Pszichológia mesterképzési szak - Interperszonális és interkulturális pszichológia specializáció - tantárgytematikái

Pszichológia mesterképzési szak Interperszonális és interkulturális pszichológia specializáció tantárgytematikái 2017 * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). Tantárgy felelőse: Dr. Szili Ilona Dr. CsászárNagy Noémi Dr. Szili Ilona MPS0210 Személyiség és klinikai pszichológia mesterfokon N: 30 + 0 Tantárgy besorolása: 5 Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: V Ajánlott félév: I. szóbeli vagy írásbeli vizsga A kurzus bevezet a normalitás és abnormalitás elkülönítésének szempontrendszerébe, bemutatja az egyes pszichikus zavarok pszichiátriai nozológiai rendszerekben való diagnosztikus osztályozását, részletezi a BNO X és DSM IV nevezéktanát, az egyes kórképek bemutatásánál elméleti modellek segítségével, valamint esetprezentációkon át elemzi a patológiák specifikumait. Önálló tárgyalási egységbe foglalja a rendellenes lelki jelenségekre vonatkozó személyiséglélektani pszichoanalitikus, tanuláselméleti, kognitív lélektani és egyéb elgondolásokat, valamint bemutatja a kórlélektani jelenségek interperszonális modelljeit is. A kurzus bevezet továbbá a pszichiátria medicinális szemléletének világába, megismertet a biológiai modellekkel, a pszichoszociális és pszichodinamikai megközelítéseket együtt, egymáshoz való kapcsolatában tárgyalva. Témáját képezik a főbb pszichoterápiás modellek, a pszichoterápia és a tanácsadás különbségei, kapcsolódási pontjai. A kurzus bemutatja a klinikai adatszerzés orvosi utjait /anamnézis, heteroanamnézis, pszichiátriai exploráció, diagnózis, terápiás terv. Általános témák: A lelki betegségek személyiség és klinikai pszichológiai háttérelméletei. A klinikai pszichológia fogalma és története. A klinikai pszichológusi szakma, hivatás. A klinikai pszichológia alapelméletei, főbb alkalmazási területei: diagnosztika, terápia és kutatás. A pszichológiai intervenciók rendszere, modelljei. A klinikai pszichológus pszichoterápiás kompetenciája Kórképek: 1. A DSM V. tengelyei. 2. A lelki betegségek osztályozása a DSMVben. 3. Szkizofrénia spektrum és más pszichotikus zavarok 4. Bipoláris és kapcsolódó zavarok 5. Depresszív zavarok 6. A szuicidium rizikófaktorai, megelőzése, költséghaszon elmélet, affektív zavarok diagnosztikája 7. Affketív zavarok főbb típusai (unipoláris, bipoláris zavarok ) klinikai sajátosságainak ismertetése esetek prezentálásán keresztül 8. Kényszeres és kapcsolódó zavarok (OCD) 9. Táplálkozási és evészavarok (Anorexia, bulímia, stb.) 10. Szorongásos zavarok: Szorongás definíció, Szorongás idegrendszerei alapjai, típusai, tünetei, formái, szorongás elméletek (generalizált szorongás, pánik, Fóbiák (agora, szociális, szimplex) 11. Személyiségzavarok: disszociatív, szenzitívparanoid, szkizoid, szkizotip, érzelmileg labilis, hisztrionikus, anankasztikus, szorongó, dependens, nárcisztikus, passzívagresszív 12. Alvásébrenlét zavarok 13. Kóros szokás és impulzus kontroll zavarok, diszruptív, impulzuskontroll és viselkedészavarok 14. Distressz és alkalmazkodási zavarok, 15. Disszociatív zavarok 1

16. Szomatoform zavarok, 17. Szexuális és nemi identitászavarok, Szexuális diszfunkciók, Nemi szerep diszfória 18. Szerrel kapcsolatos és addiktív zavarok 19. Alkoholizmus 20. Organikus zavarok Az előadásokon bővebben nem tárgyalt, de más tárgyakban (pl. Pszichoszomatika előadásra kerülő) és számonkérésre kerülő zavarok: 1. Traumával és stresszorral összefüggő zavarok 2. Szomatikus tünet és kapcsolódó zavarok 3. Ürítési zavarok 4. Neurokognitív zavarok 5. Parafíliás zavarok 6. Egyéb mentális zavarok 7. Gyógyszer kiváltotta mozgászavarok és gyógyszerek egyéb nemkívánatos hatásai 8. Egyéb, klinikailag figyelmet igénylő állapotok Bagdy, E. (szerk)(1998): A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja, Animula, Budapest Bíró, S. (szerk.): A DSMIVTR Diagnosztikai kritériumai, Animula, Budapest Bíró,S. (szerk)(2004): BNO10 zsebkönyv, Animula, Budapest Comer, R. J. (2000): A lélek betegségei, Pszichopatológia, Osiris, Budapest Füredi, J., Tariska P. Németh A. (2003): A pszichiátria kézikönyve, Medicina Kiadó, Budapest Gabbard, G.O. (2007): A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Lélekben Otthon Kiadó, Budapest. Nussbaum A. M. (2013): A DSM5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve, Oriold és Társai, Budapest. Spitzer, R. L., First, M.B., Giibbon, M., Williams, J.B. (2005): Kezelési kézikönyv a DSMIVTR esettanulmányokhoz. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest Tényi, T. (2000): A pszichodinamikus pszichiátria a legújabb pszichoanalitikus eredmények tükrében, Animula, Budapest Tringer, L. (2000): A pszichiátria tankönyve, Medicina Kiadó, Budapest Trull, T.J., Phares, E.J. (2004): Klinikai pszichológia, Elmélet, módszertan és hivatás, Osiris Budapest Füredi János, Németh Attila, Tariska Péter (2009). A pszichiátria kézikönyve, Medicina Kiadó, Budapest Döme László (1996): Személyiségzavarok. Cserépfalvi Könyvkiadó Kernber Otto (2011): Határeseti állapotok és patológiás nárcizmus. Budapest. Animula Kiadó. Csabai, M., Csörsz, I., Szili, K. (2009): A gyógyító kapcsolat élménye, Oriold és Társai, Budapest Tariska, P. (szerk)(2000): Neuropszichiátria, Medicina, Budapest Gabbard, G.O. (2007): A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Lélekben Otthon Kiadó, Budapest Kulcsár, É. (szerk)(2009): Tanácsadás és terápia, Eötvös Kiadó, Budapest Tringer, L. (2003): Sürgősségi ellátás a pszichiátriában, Medicina, Budapest Tringer, L. (2006): A gyógyító beszélgetés, Medicina, Budapest Gaubatz, M. (2002): Clinical and Counseling Practice. A CaseGuided Approach. Upper Saddle River (NJ): Pearson Education. Ágoston G., Szili I.(2009): Diagnosztikus kérdőívek és tünetbecslő skálák. In.: Füredi J., Németh A., Tariska P. (2001). A pszichiátria kézikönyve, Budapest, Medicina Kiadó, 176183. Bakó T. (2002): A szuicid párkapcsolati dinamika vizsgálata In.: Bagdy E.: Párkapcsolatok dinamikája. Budapest, Animula Kiadó, 313331. Bakó T. (2006): Önveszélyeztetett pár interperszonális kapcsolatának elemzése. In.: Bagdy E.: Párkapcsolatok dinamikája. Budapest, Animula Kiadó, 332350 Balázs J., Benazzi F., Rihmer A., Akiskal K.K. (2006): The close link between suicide attampts and mixed (bipolar) depression: Implications for suicide prevention. Journal Affective Disorders, 91:133138. Bitter István, Füredi János (2000): Szkizofrénia, Budapest, Medicina Kiadó. Fekete S., Osváth P. (2004): Az öngyilkosság. Pécs:Pro Pannonia Kiadó. 2

