8. Reológia3: összetett viselkedés

Hasonló dokumentumok
8. Reológia3: összetett viselkedés

4 A. FELÜLETI FESZÜLTSÉG MÉRÉSE BUBORÉKNYOMÁSOS MÓDSZERREL

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

Reológia, a koherens rendszerek tulajdonságai

Reológia Mérési technikák

FIZIKA I. KATEGÓRIA 2015-ben, a Fény Évében

Gáz szilárd rendszerek szétválasztása (Gáztisztítás)

1. TRANSZPORTFOLYAMATOK

ö É Á É É Ú Ö É Á

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

Fizika és 6. Előadás

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

ó Ó ó Ó Ő ó Ő Ó Í

É Ü ő ú ú ó ö ő ö ő ő Í ú ó ö ö ő ó ő ó í ü ö ö ö ő ő ő ö ö ú ő ó í ö ó ó ó ó ü ő ó í ú ó í ő ö ü ö ö ö ó í ő ó ő ü ö ö

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK ENERGIA-HATÉKONYSÁGÁNAK KÉRDÉSEI

A fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum

Fizika I. (Mechanika, áramlástan, reológia, fénytan) előadási jegyzet Élelmiszermérnök, Szőlész-borász mérnök és Biomérnök BSc hallgatóknak

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1

8.1. A rezgések szétcsatolása harmonikus közelítésben. Normálrezgések. = =q n és legyen itt a potenciál nulla. q i j. szimmetrikus. q k.

Az állat becsült kor. teljes súly. teljes hossz orrtól. törzs hossza. pocak körkörös méret. hátsó láb hossza kör

ő ő Ö ő ü ü ű ű í ű ő í í í ő ü Ö í í ü ü ű ű í Ö ő ű í í í ő í ű ű Ö í ű őí ő ü ő Ő í ő ú ő ü ő ü í ü ü Á Á Á Á ő ü ő í í

Transzportfolyamatok. összefoglalás, általánosítás Onsager egyenlet I V J V. (m/s) áramvonal. turbulens áramlás = kaotikusan gomolygó áramlás

Populáció nagyságának felmérése, becslése

Polimerek reológiája

ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö

(KOJHA 125) Kisfeladatok

Folyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.

ü É É ó Ö ü ü é í é é ő ü é Ú é í ü é é é ő é ü í é ü ő é í ü é ó é é é ő ű ő ü é Ö é é é é ő é Ö é é é é é é é é Ö ü ü é ü é é ó é ü é ü é é ű ü Ő é

ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í

ő í ő ö ő ő ő ő ő ő ő ö ő ő ő ő í ö í ü Ö ő í í É ü í


ö ö í őí ö ö í ő ö ő ú ú ö ő ú ö ő ú ö ü ö ö ö ö ö ő ö í ő ü ü ő ö ü ű ő ö ú í ö ő ö í í ű ű í ő ö í ú ű ő

ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű

í ó ó ő ő ő Íő í ó í ó ó ő ő ó ő Íő í ó ú ő í í ó ö ő ő í ő ő í ó ü ö í ő ő ó ú ő ő ő ó ő í ő Í ő í ó í ü ő í í ü í í ó ö í ő í í ö í í őí ö í ü í ó ö

Í Í í ú Í ü í ő í ö ö ö ü í Í Í Í ü í í ü í ő ő

ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú

í ő ő Ü Ü Ü Ó í őí Ü ő ű í í ú í ő Ú ő Ü í ő í Ó ő ü í í ú ü Ü ü

É í ű ö ő ü ú ö ü ö ó ö ü í ő ó ú ő ű ú í ő ö ú ő ű ü í ő ó ü ö í ő í ö í ó ó í ó í ó ű ö ö ú í ő ú í í ó í ő í ő ó í ó ó í ó ó í í í í ó ö ö ü ó í ó

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

Fizika I. (Mechanika, áramlástan, reológia, fénytan) előadási jegyzet Élelmiszermérnök, Szőlész-borász mérnök és Biomérnök BSc hallgatóknak

ő ő ö ő ő ő ö í ú ó ő ő ö Ö í ö í ú ö ő ö ő ö ó ó ö ó ó ó Ö ö ő ő ő ö ö ö ő Ó ó ö í ö ö ö ö ő Ű ő ó ó Ő í ü ö í ü Ö ö ö ö ő Ö Ü í ú ő ö ő ő ö ö ü Ó Ö

