A KEMECSEI REFORMÁTUS HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA ÉS TIPEGŐ BÖLCSŐDE ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KEMECSEI REFORMÁTUS HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA ÉS TIPEGŐ BÖLCSŐDE ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Székhelye: 4501 Kemecse Móricz Zs. u. 24. 2017 1

Tartalomjegyzék Pedagógiai program készítését meghatározó jogszabályi háttér... 4 Előszó... 5 1.Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda bemutatása... 6 2. Az óvodai nevelés feltételrendszere... 7 2.1. Személyi feltételek... 7 2.2. Tárgyi feltételek... 8 ÓVODA... 8 3. Az óvodai nevelés rendszere... 20 3.1.Az óvodai nevelés célja... 20 3.2. Gyermekkép... 21 3.3. Óvodakép... 21 3.4. Pedagóguskép... 22 3.4.1. A református óvoda dolgozóival szembeni elvárások... 23 3.5. Szülőkép... 24 3.5.1. Együttnevelés a szülőkkel... 24 4. Az óvodai nevelés feladatai... 25 4.1. Az egészséges életmód alakítása... 25 4.1.1. A környezettudatos magatartás megalapozása... 27 4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 28 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 32 5. Az óvodai élet megszervezése... 34 5.1.Óvoda kapcsolatai... 36 5.1.1. A gyermekek... 36 5.1.2.Szülő... 37 5.1.3.Az óvoda további kapcsolatai... 38 5.1.3.1. Kapcsolat a Bölcsődével... 38 5.1.3.2. Óvodákkal való kapcsolattartás... 38 5.1.3.3. Az iskolával való együttműködés... 38 5.1.3.4.Az óvoda és a fenntartó gyülekezet kapcsolata... 39 5.1.3.5. Kapcsolat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal... 39 5.1.3.6. Kapcsolat az egészségügyi ellátó rendszerrel... 39 5.1.3.7. A pedagógiai szakmai szolgáltatás... 40 5.1.3.8. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat... 40 5.1.3.9. Pedagógiai szakszolgálatokkal... 40 5.1.3.10. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel... 41 6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai... 41 6.1. Játék... 41 6.2. Munka jellegű tevékenységek... 44 6.3. Tevékenységekben megvalósuló tanulás... 48 6.3.1. Esztétikai nevelés:... 51 6.3.2. Hitéleti nevelés... 51 6.4.Verselés, mesélés... 54 6.5.Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 57 6.5.1.A zenei nevelés helye a keresztyén nevelésben... 60 2

6.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 62 6.7. Mozgás... 66 6.8. A külső világ tevékeny megismerése... 71 6.8.1. Környezet megismerése... 72 6.8.2. Matematikai tartalmú tapasztalatok... 77 6.8.3. Óvodánk ünnepei, rendezvényei... 79 6.8.3.1.Az ünnepek személyiségformáló szerepe, nevelő hatása... 80 6.8.3.2. A jeles napok műsorkészítésének elvei, kritériumai... 81 6.8.3.3. Hagyományápolás lehetőségei óvodánkban... 82 6.8.3.4. Emberélet fő fordulóihoz, ünnepi alkalmaihoz fűződő népszokások tartalmi elemei... 85 7.Integrált nevelés... 88 7.1. A sajátos nevelési igényű gyermekbefogadásnak, nevelésének, fejlesztésének módszertani szempontjai 88 7.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek... 90 7.3.Kiemelt figyelmet igénylő gyermek... 91 7.4.Tehetséges gyermekek nevelése... 91 7.5. Az óvodai fejlesztő program megszervezése... 91 8.A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység... 93 9. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére... 94 10.Gyermekvédelem az óvodában... 95 11. A Nemzetiség kultúrájának és hagyományainak ápolásával kapcsolatos feladatok... 98 12. A szülők által igényelhető, nem kötelező egyéb szolgáltatások... 102 13. Tartalmi munkánk alapdokumentumai:... 104 14. Érvényességi rendelkezés... 106 Legitimációs záradék... 107 Idézetek jegyzéke:... 108 Felhasznált irodalom:... 109 3

Pedagógiai program készítését meghatározó jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 1995. ÉVI I. TÖRVÉNY A Magyarországi Református Egyház Köznevelési Törvénye (az 1998. évi I.; a 2005. évi II. és a végrehajtási utasítással, továbbá a 2013. évi V. tv átfogó módosításaival egységes szerkezetben) A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól Az 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról Az 1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Alapító Okirat Óvodai nevelés országos alapprogramja Református óvodai keretprogram 4

Előszó Áldás! Békesség! Ezzel a köszöntéssel fogadjuk a Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda intézményébe érkezőket. A református alapfokú oktatási intézményünk alapításának éve: 2017. Az intézményünk neve: Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda. Városunkban 2017. szeptember 01-vel először üzemel református óvoda. Nagy fordulópont ez az életünkben, hiszen nem tudjuk mit vár el a Fenntartó tőlünk és gyermekeinktől. A városunkban a vallás szerint egyenlőnek mondható a katolikus és a református vallásúak száma. 5