Rihmer Zoltán (1994): A depressziók larvált megjelenési formái. Psychiatrica Hungarica, IX. (1):3748. Rihmer Zoltán (1996): Strategies of Suicide prevention: Focus on Health care. Journal Affective Disorders, 39, 82. Szili I.(2002): A megküzdés kognitív tényezőinek hatása a kommunikációs viselkedésre depressziós betegeknél és családtagjaiknál. In.: Bagdy E.: Párkapcsolatok dinamikája. Budapest, Animula Kiadó, 305312. Szili I., György S. (2005): Interakciódinamika evészavarban szenvedő fiatalok és édesanyjuk kapcsolatában. Psychiatrica Hungarica, 20 (2): 126140. Mirnics Zs., Kovács D., Szili I.(2005): Kommunikációs és gondolkodási zavarmegnyilvánulásai egy szkizofrén páciens családjának interakció mintáiban. Psychiatrica Hungarica, 20 (2): 141155. Túry Ferenc, Pászthy Bea (2008): Evészavarok és testképzavarok, Pro Die Kiadó 3

Prof. Dr. Vajda Zsuzsanna Dr. Földi Rita Dr. Páli Judit Prof. Dr. Vajda Zsuzsanna MPS0120 Fejlődéspszichológia mesterfokon N: 30 + 0 Tantárgy besorolása: 5 Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: I. V írásbeli vizsga A fejlődéselméletek integrált áttekintése, az egészséges és patológiás személyiségfejlődést ázó irányzatok bemutatása. A kognitív és lelki fejlődés párhozamossága, eltérései. Az idegrendszeri érés és a kognitív funkciók alakulása, a játék szerepe. A szociális interakciók hatásai a gyermek fejlődésére, anya gyermek kapcsolattól az önkontroll funkciók kialakulásáig. A család szerepe az egészséges és a patológiás szerveződésben, a családi viszonyrendszer változásai és hatásai A korai személyiségfejlődést befolyásoló néhány biológiai alap: az endogén opiátok hatása a szociabilitásra. Az érzékelés fejlődése, a differenciálás idegrendszeri alapjai. A szociabilitás biológiai aspektusai. A szociális környezet szerepe. A korai kötődés szerepe az egészséges és a patológiás szerveződésben. Nárcisztikus kórképek (Herman Imre, Bálint Alice) Korai szülő hatások, az érzelmi és viselkedészavarok kialakulásában. (Kernberg) A szociális interakciók és a kognitív fejlődés kapcsolata, családi és iskolai hatások. A média szerepe a pszichoszociális öndefiníció kialakulásában. Zárthelyi dolgozat Cole, M., és Cole, S. R. (1997): Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest. Kulcsár Zs. (1996) Korai személyiségfejlődés és énfunkciók. Akadémiai Kiadó, Budapest. Kulcsár Zs. (1989) Személyiséglélektan Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Anderson, M: (1998) Az intelligencia fejlődése, Kulturtrade Kiadó, Budapest. Gerő Zs.: (szerk.) (1993) A gyermek pszichoterápia elmélete és gyakorlata Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.. Elektronikus anyagok: Az előadásokhoz készült Powerpoint bemutatók Ajánlott irodalom. Lurija.A.R.: (1975) Válogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest Grastyán Endre: (1985)A játék neurobiológiája, Akadémiai Kiadó, Budapest, Csépe Valéria(2005) Kognitív fejlődés neuropszichológia Gondolat Kiadó Budapest 4

Dr. CsászárNagy Noémi Dr. CsászárNagy Noémi Dr Szili Ilona Sztyehlik Marianna MPS0230 Kognitív pszichológia és neuropszichológia mesterfokon N: 30 + 0 Tantárgy besorolása: 5 Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: II. V írásbeli vizsga + beadandó feladat A tárgy célja, hogy a az affektív és neuropszichológiai fejlődés kóros irányai vegye szemügyre (elsősorban G.O. Gabbard monográfiájának ismertetése nyomán Vas József Pál egyelőre jegyzetként megszerezhető írását alapul véve) a főbb pszichopatológiai kórképeket. A 90es évek óta több, az érzelmek lélektanával, pszichopatológiájával és terápiájával foglalkozó kísérleti és klinikai kutatás eredményei mutatnak abba az irányba, hogy a kognitív pszichológiai, pszichoanaliikus, selfpszichológiai, neuropszichológiai és neurobiológiai, valamint fejlődéslélektani megközelítések integrálhatóak. A kurzus a modern pre és perinatális medicina és pszichológia berkeiben is szétnéz, sőt, felveti a nemzedékek közötti kommunikáció lehetőségét és a transzgenerációs traumák kérdését. Az új eredmények, különösen a kvantumpszichológiai és a transzperszonális szemlélet befogadásához újfajta, heurisztikus gondolkodásmód szükséges, melynek szaktudományos alapismereteit célunk megteremteni. Szkizofréniák fejlődés pszichoneuropatológiája A szkizofréniaspektrum betegségeinek fejlődés pszichoneuropatológiája Affektív, szorongásos és disszociatív zavarok fejlődés pszichoneuropatológiája Személyiségzavarok fejlődés pszichoneuropatológiája A fázisspecifikus és a nemfázisspecifikus fejlődéslélektani elméletek és a pszichopatológia. Pszichoneuroterápia Szavakon innen és túl Gondolatok a test és a lélek egységéről az idegtudományok korában Kapcsolati neurobiológia A köteléki avagy kapcsolati trauma ismérvei A köteléki típusok és a pszichopatológia A kétszemélyes pszichoterápia hatótényezői. Egy interaktív neuropszichológiai modell vázlata zh Vas József Pál (2008) Az affektív fejlődés neurobiológiája és pszichopatológiája. Jegyzet. Belső használatra. Gabbard, G.O. (2015) A dinamikus pszichiátria tankönyve. OrioldBooks. Budapest. Csépe Valéria (2005). Kognitív fejlődés neuropszichológia. Gondolat Kiadó Budapest. 5

Dr. habil Szummer Csaba Tantárgy előadója/i: Dr. habil Szummer Csaba Dr. Pólya Tibor N: 30 + 0 Tantárgy besorolása: Kötelező MPS0140 Szociálpszichológia mesterfokon 5 Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: II. V Írásbeli vagy szóbeli vizsga A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje a szociálpszichológia legújabb irányzatait és kutatási módszereit Új megközelítések a szociálpszichológiában: szociális konstrukcionizmus, diszkurzív és narratív pszichológia, evolúciós pszichológia megközelítés. Narratív identitás. Szociális megismerés. Automatikus versus kontrollált folyamatok kapcsolata. Szociális csoport és az érzelem összefüggése: az infrahumanizáció jelensége és ázatai. A nyelvhasználat szociálpszichológiai jellegzetességei: udvariassági modell, nyelvi kategória modell, csoportközi nyelvi torzítás és implicit szemantika. Generatív grammatika, relevancia elmélet és szociális pragmatika. A nyelv társas eredete. Nyelv és gondolkodás kapcsolata. A kollektív emlékezet jelensége és ázatai, a történelem, mint szociális reprezentáció. Az önbecsülés szociálpszichológiai összefüggései. A fenyegetett identitás jelensége és az azzal való megküzdés lehetőségei. Az együttműködés és versengés. Az érzelmek szociálpszichológiai vonatkozásai. Referátum (több szerzős) Assmann, J. (1999): A kulturális emlékezet. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest. Bargh J.A., Fiske S. T, Hamilton D.L. (2006): A társak és a társadalom megismerése. Osiris, Budapest. Erıss G., Kende A.(2008): Túl a szegregáción, L'Harmattan Kiadó, Budapest. Erős F. (2010): Pszichoanalízis és kulturális emlékezet, Jószöveg Mőhely, Budapest. Forgács J. (2006): A társas én. Az önmegismerés szociálpszichológiája, Kairosz Kiadó, Budapest. Forgács J., Kipling W.D., von Hippel W. (2006): A társas kirekesztés pszichológiája Alcím: Kitaszítás, kiközösítés, elutasítás és szekálás, Kairosz Kiadó, Budapest. Kende A. (szerk., 2008): Pszichológia és feminizmus, L Harmattan Kiadó, Budapest. Kruglanski A. W. (2006): A zárt gondolkodás pszichológiája, Osiris, Budapest. László J. (2005): A történetek tudománya. Bevezetés a narratív pszichológiába.új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Reboul, A., Moeschler, J. (2000): A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába. Osiris Kiadó, Budapest. 6