ő ő ü ö ö ü ő ő ö ő ö ő ö ö ó ö ő ő ö í Ö ö í őí ö ö ó ö ö ő ö í Ö ő ő ö ö í í ő í ö ó ő ö ó í ó í Ö Í ó ö í ó ó ö Í Ö ő Í ő ő ó ö ő í ó ö í í í ü ö í

í í í í í

í ű ű ö í ö í ű í ú ű ű ű í Í í ö í Í ÍÍ ö ü ö í ű í ö ö ö ű í í ö í ö í ü ö í í í ű í ű ö ö ö í ű ö ö ű ü ö ö ö í ú ü ű ö ú í ö ö í ü ö ö í í í í í í

é é ó ó ó é ö é é é ó é é é é é é é é é é é é é ú ó é ó ö é é ó é ö é ó é éú é ú ó é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö ó é ö é é é é ű é ö ö ü é ö é Í

ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í

É ó Í É

ú í ü ü ö ű í í í í ü ö ö ö ö í í í ű í ö Á ö ö í í ü ö ü ü ű

ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö

ő ö ö ő ó ö ü Ö ö ő í í ő ő ű ö ö ú ö ö ö ő ő ö ö ö ö ő ő ö ő ű í Á ó ó ö ő ö ü ö ö í ű ő ö ö í ö í ü ö ü ü ö ö ö ö ő ö ü í í ő ö ö ű ö ö ó ő ö ö ü ó

É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í

ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í ö ö

ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö ó Ö ü ő Í ű ó ő ü ő Ó Ö ű Í ó Ó ő ő ö ő ő ő ö

ö ő őö ő ö ö ő í ő í í í ú ő ő ű ö ű ö ö í ú ő Í ú ő

ú í ü ö ú ö ö ő í ö ü ö ő ö ü ö í í ü ö í ü ő ö ú ú ő ő ő ő ő ő ö ö ő ő ü ö ü ő ő ö í ő ő ü ü ö í ü Á ő í í ő

ú ü ü ú

ű ú ú ö ö ö É ö ú ú ú ö ű Ó ű Ö Ö ú

í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö

É Í ó Í Í ó Íó ó ó Á ó ú ö ű ü ú Á Í ó ó

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

ö ő ó í ő ü ő ö ő ő ö í ő ó ő ü ú ő ö í ő ő ö ő ü ó ő ó ű ü ó ő ó ó ü ü ő ő ó ó Á í Ő ó ő ő ó í ő ó ó ő Ó ó ö ö Ö ó ő ó ő ö Ö ő ü ő ó ő ö ő ó í

ő ü ó í í í ő ó Ó í

Á í ó ó ö Á ö ü É Á É ü É ó ó É ü Á í Á Á ö É ó Á Á Á ó ú É ö ö É Á Á Á í ó Á É É Á ó Á Á É Á ó ü Ű Ö Á Á Á ó ö É Á Á ü É Á É ó É Á Á Á Á Á Á ö ö É Á

Á É Ő Ö É Á Á É í í ő ő ő ó ú ő ü ű ő ü ő í ü ó ú ó ű ő ó ő ő ú ő ő ó ó ó ő í ú ó í ú ó í í É ü ő ó ó

ó Í Ó ó ö ö ó ö ó ó ó ö ó ü ö ó ó Í ó ó ó í Í ó ö í í ó Í ó ö ó í í í ó ö ó ó í ó Í Í ö ö Í ö ó ó ó ö ö ó í ü í ó Í ó ö ó ó í ó ö Í Í

ű ő ű ő ő í ü ő ü í ű ű ó ó ü í ü ó ű ő í ó ő ő ő ű ó ü ó ő ő í ó ó í ű ű ű í ó ü ő ű í ó ó ó ő Á Ö ő ó ő ő ó ü ő ó ő ő ő ő í ó í ü ő ő í ű ő ü ü ő ő

í ö ü ö í ó ü ó ó ö í ó ó ó ó ó ó í ü ó ó ö ü ó ó ü ó ó É í ó ö í í ó ó í ö ó ö í ö ö ó í í ó ö í ó ú í ó í ó ü ö ó í ö í ű í ű ó ö í ú í ó ú ö ü í ó

ő ő Á Á ó ü ő ó Í ő ö í ö ö óú óú ő ú í ő ú ó ó ó ü ö ö ü ö í ő ö ő ó ü ö ö ü ő í ő ő ó í ó ó ő ő ő ő ü Í ó É ü Ö í ö ő Í Í ő Í ő

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Molekulák, folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok


A gyógyszertechnológia reológiai alapjai Bevezetés. Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é

9. HAMILTON-FÉLE MECHANIKA

A statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.

