Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Geodézia Tanszék Segédlet Intézeti Nagyméretarányú térképezés c. terepgyakorlat végrehajtására 2010.
A 2010. évi Intézeti Nagyméretarányú térképezés c. terepgyakorlat feladatainak ismertetése A gyakorlat célja: a tárgyban tanult ismeretek komplex alkalmazása a felméréstől a digitális térkép elkészitéséig egy belterületi tömb felmérése kapcsán. A gyakorlat helye: Ideje: nappali tag. Levelező II-III. évf. 1. Előkészités Pákozd község zártkert-nek tekintendő belterülete 2010. május 17,18 és 24 június 04-ig 2010. május 17 június 04-ig. Munkafázisok és munkarészek Csoportonként az alábbi munkarészeket adjuk ki: Ez a feladatleírás 1:22000 ma. Pontvázlat 1:7000 Tömb vázlat 1:2000 ma térképmásolat az elhatárolási vázlathoz 1.2000 ma ortofoto- (a tömbhöz igazított) a kataszteri térképi fedvénnyel Tömbrajz-alap ( 1:1000 ma, A/3), + mérési jegyzet-füzet adott pontok (eredeti/elforgatott és eltolt) koordináta jegyzéke (később) Tájékoztató (szóró-)lapok (a helyszini munkákról) Jegyzőkönyvek ( GPS, pontleírás, jzkv) Kemény papír tábla. A gyakorlatra megfelelő ceruzát, vonalzókat, dossziét és A/4, A/3 géppapírt (esetenként A/2 méretű lapokat- nyomtatáshoz) és ruházatot - kell hozni. Az általános ismertetőt követően a feladat végrehajtását a gyakorlatvezetővel kell megbeszélni és megtervezni, majd ki kell tölteni a Tájékoztató lapokat (utca, házszám és dátum). A terepbejárás alkalmával - ahol a pontsűrités megoldásának tervezése mellett, az elhatárolás részeként jelöléseket és zsindelyeket kell elhelyezni - át kell adni azokat az érintett földrészletek tulajdonosainak. A felszerelést - mely a következő már az első napon fel kell csoportonként venni (illetve a terepmunka utolsó napján leadni) 3 db kitűzőrúd 1+1 db vasállvány (csipeszes+nem) 1 db szögprizma, vetitőbottal 2 db kézi mérőszalag 1 db mérőszeg-készlet 1 db kalapács/balta 6 db vascső /mérőpont 15 db facövek (10+5 kicsi) 5 db hilti szeg (felm. alappont jelként) 25 db zsindely (elhatároláshoz) zsirkréta + festékszóró műanyag táska (juta-szatyor). Ezen kívül a pontsűrítések és a poláris részletmérések idejére - külön rend szerint (azaz minden 2 csoport használhat 1 műszert)- mérőállomások vehetők igénybe, melyek teljes tartozékaikkal, feltöltve és sértetlenül átadandók a "turnus-beli" másik csoport részére. A terepi hét végén ugyancsak gondoskodni kell a műszerakkuk feltöltéséről! A kiadott teljes felszerelésért a hallgatók egyénenként és csoportosan is felelősek! 2. Alappontsűrités (lásd még az Alappontmeghatározás gyak. 2. pontját) A kiadott vázlatok és a terep összevetésével a konkrét tömb felméréséhez olyan sűrűrégben kell alappontokat kitűzni és meghatározni, hogy a részletméréshez megfeleljenek (tekintettel a mérőállomás előnyeire). A jeleket (fakaró esetén 1-2 cm.re, vascső; hilti és mérőpont esetén talajszintig) le kell verni, nehogy balesetet okozzanak vagy elvesszenek a részletmérésig.