MPS0280 Statisztika és kutatásmódszertan Tantárgy felelőse: Prof. Dr. Vargha András N: 30 + 0 2 Prof. Dr. Vargha András Dr. Takács Szabolcs Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: I. V írásbeli vizsga A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje az empirikus pszichológiai kutatásokban alkalmazott legfontosabb többváltozós statisztikai eljárásokat, elméleti modelljeiket, terminusaik jelentését és értelmezését, a ROPstat és az SPSS programcsomag használatával. A kurzus foglalkozik továbbá a többváltozós statisztikát alkalmazó kutatási modellek módszertani alkalmazásával. Többszempontos varianciakovarianciaanalízis Többszörös lineáris regresszió Polinomiális regresszió Főkomponensanalízis és faktoranalízis Kanonikus korrelációelemzés Diszkriminanciaanalízis Logisztikus regresszió Loglineáris elemzés Hierarchikus klaszteranalízis Nemhierarchikus (relokációs) klaszteranalízis Nincs. Ketskeméty László és Izsó Lajos (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. Módszertani útmutató és feladatgyűjtemény statisztikai elemzésekhez. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Székelyi Mária és Barna Ildikó (2003): Túlélőkészlet az SPSShez. Typotex Kiadó, Budapest. Szokolszky, Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest. Tabachnick, B. G. és Fidell, L. S. (2001): Using multivariate statistics. Boston: Allyn and Bacon. 7

MPS0281 Statisztika és kutatásmódszertan gyak. Tantárgy felelőse: Prof. Dr. Vargha András N: 0 + 15 2 Dr. Takács Szabolcs Dr. Smohai Máté Dr. Nagybányai Nagy Olivér Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: I. É zh A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje és konkrét pszichológiai elemzésekben gyakorolja az empirikus pszichológiai kutatásokban alkalmazott legfontosabb többváltozós statisztikai eljárásokat a ROPstat és az SPSS programcsomag használatával, továbbá fejlessze kutatásmódszertani ismereteit és készségeit speciálisan a klinikai és egészségpszichológia területén. A kutatás ismérvei és sajátosságai a klinikai és egészségpszichológiában Többszempontos varianciakovarianciaanalízis Többszörös lineáris regresszió Polinomiális regresszió Főkomponensanalízis és faktoranalízis Kanonikus korrelációelemzés Nincs. Ketskeméty László és Izsó Lajos (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. Módszertani útmutató és feladatgyűjtemény statisztikai elemzésekhez. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Székelyi Mária és Barna Ildikó (2003): Túlélőkészlet az SPSShez. Typotex Kiadó, Budapest. Szokolszky, Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest. Trull, T.J. Phares, E. J. (2004): Klinikai pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest Tabachnick, B. G. és Fidell, L. S. (2001): Using multivariate statistics. Boston: Allyn and Bacon. 8

Dr. Császár Nagy Noémi Dr. CsászárNagy Noémi KozmaVizkeleti Dániel Szabó Gergely Molnár Emese MPS1011 Pályaszocializáció és sajátélményű önismereti képzés 1. N: 0 + 40 Tantárgy besorolása: 2 Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: I. É aktív részvétel Az önismeret és a személyiségfejlesztés közös célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, az önreflexió javítása és a tudatos viselkedés elősegítése. Olyan folyamat, amely során megismerjük személyiségünk fontosabb tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. A pszichoterápia gyakorlásához szükséges klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus képzés elvégzésének feltétele 150 óra, kiképző terapeutánál egy folyamatban teljesítendő önismereti folyamat. Egyetemünk hallgatói számára egyes csoportokban, előzetes hátterüktől és lehetőségeiktől függően alkalmat adunk ezen önismereti kötelezettség teljesítésére. A kurzust többségükben kiképző terapeuták vezetik, akik a hallgatók teljes 150 órányi önismereti fejlődését végigkísérik. A csoportok zárt jellegűek, tehát a négy Pályaszocializáció és sajátélményű önismereti képzés során összetételük változatlan. Azon hallgatóink számára, akik máshol teljesítik önismereti óráikat és/vagy bármilyen okból félbehagyják tanulmányaikat, módszerdemonstrációs jellegű, a hivatásszemélyiség fejlesztésére irányuló kurzusokat is indítunk, igénytől függően. A pályaszocializáció során azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítják el a hallgatók, amelyekre a pszichológusi szakma gyakorlása során szükségünk lesz. A kurzus egyik speciális fókusza a kommunikációs készségek fejlesztése, strukturált gyakorlatok keretében és verbális interakciós szituációkban. Az önismeret különböző szintek feltárását jelenti: Az első szint az adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterönkről, érdeklődési körünkről, feszültség és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti. A második szint egy mélyebb történeti szintet jelent, és a ránk korábban, szüleink sorsa által, felmenőink ránk hagyott értékei által, magzati korunk révén, koragyermekkori (beszéd előtti és a verbális emlékezet létrejötte okán előhívható, gyermek és serdülőköri egyszóval történeti valónk ránk ható élményeire vonatkozik. Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy a cselekedeteink milyen viszonyban vannak mélyebb vágyainkkal, céljainkkal? A harmadik szint az önismeret társas szintjét jelenti. Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a sajátmagunkról kialakított képpel és az áhított képpel? Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala, hiszen a személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben (Bagdy, Telkes, 1990, Buda, 1994), valamint célja az egyén érzelmi, és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása (Buda, 1998). Az önismereti folyamat tehát jelen valónk számunkra és mások számara adott jelentésének megértése a kialakulás történetének felfejtésével. Az önismeret soha nem lehet negatív élményfeltárás, azaz retraumatizáció, hiszen az csak újabb adalék a már meglévő negatív fraktálemlékekhez. Az önismereti folyamatban alternatív, kedvező és megküzdést, megértést segítő élmények kialakítása a cél. A 150 óra során feldolgozandó témák, melyek sorrendjét és módszertanát a csoportvezető határozza meg: 1. Anamnézis, feltáró beszélgetés, ismerkedés a csoportban 2. Neurovegetatív mintázataink: pozitív forrásélményeink vizuális, gusztátoros, olfaktoros, akusztikus mintái. Az érin szerepe és hatása ránk. 3. Delegációink, sorskönyveink (mire küldettünk, mit vártak tőlünk, mivé legyünk? Ki választotta a nevünket? Stb.) 4. A biztonságos hely számunkra (hol és mi által vagyunk biztonságban? Ki a belső segítőnk? Segítő én részeink) 5. A bennünk élő gyermek (gyermekkorunk, ameddig az emlékezet elér, a mostani bennünk élő gyermek vágyai, fantáz 6. Vágyott anya és nőfigurák. Hogyan szeressenek? 7. Az apa. 8. Megbocsátás képessége: a megbocsátás, a megbékélés, a nyugalom. 9. Megküzdési módjaink 10. A teljesítmény: elvárások, gyermekkorunk iskolai élményei. Új megküzdések elvárások esetén. 11. Nemi identitásunk: gyermekkori élményeinktől a felnőtt nő és férfi szerepéig. Párkapcsolat és nehézségei. Intimitás megküzdések. 9