1. A radioaktivitás statisztikus jellege

ő ö ü ö ő ü ú í ü ü ö ö Ö ő ö ő ő ö ö ő í í ű ö ö ö ú ő ő ö ü í ő ő ö ű ú ő í ő ü ü í ő í í ú ú ú ö Ö ü ú ü ü ö ő ő ő ö ü ő ő ü ő í ő Ó í ö ű ő í ö ú

ó ü ó ö ó ö ö Ö í ó ü ö Ö ó í ö í ó ö í ö ü ú í ö űű í ó ö í ű ó ö ö ö ö ó í ö ú ö í ö ű ö ó í ü ü ö ö Ö ú ö í ö ö ö í ó ö ó í ó ö

ú ö ó ű ö ö ö í ó ó ö ö ü í ü ü ö ö ü ó ü ü ü ü ö ü ö ö ü ó ó ű ö ó ü ü ü ó ó í í ü ó í í ú í ö ü ü ö ö ö í ó

é ü ö ü é í ó

É Á ű ő ó ű ő ő ű ő ó ő ü ő ő ó ó ő ő ő ő ó ó ő Ö ő ő í ó ó ó ó ű ő í ó ő ó ó ű ő ó ó ó í ű í ű ő ü ő ő ó ő ő ű ű ó í ó ű ő ő ó ó ó ó ő ő ó ő ó

í ű ő ü ó í ó í Ö ü í ő ó ő í ű ű ú ű ű ű ú úí ő í ü íő í ü ő í í ű ű ő í ü ű ó ő í ű ú ű ő ó ő í

Ü É É É É ő ő ő í ó ő í í ó ó ó í ó ó ő ó í í ó ó ó í ő ó í ó í í ó ó ő í íí ő ó ó ő ó í í ó ú ő ő í í ó í í ó ű Í í ó í í ó ó ó ű Í ó ó í í í ó ó ő í

ó ó ó ö ü ő ö ó ú ő ó ö ó ó ő ü ő ó ő ü ö ő ő ó ó ő ó ö ö ú ó ő ö ó ő ő ó É ó ő ü ö ú ű ü ő ő ú ó ö ú ó ó ó ó ő ó ö ú Á ő ő ő Á ó ó ü É ö ú

1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3

ó í ó ú ó ú ú ó ő Ó ő í ú ő ó ó ú ó ő ő í ő ő ő ő í ő ó ó ö ő ő ő ő ő ő ó ó ő ú ő ő ó ő ó ú ó ő ő ó ó ő ő ó ó ú ü ö ö ó ú ő ü ö ő í ó ő ü ö ő ő ő ő ö

ő ü ó í ó í Ö í Ö ű ű ű ű ú ű ú ú ó í ü ő í í ű ű ő í Ö ó Ö ü í ű ó ó ő ű ú ű ú í ú í

Folyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok

ő í ü ű ó ó ö ö ű ó ő ő ő ö ö ő ó ő í ő ó ö ö ő ó ő ó ö ő ő ő ö ö ü ó ö ő ő ő ú Í ö ö í ő ú ö ő ő ő ő ő ö ö ö ő Á ó ő ő í í ő ő í ö ő ő ő ö ő í ö ü ő

3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.

