NYUGDÍJVÁLTOZÁSOK 2011-2012. MAGÁNNYUGDÍJ KONTRA ÁLLAMI BIZTONSÁG VAGY TÉVÚT



Hasonló dokumentumok
Háttéranyagok ( sajtó )

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

(E törvény alkalmazásában:) 46. Biztosítással járó jogviszony:

T/3812. számú. törvényjavaslat

T Á J É K O Z T A T Ó A

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

2011. évi törvény. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi. XLIII. törvény módosításáról

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

Készítette: Királykuti Míra Január 3.

Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 2. oldal (7) Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öreg

T/9180/14. számú. egységes javaslat. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosításáról

esetén nem alkalmazható rájuk a kiegészítő tevékenység szabálya. Így a vállalkozásban részt vevőnek járulékot kell fizetnie, de mivel jövedelemben és

Magyar joganyagok évi XL. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásról szól 2. oldal a) legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és b) azo

tol. Az ellátások megszüntetésére vonatkozó szabályok keresotevékenység folytatása esetén

Leggyakoribb munkajogi esetek

TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megsz nésér l és a szolgálati járandóságról

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

2011. március 21. hétfő, 09:20

T á j é k o z t a t ó a január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról

Az így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-d) pontja szerinti mértékénél. (5) A külön j

2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról 1

T/4663. számú. törvényjavaslat. a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról

A korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :24. Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

NYUGDÍJ-IDŐSKOR KORÓZS LAJOS NOVEMBER 16.

A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett

A nyugdíjszabályok 2011-es változásai

Magyar joganyagok évi CLXVII. törvény - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak 2. oldal ci) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

Az MSZOSZ véleménye a Társadalombiztosítási nyugdíjrendszer átalakításának folyamatáról. (Tervezet)

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

Orbán-levél: A hazugság ódája. Korózs Lajos Elnökségi tag

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

MSZOSZ KORENGEDMÉNY RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA MEGFOGALMAZOTT SZAKMAI JAVASLATAI

KÖZ-ÉRDEK január 2. a Közúti Közlekedési Szakszervezet hírlevele ÖSSZEFOGÁS ERŐ VÉDETTSÉG TARTALOM:

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 4. RÉSZ

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj

A Kormány 377/2012. (XII. 19.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások január havi emeléséről

2011. évi CLXVII. törvény

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

T11140/... Or Irományszim. Íb A 4 U -0/29. Tisztelt Elnök Asszony!

Az MSZOSZ véleménye a Társadalombiztosítási Nyugdíjrendszer átalakításának folyamatáról

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj

Támogatási táblázat 2006

1 / :47

c) korhatár előtti öregségi nyugdíj: az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó

1. Általános rendelkezések

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Bevezetés 2. A rehabilitációs járadék a évi LXXXIV. törvény alapján 3

TÁJÉKOZTATÓ. a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYSÉGES JAVASLAT

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

A nyugdíjrendszer átalakítása

Frissítve: szeptember 2. 15:09 MKOGY Hatály: közlönyállapot (2011.XII.9.) Magyar joganyagok évi CLXVII. törvény - a korhatár előtti öreg

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

2006, évi.... törvény a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról 1. (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló

TAJ szám: - - Kelt:,...

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA

Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár. Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát!

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

A Kormány. /2018. ( ) Korm. r e n d e l e t e. a nyugellátások és egyes más ellátások január havi emeléséről

hatályos

Szociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése

Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Hírlevele

T/ számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény módosításáról

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások január havi emeléséről

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

A kormány ahol, tud segít! Korózs Lajos Elnökségi tag Szociológus

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról 1

Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár. Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát!

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ SZABÁLYAI

TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA?

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére

Készítette: Királykuti Míra Budapest, Január 17. Forrás: évi LXXXI. Tv.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

Gyermekápolási táppénzre vonatkozó évközi módosítások

A nyugdíjak összegének kiszámítása

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095

T/ számú. törvényjavaslat. a Prémium évek Programról és. a különleges foglalkoztatási állományról

A nyugdíjbiztosítás Alapelvek. Nyugdíjrendszer általában. Alapelvek. TB nyugellátások. A korhatár előtt ellátások sorsa

Balatonboglár Város Önkormányzatának 22/2003.(XI.10.) KT számú rendelete a köztisztviselőket megillető juttatásokról és támogatásokról

T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, idő (év, hó, nap):..

Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetség

Átírás:

NYUGDÍJVÁLTOZÁSOK 2011-2012. 2010 év vége egy kis történelem: MAGÁNNYUGDÍJ KONTRA ÁLLAMI BIZTONSÁG VAGY TÉVÚT Nagy felháborodást és félelmet keltett az emberekben, a biztosítottakban a kormány radikális és agresszív politikája a magánnyugdíj-pénztárak államosításának folyamatában. A legnagyobb manipulációt és kormányzati nyomást az jelentette, hogy a pénztárakban maradók elveszítik jövőbeni jogosultságaikat. Nekik nem fog járni a korhatár előtt semmiféle ellátás, hogy az állam nem vállal további garanciát a nyugdíjuk kifizetésére, annak fedezetére, hogy hiába fizeti kötelezően munkáltatójuk a járulékokat, további szolgálati időket nem szereznek a Társadalombiztosítási rendszeren belül. Természetesen ez a munkáltatói 24% az un. szuperbruttósítás miatt jelenleg is a munkavállaló bérének részét képezi, mely után adót fizet. (SZJA alap) A kormányzat a szabad pénztárválasztásnál tehát azzal érvelt, hogy aki nem lép vissza az állami rendszerbe, az kiírja magát a jövőbeni ellátásokra való jogosultak köréből, a pénztárban maradók megtakarításai mögül az állam kiveszi a kezét, és aki marad, az elveszíti a jövőbeli garantált nyugellátásának nagyobb hányadát. (75% kontra 25%) Mindezek hatására: A biztosítottak az állami garanciavállalás ígéretére, bízva a gondoskodó állam, és az állami nyugdíjak védelméről szóló határozott kormányzati kommunikációban - töredékes kivétellel - visszaléptek az állami rendszerbe. A törvény életbeléptetésekor szó sem esett az állami rendszer olyan irányú jövőbeni átalakításáról, mely drasztikus nyugdíj váromány csökkenést eredményezhetne az állami rendszerben maradottaknak is. MINDEZEN ELKÉPZELÉSEKET AZ ÚJ, A KORMÁNY ELÉ KERÜLT NYUGDÍJPOLITIKAI KONCEPCIÓ MÁR TARTALMAZZA. Az előterjesztés 2011. május 23.-án kelt, a pénztárválasztást követő 3. hónapban, melyben már a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszűntetéséről és a jövedelempótló juttatásról szóló részben részletesen taglalják az átalakítás irányait. A pénztártörvényt megelőzően szó nem esett arról, hogy az átlépők számára is megszűnnek az előrehozott ellátások (előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíj, és sorolhatnánk ), hogy itt sem fog a jövőbeli ellátásunk fedezetébe beleszámítani a munkáltatói befizetés, hogy az örökölhetőség ígérete is csak ködösítés, kampányszlogen marad, és bár az ígéret elhangzott, a kivitelezés ma sem a tiszta játék része. Ahogy arról sem, hogy kizárólag csak az egyéni számlán összegyűlt, abból is csak az öregségi nyugdíj célú, virtuális megtakarítási rész után számíthatunk majd ellátásra. A magánpénztárban maradóknak legalább a hozam reménye megmaradt, míg az állami rendszert választókat a kormány ezzel a lépéssorozattal ismételten, többszörösen is becsapta.