12. Megküzdés destruktív érzelmeinkkel, affektusainkkal, impulzusainkkal. 13. Újjászületés háza, jövőkép 14. Felnőtti élet: küldetés, etika, amin nem változtathatok, amin dolgoznom kell, míg élek 15. A búcsú, az elválás, a változás motívumai. A fenti 15 témát bármely pszichoterápiás technikával meg lehet közelíteni egyénileg és csoportosan is. Tranzakció analízissel, csoportos (de egyénileg megélt) imaginatív módszerekkel, NLPvel, relaxációs és szimbólumterápiával, hipnózissal, pszichodrámával, stb. A kurzusnak elsősorban ajánlott irodalma van, adott félévben az oktató az önismereti témákhoz szorosan hozzátartozó forrásokat is megadhat. Bagdy, Emőke, Telkes, József (1990) Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest. Buda, Béla (1994) Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszicho kulturális és gyakorlati vetülete. Animula, Budapest. Buda, Béla (1998) Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében. Animula, Budapest. Muriel, James, Jongeward, Dorothy (2010). Nyerni születtünk. Gyakorlati útmutató az önismeret fejlesztéshez. Reneszánsz Kiadó. Budapest. Pintér Gábor (2015): Pszichoterápia és önismeret. http://www.morenocentrum.hu/index.php/tanulmanyokpintergabor/43oenismeretespszihoterapia Rudas, János (2001) Delfi örökösei. Önismereti csoportok elmélet, módszer, gyakorlatok. Új mandátum, Budapest. Rudas, János (2001): Önismereti csoportok. Animula, Budapest. Rudas J.(2011): Javne örökösei. Budapest, Oriold és Tsai. Yalom, I. (2001): A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Animula, Budapest 10

MPS1111 Pályaszocializáció és bevezetés a pszichoterápiás módszerek világába 1. Tantárgy felelőse: Dr. Császár Nagy Noémi N: 0 + 30 2 Dr. CsászárNagy Noémi Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: É Dr. Lajos Péter en választható őszi Ajánlott félév: I. házi dolgozat A pályaszocializációs képességfejlesztés során négy féléven keresztül ismerjük meg a pszichoterápia egyes módszereit. Az egyes módszereket szakirodalmak, esetek megbeszélésével, módszerdemonstrációval hozzuk élmény közelbe a pszichoterápia világából. A kurzust elvégző hallgatók elsajátítják a későbbi, posztgraduális képzésben abszolválható pszichoterápiás szakvizsgához szükséges elméleti és gyakorlati alapokat. Az egyes pszichoterápiás módszerek konkrét, pszichoterápiás esetismertetése, bemutatása, a technikák demonstrálása. Magyarországon jelenleg két csoportba soroltan tárgyalhatjuk a módszereket: I. PSZICHOTERÁPIÁS ÁLLAMILAG ELISMERT MÓDSZEREK: 1. Aktív analitikus pszichoterápia 2. Jungi komplex analitikus pszichoterápia 3. Csoport analitikus pszichoterápia 4. Dinamikus rövid pszichoterápia 5. Integratív pszichoterápia 6. Család és párterápia 7. Hipnoterápia 8. Individuál terápia 9. Mozgás és táncterápia 10. Gyermekpszichoterápia 11. Pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia (pszichoanalízis) 12. Pszichodráma 13. Relaxáció és szimbólumterápia (Autogén tréning és Katathym Imaginatív terápia ennek részeként) 14. Személyközpontú pszichoterápia 15. Viselkedés és kognitív terápia II. EGYÉB, államilag nem módszerspecifikusnak tekintett PSZICHOTERÁPIÁS MÓDSZEREK (melyek akkreditált továbbképzéshez kötöttek, de nem pszichoterápiák): 1. Szomatopszichoterápia 2. Szomatoanalízis 3. NLP Pszichoterápia 4. Logoterápia 5. Művészetterápia 6. Gestalt Terápia 7. Lovas pszichoterápia 8. Biblioterápia, irodalomterápia 9. Meseterápia 10. Családállítás Szakirodalmi feldolgozások, házidolgozatok, kiselőadások, módszerbemutatók Az oktató a bemutatott pszichoterápiás módszerhez tartozó szakirodalmat is megadhat. ANTALFAI, M (2016) Alkotás és kibontakozás. A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata. Oriold Books. Budapest. BACH, SH (2011) Hogyan csináljam? Gyakorlati praktikák kezdő pszichoanalitikusoknak és pszichoterapeutáknak. Lélekben Otthon Könyvek. Oriold Kiadó. Budapest. BAGDY, E. (2013) Álmok, szimbólumok, terápiák. Kulcslyuk Kiadó. Budapest. BAGDY, E., KORONKAI, B. (1988) Relaxációs módszerek. Medicina Könyvkiadó. Budapest. BAKÓ, T., BÍRÓ, S (szerk) (2001) Rövid dinamikus pszichoterápia. Animula Kiadó. Budapest. BÁNYAI É., BENCZÚR L. (Szerk.) A hipnózis és hipnoterápia alapjai. Szöveggyu jtemény. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 15 34. BARCZY, M. (2012) Csoportmódszerek alkalmazása a segítésben és a fejlesztésben. PsziKönyvek. Budapest. BOLDIZSÁR, I (2017) Meseterápia Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Magvető Kiadó. Budapest. BUDA B. (2004). Pszichoterápia, Akadémiai Kiadó, Budapest. 11