Kiberfizikai rendszerek

é ö é ő á á ő é ö é ö é é í ü ő á é á ó ó á é á ő á á é ő í é í ő ő é é á á ő á á ő á á á ó ö ö ö ő é ó é á á ő é á á ö ő é ö á á ö é á á ő ő é á í ü

EGYIRÁNYBAN ER SÍTETT KOMPOZIT RUDAK HAJLÍTÓ KARAKTERISZTIKÁJÁNAK ÉS TÖNKREMENETELI FOLYAMATÁNAK ELEMZÉSE

ó ó ó Ú í ó ó ó ü Í ü Í Í ű Ö Ö ü í ű Í íí ú ü Í Í í ü ü Í Í Ö Ö Í Ö Í ű Í ó ó ó Ö Í ü ó í ü ü í ó Í ü í ú ó ü

ő ő ö ő ó ö í ő ő ó Ó Ó ö ó ó ű ö ö ó ő ő ö ö Ó ó Ó Ó ó Ó ö Ó ü Ó ó Á ő

Átírás:

8. Reológia3: összetett viselkedés Bigam, ált. Bigam Nem-ewtoi viszkozitás összefoglalása ált. Bigam áamlása csőbe levezetés Kolloid edszeek, biológiai edszeek Reometia plasztikus, ugalmas, viszkózus Számítógépes eszközök -adatfeldolgozás: Excel, Wolfam, Matcad, Matlab -3D modellezés: Asys

Nem-ewtoi viszkozitás: Bigam, általáosított Bigam Newto: Bigam: s = e& t = v s s t t s = & e + s t = v + t Bámely függvéy legelső közelítése elég kis köyezetbe lieáis. Szélesebb tatomáya em lieáis. Ez em íató le az alapmodellekkel, csak függvéykapcsolattal. Általáosított Bigam Hescel-Bulkley: s s t t η: kozisztecia idex : folyásidex τ : folyásatá s = & e + s t = v + t

Nem-ewtoi viszkozitás Newto Bigam ált. Bigam t = v t = v + t t = v + t Szekezeti viszkozitás: < gyökös: vékoyodó, viszk. csökke emulziók, keőcs, festék, papípép Dilatacia: > égyzetes: vastagodó, viszk. ő vizes fövey, PVC paszták, szilikook, agy kocetációjú szuszpeziók csőbe szállításko veszélyes leet Fázis: fizikai vagy kémiai tulajdoság külöbözik Diszpez edsze:eteogé, többfázisú Kolloid: 0 500 m emulzió: folyadékba folyadék jogut, kefí, tojásságája, majoéz, tej,vaj szuszpezió: folyadékba szilád fázis gyümölcslé, bo, fodat, csoki

A viszkozitás változat őméséklettel, yomással,... és álladó v -él idővel mukával aáyosa Tixotópia: teelésko a viszkozitás csökke: ketcup, jogut, agyag, festék degadatio ecoveig iszteézis: ics τv fv-kapcsolat Reopexia: teelésko a viszkozitás ő: edves omok, keméyítő-víz No-Newtoia Costac Recipe: ttp://www.stevespaglesciece.com/lab/expeimets/o-ewtoia-fluid szol: gél: ikább folyadék ikább szilád viselkedés

Tixotópia: ayag viszkozitása csökke yíó igéybevétel, pl. keveés ideje alatt. Ha akeveést megszütetik, egy idő utá kisebb, vagy agyobb eltééssel visszaáll a kiidulási viszkozitás. Akolloid stuktúa gél-szekezet yíással való leombolás utá szol-állapot egeeálódi képes. Példái: kecup, jogut, magai, zselatioldat, méz, tapétaagasztó

Magai: A másodlagos kötőeők által stabilizált álózat alakul ki, ami biztosítja a agy viszkozitást. Ezek a kötőeők olya eősek is leetek, ogy az ayag yugalmi állapotba szilád. A tixotóp élelmiszeek általába zsí vagy olajszeű micellákat tatalmazó kolloid edszeek, de ide tatozik számos kozmetikai temék is balzsamok, csíkos fogkémek. Nyugalmi állapotba a micellák pl. kisméetű olajcseppek közötti vozóeők egy micellaálót alakítaak ki, amit leombol a külső mecaikai eőatás, de az eőatás megszűtével a álószekezet képes egeeálódi. Így a magai yugalmi állapotba szilád, yíásko jól keető folyik, majd ismét yugalmi elyzetbe keülve úja megsziládul. Szembe a vajjal, ami em tixotóp és csak észbe megolvadva keető. www.kemiapotal.u

