A Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálturisztikai Klaszter marketing stratégiája DDOP-2.1.3./A-10-2010-0010
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Gyógy és wellness turizmus Magyarországon 3. A Dél-dunántúli régió gyógy- és termálturizmusának bemutatása 4. Nemzetközi áttekintés 5. SWOT 6. Célpiacok és célcsoportok meghatározása 7. A régió termálturisztikai szolgáltatásainak piaci pozíciója 8. Marketing mix (4P) 9. Marketingkommunikáció 10. Összefoglalás 2
BEVEZETÉS Magyarország a világ egyik legnagyobb gyógy-és termálvízkészlettel rendelkező országa, a fürdőkultúrának, a víz gyógyászati célú felhasználásának hazánkban évszázados hagyományai vannak. A turisztikai szektoron belül az egészségturizmus fejlesztése jelentősen elősegítheti mind az eltöltött vendégéjszakák számának, mind pedig a vendégek fajlagos költésének növelését. Az egészségturizmus alapját képező természeti vonzerők komplex hasznosítást tesznek lehetővé, ráadásul az egészségturizmus iránti kereslet az általános turisztikai keresletnél jóval kevésbé mutat szezonális ingadozást, így fejlesztése nagyban hozzájárulhat a hazai turizmus idő- és térbeli koncentrációjának csökkentéséhez Az egészségturizmus olyan összetett fogalom, amelynek meghatározásával kapcsolatban nem alakult ki konszenzus sem a turisztikai, sem pedig az egészségügyi szektorban. A különböző meghatározások alapján azonban általánosan elmondható, hogy az egészségturizmus a turizmusnak azon területét jelenti, ahol a turista utazásának fő motivációja az egészségi állapotának javítása vagy megőrzése, tehát a gyógyulás vagy a megelőzés. Ebből adódóan az egészségturizmuson belül két ágazatot lehet elkülöníteni: a gyógy-turizmust és a wellness turizmust. A gyógy-turizmus az állandó lakóhelyen kívül, gyógyüdülőhelyen vagy gyógyászati létesítményben való ideiglenes - de meghatározott minimális idejű - tartózkodás, amelynek célja orvosi gyógymódok alkalmazásával valamilyen meglévő betegség gyógyítása. Ezt a célt szolgálják a gyógy-turizmus létesítményei, amelyekben tehát egyaránt kínálnak a vendégnek egészségügyi, orvosi, illetve turisztikai szolgáltatásokat. Hagyományosan a gyógy-turizmus legjelentősebb desztinációi valamilyen természetes gyógy-tényezőre - például gyógyvízre vagy gyógyhatású klímára - alapulóan épültek ki. Ennek következtében a klasszikus gyógy-turisztikai kínálattal szemben a keresleti oldalról ma is jelentkezik a természetes gyógy-tényező iránti elvárás, annak ellenére, hogy a definíció alapján tulajdonképpen ez nem feltétlenül előfeltétele a gyógy-turizmus fejlődésének. 3
A wellness fogalma viszonylag új keletű - mintegy 25 évvel ezelőtt került megfogalmazásra, a "betegség" ("illness") ellentéteként az Egyesült Államokban (Mueller & Lanz Kaufmann 2000). A "wellness" állapotát megelőzéssel lehet elérni, így az általánosan megszokotthoz képest rendszerint életmódváltást is jelent és jelentősen épít arra a gondolatra, hogy az egyén felelősséggel tartozik saját egészségéért. A wellness tehát egészséget jelent a szó holisztikus értelmében, a fizikai, szellemi és értelmi képességek harmonikus egyensúlyát. Ennek megfelelően, a wellness turizmus olyan, az állandó lakóhelyen kívüli, ideiglenes tartózkodást jelent, amely során a turista célja az optimális egészségi állapot elérése, a testi, lelki és szellemi egyensúly megteremtése. A wellness szolgáltatások tehát komplex egészségmegőrzési, prevenciós programot kínálnak, lehetőséget nyújtanak az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzésére, s mindezt vonzó környezetben, szórakoztató módon biztosítják a vendégek számára. A gyógy- és termálturizmus kifejezést gyakran összekeverik, annak ellenére, hogy a két vonzerő egyértelműen elkülönül egymástól, más célcsoportot céloz meg, illetve más infrastrukturális feltételeket kell biztosítani. A gyógy-turizmus alapját minden esetben valamilyen (minősített-) gyógyvíz, gyógyhely, gyógy-klíma szolgáltatja, amelyekhez a kínálati oldalról gyógykezelésekkel foglalkozó intézmények társulnak. A termálturizmus esetében a vonzerő a meleg víz, kikapcsolódást és pihenést megcélzó intézményrendszer társul, így a termálturizmus egyértelműen a meleg-, illetve termálvizes szolgáltatásokra és élményelemekre épülő wellness turizmus szinonimájaként - még pontosabban fogalmazva lehetőségeként - értelmezhető. Fenti megállapítások alapján természetesen a két termék vendégkörét is egyértelműen el kell különítenünk egymástól. A 2005-2013 közötti időszakra szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában fontos szerepet kap a hazai egészségturizmus is. 2007-ben készült el az Országos Egészségturizmus Fejlesztési stratégia, amely az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, valamint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával összhangban, széles szakmai közreműködéssel íródott. Hazánk az öt termálvízben leggazdagabb ország közé tartozik: Japán, Izland, Olaszország és Franciaország mellett Magyarország a világ termálvíz-nagyhatalmainak egyike, gyógyvizeink összetétele változatos, ami esetleg versenyelőnyt jelenthet a környező országok tekintetében. A stratégia fő célkitűzése, hogy Magyarország 2015-re Európa vezető gyógyító nagyhatalma legyen. 4
Az egészségturizmusról más turisztikai termékekhez hasonlítva elmondható, hogy:» Ezen a területen gyakorlatilag nem érvényesül a szezonalitás, illetve kisebb a szezonális hatás, mivel az egészségturizmus szolgáltatásai általában az időjárástól függetlenek.» Az átlagos tartózkodási idő jóval hosszabb» A fajlagos költés a specializált szolgáltatások és eszközök, valamint az egészségturizmus magas élőmunka-igénye miatt az átlagos költés feletti.» Az egészségturizmus a kapcsoló szolgáltatások miatt az adott turisztikai vonzerő rendkívül széles és komplex hasznosítását teszi lehetővé.» Az öregedő társadalmakban az átlagéletkor növekedésével a keresleti oldal biztosított.» A helykiválasztás bizalmi alapon történik, ezért a visszatérő vendégek aránya magas, az ágazat szakképzett foglalkoztatottakat igényel [Turizmus Magyarországon 2005]. Annak ellenére, hogy az egészségturizmust egyre többször emlegetik a gazdaság lehetséges kitörési pontjaként, az iparági bevételek alapján Magyarország csak a középmezőnyben foglal helyet. Ezen a pozíción azonban lehetne javítani, a világtrendek megértésével, valamint az ágazatok feletti szakmai-vállalkozói összefogás segítségével. GYÓGY ÉS WELLNESS TURIZMUS MAGYARORSZÁGON Megítélésünk szerint, fontos vázlatosan bemutatnunk az országos szolgáltatási környeztet, illetve ennek jelenlegi folyamatait, annak érdekében, hogy pontosabban megértsük a régióban zajló gyógy- és termálturisztikai történéseket, folyamatokat. Alábbi áttekintésünkben a MT Zrt. és a KSH adataira támaszkodtunk. A gyógy- és wellness-szállodák forgalmának alakulása 2010-ben A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyeken 7,3 millió vendég 19,0 millió vendégéjszakát töltött el. Az átlagos tartózkodási idő 2,6 éjszaka volt. Az előzetes adatok alapján a vendégek száma 1,9%- kal, a vendégéjszakák száma pedig 1,5%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. 5
