Földmérési munkavégzés sajátosságai a kisajátítási eljárásokban

Átírás

1 FÖLDMÉRÉS Karli Ildikó Földmérési munkavégzés sajátosságai a kisajátítási eljárásokban Kisajátítási eljárás lefolytatása akkor indokolt, amikor törvényben meghatározott közcélok megvalósítása érdekében egyes ingatlanok, vagy ingatlanok egy részének megszerzésére van szükség. A kisajátítási eljárásnak részét képezi a földmérési munka, hiszen a kisajátítandó ingatlanokat a természetben azonosítani kell, és amennyiben az érintett ingatlannak csak egy része esik a közcélok megvalósításához igénybe veendő területre, úgy telekalakítási eljárást is le kell folytatni. Mindkét esetben a munkát szigorú szabályozás alapján kell elvégezni, és a munka menetét és eredményét megfelelően dokumentálni kell. Ennek a munkának az elvégzését a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfi zetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) szabályozza. A telekalakítással összefüggésben végzett földmérési munkavégzés szabályozására azonban nemcsak a kisajátítással összefüggésben van szükség, az általános szabályozás a /2002. számon a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott ún. F2 Szabályzatban található. Sajátos célú földmérési munkavégzés alatt az állami alapadatok felhasználásával készülő és azokban változást okozó földmérési munka végzését, és a változást dokumentáló földmérési munkarészek elkészítését értjük. A sajátos célú földmérési munkavégzésben az illetékes körzeti földhivatal és a munkát elvégző földmérő vesz rész. A földhivatalnak mint az állami alapadatokat tároló és azok változását nyomon követő szervezetnek a feladata az adatszolgáltatás és az elkészült munkarészek vizsgálata, valamint azok záradékolása. Fölmérési adatszolgáltatás A földmérési adatszolgáltatás általános eseteiről a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet és az F2 Szabályzat rendelkezik. Mind az együttes rendelet, mind az F2 Szabályzat az adatszolgáltatásban a rendeletben előírt nyomtatvány használatára kötelezi a földmérőt. A nyomtatványon meg kell jelölni az adatszolgáltató és az adatot igénylő szervezetet vagy magánszemélyt, meg kell adni, hogy az adatszolgáltatási kérelem mely ingatlanra vonatkozik és milyen célra történik, továbbá fel kell tüntetni a megbízó nevét és címét. Földmérési célból teljes körű adatszolgáltatást kell a földhivatalnak teljesítenie,

2 76 RES IMMOBILES így a megrendelőnek át kell adni az érintett helyrajzi számokról az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokat, az állami alapadatok előállításakor (térképkészítéskor) készült mérési és számítási adatokat, vázlatokat és egyéb munkarészeket, a térképkészítés óta keletkezett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított adatokat és munkarészeket, valamint az adott területet érintő, a földminősítés során készült adatokat. Abban az esetben, ha a földmérési munkával érintett területről új állami földmérési alaptérkép készül (és az állami átvételi vizsgálat már megkezdődött), az adatokat mindkét állapotnak megfelelően át kell adni a kérelmező földmérőnek. A kisajátítási eljárásokban a földmérési adatszolgáltatás a megszokott módon, az összes érintett állami alapadat átadásával történik. A Korm. rendelet ebben a körben speciálisan annyit ír elő, hogy az adatokat írásvédett adathordozón kell rögzíteni és átadni a földmérő részére. A kisajátítási dokumentáció elkészítéséhez szükség van az érintett ingatlanok tulajdonosi adataira is, továbbá a földhivatalnak át kell adnia a tulajdoni lapon csak széljegyként szereplő jogosultak adatait is. A kisajátítással érintett terület elhatárolása és helyszínelése Minden sajátos célú földmérési munka megkezdése előtt a munkával érintett terület ingatlan-nyilvántartási adatainak egymással, valamint a helyszíni állapottal való összhangját ellenőrizni kell. Az ingatlan-nyilvántartási adatok belső konzisztenciájának ellenőrzésekor a földmérőnek vizsgálni kell, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok összhangban vannak-e a térképi ábrázolással (pl. területszámítás, művelési ág megnevezése stb.). A nyilvántartási adatok és a helyszíni állapot egyezőségének vizsgálata ellenőrző mérések elvégzésével történik, melynek során a földrészletek határvonalainak azonosításához és ellenőrzéséhez fel kell használni a meglévő nyilvántartási térképet vagy adatbázist, valamint a rendelkezésre álló mérési, kitűzési és területi adatokat is. Ha a vizsgálatok során a vizsgált adatokban ellentmondás tapasztalható, és annak mértéke meghaladja az MSZ számú Magyar Szabványban és az F2 Szabályzatban feltüntetett értékeket, akkor vizsgálni kell, hogy az ellentmondás felmérési, térképezési, vagy területszámítási hibából származik-e. Ilyen esetben az észlelt hibát a megfelelő munkarészek csatolásával az illetékes körzeti földhivatalnak írásban be kell jelenteni. A megkeresés alapján a körzeti földhivatalnak soron kívül kell intézkednie a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló évi LXXVI. törvény végrehajtására kiadott 16/1997. (III. 5.) FM rendelet (FM vhr.) szerinti hatáskörében a hiba kijavításáról. A sajátos célú munkák végzésekor az újonnan keletkező részletpontokat, kitűzés esetén pedig valamennyi kitűzött részletpontot természetben meg kell jelölni. Kisajátítás esetén is el kell végezni a kapott adatok belső konzisztenciájának és a természettel való megfelelésének vizsgálatát. Amennyiben a földmérő ellentmondást tapasztal, csak abban az esetben kell a földhivatal felé jeleznie, ha ismételt ellenőrzés során is úgy találja, hogy az eltérés a felmérési