Elfogadni egy másik embert olyannak amilyen, valójában ez a szeretet egyik megnyilvánulása. Érezni, hogy elfogadnak bennünket ez azt jelenti, Hogy érezzük szeretnek minket. (1) 1.Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda bemutatása Óvodánk története: Intézményünk Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében Nyíregyházától 15 km-re található Kemecse Város centrumában. Bejegyzett óvodánk már 1951 szeptemberétől van. Az 1980-as évek végén végbement politikai és gazdasági változások eredményeként megváltozott az óvoda létének és működésének feltétele. Az 1985-ös oktatási törvény legális lehetőséget adott az újabb nevelési irányzatokat kipróbáló, speciális szülői igényeket kielégítő szolgáltatások elindítására, kipróbálására. A program megerősíti, hogy a gyermek legfőbb tevékenysége a játék, ami egésznapi tevékenységét hatja át. Elvárásként fogalmazódik meg a differenciált fejlesztés, tehetséggondozás. Az ONP átdolgozásra került. 1996-ban megjelent az óvodai nevelés országos alapprogramja. 1999 szeptemberétől intézményünk saját maga által megírt és elfogadtatott helyi nevelési program alapján végezte nevelő-oktató munkáját. A 2008/2009-es nevelési-oktatási évtől a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében bevezetésre került az integrációs program, melynek értelmében módosult a Helyi Óvodai Programunk is. Hangsúlyossá vált a szociális funkció és a gyermekek egyéni fejlődéséhez igazodó differenciált nevelés. Településünkön igen magas a munkanélküli és a közmunka programban dolgozók száma. E tényező a család anyagi, szociális érzelmi biztonságára negatívan hat, és sajnos érzékelhető a gyermeknevelésben is. Sok a csonka és a felbomlott család. E gondterhelt családi életritmusban kevés idő jut a gyermekekkel való kellemes együttlétre, játékra, nevelésre. Az 1990-es évektől kezdve a magyarországi társadalmi-politikai változások lehetővé tették történelmi egyházainknak nevelési és oktatási intézmények fenntartását. Nálunk 2017. évben került erre sor, mivel a Kemecse Város Önkormányzata 58/2017.(V.24) sz. képviselőtestületi határozattal döntött a Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda és Tipegő Bölcsőde elnevezésű intézmény jogutód nélküli megszüntetéséről és a fenntartói jogát 2017. szeptember 1. napjával átadja a Kemecsei Református Egyházközség részére. Csiri-Biri Alapítványunk, melyet 1998-ban hoztunk létre egyházi keretek között is életképes, ezért továbbra is szeretnénk eredményesen működtetni. Az óvoda sajátos arculatát a kiegészítettük a református hit szellemiségével. Programunk készítésekor az Egyházkerület jól működő református óvodáinak tapasztalataira, azok programjaira építettünk (Nagyhalászi Református Óvoda, Újfehértói Református Iskola és Óvoda). Szeretnénk a programunkba új elemeket beépíteni, ami sajátossá, egyedivé teszi a 6

mi óvodánkat is. Legfontosabb feladatunknak a keresztyén értékek közvetítését, a magatartási, viselkedési szokások alakítását emeltük ki. Nehézséget okozott, hogy nem volt választási lehetőség sem a szülőknek, sem a dolgozóknak, mivel a településen 2017. szeptember 1-től csak Református Óvodai hitélet szerint folyik az óvodai nevelés. Így sokkal nagyobb próbatétel mindenki számára, hiszen nem mindenki gyakorolja a Református hitélet szellemiségét. Ezt nekünk is tanulnunk kell. Óvodánk hat csoporttal működik. A csoportok kialakítása az életkor és a partnerek igénye alapján történik. Így megtapasztalhatjuk mindkét szervezeti keret áldásait és nehézségeit is. Úgy szervezzük az óvodai életünket, hogy a szülők szívesen részt vegyenek közös programjainkon, fogadják el az óvoda által képviselt értékeket a gyülekezeti életbe való bekapcsolódást. A szeretet minden eszközével törekedjen a gyülekezet és az óvodapedagógus arra, hogy a családok hitből éljenek. Jelenlegi helyzetünkben a legtöbb család önmagában nem képes felvállalni az evangélium szerinti nevelést, ezért a keresztyén hitben való nevelés-tanítás első lépcsőfoka óvodánk lehet. A helyi nevelési programunkat ajánljuk Kemecsei Református Egyházközség Presbitériumának valamint a jelenlegi és leendő szülőknek, pedagógusoknak és minden kedves olvasónak. 2. Az óvodai nevelés feltételrendszere. 2.1. Személyi feltételek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját,anyanyelvét. A nevelő, oktató munkát 13 fő szakképzett óvodapedagógus látja el. A nevelő-oktató munkát segíti 2 fő pedagógiai asszisztens és 6 fő dajka (szakképzett), és egy óvodatitkár Szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógusok: Fejlesztő pedagógus Egészségfejlesztő, mentálhigiénikus óvodapedagógus Gyermek,- ifjúság, és családvédelem pedagógiája Közoktatás vezető Gyógytestnevelés 7