A már megállapított ellátások átminősítése, ellátásuk összegének befagyasztása szintén diszkriminatív, és jogsértő. (jog szerint, törvényesen már megállapított és igénybevett ellátásokról beszélünk) Az előterjesztés hangsúlyos eleme a sajtóból már ismert Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció is. NÉZZÜK MEG, MI A NEMZETI NYUGDÍJPOLITIKAI KONCEPCIÓ LÉNYEGE: Egyéni számla jellemzői és öröklés: Az új nyugdíjelképzelések szerint, azaz a Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióban az szerepel, hogy a jövőben az állami rendszerben maradottaknak a nyugellátását is kizárólag az egyéni számlás megtakarítások, (a magánpénztárak elvét követve) az ott felgyülemlett virtuális befizetések fogják meghatározni. Bár mind a munkáltató, mind a munkavállalók továbbra is kiemelten magas járulékot/hozzájárulást fizetnek majd, ennek csupán töredéke fogja a majdani ellátás fedezetét jelenteni. Kettébontják a munkavállalói járulékot sajátjogú és hozzátartozói részre, (ezek a hosszú távú, hosszmetszeti részt képzik), és a munkáltatók befizetési pedig csupán az átmeneti likviditási eszközt jelentenék, a rövidtávú, un. keresztmetszeti részt. A hozzátartozói rész, mégha az felhasználásra nem is került sor, nem lesz örökölhető, sem beépíthető a saját, öregségi nyugdíjalapunkba. Az özvegyeknek járó szolgáltatást nem a rendszer összes résztvevőjére, hanem csak az érintettekre terhelnénk a jövőben, így az öregségi özvegyi járadék helyett kétszemélyes járadékot határoznánk meg házaspárok számára. Az új rendszerben létrehoznának egy önszabályozó mechanizmust ( szabályozás algoritmusokkal ), mely a várható élettartam növekedésével párhuzamosan, automatikusan növekvő nyugdíjkorhatárt jelentené. Pozitívum az előterjesztésben, hogy a gyermekvállalásból adódó, jelenleg is létező nyugdíjhátrányokat kiegyenlítené, azaz a gyermekvállalási idő alatt kieső vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával venné figyelembe. A kormány további elképzelése, hogy az egyéni számla örökölhetőségét korlátozni fogja, és kizárólag hozzátartozó (házastárs/gyermek) örökölheti, valamint azt is meghatározza, hogy felhasználni is csak nyugdíjcélra lehet majd. (magánnyugdíjnál megjelölt kedvezményezett, egyösszegű kifizetés stb) Szerepet kap az anyagban, hogy a házastársak válása esetén osztható legyen az egyéni számla is. Rengeteg a kérdés, a bizonytalanság az egyéni számla körül: Ha az egyéni számla tulajdon, és vagyon elem, akkor miért csak a hozzátartozók örökölhetik? Diszkriminatív azon munkavállalókkal szemben, akiknek nincs közvetlen hozzátartozója, vagy ha élettársi kapcsolatban élnek. És miért csak nyugdíjcélra használható fel? Vagyon vagy nem vagyon? Tulajdon vagy sem? (kis eszmefuttatás) Ha ez vagyon, tulajdon, akkor a jog szerint örökölhető, tehát a egyén szabadon végrendelkezhet arról, hogy halála után ki, milyen arányban, mit örököljön. Megnevezhet olyan személyt is, aki nem közvetlen rokona, végrendelkezhet eltérőképpen is. Továbbmenve, ha ez vagyon, úgy nem csak a felhalmozási, de a kifizetési

szakaszban az elhalálozott egyén számláján fennmaradó összeg is örökölhető kell, hogy legyen. (példa: megtakarítási számla, ingó, ingatlan vagyon, bankbetét stb.) Ha azonban azt mondjuk, hogy ez nem kifejezetten vagyon, hanem inkább egy magán váromány, biztosítás, egy jövőbeni jogosultság, akkor felmerül a következő kérdés: Az elképzelés szerint a házastársak válása esetén, a házasság idején a felek egyéni számláján felhalmozódott összeg feleződne, azon az alapon, hogy ez is, mint minden a házasság idején szerzett közös vagyon, tulajdon, osztható. Ha ez nem vagyon, hanem egyéni biztosítás, nem is osztható. Ha vagyon, szabadon átruházható. Példa: Megtakarítással egybekötött életbiztosítás a felhalmozási szakaszban, válás esetén sem osztható vagyon. A házasság alatt a felek megállapodásának elvi alapját kellene megnyitni arra, hogy a kereset nélkül maradó fél részére a kereső fél megfizetheti a biztosítást, un. Kettős/ vagy párhuzamos biztosítási időszakkal, ezáltal a keresőképtelen, vagy inaktív fél egyéni számlájára is befizetés keletkezik. Ez minkét fél számára előnyös lehet, ugyanakkor nem szolgáltatja ki a kereső felet, annak jövőbeli megtakarítását válás esetén a másik, inaktív félnek. A házassági szerződésben nem kellene a kizárás szabályát rögzíteni, nem kerülne veszélybe egyik fél nyugellátása, időskora sem. MEGSZŰNNEK A KORAI NYUGDÍJAZÁSI FORMÁK: Az előrehozott ellátások átminősítése nem csak aggályos, és kifogásolható, de a magas szolgálati időkkel, ezáltal hosszú járulékfizetési szakasszal rendelkező munkavállalók esetében diszkriminatív, és a társadalmi szolidaritást nélkülöző intézkedéscsomag. Kicsit a részletekről, mi szűnik meg, mikortól, ha átalakul, hogyan, s meddig? A NEFMI előterjesztése szerint 2012-től minden korhatár előtti nyugdíjazási forma megszűnik, a már ellátásban részesülők, vagy a meghatározott jogosultsági körbe tartozók a jövőben jövedelempótló juttatásban részesülhetnek. Az ellátások átalakítása a következő képen szerepel az előterjesztésben: A már ellátásban részesülők ellátását jövedelempótló juttatásként kell továbbfolyósítani, ha nem végeznek keresőtevékenységet. A korhatár előtti nyugdíjra jogot szerzett személyek e jogukat később is érvényesíthetik, az alábbi esetekben és módon: 1. Előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra 2011 decemberéig jogot szerzők e jogukat jövedelempótló juttatás iránti igényként bármikor érvényesíthetik, 2. 2012-ben előrehozott öregségi nyugdíj helyett jövedelempótló juttatásra szerez jogot az az 1952- ben vagy korábban született férfi, valamint az 1952-ben vagy azt megelőzően született nő is, akit 2011. első félévében (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, ahol a felmentési idő akár nyolc hónap is lehet) mentettek fel azon az alapon, hogy 2012-ben válik előrehozott öregségi nyugdíjra jogosulttá (ez is átalakul jövedelempótló juttatássá),