A gyógy-szállodák jelentőségét mutatja, hogy 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 10,3%-át (751 ezer fő), vendégéjszakáinak 13,5%-át (2571 ezer éjszaka) regisztrálták gyógy-szállodában. Az összes szállodai vendég 13,6%-a választott gyógyszállodát, a szállodai vendégéjszakáknak pedig 18,5%-át töltötték a gyógyszállókban. 2010-ben a gyógy-szállodák vendégeinek 59,3%-a, vendégéjszakáinak 49,6%-a származott a belföldi forgalomból. A vizsgált időszakban az átlagos tartózkodási idő a gyógy-szállodákban, a kereskedelmi szálláshelyi átlagot meghaladva, 3,4 éjszakát tett ki. A külföldi vendégek átlagosan 4,2 éjszakát, a belföldi vendégek pedig 2,9 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógy-szállodákban. 2010-ben a gyógy-szállodákban a vendégek száma 10,0%-kal bővült az előző évhez képest. Ez a pozitív változás elsősorban a belföldi vendégek számának március óta hónapról-hónapra tapasztalható bővülésének köszönhető: a belföldi vendégek száma 12,1%-kal, a külföldi vendégek száma 7,0%-kal emelkedett az előző évhez képest. A belföldi vendégéjszakák száma 8,2%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 1,7%-kal, így az összes, gyógy-szállodában eltöltött vendégéjszaka száma 4,8%-kal növekedett az előző évhez képest. A wellness-szállodák jelentősége is folyamatosan nő: 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 12,6%-át (917 ezer fő), vendégéjszakáinak 11,6%-át (2212 ezer éjszaka) regisztrálták wellness-szállodában. Az összes szállodai vendég 16,6%-a választott wellness-szállodát, a szállodai vendégéjszakáknak pedig 15,9%-át töltötték a wellness-szállókban. A vizsgált időszakban a belföldi forgalom volt a meghatározó a wellnessszállodákban: a vendégek 77,4%-a, a vendégéjszakák 72,3%-a belföldről származott. Az átlagos tartózkodási idő a wellness-szállodákban valamivel a kereskedelmi szálláshelyi átlag alatt maradt, 2,4 éjszaka volt. 2010-ben a külföldi vendégek átlagosan 3,0 éjszakát, a belföldi vendégek átlagosan 2,3 éjszakát töltöttek a hazai wellness-szállodákban. A wellness-szállodák vendégeinek száma 28,4%-kal, ezen belül a belföldi vendégek száma 26,8%-kal, a külföldi vendégek száma 34,4%-kal nőtt 2010-ben az előző évhez képest. 6
A belföldi vendégéjszakák száma 28,6%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 42,9%-kal emelkedett, így az összes wellness-szállodában eltöltött vendégéjszaka szám is dinamikusan, 32,2%-kal emelkedett. A külföldi és belföldi vendégéjszakák számának alakulását a különböző szállástípusok szerint az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A vizsgált időszakban a legtöbb vendégéjszakát Németország (a gyógy-szállodákban töltött összes külföldi vendégéjszaka 33,2%-a), Ausztria (12,9%), Oroszország (8,9%), Csehország (6,4%), Románia (3,3%), Lengyelország (2,7%), Svájc (2,7%), Olaszország (2,7%), Szlovákia (2,5%), Franciaország (2,1%) és az Amerikai Egyesült Államok (2,1%) vonatkozásában regisztrálták. Lengyelország (+31,9%), Oroszország (+24,6%), Románia (+20,3%), Szlovákia (+18,7%), Csehország (18,6%), az USA (15,5%) és Olaszország (8,6%) esetében könyvelhettünk el jelentős növekedést a gyógyszállókban eltöltött vendégéjszakák számát tekintve. A többi kiemelt piac esetében csökkent a vendégforgalom a hazai gyógy-szállodákban 2009-hez képest. Annak ellenére, hogy az egészségturizmust egyre többször emlegetik a gazdaság lehetséges kitörési pontjaként, az iparági bevételek alapján Magyarország csak a középmezőnyben foglal helyet. Ezen a pozíción azonban lehetne javítani, a világtrendek megértésével, valamint az ágazatok feletti szakmai-vállalkozói összefogás segítségével. A modern egészségturizmus legfőbb trendje a komplexitás. Ma már az egészségturizmus nem elsősorban a vízről és a vízhez kapcsolódó klasszikus kezelésekről szól, hanem az adott igényhez, problémához tartozó komplex megoldáscsomagokról, melyek elsősorban terapeuták által végzett kezeléseket tartalmaznak. Ezeket innovatív módon, akár személyre szabottan kombinálva válogatják össze az elérendő cél relaxáció, súlykontroll stb. érdekében. Az egészségturizmuson belül összekapcsolódhat a turizmus az egészségügyi szolgáltatásokkal, melynek eredményeképpen olyan szolgáltatások építhetők be az egészségturizmus rendszerébe, mint az egészségügyi kivizsgálás, az életmódtanácsadás, az egészséges konyha, illetve adott esetben diéta. 7
Ebben az értelemben a klasszikus fürdő vizes része egyrészt a kezelések közege, másrészt a relaxáló környezet része lehet. Ezek a trendek a medical wellness előretörését és az egészségügyi aspektusok felértékelődését jelentik. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Magyarországon a gyógy-turizmuson belül hatalmas a versenyelőnyünk, hiszen mind a hagyományok, mind a humán erőforrás terén az ország kiemelkedő adottságokkal rendelkezik. A modern spa és wellness iparágra szerkezetileg az jellemző, hogy az egyedi fürdők helyett egyre inkább a komplex hotelszerű spa-k építése, működtetése lesz meghatározó. Trendnek tekinthető még a városi dayspa-k terjedése is, melyek nélkül az utóbbi években már elképzelhetetlen jobb minőségű hotelek építése, működtetése. Régebbi épületek felújítása során is egyre gyakrabban csatolnak a meglévő szárnyakhoz új részeket. A fentiekben említett új igények megjelenése mellett a magyar valóság az, hogy 2009 második felében szinte valamennyi fürdőben visszaesett a látogatók száma, a legjelentősebb magyar fürdőkben 5-12 % közötti vendégszám csökkenés volt tapasztalható. Ez köszönhető egyrészt a már meglévő gazdálkodási problémáknak, másrészt a turizmus iparágat is sújtó válságnak. Ezen kívül a bővülő kínálat, a vendégigények változása és a szeszélyes nyári időjárás is túl gyors ütemű változást követelt volna. A tapasztalatok szerint manapság a látogatók az alapáron felül a pénzbe kerülő szolgáltatásokra már jóval kevesebbet áldoznak, illetve a drágább gyógyászati kezeléseket szinte egyáltalán nem veszik igénybe. Azokban a fürdőkben pedig, ahol a napijegy mellett 2-3 órára váltható belépő is létezik, ott az olcsóbbat választják. Az OEP-támogatást igénybe vevő látogatók szokásaiban is változások látszanak. Átlagosan 9-10 %-kal esett vissza az OEP kezeléseket választó látogatók száma, valamint adott mennyiségű kezeléseket inkább elnyújtva használnak fel. A kezelések ára alig éri el az önköltséget, áremelést pedig nem fogadna el a piac. Emiatt a fürdők egy része a veszteséges és alacsony kihasználtságú szolgáltatások megszüntetését fontolgatja. A hagyományosan bőkezűbb külföldi vendégek is kevésbé veszik igénybe a kiegészítő szolgáltatásokat, költési szokásaik ma már a magyarokét közelíti. A legfőbb gondot ezért a keresletcsökkenés jelenti, mely a kisebb fürdőket sokkal érzékenyebben érinti, 8
hiszen ezek kevésbé ismertek, kínálatuk szegényesebb és vendégkörük is kiegyensúlyozatlanabb, mint nemzetközi, nagyobb társaiké. A 2010-es év volt az egyik legnehezebb év a fürdők számára, mert ebben a fogyasztói körben a megszorítások, a tavalyi nehéz körülmények most csapódnak csak le. Sok esetben az is gond, hogy az egyébként is csekély eredményt elviszi a korábbi fejlesztésekből eredő kötelezettségek teljesítése. Különösen nehéz helyzetben lesznek például azok, akik a még válságmentes időszakban elnyert támogatásokhoz kapcsolódó vállalásaikban jelentős vendégszám többletre, árbevétel- és létszámbővítésre tettek ígéretet. Ezek teljesítése a következő években gondokat okozhat. Pesszimista becslések szerint a forgalom visszaesése akár a 20 százalékot is elérheti. Ezt tetézi, hogy 2010 2011-ben jelentős kapacitásbővülés valósul meg az országban, melynek következtében élesedik a vendégekért folytatott harc. A vendégszám visszaesését csak ott tudták megakadályozni, ahol innovatív fejlesztésekbe fogtak, s a szolgáltatásokat a vendégek igényeihez igazították. A szolgáltatások egyedivé tétele és hangsúlyozása a kommunikációban pedig az egyik legnagyobb kihívás. Az egészségturizmus felé való elmozdulás megoldást jelenthet. A wellness szállodákban például érdemes célzott egészségprogramokat kínálni, mint testsúlykontroll program, személyes edzőprogram, az egészséghez kapcsolható szabadidősportok esetében kiegészítő szolgáltatásként szűrések, masszázsok, stb. A borturizmusba beilleszthető a borterápia, a lovaglás pedig elvihető a gyógy-lovaglás irányába. Az egészségturizmus előtérbe helyezése országos szinten is számos turisztikai termékfejlesztést tesz lehetővé. Ilyen lehet a betegséggel, fogyatékkal élők turizmusa, az idősek turizmusa, a szabadidő/tömegsport rendezvényekre épülő turizmus, a hivatásturizmusban az egészséggel, gyógyítással, egészséges táplálkozással, életmóddal kapcsolatos képzések, konferenciák. 9
