XX. Újszegedi Bioépítészeti Napok című kiállítás (10 20.) és konferencia (10 12.) Bálint Sándor Művelődési Ház, Szeged, Temesvári krt. 42. 2017. október 10 20. A Magyar Bioépítészeti Egyesület és a Bálint Sándor Művelődési Ház szervezésében 2017. október 12. csütörtök 10:45 11:30: Új, energiahatékony technológia megvalósítása Bükfürdön Előadó: KOMLÓS FERENC okl. gépészmérnök, ny. minisztériumi vezető-főtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES Hungary) Szoláris hőszivattyúk munkacsoportjának vezetője Honlap: www.komlosferenc.info E-mail: komlos1943@gmail.com 1
Mottó Fotó: XX. Újszegedi Bioépítészeti Napok (Kiss Ernő, Monostory Péter) Egy nagy találmány megvalósításának három fázisa van: először kinevetik, azután harcolnak ellene, majd pedig azt mondják, természetes, hogy ezt így kell csinálni. Heller László (1907 1980) Forrás Korényi Zoltán, Tolnai Béla: AZ ÁRAMLÁS- ÉS HŐTECHNIKA NAGYJAI Életrajzi gyűjtemény (488. oldal). Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2007. 2
Tartalom Rövid bevezetés után előadásom egy szálloda hőellátásának bemutatására koncentrál. Bükfürdőn 2016 novemberében elkészült a Hotel Caramell Prémium Resort szálloda B, C és D jelű épületrészeinek kibővítése. Bemutatom a számos energetikai feladatot elvégző földhő hőforrású hőszivattyús rendszer működését áttekintő rajz, műszaki adatok és fénykép felhasználásával. Végül előadásom áttekintést ad a hőszivattyúzás nemzetközi és hazai helyzetéről, majd a fenntartható fejlődés érdekében néhány javaslatot is közreadok. 3
110 éve született Heller László (1907 1980) Forrás: Dr. Korényi Zoltán, Tolnai Béla: AZ ÁRAMLÁS- ÉS HŐTECHNIKA NAGYJAI Életrajzi gyűjtemény, Műegyetemi Kiadó, Budapest. 2007. Világhírű műegyetemi professzor, akadémikus. 1948-ban védte meg doktori disszertációját Zürichben, amelynek témája a hőszivattyúk alkalmazásának technikai, gazdasági feltételei volt (Heller L.: Die Bedeutung der Wärmepumpe bei thermischer Elektrizitätserzeugung. Universitätsdruckerei, Budapest, 1948). A hőszivattyú múltjának magyar vonatkozásával kapcsolatban jelezni kell, hogy 1948-tól a Heller László közreműködésével kidolgozott kompresszoros hőszivattyú áttörést jelentett a hőszivattyús technológia történetében. A hőenergetikával foglalkozó iskolateremtő professzor elképzelései között szerepelt Európa második legnagyobb folyójával, a Dunával Parlamentünk és Műegyetemünk fűtése is. A hőszivattyúk világméretű terjedése igazolta gondolatait. 4
A hőszivattyú főbb részei és működése 5
Hőszivattyús rendszer 6
Hazai helyzetként ismertetek egy magyar hőszivattyúval megvalósított beruházást 2009-óta a hazai és külföldi piacon az import hőszivattyúk alkalmazásán kívül az energiahatékonyság-növelés magyar eszköze, a Geowatt Kft. által fejlesztett és gyártott, mintaoltalommal védett, növelt hőmérsékletű, geotermikus hőszivattyúcsalád is megjelent, amely 2012-ben Magyar Termék Nagydíj kitüntetésben részesült. E hőszivattyú fejlesztése folyamatos. A legújabb hőszivattyú magyar termékfejlesztéssel helyettesíti a magas hőmérsékletű (max. 82 C) ipari fűtő- és klímaberendezéseket olyan elfolyó termálvíz vagy a hulladékhő hasznosításával, amelyek vízhőmérséklete 30 C-nál több (a vízenergiából hő, nemcsak villany termelhető ). Szintén itt jelzem, hogy a 2016. évi MagyarBrands kitüntetést a Geowatt Kft. két kategóriában is elnyerte, nevezetesen: Innovatív Márka és Kiváló Üzleti Márka (www.magyarbrands.hu). 7
A szállodakomplexum látványképe (Hotel Caramell Prémium Resort, Bükfürdő) Forrás: a szálloda honlapja 8