A tömb közelében - a gyakorlatvezetők útmutatásai szerint - 3-4 alappontot GPS eszközzel, utólagos feldolgozással kell elhelyezni úgy, hogy a meglévő országos I- IV. rendű alappontokkal együtt alkalmasak legyenek a részletmérést megalapozó rövidoldalú sokszögeléshez, illetve további kisalappontok létesítéséhez.. A felmérési alappontokat tömbönként 4 jegyű számmal kell számozni: ahol az első 2 jegy a tömb száma, majd 01-50-ig a felmérési alappontokat; 51-99 közé a kisalappontokat (és a majdani szabad álláspontokat) kell ideiglenesen számozni. A maradandóan megjelölt (most: kővel, vascsővel, mérőpontjellel, stabilan elhelyezett helyeken hiltivel) alappontokat a koorináta-számítás után végleges, EOV pontszámmal is el kell látni (a nem maradandó pontjelű alappontok megtartják ideinglenes számukat és így kerülnek fel a mérési adatokat rögzítő tömbrajzra/mérési vázlatra). A térképen csak az EOV számú pontok, V. rendű pont esetében az utolsó 3, felmérési pontok esetében az utolsó 4 jegyét kell feltüntetni, amíg a Meghatározási terven/vázlaton, illetve Sokszögelési kitűzési és számítási vázlaton a teljes EOV szám szerepel, alatta zárójelben az ideiglenes pontszámmal. Maradandó pontjelként a gyakorlat gazdaságossága érdekében jelenleg elfogadjuk a különféle kővel jelölt birtokhatárpontokat és vezetékjelző, keresztvéséssel ellátott, ún, kábelköveket, helyszínrajzosn is egyértelműen jelzett aknasarkokat vagy megfelelően azonosítható körakna-fedlap középpontját és más olyan pontjelet, amelynek fennmaradása hosszabb ídőn át is valószínűsíthető. A magaspont-levezetéseket és a sokszögvonalak mérését 1 fordulóban, egy távcsőállásban kell mérni, a távolságokat oda-vissza. A tömbön belül kisalappontként - elhelyezett facövekeket is megfelelően le kell verni, azonban utóbbiakat a terepmunka végén el kell távolítani (nehogy éles adatként megtévesszen a későbbiekben valakit). A közterületeken a megfelelelően levert pontjelek maradnak! Különös gondossággal kell pontraállni, és vigyázni a műszer mozdulatlanságára (lábak rögzítésére, szívcsavar meghúzására és óvni kell a járókelők esetleges hozzáérésétől). Részletmérést általában a sokszögeléstől függetlenül célszerű mérni. Amennyiben mégis együtt tűnik érdemesnek (pl. néhány részletpont miatt ne kelljen a ponton ismét felállni) ezt végrehajtani, akkor is újra kell mérni a tájékozó irányokat és csak azután a részletpontokat (ezeket már csak egy távcsőállásban, mérőállomással, adatrögzítéssel). A felhasznált és a meghatározott alappontokról (jelenleg a karókról, hiltikről is) helyszinrajzi leirást kell készíteni (ezt csoportosan egy példányban, az eredeti EOV-ben számított koordinátákkal). A pontsűrités eredeti mérési jegyzőkönyve közösen készül, a számítások egyénenkénti koordinátákkal történnek. A mérési adatokat adatrögzítőben kell tárolni. A felmérési alappontokra vonatlkozó számításokat és az egyéb munkarészeket az A.5 Szabályzat előírásai (jelölések, jelkulcsok, hibahatárok, stb.) szerint kell készíteni. 3. Elhatárolás A bemérendő tömb egyértelműnek nem tekinthető birtokhatárpontjait (zsir-) krétával, illetve zsindellyel (keskeny fakaró) kell megjelölni (utóbbiakat a terepmunka végén össze kell szedni). A töréspontokat most még nem kell részletpont-számmal ellátni. Csupán markáns ponttal megjelölni a helyüket a vézlaton. Minden - birtokhatárként szóba jöhető töréspontot jelölni kell és a pontjelölés jellegét is fel kell írni (K= kerítés oszlop, F=festés/zsírkrétás jelölés, C= facövek vagy zsindely, az épületsarokpontot külön nem kell).