A DD RÉGIÓ GYÓGY- ÉS TERMÁLTURIZMUSÁNAK BEMUTATÁSA A régió turizmusfejlesztési stratégiájában első helyen van az egészségturizmus, országos viszonylatban is igen gazdag gyógy- és a termálvizekben, az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása alapvető fontosságú. Ezen értékek nem csak belföldi, hanem nemzetközi vonzerőt is jelentenek. Ez utóbbi különösen igaz a gyógyturizmusra. A gyógy- és termálturizmus jelentősen hozzájárul a vendégforgalom szezonalitásának enyhítéséhez, vendégei rendszerint hosszú ideig tartózkodnak az üdülőhelyen és panaszaik enyhítése érdekében az átlagosnál többet is hajlandóak költeni. [Aubert Antal 2004] A Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálfürdők Egyesületének taglistája: 1. Babócsa Község Termálfürdője (jelenleg nem üzemel) 2. Barcsi Rekreációs Termálközpont 3. Csokonyavisonta Gyógy-és Strandfürdő 4. Dombóvár-Gunaras Gyógyfürdő 5. Dunaföldvári Gyógyfürdő 6. Harkányi Gyógyfürdő 7. Magyarhertelendi Termálfürdő 8. Igali Gyógyfürdő 9. Kaposvári Uszoda, Gyógy-és élményfürdő 10. Marcali Városi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont 11. Mohácsi Városi Tanuszoda és Termálfürdő 12. Nagyatádi Fürdők és Sportlétesítmények 13. Nagybajomi Thermal Hotel és Fürdő (jelenleg nem üzemel) 14. Sellye Strand és Termálfürdő 15. Sikonda Wellness Fürdő és Hotel 16. Szigetvári Gyógyfürdő 17. Szulok Strand és Termálfürdő (jelenleg nem üzemel) 18. Tamási Termálfürdő 10
A DÉL-DUNÁNTÚLI GYÓGY-ÉS TERMÁLFÜRDŐK EGYESÜLETÉNEK MŰKÖDŐ LÉTESÍTMÉNYEI A régió termál- és gyógyvizekben gazdag terület, mely adottságnak köszönhetően a vízre alapozott egészségturisztikai szolgáltatások köre tág. A fürdők többsége ugyanakkor kis befogadóképességű, és csak a helyi igényeket elégít ki, turisztikai potenciálja nem jelentős. Nagykapacitású, magas minőségi színvonalat képviselő, széles körű kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó wellness fürdő nem található a térségben. Nemzetközi szintű vonzerőnek tekinthető ugyanakkor gyógyvizének Európában egyedülálló összetétele és a közelmúltban végrehajtott minőségi fejlesztéseknek köszönhetően a Harkányi Termálfürdő. Az egészségturizmus termékeihez tartoznak a fürdőkhöz kapcsolódó gyógy- és wellness szállodák is, amelyek közül a legtöbb Siófokon, illetve Harkányban működik. Magasabb kategóriát képviselő négycsillagos wellness hotel is csak Siófokon és Harkányban található, míg wellness és spa szolgáltatásokat is nyújtó négycsillagos kastélyszálló Bikal, Hőgyész és Villány településeken található még (Hőgyész jelenleg nem fogad vendégeket). 11
A Dél-dunántúli régió adottságai ellenére az elmúlt időszakban lemaradt az ország egyéb régióival szemben, mind vendégforgalma, mind fejlesztések tekintetében. A fürdők többsége átesett már különböző fejlesztésen, bővítésen vagy rekonstrukción az elmúlt 10 év alatt, illetve vannak köztük olyan intézmények is, melyek teljesen megújulva várják a vendégeiket. Mindez azonban azt eredményezte, hogy a régió és az egyes létesítmények kínálata is igen eklektikussá vált: párhuzamosan működnek a vadonatúj szolgáltatások az évtizedek óta fel nem újított létesítmény részekkel. [Gyógy- és Termálturisztikai Stratégia Fejlesztési Irányainak Meghatározása 2007]. Megoldás lehet az innovatív megoldások és a szolgáltatások bevezetése illetve a fürdők érdekeit összefogó turisztikai klaszterek létrejötte és érdekképviselete. Az elmúlt időszakban a témában megjelent publikációk egyetértenek abban, hogy innováció-orientált szolgáltatásokat kell bevezetni [Innovation in Tourism 2006]. FÜRDŐFEJLESZTÉSEK 2003-2008 KÖZÖTT 2003 Igali Gyógyfürdő fedett részének átadása Harkány Gyógyfürdő fejlesztése Marcali Városi Fürdő és Szabadidőközpont átadása 2004 Dombóvár - Gunarasfürdő teljes rekonstrukciója és fedett fürdő átadása Sikonda Wellness Hotel*** és Fürdő átadása 2005 2006 Kaposvári Virágfürdő átadása Barcsi Gyógyfürdő átadása Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő felújítása 2007 Szigetvári Gyógyfürdő átadása Mohácsi Termálfürdő átadása Marcali Városi Fürdő és Szabadidőközpont uszoda átadása 2008 Nagyatádi Fürdők és Sport létesítmények uszoda átadása Magyarhertelendi Termálfürdő fedett Gyógykert átadása 2009 2010 Siklósi Termálfürdő átadása 12
Összességében megállapítható, hogy a régióban a termálturizmus termékei és szolgáltatásai tekintetében alulmarad mind a nemzetközi, mind az országos elvárásoknak:» A középkategóriájú kisebb fürdőkből túlkínálat jellemző, ugyanakkor ezek csak helyi, kistérségi szereppel bírnak, fenntartásuk a jövedelmező kiegészítő programkínálat elégtelenségei miatt nagy terhet jelent a zömében önkormányzati tulajdonosoknak.» Még az országos viszonylatban kiemelkedő vendégforgalmat bonyolító Harkány esetében is a fejlődés gátját jelentheti a családbarát szolgáltatáskör hiánya. Itt a fejlesztési stratégia függvényében lehet a gyógyászati profilra fókuszálni és a családi fürdőzést alacsonyabb prioritásként kezelni, ami a specializáció irányába hat, tehát szakmailag, hosszútávon feltétlenül előnyös lehet, ugyanakkor további látogatottság csökkenéssel, ügyfélkör vesztéssel járhat.» A magasabb színvonalat képviselő fürdők korlátozott kapacitása zsúfoltságot eredményez, a szolgáltatás minőségének rovására. Sok helyütt ugyanakkor nincs lehetőség bővítésre a rossz elhelyezés miatt, a megkülönböztetés hiánya pedig versenyhelyzetet hoz létre a térségi szintű komplexitás megteremtése helyett.» Késlekednek a jelentősebb beruházások az önkormányzatok forráshiányos helyzete, valamint a külső működő tőke bevonásának nehézségei következtében.» Általánosságban elmondható, hogy az állandó tulajdonos, illetve üzemeltető váltás miatt nem tud hosszabb távon megvalósulni egy meghatározott koncepcióra épülő és következetesen felépített szolgáltatási, üzemeltetési stratégia, üzletmenet a létesítményekben.» Igen kevés (minőségi) szálláslehetőséget találunk a fürdők mellett, vagy közvetlenül a fürdőhöz kapcsolva, ezért nem lehet papucsos forgalmat bonyolítani, melynek lényege a többnapos tartózkodás és a szállás szolgáltatáshoz kapcsolódó jóval magasabb jövedelmezőség. 13
A jelenlegi túlkínálat komoly problémát jelent, ezért szükséges lenne a meglévő fürdőkben differenciált szolgáltatások bevezetésére. Emellett az önkormányzati terhek csökkentése érdekében kiegészítő, magasabb jövedelmet termelő kínálati elemek kialakítása is célszerű lenne. A régióban ugyan nagy igény mutatkozik egy nagyobb kapacitású termál- és élményfürdő létrehozására, ugyanakkor ennek tervezésénél elengedhetetlen az ország többi élményfürdőjétől való megkülönböztetés és egy újszerű termék létrehozása (pl. tematikájában). Gyógy- és termálfürdők a Dél-Dunántúlon Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ A 2006-ban átadott Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ a dél-dunántúli turisztikai régió egyik legújabb és a legmodernebb szolgáltatásokat nyújtó fürdője. A város országhatár menti fekvése folytán a Horvátországból érkező vendégek számára jelent kedvező megközelíthetőséget. A korszerű létesítményben, szép környezetben pihenhetnek a vendégek, a nagy zöld területeket magában foglaló szabadtéri részen négy, a fedett részen hét medence kapott helyet, összesen 2000 nm vízfelülettel. A fürdés mellett strandröplabda és lábtenisz pályák, játszótér és étterem várja az ide látogatókat. A fürdő sokoldalú szolgáltatásai révén a családok, a fiatalok és a gyógyvendégek számára egyaránt kikapcsolódást biztosít. Az 1317 méter mélyről feltörő, 55 C hőmérsékletű nátrium- hidrogén-karbonátos gyógyvíz speciális gyógyhatást biztosít. A gyógyvíz különösen alkalmas mozgásszervi megbetegedésekre, baleset utáni rehabilitációs kezelésre, valamint élénkíti, illetve erősíti az immunrendszert. Idült gyulladásoknál gyulladáscsökkentő hatása van és különösen hatékony módon enyhíti a térdizületi kopások okozta fájdalmakat (térd artrosis) és a lumbágó tüneteit. A teljesen új gyógyászati egységben számos egészségmegőrző és rekreációs szolgáltatást kínálnak az ide látogatóknak. Mozgásszervi gyógyászati részleg reumatológiai orvosi szakrendelővel, elektroterápiával, továbbá parafangó kezelési lehetőséggel várja kedves vendégeit. A gyógyászati szolgáltatások orvosi beutalóval, részleges térítéssel, vagy orvosi beutaló nélkül teljes térítési kötelezettséggel vehetők igénybe. 14
