Lajtha László Általános Iskola

Lajtha László Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program és helyi tanterv Budapest, 2013. március

TARTALOMJEGYZÉK PEDAGÓGIAI PROGRAM... 1 I. HELYZETELEMZÉS... 5 II. NEVELÉSI PROGRAM... 9 II.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 9 II.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 24 II.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 28 II.4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 29 II.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, FELADATAI. 34 II.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE. 36 II.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 48 II.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK... 49 FORMÁI... 49 II.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS SZABÁLYAIK... 51 II.10. A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI, AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI. 53 II.11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TERVEK... 55 III. HELYI TANTERV... 57 III.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KŐTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEI... 57 III.2. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 65 III.3. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI... 67 III.4. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTEDZÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA... 72 III.5. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 74 III.6. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI... 75 III.7. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ELVEI... 89 III.8. NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERŐ TANANYAG... 90 III.9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 91 III.10. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK... 93 III.11. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 99 III.12. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK... 100 III. 13. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK... 103 III.14. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK... 103 III.15. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI ÉS RENDJE... 105 III.16. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI... 109 III.17. SNI TANULÓK FEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK... 109 IV. A LAJTHA LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA... 112 V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK... 125 2

Bevezetés A Pedagógiai programunk újabb felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé. A pedagógiai program jogszabályi háttere A Kormány 7/2014. (I.17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.!.) Korm. rendelet módosításáról 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012-es EMMI r. a kerettantervekről 20/2012-es EMMI r. a nevelési-oktatási intézmények működéséről 229/2012-es Korm, r. a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 32/2012. évi EMMI r. a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-jétől a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre. TANÉV ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2011- H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 2012. 2012- Köznev. H2004 H2004 H2004 Köznev. H2004 H2004 H2004

2013. törvény törvény 2013- ÚJ NAT Köznev. H2004 H2004 ÚJ NAT Köznev. H2004 H2004 2014. törvény törvény 2014- ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. H2004 ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. H2004 2015. törvény törvény 2015-2016. ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény 2016- ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT 2017. Az iskolákban folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat. El kell fogadnunk azt is, hogy az iskola szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki: konstruktív életvezetésre való igényt, folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, a tolerancia képességét, kommunikációs és együttműködési képességeket, idegen nyelvi kommunikáció képességét, kezdeményező és vállalkozói képességet. Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. A Lajtha László Általános Iskola, értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni. 4

I. HELYZETELEMZÉS Tárgyi, dologi feltételek Az iskola jelenlegi épülete 1972-ben épült, alapterülete 4498 m 2. Az iskolaudvar alapterülete 8047,26 m 2, amely a sportpályát is magába foglalja. Az oktatási célra használt helyiségek száma 20, ebből 12 tanterem, a többi szaktanterem: fizika-kémia előadó, technikai-, nyelvi-, számítástechnikai szaktanterem, valamint könyvtár és tornaterem. Az iskola melegítőkonyhával és mosogatóhelyiséggel ellátott ebédlővel rendelkezik. A tornaterem 220 m 2 -es, 2 öltöző és zuhanyzó helyiség tartozik hozzá. Felszereltsége szegényes, kopott elhasznált, felújításra szorul. Az épület karbantartó felújításra szorul. Tetőszerkezete, vízvezeték hálózata, fűtési rendszere felújításra, korszerűsítésre vár. A váratlanul jelentkező és azonnali hibaelhárítások, javítások jelentős karbantartási keretet igényelnek. A bútorzat egy részét folyamatos cserével a kor követelményeinek megfelelő, modern berendezési tárgyakkal váltottuk fel. A többit a költségvetés függvényében cseréljük, illetve javíttatjuk. Az épületek belső festése, mázolása, a parketta csiszolása és lakkozása időszerű. Oktatási eszközellátottságunk az önkormányzat által biztosított keret miatt javult, de további fejlesztést igényel az informatika, technika, vizuális kultúra, biológia és sport területe. Az iskola könyvtára kb. 7000 kötettel rendelkezik, tágas, szépen berendezett helyiségben működik. Az informatikai oktatáshoz szükséges számítógépeket külső segítséggel oldottuk meg. A tanítást szolgáló eszközrendszer kielégítőnek mondható, de további fejlesztésre lenne szükség. Az iskola szerkezete 8 évfolyamos általános iskola Az oktatás délelőtti munkarendben folyik, a napközis tanulók délután is az iskolában tartózkodnak. Beiskolázási körzetünket a fenntartó határozza meg. Az intézmény működési rendjét és a munkarendjét az SZMSZ tartalmazza. Az iskola tanulói, szociális környezete A nálunk tanuló gyerekek meglehetősen sokszínű társadalmi rétegből származnak. A családok többségének élete lakótelepi környezetben zajlik. Egyre inkább növekszik a munkanélküliek illetve az erejükön felül munkát vállalók száma. Tanulóink 90%-a a körzetből, 10%-a az emelt óraszámú oktatás illetve a szabad iskolaválasztás miatt Csepel területéről és a környező településekről tevődik össze. A