A közterülettel érintkező határpontokat mindenképpen előre, a tömb-belső részletpontjait esetleg elég (most!) közvetlenül a részletmérés előtt megjelölni. Ennek alapján 1:2000 méretarányban "Földrészlet-elhatárolási vázlat"-ot kell szerkeszteni, egyénileg, az F.7- Szabályzat 17. sz mintája szerint (vékony vonalakkal a felmérést megelőző állapot, vastagítottal a megváltozott határvonalak, és itt a megszűnő vonalszakaszokat kettős áthúzással jelölni kell). Az összes élő birtokhatárpontot 0.5 mm átmérőjű telített nullkörrel kell jelölni és pontszámát (és jelét: F, K, C) fel kell írni (a vázlat egyéb előírt adatai mellett). Az elhatároláshoz a tulajdonosok segítségét is igénybe lehet venni. Csak végső esetben (és a gyakorlatvezető hozzájárulásával) alkalmazhatók olyan megoldások amelyek most a gyakorláskor! jelentősen gyorsítják a feladat megoldását. Ebben az esetben is tisztázni kell, miként lehetséges élesben a probléma megoldása. A tömbökhöz tartozik a vele érintkező közterület is. A tömb-oldali mezsgyék elhatárolását teljeskörűen el kell végezni, míg a túloldalon elég csak a jellegzetes és egyértelműen (lehetőleg kerítéssel vagy épületsarokként) jelölt pontok közül a szükséges sűrűségben bemérni pontokat (azaz az egyenes vonalba eső pontokat nem kell polárisan mérni, illetve a határoló közterület túloldalán csak a főbb töréspontokat kell mérni). Ez azt jelenti, hogy egymás melletti tömbök esetén lesznek olyan pontok, amelyek 2-4 csoport által is meg lesznek határozva. A belterülethatár mentén természetesen csak akkor kell a túloldalt mérni, ha van, és azok pontjai egyértelműek. Ezeket kell az Elhatárolási vázlaton is feltüntetni. 4. Részletmérés A részletmérés kiterjed az állami alapadatokon kívül azokra az alapadatokra, amelyek az F.7.szab. szerint mérendő (azaz: az alrészlethatárok, szilárd útburkolat- és állandó jellegű, 2 m-t meghaladó szélességű járdaburkolat, nagyfeszültségű elektromos távvezeték, patak, burkolt árok medervonala és vezetékes kút is)! Szaggatottan kell jelölni azokat a mezsgyehatárokat, amelyek nem természetben meglévő vonalak! A polárisan bemért részletpontoknak magasságot is kell számolniuk! Poláris részletméréshez az álláspontok helyét már a pontsűritéskor, illetve az elhatároláskor érdemes tervezni, figyelemmel a tájékozó irányokra is. Amennyiben ismertnek tekinthető álláspontról a mérés közvetlenül nem végezhető el, külpontos mérés vagy más szabad álláspontos mérés is alkalmazható. Ahol nincs elegendő alappont és a feltételek adottak (min. 3 pontra irány- és távolságmérés), Helmert transzformációval számítható "szabad álláspont" létesitésével lehet célszerű a további részletek bemérése. Javasolt azonban ideiglenesen a szabad álláspontokat is megjelölni. A részletpontok mérésekor minimum két tájékozó irány gondos mérésére kell törekedni. Esetenként szükséges lehet a prozmatartó botot le-/ vagy elfordítani, esetleg felemelni, de a prizma ekkor is a műszer felé nézzen, vagy a prizmát közvetlenül a pontra illeszteni (majd azonnal vissza kell szerelni, nehogy elveszítsük, vagy megsérüljön). Ügyelni kell arra is, hogy a prizma /vevő a mérendő pont függőlegesében legyen! Célszerű - az esetleges közös tájékozó irányon kívül legalább egy közös pontot bemérni a szomszédos álláspontokról (vagy ortogonálisan) a hibák feltárására és korrigálása céljából. Az utolsó részletpont bemérése után a tájékozó irányra, vagy egy - elsők között mért - részletpontra ismét leolvasást kell végezni, a műszer mozdulatlanságának ellenőrzésére (ekkor újabb pontraállás nélkül - legfeljebb a beállítás pontosításával - gyorsan elvégezhető a mérés esetleges megismétlése! A telekhatárok farmezsgyei pontjait is be kell mérni, emellett lehetőleg folyamatos szalagmérésekkel is össze kell mérni azokat. Az oldalmezsgyék hosszát csak néhány esetben (ahol jó mérőpálya biztosított, mindenképpen) elég (most) megmérni, de ha mérési vonalként használjuk fel, a végméretet is meg kell adni.