2006-2010 vendégforgalmi adatit összefoglalva elmondhatjuk, hogy a látogatók száma lassan, de fokozatosan növekszik, átcsábítva a környező településeken eddig fürdőző lakosokat. (2006: 140 000 vendég, 2010: 162 000 vendég) Magas a horvát vendégek aránya, de sajnos a minőségi szállások hiányában ezek a látogatások 1-1 napra szólnak csak. Jelentősebb vendégszám-növekedés kizárólag a szálláshely-bővítések után várható. 15
Csokonyavisonta Gyógy- és Strandfürdő A fürdő területe jelenleg 10 ha, összesen 9 db medence, ebből 4 gyógyvizes üzemel. Az összes vízfelület: 1844 nm. A fürdőt, valamint a közvetlen átjárással üzemelő Thermál Campinget is az Önkormányzati többségi tulajdonú cég, a Thermálfürdő Kft. üzemelteti. A campinget tavasszal és ősszel külföldi, nyáron inkább magyar vendégek látogatják előszeretettel. Úgynevezett alkálihidrogén-karbo nátos hévizek csoportjába tartozik, összetétele alapján kiemelkedik a többi hasonló összetételű gyógyvíz közül, mivel jodid, fluorid és metakovasav tartalma jelentékenyebb koncentrációban igazolódott. A víz kiválóan alkalmas: savtúltengés (ivókúrák formájában), emésztési zavarok, funkcionális epe bántalmak, székrekedés, elfajulásos gerincbántalmak, idült nőgyógyászati bántalmak, vesepanaszok gyógykeze lése céljára, valamint számos mozgás szervi megbetegedés gyógykezelésére. (2000: 101 528 vendég, 2010: 66 158 vendég) A statisztikák szerint a fürdővendégek nem csak a kiemelkedő minőségű gyógyvíz alapján döntenek. Csokonyavisontán az elmúlt években nem történtek jelentős beruházások és fejlesztések, és a vendégek fokozatosan elpártoltak más fürdőkbe. Az önkormányzat és a fürdő vezetése azon dolgozik jelenleg is, hogy a pénzhiány ellenére mégis sikerüljön valahogy megoldást találni a problémára. A tapasztalatok szerint a Barcsi Gyógyfürdő megnyitása is átcsábította a fürdővendégek egy részét. 16
Harkányi Gyógyfürdő A harkányi gyógyvíz közel 188 éve ismeretes, felfedezése az egykori Batthyány birtok Harkány-Gyód közötti mocsaras területeinek lecsapolási munkálataihoz kötődik: vízelvezető árkok ásása közben a feltörő meleg víz gyógyító hatását saját magukon észlelték az ásást végző jobbágyok. A gyógyfürdő 13,5 hektáron fekszik, a fürdőterület napi 15 481 fő befogadására képes. Az összesen 2813 m 3 térfogatú, különböző hőmérsékletű három gyógymedencét minden nap közvetlenül a gyógyvíz kutakból töltik fel. A strandi medencéink 7452 m térfogatúak. A fürdő területén lévő bővizű termál kutakból nátrium-kalcium hidrogén karbonátos, kloridos, magas szulfidkén-tartalmú hévíz tör fel. Speciális összetételű gyógy hévize révén mozgásszervi betegségek egyik hazai központjává vált. A 188 éves fürdő gyógyító vize az alábbi megbetegedések gyógyítására kiválóan alkalmas: csontritkulás, krónikus nőgyógyászati gyulladások valamint a nyirokkeringés zavarainak javítása, reumatikus megbetegedések, ízületi gyulladások, műtétek után vissza maradt mozgáskorlátozottságok, töré sek, baleseti utókezelések, idült borbán talmak (pl. pikkelysömör psoriasis) gyógyításánál szép eredmények érhetők el egy-egy harkányi kúra során. Harkány fürdővendégeinek száma évről évre csökken, ennek oka több tényezőre vezethető vissza. Elmaradtak a külföldi vendégek, illetve a hazai turisták is a bőség zavarában vannak. Történtek komoly fejlesztések is a fürdő területén, felújították a gyógyfürdő bizonyos részeit, átadták az emeleten lévő wellness központot, de sajnos a vendégszámban ezek látszanak meg. Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozattól is sokat várt a Régió, ennek hatása sem érződött Harkányban a statisztikák alapján. A látogatottsági statisztikák elszomorítóak, különösen annak tudatában, hogy Harkány az ezredfordulón a régió termálturisztikai forgalmának majd felét adta. (2000: 985 132 vendég, 2010: 596 653 vendég) 17
Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő A létesítmény egy 50 000 nm-es, parkosított területen fekszik. A szabadtéri részen 2006 ban, 4400 nm vízfelülettel került átadásra egy számtalan élményelemmel ellátott élményfürdő, amely "Virágfürdő" fantázia néven üzemel. A fürdő a nyári szezonban 17 féle, összesen 46 db látványelemmel várja az érdeklődőket. Hátfal befúvók, víz ernyő, nyakzuhany, vízköpők, övzuhany, buzgárok, gejzírek, kamikaze csúszda, családi csúszda, anakonda, barlang csúszda, fényjátékos piranya kamra, barlangvízesés, vízfüggöny, sodrófolyosó, vízgombák teszik élménnyé a fürdést. A gyermekek különálló gyermekmeden cében fürödhetnek. Az élményfürdő területén lábtenisz pálya, játszótér, valamint pingpongozási lehetőség várja az idelátogatókat. A vendégeink étkezéséről melegkonyhás étterem, fagyizó, lángossütő gondoskodik. 2009-ben a fürdőben egy 3 milliárd forintos beruházás kezdődött, amelynek keretében átépítésre kerül a fedett fürdő teljes területe. A felújítási idő alatt a fürdő fedett része zárva tart a Virágfürdő azonban zavartalanul üzemel, ezt követően azonban teljesen megújult külsővel és belsővel, új szolgáltatásokkal, medencékkel várja kedves Vendégeit. Várható nyitás: 2011 tavasza. (2000: 214 969 vendég, 2010: 66 194 vendég) Kaposvár vendégforgalmi statisztikáiban jól érzékelhető a Virágfürdő 2006-os átadása (204 000 vendég). A 2009-ben megkezdett 3 milliárd Ft értékű beruházás remélhetőleg pozitívan fog hatni a fürdő azóta - vélhetően szezonális és időjárási függőségének, illetve a válságnak is köszönhetően - erősen csökkenő vendégforgalmára. A meredeken csökkenő forgalmi adatok az ügyfélkör fizetési potenciáljának és a fürdő belépőjegy és szolgáltatási árainak elemzését, értékelését is szükségessé teszi. 18
Magyarhertelendi Termál- és Élményfürdő A Pécstől 20 km-re található települést elsősorban két termálkútja tette kedvelt fürdőhellyé. A 3 hektáron fekvő árnyékos, családias, szép strand öt medencével rendelkezik. A 2008-as év folyamán megnyitotta kapuit a fedett Gyógykert, mely 36 ºC-os termálvízzel, masszázzsal, pihenőágyakkal, külön öltözőkkel és zuhanyzóval felszerelve várja kedves vendégeit egész évben. Egyedi szolgáltatásként bérbe vehető különféle rendezvények lebonyolítására. Várhatóan 2011 tavaszán nyílik meg az meg az Európai Uniós támogatással megvalósuló élményfürdő. A projekt keretében kétszintes, 381 nm vízfelszínnel 4 medencetípussal és számos új szolgáltatással (szauna park, masszázs, étterem) teljes körűen akadálymentesített létesítmény valósul meg, mely egész évben alkalmas a vendégek fogadására. A fürdőtől 100 m-re található a Mathias Panzió és Étterem, melynek 9 szobája, 20 férőhellyel várja vendégeit. (2000: 58 611 vendég, 2010: 56 000 vendég) Magyarhertelenden a 2000-es évek közepén tulajdonosváltás történt és a helyi önkormányzattól egy vállalkozó kezébe került a fürdő. A 2008-as év folyamán megnyitotta kapuit a Gyógykert, 2009-ben új parkoló és főbejárattal bővült a fürdő és közben megkezdődött a fedett-fürdős beruházás is. A tulajdonosok bíznak a fejlesztések hatásában, a fürdő és természeti környezete egyediségében. A 2006-ig folyamatosan zuhanó vendégforgalom 2010-re megközelítette a 2000-es szintet, az új fejlesztéseknek köszönhetően 2011-ben képes lesz meghaladni azt. 19
