DOHÁNYZÁS I. Népegészségügyi jelentőség A dohányzás kiemelt népegészségügyi jelentőségű rizikófaktor: A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban. A dohányzás előfordulása ma már gyorsan nő a fejlődő országokban is, és egyike a legnagyobb veszélyeknek a világ lakosságának egészsége szempontjából (Richard Edwards, BMJ 2005; 328: 217) A dohányzás és a dohányzás okozta halálozás trendei: négy stádium: a rizikóstátus (férfi és női dohányzás) és a halálozás (férfi és női halálozás) alapján: 1. stádium: Afrika bizonyos részein valamennyi még alacsony szinten áll 2. stádium: Kína, Japán, Dél-Amerika, Észak-Afrika: A férfi dohányzás meredeken emelkedik, a női kevésbé, de szintén emelkedik. A halálozás is ennek megfelelő és mértékű tendenciát mutat. 3. stádium: Kelet-Európa, Dél-Európa, Latin-Amerika: A dohányzás a legmagasabb mértékű, és elérte a csúcsát mindkét nem esetében. A halálozás a férfiak esetében meredeken, a nők esetében kevésbé meredeken emelkedik. 4. stádium: Nyugat-Európa, USA, Ausztrália: A dohányzás már leszálló ágába érkezett, különösen a férfiak esetében csökken meredeken, a halálozás is ennek megfelelően csökken, a nőkben a csökkenő tendencia még mérsékeltebb (fáziskésés) II. Elterjedés és előfordulás A XX. sz. első felében terjedt el, modernitás, emancipáció, társas szokás 1950 és 70 között: emelkedő tendencia, majd csökkenés (USA, Nyugat-Eu) USA: 1965: a férfiak 52%-a, 1985: 33% Finnország: 1965: 51%, 1985: 36%, Hollandia: 1965: 82%, 1985: 41% Európán belüli szélsőségek: Norvégia: 2/nap; Görögország: 10/nap Női dohányzás: Hollandia: elfogadott, Görögország: nem (nők 2%-a) Serdülők dohányzása: mindenhol meghaladja a felnőtt lakosságét Társadalmi helyzet: alacsonyabb státusúak Magyar adatok: felnőtt lakosság (>18 év): OLEF 2000: 33% (férfiak: 40,7%, nők: 26,3%) OLEG 2003: férfiak: 40,5%, nők: 27,9% Ma: férfiak: 35-41%-a, nők: 23-35%-a Serdülők: kb. 50-60%, kettős csúcs: alkalmi és rendszeres
III. Dohányzás mint rizikófaktor Káros anyagok: a., aktív dohányzás (fő füst) b.,passzív dohányzás (mellék füst) Első eset-kontroll tanulmány: Doll és Hill, 1955: dohányzás és tüdőrák a., Tüdőrák kockázati tényezője: Dózisfüggő: 0,5 csomag 7,4-szeres kockázat 0,5-1 8,4 1-2 17,9 2 20,6 - Akkumulációs hatás: A dohányzás időtartama befolyásolja a kockázatot, az abbahagyás utáni regenerációt is - Dohányzás típusa: cigaretta, pipa, szivar (szájüregi) - Cigaretta összetétele: nincs light vagy mild b., egyéb rákok: húgyhólyag és vesemedence; szájüregi rákok, ajakrák, gégerák, nyelőcső, pancreas, gyomor, emlőrák, méhnyakrák c., Interakció más kockázati faktorokkal: alkohol, hormonális készítmények d., Cardiovasculáris betegségek: - 1940-ben igazolták a dohányzás és az ISZB kapcsolatát - Nagy kockázat: < 16 év elkezdés - Passzív dohányzás: járulékos kockázat! - Női dohányosok: kiemelt kockázat - Genetikai érzékenység - CO, nikotin (endothelsejtek károsítása, atherosclerotikus plakkok, coronaria erek spasmusa, nő a RR, nő a szívizom oxigénszükséglete) - Perifériás erek, aorta, agyi erek károsodása e., Légzőszervi megbetegedések Krónikus obstruktív légúti betegségek, krónikus bronchitis, emphysema, dohányos köhögés sy f., Magzati hatások magzati oxigénhiány, a nikotin átjut a placentán: alacsony születési súly, perinatalis halálozás, SIDS, koraszülés, gyermekkori asthma, spontán AB g., Kromoszomális hatások Szomatikus sejtek genetikai károsodása (sister chromatid exchange, strukturális aberrációk) Károsító anyagok: több ezer, ezek egy jelentős része rákkeltő h., Egyéb betegség (gyanú): gyomorfekély, májrák
IV. Iniciáció A felnőttség szimbóluma A dohányzás legfontosabb szociodemográfiai jellemzői: (1) A dohányzás leggyakrabban a 13-14 éves korosztályban kezdődik, ám nem ritka a 8-9 évesek körében sem (2) Minél koraibb életkorban kezdi valaki a dohányzást, annál nagyobb a valószínűsége, hogy később rendszeres dohányossá váljon, és annál nehezebben tud lemondani a dohányzásról (3) Egyre elterjedtebb a dohányzás a nők körében, különösen aggasztó a serdülő lányok dohányzásának mértéke, amely lassan eléri a fiúk dohányzásának gyakoriságát (4) A serdülő lányokra vannak leginkább hatással az érzelmi töltésű cigarettareklámok, és ők gyakran