
IV. FEJEZET: A HITELEZÉS FOLYAMATA A hitelezés folyamata összetett folyamata, amely több részfolyamatra bontható, így maga a hitelezési tevékenység is az alábbi részekre osztható: 12. 1. Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás az ügyféllel 2. A hitelkérelem elkészítése 3. A hitelkérelem elbírálása 4. A hitelről való döntés 5. A hitelszerződés megkötése 6. A szerződés hatálybaléptetése 7. A hitelösszeg folyósítása 8. A hitelmonitoring A szakdolgozatom szempontjából csupán a hitelkérelem elbírálása és a hitelmonitorig bír relevanciával, így csupán ezeket a részfolyamatokat fogom részletező jelleggel bemutatni, a többi fázisra csupán egy-egy mondat erejéig vázolom fel. 1. Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás A bankba betérő ügyfél hiteligénylési szándékának tisztázása. A kis-és középvállalkozások esetében ez ügyfélkapcsolati menedzseren keresztül történik. 2. A hitelkérelem elkészítése A hitelkérelem elkészítése a kis-és középvállalkozások esetében a következő adatokat tartalmazza: A hiteligénylő kis-és középvállalkozás adatait, gazdálkodása jellemzőit, A kérelmezett hitelösszeg felhasználási módját, rendeltetését, A hitelösszeg visszafizetésének körülményeit, a hitel törlesztésének tervezett ütemezését, A kis-és középvállalkozás részéről felajánlott biztosítékok bemutatása, és értéke. 12. Dr. Orosz Éva Banküzemtan előadás, Hitelezés, aktív banki műveletek 2006. február 27. és 2006. március 6. 20