III. Regionális makroökon konómia
Termelési tényezők regionális mobilitása A régiók nemcsak szubnacionális, hanem szupranacionális (nemzetek feletti) nyitott egységek. Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban történik, a termelési tényezők optimalizált kihasználása mellett. Regionális gazdaság fejlődése: szerkezeti változás, amikor a minőségi feltételek változnak. Minőségi átalakulás, javuló minőségi körülmények, versenyképesség növekedés. Minőségi változás formái: - gazdasági szerkezet átalakulása - új, döntően technológiaorientált vállalkozások megjelenése - szolgáltatások bővülése, kínálat szélesedése - gazdaság működését szolgáló feltételrendszer átalakulása infrastruktúra állapotjavulás (közlekedés, csatornázottság ) közszolgáltatások bővülése és egyszerűsödése (ügyfélkapu, e- kormányzat) oktatás minőségi átalakítása, rugalmasságának, gyakorlatorientáltságának javulása 2
A regionális növekedés tényezői Népesség Természeti erőforrások Tőkeállomány Technikai haladás, innovációk Forrás: Sammuelson, Nordhaus 2000; Haggett, 2001. 557. p. Növekedés: mennyiségi változás, jellege és mértéke az alkotóelemektől függ, azok mennyiségi változásával mérhető. 3
Az egyes tényezők különböző mérőszámokkal jellemezhetők: Népesség: lakosságszám, összetétel (végzettség, kor..), szaporodás, migráció Természeti erőforrások: erdőállomány területe, nyersanyagvagyon, stb. Tőkeállomány (befektetések): beruházások a régióban Technológia színvonala: problematikus, az innovációk színvonala nem ismert, továbbá nem is mérhető (továbbterjedés, szervezeti kultúra javulás ) 4
Növekedés: mennyiségi változás, melynek sorozata, azaz a növekedést meghatározó elemeken keresztül jelentkező hatásai, együttesen minőségi átrendeződéseket hoznak létre. Következmény: versenyképesség, jövedelemtermelő képesség A régiók összehasonlítása a faktorok sokfélesége miatt nehézkes. A növekedést összevontan egy mérőszámmal, a nemzeti jövedelemmel mérjük. Regionális GDP, GNI, NEW gazdasági tevékenységből származó profit és munkajövedelem mértéke fogyasztási és beruházási kiadások összege különféle gazdasági ágak termelésének pénzben kifejezett nagysága Következőkben kiindulópont: két régió, amelyek zárt egységet alkotnak, a tényezők még nem áramlanak a régiók között. 5
térszerkezet, településhálózat (TSZ) gazdasági szerkezet (GSZ) infrastrukturális felszereltség és intézményrendszer (II) környezet állapota (KÖ) ország politikai rendszere, a régiók önállósága (decentralizáció foka - PO) társadalmi szerkezet (TÁSZ) 6
A regionális növekedést befolyásoló tényezők RÉGIÓ II. TP 2 (a régió termelési potenciálja) Belső növekedési tényezők Y 2 = f(l 2, K 2, ) D 2 = f(fo 2, BE 2, ) TSZ 2, GSZ 2, II 2, KÖ 2, PO 2 Külső növekedési tényezők Mobil termelési tényezők Interregionális kapcsolatok Áruk és szolgáltatások áramlása TP 1 Belső növekedési tényezők Y 1 = f(l 1, K 1, ) D 1 = f(fo 1, BE 1, ) TSZ 1, GSZ 1, II 1, KÖ 1, PO 1 RÉGIÓ I. Forrás: Schätzl, 1998. 98. p. 7
Termelési pontenciál (TP) a t = 0 időszakban a rendelkezésre álló jövedelem (Y) és a régióban kimutatott kereslet (D) függvénye. Termelési potenciál változása a jövedelem és termelési output-változás és a kereslet változásának függvénye. TP = (, ) f Y D 1 1 1 Kínálati oldal termelési függvény Keresleti oldal jövedelem felhasználási függvény JÖVEDELEM termelési tényezők: tőke (K), munka (L), technikai haladás (I) = (,,,...) Y = f ( L, K, I,...) Y f L K I 0 0 0 0 1 1 1 1 8