Derékszögű bemérést részben a felmérési alappontok, részben az azonos, vagy magasabb rendű részletpontok között (amelyek esetleg már polárisan lettek/lesznek bemérve), megfelelő mérőpálya esetén alkalmazhatunk. Ha szükséges, "szabad mérési vonal"-at kell létesiteni és arra bemérni mind a közös pontokat, mind az ismeretlen részletpontokat. A tömbkontúr- és az épület körbeméréseken kivül az oldal- és farmezsgyék is mérendők; és minden telekhez tartozzon lehetőleg két ellenőrző méret is (alappont-, tömbsarok-, egyéb birtokhatár-töréspont, épületsarok, stb.között). Épület bemérésekor lehetőleg a hosszabbik oldal (vagy a befoglaló téglalapé) 2 végpontja mérendő, a rövidebb oldal sarokpontja csak ezen felül, ellenőrzésül. Az épületek oldalmezsgyétől való távolságát is lehetőelg mérni kell. Az épületek (és tartozékaik) körbemérését el kell végezni. A lakó- és gazgasági épület elválasztó vonalát, illetve rendeltetését is rögzíteni kell. Kivételesen bemérhető az épület segédponttal is Az épületek szomszédos oldalainak derékszögét nem kell jelölni, csak ahol az kétséges lenne. A nem derékszögű épület-sarkokat jelölni és a térképezéshez szükséges valamennyi méretet rögziteni kell. Ha az épületek körbemérésének eredménye egyértelműen a tömbrajzra vagy a mérési jegyzetre nem helyezhető el, számozott külön lapokon lehet azokat rögzíteni, amelyeket összefűzve le kell adni. A tömbrajz eredeti helyére a külön lapok oldalszámait vissza kell jegyzeni. Ha a derékszögű bemérés mérési vonala birtokhatár, a mérési vonalat külön nem kell jelölni, de a méretek és merőleges-jelek, stb. elhelyezendők. Figyelmesen kell ekkor is a mérést elvégezni, ha a talppont-keresés nehézkes lenne, a mezsgyével párhuzamos segédvonalról végezzük el a bemérést. Poláris bemérés esetén is szükséges kiegészitő méreteket (és pl. az épület rendeltetését: lh, g.ép., stb.) feljegyezni. Lépcsőt, teraszt akkor kell mérni, ha a külső alapterületük 5 m 2 -t eléri vagy meghaladja. Kerítést, támfalat akkor kell kettős vonallal bemérni és ábrázolni, ha hosszuk nagyobb 5 m-nél és szélességük 50 cm-t eléri. Megszakítani (pl. kapuknál) akkor kell, ha a megszakítás 5 m-t eléri. 5. Feldolgozás A feldolgozás teljes mértékben a Kar épületében végezhető csak! A levelező tagozatos hallgatók számára engedélyezhető csupán az, hogy munkahelyükön vagy otthon végezzék a szerkesztést, azonban a DAT állomány elkészítését ők is csak a Kar megfelelő termeiben végezhetik, egyeztetett időpontban! A feldolgozás egyénileg, elforgatott koordináták alapján történik. A felmérési alap- és a részletpontok számitása IBM AT-kompatibilis számitógépen, GeoCalc, GeoProfi, vagy más szabadon választott szoftverrel végezhető. Azonban a dokumentálásnak egyértelműnek, áttekinthetőnek, könnyen kezelhetőnek és megfelelő kivitelűnek kell lennie (pl. a leporellóból: összeállitott, összetűzött és lapszámozott jegyzőkönyvet kell leadni, és a számítás módjának, adatainak egyértelműeknek kell lennie, stb.). A körbemérések alapján végzett szerkesztéssel vagy más térképszerkesztőben létrehozott pontok számítását nem kell külön jegyzőkönyvben dokumentálni. A terepen készült tömbrajzot/manuálét úgy kell véglegesíteni, hogy az másolható legyen a csoport valamennyi tagja számára a térképszerkesztéshez. Célszerű ezután másolatot készíteni róla, amit mindenki, egyénileg felhasznál a térképszerkesztéshez (és annak megszerkesztése után egy digitális másolaton mérési vázlat szerkesztésére). A pontleírások (minden felhasznált és meghatározott alappontról) végleges elkészítése a csoport valamennyi tagjának egyformán kötelessége (de egy pontról csak egy-egy helyszínrajzot kell összetűzve beadni).