2.2. Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről rendelkezik. ÓVODA (a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodára vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben külön feltüntetve) I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A B C 1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés Rendelkezésre áll 2. csoportszoba gyermekcsoportonként 1 gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában is 3. gyermekágy/fektető tároló helyiség 4. tornaszoba, sportszertárral óvodánként (székhelyen és telephelyen) valamennyi gyermekágy tárolására alkalmas) csoportonként 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 a csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m 2 /fő A tornaszoba kialakítása kötelező. Amennyiben további tornaszoba kialakítása válik szükségessé, úgy a gyermekek számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más a 6 csoportszobából 2 alapterülete kevesebb, mint 2 m 2 /fő 5 nincs 8

5. logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 6. óvodapszichológusi helyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 ha az óvodapszichológus alkalmazása kötelező óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 7. játszóudvar óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött megállapodás alapján is biztosítható a tornaszoba vagy tornaterem helyiség használata. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani. gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában a logopédiai és az egyéni foglalkoztatókat külön kell kialakítani Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában helyben alakítandó ki. közterületen, iskolában is kialakítható, ha adott időben biztosítható a kizárólagos használat az óvoda részére nincs 2 8. intézményvezetői iroda óvoda székhelyén és azon a telephelyen, amelyen az intézményvezetőhelyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása nem kötelező 1 9. intézményvezetőhelyettesi iroda 10. tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes ha az óvodában intézményvezetőhelyettes alkalmazása kötelező (székhelyen és telephelyen) 1 Ha az óvodában tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1 11. óvodatitkári iroda ha az óvodában az óvodatitkár alkalmazása kötelező óvoda székhelyén 1 gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani 1-1 nincs Ha óvodában az Nkt. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően előírt, a feladatellátáshoz szükséges hely a tagintézmény-, intézményegységvezetőnincs 9

12. nevelőtestületi és könyvtárszoba óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 13. általános szertár/raktár óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 14. többcélú helyiség (szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására alkalmas helyiség) 15. orvosi szoba, elkülönítő szoba óvodánként (székhelyen vagy telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba abban az esetben alakítható ki a nevelőtestületi szobával együtt, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba legalább 500 könyvtári dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvodapedagógusok felkészüléséhez. Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az óvodaegészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint a gyermekek ellátása - aránytalan teher és többletköltség nélkül a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani. 16. gyermeköltöző gyermekcsoportonként 1 Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen. 17. gyermekmosdó, WC helyiség gyermekcsoportonként 1 (WC - nemenként 1) Gyermeklétszám figyelembevételével. Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen és ott ahol mozgáskorlátozott gyermeket nincs 1 nincs nincs Mindkét óvodában a folyosón 3 10

18. felnőtt öltöző óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2 19. felnőtt mosdó óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1 20. felnőtt WC helyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1 21. felnőtt zuhanyzó óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 22. mosó, vasaló helyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 23. szárító helyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 24. felnőtt étkező óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 25. főzőkonyha óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 26. melegítő konyha óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 27. tálaló-mosogató óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 28. szárazáru raktár óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 29. földesárú raktár óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 nevelnek, az akadálymentes WC kialakítása is kötelező. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. Alkalmazotti létszám figyelembevételével. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol a szárító helyiség a mosó, vasaló helyiséggel együtt kialakítható. Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. Nincs Nincs 1-1 Nincs Nincs Nincs Nincs 1-1 1-1 11

30. éléskamra óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 31. karbantartó műhely óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 32. kerekesszék tároló óvodánként (székhelyen és telephelyen) szintenként 2 33. ételhulladék tároló óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek. 34. A fogyatékosság jellege szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, tervezési program többet is előírhat. 1 II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A B C 1. 1. Csoportszoba 2. óvodai fektető gyermeklétszám szerint 1 3. gyermekszék (ergonomikus) gyermeklétszám szerint 1 4. gyermekasztal gyermeklétszám figyelembevételével 5. fényvédő függöny ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben 6. szőnyeg gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben 7. játéktartó szekrény vagy polc gyermekcsoportonként 2, sajátos nevelési igényű gyermek esetén további 1 8. könyvespolc gyermekcsoportonként 1 Mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács). Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével. 155 165 Mozgássérült, látás- és 42 középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes óvoda asztalok. ablakonként 1 12 6 9. élősarok állvány gyermekcsoportonként 1 Nincs 12

