A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése

Átírás

1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Szabó Adrienn A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése A társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény (Ttv.) lehetőséget biztosít a társasház közösség számára arra, hogy a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség befi zetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonát és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadát jelzálogjoggal terhelje meg a hátralék megfi zetésének biztosítékául. A törvény éppen ezért részletesen meghatározza a közös képviselő feladatait a közös költség hátralék megfi zetése érdekében, és megjelöli a feladatok sorrendiségét. A részletes szabályokat a szervezeti-működési szabályzatnak kell tartalmaznia. 1 A jelzálogjog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba kétféleképpen történhet. A jogszabály szerint az egyik lehetőség a társasház közgyűlésének határozata, a másik lehetőség a társasházi közös képviselő vagy az intézőbizottság elnökének a rendelkezése. A közgyűlés határozata A közgyűlés a törvény értelmében határozatával, a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el. A közgyűlési határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. 2 Ebben az esetben a közgyűlésnek kell döntenie a hátralékos tulajdonostárs ingatlanának megterheléséről, a határozatról az érintett tulajdonostársat is értesíteni kell, s egyidejűleg biztosítani kell számára jogorvoslati lehetőséget is. A tapasztalat szerint azonban nem mindig egyértelmű a közös képviselők számára, hogy milyen iratokat kell az ingatlanügyi hatóság felé benyújtani illetve, hogy a közgyűlési határozatnak mit kell tartalmaznia ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas legyen. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény (Inytv.) 26. -a értelmében az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését jogszabályban meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Az Inytv. végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 60. (1) bekezdésében foglaltak szerint a kérelmet a körzeti földhivatalnál e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelem benyújtására az jogosult, akinek az a bejegy- 1 Ttv. 24. (2) bek. c) pont. 2 Ttv. 30. (1)-(2) bek.

2 32 RES IMMOBILES zett jogát érinti, illetve aki a bejegyzés által jogosulttá válik. A közös költség tartozás biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás is a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon benyújtott kérelemre indul. A kérelemhez csatolni kell három példány (két eredeti és egy másolat) közgyűlési határozatot. Az Inytv. 32. (3) bekezdése alapján jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ezzel összhangban rendelkezik a Ttv. 32. (1) bekezdése is, miszerint a jelzálogjog bejegyzés elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni és a kérelmet a meghatalmazott jogi képviselő útján kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. Az eljáró jogi képviselőnek képviseleti jogosultságát igazolnia kell. Fontos továbbá leszögezni, hogy a jelzálogjog bejegyzésének igazgatási szolgáltatási díját ez esetben is meg kell fizetni, melynek díja ingatlanonként ,- Ft, melyet a társasház költségeiből kell megfizetni, vagyis a jelzálogjog jogosultjának kell a díjat megfizetnie. Következik ez az évi LXXXV. 32/E. (1) bekezdéséből, mely szerint a díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlannyilvántartási eljárás lefolytatását kéri. Ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat a 32/B. és 32/C. -okban foglaltak kivételével annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnökének rendelkezése A közös költség tartozást felhalmozó tulajdonostárs ingatlanára azonban nem csak a közgyűlési határozat alapján kerülhet sor, mivel a Ttv. lehetőséget biztosít a közgyűlés összehívása nélkül is jelzálogjog bejegyzésre. A Ttv a szerint ugyanis a közös képviselő vagy intézőbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését - a közgyűlés összehívása nélkül - elrendelheti, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza. A Ttv. 13. (1) bekezdése szerint a közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell meghatározni, tehát a közösség a szervezeti-működési szabályzatában a közös képviselőt és az intéző bizottság elnökét felhatalmazhatja arra, hogy a törvény 30. -ban meghatározott közös költség tartozást az adós (hátralékos tulajdonostárs) külön tulajdonában lévő lakásra ráterhelje, illetve az ingatlan-nyilvántartásba azt bejegyeztesse anélkül, hogy a társasház közgyűlése erről külön rendelkezne. A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének az adós tulajdonostárs határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá - ha a felszólítás eredménytelen - a bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti

3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 33 kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait. 3 A jogi képviselet ez esetben is kötelező. Fontos hangsúlyozni, hogy a földhivatalnak nem kötelessége vizsgálnia azt, hogy a Ttv ában megfogalmazott kötelezettségnek (pl.: felszólítás határidő megjelölésével) a közös képviselő maradéktalanul eleget tett-e. Alaki és tartalmi követelmények A bejegyzés alapjául szolgáló okiratoknak, így mind a közgyűlési határozatnak, mind pedig a közös képviselő, vagy intézőbizottság elnöke által benyújtott okiratnak ahhoz, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson, meg kell felelnie az Inytv.-ben előírt alaki és tartalmi követelményeknek egyaránt. Ennek alapján a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak a következőket kell tartalmaznia: - a jelzálog kötelezett személyes adatait (név, születési név, születés helye és ideje, anyja neve, lakcím, valamint ha ismert a személyi azonosító jel); - a jelzálogjog jogosult, tehát a társasház adatait (név, cím, statisztikai azonosító ha rendelkezik ilyennel, képviseletre jogosult neve, címe), - az ingatlan adatait (település neve és az adós külön tulajdonában álló ingatlan helyrajzi száma), - a jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó rendelkezést, közgyűlési döntést, és annak jogerőre emelkedésére tett utalást, nyilatkozatot, - a keltezés helyét és idejét, - valamint a jelzálog jogosult nyilvánvaló- an azonosítható aláírását, azzal, hogy az aláírás alatt fel kell tüntetni az ún. ügyletkötői minőséget (pl. Kiss József közös képviselő, Stromfeld úti Társasház jelzálogjog jogosult képviseletében), - továbbá az ügyvédi ellenjegyzést (az okiratot készítő és ellenjegyző ügyvéd nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját, az ellenjegyzem megjelölést, valamint az ügyvédi szárazbélyegző lenyomatát). Meg kell azonban jegyezni, hogy a közös képviselő, illetve a közgyűlés több esetben nincs birtokában az adós személyi adatainak. Az alapító okiratnak ugyan tartalmaznia kell a tulajdonostársak megjelölését személyes adatinak feltüntetése mellett, és alapító okirat egy eredeti példányával a közös képviselőnek is rendelkeznie kell, de egyszemélyes társasház alapító esetében a leendő tulajdonosokat az alapító okirat nem tartalmazza, vagy ugyanúgy nem állnak rendelkezésre az alapító okiratban az új tulajdonos adatai, ha az alapítást követően a lakást elidegenítették. Joggal merülhet fel tehát a kérdés, hogyan kerülhet ezen adatok birtokába a közgyűlés, illetve a közös képviselő, feltéve, hogy az adós személyes adatait nem adja át. Az Inytv. értelmében az ingatlan-nyilvántartás, illetve a széljegyzett okirat szerinti jogosult, illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg, minden olyan magán- és közokirat, hatósági határozat tartalma, amely a jogosult, illetőleg a kötelezett bejegyzése vagy törlése alapjául szolgált, vagy szolgálhat, a jogosult személyi azonosítója, a tulajdonosok jegyzéke (névmutató). 4 3 Ttv Inytv. 4. (3) bek.

4 34 RES IMMOBILES A iratok megismerhetők akkor is, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. 5 A közös képviselő tehát a Ttv. felhatalmazása alapján betekinthet azon iratba is, amellyel az adós tulajdonjogát a földhivatal bejegyezte. Lehetőség van továbbá arra is, hogy a személy- és lakcímnyilvántartásból szerezze be a közös képviselő az adós személyes adatait. A társasház nem rendelkezik minden esetben statisztikai azonosítóval, ezért ennek megkövetelése az ingatlanügyi hatóságtól helytelen gyakorlat. Statisztikai azonosítót ugyanis csak abban az esetben kapnak, ha az APEH-nál regisztráltatják magukat. A földhivatali eljárás során gyakran felmerülő kérdés az is, hogy a közös képviselő milyen igazolást nyújtson be képviseleti jogosultságának igazolására. A Ttv. alapján a közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. A közös képviselőt minden esetben a közgyűlésnek kell megválasztania, melyet közgyűlési határozatba kell foglalni. Ezen határozat feljogosítja a közös képviselőt, vagy intéző bizottság elnökét a földhivatali eljárásban való képviseletére is. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető a tartósan nem fizető tulajdonostárs ingatlanára. 6 A jelzálogjog bejegyzési kérelmet a földhivatal csak abban az esetben utasítja el hiánypótlásra való felhívás nélkül, ha az Inytv. 39. (3) vagy (4) bekezdésében foglalt hiányossággal bír. Egyéb esetben mint például a képviseleti jogosultságnak igazolásának becsatolása hiánypótlási felhívásnak van helye. Természetesen a jogszabály nem zárja ki az adós jogorvoslati lehetőségét a közgyűlési határozat vagy a közös képviselő rendelkezése ellen. A közgyűlési határozatot, vagy a közös képviselő, illetve intézőbizottság elnökének rendelkezését az adós a határozat meghozatalától, illetve a rendelkezéstől számított 60 napon belül keresettel megtámadhatja az illetékes bíróság előtt. A keresetet a határozat, illetve rendelkezés érvénytelenségének megállapítása iránt kell megindítani. A kereset megindítása a jelzálogjog bejegyzését nem hátráltatja, de a bíróságtól kérhető a határozat, illetve rendelkezés végrehajtásának felfüggesztése. A jelzálogjogot törölni kell, ha a tulajdonostárs a tartozását kifizette. A hátralék kiegyenlítésétől számított nyolc napon belül a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke köteles kiadni a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt, melyet közokiratba, vagy ügyvéd, illetve bizonyos esetekben jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A jelzálogjog törlésének további feltétele, hogy az ingatlanonként a 6.000,- forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre kerüljön. 5 Inytv. 4. (4) bek. 6 Ttv. 32. (2) bek.

5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 35 Összegzés A társasház a tulajdonostársak közössége, az általa viselt név alatt feladata az épület(ek) fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos üzemeltetési ügyek intézése. Ezen költségek viselése a közösséget terheli. A közös költség a közgyűlés által jóváhagyott társasházi költségvetés szerinti tárgyévi tervezett összes költségnek jellemzően a tulajdoni hányadok arányában megállapított - az egyes tulajdonosokat terhelő - időarányos része. A közös költség megfi zetése a közösség érdekeit szolgálja, a társasház működésének alapfeltétele, ennek hiányában a társasház működésképtelenné válhat. Éppen ezért a tulajdonostársak közös érdeke, hogy a közgyűlés által megszavazott mindenki számára kötelezően megfi zetendő közös költség megfi zetésre kerüljön, illetve a hátralékos tulajdonostárs tartozása a közösségnek megtérüljön. * * *

6