Tehát: 3. Előrehozott öregségi nyugdíj helyett jövedelempótló juttatásra lesznek jogosultak azok az 1953-ban született nők is, akik 2012-ben megszerzik a szükséges szolgálati időt, 4. A korkedvezményre a 2012. december 31-ig szerzett jogot jövedelempótló juttatásként időbeli korlát nélkül el kell ismerni, 5. A bányásznyugdíjra, a művésznyugdíjra az 2011 végéig megszerzett jogot jövedelempótló juttatásként kell időbeli korlát nélkül elismerni, ezt követően újabb jogosultság nem szerezhető, 6. Az előterjesztés szerint a polgármesterek, országgyűlési képviselők korhatár előtti nyugdíjára jogosultság 2011. augusztus 31-ét követően nem szerezhető, 7. Korengedményes nyugdíj pedig csak 2011. december 31-éig vehető igénybe, új megállapításra nem kerülhet sor, és a már megállapított nyugdíjakat jövedelempótló juttatásként tovább kell folyósítani. Az előrehozott nyugdíj 2012-vel megszűnik, helyette jövedelempótló juttatásban részesülhetnek azok, akik még 2011-2012-ben előrehozott nyugdíjra szereztek volna jogosultságot. Akik viszont csak 2013-ban, vagy azt követően érték volna el az előrehozott nyugellátás lehetőségét, ők már az előterjesztő szándéka szerint jövedelempótló juttatásra sem lesznek jogosultak, kizárólag az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor válhatnak majd nyugdíjassá. Ez alól kivétel, a korkedvezményre jogot szerzők csoportja, akik időbeli korlát nélkül érvényesíthetik majd 2012 év végéig szerzett kedvezményüket, szintén jövedelempótló juttatás formájában. A korkedvezményes nyugdíj esetében felmerült az előterjesztésben, hogy a jogintézmény valamilyen formában fennmaradjon. A korengedményes nyugdíj is megszűnik, és bár több koncepció, átalakítási javaslat van a kormány asztalán e foglalkoztatáspolitikai eszköz jövőbeni megtartására, nem mutatnak hajlandóságot az átgondolásra. Egyetlen dolgot tart meg változatlanul a kormányzat ígéretük szerint mégpedig azt, hogy a nők 40 év jogosultsági idő után korhatár nélkül továbbra is teljes öregségi nyugdíjra lesznek jogosultak. (Bár teljes nyugdíj, mint tudjuk, kereseti korlátozás alá esik, hasonlóan az előrehozott ellátásokhoz. Kérdés, ha megszűnnek az előrehozott nyugdíjak, megszűnik a hozzájuk kapcsolt kereseti korlát, lehet-e majd a nők 40 éve esetén a nyugellátás mellett dolgozni, avagy sem?) De mi is a jövedelempótló juttatás? Nem nyugdíj, kiszámítása mégis a nyugdíj megállapítás szabályai szerint történik, bár emelése nem. Összege: A már korhatár előtti nyugdíjban részesülők 2012 januárjától nem nyugdíjat, hanem jövedelempótló juttatást kapnak majd, a korábbi nyugdíjukkal azonos összegben. Azok jövedelempótló juttatását, akik a szerzett jogukat a későbbiekben érvényesítik, a megállapításkor hatályos szabályok szerint kell kiszámítani. Előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj esetén a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerinti csökkentést is a megállapításkor hatályos szabályok szerint számított összegre kell végrehajtani.