Tixotópia méése: iszteézis-uok külöböző yíóeőke iszteézis-uok kül. idő alatt azoos v max kül. v max azoos idő alatt

Tixotópia méése: Plasztikus viszkozitás: Változása: Tixotóp letöés együttatója tf. álladó. Redezés és itegálás utá: d pl = - B dt t pl t -t0 := v d pl ª - dt B t t2 pl, 2 -pl, = -Bl t pl = -B l t + c

Kozisztecia-változók Newto-folyadék H-P: p Dp 4 I V = 8 l kozisztecia-változók: 4 IV y = Dp 3 x p ewtoia: = 2 l y = x Ostwald-féle göbe áam = e eő I = U R

Alkalmazás: ált. Bigam közeg csőbe több levezetés em lesz /4 Newto folyadék csőbe való lamiáis áamlásáa a yíófeszültség aáyos a sugáal. Sebességeloszlása paabolikus. t 2p l = Dp Dp t = 2 l 2 p t = v Plasztikus Bigam közeg atáfeszültség alatt em folyik Az azoos sebességgel aladó dugó sugaa számolató: t = v + t l = 2 t Dp t = v + t v ª t ª v ª t ª t v ª ª

egyeletéből fejezzük ki asebességesést: beelyettesítve afeszültségeket deivált egatív: Felaszálva az itegálásiszabályt: mivel: Ált. Bigam közeg sebességpofilja csőbe 2/4 v t t + = d dv t -t = R R d l p d l p R v v Í Î È - + D = - D = - - + Ú 2 2 l Dp = 2 t l Dp = 2 t R K = l p d dv 2 - D = - c a x F dx a x f + + = + Ú x f c x f = + Pimitív fv: Szabályok:

apimitív függvéybe aatáokat beelyettesítve: az azoos sebességgel aladó dugó sugaa és sebessége atéfogatáam általába és a em számoluk az elcsúszó szélső éteggel: dugó szélső dugó 2 R l p v + + - - - + D = R l p v 2 + - + D = R l p v Í Î È - + D = + 2 Ú Ú Ú + = = R V d v d v d v I p p 2 2 0 p l t D = 2 2 V v I = p

Elleőzés Newto folyadéka: Asebességképletbe elyettesítve paabolikus sebességeloszlást és ahage-poiseuille tövéyt kapjuk: = v t t + = v = t 4 2 2 R l p v - D = 4 0 8 2 l p d v I R V D = = Ú p p = 0 t 2 R l p v + + - - - + D = = 0

youtube: Fao Flow Plasztikus folyás: pl. tojásfeéje Time Wap No Newtoia Fluid Szüet Reopexia: teelésko a viszkozitás ő pl. kukoicakeméyítő - víz No-Newtoia Fluid o a Speake Coe

Mit méük: szol folyadék vagy gél szilád állapotú közegek Diszpez edsze: eteogé, többfázisú Kolloid: 0 500 m folyadék közegbe folyadék emulzió sziládba folyadék szilád emulzió folyadékba gáz ab majoéz tejszíab zselé

\ fázis: \ közeg: \ Kolloid edszeek példái gáz folyadék szilád gáz aeoszol Aeoszol: köd Aeoszol: füst folyadék lioszol, liogél Hab: kelt tészta tojásfeéje-, tejszí-, sö-ab Emulzió: tej, vaj, jogut, kefí tojásságája, magai, majoéz Szuszpezió: gyümölcslé, bo, fodat, csoki szilád xeoszol, xeogél Szilád ab: sült tészták selyemcuko Szilád emulzió: sajt kazei, aszpik zselati, zselé pekti, aga-aga, pudig keméyítő Záváy: istat kakaópo, teljes kiőlésű liszt gillázs, csoki Szol: ikább folyadék, Gél: ikább szilád Gélképzők feéje-: kazei tej, zselati kötőszövetből kollagé, szójafeéjék; széidát alapú: pekti pl. alma, aga-aga és kaageátok tegei vöösmoszat, keméyítő széidát, guagumi guabab magja