gyermeklétszám csökkenése a mi iskolánkban is érezhető. A családok természetes igénye alsó tagozaton különösen az egész napos elfoglaltság biztosítása. Humán erőforrások: Pedagógusaink fogékonyak az új pedagógiai módszerek elsajátítására, bevezetésére, szívesen vesznek részt továbbképzéseken, tartalmas minőségi munkavégzésre képesek, gyermek centrikus gondolkodásmódjuk, jó együttműködési és innovációs készségük biztosítja a nevelőtestület szellemi összhangját. A pedagógus továbbképzés területén prioritást kap a másoddiploma megszerzése, a pedagógus szakvizsgára való felkészülés. Feladataink ellátását iskolai könyvtáros, gyermekvédelmi felelősök, valamint a helyi Nevelési Tanácsadó munkatársai logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus segítik. Intézményünkben 5 szakmai munkaközösség - alsós, felsős, matematika, nyelvi és napközis - tevékenykedik a hatékony és színvonalas pedagógiai munka érdekében. Jogaikat és feladataikat az SZMSZ tartalmazza. A belső kapcsolattartás formáit a különböző értekezletek, fórumok, megbeszélések biztosítják, de legfontosabbnak a közvetlen, személyes kapcsolattartást tartjuk. A tantestület rendes értekezletei mellett munkaértekezleteit az intézmény éves munkatervében meghatározott időpontokban tartja. A továbbképzési program és a beiskolázási terv a pedagógiai programmal összhangban készül. Elkészítése és elfogadása során mindazok közreműködnek, akik érdekeltek a feladatok megvalósításában és végrehajtásában. Szolgálniuk kell a pedagógiai programban meghatározott pedagógiai célokat. A továbbképzési programot az iskola vezetője készíti el. Elfogadásáról a tantestület dönt. A konkrét feladatok végrehajtásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A beiskolázási terv elkészítése vezetői hatáskör. Ez a továbbképzési programban meghatározottak végrehajtása, és olyan munkáltatói jogokat érint, amelyekben a vezető jogköre és felelőssége érvényesül. Ki kell kérnie azok véleményét, akik a helyettesítésnél szóba kerülnek. Elfogadás előtt véleményeztetni kell a közalkalmazotti tanáccsal, az egyéni- és intézményi érdekek egyeztetése miatt. Az iskola irányítási szervezeti struktúrája Az iskola irányítását az igazgató végzi egy igazgatóhelyettes segítségével a hatályos törvényi előírásoknak és az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelően. Az iskola igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogkört, irányítja az iskola munkáját. Az iskola irányításában fontos szerepet töltenek be a munkaközösség-vezetők. A szakmai munka szervezői és ellenőrzői. Jelentős munkát végez a diákönkormányzat vezetésével megbízott pedagógus. Nagy szerep jut az osztályfőnököknek a gyermeki közösségek kialakításában, fejlesztésében. Intézményünkben szülői munkaközösség munkálkodik. A pedagógiai munka irányvonalának meghatározásában fontos feladatuk van. 6