Az alappontsűrítés dokumentációjának az A.5 Szabályzat (illetve az Alappontmeghatározás tantárgyban tanultak szerint kell készülnie (lásd külön ismertetőt). A további munkafázisok: térképszerkesztés (az F2-DAT/Változásvezetés sablon rétegkiosztása alapján) helyrajzi számozás és egyéb megirások, jelkulcsok elhelyezése tömbrajz/mérési vázlat szerkesztés területszámítás és területjegyzék (ugyancsak egyénileg), a műszaki leirás elkészítése a végrehajtás összefoglalójaként, egyedileg! A digitális térkép geometriai tartalmát ITR3/4 szoftverrel kell előállítani és ebből kell a területszámításokat is végezni, valamint a térkép analóg változatát kirajzoltatni, szelvényszerűen (azaz szelvénykeret és kereten kívüli megírások, záradékok, az F.7 szab. mintái szerint). A rétegkiosztást a konverterhez igazodó előírások szerint kell alkalmazni (lásd még lent!), de az analóg térképi megjelenítésre is tekintettel! Az állományokat saját vezetéknéven nyitott könyvtárba a keresztnévvel azonos állománynévvel kell létrehozni és kezelni, valamint biztonsági másolatokat is rendszeresen kell készíteni. A szerkesztés kezedetekor a Geometriai jellemzőkben a távolságvizsgálat: 0,00 legyen, a pontszámozás: automatikus, a kezdő érték: az utolsó terepen mért utáni (általában 501, a növekmény 1. A Megjelenítési jellemzőkben felirat/jk megjelenítése: 1000 térképszerkesztéskor (a tömbrajz esetén majd 1:500). A szerkesztést a felkínált F2-DAT/Változásvezetés rétegkiosztás (sablon) szerint kell végezni (legfeljebb azon tartalom számára külön réteget felvenni, amelyek a Mérési vázlathoz/tömbrajzhoz kellenek. Azokat a földrészlet-határokat, amelyeknek legfeljebb csak egy végpontja azonos a terepi használatot igazoló ponttal, a 82. sz. rétegben, hosszú szaggatott (4-1 mm) vonallal kell megrajzolni (tervezett határ). A címfeliratok (pl. Földmérési alaptérkép ) a Kerületnév felirat-tipussal az egyéb kereten kívüli megírások 2.mm dőlt betűvel készüljenek. A záradékok 2.5 mm dőlt felirat-tipussal legyenek megjelenítve. További megírások : az I-V. rendű vízszintes alappontok (a GPS pontok V. rendű EOV számmal, a többi felmérési alappont) a felmérési és az I.-IV.rendű mag. alappontok (a vízszintes alappontok száma a térképen 6/3/4 jegyű) a művelési ágak, kivett területek megnevezései (itt utóbbiak fordulnak elő a térképen, mivel belterület) levetített fal- épület-árkád alaprajza alrészlet, burk.szél,árokszél, padka, stb. a HRSZ, alrészlet betűjele, középület megnevezése továbbá a patak, csatorna, vasút és km kő, tábla megírása utcanév, buszmegálló megírása burkolat-megírás, stb. a DAT1 szabályzat M-2 melléklete, illetve az F2- DAT sablon elvárásai szerint. A rajzszerkesztést az évközi szabályok szerint (a korábban kiadott segédlet tartalmazza), az adatcsere-formátum készítését a levelező hallgatóknak az ITR-DATR, vagy a geodatis1/2 programmal kell elvégezni. Amennyiben "saját" jelkulcsot szerkesztenek, vagy a meglévőkön változtatnak - illetve az elhelyezéskor is - legyenek figyelemmel arra, hogy a jelkulcsokat mekkora méretben kell az analóg megjelenítéshez kirajzoltatni!