A B jelű épületrész pincéjében elhelyezett hőközpont magyar hőszivattyúkkal Fotó: Fodor Zoltán 9
Főbb műszaki adatok (1/3) Fűtőteljesítmény: 570 kw (fan-coil, kalorifer, padlófűtés, törölköző szárító radiátor). Hűtőteljesítmény: 325 kw (fan-coil, kalorifer). A fúrólyuk hőcserélőrendszerből (a szondarendszerből) feljövő hőközlő folyadék tervezett legkisebb hőmérséklete: 4 ºC. A hőszivattyús rendszerbe összesen 12 db ultrahangos átfolyásérzékelő lett beépítve, így a térfogatáram információk elektromos impulzusok formájában jutnak el a hőmennyiségmérő elektronikájához, amely alapján a valós SCOP és SEER értékek alakulását nyomon lehet követni. (Az SCOP illetve az SEER a fűtési illetve a hűtési szezonra vonatkozó energiahatékonysági tényező [kwh / kwh].) 10
Főbb műszaki adatok (2/3) A medencék jellemzői: beltéri élménymedence: 120 m 2, 32 ºC, hőveszteség: 20 kw, kültéri élménymedence: 200 m 2, 28 ºC, hőveszteség: 70 kw, beltéri gyermekmedence: 30 m 2, 32 ºC, hőveszteség: 5 kw. Hmv teljesítmény: 150 kw (60 ºC). A hőszivattyúk szekunderoldali ún. belső hőleadói: négy vezetékes fan-coil, szintén négy vezetékes kalorifer, padlófűtés és a törölközőt szárító radiátor. 11
Főbb műszaki adatok (3/3) A fűtési méretezési hőlépcső: 55 ºC / 48 ºC (a várható SCOP = 4,1). A hűtési méretezési hőlépcső: 7 ºC / 12 ºC (a várható SEER = 5,6). A hőszivattyús hőközpontot az adottságok figyelembevételével tervezte és kivitelezte a beépített hőszivattyúk fejlesztője és gyártója: a Geowatt kft. 12
A hőellátás áttekintő rajza 13
A hőszivattyúk feladata és működése (1/6) 2016. novemberben a B, C és D jelű épületrészekkel kibővített és megnyitott új szállodaépületek és építmények 8 db 90 kw névleges teljesítményű magyar fejlesztésű és gyártású földhő hőforrású hőszivattyúval üzemelnek (a munkaközeg: R 410A). 1 db hőszivattyú hmv és kombinált üzemmódban aktív hűtés, 2 db azonos típusú hőszivattyú előnykapcsolásban téli / nyári medencefűtésre állítva, igény esetén kombinált fűtő és aktív hűtő üzemmódban is működik, 14
A hőszivattyúk feladata és működése (2/6) 5 db azonos típusú hőszivattyú a törölközőt szárító radiátorok fűtését, a fan-coilok és légtechnikai kaloriferek fűtését és aktív hűtését biztosítja. Téli üzemmódban a padlófűtések, a fan-coilok, a légtechnikai kaloriferek és a törölközőt szárító radiátorok fűtését elsődlegesen az előbbiekben említett 5 db hőszivattyú biztosítja. Az 5 db hőszivattyú (fűtés/aktív hűtés (szellőztetés) és hmvtermelés) vezérgépes szabályzással működik mind fűtési, mind hűtési üzemmódban. E mellett teljesítménye 15%-ában hmv-t állít elő szükség esetén. A vezérgép szabályzója mindig csak annyi hőszivattyút indít, amennyi a megkívánt előremenő-hőmérsékletet tartani képes. 15
A hőszivattyúk feladata és működése (3/6) A mindenkori fűtési előremenő-hőmérséklet a külső hőmérséklet függvényében és a belső referenciahely hőmérsékletéről kompenzáltan kerül meghatározásra. Ezt az időjáráskövető intelligens szabályzás biztosítja a hőszivattyús fűtési rendszer SCOP értékének maximalizálásával. A hőszivattyús hőközpont szabályozását, a hőszivattyúk monitoringját, a hálózati és távkapcsolási lehetőségét a hőszivattyúkba épített szabályzók végzik. A 2 db azonos típusú hőszivattyú elsődlegesen az épületből elvont hővel (szimultán üzemmódban) előnykapcsolásban fűti a medencéket és a medencék felfűtése után automatikusan átvált fűtő üzemmódra, ekkor a puffer tartályt a külső hőfoknak 16 megfelelő hőmérsékletű meleg vízzel tölti fel.