10. textiltároló és foglalkozási eszköztároló szekrény 11. edény- és evőeszköztároló szekrény gyermekcsoportonként 1 óvodánként 1-1 gyermekcsoportonként 1 óvodánként 1-1 12. szeméttartó gyermekcsoportonként 1 6 13. 2. Tornaszoba 14. tornapad 2 Nincs 15. tornaszőnyeg 1 1-1 16. bordásfal 2 Nincs 17. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet 18. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések 1 1-1 három gyermek egyidejű foglalkoztatásához 19. 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 20. a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök 21. tükör (az asztal szélességében) Ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel; a pedagógiai programban foglaltak szerint. A pedagógiai programban foglaltak szerint. Nincs 1 1-1 22. Asztal 1 1 23. Szék 2 Egy gyermek, egy felnőtt. 2 24. Szőnyeg 1 1 25. játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is alkalmas polc 26. 4. óvodapszichológusi szoba 27. Asztal 1 28. Szék 4 29. Szőnyeg 1 1 Gyermeklétszám szerint 30. Könyvek, iratok tárolására is alkalmas polc 31. 5. Játszóudvar 1 32. kerti asztal gyermekcsoportonként 1 Nincs 33. kerti pad gyermekcsoportonként 2 5 13

34. Babaház gyermekcsoportonként 1 5 35. udvari homokozó gyermekcsoportonként 1 3 36. Takaróháló homokozónkként 1 A homokozó használaton kívüli lefedéséhez. 37. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök 38. 6. Intézményvezetői iroda V. rész szerint Nincs 39. íróasztal és szék 1-1 óvodánként 1-1 40. tárgyalóasztal, székekkel 1 1-8 41. Telefon 1 1-1 42. Fax 1 43. Könyvszekrény 1 Nincs 44. Iratszekrény 1 1 45. Elektronikus adathordozó szekrény 46. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal 1 1 felszerelés 6 47. számítógépasztal és szék 1-1 5-5 48. 7. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, óvodatitkári iroda 49. (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) 50. íróasztal és szék 1-1 51. Iratszekrény 1 52. Telefon 1 Közös vonallal is működtethető. 53. számítógépasztal és szék 1-1 54. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal 55. 8. Nevelőtestületi szoba 1 56. fiókos asztal, ami egyben eszköz előkészítő munkaasztal is pedagóguslétszám szerint 1 57. Szék pedagóguslétszám szerint 1 58. könyvtári dokumentum 500 Az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez. 14

59. Könyvszekrény 2 Legalább ötszáz könyvtári dokumentum tárolásához alkalmas legyen. 60. Fénymásoló 1 61. Tükör 1 62. 9. Többcélú helyiség 63. tárgyalóasztal székekkel 1 64. 10. Orvosi szoba, elkülönítővel berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint Amennyiben az óvodaegészségügyi szolgálat az óvodában megszervezett, biztosított. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, helyben biztosítva. Nincs 65. 11. Gyermeköltöző 66. öltözőrekesz, ruhatároló, fogas gyermeklétszám figyelembevételével 67. Öltözőpad gyermeklétszám figyelembevételével 68. 12. Gyermekmosdó, WC helyiség 69. Törülközőtartó gyermeklétszám figyelembevételével öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló 70. Falitükör mosdókagylónként 1 6 165 szekrény + pad elegendő 165 71. rekeszes fali polc (fogmosótartó) gyermeklétszám figyelembevételével 6 III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK A B C 1. egyéni tisztálkodó szerek gyermeklétszám szerint 1 fésű, fogkefe, fogmosópohár 165 2. tisztálkodó felszerelések mosdókagylónként 1 ruhakefe, körömkefe, szappantartó Nincs 3. Fésűtartó csoportonként 1 Nincs 4. Törülköző felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3 5. Abrosz asztalonként 3 asztalonként 2 6. Takaró gyermeklétszám szerint 1 7. ágyneműhuzat, lepedő gyermeklétszám szerint 3-3 10 15

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A B C 1. szennyes ruha tároló óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 2. mosott ruha tároló óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 3. Mosógép óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 4. Centrifuga óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 5. Vasaló óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 6. Vasalóállvány óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 7. Szárítóállvány óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 8. Takarítóeszközök óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 9. kerti munkaeszközök, szerszámok óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1-1 ha a mosás helyben történik ha a mosás helyben történik ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna 10. Hűtőgép óvodánként 1 2 11. Porszívó óvodánként 1 2 Nincs Nincs 2 2 2 2 1-1 V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK A B C 1. 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) 2. különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben csoportszobai és udvari eszközök külön-külön játékfajtánként elegendő, mozgásos játék 10 % 16

3. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök 4. ének, zene, énekes játékok eszközei 5. az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei 6. értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök 7. ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök 8. a természeti-emberitárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok 9. munka jellegű tevékenységek eszközei gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben 10. 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök csoportszobai és udvari eszközök külön-külön az óvoda pedagógiai programja szerint az óvoda pedagógiai programja szerint az óvoda pedagógiai programja szerint az óvoda pedagógiai programja szerint az óvoda pedagógiai programja szerint az óvoda pedagógiai programja szerint elegendő 10% 10% 10% elegendő elegendő nincs 11. Televízió óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 12. magnetofon/cd lejátszó/hangfalak 13. diavetítő vagy projektor óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 14. Vetítővászon óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 15. hangszer (pedagógusoknak) 16. hangszer (gyermekeknek) 17. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések három csoportonként 1 6 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 gyermekcsoportonként, a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben az óvoda pedagógiai programja szerint az óvoda pedagógiai programja szerint sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő óvodában; az óvoda pedagógiai programja szerint 18. projektor vagy írásvetítő 1 1 6 1 1 1-1 10% 30% 17

VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A B C 1. 1. Beszédfogyatékosok 2. tükör 120 X 180 cm csoportonként 1 3. logopédiai alapkészlet csoportonként 1 4. 2. Hallási fogyatékosok 5. Dallamíró csoportonként 1 6. hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés 7. vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék 8. a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó 9. nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz 10. szurdologopédiai eszközök óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 gyermeklétszám szerint 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 csoportonként 1 abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el és a gyermekek száma nem éri el a tizenhármat, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében 18

11. 3. Látási fogyatékosok 12. Olvasótelevízió gyermeklétszám figyelembevételével 13. hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgő labda gyermeklétszám szerint 1 gyengénlátók, aliglátók számára VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK A B C 1. étel-mintavétel (üvegtartály) készlet óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 2. Elsősegélyláda óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 3. gyógyszerszekrény (zárható) 4. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha 5. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben étel kiosztása folyik a közegészségügyi előírások szerint a közegészségügyi előírások szerint külön jogszabályban meghatározottak szerint külön jogszabályban meghatározottak szerint 6. tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint 5 1-1 készlet 1-1 nincs köpeny, papucs köpeny, papucs 19

3. Az óvodai nevelés rendszere 3.1.Az óvodai nevelés célja Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában és a Református Óvodák keretprogramjában foglaltakkal összhangban, a helyi nevelési programunk elkészítésénél a keresztyén világkép kialakítását, a keresztyén erkölcs megalapozását, a Bibliai integrációt tartjuk szem előtt. A hitéleti nevelés és az a tény, hogy az egész napot áthatja ez a légkör, a gyermekek pozitív személyiségének kialakítását segítik elő. Keresztény nevelésünk célja a harmonikusan fejlődő személyiség kialakítása, valamint a keresztény értékrend átadása, mely elsősorban a gyermek lelki életére irányul, de átszövi azáltalános nevelési feladatokat és a közösségi nevelést is. Alapelveink a nevelésben Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szolgálat. A gyermek játékos tevékenységére épülő tanulás. A családokkal való együttműködés és szükség szerint segítés, gondozás. A gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, megerősítése az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Óvó-védő és szociális feladatok fontossága, gondoskodás és különös védelem biztosítása. A hagyományok tisztelete, a béke és szeretet harmonikus egységének megteremtése, a kisebbségi kultúra ápolása, a különbözőség elfogadása. A környezet védelme, a gyermek környezettudatos magatartásának kialakítása. Egyéni készségek, kompetenciák fejlesztése. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseket a gyermek személyiségéhez igazítjuk. Az életkorhoz és a gyermek egyéni képességéhez igazodó gyermeki szükségletek kielégítése, az egészséges fejlődésükhöz és fejlesztésükhöz elengedhetetlenül szükséges személyi és tárgyi környezet biztosításával. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, átörökítése, nyelvi nevelése, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségének megteremtése. A migráns gyermekek óvodai nevelésének biztosítása. A gyermekek és a művészetek között erős érzelmi kötődés alakuljon ki komplex élmények biztosításával A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint tudjon fejlődni és tudjon kibontakozni. A kisgyermek fejlődésében nem hagyjuk figyelmen kívül az érést, amely a fejlődési folyamat sajátos, ám mindig jelenlévő jelensége. A gyerekek között vannak kiugró képességűek (ők sem feltétlenül minden területen azok), nehezen nevelhetők, más kultúrában élők, sajátos nevelési igényűek is akikre alkalmazzuk az egyenlő bánásmód és egyenlő hozzáférés elvét. 20

A tanulás során (a szociális tanulás esetében is) az előzetes ismeretekre építünk, amelyben benne van az egyén előtörténete, sorsa, kapcsolatrendszere, kontextusai, attitűdje, teljes személyisége. 3.2. Gyermekkép Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátost örvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Milyen gyerekeket szeretnénk nevelni? Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik jól fejlettek, egészségesek mentálisan és szomatikusan is. tudják, hogy Ők Isten egyszeri és megismételhetetlen teremtményei, Aki harmonikus, kiegyensúlyozott személyiség. Aki kreatív, jól kommunikál, sokoldalú, kedves óvodás. Aki elfogadja a másságot, segít a hagyományok ápolásában, átörökítésében. Aki nyitott a teremtett világ dolgai felé. 3.3. Óvodakép S a törvény betöltése pedig a SZERETET. Szeretet egymás iránt, származásra és szociális helyzetre való tekintet nélkül. Óvodaképünk nem viseli el a felnőtt egyeduralmát, a gyermek kiszolgáltatottságát. Szeretetteljes légkört, okos szeretetet, együttérzést, segítőkészséget, toleráns és bátorító magatartást, a kreatív kezdeményezések támogatását várja el az óvoda dolgozóitól. Mindez azonban nem zárja ki, a pontos, egyértelmű követelményeket, az együttélés szükséges szabályainak betartását, a szabadság és a korlátok ésszerű rendszerének működését. (2) Óvodai nevelésünk alapja az óvó, féltő és segítő szeretet, gyermekeink hitben való nevelése, amely segíti a gyermekek személyiségfejlődését, egyéni képességei kibontakozását, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, valamint egyéni fejlődésük eltérő ütemét. Közösségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy gyermekeink élményekben gazdag keresztyén életet éljenek. Az óvodai életet meghatározza a játék, a játékos alaptevékenységek, melyeket az aktualitásnak megfelelően áthatnak a nemzeti és református értékek, hagyományok, az értékek megőrzése, a nemzeti identitás tudat kialakítása és fejlesztése és átörökítése. 21