CASEMENT, P. (1999) Páciensektől tanulva. Animula Kiadó. Budapest. DAUBNER, B., DAUBNER, E. (2014) Integratív pszichoterápiaintehratív hipnoterápia. Daubner Kft. Budapest. ERDÉLYI, I. (2015) A lélek színháza A pszichodráma és az önismeret útjai. Károli Könyvek. L Harmattan Kft. Budapest. ERICKSON, M.H., ROSSI, E.L., ROSSI, S.I. (1976) A hipnózis valósága. Animula Kiadó. Budapest. FLASKAY, G (2010) Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó. Budapest. FRANKL, V. (2005). A könyv, mint terápiai eszköz. in: Victor Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Jel Kiadó 2005. FÜLÖP, G. (1985) Csoportterápia. Fórum Könyvkiadó. FREUD, S (2016). Pszichoanalízis. Helikon Zsebkönyvek. Budapest. GERŐ, ZS. (2001) A gyermek pszichoterápia elmélete és gyakorlata 1. 2. 3. ELTE BTK Könyvkiadó. Budapest. HARMATTA, J., BAGOTAI, T., KURIMAY, T., PINTÉR, G., VÉRTES, G. (2005) A pszichoterápiás módszerek szakmai protokollja. Grafológiai Intézet Kft. Budapest. HARTJE, W.C. (2012) LovasterápiaLovasakadémia 18. Gyógypedagógiai lovaglás, lovas pszichoterápia. Mezógazdasági lapés Könyvkiadó. Budapest. HÁSZ, E. (1995) Irodalomterápia I. Szöveggyűjtemény. Budapest, GondolatAnimula Kiadó. JUNG, C. G. (2002). A pszichoterápia gyakorlata. Scolar Kiadó. Budapest. KRAPF, G. (1992) Az autogén tréning gyakorlata. Springer Hungarica, Budapest. LEUNER, (2012) A katatím imaginatív pszichoterápia alapjai. Animula Kiadó. Budapest. MEARNS, D., THORNE, B., (2011) A személyközpontú pszichoterápia és tanácsadás a gyakorlatban. Oriold Kiadó. Budapest. MINUCHIN, S. (2006) Családok és családterápia. Animula Könyvkiadó. Budapest. NAGY, M (2013) Csoportanalitikus mozgástáncterápia. Oriold Kiadó. Budapest. O CONNOR, J., SEYMOUR, J. (2014) NLPSegítés egymás és önmagunk megértéséhez. Bioenergetic Kiadó. Budapest. ORBAN, P. (2017) Az archetípusok és alkalmazásuk a családállításban. Bioenergic Kiadó. Budapest. PERCZEL, D., MÓROTZ, K (2010) Kognitív viselkedésterápia. Medicina Könyvkiadó. Budapest. PERLS, F. (2004) A Gestaltterápia alapvetése. Ursus Libris. Budapest. PETZOLD, H., RAMIN, G (2002) Gyermek pszichoterápia. Osiris Kiadó. Budapest. PROCHASKA, J.O. NORCROSS, J.C. (2010). A pszichoterápia rendszerei. Animula Kiadó. Budapest. SÁRKÁNY, P., ZSÓK, O. (szerk)(2010). A logoterápia alapjai. Jel Könyvkiadó. Budapest. SCHÜTZENBERGER, A.A. (2016) Ősszindróma. Transzgenerációs pszichoterápia és családfa rejtett kötelékei. Medicina Könyvkiadó. Budapest. SIMON, L (szerk) (1996) Pszichoterápia. Propedeutika 1. VIKOTE Könyvek. Budapest. SZŐNYI G. (szerk.) A pszichoterápia tankönyve. Harmadik, átdolgozott, bo vített kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt, 290297. SZŐNYI G.FÜREDI J. (szerk.) (2002): Pszichoterápia, Medicina, Budapest. TOTTON, N. (2015) Egy bevezetés a szomatopszichoterápiába. Oriold és tsa Kiadó. Budapest. UNOKA, ZS., PUREBL, GY., TÚRY, F., BITTER, I. (szerk) (2012) A pszichoterápia alapjai. Semmelweis Kiadó. Budapest. VÉRTES G. (2015) (szerk.) Hipnózis, hipnoterápia. 2. Javított, bővített kiadás. Medicina Könyvkiadó. Budapest. WATZLAWICKWEAKLANDFISCH (1989) Változás. Családterápiás Sorozat 13. Animula Kiadó. Budapest. YALOM, I.D. (2001). A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Animula Könyvkiadó. Budapest. ZEITLINGER, K.E. (1991) A psziochodráma terápia tételeinek elemzése, pontosítása és újrafogalmazása J.L.Moreno után. Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet és Párbeszéd Alapítvány. Budapest. 12

Dr. Császár Nagy Noémi Dr. CsászárNagy Noémi KozmaVizkeleti Dániel Szabó Gergely Molnár Emese MPS1021 Pályaszocializáció és sajátélményű önismereti képzés 2. N: 0 + 40 Tantárgy besorolása: 2 Meghirdetés féléve: tavaszi MPS1011* Oktatás nyelve: Ajánlott félév: II. É aktív részvétel Az önismeret és a személyiségfejlesztés közös célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, az önreflexió javítása és a tudatos viselkedés elősegítése. Olyan folyamat, amely során megismerjük személyiségünk fontosabb tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. A pszichoterápia gyakorlásához szükséges klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus képzés elvégzésének feltétele 150 óra, kiképző terapeutánál egy folyamatban teljesítendő önismereti folyamat. Egyetemünk hallgatói számára egyes csoportokban, előzetes hátterüktől és lehetőségeiktől függően alkalmat adunk ezen önismereti kötelezettség teljesítésére. A kurzust többségükben kiképző terapeuták vezetik, akik a hallgatók teljes 150 órányi önismereti fejlődését végigkísérik. A csoportok zárt jellegűek, tehát a négy Pályaszocializáció és sajátélményű önismereti képzés során összetételük változatlan. Azon hallgatóink számára, akik máshol teljesítik önismereti óráikat és/vagy bármilyen okból félbehagyják tanulmányaikat, módszerdemonstrációs jellegű, a hivatásszemélyiség fejlesztésére irányuló kurzusokat is indítunk, igénytől függően. A pályaszocializáció során azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítják el a hallgatók, amelyekre a pszichológusi szakma gyakorlása során szükségünk lesz. A kurzus egyik speciális fókusza a kommunikációs készségek fejlesztése, strukturált gyakorlatok keretében és verbális interakciós szituációkban. Az önismeret különböző szintek feltárását jelenti: Az első szint az adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti. A második szint egy mélyebb történeti szintet jelent, és a ránk korábban, szüleink sorsa által, felmenőink ránk hagyott értékei által, magzati korunk révén, koragyermekkori (beszéd előtti és a verbális emlékezet létrejötte okán előhívható, gyermek és serdülőköri egyszóval történeti valónk ránk ható élményeire vonatkozik. Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy a cselekedeteink milyen viszonyban vannak mélyebb vágyainkkal, céljainkkal? A harmadik szint az önismeret társas szintjét jelenti. Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a sajátmagunkról kialakított képpel és az áhított képpel? Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala, hiszen a személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben (Bagdy, Telkes, 1990, Buda, 1994), valamint célja az egyén érzelmi, és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása (Buda, 1998). Az önismereti folyamat tehát jelen valónk számunkra és mások számara adott jelentésének megértése a kialakulás történetének felfejtésével. Az önismeret soha nem lehet negatív élményfeltárás, azaz retraumatizáció, hiszen az csak újabb adalék a már meglévő negatív fraktálemlékekhez. Az önismereti folyamatban alternatív, kedvező és megküzdést, megértést segítő élmények kialakítása a cél. A 150 óra során feldolgozandó témák, melyek sorrendjét és módszertanát a csoportvezető határozza meg: 1. Anamnézis, feltáró beszélgetés, ismerkedés a csoportban 2. Neurovegetatív mintázataink: pozitív forrásélményeink vizuális, gusztátoros, olfaktoros, akusztikus mintái. Az érin szerepe és hatása ránk. 3. Delegációink, sorskönyveink (mire küldettünk, mit vártak tőlünk, mivé legyünk? Ki választotta a nevünket? Stb.) 4. A biztonságos hely számunkra (hol és mi által vagyunk biztonságban? Ki a belső segítőnk? Segítő én részeink) 5. A bennünk élő gyermek (gyermekkorunk, ameddig az emlékezet elér, a mostani bennünk élő gyermek vágyai, fantáz 6. Vágyott anya és nőfigurák. Hogyan szeressenek? 7. Az apa. 8. Megbocsátás képessége: a megbocsátás, a megbékélés, a nyugalom. 9. Megküzdési módjaink 10. A teljesítmény: elvárások, gyermekkorunk iskolai élményei. Új megküzdések elvárások esetén. 11. Nemi identitásunk: gyermekkori élményeinktől a felnőtt nő és férfi szerepéig. Párkapcsolat és nehézségei. Intimitás 13