Igali Gyógyfürdő Igal egy külső Somogy határán megbúvó kisváros, mely hangulatos utcáival, történelmi emlékeivel, vendégszerető lakosaival és messze földön híres gyógyfürdőjével méltán vált népszerű úti céllá a gyógyulni és pihenni vágyó turisták körében. A gyógyvíz a magas hőmérséklete és az ásványi anyag tartalma miatt jelentős gyógyító hatással bír. Maga a fürdő 1964 óta fogadja a gyógyulni, pihenni vágyókat. 2001-ben gyógyfürdővé nyilvánították, több szakembert orvost, masszőrt, víz alatti masszázskezelőt alkalmaznak. Várhatóan a 2011. év végére készül el az Igali gyógyfürdő eddigi legnagyobb beruházása, a mintegy fél milliárd forintból megvalósuló új fürdőkomplexum, melyhez 50%-os Uniós pályázati összeget nyert el a város. Az új létesítményben többek közt helyet kap majd gyermekmedence, sodró folyosóval ellátott élménymedence, amelyből közvetlenül lehetőség nyílik kiúszni egy új külső medencébe is. Emellett szauna világ, pezsgőfürdő és minden igényt kielégítő új öltöző rész kerül átadásra. A beruházás létrejöttével számos új szolgáltatással bővül az igali gyógyfürdő kínálata, lehetőséget biztosítva ezzel a fiatalabb korosztály valamint a kisgyermekes családok, különösen a téli időszakban történő kiszolgálására. A jövőben fokozottabb hangsúlyt szeretnének fektetni a magas színvonalú gyógyászati kezelésekre is, tovább bővítve ezzel a már jelenleg is meglévő minőségi egészségügyi szolgáltatásaikat. (2000: 124 285 vendég, 2010: 107 763 vendég) 20
Az Igali Gyógyfürdőben 2006-ig fokozatos vendégszám növekedés volt megfigyelhető (134 000 fő), majd valószínűsíthetően a környékbeli újabb építésű gyógy- és termálfürdőknek köszönhetően csökkenésnek indult a vendégforgalom. A településen hiányoznak a magas minőség kategóriájú hotelek, így hiába a gyógyvíz magas hőmérséklete, ásványi anyag tartalma és az új fürdőfejlesztések, a tehetősebb, fizetőképes vendégek várhatóan elmaradnak, bár a napi látogatások volumene vélhetően jelentősen növekszik majd. Marcali Városi Fürdő és Szabadidőközpont Marcali a Balaton déli partjától 12 km-re található. Könnyen megközelíthető az M7- es autópályáról délre a 68-as főúton. A városnak nagy előnyt jelent a Balaton és a sármelléki repülőtér közelsége. A Marcali Városi Fürdő és Szabadidőközpont nyolc hektáros területével, épített parkjával strandolást, kikapcsolódást és sportolási lehetőségeket biztosít. A fedett fürdőben gyógyvíz, pezsgő medence és gőzkabin, szauna várja a vendégeket. A szezonálisan üzemelő strandon gyógy- és termálvizes medencék, sportpályák és gyermekjátszótér várja a látogatókat. Az úszást kedvelők 50 m-es versenymedencében sportolhatnak, míg a gyermekes családok kényelmét sekély vizű gyermek medence és gyermekjátszótér biztosítja. A városban a turisták kiszolgálását 4 szálloda, több vendéglő és számtalan magánszállás biztosítja. (2003: 30 825 vendég, 2010: 58 771 vendég) 21
Marcaliban is több fejlesztés valósult meg a 2000-es években, ennek köszönhetően folyamatosan növekszik a vendégszám. 2007-től átadásra került fedett fürdő, mely kiegészült gőzkabin és szauna lehetőségekkel. A fürdő szomszédságában új hotel épül, amely később szintén tovább bővítheti a fürdő iránti keresletet. A fürdő a régió legjobb statisztikáját tudhatja magáénak, mely a folyamatos fejlesztéseknek és a kiváló szálláskapacitásoknak is köszönhető. A folyamatos fejlesztéseknek és a Balaton közelségének köszönhetően folyamatosan növekszik a külföldi vendégek aránya, ami szintén örvendetes és sajnos ritkaságszámba menő folyamat a régióban. A jelenleg épülő négycsillagos, 116 szobás gyógy-hotel várhatóan további komoly perspektívát kínál a fürdő vendégkörének bővítésére. Mohács és Kistérsége Tanuszoda és Termálfürdő A Mohács Városi Tanuszoda és Termálfürdő 2007 júniusában nyílt meg, mint a város első fedett uszodája. A mohácsi termálvíz ásványi sókban gazdag, nátrium-kloridos hidrogénkarbonátos jellegű, fluoridos, lágy termálvíz, melynek jelentős a vas és a jodid tartalma. Az ilyen típusú víz rendkívül kedvező hatású a következő megbetegedések gyógykezelésére: ízületi és reumatikus megbetegedések, sportsérülések utókezelésére, izomlazító fürdésre. A termálvíz gyógyvízzé történő minősítése folyamatban van. A fürdőben finn szauna, infra szaunák, gőzkabin, merülő medence, valamint különböző masszázs szolgáltatások érhetők el. 22
(2009: 71 826 vendég, 2010: 73 570 vendég) A Mohács Városi Tanuszoda és Termálfürdő látogatószáma enyhe emelkedést mutat, vendégköre többnyire a régió lakosaiból tevődik ki. Konkurenciát jelent számára a 2010-ben megnyílt Siklósi Termálfürdő közelsége is. A küszöbön álló (2011) fejlesztéseknek köszönhetően a fürdő remélhetőleg kistérségi viszonylatban is ismertté, közkedveltté válhat, illetve a határmenti horvát vendégek körében is sikeres lesz. A tervek szerint a meglévő fedett uszodát három kültéri medencével, kiszolgálóés sport létesítményekkel fogják bővíteni. Az újabb medencék együttes vízfelülete 487 négyzetméter lesz, amit a nagyközönség várhatóan 2012. nyarától vehet igénybe. A mohácsi termálfürdő jelentős részesedéssel a régió termálturisztikai forgalmából egyelőre nem rendelkezik. Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő Nagyatádon, a parkok és fürdők városában fúrt termálkút vizét 1906 óta használják fürdőzésre. Nagyatád szívében, a Széchenyi tér hangulatos parkjában épült Gyógyfürdő messze földről csalogatja ide a látogatókat. A fürdő- és ivókúrára egyaránt alkalmas termálvíz az ország legjobb hatású minősített gyógyvizei közé tartozik. Reumatikus betegségek, ízületi panaszok gyógyítására és törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati panaszok enyhítésére és gyomorbántalmakban szenvedőknek egyaránt ajánlják. 23
Az 1997-ben felújított, majd 2006-ban újjávarázsolt fürdőben szakorvosi irányítás mellett balneo-hydroterápiás, kis- és középfrekvenciás elektroterápiás kezelések és különböző masszázsok vehetők igénybe. A Gyógyfürdő háziorvosi vagy szakorvosi beutalóval Magyarország egész területéről fogadja a betegeket. A külföldi vendégek és a belföldi turisták számára a kezeléseket orvosi vizsgálat után kiválasztott gyógy-kúrákkal biztosítják. A fedett medencetérben 32, 38 és 42 C fokos gyógymedencék és külön helyiségekben kádfürdők állnak a gyógyulni vágyók rendelkezésére. A látogatók finn szaunát és átriumos medencét is használhatnak. A gyógyfürdő egész területe és megközelítése akadálymentesített. A fürdőparkban lévő szabadtéri medencék, csakúgy, mint a fürdő egésze minden évszakban várja látogatóit. Amint az a következő táblázatból is kiderül, 2006-ban sor került egy rekonstrukcióra, ebben az évben zárva is volt a fürdő. A fejlesztés a versenyképesség fenntartásához nélkülözhetetlen volt, ennek ellenére a vendégek száma az évtized végére újra csökkenésnek indult. (2010: 85 342 vendég, 2010: cca. 80 000 vendég) 24
Nagyatádi Városi Termál- és Strandfürdő A strand a város északi szélén található, mintegy 1000 méterre a Gyógyfürdőtől. A nagy, parkosított, ligetes területe, megnyugtató környezete szabad teret biztosít, ideális körülményeket teremt meg a felhőtlen kikapcsolódáshoz a nyaralni, napozni, sportolni vágyóknak. A strandot az ország legszebb és legkellemesebb fürdői közé sorolják. Ideális körülményt biztosít a szórakozásra, versenyzésre, edzőtáborozásra az állandó 24 26 C fokos, 8 pályás, feszített víztükrű, termálvízzel temperált, vízforgatós versenymedence. A pezsgőfürdős termálmedencét a hűvösebb időben is szívesen látogatják. Az élménymedence felszíne 531 nm-es. Itt vállzuhany, buzgárok, derékmasszázs, vízáram, vízi terasz, napozóterasz, napozósziget, levegő- és vízbefúvások várják a vendégeket. A kicsik és nagyok egyaránt élvezhetik a kamikáze és egy anakonda csúszda nyújtotta élményeket, amelyek vidám színeivel csalogatják a fürdőzőket. A családias üdülés kényelmét teremti meg a gyermekeknek kialakított kispancsoló és a fából készült játszótér. A strand területe kiválóan alkalmas sportolásra, a szabadidő eltöltésére is. Erről három strandröplabda-pálya, két kisméretű futballpálya, két streetballpálya, egy nagyméretű sakktábla, I. osztályú salakos teniszpálya és pingpongasztalok gondoskodnak. A kölcsönzőből a játékhoz eszközök, sportszerek bérelhetők. 2008 augusztusában került átadásra a Termál Strandfürdő közvetlen szomszédságában, 5000 m2-es területen Nagyatád legújabb sport- és szabadidős létesítménye, a fedett Tanuszoda. Az új létesítmény egy 25 méteres úszómedencével, tanmedencével, szaunával és a hozzá tartozó merülő medencével várja vendégeit. (2000: 54 358 vendég, 2010: 65 479 vendég) 25