Tényleges kereslet változói: fogyasztási javak (FO), és a beruházási javak (BE) iránti közületi és lakossági kereslet. = (, ) D = f ( FO, BE ) D f FO BE 0 0 0 1 1 1 FO = fogyasztási javak, BE = beruházási javak FO = FO 1 - FO 0, BE = BE 1 BE 0 A kereslet mobilizálhatóságának függvénye. További, gazdaságon kívüli tényezők: térszerkezet, településh shálózat (TSZ) gazdasági gi szerkezet (GSZ) infrastrukturális felszereltség és s intézm zményrendszer (II) környezet állapota (KÖ) ország g politikai rendszere, a régir giók önállósága (decentralizáci ció foka - PO) társadalmi szerkezet (TÁSZ) 9
ezek keresleti és kínálati oldalon is hatnak! (iskolázottság innovációs potenciál városi koncentráció (pl. pólus) szállítási költség, közkiadás ) lényeges, hogy a régióban keletkező központi források (pl. SZJA), milyen arányban kerülnek vissza a régióba és multiplikálnak újabb jövedelmet!? A regionális elosztó rendszernek milyen jogosítványai vannak? A fejlődést alakító tényezők egy zárt régióban behatároltak, hiszen az erőforrások kimerülhetnek. Ha nem zárt a régió, más régiókkal interakciók alakulhatnak ki. (extern növekedés (erőforrások interregionális áramlása) Mobil termelési tényezők be és kiáramlása jelentős hatású lehet: Interregionális kereskedelem keresleti és kínálati oldalt is javítja Az interregionális áramlást a növekedési determinánsok (menny, min.) befolyásolják. 10
Munkaerő mobilitása A termelési potenciál változása a termelési tényezők minőségének és mennyiségének függvénye. Kétrégiós modellben a munka mint termelési tényező mennyisége: L 1 = L 11 + L 21 L 12 (L 11 : szaporodás; L xy vándorlás x régióból y régióba) Munka régión belüli változása mennyiségi és minőségi tényezőt is jelent. Számszerű alakulás: népességmozgás és természetes szaporodás (Tényezők: bevándorlás: I, kivándorlás E, ill. születés SZ, halál H) Demográfiai alapegyenlőség: t 1 időpontban a népesség száma: t t 1 0 ( ) ( ) N = N + Sz H + I E SZ = születés, H = halálozás, I = bevándorlók száma, E = kivándorlók száma 11
További fontos tényező a regionális munkaerő kínálat (kor- és nemek szerinti megoszlás, aktív-inaktív népesség, stb.) munkanélküli Munkanélküliségi ráta = *100 foglalkoztatott + munkanélküli A munkaerő térbeli (interregionális) mobilitásának formái: vándorlás (migráció) megváltozik a lakóhely is ingázás a munkaerőmozgáshoz nem kapcsolódik lakóhelyváltoztatás A vándorlás osztályozható: - átlépett határ szerint: belső (intern) ill. külső (nemzetközi) - időbeli szempontok szerint: permanens vagy időszaki - térbeli szempont: - távolság: távoli vagy közeli - irány szerint: pl. Észak Dél, Vidék város, kontinentális kontinensek között - szociális, kulturális, gazdasági - számosság: tömeges vándorlás v. egyes emberek, családok - kényszer: önkéntes vagy kényszerített (háború, kitelepítés ) 12
Speciális migrációs típusok: - hadtápmigráció: többlépcsős vándorlás első fázisa pl. falu város külföld - láncmigráció: néhány egyén kezdi, majd többen követik őket (pl. ua. faluból) - családi migráció: több lépcső, pl. előbb a fiatal férfiak, majd a család követi őket - házassági migráció: a bevándorló elvesz egy nőt a régióból, aki így kivándorol - menedékjog migráció: politikai, faji, katonai okok miatt Interregionális munkaerő-mobilitási elméletek: Kérdés: milyen okok hatnak a munkaerő-vándorlásra (intenzitás, irány és hatósugár befolyásoló tényezői), valamint, hogyan hat ez a regionális fejlődésre. 13
Az állandó jellegű belföldi vándorlások főbb irányai az egyes országrészek különbözete alapján vándorlási többlet hiány Forrás: Rédei, 2001. 14
A 15 éven aluliak aránya (2005) 15
Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (2005) 16
A munkanélk lküliek liek aránya (2005) 17
Egy foglalkoztatottra jutó átlagos SZJA (2005) 18
Az ingázók aránya a foglalkoztatottak körében (2005) 19