megküzdések. 12. Megküzdés destruktív érzelmeinkkel, affektusainkkal, impulzusainkkal. 13. Újjászületés háza, jövőkép 14. Felnőtti élet: küldetés, etika, amin nem változtathatok, amin dolgoznom kell, míg élek 15. A búcsú, az elválás, a változás motívumai. A fenti 15 témát bármely pszichoterápiás technikával meg lehet közelíteni egyénileg és csoportosan is. Tranzakció analízissel, csoportos (de egyénileg megélt) imaginatív módszerekkel, NLPvel, relaxációs és szimbólumterápiával, hipnózissal, pszichodrámával, stb. A kurzusnak elsősorban ajánlott irodalma van, adott félévben az oktató az önismereti témákhoz szorosan hozzátartozó forrásokat is megadhat. Bagdy, Emőke, Telkes, József (1990) Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest. Buda, Béla (1994) Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszicho kulturális és gyakorlati vetülete. Animula, Budapest. Buda, Béla (1998) Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében. Animula, Budapest. Muriel, James, Jongeward, Dorothy (2010). Nyerni születtünk. Gyakorlati útmutató az önismeret fejlesztéshez. Reneszánsz Kiadó. Budapest. Pintér Gábor (2015): Pszichoterápia és önismeret. http://www.morenocentrum.hu/index.php/tanulmanyokpintergabor/43oenismeretespszihoterapia Rudas, János (2001) Delfi örökösei. Önismereti csoportok elmélet, módszer, gyakorlatok. Új mandátum, Budapest. Rudas, János (2001): Önismereti csoportok. Animula, Budapest. Rudas J.(2011): Javne örökösei. Budapest, Oriold és Tsai. Yalom, I. (2001): A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Animula, Budapest 14

MPS1121 Pályaszocializáció és bevezetés a pszichoterápiás módszerek világába 2. Tantárgy felelőse: Dr. Császár Nagy Noémi N: 0 + 30 2 Dr. CsászárNagy Noémi Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: É Dr. Lajos Péter en választható tavaszi Ajánlott félév: II. házi dolgozat A pályaszocializációs képességfejlesztés során négy féléven keresztül ismerjük meg a pszichoterápia egyes módszereit. Az egyes módszereket szakirodalmak, esetek megbeszélésével, módszerdemonstrációval hozzuk élmény közelbe a pszichoterápia világából. A kurzust elvégző hallgatók elsajátítják a későbbi, posztgraduális képzésben abszolválható pszichoterápiás szakvizsgához szükséges elméleti és gyakorlati alapokat. Az egyes pszichoterápiás módszerek konkrét, pszichoterápiás esetismertetése, bemutatása, a technikák demonstrálása. Magyarországon jelenleg két csoportba soroltan tárgyalhatjuk a módszereket: I. PSZICHOTERÁPIÁS ÁLLAMILAG ELISMERT MÓDSZEREK: 1. Aktív analitikus pszichoterápia 2. Jungi komplex analitikus pszichoterápia 3. Csoport analitikus pszichoterápia 4. Dinamikus rövid pszichoterápia 5. Integratív pszichoterápia 6. Család és párterápia 7. Hipnoterápia 8. Individuál terápia 9. Mozgás és táncterápia 10. Gyermekpszichoterápia 11. Pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia (pszichoanalízis) 12. Pszichodráma 13. Relaxáció és szimbólumterápia (Autogén tréning és Katathym Imaginatív terápia ennek részeként) 14. Személyközpontú pszichoterápia 15. Viselkedés és kognitív terápia II. EGYÉB, államilag nem módszerspecifikusnak tekintett PSZICHOTERÁPIÁS MÓDSZEREK (melyek akkreditált továbbképzéshez kötöttek, de nem pszichoterápiák): 1. Szomatopszichoterápia 2. Szomatoanalízis 3. NLP Pszichoterápia 4. Logoterápia 5. Művészetterápia 6. Gestalt Terápia 7. Lovas pszichoterápia 8. Biblioterápia, irodalomterápia 9. Meseterápia 10. Családállítás Szakirodalmi feldolgozások, házidolgozatok, kiselőadások, módszerbemutatók Az oktató a bemutatott pszichoterápiás módszerhez tartozó szakirodalmat is megadhat. ANTALFAI, M (2016) Alkotás és kibontakozás. A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata. Oriold Books. Budapest. BACH, SH (2011) Hogyan csináljam? Gyakorlati praktikák kezdő pszichoanalitikusoknak és pszichoterapeutáknak. Lélekben Otthon Könyvek. Oriold Kiadó. Budapest. BAGDY, E. (2013) Álmok, szimbólumok, terápiák. Kulcslyuk Kiadó. Budapest. BAGDY, E., KORONKAI, B. (1988) Relaxációs módszerek. Medicina Könyvkiadó. Budapest. BAKÓ, T., BÍRÓ, S (szerk) (2001) Rövid dinamikus pszichoterápia. Animula Kiadó. Budapest. BÁNYAI É., BENCZÚR L. (Szerk.) A hipnózis és hipnoterápia alapjai. Szöveggyu jtemény. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 15 34. BARCZY, M. (2012) Csoportmódszerek alkalmazása a segítésben és a fejlesztésben. PsziKönyvek. Budapest. BOLDIZSÁR, I (2017) Meseterápia Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Magvető Kiadó. Budapest. BUDA B. (2004). Pszichoterápia, Akadémiai Kiadó, Budapest. 15