Iskolánkban Pedagógus Szakszervezet és Közalkalmazotti Tanács működik. Mindkét szervezet vezetője a törvény biztosította jogköre mellett véleményt formál az iskolai munka valamennyi kérdéséről. Helyi sajátosságok Emelt óraszámú ének oktatás: Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít, megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás a beleélés-átélés és a közvetlen cselekvés által színesíti a fantáziát, formálja az ízlést és fogékonnyá teszi a gyerekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására. 1969-óta ének tagozatos osztályt működtetünk. A leendő elsősök óvodai szülői értekezletére meghívás esetén ellátogatnak a tanító nénik és tájékoztatást adnak iskolánkról. Nyílt napot tartunk a gyermekeknek és szüleiknek egyaránt. A beiratkozás előtt két hónappal iskola előkészítő foglalkozást tartunk a leendő első osztályosoknak. Magyar nyelv: Műveltségünk feltétele, kultúránk hordozója. Ezért nagyon fontos feladat a nyelvikommunikációs nevelés, az alapkészségek, az írás, az olvasás, a helyes beszéd és nyelvtani ismeretek elsajátítása, folyamatos fejlesztése. Matematika: A matematika területén is alapkészségek kialakítására kell törekedni. A matematika tanítás célja a gondolkodási műveletek, az emlékezet, a megfigyelés, a megértés, következtetés, a logikai ítélőképesség és az absztrakciós képesség fejlesztése. 3. osztálytól 8. osztályig képesség szerint bontjuk az osztályokat. Ezzel lehetőséget teremtünk a tehetséges tanulóknak magasabb szinten elsajátítani a matematika tudományát, a gyengébb képességűeknek több gyakorlási lehetőséget adni. Informatika - számítástechnika: oktatása a mai világban elengedhetetlen. Szükségességét nem lehet megkérdőjelezni. Tanulóink az 5. évfolyamtól bontott csoportokban, önálló tantárgyként sajátítják el a számítástechnika alapjait. Alsós és felsős tanulóink szakkör keretében ismerkedhetnek az Internet világával. Nyelvi oktatásnak célja, hogy a tanulók a hétköznapi helyzetekben tudják a tanult nyelvet használni. Szerezzék meg a fejlesztéshez szükséges alapismereteket, legyen általános ismeretük az adott nyelvet beszélő országról. Angol és német nyelv tanítása folyik iskolánkban. Már első osztálytól játékos nyelvi előkészítőként történik az idegen nyelv bevezetése. 4. osztálytól csoportbontással biztosítjuk a nyelvek mélyebb elsajátítását. Az esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának megteremtése és megőrzése. A tanulók által készített ízléses 7

gyermekmunkák, rajzok, tárgyak kerülnek felhasználásra a folyosók és tantermek díszítésekor. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekekben alakuljon ki a szép iránti igény és minél több irodalmi, valamint művészeti alkotást ismerjenek meg. Ezért rendszeressé kell tennünk a színházlátogatásokat, a könyvtári irodalom órákat, a múzeumok és kiállítások látogatását. A mindennapos testnevelés és sport feladata a nagyfokú szellemi megterhelés egyensúlyozása, a mozgáshiány pótlása. Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer, amelynek célja az optimális testi-lelki fejlődés elősegítése. Ennek érdekében fontos feladatunk, hogy a testnevelés órákon és sportkörökön kívül is lehetőséget biztosítunk a mozgáshiány kielégítésére. El kell érni, hogy minden tanuló legalább napi egy órát intenzív mozgással töltsön. Valamennyi érdeklődő számára biztosítanunk kell a versenyzés, a sportolás, a játék örömét, a kirándulások, túrák, táborozások pozitív hatását. Az intézmény kapcsolatrendszere Jó munkakapcsolat jellemzi az intézmény és a fenntartó viszonyát. Elsődleges kapcsolattartó az igazgató. Folyamatos, szoros együttműködés alakult ki a Nevelési Tanácsadóval. A zeneiskolával az emelt szintű ének oktatás összehangoltan működik. Fellépésekkor, énekversenyekkor biztosítják a zenei kíséretet. Növendékeik fellépéseit egyeztetik, egymás munkáját segítik. A kerületi óvodákkal az alsó tagozatos munkaközösség vezető tartja a kapcsolatot. Kapcsolatunkat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal az SZMSZ tartalmazza. 8

II. Nevelési program II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk hitvallását híven tükrözik Szent Györgyi Albert szavai Amit az iskolának el kell végeznie elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni Nevelő-oktató munkánk alapelveit kialakító értékek: A nevelési program átdolgozása előtt - az alapelvek meghatározásához - tantestületünk összegyűjtötte azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyeket közösen a legértékesebbnek tartunk. Ezen értékek mentén fogalmaztuk meg alapelveinket, amelyek nevelő munkánkat meghatározzák. Közösen elfogadott legfontosabb értékek: nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk, az emberiség közös értékei, a demokrácia és a jogállam értékei, európai, humán, illetve transzcendentális értékek, tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése, humanizmus, szeretet, elfogadás, becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom, a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára, önfegyelem, önismeret, példamutatás, pontosság, igényesség és kitartás a munkában, a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése, önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete, esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete, derű, humor, mely átsegít a gondokon. Pedagógiai nevelő-oktató munkánk során az előbbiekben felsorolt értékek közvetítését alapfeladatnak tekintjük, nevelő-oktató munkánkat ezen értékek mentén végezzük. Pedagógiai alapelvek: Sokoldalú személyiség kialakítása. Az esélyegyenlőség megteremtése. Az általános emberi értékek továbbadása. A tanulók teljes személyiségére ható, fejlesztő hatású nevelés.