A munkaerő döntését, hogy áttelepüljön, sok tényező befolyásolja: az egyén karaktere, jelleme, képességei, gazdasági és nem gazdasági feltételek, a régiók közé ékelődő akadályok, stb. Mobilitás feltétele: elégedetlenség, és ismeret más térbeli helyekről Informáltság függőség - kommunikációs rendszereken keresztül (megvalósítás mikéntje és az ott elérhető életszínvonal; az impulzusok erőssége) Nagy elégedetlenség, és nagy interregionális haszonkülönbségek MIGRÁCIÓ 20
Interregionális haszonkülönbs nbségek változv ltozói i (Richardson( Richardson): jövedelmek, bérszb rszínvonal létfenntartási költsk ltségek foglalkoztatási szerkezet rendelkezésre álló munkahelyek vállalkozási potenciál (pólusfejleszt lusfejlesztés, s, ROP, HIP, HEFOP, AVOP..) városiasodás s foka lakáshelyzet kulturális lis és s szociális infrastruktúra és s szolgáltat ltatások elérhet rhető társadalmi pozíci ció +régiók k közötti k fejlettség g különbsk nbség 21
A régir giók k fejlettségének társadalom t elméleti leti jellemzői Holisztikus, interdiszciplináris ris speciális Demokrácia autokrácia Közérdek magán érdek Szakemberek (viszonya) laikusok(hoz) Értékek érdekek Szabályozotts lyozottság anarchia Együttm ttműködés vetélked lkedés Ökonómia ökológia Térstruktúrák érdekviszonyai: nagyok kicsik reális világ virtuális világ Szakrális (katedrális) profán n (bankok és s biztosítók épületei) Ajánlott irodalom: Guttenberg galaxis 22
Interregionális munkaerő mobilitást vizsgáló elméletek: - közgazdasági elméletek szerint fő tényező: bérszínvonal, munkahelyek száma - neoklasszikus egyensúlyi elmélet: a munkaerő vándorlás a reálbérek kiegyenlítődéséig tart minél nagyobbak az interregionális különbségek a bérekben, annál nagyobb a térbeli mobilitás várható intenzitása Ehhez elméleti feltételek: - homogén munkaerő kínálat - tökéletes verseny a munkaerőpiacon - teljes foglalkoztatás a gazdaságban - termelési tényezők szabadon áramlanak - az intraregionális szállítási költségek egymást kiegyenlítik - a migráció egyedüli oka a bérkülönbségekben rejlik - Irány: az alacsonyabb bért kínáló régió felől a magasabbat kínáló régió felé 23
A származási régióban: L W/P D változik a gazdaság teljesítőképessége kiegyenlítődés Egyensúlyi elmélet gondolkodási keret a munkaerő interregionális áramlására. A távolság és a vándorlás A népesség vándorlását befolyásolja a régiók, illetve a munkaalkalmak közötti távolság. Távolság térbeliség, és felmerülő többletköltség és mérséklésük M 12 vándorlás intenzitása, N 1, N 2 = régiók népességszáma, D 12 = távolság, k a népesség-távolság viszonyát kifejező konstans M12 = k * N N D 1 2 12 24
Gravitációs v. egymásrahatási modell (Reilly törvénye) nem alkalmazható, a népességszám önmagában nem fejezi ki az egyes régiók gazdasági, társadalmi felszereltségét, a termelési potenciálokat. Probléma van a távolság kezelésével is (légvonal közúti közlekedés, pl. Pécs Szeged). Idő tér költség probléma! A gravitációs modelleket alkalmazzák azonban a centrumok elvi, hipotetikus vonzáskörzetének lehatárolására. (PÓLUS PROGRAM lásd. ábrák!) 25
Regionális pólusok és tengelyek Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Kassa Bécs Pozsony Sopron Salgótarján Eger Miskolc Nyíregyháza Ungvár/ Kijev Győr Tatabánya Debrecen Szombathely Székesfehérvár Veszprém Budapest Szolnok Nagyvárad Zalaegerszeg Dunaújváros Kecskemét Békéscsaba Hódmezővásárhely Jelmagyarázat Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Nemzetközi tengely Regionális tengely Zágráb Pécs Eszék Szabadka/ Belgrád Szeged Arad Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpontok 26