CASEMENT, P. (1999) Páciensektől tanulva. Animula Kiadó. Budapest. DAUBNER, B., DAUBNER, E. (2014) Integratív pszichoterápiaintehratív hipnoterápia. Daubner Kft. Budapest. ERDÉLYI, I. (2015) A lélek színháza A pszichodráma és az önismeret útjai. Károli Könyvek. L Harmattan Kft. Budapest. ERICKSON, M.H., ROSSI, E.L., ROSSI, S.I. (1976) A hipnózis valósága. Animula Kiadó. Budapest. FLASKAY, G (2010) Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó. Budapest. FRANKL, V. (2005). A könyv, mint terápiai eszköz. in: Victor Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Jel Kiadó 2005. FÜLÖP, G. (1985) Csoportterápia. Fórum Könyvkiadó. FREUD, S (2016). Pszichoanalízis. Helikon Zsebkönyvek. Budapest. GERŐ, ZS. (2001) A gyermek pszichoterápia elmélete és gyakorlata 1. 2. 3. ELTE BTK Könyvkiadó. Budapest. HARMATTA, J., BAGOTAI, T., KURIMAY, T., PINTÉR, G., VÉRTES, G. (2005) A pszichoterápiás módszerek szakmai protokollja. Grafológiai Intézet Kft. Budapest. HARTJE, W.C. (2012) LovasterápiaLovasakadémia 18. Gyógypedagógiai lovaglás, lovas pszichoterápia. Mezógazdasági lapés Könyvkiadó. Budapest. HÁSZ, E. (1995) Irodalomterápia I. Szöveggyűjtemény. Budapest, GondolatAnimula Kiadó. JUNG, C. G. (2002). A pszichoterápia gyakorlata. Scolar Kiadó. Budapest. KRAPF, G. (1992) Az autogén tréning gyakorlata. Springer Hungarica, Budapest. LEUNER, (2012) A katatím imaginatív pszichoterápia alapjai. Animula Kiadó. Budapest. MEARNS, D., THORNE, B., (2011) A személyközpontú pszichoterápia és tanácsadás a gyakorlatban. Oriold Kiadó. Budapest. MINUCHIN, S. (2006) Családok és családterápia. Animula Könyvkiadó. Budapest. NAGY, M (2013) Csoportanalitikus mozgástáncterápia. Oriold Kiadó. Budapest. O CONNOR, J., SEYMOUR, J. (2014) NLPSegítés egymás és önmagunk megértéséhez. Bioenergetic Kiadó. Budapest. ORBAN, P. (2017) Az archetípusok és alkalmazásuk a családállításban. Bioenergic Kiadó. Budapest. PERCZEL, D., MÓROTZ, K (2010) Kognitív viselkedésterápia. Medicina Könyvkiadó. Budapest. PERLS, F. (2004) A Gestaltterápia alapvetése. Ursus Libris. Budapest. PETZOLD, H., RAMIN, G (2002) Gyermek pszichoterápia. Osiris Kiadó. Budapest. PROCHASKA, J.O. NORCROSS, J.C. (2010). A pszichoterápia rendszerei. Animula Kiadó. Budapest. SÁRKÁNY, P., ZSÓK, O. (szerk)(2010). A logoterápia alapjai. Jel Könyvkiadó. Budapest. SCHÜTZENBERGER, A.A. (2016) Ősszindróma. Transzgenerációs pszichoterápia és családfa rejtett kötelékei. Medicina Könyvkiadó. Budapest. SIMON, L (szerk) (1996) Pszichoterápia. Propedeutika 1. VIKOTE Könyvek. Budapest. SZŐNYI G. (szerk.) A pszichoterápia tankönyve. Harmadik, átdolgozott, bo vített kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt, 290297. SZŐNYI G.FÜREDI J. (szerk.) (2002): Pszichoterápia, Medicina, Budapest. TOTTON, N. (2015) Egy bevezetés a szomatopszichoterápiába. Oriold és tsa Kiadó. Budapest. UNOKA, ZS., PUREBL, GY., TÚRY, F., BITTER, I. (szerk) (2012) A pszichoterápia alapjai. Semmelweis Kiadó. Budapest. VÉRTES G. (2015) (szerk.) Hipnózis, hipnoterápia. 2. Javított, bővített kiadás. Medicina Könyvkiadó. Budapest. WATZLAWICKWEAKLANDFISCH (1989) Változás. Családterápiás Sorozat 13. Animula Kiadó. Budapest. YALOM, I.D. (2001). A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Animula Könyvkiadó. Budapest. ZEITLINGER, K.E. (1991) A psziochodráma terápia tételeinek elemzése, pontosítása és újrafogalmazása J.L.Moreno után. Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet és Párbeszéd Alapítvány. Budapest. 16

Dr. Császár Nagy Noémi Dr. Császár Nagy Noémi Dr Szabó Gergely Dr. Kovács Zsófia (jogász) MPS0190 Pszichológus etika és szakmai jogi ismeretek N: 30 + 0 Tantárgy besorolása: 2 Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: III. V vizsga + beadandó dolgozat A kurzus a BA szintű etika és jog kurzus folytatása, annak anyagára szervesen épül. Megismerteti a hallgatókkal a klinikai és egsészégpszichológiai, azaz az alkalmazott pszichológia specifikus etikai és jogi problémáinak körét. Speciális hangsúlyt kap a pszichológus tevékenysége egy teamen belül, a csoportdinamika, illetve a jó szakmai együttműködés(ek) belső és külső feltételei. A jogi ismeretek körében a kurzus által átadott ismeretek kiterjednek a pszichológus, különösen a gyakorló pszichológus tevékenységének szabályozására, a praxisjog specifikus kérdéseire az egészségügyben és a magánrendelésben, valamint a 2017ben még nem létrejött Pszichológus Kamara speciális kompetenciaterületeire. A kurzus továbbá foglalkozik a pszichológus szakértői tevékenység szabályozásával is. Etikai kérdések: A titoktartás problémája. Milyen esetekben oldható fel a titoktartás? Kettős kapcsolat: kapcsolattartás a pácienssel, hozzátartozókkal, kollégákkal, más szakmák képviselőivel Szakmai kompetenciahatárok az egyes szakpszichológusok és a társszakmák esetében Klinikai és terápiás etikai kérdések Etikai vétségek a klinikai gyakorlatban Jogi kérdések: A pszichológiai tevékenységre vonatkozó fontosabb jogszabbályok A pszichológusokkal együttműködő hatóságok szervezeti struktúrája, működése. Jogalkalmazó szervek. Jogforrások rendszere A pszichológus szakértői tevékenysége. A teszthasználat szakmai és etikai kérdései. Kutatásetika (speciálisan az egészségügyben): Az információ szabályozása. Az etikai engedélyezés folyamata. A pszichológusképzés és továbbképzés felépítése; jogi szabályozása. A pszichológusképzés optimális ütemezése. A szinten tartó továbbképzéssel kapcsolatos követelmények. Praxisjog. A magánrendelés szabályozása. A klinikai pszichológia és a teszthasználat oktatásának szabályozása. A kiképző terapeuták, képző egyesületek alapításának szabályozása. Az információáramlás szabályozása: alkalmasságvizsgálat, Internet, kollegiális együttműködés, kliensek hozzátartozói Év végi írásbeli kollokvium, évközi ZH lehetséges Pszichológusok Etikai Kódexe Letölthető pdf formátumban: http://mpt.hu/wpcontent/uploads/2014/10/pszichol%c3%b3gusokszakmaietikaik%c3%b3dexe.pdf A pszichoterapeuták etikai kódexe. In: Pszichoterapeuta Kiskáté (2006) Psychoeducatio Léleknevelés Alapítvány. p. 6468. És az ÓRÁN ELHANGZOTTAK Valamint a vonatkozó jogszabályok hatályos szövegének megfelelő részei összegyűjtve, ázattal ellátva. Blasszauer B. (1999) Orvosi Etika. Medicina Kiadó. Budapest. p. 3643, 59111, 121159. Kovács József (2007): Bioetikai kérdések a pszichiátriában és a pszichoterápiában. Medicina. Budapest. Varga, K. (2009): Pszichológus etika 99 dilemma tükrében. Medicina, Budapest Az oktató a félév anyagához speciális, a szakma vonatkozásában releváns jogszabályok ismeretét követeli meg. 17

Dr. habil. Kiss Paszkál MPSIP 1110 Bevezetés a társadalomlélektanba, közösségi pszichológiába N: 30 +0 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Dr. habil. Kiss Paszkál V őszi Ajánlott félév: I. szóbeli/írásbeli A tárgy bevezetést nyújt az emberi viselkedés társadalmi, közösségi kereteibe, azt vizsgáljuk, miként formálja a tágabbszűkebb szociális környezetünk az emberi viselkedést, pszichológiai folyamatokat. A kurzus célja, hogy a rendszerszemléletű szociálpszichológiai megközelítés eredményeit és lehetőségeit együtt elemezzük a különféle társadalmi intézmények vizsgálatában (család, munkaszervezet, politikai nyilvánosság). A társadalmi keretek között kiemelt figyelmet fordítunk a családra, a munkaszervezetekre, társadalmi nyilvánosság, közvélemény alakulására, a nézetek szerveződésére. A csoportdinamika, a rendszerelméleti megközelítés klasszikus példáiból indulunk ki (Lewin, Bibó) az alkalmazott szociálpszichológiai területeken vizsgáljuk a modern formáikat (pl. családi tanácsadás, szervezeti magatartás és kultúra, közgondolkodás, csoportközi viszonyok vizsgálata). elearning felületen: óravázlatok, szakirodalmi források. Lewin, K. (1975) A házassági konfliktus háttere. In Csoportdinamika.Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 195 215.o. Bibó István (1986/1948) Eltorzult alkat, zsákutcás történelem. In Huszár Tibor (szerk.) Bibó István válogatott tanulmányok II. kötet. Budapest: Magvető Kiadó. 569619.o. Himmelweit, H. T. (1990) Societal psychology: Implications and scope. In Himmelweit, H. T., Gaskell, G. (szerk.) Societal Psychology. London: Sage. 17 45. Rappaport, J. & Seidman, E. (2000) Handbook of community Psychology. New York: Springer. 18