A gyermek új környezetével az óvodával való első találkozása során olyan feltételek megteremtéséről gondoskodunk, amely gyermekeink számára érzelmi biztonságot nyújt, otthonos, de mégis más. A kisgyermek személyiségének fejlődéséhez szükséges játékeszközök biztosításával megteremtjük számukra a szerepjátékokhoz, dramatikus játékokhoz és bábozáshoz szükséges feltételeket is. Az udvari játékok tervezésekor és telepítésekor a megfelelő szabad mozgást biztosító játéktér mellett, ligetes pihenő részt is kialakítunk, amely elengedhetetlen feltétele a nyugodt, elmélyült szerepjátéknak. Az esztétikus környezet a felnőtt és gyermek számára is meleget sugárzó szép, igen fontos nevelőeszköz, ezért ennek megfelelően alakítjuk ki a gyermek környezetét. A Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda nevelőtestülete és alkalmazotti közössége a helyi sajátosságánál fogva kiemelt feladatként kezeli a helyi, sajátos nevelési igényű és szociális hátránnyal küzdő etnikai, illetve migráns gyermekek felzárkóztatását és fejlesztését. Egy-egy egyházi rendezvény alkalmával nemcsak megismertetjük gyermekeinkkel a Bibliai történeteket, az elmúlt nemzedék szokásait, hanem érzelem gazdag, élmény dús, és sikerélményt nyújtó tevékenységet is biztosítunk számukra. Gyermekeink szereplése üde színfoltja az egyház egy-egy jeles napi rendezvényeinek, mellyel hozzájárulunk az egyház életének gazdagításához. Istenbe vetett hittel elkötelezettek vagyunk a református egyház és a változó körülmények által támasztott feladatok végrehajtására. Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik (3) 3.4. Pedagóguskép Programunk megvalósítása milyen pedagógust igényel? A keresztyén nevelők felnőtt közösségének olyanná kell formálódnia, - a Szent Lélek Isten segítségével ahol a gyermek megérez, megtapasztal valamit Jézus Krisztus szeretetéből. Tiszteljék az emberben az embert. Gyermekeinket csak akkor tudjuk jól és helyesen nevelni, ha ennek a kölcsönös tiszteletnek és elfogadásnak kisugárzását látja rajtunk: szülein és nevelőin egyaránt. Az óvoda egész napját hassa át a keresztyén nevelésünk szellemisége, értelem fejlesztése. (A játékszituációban jelentkező helyzeteket, a természeti jelenségek észre vétetését, az étkezéshez és a lefekvéshez kapcsolódó imát, a hiányzó gyermekért való aggódást, a szülők várását, stb) Szakmailag pedagógiából, pszichológiából jól felkészült, saját képességet, készségeit reálisan értékeli. Képes jó kapcsolatot kialakítani az óvoda partnereivel, az együttműködés segítése érdekében használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. Segíti a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztését. Általa az óvoda pedagógiai elismertsége jobb legyen, szakértelmével növeli a pedagógiai munka színvonalát. 22