3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 77 szabályzatokban foglalt megengedett legnagyobb eltérés másfélszeresét túllépi. Ebben az esetben a földhivatal ugyanúgy jár el, mint minden egyéb sajátos célú munkánál. A Korm. rendelet a terepi munkavégzést az F2 Szabályzathoz képest jóval részletesebben szabályozza. A kisajátítandó területet a földmérőnek és a kisajátítást kérőnek közösen kell elhatárolnia. Az elhatárolás során ideiglenesen meg kell jelölni a kisajátítandó terület határait. A végleges jelölésre a beruházás megkezdése előtt kell sort keríteni. Az elhatárolás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a véglegesen megjelölt töréspontok között a távolság nem lehet nagyobb 200 m-nél, meglévő vonalas létesítménnyel keletkező közös töréspontot állandósítani kell. Továbbá vonalas létesítmény kisajátítása esetén a rövidebb sugarú íveknél a főbb töréspontokat kell megjelölni, azonban mindenképpen állandósítani kell az ív elejét, közepét és végét. A helyszíni munka során a földmérőnek az ingatlan-nyilvántartási térkép állami alapadat-tartalmát ki kell egészítenie a tényleges állapotnak megfelelően. Ennek során be kell mérni minden olyan állami alapadatot, mely a kisajátítási cél megvalósulása után is a helyén marad. Ezen kívül belterületen és különleges külterületen be kell mérni a kisajátítási vonallal metszett földrészletek természetben azonosítható határvonalait. Az állandósítást a beruházás megkezdésekor kell elvégezni. Ekkor a töréspontokat külterületen 15 cm oldalhosszúságú háromszög vagy négyzet alapú, 60 cm élhosszúságú vasbeton oszloppal kell megjelölni. Vázrajz készítése, a változások térképezése, területszámítása és a helyrajzi-számozás Az F2 Szabályzat előírásai szerint a változásokat az ingatlan-nyilvántartási térkép változás előtti állapotával azonos tartalmú munkarészen, változási vázrajzon kell ábrázolni. Több közigazgatási egységre kiterjedő változás esetén a változási vázrajzot közigazgatási egységenként, míg közigazgatási egységen belüli több fekvést érintő változás esetén a változási vázrajzot fekvésenként kell készíteni. A vázrajzon fel kell tüntetni a munka készítőjének és vizsgálójának jogosultságra vonatkozó adatait. A vázrajzon ábrázolni kell az érvényes ingatlan-nyilvántartási térképpel azonos tartalommal a változás előtti, valamint a változás után keletkező térképi állapotot. Ezen belül ábrázolni kell a meglévő és az új földrészletek és alrészletek, alosztályok határvonalait, helyrajzi számát illetve betűjelét, a művelési ág jelét, alosztály jelét. Az épület feltüntetéséről készített változási vázrajzon fel kell tüntetni az új, vagy változott épületet, az utcanevet és házszámot. Továbbá ábrázolni kell a változással érintett földrészlethez csatlakozó szomszédos földrészletek helyrajzi számát, valamint határvonalát. A változási vázrajznak csak a változott vonalak jellemző terepi méreteit kell tartalmaznia. Egyéb ellenőrző, beillesztéshez szükséges, stb. méreteket mérési jegyzeten, vagy mérési vázlaton, illetve tömbrajzon kell feltüntetni. Ezt a munkarészt a változási vázrajz földhivatali példányához csatolni kell. A változási vázrajzokhoz az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljának megfelelő területkimutatást kell készíteni.