testsúlycsökkentésre is használják a cigarettát (5) A dohányzás különösen drámai méreteket ölt a volt szocialista blokk országaiban, ebben a régióban, s így hazánkban is a társadalom toleranciája igen nagy a dohányzással kapcsolatban (6) Az alacsonyabb társadalmi helyzetű lakossági rétegek dohányzása általában magasabb gyakoriságú, hazánkban azonban alig mutatkozik különbség a társadalmi helyzet, illetve az iskolázottság szerint A dohányzás legfontosabb társas környezeti jellemzői: (1) A dohányzás kialakulásában a társas kapcsolati hálónak van a legfontosabb szerepe (2) Az iniciáció többnyire baráti társaságban történik, egyfajta modern beavatási rítus formájában (3) A kortársak szerepe leggyakrabban a dohányzás megerősítésében érhető tetten, különösen erős az ún. legjobb barát (best friend) hatás (4) A szülők szerepe nem egyértelmű. A dohányzó kortársakhoz képest lényegesen gyengébb a dohányzó szülők modellhatása, sőt arra is találunk példákat, hogy az erősen dohányzó szülők gyermekei egy életre elkedvetlenednek a dohányzástól. A szülők pozitív hozzáállása azonban megerősítő hatású (5) A nemdohányzó fiatalok környezetében lényegesen kevesebben dohányoznak, egy dohányzó barát megjelenése azonban jelentősen növelheti az ún. rizikófogékonyságot (6) A cigaretta, az alkoholhoz és a szexuális aktivitáshoz hasonlóan a felnőttek szabad világának szimbóluma a serdülők számára, akik a dohányzással átmenetileg átélhetik a felnőtt státust (7) Az iskolai környezet elfogadása, a jó iskolai teljesítmény, és a tanárokkal kialakított bizalmas kapcsolat csökkenti a dohányzás kialakulásának valószínűségét, különösen a lányok körében
A dohányzás magatartási és személyiségbeli jellemzői: (1) A dohányzás lényegesen gyakoribb a problémaviselkedéssel, agresszív vagy antiszociális beállítottsággal jellemezhető fiatalok körében (2) A serdülőkor egyik sajátossága a kockázatkeresés, ennek növekedése gyakran együtt jár a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, de bizonyos sportok előfordulásával is (3) Az alacsonyabb önbizalommal rendelkező fiatalok jobban ki vannak téve a cigaretta csábításának, sőt ők éppen a dohányzást használják önbizalmuk erősítéséhez (4) Az ellenséges beállítódás növeli a dohányzás kockázatát, míg a jövőorientáltság jelentősen csökkenti valamennyi káros szenvedély kialakulását (5) A dohányzás hátterében gyakran megtalálhatók a konfliktusmegoldási képesség zavarai, a depressziós tünetegyüttes vagy szorongásos, illetve pszichoszomatikus tünetképzés, valamint a hosszú ideig fennálló stresszhatások (6) A belsőleg irányított személyiség védelmet jelent V. Nikotinfüggőség megállapítása: FAGERSTROM teszt: Pl. nehéznek találja-e a dohányzástól való tartózkodást olyan helyeken, ahol ez tiltott? Dohányzik-e akkor is, amikor annyira beteg, hogy szinte az egész napját az ágyban tölti? VI. Az orvos szerepe a dohányzás-leszoktatásban 4-T módszer (Gyenes 2004): a., Tudakozódás (a dohányzási szokásokról) b., Tanácsadás (az abbahagyásról) c., Támogatás (a döntés meghozatalában) d., Tevékeny ellenőrzés Segítő módszerek 1. Ismertető füzetek 2. Telefonos tanácsadás 3. Személyes tanácsadás 4. Nikotinpótlás: nikotintartalmú rágógumi, illetve tapasz (Nicobrevin capsula) 5. Bupropion (vényköteles, de támogatott) (Zyban nevű szer) 6. Hipnózis, egyéni pszichoterápia és csoportterápia, magatartásterápia Megelőzés serdülőkorban: Pozitív adaptációs tréning - A csoportnyomás felismerése magas rizikójú helyzetben (azaz viselkedési kihívás + szociális befolyás), milyen érzelmeket vált ki bennük? - Meg kell tanulniuk, hogyan állhatnak ellen a csoportnyomásnak (nem visszahúzódó technikákkal) Szociális készségek fejlesztése: A csoportidentitást ne a közösen elfogyasztott cigaretta jelentse
VII. PREVENCIÓ: Elsődleges megelőzés: - Egészségnevelés - Készségfejlesztés - Önbizalom fejlesztése - Attitűdformálás Harmadlagos megelőzés: - Ártalomcsökkentés - A napi adag csökkentése - Nikotin csökkentése Másodlagos megelőzés: - Leszokás a dohányzásról - Érzelmi motiválás - Társas megerősítés - Fenntartás Primordiális megelőzés: - Jogi szabályozás (pl. eladhatóság) - Kereskedelmi szabályozás (pl. ár) - A nem dohányzók védelme (tiltott helyek) - Társadalmi szokások (torelancia)