A hőszivattyúk feladata és működése (4/6) Hmv-t desuperheaterrel a fűtési teljesítmény 15%-ában lehet előállítani max. 60 ºC-os átlagos tárolási hőmérsékleten, ezért a hőszivattyú a fűtési SCOP értékkel azonos hatékonyságot biztosít ebben az üzemmódban. Hűtési üzemmódban a hmv-előállítás teljesítményigénye az épületből elvont hővel külön villamos energiabevitel nélkül fedezhető, így ez növeli a hűtési SEER értékét. A hmv elsődlegesen az aktív hűtéssel egy időben készül (szimultán üzemmódban), nagy hatékonysággal az épületből elvont hővel. A szondarendszer éves terhelését jelentős mértékben csökkenteni lehet, ha a fúrólyuk hőcserélők átlagos hőmérsékletszintje megnő. 17
A hőszivattyúk feladata és működése (5/6) A monovalens üzemű hőszivattyúk hőforrását összesen 120 db (8 15) db 100 m mélységű, távtartókkal rendelkező, bentonit és cement megfelelő keverékű anyagával tömedékelt fúrólyuk hőcserélő (földszonda: átmérő 32 mm, szimpla U cső) biztosítja. A gépek külön-külön Tichelmann-rendszerű csőhálózatai a gerincvezetékre csatlakoznak. Egyrészt a három-három ún. szimultán hőcserélőhöz a primeroldali előremenő vezetékkel, másrészt összesen 3 db hőszivattyúval. Ebből 1 db hőszivattyú hmv és kombinált üzemmódban aktív hűtési funkcióval rendelkezik; 2 db hőszivattyú előnykapcsolásban téli/nyári medencefűtést illetve igény esetén fűtő és aktív hűtő üzemmódban működik, és a primeroldali visszatérővezetékkel csatlakozik. 18
A hőszivattyúk feladata és működése (6/6) A primer oldal vezetékei (előremenő és visszatérő vezetékek) szintén Tichelmann-rendszerű gerincvezetékes csőhálózaton keresztül kapcsolódnak az 5 db azonos típusú fűtő-hűtő és hmv-t (használati meleg vizet) is előállító hőszivattyúhoz. Jelzem, hogy ez a hmv-termelés csak akkor jelentkezik, ha a hőszivattyúk fűtő vagy hűtő üzemmódban működnek! Számunkra a legnagyobb örömet az jelentené, ha országunk zászlóvivője lehetne a magyarországi példával bemutatott csúcstechnika világviszonylatú, szélesebb körű elterjesztésének! 19
Nemzetközi kitekintés (1/6) A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szervezetének 1978 óta létezik egy technológiai együttműködési szervezete a hőszivattyúzás területen (HPT TCP). Itt jelzem, hogy Heller László professzor úr doktori fokozatának témája a kompresszoros hőszivattyúk alkalmazásának technikai, gazdasági feltételei volt már 1948-ban! HPT TCP tagállamok: Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, Norvégia, Dél-Korea, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság és Egyesült Államok. Tagsággal kapcsolatos megbeszélések folyamatban vannak számos országgal, köztük Kínával, Dél-Afrikával, Mexikóval és Lengyelországgal, valamint az Európai Unióval. 20
Nemzetközi kitekintés (2/6) Forrás dr. Tóth Anikó Nóra: Magyarország geotermikus felmérése, 2016 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadványa (170. oldal). A HPT TCP tevékenységei közé tartozik egy információs szolgáltatás, a Hőszivattyú Központ, egy magazin és egy weboldal, nemzetközi együttműködési projektek, workshopok, elemző tanulmányok és hároméves nemzetközi konferencia. A beépített rendszereket tekintve a legjelentősebb országok: USA, Kína, Svédország, Németország és Franciaország. Az USA-ban 1,4 millió geotermikus hőszivattyús rendszer üzemel. Kínában a geotermikus hőszivattyús rendszerekkel fűtött alapterület 2004-ben 7,67 millió m 2 ; 2014-ben 330 millió m 2! 21