A Pedagógiai programunkat szem előtt tartva gazdag élményszerzési lehetőséget, változatos, gazdag tevékenységrendszert biztosít. Hangsúlyozza a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését, a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását, a családi neveléssel együtt. Képezi magát, azon fáradozik, hogy minél több ismeretet szerezzen a Pedagógiai Program megvalósításához. Munkája során lehetőség szerint alkalmazza a modern info- kommunikáció eszközeit. Lehetőség szerint bekapcsolódik az online szakmai közösségek munkájába. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. Nevelőmunkája során az alkalmazott módszerek illeszkednek a gyermekközösséghez a képességfejlesztési területekhez. Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. 3.4.1. A református óvoda dolgozóival szembeni elvárások A pedagógus személyisége, példaereje és értékközvetítő szerepe az egyházi intézményeknél még fokozottabban jelenik meg. A gyermek a példát látja a vele foglalkozó nevelő megnyilvánulásaiban, tetteiben az utánozható modellt: ezért a pedagógus egész személyiségéből sugároznia kell a szeretetet, a támaszt, segítséget, hogy a gyermek megkapja azt az érzelmi biztonságot, amire szüksége van. A református óvodában dolgozók életében mértékadó erkölcsi érték a TÍZPARANCSOLAT, és a szeretet kettős nagy parancsa, amely minden emberi törvény alapja. A belőlük áradó szeretetet nem csupán a gyermekek felé kell sugározni, hanem a szülő, az embertársai, a kollégák, a munkatársak felé is. Hitelesnek, optimistának, etikusnak kell lenniük. Elfogadó, problémamegoldó, segítőkész, szeretetteljes, de nem elvtelen, engedékeny attitűd az elvárás. Fegyelmezéssel és biztatással következetesen kell a gyermekeket nevelni. A gyermek és egymás tisztelete jellemezze a kapcsolatokat (úgy teszem a dolgom mások javára, hogy csendben igyekszem helyesen cselekedni). Az óvodapedagógus a gyermek fejlesztéséhez alkalmazzon egyéni módszereket, legyen nyitott, kreatív, tudjon mesemondásával, énekével, alkotásaival esztétikus élményt nyújtani. Legyen nyitott minden értékre, szakmai érdeklődését tartsa ébren. Az óvodavezető kötelessége, hogy hitével, magatartásával, szakmai ismereteivel segítse és biztosítsa az óvoda jó működését. Az intézmény vezetőségének lehetőséget kell teremteni a dolgozók lelki épülésére, (áhítat, istentiszteleti alkalom, lelki gyakorlat) szakmai fejlődésre (továbbképzések, konferenciák). A fenntartó egyház törvényei, rendeletei, az etikai kódex is megköveteli a dolgozókkal szembeni elvárásokat a következőképpen. MRE 2005. évi II. tv. VII. 53 alapján: a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletben egyházához és hazájához való hűséggel, feddhetetlen életmódjával, vallásának gyakorlásával mutasson példát. MRE Kt. VII. 48 alapján: az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe kell vennie, hogy református keresztyén közösség munkatársa és köteles megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíteni az ifjúság evangéliumi hit és erkölcs szerinti nevelését. 23

3.5. Szülőkép Milyen szülőkkel szeretnénk együtt nevelni a gyerekeket? Aki azonosulni tud a Kemecsei Református Hétszínvirág óvoda pedagógiai szellemiségével. Aki azonosulni tud a kötetlen szervezeti keretekkel, tanulási formákkal. Aki gyermekközpontú személyiségével segíti a Pedagógiai Program megvalósítását. Elvárásainak megfelelően képes az együttnevelésre, a gyermek személyiségfejlesztésére. Képes a jó kapcsolat kialakítására és megtartására a gyermek nevelése érdekében. Tiszteli gyermeke pedagógusát és az óvoda valamennyi dolgozóját 3.5.1. Együttnevelés a szülőkkel Ha középen áll Krisztus, S ha körülötte mi magunk Hozzá közel, egész közel Egymáshoz is közel vagyunk. (4) Az óvoda igazi keresztyén szellemisége a szülők támogatása nélkül nem valósulhat meg. Ennek érdekében lehetőséget biztosítunk arra, hogy a református óvoda programját, feladatait megismerjék. A pedagógus és a szülő kapcsolata egyenrangú személyek kapcsolata, melynek alapja a kölcsönös tisztelet, a megbecsülés, bizalmi kapcsolat. Istennel együtt hárman vagyunk, akik a gyermekkel foglalkozunk, és akik szeretjük őt. Hármunk közül a döntő tényező: Isten. Ő az, akinek a gyermek számára is életre szóló mondanivalója van, s amit nekünk, szülőknek, nevelőknek közvetítenünk kell. Hiszen ezt mondja nekünk az Úr Beszéld el fiaidnak (Zsolt78.6) - hogy Istenbe vessék bizalmukat, ne felejtsék el Isten nagy tetteit és tartsák meg parancsolatait. Sajnos a szülők nem érzik, hogy ez nekik szól és nemcsak az óvodának, ahol majd megtanítják erkölcsösen viselkedni. Ahhoz, hogy keresztyén nevelésünk táptalajra találjon a gyermekekben, a szülők lelki épülésében is részt kell vállalnunk és a szülői nyájat is terelgetni kell a Pásztor felé. A szülő és pedagógus felelőssége, hogy lássa a láthatatlant, akit a gyermekek még nem látnak, mert még nincs lelki látásuk. De a gyermekek látnak minket! Ha mi Jézust követjük, minket látva és követve ők is Jézust követik. Ettől még nem tudatos Jézus követésük, még nem újjá született keresztyének, de a szívük fellazul, előkészül az IGE magjainak befogadására. A szülőktől elvárjuk, hogy elfogadják és tiszteljék az óvoda református értékrendjét, nevelési elveit, becsüljék az intézményben dolgozók munkáját. 24

4. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: Az egészséges életmód alakítása területén abból indulunk ki, hogy a test a Lélek temploma. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosításánál a keresztyén erkölcsöt tartjuk szem előtt. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításánál a Biblia üzenetét is közvetítjük. 4.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciálisgondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Céljaink: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során formálódnak az egészséges életvitelhez szükséges jártasságok, készségek, fejlődnek testi képességeik. Az egészséges életmódra nevelés területei: a) gondozás b) testi nevelés c) egészségvédelem, edzés d) egészséges környezet kialakítása. Gondozás területei: Testápolás Testápolási műveletek helyes technikájának elsajátítása /kézmosás, törlés, -fogmosás, fésülködés, tüsszentés, orrfúvás stb. Szakember segítségével mentálhigiéniás tanácsadás. 25

Öltözködés Szülők figyelmét felhívjuk: tartalékruha mindig legyen a szekrénybe többrétegű öltözködés szükségessége fokozatosan öltözzenek, vetkőzzenek megfelelő sorrendben váltócipőt mindig húzzák át. Pihenés Feltételek biztosítása a nyugodt alváshoz. Szellőztetés, kényelmes fekhely, mese, nyugalom. A gyermeki igény figyelembevételével a feltételek alakítása /árnyékolás, halk zene / Étkezés evőeszközök helyes használata fokozott önállóság a szedésnél kulturált étkezés szokásainak betartása asztal esztétikus terítése, rendje. Testi képességek fejlődésének elősegítése Egyéni eltérésekre épülő differenciált fejlesztés. Mozgásos szabályjátékok gyakori alkalmazása. Sok kézi szer használata /labda, babzsák, kötél, karika /. Életkoruknak megfelelő terhelést adjunk a gyermekek számára. Igény kialakítása a rendszeres mozgásra. Versengések, sorversenyek, váltóversenyek szervezése. A gyermek egészségének védelme, edzése Fontos, hogy a gyermek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. A szabad levegőn való rendszeres tartózkodás növeli az ellenálló képességet. A lehető legtöbb szabad levegőn való tartózkodás biztosítása. Tavasszal, nyáron, ősszel tízórai, uzsonna elfogyasztása szabadban /kirándulás alkalmával / Télen is minden nap legalább rövid időre a szabadban kell tartózkodni. Hóesés esetén kiegészül játékkal, mozgással. /hóemberépítés, szánkózás, csúszkálás /. Lehetőség szerint a testnevelést és a mindennapos testnevelést az udvaron tartjuk. Egészséges életmód, egészségmegőrzés szokásainak alakítása Egészség: Szomatikus pszichikus szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Személyi és környezeti higiénia, pszicho higiénia egészség megőrzése. Biztonságban érezzék magukat a gyermekek. Konfliktushelyzetek kerülése, nyugodt környezet, légkör biztosítása. Óvónők empátiás készsége nagyon fontos. Stressz tényezők csökkentése. 26

4.1.1. A környezettudatos magatartás megalapozása A környezeti nevelés céljainak, feladatainak megvalósítását elősegíti az a tény, hogy óvodánk szem előtt tartja a környezettudatos magatartás megalapozását. Az óvoda alkalmazottainak többsége ezen a településen él, így van rálátásuk az adottságok, értékek területi elhelyezkedéséről. Az anyagi erőforrások tekintetében a családokkal való jó együttműködés hatására a gyűjtőmunka eredményes. Az óvodakörnyezeti és az egészségnevelési céljai. a környezeti és az egészségnevelési értékek kialakításához szükséges szokás szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása rendszerszemléletre nevelés fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése érzelmi és értelmi környezeti nevelés optimista életszemlélet kialakítása tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása. A célok elérését szolgáló feladatok, tevékenységek: az élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismerése, értékőrzés, természetvédelmi feladatok a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő tevékenység formájában környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (szelektív hulladék gyűjtés, lakó és óvoda környezet közös megóvása személyes higiéné elsajátíttatása az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése egészséges étkezés anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően felszólítás nélkül, önállóan végzik a testápolási teendőket. Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják. Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják. Készségszinten használják az evőeszközöket (kanalat, kést, villát). Igénylik az asztal esztétikus rendjét. A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek). Önállóan öltöznek, ruháikat ki begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Ruháikat védik a szennyeződéstől, a gyűrődéstől, és a megfelelő helyre, teszik (zsákba illetve székre /pihenéskor/). Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára. 27

Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit. Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat. 4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; azóvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Ismerniük kell, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Ennek eldöntésében segít a Szentírás. A nevelők és gyerekek előtt legyen egyértelmű, hogy milyen magatartás elfogadott illetve nem kívánatos a csoportban; Ezek betartatásában legyünk következetesek, dicsérettel és pozitív megerősítéssel motiválva. (Itt is példa a Biblia. Amikor Isten szólt, először bátorító szót hallunk, csak azután következnek a parancsok.); Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkezőszakemberekkel. A lelki egészség szerepe az óvodában A nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen, és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra. Amennyiben az érintett gyermekvonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti óvodás gyermek esetén az óvodapszichológust és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni. 28