Biológiai edszeek viselkedése még boyolultabb A legegyszeűbb edszeek, pl. a vé, mit viszkoelasztikus kolloid diszpezió eológiai tulajdoságai is sok köülméytől függeek. A plazma és a vétéfogat felét kitevő vöösvétestek d=7 8 μm, =2 3 μm, 5 millió/mm 3 yugalmi állapotú aggegációja almozódása utá, yíóeó atásáa, övekvő sebességesésél a dezaggegáció étegeke botás miatt a viszkozitás 0,Pa s és a defomálatóság csökke. víze η= cetipoise= mpa s. A viszkozitás függ io-kocetációtól, cuko-, megfőzött állati poteiek-, omogéezett tej- ezimatása kazei beépülés, többszööse telítetle, idogéezett olajok fogyasztásától, más szóval midetől. Az elaszticitás omális működés eseté a véáam sebességével eyé csökke. Ugyaakko pusztá a vésejtek defomálatóságáak csökkeése, a ajszáleek miatt magas véyomást okoz. A vé eológiai jellemzőiek változása sok betegség következméye és oka.

Reometia /3: Plasztikus tulajdoságok ipai méése kozisztométe VR[s]=t adott őm. és távolsága teülés-méő ejtőasztal beto vizsgálatáa Casagage csésze Jeike: t s

Reometia vizsgálati módszeei Statikus vizsgálat: álladó eőatás mellett a Jt=εt/σ 0 ézékeység lágyság ceep compliace álladó defomáció mellett a μt=σt/ε 0 elaxációs modulus elaxatio modulus Diamikus amoikus vagy impulzus teelés: gejesztő eő agszóó, ultaag jeladó atásáa εt defomáció defomáció csegőedukto eseté σt feszültség méése

Reometia 2/3: Rugalmas tulajdoságok Rugalmas és viszkoelasztikus edszeeket vizsgálak úzó-, yomó-, ajlító- / yíó-, csavaó- teeléssel.

Peetométeek: keméység, stiffess, adess Magess-Taylo peetométe számítógépes keméységméő Fekete Adás, szabadalom pecíziós peetométe: SMS: Stable Mico Systems textue aalyse

Temiológia: ayagtudomáy <-> teméyek peetométees viszgálata σ sz szakítási sziládság σ ugalmasság atáa folyásatá

Biofolyásig: σ=e B ε Rocsolásig: E B s = e B B a σ < σ B σ=e R ε+ σ 0 E R s 0 a σ B < σ < σ R s R -s B = e R -e B = s R - E e R R

Reometia 3/3: Viszkozitás méése Kapilláis viszkoziméteek köülméyei defiiálatók a legpotosabba, a gyakolatba aszált viszkoziméteek közül. Newtoi edszeek eseté a Hage-Poiseuille tövéy alapjá számítató a viszkozitás. Feltételei:. az áamlás lamiáis Re agyságedekkel legye kisebb, mit 2320, 2. súlódás okozta őveszteség elayagolatóa veszteségi yomás a elyzeti és kiematikai eegiákból számítatóa cső végtele osszú, 3. kellőe egyeletes átméőjű, 4. fal meté a folyadék-sebesség ulla ewtoi folyadéka ige, de pl. fáziskolloidokál, liogélekél em teljesül. További fotosabb ibafoások: őméséklet, felületi feszültség, gavitációs álladó. A ewtoi edszeeke aszált abszolút vagy elatív pl. Ostwald-Feske méési módszeek mellett, a szekezeti viszkozitású edszeek vizsgálatáa speciális viszkoziméteeket alkalmazak. Eze mééseledezéseke éáy példa: Tsuda viszkoziméte: szabályozató a yíóeő Umstätte-féle szekezeti viszkoziméte: agyobb yíófeszültségeke Bigam és Muay plasztométee: széles köűe alkalmazott Aveso viszkoziméte: plasztikus és pszeudoplasztikus edszeeke agy p Kuss viszkozimétee: ige agy yomása cseppfolyósított gázoka 2000 atm-ig