Nemzetközi kitekintés (3/6) Forrás dr. Tóth Anikó Nóra: Magyarország geotermikus felmérése, 2016 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadványa (170. oldal) Az egyes európai országok klimatikus viszonyai meghatározzák, hogy a hőszivattyús rendszereket milyen célból használják. Az északi országokban jellemzően fűtési célokat szolgálnak. A melegebb éghajlatú nyugati és déli országokban: például Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban hűtés is szükséges. Az új német támogatási rendszer a hőszivattyús rendszerek hatékonyságát helyezi előtérbe. 2015-től az új németországi szabályozásnál egy hőszivattyús ház A+ besorolást kap, míg a kondenzációs gázkazánnal és napkollektorral felszerelt épület legfeljebb A besorolású lehet. 22
Nemzetközi kitekintés (4/6) Forrás: dr. Tóth Anikó Nóra: Magyarország geotermikus felmérése, 2016 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadványa (170. oldal) Pelletkazánnal fűtött új épület csak C besorolást érhet el. Levegő-víz hőszivattyúk esetében az SPF-értéknek 3,5-et meg kell haladnia. Geotermikus hőszivattyúknál 3,8-at, nem családi házas beruházásoknál 4,0-et. Nagy hatékonyságú hőszivattyúk esetében külön innovációs támogatás vehető fel, ha az SPF értéke 4,5-et meghaladja. 23
Nemzetközi kitekintés (5/6) Forrás: dr. Tóth Anikó Nóra: Magyarország geotermikus felmérése, 2016 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadványa (170. oldal) Svédországban az épületek 1/5-e geotermikus hőszivattyúval üzemel. A családi házak régi fűtési rendszerének felújításánál ez a legnépszerűbben terjedő megoldás. Svájcban 3 db átlag 12 kw-os egység üzemel km 2 -ként. A rendszerek 86%-a függőleges fúrólyuk hőcserélővel rendelkezik. Villamos hőszivattyúval ún. tiszta hőenergiát tudunk előállítani, amely nagy részben megújuló energiaforrás, nevezetesen napenergia. (Forrás: http://publications.gc.ca/collections/collection/m39-111-2005e.pdf). 24
Nemzetközi kitekintés (6/6) Forrás: dr. Tóth Anikó Nóra: Magyarország geotermikus felmérése, 2016 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadványa (170. oldal). Geotermikus hőszivattyúk éves energiafelhasználása [GJ/a] a világon 1995 és 2015 között 25
Az energiahatékonyság és az externáliák befolyásolására az államnak jelentős jogi és piacszabályozási eszközei vannak Az ország energetikai és építőipari fejlődését a hagyományos technikákhoz ragaszkodó gazdasági érdekcsoportok pl. gázlobbi meghatározó ereje gátolja. A hatékonyság javításának ösztönzése tisztán piacpolitikai eszköz, a rászorulók támogatása pedig szociálpolitika. A kettő aránya országonként és időszakonként eltérő. Magyarországon ez az arány még nem jelzi azt, hogy itt az energiahatékonyság ügye a politika és a közgondolkodás homlokterében lenne. Jelenleg nagyobb a fogyasztás támogatása, mint az energiamegtakarításé. Piacgazdasági keretek között a váltást a piaci feltételek kényszerítik ki. A feltételek részbeni meghatározásával az állam befolyásolhatja a piaci szereplők döntéseit. Napjainkban minőségi fordulat érlelődik a világban az energia forrásainak 26 és hordozóinak hatékonyabb hasznosítása érdekében.