Térképet analóg formában kinyomtatva és az egyénileg szerkesztett állományt lemezen is le kell adni. Kirajzoltatás (plot-fájl készítése) előtt ellenőríni kell a használt rétegekben a vonaltípust (képernyő-képen és a printer/plotter szerint is) és a vonalvastagság/tipus beállítását/ megjelenítését! A területszámítások sikeres lefuttatása után annak részletes (koordinátákat is tartalmazó eredményét fájlba fel kell venni, majd Területjegyzék-et is kell készítetni, utóbbit kinyomtatva is be kell adni.. A geometriai megbízhatósági vizsgálatot a DAT.1 Szabályzat (félév kezdetén kiadott!) hibahatárai szerint kell végezni (tehát ezeket a segédleteket elő kell keresni és minden nap magunkkal kell hordani!), az Összeméréseket külön rétegben jelölni, sorszámozni kell és az ellenőrző adatokat is meg kell írni (lásd évközi gyakorlat). A műszaki leírásban a feladat megoldásáról és az előforduló esetleges sajátosságokról, illetve problémákról kell írni. 6. Munkaidő, feladatleadás A (minimális) munkaidő: irodai munkanapokon: 8. 00 -. 17. 00 óráig; terepi munkanapokon: 8. 00-17. 30 óráig tart. Természetesen hasznos lenne, ha az időjárási bizonytalanság kivédése érdekében a terepmunkát ennél tovább folytatnák. Az irodai feldolgozás időtartamát a határidő szerinti (vagy azelőtti!) teljesítés érdekében mindenképpen célszerű meghosszabbítani. Különösen ügyeljünk a terepi napokon a pontos megérkezésre, mert bérelt busszal utazunk ki a terepre, ami járatból lép ki és vissza kell érnie a következő járatba. Távollét csak különösen indokolt esetben, hivatalos igazolásra, ledolgozás mellett, legfeljebb néhány órára lehetséges! Azonban ezt a kívánságot is előre jelezni kell! Egyébként a gyakorlatokról NEM szabad hiányozni, mert igazolatlan távollét az aláírás megtagadását vonja maga után. Gyakorlat időtartama alatt semmilyen tárgyból vizsga, aláírás-pótlás nem lehetséges, legfeljebb a munkanapokon esti órákban. Ezekre azonban a gyakorlat fent leírt ideje alatt NEM szabad készülni. Az irodai feldolgozás a 223 és 300. sz termekben (esetenként a 228/229 termekben) történhet. A rendelkezésre álló időt - jó önszervezéssel - maximálisan ki kell használni, mert a fenti időkön kívül (pl. A 224/228/229 sz. Gépteremben) csak feltételesen (a termekbe kiírt vizsgák után) tudnak dolgozni. Ugyanakkor a nappali tagozatos hallgatók csak a főépületben, az említett termekben dolgozhatnak a feladatok leadásáig az említett minimális munkaidőben! Ezen kívül naponta 20-óráig lehet külön engedély nélkül az épületben tartózkodni. Leadási határidő: a megfelelő gyakorlati hét utolsó napján átnézésre: legkésőbb 10. 00 óra, végleges leadás (javítás után): 12. 00 óra. Természetesen korábban is bemutathatók a feladatok, ha elkészültek velük. A megjelölt határidők után gyakorlatot legfeljebb csak különeljárási díj befizetése ellenében fogadunk el! Amennyiben a csoport a kiadott feladatot a határidő előtt (javítással együtt) megfelelő minőségben teljesíti, részükre a gyakorlat korábban is befejeződhet! Az egyes hallgatók gyakorlatát csak abban az esetben fogadjuk el, ha a közös munkarészek teljesen kidolgozott állapotban bemutatásra kerültek.