Dr. Harsányi Szabolcs Gergő Dr. Harsányi Szabolcs Gergő MPSIP 1121 Közösségfejlesztés és mentális egészség N: 0 + 30 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: É őszi Ajánlott félév: I. gyakorlati jegy A kurzus célja, hogy áttekintést adjon a pozitív pszichológiáról. Elsősorban az alkalmazott területekre fókuszálva azt mutatjuk be, hogy a pozitív pszichológia hogyan járulhat hozzá a szűkebb, illetve a tágabb közösségek (pl. család, munkahely, társadalom) optimális működéséhez és virágzásához. A pozitív pszichológia múltja, jelene és jövője. Jóllét, boldogság, pozitív érzelmek. Az erények és erősségek rendszere. Megbocsátás. Hála, remény, optimizmus. Mindfulness. Pozitív kapcsolatok. Az anyagiasság és hatásai. Alkalmazott pozitív pszichológia. Pozitív pszichológia a munkahelyen. Pozitív pszichológia az iskolában. Pozitív pszichológia a klinikumban. Pozitív pszichológia és a jó társadalom Fredrickson, B. (2011) A pozitív érzelmek lássgyarapíts elmélete. In.: Csíkszentmihályi, M. Csikszentmihalyi, I.S. (szerk.) Élni jó! Tanulmányok a pozitív pszichológiáról. Akadémiai Kiadó, Budapest, 114 137. Oláh A. (2012) A pszichológia napos oldala. Magyar Pszichológiai Szemle, 67 (1), 4 18. Oláh A., KapitányFövény M. (2012) A pozitív pszichológia tíz éve. Magyar Pszichológiai Szemle, 67 (1), 19 45. Peterson, C. (2011) Az Erősségek Osztályozása a Működő Értékek (Values In Action, VIA) szempontjából. In.: Csíkszentmihályi, M. Csikszentmihalyi, I.S. (szerk.) Élni jó! Tanulmányok a pozitív pszichológiáról. Akadémiai Kiadó, Budapest, 39 67. Seligman, M. (2011) Flourish élj boldogan! Akadémiai Kiadó, Budapest, 1248, 159 245 Szondy M. (2011) Pozitív pszichológia: perspektívák és kihívások a pszichológia egy új (?) területén. In. Császár, N. Demetrovics, Zs. Vargha, A. (szerk): A klinikai pszichológia horizontja, Károli Könyvek, KRE és L Harmattan Kiadása, Budapest Szondy M. (2011) Optimizmus, életminőség és pozitív pszichoterápia. Magyar Pszichológiai Szemle, 66 (1), 201221. Szondy M. (in press) A tudatos jelenlét pszichológiája. Kézirat Seligman, M.A. (2008) Autentikus életöröm. Laurus Kiadó, Budapest Lybomirsky, S. (2008) Hogyan legyünk boldogok? Ursus Libri, Budapest Szondy M. (2010) A boldogság tudománya. Jaffa Kiadó, Budapest Szondy M. (2012) Megélni a pillanatot. Mindfulness, a tudatos jelenlét pszichológiája. Kulcslyuk Kiadó, Budapest 19

Dr. Harsányi Szabolcs Gergő Dr. Harsányi Szabolcs Gergő N: 30 + 0 MPSIP 1140 Családszociológia 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: V en választható őszi Ajánlott félév: I. szóbeli vizsga A kurzus célja a család társadalomban betöltött szerepének megismerése. A családi kapcsolatok alakulását demográfiai, társadalomtörténeti, szociológiai és szociálpolitikai aspektusból vizsgáljuk, különös tekintettel az aktuális nemzetközi és országi tendenciák bemutatására. A népesedés folyamatai, a népességszám jelenkori kérdései. A család funkciói és a családi szerepek. Férfinői szerepek és a gyerekvállalás. Új szocializációs elméletek. Családi és kortársi hatások a személyiség alakulására. Életút, életszakasz: az életút biológiai és társadalmi fogalma, megváltozott egyéni és családi életszakaszok. A párválasztás szociológiája: párkapcsolati formák jelenkori változatai, homogámia és heterogámia, párválasztás és társadalmi mobilitás. Tartós párkapcsolatok fejlődése, életútbeli szakaszai és a konfliktusai. A kapcsolati dezorganizáció és házasságbomlás problémái: különélés és válás. Egyszülős családok, mozaikcsaládok. A gyerekek családi helyzete: a nemzedéki szocializáció gyakorlata, a nevelési elvek és normák változásai. A család és iskola kapcsolata, szülők és a gyerekek kortárskapcsolatai, nemzedékek közötti kapcsolatok, nagyszülők. Családon belüli konfliktusok, erőszak a családban. Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába (több kiadás). Osiris, Budapest, 393426. Monostori Judit Őri Péter S. Molnár Edit Spéder Zsolt (szerk.) (2009): Demográfiai Portré 2009. KSH, Budapest. Őri Péter Spéder Zsolt (szerk.) (2012): Demográfiai Portré 2012. KSH, Budapest. Somlai Péter (2013): Család 2. 0. Napvilág, Budapest, 105207. A TÁRKI témába vágó kutatási jelentései. Bukodi Erzsébet (2005): Partnerszelekció a házasságokban és az élettársi kapcsolatokban. Demográfia 23, 218 254. CsehSzombathy László (1979): Családszociológiai problémák és módszerek. Gondolat, Budapest. CsehSzombathy László (1985): A házastársi konfliktusok szociológiája. Gondolat, Budapest. Herczog Mária (2007): Gyermekbántalmazás, Complex, Budapest. Kapitány Balázs (2010): A kései gyermekvállalás kockázatai. Korfa Online 2010/2. www.demografia.hu Kapitány Balázs (2012): Látogató párkapcsolatok Magyarországon. Szociológiai szemle, 1, 429. Lőrincz László (2006): A vonzás szabályai. Hogyan választanak társat az emberek? In: Szociológiai Szemle, 2. 96110. Nagy Ildikó Pongrácz Tiborné Tóth István György (szerk.) (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről 2001. TÁRKI, Budapest. Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete. Gondolat, Budapest. Spéder Zsolt (2005): Az európai családformák változatossága. Párkapcsolatok, szülői és gyermeki szerepek az európai országokban az ezredfordulón. Századvég 3, 347. Spéder Zsolt (szerk.) (2003): Család és népesség itthon és Európában. Századvég, Budapest. Tóth Olga (1999): Erőszak a családban. TÁRKI Társadalompolitikai tanulmányok 12. http://www.tarki.hu/adatbankh/kutjel/pdf/a396.pdf Tóth Olga (2007): Fiatalok párkapcsolatai történelmi háttérrel. In: Új ifjúság: szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről (szerk. Somlai Péter), Budapest, Napvilág, 81109. Vaskovics László (2000): A posztadoleszcencia szociológiai elmélete. Szociológiai Szemle, 10, 4, 320. 20