4 78 RES IMMOBILES Kisajáítítási átnézeti térkép

5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 79 Kisajátítási vázrajz

6 80 RES IMMOBILES Területkimutatás kisajátítási átnézeti térképhez

7 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 81 A kisajátítás földmérési munkáinak elvégzéséről rendelkező jogszabály évben változott, a korábbi 11/1977. (III. 11.) MÉM rendeletet július 1-jén váltotta fel a már említett, a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet. Ezzel a kisajátítás során alkalmazandó földmérési munkák szabályozása, különösen a munkarészek elkészítésére vonatkozó szabályozás jelentősen változott, ezért érdemes áttekinteni a július 1-jén életbe lépő változásokat. Az évben kiadott MÉM rendelet lehetővé tette az ún. egyszerűsített kisajátítási eljárás lefolytatását. Erre közút, vasút és nyomvonalas vízi létesítmény, illetőleg repülőtér fel- és leszálló pályájának építése, bővítése, szabályozása céljára kisajátított területek esetén kerülhetett sor. Azonban ebben az esetben is az építési munkálatok befejezése után, a műszaki átadás-átvételtől számított egy éven belül el kellett készíteni (nem egyszerűsített eljárással) a tényleges állapotnak megfelelő kisajátítási tervet. Az egyszerűsített eljárásnál a kisajátítási terv tervrajzból és terület-kimutatásból állt. Egyszerűsített eljárás esetén a földhivatalnak figyelemmel kellett kísérnie az egyszerűsített eljárással kisajátított területeken a létesítmények megvalósulását. A létesítmény üzemeltetésének megkezdése után fel kellett szólítania a kisajátítást kérőt (beruházót) a végleges kisajátítási terv elkészítésére. A Korm. rendelet az egyszerűsített kisajátítási eljárás lefolytatását kizárja, tehát minden esetben teljes körűen el kell készíteni a Korm. rendeletben előírt földmérési munkarészeket. A munkarészek készítésével kapcsolatban másik jelentős jogszabályváltozás, hogy a kisajátítási dokumentáció egy részét földrészletekre lebontva kell elkészíteni. Ennek megfelelően a kisajátítási terv átnézeti térképből és földrészletenként készített kisajátítási vázrajzból, valamint a hozzájuk tartozó területkimutatásból áll, kivéve azt az esetet, amikor egy ingatlant teljes egészében ki kell sajátítani. Ez utóbbi esetben a kisajátítási vázrajzot és terület-kimutatást az ingatlanról készített hiteles térképmásolat és tulajdoni lap helyettesíti. Azonban ezeket az ingatlanokat is fel kell tüntetni az átnézeti térképen és annak terület-kimutatásában. A kisajátítási átnézeti térkép és terület-kimutatás elkészítésekor a Kormányrendeletben részletezett előírások szerint kell eljárni, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére alkalmas kisajátítási vázrajz elkészítésére pedig az ingatlan-nyilvántartási és földmérési jogszabályok az irányadók. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a kisajátítással érintett ingatlanok közül azokon, ahol a kisajátítás nem a teljes területet érinti, egymástól kvázi független megosztásokat kell végrehajtani. Így a kisajátítási eljárást ingatlanonként le lehet folytatni, és minden egyes földrészletre az eredményes eljárást követően a többi ingatlantól függetlenül a kisajátítást az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni. Az így kialakuló, több földrészletből álló kisajátított terület esetén a helyrajzi számok ingatlan-nyilvántartásban történő összevonásáról a kisajátítást kérőnek kell gondoskodnia.

8 82 RES IMMOBILES Kisajátítási változási vázrajz

9 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 83 Területkimutatás kisajátítási változási vázrajzhoz