A juttatás emelése: A jövedelempótló juttatás a nyugellátás helyébe lép, de nem nyugdíj, ezért rendszeres emelésére nem kerül sor. Munkavégzési korlátozás: A jövedelempótló juttatás mellett bármilyen kereső tevékenység folytatása tilos. A kereső tevékenységet vagy meg kell szüntetni, vagy a juttatás folyósításának szüneteltetését kérni. A jövedelempótló juttatás a korhatár betöltésekor automatikusan öregségi nyugdíjjá alakulna át, melyet az éves rendszeres nyugdíjemelések összegével megnövelnek. Összegezve: A tervezett nyíltan kimondja és alá is támasztja, hogy fiskális célok vezérlik, és nem a konszenzuson alapuló, kompromisszumokra épülő, és hosszútávra a társadalom számára is elfogadható szakmai megfontolások. SZOLGÁLATI NYUGDÍJAK ÉLETPÁLYAMODELLEK (néhány eleme): Mint ismeretes, elkészültek a rendészeti honvédelmi életpályamodellek, melyek a nyugdíjrendszer átalakításával párhuzamosan kívánnak a rendszerben egységesebb, követhetőbb, és nem utolsósorban finanszírozhatóbb megoldást teremteni. Az elképzelés jó, a kivitelezés már kevésbé humánus. A szolgálati nyugdíjak felszámolásával, a korhatár előtt nyugállományba került katonák, rendőrök visszaterelésével a munkaerőpiacra a jelenleg is 11% körüli munkanélküliségi ráta mellett magas kockázatot vállal a kormány. A rendészeti - honvédelmi életpálya modellek szerint 2011 év végével megszűnik a jelenlegi szolgálati nyugdíj rendszere. A rendőrök, katonák a civilekhez hasonlóan az irányadó korhatáruk betöltésekor vonulhatnak majd nyugállományba. A rendszer azonban a civilekhez képest tartalmaz néhány áthidaló elemet. A legfrissebb információk (napvilágot látott törvényjavaslat) szerint azok, akik nem kívánnak visszatérni a munka világába, szolgálati ellátásuk után adót fizetnének. Szolgálati nyugdíjuk szolgálati járandósággá alakul át. "a szolgálati járandóság összege a 2012. január 1-jével esedékes szolgálati nyugellátás mindenkori személyi jövedelemadó legmagasabb mértékével csökkentett összege". Nem adózna azonban azon szolgálati nyugdíjasok ellátása, akiknek egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szüntették meg a szolgálati viszonyukat, és határozat megállapította, hogy a betegségük vagy a balesetük a szolgálatteljesítéssel hozható összefüggésbe.