A nevelésben a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt. Határozott, igényes követelmények, melyek igazodnak a tanulók felkészültségéhez. Nevelő oktató munka céljai: A tanulók egyéni adottságaik és képességeik figyelembevételével résztvevőivé válnak az intézményben folyó permanens nevelési és oktatási folyamatnak. Célunk, hogy az itt eltöltött 8 év alatt életkoruknak megfelelően biztosítsuk tanulóink számára az alapműveltséget a biztos alapkészségek- és képességek fejlesztését a továbbtanulás szilárd megalapozását. Nevelő oktató munka feladatai, eljárásai: Iskolánkban a legfontosabb feladat a tanulók korszerű ismereteinek és képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése, valamint személyiségük teljes körű fejlesztése. A pedagógiai munka színvonalának emelése, az iskola pedagógiai elveivel való azonosulás és annak megvalósítása nevelő oktató munkánkban. Valamennyi tantárgyra vonatkozóan az ismeretek megalapozása, jártasságokká, készségekké fejlesztése, valamint a neveltségi szint emelése. Az adott gyermek illetve az adott közösség képességeinek figyelembevétele gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása, a tehetséges tanulók továbbfejlesztése. A tanulók képességeinek, készségeinek fejlesztése, sokoldalú személyiség kialakítása. Az általános emberi értékek továbbadása. Az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak, az önfegyelem, önértékelés kialakítása. Az emberi méltóság és másság tisztelete. Az önművelés, a művelődés igényének felkeltése a tanulás motivációjának erősítésével. Az önálló ismeretszerzés készségének és képességének kialakítása a helyes tanulási technikák megalapozásával. Az egészséges életmód és a környezetvédelem fontosságának tudatosítása. Ezekre vonatkozó ismeretrendszer és szokások kialakítása, gyakoroltatása. A szép iránti igény kialakítása esztétikai élmények és az igényes környezet segítségével. Az iskola külső és belső rendjének megteremtése, megbecsülése és megóvása. Az esztétikai nevelésen belül kiemelt feladatunk a magas szintű zenei műveltség kialakítása. Közösségi, társadalmi irányultságú jellem kialakítása. Saját és más népek kultúrájának megbecsülése. Társadalmilag hasznos, értékteremtő magatartás kialakítása. Helyi szokásaink, hagyományaink őrzése. Szokás és szabályrendszer, feladat és kötelességtudat kialakítása. Személyiségformálás. Részvétel a közéletben Az iskola a szülői kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, célunk, hogy partnerközpontú intézményként működjünk. 10

Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal; igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel, Budapest és Óbuda érdeklődő polgáraival; helyszínt és humán erőforrást biztosítunk különböző kerületi rendezvényeknek; ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a kerületben található óvodákkal, iskolákkal, közművelődési és egyéb intézményekkel; a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola eddigi hagyományaihoz híven képviseltesse magát a különféle kerületi rendezvényeken, és ilyen a tanulók számára szervezett kerületi szintű megmozdulások szervezésében, lebonyolításában maga is részt vegyen. Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere Nevelésünk meghatározó elemei azok az értékek, amelyeket a szülők, a tanulók, a fenntartó, és a társadalom oldaláról elvárásként határozódnak meg. Ezen értékek közvetítői az iskola széles partneri környezetének szereplői: a pedagógusok, a szülők, a s nem utolsó sorban a formálódó gyermeki személyiség identifikációját meghatározó kortárscsoport, akik személyes példájukkal, tapasztalataikkal, mindennapi életvitelükkel megfelelő hatásfokban képesek befolyásolni a velük kapcsolatban lévő tanulók magatartását, viselkedését. Intézményi pedagógiai munkánkat a humanista erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok, a tanulók személyiségének fejlesztése, a korszerű technikai - technológiai szemlélet alapján határozzuk meg. Nevelő-oktató munkánk egészét áthatja az értékalapú szemléletközpontúság elve, mely a keresztény világnézet és emberi magatartás alapvető értékein alapul: szeretet, bizalom, empátia, igazságosság, méltányosság, rend, szabadság, tudás, szolidaritás, egymás elfogadása, egyéniesítés (differenciálás). Az emberi magatartás általános értékei Az iskola: értékrendjében emberközpontú, humanista; tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, s a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük, figyelembe véve azt, hogy a tanulót nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, valamint az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket; 11

tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. Pedagógiai folyamataink A tanítás-tanulás területei A nevelőtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők irányításával közösen határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és szervezeti egységeit. Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási tendenciákat, amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között módosítunk. Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak. Intézményünk alapvető célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata: - teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a tanulókat, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában; - minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás, a differenciáltság és a kulcskompetenciák fejlesztése hassa át. Fejlesztési területek nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, 12

mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását 13

hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú 14

tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük 15

értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdaságipénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés 16

megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése) Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésbenoktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző ismeretek tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek sajátos jelleggel minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. 17

Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is. Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kulturált párbeszédet, vitát folytatni. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával. Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként két alkalommal minden osztályban. Angol- és német nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése) Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra. Oktató-nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása - stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek érdekében: A nyelvtanulás csoportbontásban történik. Így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra. Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás valamint azt a lehetőséget, hogy tanulóink az első osztálytól tanulják az angol és német nyelvet. Lényeges szempont, cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek közötti fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok közzététele. A délelőtti kötelező foglalkozások mellett tehetséggondozás céljából szakköröket szervezünk különböző tematikával. 18

Igény szerint Pitman nyelvvizsga előkészítő tanfolyamot szervezünk. Iskolánk a társadalmi és a szülői igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni az angol és német nyelv oktatását. A 7-8. osztályban félévi és év végi versenyek szervezésével ösztönözzük a tanulást. Célja a négy alapvető készség (írás, olvasás, hallás utáni megértés és a beszédkészség) felmérése. Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől. A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. Így kiemelt feladatunk: Biztos számolási készség kialakítása Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése megfelelő segédeszközök használata mindennapokban használható tudás lényeglátás matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése összefüggések felismerése Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg. 19

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe 20

gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése) A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő technikai fejlődéssel lépést tartó - információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számon kérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A leírt készségek elsajátítása akkor igazán eredményes, ha lehetőség szerint már az általános iskola alsó tagozatában elkezdődik a munka, ezért iskolánkban alsó tagozaton szakköri munkában kezdődik az oktatás. Így nyolcadik osztályig (éves szinten) heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. Gondolni kell azokra a tanulókra is, akiknek otthon nincs lehetőségük a gép használatára. Hasznos például, hogy az iskolában gépek állnak a gyerekek rendelkezésére, a gépekre érdemes különféle játékos, készségeket fejlesztő szoftvereket is telepíteni. A játékos oktató programok, CD-k a kezdeti bevezetésre kínálnak megfelelő megoldást. A kisebbek ezt más tantárgyak, vagy délutáni foglalkozások keretén belül vehetik igénybe. A tanórákat nagyobb érdeklődés esetén kiegészíthetik a különféle alkalmazói és programozói szakkörök, amik a differenciált oktatást segítik elő. Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak. 21

Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is. Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes oktatására, a tehetséggondozásra. Minderről színvonalas szerepléseink, a versenyeken elért eredményeink tesznek tanúbizonyságot. A művészeti nevelés területei: Ének, Dráma és tánc Látszólag két külön műfaj, de mégis ősidőktől fogva elválaszthatatlan egymástól, az emberek mindennapjait jellemezte. Köztudott a Kodály módszer elveinek alapján, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Naponta találkoztatnunk kell ezekkel a formákkal harmonikus fejlődése érdekében. Ha gyermekeink egyszerre énekelnek, játszanak, táncolnak, ezáltal több képességüket is fejlődik, ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. Kielégíthető mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthető a tiszta, szép magyar beszéd (irodalom, nyelvtan), a társas kapcsolatok kialakítása, alkalmazkodóképesség (magatartás), a versenyszellem (testnevelés), szerepjáték (színjátszás) viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, hallásfejlesztés (ének-zene), kreativitás, leleményesség. A leglényegesebb: a magyar nyelvi-, zenei- és mozgáskultúra ápolása együttesen. Az ének és a tánc fejlesztésének területei: Rajz, vizuális kultúra A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Média A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felé korlátlanul áramló információ. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedő szerep jut éppen ezért a média tantárgynak, amely megtanítja a gyermekeket látni, nézni, érteni filmet, plakátot, és kiadványokat készíteni. Mindezek a vizuális kultúra alapjait teremtik meg. Ma már nem csak a visszaemlékezés lett sokkal inkább vizuálisabb vagy vizualizált, mint valaha, de maga a tapasztalás is. A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét iskolán kívül szerzik. Ebben éppen a televíziónak mint audiovizuális médiumnak van meghatározó szerepe. Alapvető fontosságú tehát, hogy az iskola elősegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű (képi) információ minél magasabb szintű önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció elvégzésére. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Művészi önkifejezés, előadókészség Európai és egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló igény 22