Továbbfejlesztés: a távolság és a migráció okainak kezelése (Lowry) munkaerő áramlás: az alacsonyabb munkanélküliségi rátás régióba az alacsonyabb bérszínvonalú régióból a magasabb bérszínvonalúba Hosszú távon kiegyenlítődés! M 12 U W L L 1 1 1 2 = f ; ; U2 W2 D12 M 12 : az 1-2 régió közötti vándorlás. U: munkanélküliek aránya mg U nélkül, W: ipari munkabér, L 1,2 nem mg. munkaerő nagysága, D 12 a két régió távolsága távolság kezelése továbbra is gond! (légvonal közúti és tömeg közlekedés) 27
Távolság növekedésével fellépő problémák - információáramlás (csökkenthető ügynökségek, fejvadász cégek, munkaügyi kp.) - társadalmi tényezők (kulturális, vallási, nyelvi különbségek, életforma, munkakultúra, pl. észak-dél) országon belüli migráció > országok közötti migráció - gazdasági tényezők tér áthidalásának ráfordításai (pl. költözködés, lakás, megélhetés, ingatlan árak, a cél régió konjunktúrája) - az elmaradott régiókból érkezők először a városkörnyéki agglomerációs településekre költöznek, majd megerősödve a városok alacsonyabban frekventált helyeire (lakótelepek, elmaradott városrészek, sőt belvárosi dzsentrifikáció) 28
A migráció hatása a regionális fejlődésre Fejlett Periférikus régiók (belső és külső perifériák) Periférikus származási régió: munkanélküliség, alulfoglalkoztatottság, aluliskolázottság (esély a roncstársadalom kialakulására) innen származó migránsok technológiával helyettesíthetőek-e? (Akkor igaz, ha alacsony képzettségű munkaerőről van szó könnyű helyettesíthetőség, a szellemi tőke nehezen helyettesíthető tőkével) Ha a származási régióban helyettesíthető az elvándorló munkaerő (tőke, támogatás: munkatermelékenység, átlagjövedelem Ha a származási régióban nem helyettesíthető az elvándorló munkaerő: munkatermelékenység, átlagjövedelem a munkahelyek veszélybe kerülnek, ha magas az elvándorlók szakképzettségi szintje, ill lokális-regionális helyettesíthetősége 29
A periférikus rikus elhelyezkedés és s település- szerkezeti hátrh trányok illusztráci ciója 28 kistérs rség-2007. januári állapot szerint 30
31
Alacsony munkaerő kínálat munkaerő visszaáramlást motiválhat - növekvő innovativitás - szociális veszteségek gyors kompenzációja - befektetések kezdeményezése - helyi bevételek növekedése Gyakori: a családtagok a származási régióban maradnak, pénztranszfer fogyasztás ösztönzés információs hatások fogyasztási innováció új készségek, modellek, életmódminták új intézményi, szervezeti modellek Eredmény: Növekvő munkatermelékenység a származási régióban! De! További kivándorlásra is ösztönözhet. (Látható esélykülönbségek) 32
Célrégiók: nagyvárosi agglomerációk, gazdasági koncentrációk (Jobb feltételek, magasabb bérszínvonal) A célrégió szemszögéből kulcskérdés a bevándorlók képzettsége! nő az önkormányzat szociális nyeresége új technológia telepíthető az önkormányzatok és a vállalatok nyeresége nő Bevándorlók áramlása nő, kumulatív hatások (G. Myrdal) Készségek és technológia helyettesíthetősége esetén nő a verseny munkaerő-piacon. Növekvő össztermelésnél: MP L, W, MP K Helyi konfliktusok, a közjavak túlterhelése, lassuló technológiai, intézményi fejlesztések. a közjavak finanszírozásának aránytalansága! 33
Fiatal munkaerő bevándorlása lakosság fiatalítása infrastruktúra túlterhelése (iskola, óvoda) Növekvő szociális költségek. Monetáris transzfer a származási régióba (elszivárgás! = S = GNDI REG ) fékeződő tőkefelhalmozás a célrégióban Célrégióban új szükségletek, új piacok A lakosság értékítéletének befolyásolása (speciális áruk, szolgáltatások) agglomerációkba való további vándorlás (alvó városok) Az európai országok közül egyik sem akar bevándorló ország lenni! (Belső konfliktusok, kultúrák, magatartások összeütközése) strukturális konfliktusok: a bevándorlók és az őslakosok versenye kulturális konfliktusok: értékek, identitások veszélyeztetésének érzete Integráció: személyek vagy csoportok az adott társadalom strukturális dimenziójának részévé válnak. (intézmények, közösségek) 34