A javaslat szerint az adóval csökkentett szolgálati járandóság nem lehet kevesebb a mindenkori bruttó minimálbér 1,5-szeresénél. A korábbi tervekkel, valamint a civil állományra vonatkozó elképzelésekkel ellentétben nem fagyasztanák be a szolgálati járandóság összegét, hanem az a mindenkori öregségi nyugdíjra vonatkozó mértékben emelkedne. Akik nem kívánnak visszatérni a hivatásos állományba, hanem máshol, versenyszférában szeretnének dolgozni, azok továbbra is kaphatnák a szolgálati járandósággá alakuló ellátást, de adót kellene utána fizetniük. Illetve a munkavégzésből származó éves bruttó jövedelmük nem haladhatná meg a mindenkori minimálbér 18-szorosát. Ha meghaladja, akkor a tárgyév hátralévő időszakára meg kell szüntetni a szolgálati járandóság folyósítását. A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY esetében az életpályamodell kapcsán néhány új fogalom kerül bevezetésre, a rendelkezési és a tartalékos állomány, a könnyített szolgálat, vagy épp a szenior állomány megnevezés. Azok, akik legalább 30 év szolgálati idővel rendelkeznek 60 éves korukban ún. Rendelkezési állományba kerülhetnének. (nem nyugdíj / átmeneti időszak a nyugdíjkorhatár betöltéséig) A rendelkezési állományosok csak katasztrófa, vagy hadi állapot esetén lennének visszarendelhetőek. Rendelkezési állományban alapilletményük 80%-át kapnák meg. A megromlott egészségi állapot, vagy fizikai teljesítőképesség esetén, akik nekik fel nem róható okból alkalmatlanná válnak a hivatásos szolgálatra, de tudásukat, tapasztalatukat a közszféra más területein még hasznosítani lehet, ők úgynevezett könnyített szolgálatba, Tartalékos állományba kerülhetnének. Azok is Tartalékos állományba kerülhetnének, akik számára előreláthatólag nem tudnak megfelelő szolgálati beosztást felajánlani. Továbblépési lehetőséget jelentene a Tartalékos állomány azok számára is, akik önszántukból úgy döntenek, hogy lezárnák a hivatásos pályát, s a fegyveres szerven kívül, más közszolgálati területen szeretnének dolgozni. Szintén tartalékállományba kerülnének azok is, akik legalább 25 év hivatásos szolgálati idővel rendelkeznek, egészségi állapotuk miatt könnyített szolgálatban sem tudnak munkát végezni rendvédelmi szerveknél. A tervek szerint az érintettek meghatározott ideig - aktív álláskeresés mellett - úgynevezett ideiglenes szolgálati járandóságot kapnának. Az alapilletményük 70 százalékát, vagy a részükre megállapítható nyugdíjjal megegyező összeget. A könnyített szolgálat azt jelentené, hogy legalább 25 év hivatásos szolgálattal rendelkező, 52. életévét már betöltött hivatásos állományú beosztásában, vagy erre kijelölt munkakörökben könnyített feltételekkel láthassa el a munkáját. A könnyített szolgálatban lévő állomány heti munkaidejét a terv szerint 35 órában kell meghatározni. A rendszer az egységes közszolgálati életpálya kialakításának érdekében átjárhatóságot kíván biztosítani az egyes közalkalmazotti státuszok között is.

2012. január elsejétől a szolgálati nyugdíjban részsülők választhatnak. Ismét felveszik az egyenruhát, vagy adóznak az ellátásuk után. A visszahívott rendőrök számára az úgynevezett Szenior állomány létrehozására kerül sor. Hasonlóan a könnyített szolgálatot teljesítőkhöz, az ő munkaidejük is legfeljebb heti 35 óra lehet majd. A Szenior állományból kerülnek majd ki a Közmunkaprogramok felügyelő tisztjei is. Fizetésük azonban nyugdíjszabályok szerint emelkedi majd, nem pedig a közszféra illetménytáblája szerint. A MAGYAR HONVÉDSÉG ÉLETPÁLYA MODELLJE is a rendvédelmi szabályokhoz hasonló elemeket tartalmaz. Itt is szerepet kap a nyugdíj előtti rendelkezési állomány: a hivatásos állomány meghatározott tényleges szolgálati idővel rendelkező tagja számára biztosítani kell a nyugdíj előtti rendelkezési állományba vonulás lehetőségét, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri. Szolgálati feladatra kizárólag veszélyhelyzet, rendkívüli állapot esetén hívható be. A könnyített szolgálat: a hivatásos állomány 15 év tényleges szolgálati idővel rendelkező tagja részére az 52. éves életkor elérésekor biztosítani kell a könnyített szolgálat formájában történő továbbfoglalkoztatás lehetőségét. A könnyített szolgálat elsősorban alacsonyabb fizikai követelményszint meghatározását és az ebből adódó könnyített szolgálatellátást jelenti. Kiemelt program készül a szolgálatteljesítéssel összefüggésben, külön jogszabályban meghatározott esetben megsérülő vagy megbetegedő, és ezért szolgálatra alkalmatlanná válók, illetve a szolgálatteljesítés során elhunytak hozzátartozói részére (veterán program). Belső munkaerő-közvetítési rendszert dolgoznának ki, mely a hivatásos pályát elhagyók esetében, a közszféra más területein képességeik alapján alternatív munkakörben való elhelyezkedésüket segítené. Az elképzelések közül ma ezeket látjuk, a végkifejlet azonban - tapasztalatból tudjuk - okozhat még meglepetéseket. Királykuti Míra Budapest, 2011. július 27.