10 84 RES IMMOBILES A kisajátítási vonal megállapítása és térképezése során az építésügyi szempontokon túlmenően ügyelni kell arra, hogy ne maradjanak vissza olyan területek, amelyek esetében a teljes ingatlan kisajátításának van helye. A kisajátítási átnézeti térképet településenként, azon belül fekvésenként kell elkészíteni. A kisajátítási átnézeti térkép legfeljebb A0-ás méretű részekre bontva nyomtatható ki. A kisajátításra kerülő és visszamaradó földrészletek helyrajzi számozása az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról szóló hatályos jogszabály előírásai szerint történik. A területszámítás készítésének szabályozásában jól nyomon követhető az a változás, amit a digitális térképekre való átállás jelent. Az évi MÉM rendelet szerint a kisajátításra kerülő összterület nagyságát ugyan egyértelműen numerikusan (mérési adatokkal vagy a határvonal töréspontjainak számított koordinátáival) kell számítani, ugyanakkor a földrészletek visszamaradó területe és a kisajátítandó területen belül kialakított új földrészletek és alrészletek (művelési ágak) területe grafikusan is számítható, kivéve az olyan felmérésű területeket, amelyeknél a földrészletek területszámítása numerikusan történt; az alrészletek területszámítása azonban itt is grafikusan végezhető. A földrészletek visszamaradó területeit csak akkor kell területszámítással meghatározni, ha az érintett földrészleteknek a kisajátítási határvonal szélétől számított 300 méteren belül van a legtávolabbi határvonala. Ellenkező esetben a visszamaradó területek nagyságát elegendő a földhivatal által megadott terület és a kisajátított területrész különbségeként meghatározni. A visszamaradó területeket azonban minden olyan esetben számítani kell, amikor a kisajátított terület a földrészletet egymással össze nem függő két vagy több részre osztja, és ebben az esetben is alkalmazható grafikus területszámítás. A Korm. rendeletben szereplő szabályozás pedig így szól: A kisajátítás földmérési munkái során a területszámítást numerikusan kell elvégezni. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy 2008-ban már az ország teljes területén rendelkezésre állnak a digitális alaptérképek. A munkarészek vizsgálata és záradékolása A Kormányrendeletben előírt munkarészeket a kisajátítást kérő szervnek kell megküldenie az illetékes földhivatalhoz vizsgálat és záradékolás céljából. A földhivatal a benyújtott kisajátítási tervet megvizsgálja, és a megfelelőnek talált kisajátítási dokumentációt záradékolja. Ha a benyújtott kisajátítási terv hibás vagy hiányos, a földhivatal a hibák és hiányok megjelölésével a tervet javítás, illetve hiánypótlás céljából - megfelelő határidő tűzésével - a kisajátítást kérőnek visszaküldi. Záradékolásra akkor kerülhet sor, ha minden hiba javításra került és a hiányokat pótolták. A földhivatal az általa záradékolt kisajátítási tervet - a kisajátítást kérő egyidejű értesítése mellett - záradékolás céljából megküldi az építésügyi hatóságnak. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal öszszefüggő kisajátítási tervek záradékolása a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, egyéb kisajátítási tervek záradékolása az első fokú építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik. Az építésügyi hatóság ellenőrzi, hogy a kisajátítási cél összhangban van-e a terület-felhasználással és a telekalakításra vonatkozó építésjogi követelmények-

11 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 85 kel. Az építésjogi követelményeknek megfelelő kisajátítási tervet az építésügyi hatóság záradékkal látja el, és megküldi a kisajátítást kérőnek. Az építésügyi hatóság külön figyelmet kell, hogy fordítson azokra a beruházásokra, amelyek a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló évi CXXVIII. törvény szerint, vagy a Vásárhelyi terv keretében valósulnak meg. Ezek esetében a kisajátítási dokumentáció vizsgálatát ki kell terjeszteni a törvényben meghatározott terület-felhasználási követelmények betartására. Az építésügyi hatóság a záradékkal ellátott kisajátítási tervet megküldi a kisajátítást kérő részére. Összegzés A kisajátítás a tulajdonszerzésnek olyan különös formája, amely csak nagyon szigorú szabályok betartásával valósulhat meg. Az eljárás során nagy gondot kell fordítani a kisajátítandó területek tulajdonosának vagyonhoz fűződő jogaira, ezeket a jogokat fokozottan tiszteletben kell tartani. Éppen ezért a kisajátítási eljárás során végzett földmérési munka is fokozott odafi gyelést igényel minden résztvevőtől. A kisajátítást kérőnek az eljárás lefolytatása közben mindvégig együtt kell működnie a földmérést végző szakemberekkel, részt kell vennie a kisajátított területek elhatárolásában, a tervezés során pedig különösen ügyelnie kell arra, hogy a kisajátított területen kívül ne maradjanak vissza olyan földrészletek, amelyek esetén a teljes kiinduló földrészlet kisajátításának van helye. Ugyanakkor az elvégzett földmérési munkának az egyéb sajátos célú munkavégzéstől eltérő dokumentálása is azt szolgálja, hogy az érintett tulajdonosok érdekeinek fi gyelembevétele ne akadályozza meg a közcélok megvalósítását. * * *

12