A nagyatádi strandfürdő vendégszám alakulásánál jól nyomon követhető a nyitott strand jellegéből fluktuáció, mely jelzi, hogy egy-egy szezon időjárásának függvényében akár 20-30%-os vendégszám-változások is kialakulhatnak egyik évről a másikra. Siklósi Thermal Spa A 2010-ben átadott 5000 négyzetméteres fürdőkomplexum belsőépítészete egészen rendkívüli, nem szűkölködik az egyedi, impozáns megoldásokban. A medencéket körülvevő színes bástyák különleges hangulatvilágukkal a vár biztonságos falait jelképezik. Minden egyes bástya belsejében meglepetésélmények várják a fürdőzőket. A letisztult formavilágú fürdőcsarnokban összesen hat felnőtt és három gyermekmedencét találhatunk. A klasszikus finn szauna mellett a wellness szolgáltatások széles választékából válogathatunk a fürdőben, mint pl. infra szauna, orosz szauna, gőzkabin, vagy aromakabin. Külön említést érdemel a só-szoba, mely elsősorban a bőr és légúti megbetegedések kezelésére alkalmas, de ezen kívül bárkinek kellemes kikapcsolódást nyújt. A családok számára is ideális helyszín Siklós, hiszen nagy gondot fordítottak arra, hogy a gyerekek se unatkozzanak, míg a szülők kipihenik a hétköznapok fáradalmait. Várják őket a gyermekmedencék, a csúszdák, vízi játékok, a játszó sarok vidám és kellőképpen fárasztó programjai. A Siklósi Thermál Spa a régió legújabb fejlesztése aktív kikapcsolódásra vágyó fiatalok és kisgyermekes családok minden igényét képes kielégíteni, számos Harkányban hiányzó wellness- és élmény-elemet kínál. A turisztikai szakemberek nagy jövőt jósolnak a létesítménynek, mely a szomszédban épülő 4-csillagos hotel befejezésével kitörhet a helyi jelentőségű strand és élményfürdők köréből. A Siklósi Termálfürdő esetén a fejlesztések újszerűségéből adódóan egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő információ az elemzéshez. Sikonda wellness hotel*** és fürdő Sikonda Pécstől 18 km-re, Komlótól 4 km-re helyezkedik el a Mecsek festői lankái között, ugyanakkor alig 500 méterre a 66-os főúttól. Vonzerejét termálfürdője, a természet közelsége és az egyedülálló mikroklímája adja. Sikonda völgyében a levegő negatív ionjai vannak túlsúlyban, mely nyugtató hatással bír a szervezetre. Az évi átlagos középhőmérséklet 3-5 C fokkal alacsonyabb az országosnál. A nagy kiterjedésű erdőknek köszönhetően a levegő relatív páratartalma magas, átlagosan 60 80 %, tiszta, por-, csíra- és füstmentes. 26
Itt épült fel 2004-ben a Sikonda Wellness Hotel*** és Fürdő. A szállodai és éttermi szolgáltatások egy épületben találhatók a fürdővel, a szálloda összesen 38 szobában, 76 fő számára biztosít szálláslehetőséget. A szobák nagy részéből vagy a környezet gyönyörű panorámája vagy a szabadtéri élményfürdő tárul a vendégek elé. (2005: 96 165 vendég, 2010: 55 358 vendég) Sikonda 2004-ben az akkori év legnagyobb hazai, idegenforgalmi beruházása volt. Újonnan adták át a fürdőt a három csillagos hotellel együtt. A látogatószám a megnyitás óta folyamatosan csökken, főleg az elmúlt években kezdett drasztikusan esni. Turisztikai szakemberek egybehangzó véleménye szerint a hotel kapacitása jelenősen alul lett tervezve, így a fürdő egyik kitörési lehetősége a hotelbővítés lehet. Szigetvári Gyógyfürdő A fürdő kültéri hangulata a török kori műemlékeket idézi kupolájával és tornyaival, míg belső terét Zsolnay kerámiaburkolat díszíti. A fürdő több, egymást kiegészítő egységből áll (nyári strandfürdő, uszoda, termálvizes medencék, élménymedence, gyógyfürdői szolgáltató részleg), így minden korosztály számára pihenési lehetőséget kínál. Az épület valamennyi pontja akadálymentesen megközelíthető. Medencéinek teljes vízfelülete több mint ezerkétszáz négyzetméter. A Szigetvári Gyógyfürdő természeti kincse az ásványi sókban és nemes gázokban gazdag hévíz, mely Magyarország egyik legjobb minőségű, legmagasabb hőfokú, legszélesebb alkalmazási területtel rendelkező gyógyvize. A víz összetétele szerint nátriumkloridos, alkáli hidrogénkarbonátos, mely rendkívül kedvező hatású az 27
ízületi, reumatikus és mozgásszervi megbetegedések kezelésére. Magas fluorid tartalma révén rendszeres használata lassítja az időskori csontritkulást, kiválóan alkalmas operációk és csonttörések utáni rehabilitációs, valamint nőgyógyászati problémák kezelésére, prosztata bántalmak megszüntetésére. Magas vérnyomásban, érrendszeri betegségben szenvedők, valamint szívbetegek is használhatják a fürdőt. Szakorvosi ellátás biztosított. (2008: 138 525 vendég, 2010: 143 559 vendég) 2007 őszén nyílt meg a Szigetvári Gyógyfürdő, az első teljes működési év 2008 volt. A fürdővendégek száma, vélhetően főként a szezonális hatásoknak is köszönhetően némileg ingadozik. 2009-ben mérték eddig a legmagasabb vendégszámot (155 300 fő). A prognózisok pozitívak, hiszen a fürdő kiváló infrastrukturális adottságokkal rendelkezik. Ugyanakkor a fürdő vendégforgalmát és annak hatókörét jelentősen növelhetné, ha minőségi szálláshelyekkel (is) rendelkezne a város Dunaföldvári Gyógyfürdő Kevés Duna-parti településnek van olyan hosszú és szép partszakasza, mint Dunaföldvárnak. Itt található a 2003 januárjában átadott, teljesen átépített fedett gyógyfürdő és nyitott medence, melynek vizét jó minőségű, 35 C fokos, ásványi sókban gazdag gyógyvíz táplálja. A fürdő területén strandröplabda pálya, a közelben teniszpálya várja a sportolni vágyókat. A gyógyvíz összetétele jelentős mértékben hidrokarbonátos és magas sótartalmú, így mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok, valamint bőrbetegségek kezelésére is alkalmas. 28
Sellyei Termálfürdő Négy hektáros strand és jó minőségű víz várja az idelátogatókat. A szezonálisan nyitva tartó fürdőben nemcsak úszó-, pihenő-, és gyermekmedence, hanem egy csónakázótó is található a kellemes füves, fenyves parkban. Felnőttek és nagyobb gyermekek részére úszóversenyek, strandfoci bajnokságok, strandröplabda, tollaslabdázás, pingpongozás, kosárlabdázás, sakkozás és lengőtekézés érhető el. Hatalmas terület áll rendelkezésre a kisgyerekek részére: hinták, homokozók és csúszdák is találhatóak a strand területén. A nyár folyamán szabadtéri, kulturális, családi és ifjúsági programok, sportrendezvények is várják az ideérkező vendégeket. (2000: 18 000 vendég, 2003: 36 304 vendég, 2010: 15 000 vendég) A Sellyei termálfürdő szezonális, ebből adódik a vendégszám alakulásában érzékelhető jelentős fluktuáció. A fürdő több tulajdonos kezében is volt az elmúlt években, de komolyabb fejlesztést senki sem valósított meg. A vendégek főleg a helyi lakosság köréből kerül ki, minimális a külföldiek száma. Tamási Strand és Termálfürdő A Tamási Termálfürdő Tolna megye egyik legjelentősebb fürdőhelye, a Várhegy fenyvessel borított lábánál 7 hektáros zöldterületen, ligetes környezetben helyezkedik el. Tamási a Balaton fővárosától, Siófoktól 38 km-re, a megye székhelytől Szekszárdtól 50 km-re, a 61-es és a 65-ös főközlekedési utak kereszteződésében található kis város. A termálfürdő egész évben nyitva tart, tulajdonosa Tamási Város Önkormányzata. 29