Asszimiláció: Kulturális dimenzióba való teljes befogadás (értékek, normák) elkülönülés, szegregáció gettóképződés multikulturális társadalom Tartós kulturális elkülönülés esetén kisebbségek jönnek létre. Idegen etnikumú, alacsony jövedelmű, alulképzett, társadalmi réteg szegregációja Tőkemobilitás Szigorú gazdasági tényezőkkel magyarázható! Azonnali rendelkezésre állás. Tőkeáramlás: alacsony jövedelmű régiókból a magasabb jövedelmű felé, tőkehozamok regionális rátáinak kiegyenlítődése Tőke, mint a gazdaság motorja. Allokáció munkahely eloszlás Két forma: állótőke vagy tárgyi eszköz (gép, berendezés, készlet) pénztőke (termelési tőkévé alakítható) 35
Kétrégiós modell: K 1 = K 11 + K 21 K 12 (tőkefelhalmozás + nettó tőkeáramlás) Zárt régióban: tőkeállomány változása pozitív-negatív szabályozó kör Pozitív kör Állótőke javakat termel fogyasztási javak beruházások és készletek Termelőberuházások hatására a tőkeállomány nő termelési potenciál nő Negatív kör Állótőke elhasználódása pénztőke állótőke-transzformáció Ha a tőkefelhasználás = beruházások stacionárius egyensúly Nyitott régió: tőke interregionális áramlása 36
A tőke nem teljesen mobil megjelenési forma függvénye (Mezőgazdasági beruházások statikusak, ipari kapacitások, épületek, gyártósorok, környezetvédelem, stb.) Tőkemobilitás tényezői: Állótőke fokozatos áttelepítése (erkölcsileg avult gépek fejletlen régióba) Új beruházásokat a már meglévő telephelyre érdemes telepíteni (gazdaságos üzemméret, meglévő infrastruktúra, a kiképzett munkaerő továbbképzése) Saját vállalkozáson belülre beruházás Akadályok Infrastrukturális adottságok (kommunikációs, úthálózat ) Intézményi rendszerek (engedélyeztetés, korrupció) helyi pénzintézetek tapasztalatlansága helyi beszállítók pontatlansága munkaerő fegyelmezetlensége lokális támogatások, adók mértéke politikai rendszer, kiegyensúlyozottság 37
Külföldi tőke Magyarországon: Budapesten és a közp. régióban koncentrálódik (elérhetőség, képzett munkaerő, állami és helyi támogatások, termelési kultúra, képzés, oktatás, a képzett munkaerő folyamatos kibocsátása) Telephelymarketing! Tőke interregionális mobilitása ~ analóg a munka áramlásával Forrásrégió Tőke Tőkeállomány Termelési potenciál Konstrikciós (visszahúzó) hatás = Profitráta Célrégió Tőke Tőkeállomány Termelési potenciál Expanziós hatás Profitráta egyensúlyi helyzet kialakulása a profitráták között 38
POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK Nem következik be egyensúly! (Célrégióban nő a profitráta, régió vonzása és attraktivitása nő a tőke előtt.) CENTRUM PERIFÉRIA növekedési ráta és az egy főre jutó jövedelem különbsége nő. Tőkefelhasználás módja, képviselt ágazatok is fontos tényezők! Hatás a helyi foglalkoztatásra, lokális gazdasági erőforrásokra, stb.) 39
Tőke C Termelés mennyisége II 1 x 1 I K 0 P 0 2 3 4 5 6 7 x 0 O A 0 B Munka PF 1 PF 0 Termelési tényezők Új ismeretek azonos termelési mennyiséghez kisebb tényezőráfordítás (OBC ) OPC tőkeintenzitás munkamegtakarító technikai haladás 40
Technikai fejlesztés munka tőke kapcsolata alapján munka és tőkemegtakarító technikai haladás is lehet. 1. eset: K 0 P 0 C munkamegtakarító technikai haladás 2. eset: K 0 P 0 vonal munkamegtakarító tech.haladás, konstans tőkefelhasználás 3. eset: OP 0 K 0 nagyrészt munka-, kisrészt tőkemegtakarító techn. haladás 4. eset: OP egyenes semleges techn. haladás, nem változik a tőkeintenzitás 5. eset: OP 0 A 0 nagyrészt tőke, kisrészt munkamegtakarító techn. haladás 6. eset: A 0 P 0 egyenes tőkemegtakarítás, konstans munkaráfordítás mellett 7. eset: A 0 BP 0 tőkemegtakarító techn. haladás növekvő munkaráford. mellett a korlátozott termelési tényezők miatt kritikus kérdés az új ismeret befogadása! 41