Fűtött helyiségekben a hagyományos hőlépcsőjű radiátor és a parapetes gázkonvektor túlnyomó részben konvekcióval adja át a hőt A radiátor és a konvektor által indukált légáram illetve a porhenger magával viszi a pörkölt port. Ez a porszennyezés légúti megbetegedéseket okozhat! Fejlett országokban huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekbe, lakásokba gázkonvektort nem építenek. A központi fűtés magasabb komfort színvonalat képvisel (pl. összkomfortos lakás), ezért a gázkonvektorok kiváltása egészségügyi okból is indokolt! 27
Szellőztetés Minden élő szervezet életműködésének legfontosabb feltétele a kellő mennyiségű, tiszta levegő. Feltétlenül szükséges a helyiségekben a levegő cseréjéről, az elhasználódott levegő és a fölösleges nedvesség eltávolításáról folyamatosan gondoskodni! Az épületeket kifelé légtömören, légzáróan kell kialakítani, és energiatakarékos folyamatos gépi szellőztetéssel biztosítani kell a műszaki előírások szerinti, megfelelő légcserét. Korszerű épületeknél a fűtés és a hűtés ellenőrzött szellőztetéssel párosul, korszerű megoldás a hőszivattyús hőhasznosítás. (Hőmérséklet-különbség > légmozgás.) 28
Passzívház szellőztetése ill. távozólevegő-víz hőszivattyú elvi vázlata Forrás: TTI TS G 80 29
Az emberi test és környezete közötti hőcsere vázlata Forrás: Bánhidi László: Ember-Épület-Energia, Akadémia Kiadó, Budapest, 1994. Az anyagcsere zavartalan működése érdekében az embernek állandó hőmérsékleten, (18 35 ºC-on) kell tartania testét. A fűtés- és hűtéstechnikát már a 20. században együtt alkalmazták, ezért célszerű a 21. században hazánkban erre figyelmeztetni oktatóinkat, tudósainkat, a műszakiakat és egyáltalán a közvéleményt. 30
Fűtési megoldások sugárzásos és konvekciós hőleadásának tájékoztató megoszlása Forrás: Macskásy Áprpád Bánhidi László: Sugárzó fűtések, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985. Sugárzófűtés elnevezéssel illetjük azokat a fűtőberendezéseket, amelyekben a fűtőtest hőleadása jelentős hányadban sugárzás útján valósul meg. A fűtőtestek konvekciós hőleadású (radiátoros) fűtőberendezésekben is adnak át sugárzással hőt a környezetnek, de ez a konvekciós hőleadás mellett általában nem számottevő. 31
A kellemes hőérzet tartománya (Bedford diagram) (Az ASHRAE 55-81 szabvány szerint: a kellemes hőérzet az a tudati állapot, amely a termikus környezettel kapcsolatos elégedettséget fejezi ki ) Forrás: Bánhidi László, Kajtár László: Komfortelmélet (136. oldal), Műegyetemi Kiadó, 2000. 32
Emberhez méltó környezet létrehozása Az emberi élet minőségét alapvetően meghatározza a levegő tisztasága. Az ember biológiai tűrőképességének figyelembevétele és a betegségek megelőzése hazánk gazdasági fejlődése szempontjából is stratégiai fontosságúvá vált. Igény a települések légszennyezésének, ill. egészségkárosító hatásának jelentős csökkentése. A települések környezeti állapotának javítása több évtizedre szóló következetes munkát jelent! További feladatunk az épületekben élő ember életfunkcióival összefüggő objektív és szubjektív igények kielégítése, a zárt terek lakóhely, munkahely belső környezetének, mikroklímájának hőkomfortja. 33
Az emberbarát hőkomfort igény Az enyhén sugárzó meleg kellemes hőérzetet eredményez kb. 18 19 C léghőmérséklet esetén, ami számottevő energiamegtakarítást jelent. Ezen a hőmérsékleten nő a relatív nedvességtartalom, amely télen mint ismeretes rendszerint kedvezőtlenül alacsony a lakásokban a szokványosnál kisebb lesz a párolgási veszteség, továbbá a bőrfelület, a nyálkahártya kevésbé szárad ki, és nem alakul ki allergiás reakció. A nyári hűtési igény hazánkban is egyre nő. Az ember számára a kellemes hőérzetet a felületfűtések sugárzó hője biztosítja. Közérzetünk egy adott helyiségben attól függ, mennyire van egyensúlyban a környezetünkből felvett illetve az oda leadott hőmennyiség. Az emberiség nem mond le a technika áldásairól ill. a kényelemről (a komfortról), de a káros mellékhatásokat fokozatosan csökkenteni szükséges, és amennyire lehet, 34 technikai kiváltással meg kell azokat szüntetni.