A termálfürdő létrejötte az 1967-1969 között szerkezetkutató fúrásként létesített, majd véglegesített 2272 m talpmélységű kút 53 fokos vizének köszönhető. 2007.-től került Tamási város önkormányzatának tulajdonába és az Építő és Városüzemeltető Kft üzemelteti. A gyógyvíz mintegy 3000 mg/l-es sótartalmában meghatározó a klorid, hidrogénkarbonát, bróm, fluor és a jód tartalom. A legjobb gyógyhatás a következő betegségek kezelésében tapasztalható: végtag-ízületi porckopásos elfajulásos, un. degeneratív elváltozásban, gerinc- és csípőízületek porckopásos elváltozásában, baleseti, az orthopaediai mozgásszervi károsultak utókezelésében. Javasolt még nőgyógyászati gyulladások mérséklésén túl a petefészek funkciók aktivizálódása miatt sterilitás, menstruációs zavarok, klimaxos panaszok esetén is. Beltéri medencék (2 medence): fedett ülőpados medence, nyitott ülőpados medence, a medencék hőfoka 36-38 fok, egyenként 230 négyzetméteresek. Kültéri medencék (3 medence): üzemel: 33 1/3 m úszómedence, 25m strandmedence és gyermek pancsoló élményelemekkel. A 25 m strandmedence és gyermekpancsoló fűtött medencevízzel üzemel. Nyáron strandröplabda pálya, strandfoci pálya, teniszpálya és ping-pong asztalok állnak a vendégek rendelkezésére. (2000: 152 225 vendég, 2010: 83 557 vendég) A Tamási Strand és Termálfürdő látogatószáma a 2000-as évektől fogva fokozatosan csökken, a 152.000 fős vendégszám mára 84.000 fő alá csökkent. Ez a fejlesztések elmaradására és az elavult épületekre vezethető vissza. 30
A város is kereste a kitörési lehetőséget és vezetőinek reményei szerint meg is találta: az új, pályázati forrásokból megvalósuló létesítmény, egy kifejezetten mozgáskorlátozottak részére tervezett és fejlesztett Ability fürdő várhatóan 2011 tavaszán nyitja meg kapuit, amelynek lényege, hogy a mozgáskorlátozottak is használni tudják a létesítményt és annak teljes területét. Ugyanezen pályázati forrásból valósul meg 2012-re a 81 szobás, szintén kiemelten akadálymentesített négycsillagos szálloda, mely az új fürdőlétesítménnyel együtt egyértelműen áttörést hozhat a fürdő és város életébe, megfelelő turisztikai marketinggel akár nemzetközi jelentőségűvé válhat a létesítmény így Tamási egészségturizmusa. A régió gyógy- és termálfürdőiről összességében elmondható, hogy többségükben a gyógyászati és strand funkció megtalálható (Nagyatádon e két funkció megosztásra került a két létesítmény között). Wellness funkciót hozzávetőlegesen a létesítmények felében találunk. Általánosságban elmondható, hogy a régió fürdői a termálvízre alapozott gyógyászati tevékenységekre, a nyári hónapokban a strand szolgáltatásokra koncentrálnak, a gyógy-tényezők felhasználása a létesítmények többségében hasonló (többségében mozgásszervi, bel- és nőgyógyászati kezelések). A fejlesztéseknek köszönhetően a kínálat struktúrája nem igazán változott meg többnyire a szolgáltatások infrastruktúráját illetően történtek a fejlesztések. Elmondható továbbá, hogy a fejlesztések nem voltak desztináció fejlesztési stratégiához köthetők, így a szálláshelyeket és a kapcsolódó szolgáltatásokat illetően, illetve az adott település turisztikai marketingjével összefüggésben nem történt előrelépés. Ugyanakkor a létesítmények szolgáltatási kínálata annak színvonalát és modernitását illetően meglehetősen hektikussá vált - számos helyen váltják egymást a vadonatúj és évtizedek óta fel nem újított szolgáltatási egységek (Harkány). Összegezve:» A fejlesztések főként a medencék és a gyógyászati szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésére irányultak,» A létesítmények élmény-generáló képessége csak az újonnan épült vagy teljes átalakításon keresztül ment létesítmények esetében javult,» A települések és szálláskapacitások nem fejlődtek együtt a létesítményekkel. 31
A régió fürdő létesítményeinek gazdasági és szolgáltatási teljesítményeit illetően megállapítható, hogy fürdőkben realizált összárbevétel (2006: 2,5 md Ft) 75%-a öt fürdőben keletkezik. Ebből továbbra is is jelentős hányadot képvisel a Harkányi Gyógyfürdő, de jelentősége drasztikus forgalom csökkenésének köszönhetően nagy mértékben visszaesett a nagyjából 2 milliós vendégszámon stagnáló regionális statisztikákban. (2000: 50%, 2010: 30%) Három fürdő (Babócsa, Szulok, Tarany), a kötelezően előírt vízforgató berendezés hiányában egyáltalán nem működik. Az árbevételi adatokból ugyanakkor megállapítható, hogy jelentősen elmarad más régiók, illetve az azokban található fürdők fajlagos teljesítményétől, ami egyértelműen a fejlesztések szükségességét jelzi, különös tekintettel a kereskedelmi szálláshelyek bővítésére, hiszen jelentősebb ügyfélkör bővülés csak a régión kívülről érkező vendégektől remélhető. A fürdővendégek számának alakulását illetően elmondható hogy az évtized végére a régió fürdőinek vendégforgalma jelentősen elmaradt az évtized elején, vagy 2007-2008-ban regisztrált forgalomtól. Jelentős csökkenést mutatott vendégszámának alakulásában Harkány, Kaposvár, Csokonyavisonta, Sellye és Sikonda, az elmúlt tíz évben fejlődést tudott felmutatni Szigetvár, Marcali és Barcs. A rendelkezésre álló statisztikák alapján elmondható, hogy a fürdők látogatottságnak csökkenése az évtized derekán beindult fürdőfejlesztéseknek köszönhetően megállt és 2008-ban 32
megközelítette a 2000-es eredményt (2 060 000/2 160 000). Ezt követően újra drasztikus vendégszám csökkenés következett: 2010-ben már csak a 2000-es forgalom 77%-át sikerült teljesíteni. Fejlődést az elmúlt 10 évben tehát a fejlesztések ellenére sem sikerült elérni, az évtized végére regionális összesítésben jelentős forgalomcsökkenést könyvelhetek el a régió termálfürdői. A 77%-os fürdőteljesítmény egyértelművé teszi, hogy az elkövetkezendő években jelentős fejlesztésekre van szükség, nem csak a technikai infrastruktúra és szolgáltatási kínálat, de a szolgáltatások komplexitása és desztináció menedzsment tekintetében is. Szóban forgó létesítmények profitabilitását vizsgálva igen széles spektrumon mozgó adatokkal találkozunk: a régió teljesítménye szempontjából meghatározó Harkány árbevétel arányos nyeresége 2,8%, míg a jóval alacsonyabb kihasználtsággal működő Dunaföldvár és Igal 13,5 illetve 23%-os nyereségaránnyal üzemel. Szomorú tény, hogy a létesítmények többségénél - tekintettel arra, hogy többségük költségvetési szerv - ilyen kimutatás nem is készült. Általánosságban elmondható ugyanakkor, hogy a fürdők üzemeltetése önmagában a felmerülő jelentős fix költségek miatt nem lehet magas nyereségtartalmú, jelentősebb nyereséget csak a kapcsolódó szolgáltatások - kiemelten a szállás és vendéglátás - elérhetővé tételével lehet elérni. Érdekes megvizsgálni a régió kereskedelmi szálláshelyeinek vendégszám változását is változása az elmúlt évtizedben, mely hektikusan alakult, jelentős ingadozásokat mutat. 33
Látható, hogy a fejlesztések hatására a 2004-es mélypontot követően 2007-ig növekedés figyelhető meg, de a 2008-as válság után jelentősen visszaesett a kereskedelmi szállások vendégszáma és 2009-ben újra elérte a 2000 évi szintet. A vendégszám alakulása mellett fontos megvizsgálni a vendégéjszakák számának alakulását a kereskedelmi szálláshelyeken. A régió egyik legnagyobb problémája itt jelentkezik: évek óta folyamatosan csökken a vendégéjszakák száma, még azokban az években is stagnál a mutató értéke, amelyekben esetleg a vendégszám növekedett is (lásd előző ábra 2004-2008 között). Ennek oka vélhetően az, hogy míg a régióban jelentősebb innováció és szállásfejlesztés nem történt, más régiókban olyan új, minőségi, innovatív szolgáltatásokat vezettek be, termékcsomagokat állítottak össze, amelyekkel képesek a vendégeket akár huzamosabb időre is ott marasztalni. (Forrás: KSH) Az elmúlt tíz évben a 2000-ben regisztrált 3,7 átlagos tartózkodási idő 2009- re 2,8-ra csökkent. A jelentős visszaesés egyértelműen a kereslet és a vendégforgalom szerkezeti változását jelzi: arányukban növekedtek az 1-2 éjszakás rekreációs és wellness alapú tartózkodások és - vélhetően a régió versenyképességének csökkenésével összefüggésben - csökkent a többnapos, főként a külföldi vendégek jelenlétéből fakadó gyógy-látogatások száma. Tartózkodási idő tekintetében a gyógy- és az inkább rekreációs-wellness szolgáltatásokra profilírozott termálfürdők között is van különbség, hiszen az 5-7 napos gyógy-szállodai 34