Esősúlyos viszkoziméteek működési elve ewtoi közegeke a Stokes tövéye alapul. Feltételei:. a golyó mozgása lassú Re<0,05 kell teljesüljö 2. a folyadék végtele kitejedésű fal atásáak Faxé-koekciója 3. a folyadék tökéletese omogé ewtoi közege feltételezető 4. a gömb meev feltételezető 5. a sebesség egyeletes kezdeti gyosulás osszabb bevezető szakasszal kiküszöbölető 6. a folyadék edvesíti a golyót, ics csúszás ewtoi közegél teljesül, em teljesül egyes kolloidokál, liogélekél, aol a kis viszkozitású kompoes kiválása csúszást okozat A ewtoi közegek méésée alkalmazott viszkoziméteek éáy példája: Höpple-féle kéyszemozgásos, 80, Gibso-féle, Heiz-féle, Kotjakov-féle agyyomású, Fitz és Webe féle 3000 atmoszféáig, Kiesskalt-féle, végül a gázbuboékos Cadee-Holdt és Cocius viszkoziméteek. Szekezeti viszkozitás vizsgálatáa eltejedt Höpple-féle kozisztométe léyege, ogy a vizsgált ayago átaladó esősúlyt, ozzá ögzített vezetőúdo keesztül változtatató métékbe teeletjük. A beedezéssel méető a viszkozitás, szekezeti viszkozitás, plaszticitás, folyási atá, eopexia, tixotópia és dilatacia. Kisebb szekezeti viszkozitású közegek vizsgálatáa alkalmas műsze a Höpple-féle eoviszkoziméte és a Williams-féle páuzamos-lemezes plasztométe.

Rotációs viszkoziméteek eseté kocetikus ege felületek között elyezkedik el a közeg. A belső ege fogatásával, az adott szögsebességez szükséges fogatóyomatékot méjük. Hibatéyezői asolítaak az eddig tágyalt típusokéoz:. Tubulecia Taylo-áamlás gyűűs övéyeiek kiküszöbölése 2. Végatás em végtele a ege 3. Exceticitás 4. Súlódási ődisszipációból számazó iba Alapvető fajtái és éáy példa:. Hegees : Couette, Meill, Mascalkó, Seale, Bookfield, Cotaves, Umstätte, 2. Kúpos : Mooey és Ewat kiküszöbölik a végatást, Umstätte, Fike és Heiz Oszcillációs viszkoziméteek eseté viszkózus közegbe működő iga amplitúdójáak csökkeéséből becsülető a viszkozitás. A Pilippoff-féle viszkozimétebe például csegő-edukto geeálja a közegbe meülő tű ezgéseit és az amplitúdóból és a felvett teljesítméyből számítjuk a viszkozitást. A Smit-féle ezgő-viszkoziméte működési elve asoló. Egy agszóó-máges geeálja a ezgéseket. Az ultaag-viszkoziméte a módsze legújabb geeációja. Egy eltejedt mákáál a gejesztő fekvecia 28 khz, a közegbe ébedő logitudiális ezgések agyságedje μm, mééstatomáya 0-5 04 cp.

Reometia: méések kiétékelése Statikus vizsgálat SMS: Diamikus amoikus vagy impulzus teelés: Adatfeldolgozás: táblázatkezelő, Wolfam, MatCad, MatLab, Tébeli modellezés: végeselem, pl. ANSYS

Táblázatkezelő -függvéyek -> képletek, gafikus ábázolás -ActiveX-vezélők, vizuális kompoesek -> makók -pogamozató pl. az Excel Visual Basic, VBA yelve

További vezélők: media playe, sockwave flasplaye, bámi, ami telepítve lett példa: Excel listába táolt zeék lejátszása 7 pogamsoba

Olie:

Matcad -Pofi számológép, pogamozás, gafikus ábázolás - Egyeletedsze közelítő megoldása -Kifejezések aalitikus kiétékelése

Matlab -mátix műveletek -toolbox-ok, utasítások -gafikus célalkalmazás

Iomogé, 3D teste Végeselem modell lokális jellemzőkből E, η -> kitejedt objektum leíása Pl. Hooke-test -> ugó-tövéy

Diamikus méési példa: Rugalmas, teetetle edszet jellemzi sajátfekveciája súlódás viszkozitás iáya kaotikus edszet eedméyezet Kitejedt objektum eológiai jellemzőiből modellezetők aak modusai. Hogya?

Végeselem modell felépítése: 2D kövoal defiiálása

3D objektum felépítése pl. egy 2D függvéy megfogatásával

Végeselem felosztás mes

Modell és az ayagi jellemzők defiiálása

Sajátfekvecia-modusok

Vituális köte éáy modusa Köszööm a figyelmet!