Napkollektoros hőszivattyús rendszer elvi vázlata és átlagos energiafolyam ábrája 35
Épületszerkezet-temperálás (1/2) Az épületszerkezet-temperálás a beton födém hőtároló képességét használja mint sugárzó hűtő-fűtő rendszer. A födém középső vagy esetlegesen attól eltérő síkjába csővezetékrendszer kerül, amelyben folyamatosan hűtő- vagy fűtőközeget áramoltatva temperáljuk a födémszerkezetet. 36
Épületszerkezet-temperálás (2/2) A mennyezetek, padlók és falak is besegítenek az épület hűtésébe és fűtésébe. Nem légkondicionáló rendszer, és nem helyettesíti a megfelelő szellőzést! Mivel kezelni tudja az alap hőterhelést, így a szükséges légkezelő rendszerek teljesítményigénye jelentősen csökken, ugyanakkor kisebb a helyiségben a légáramlás. Láthatatlan, huzat- és zajmentes. Új építésű kórházaknál, egészségügyi intézményeknél és irodaházaknál javasolt az alkalmazása. 37
Összefoglalás A hőszivattyúk a megújuló környezeti energiát és a villamos áramot hővé alakítják, amely a kondicionált helyiségbe jut (fűtéskor) vagy onnan távozik (hűtéskor) a hőforrás irányába. Energiamegtakarítási szempontból a legnagyobb megtakarítási illetve a legnagyobb energiapazarlási lehetőségek az épületek fűtési, hűtési és szellőzési rendszereinek megvalósítása és üzemeltetése során jelentkeznek. Magyarország napenergia és hulladékhő potenciálja, valamint magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének, és az újraiparosítás során hatékonyan hozzájárulhat hazánk 38 ipari fejlődéséhez, nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez.
Ajánlott irodalom Zöld András: Energiatudatos építészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. Bánhidi László, Kajtár László: KOMFORTELMÉLET, Műegyetemi Kiadó, 2000. Jan Babiak, Bjarne W. Olesen, Dušan Petráš: ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ FŰTÉS ÉS MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ HŰTÉS Beágyazott, víz hőhordozójú felületfűtési és hűtési rendszerek. REHVA GUIDEBOOK NO 7 Épületgépészet Kiadó Kft. Budapest, 2009. Komlós Ferenc, Fodor Zoltán, Kapros Zoltán, dr. Vajda József, Vaszil Lajos: HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREK Heller László születésének centenáriumára, Magánkiadás, Komlós Ferenc, 2009. Szekér László: Fenntartható építészet felé. Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2010. Széll Mária (szerk.): FENNTARTHATÓ ENERGETIKA AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK TERVEZÉSÉBEN ÉS OKTATÁSÁBAN. Monográfia. TERC Kft., Budapest, 2012. Viczai János: Megújuló energiák hasznosítási lehetőségei az építészetben. TERC Kft., Bp., 2012. Ádám Béla, Büki Gergely, Maiyaleh Tarek: Geotermikus energia Hőszivattyúzás Mérnöki Kamara Nonprofit Kft. 2013. Kalmár Ferenc (szerk.): Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. Zöld András, Szalay Zsuzsa, Csoknyai Tamás: Energiatudatos építészet 2.0, TERC Kft., Bp., 2016. THERMAL COMPONENT ACTIVATION Energy-storage concrete Planning guide Single family and terraced houses. Editing: Felix Friembichler, Frank Huber. Authors: Felix Friembichler, Simon Handler, Klaus Kreč, Harald Kuster. bm vit VŌZ. ist english edition, February 2017. Ertsey Attila, Medgyasszay Péter: Fenntartható építészet. TERC Kft., Budapest, 2017.
Zárógondolatok és köszönetnyilvánítás Forrás: Hargittai Balázs, Hargittai István: A MARSLAKÓK BÖLCSESSÉGE. Saját szavaikkal, megjegyzésekkel (174. oldal), Akadémia Kiadó, Budapest, 2016. Marx György: A MARSLAKÓK ÉRKEZÉSE (244. oldal), Akadémia Kiadó, Budapest, 2000. Széles egyetértés van abban, hogy rengeteg energiát pazarolunk el, de képtelenek vagyunk pazarló szokásainkkal felhagyni. (Teller Ede) Az a kötelességünk, hogy a tudást gyarapítsuk. Bízom benne, hogy a társadalom, amelyben élek, értelmesen fogja használni a megszerzett tudást. (Teller Ede) A szerző ezúton megköszöni Fodor Zoltán fejlesztőmérnök (Geowatt Kft.) úrnak az előadáshoz nyújtott értékes segítségét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket és várom a véleményüket, kérdéseiket! 40