A gyakorlat a feladat - szükséges javitások befejezése utáni - átvételével zárul. A kiscsoportok a közös munkarészek elkészítéséért közösen felelősek. Készítendő (beadandó) munkarészek a Nagyméretarányú térképezés témához (Amennyiben csak a digitális forma elegendő, az kerül külön kiírásra) Csoportonként közösen, egy dossziéban, címfeliratokkal: 1. Mérési jegyzőkönyvek (pontsűrítési és részletmérési) 2. Terepi (eredeti) tömbrajz, manuálé esetleg tisztázati 3. Helyszínrajzi pontleírások (összetűzve a csoporté, de a készítő nevével) Felhasznált adott pontokról pontosított másolat Új (meghatározott) felmérési alap- és kisalapontokról - csoportosításban 4. Kiadott munkarészek Adott pontok helyszínrajzai A kiadott pontvázlatok és térképmásolatok Egyénileg (egy-egy dossziéban, "aktualizált" belső tartalomjegyzékkel), a címlapon a koordináta (Az alappontrendszer sorszáma pl. EOV3 és a csoport száma is! 1. Koordináta jegyzék: az alappontok EOTR (1:4000 ma.) szelvényenkénti koordináta jegyzéke és a programmal számított alap- és részletpontok Munka-koodináta jegyzéke (előőbi kinyomtatva is). 2. Meghatározási (Sokszögelési, GPS kitűzési és számítási) vázlat (1:4/5000 ma). 3. Helyszínrajzi pontleírások (csak hivatkozás a Műszaki leírásban a közös-re) 4. Mérési jegyzőkönyv pontsűrítési és részletmérési...fájlban 5. Pontsűrítések számítási jegyzőkönyve magaspont-levezetés (feltételesen, ha volt) sokszögvonal/hálózat-számítások poláris (kisalap-és szabad állás-)pontok számítása (fájlban) 6. Földrészlet elhatárolási vázlat (1:2000 ma., bh.pontszámokkal, stb. kinyomtatva.) 7. Tömbrajz és mérési jegyzetek másolata (amelyből az egyes hallgatók szerkesztették a saját állományukat) 8. Részletpontok számítási jegyzőkönyvei (ha nem a pontsűrítéssel együttes munkarészben szerepel) poláris ortogonális/vonalpontok. 9. Helmert-f. transzformációk (szabad álláspont/mérési vonal, nyomtatva, ha volt) 10. Területszámítás (objektum-csoportonként!) fájl-teljes...lst fájlban, felírva a további azonosítókat pl. 485/2 a szo 2 (község, vetület, készítő neve, stb.) is. 11. Területjegyzék (az ITR-rel készített, nem a területkimutatás!) 12. Földmérési alaptérkép (-részlet) analóg (1:1000 ma., nyomtató/plotter-rajz) digitális formában (lemezen, a Hallgató neve/forgatás száma, az alkalmazott jelkulcsok fájlnevei megírása) 13. Digitálisan megszerkesztett (M=1:500 beállítással) mérési vázlat (fájlban) 14. Műszaki leírás (min. 2 oldal, Word-*.doc-ban): a feladat végrehajtásának általános és a sajátosságok részletes leírásával!) 15. Vizsgálati jegyzőkönyv, szabályszerűen kitöltve (ITR-rel, de kiegészítve és kinyomtatva) 16. DAT adatcsere-fájl. A digitális munkarészek leadhatók csoportosan is, de a könyvtárszerkezetből és a fájlnevekből egyértelműen derüljön ki a következő: - Pákozd, 2010. évi gyakorlat - Név és EOV rendszer száma - munkarész neve és / tartalma. Székesfehérvár, 2010.05.05. (dr.vincze László) gyakorlatvezető