pihenésekkel szemben a wellness-szállodákban gyakoribbak az 1-2 napos, hosszú hétvégés pihenések. A tartózkodási rövidülése nem régió specifikus, országosan is regisztrált folyamat, mely egyértelműen az 1-2 éjszakás, hosszúhétvégés rekreációs és wellness látogatások aránynövekedésének tudható be. Alábbi statisztika (is) egyértelműen jelzi a wellness alapú szálloda használat előretörését a gyógyszállodai vendégforgalommal szemben, melynek a szolgáltatási színvonal nem kielégítő volta és a külföldi vendégek elmaradása (csökkenő forgalmi adatok) mellett egy globálisan jelentkező életmód váltás is oka. Természetesen ez is jelentős szerepet játszik a korábbi ábrán bemutatott átlagos tartózkodási idő rövidülésben. A gyógy- és wellness-szállodák vendégforgalma 2008/2007 Belföldi 35 Gyógyszállodák Wellnessszállodák 2008 2008/2007 2008 2008/2007 Vendégek száma (ezer fő) 456 2,1% 554 18,2% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 1339-0,2% 1208 15,4% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,9-2,3% 2,2-2,4% Külföldi Vendégek száma (ezer fő) 310-2,2% 161 21,1% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 1356-2,6% 452 12,9% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 4,4-0,4% 2,8-6,8% Összesen Vendégek száma (ezer fő) 766 0,3% 715 18,9% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 2695-1,4% 1660 14,7% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,5-1,7% 2,3-3,5%
A következő ábrán is jól látszik a DD régió legnagyobb egészségturisztikát érintő problémája. Miközben a fürdőfejlesztések hatására 2005-től a fürdők látogatószám csökkenése megállt, a régió fürdővel rendelkező településein drasztikusan csökkent (- 25%) a vendégéjszakák száma. Ennek oka egyértelműen a minőségi szálláshelyek hiánya, illetve a többi régióval és a szomszéd országok szolgáltatási kínálatával a fejlesztések ellenére sem versenyképes szolgáltatások kínálata, melyek régión kívüli vendégek megszólítására és idevonzására alkalmatlanok. A probléma azért kritikus fontosságú, mert mint számos a témával foglalkozó tanulmány igazolta, a turizmus gazdasági hozamát, nyereségességét - helyi és nemzetgazdasági szinten egyaránt - csak a magasabb színvonalú kiegészítő szolgáltatások, elsősorban a szállodai szolgáltatások és szállás kapacitások lehetnek képesek biztosítani. (Forrás: KSH és fürdős adatok) 36
KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK ADATAI A FÜRDŐVEL RENDELKEZŐ DÉL-DUNÁNTÚLI TELEPÜLÉSEKEN 2000 2007 KÖZÖTT Fenti ábra nagyon fontos jelenségre hívja fel figyelmünket: míg a vendégek száma még a fürdővel rendelkező szálláshelyeken is stagnál, jelentősen csökken a vendégéjszakák száma. Ennek magyarázata egyértelműen az, hogy a minőségi szálláshelyek hiánya miatt egyre kevesebb a külföldi és a szintén minőségi ellátást, szállodai szolgáltatást kereső hazai vendég, a fürdők fejlesztéseit egyre inkább helyi lakosok, illetve 1-2 éjszakára érkező wellness vendégek veszik igénybe. Országos hatású tendencia, hogy a rövidül a wellness-hotelekben eltöltött átlagos tartózkodási idő is, a korábbi átlagosan 3 éjszakáról átlagosan 2 éjszakára csökkent. A grafikonok alapján meg kell állapítanunk, hogy bár a régióban szinte minden jelentősebb fürdőnél komoly beruházások valósultak meg, így növekednie kellett volna a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának is, ez mégsem történt meg: a vendégszám 2007-ben a 2000-es év adatainak felel meg, ami egyértelművé teszi a minőségi szálláshelyek kínálatának hiányát, egyben komoly kérdéseket vet fel a fürdők szolgáltatásainak színvonalát, verseny- és piacképességét illetően. 37
A következő ábra egyértelműen jelzi, hogy a stagnáló szállodai és fürdővendég szám mellett statisztikailag és turisztikailag mi indokolja a vendégéjszakák 25%-ot meghaladó zuhanását. (Forrás: KSH) KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK KÜLFÖLDI VENDÉGEINEK ADATAI A FÜRDŐVEL RENDELKEZŐ DÉL-DUNÁNTÚLI TELEPÜLÉSEKEN Fenti ábra adataiból egyértelmű, hogy a régió fürdővel rendelkező szálláshelyein praktikusan felére csökkent a külföldi vendégek generálta forgalom, a vendégszámhoz képest a vendégéjszakák száma további 10% pontos csökkenést mutat, mely a tartózkodási idő rövidülését jelzi. A külföldiek folyamatosan csökkenő vendégforgalmi súlyának ismeretében (következő grafikon) az 51%-os vendégéjszaka zuhanás egyértelműen felelős a 25%-os régiós forgalomcsökkenésért, a magyar vendégek számának stagnálása, enyhe emelkedése mellett. 38
Mint az a fenti grafikonból is egyértelmű, a külföldi vendégek részaránya az évtized második felére hozzávetőlegesen a felére, 60%-ról 30%-ra esett vissza. Ezen elvesztett vendégkör visszaszerzéséhez további szálló és fürdő fejlesztésekre, az eddiginél átgondoltabb, komplexebb és desztináció szintű szolgáltatás fejlesztésre lesz szüksége a régiónak. Megítélésünk szerint jelen esetben többségében a Harkányi gyógyfürdő külföldi vendégköréről van szó, hiszen a régió fürdői közül egyedül Harkány tett szert nemzetközi ismertségre és alapvetően balneológiai, terápiás orientációjú külföldi ügyfélkörre az elmúlt évtizedekben. Ezen a ponton érdemes lehet megvizsgálnunk a régió külföldi vendégeinek megoszlását, ami természetesen alátámasztja a többségében Harkányi Termálfürdőt felkereső német vendégek dominanciáját. 39
A német vendégek magas arányszáma már-már tradicionálisnak mondható, évtizedek óta keresik fel német vendégek - többségükben idősebb nyugdíjas korú látogatók - elsősorban a harkányi termálfürdőt, annak is gyógyászati részlegeit. Nagy arányszámuk miatt fontos jelentős szerepül lehet a külföldi vendégek látogatottsági statisztikának nagyarányú romlásában, ezért ez a célcsoport különös figyelemmel vizsgálandó a későbbiekben. A magas cseh arány tudomásunk szerint annak köszönhető, hogy a harkányi fürdő kiváló kapcsolatot ápol több cseh utazási irodával, melyek szervezett utakkal hozzák a régiónkba a gyógyulni vágyó vendégeket. Cseh országból főleg a harkányi víz psoriasis (pikkelysömör) gyógyító hatása, az itt elérhető kúrák miatt érkeznek sokan. Meg kell jegyeznünk, hogy ezen együttműködés példaértékű, ami a skandináv országok nagyszámú betegkörének (a napfényhiánnyal összefüggésben a pikkelysömör ezekben az országokban már-már népbetegség, melynek hatékony gyógyítása a magas kén-tartalmú harkányi vízzel lehetséges) elérésében és gyógyításában lehet követendő. A horvát vendégek főleg Barcs, Csokonyavisonta és Nagyatád fürdőit keresik fel a viszonylag könnyű elérhetőség és a számukra kifejezetten kedvező ár/érték arány miatt. A holland vendégek leginkább a Magyarhertelendi termálfürdőt részesítik előnyben, hiszen a fürdővezetőség és tulajdonosi kör jó kapcsolatot ápol Hollandiával. Sajnos a régió vendégforgalma a legújabb (2010) kereskedelmi szálláshely statisztikák szerint sem mutat pozitív változást, a fürdőtelepülések kereskedelmi szálláshely adatai hozzávetőlegesen stagnálnak. Vendégéjszakák tekintetében a baranyai fürdőtelepülések vendégéjszaka száma 109% növekedést mutat a 2010/2009 időszakra, míg Somogy 91%-ot, Tolna megye 81%-ot teljesített. Kiemelkedően fejlődött Szigetvár és Sikonda, meghaladta 2009-es mutatóit Igal és Csokonyavisonta. Harkány a vendégéjszakák tekintetében sajnos továbbra sem fejlődött, külföldi vendégéjszakák tekintetében 65%-on, a belföldi vendégeket illetően 85%on teljesített, összteljesítménye a két ügyfélkör közel azonos részarányának köszönhetően 75%-os lett (2010/2009). A soronkövetkező néhány grafikonban a 2010-es év legfontosabb vendégforgalmi adatait (kereskedelmi szálláshelyek) mutatjuk be a DD fürdőhelyek vonatkozásában a 2010-es év, illetve 2010/2009 viszonylatában. (Forrás: MT ZRt.) 40
PIACI RÉSZESEDÉS A TERMÁLFÜRDŐVEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK VENDÉGFORGALMA SZERINT (VENDÉGÉJSZAKÁK 2010) BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI VENDÉGEK MEGOSZLÁSA (VENDÉGÉJSZAKÁK 2010) (Harkány esetében a külföldi arányszám magasabb: 41%) 41