Régiók gazdasági növekedésének tényezői: termelési tényezők kombinációja az adott térség gazdasági feltételei (ágazati szerkezet, szakképzettség, stb) ezek technikai színvonala A régiók közötti kereskedelem A termelési tényezők mobilitásának akadályoztatása esetén nő a jelentősége! A kereskedelem motivációs tényezői: - a régión belül a megtermelt javak kínálata nagyobb mint a kereslete a másik régióban nagyobb a kereslet, mint a kínálat egy régióban bizonyos termékek tartósan nem állnak rendelkezésre (pl. geológiai, klimatikus viszonyok miatt) a javak egy része csak átmenetileg nem áll rendelkezésre (termeléskiesés, sztrájk) 42
- javak közötti árkülönbségek (árelőny kihasználása, oka lehet az interregionális különbség a kereslet és költségek tekintetében) - A kereslet különbözőségeit befolyásolják: természeti viszonyok, (Y/L) REG, fogyasztási preferenciák, termelési szerkezet - A termelési költségek különbözősége: termelési tényező ellátottság, termelékenység differenciái, a kereskedelmi központoktól való távolság - kereslet sokszínűsége, differenciáltabb termékskála piaci átfedések, élesedő verseny, minőségjavulás, árcsökkenés 43
Akadályozó tényezők: - kereskedelmet korlátozó intézkedések; protekcionizmus - távolság (árukapcsolatok, szállítási költségek) Kereskedelem előnyei és hátrányai Cél: a lakosság jólétének növekedése, életminőség javulás Klasszikus, neoklasszikus elméletek: - termelési tényezők régión belül mobilak, régiók között inmobilak - szállítási költség = 0 - teljes foglalkoztatás, tökéletes verseny, két termék termelése Nemzetközi gazdaságtan: Smith: abszolút előnyök tana Ricardo: relatív (komparatív) előnyök tana 44
I. abszolút költségelőnyök A. Autarch gazdaság R 1,2 = régiók, ME = munkaegység G 1 G 2 Input 120 ME 80 ME 200 ME R 1 Output 1 1 2 Input 100 ME 120 ME 220 ME Output 1 1 2 Összesen Input 220 ME 200 ME 420 ME B. Külkereskedelem 200 ME : 80 ME = 2,5; 220 ME : 100 ME = 2,2 G 1 G 2 Input 200 ME 200 ME R 1 Output 2,5 2,5 Input 220 ME 220 ME R 2 R 2 Output 2,2 2,2 Input 220 ME 200 ME 420 ME Output 2 2 4 Összesen Output 2,2 2,5 4,7 I. régiónak G 2 jószágban, a II. régiónak G 1 jószágban van abszolút költségelőnye I. régió G 2 jószágra, a II. régió G 1 jószágra specializálódik. 45
II. komparatív költségelőnyök A. Autarch gazdaság R 1,2 = régiók, ME = munkaegység G 1 G 2 Input 90 ME 80 ME 170 ME R 1 Output 1 1 2 Input 100 ME 120 ME 220 ME Output 1 1 2 Összesen Input 190 ME 200 ME 390 ME B. Külkereskedelem 170 ME : 80 ME = 2,125; 220 ME : 100 ME = 2,2 G 1 G 2 Input 170 ME 170 ME R 1 Output 2,125 2,125 Input 220 ME 220 ME R 2 R 2 Output 2,2 2,2 Input 220 ME 170 ME 390 ME Output 2 2 4 Összesen Output 2,2 2,125 4,325 I. régiónak mindkét termék esetében költségelőnye van, de G 2 jószág tekintetében relatív költségelőnye van. 0, 325 = külkereskedelmi nyereség 46
A kereskedelem nyereségének megoszlása a régiók között Milyen arányban cserélik a régiók a javakat? (Lásd nemzetközi gazdaságtan!) Naturáliákban kifejezett cserearány: terms of trade index (G 1 : G 2 = 1 : 1) keresleti oldalt is vizsgálni kell, a net barter terms of trade (P) kiszámításával P = P P X M *100 P javul, ha az exportált termék ára nő, romlik, ha az importárué nő. P többet kell exportálni, hogy az adott importmennyiséget garantálni lehessen. a régió jólétét is kifejezi az index. A kereskedelem a tényezőkre is hatást gyakorol. (Heckser Ohlin hipotézis) 47
I. régió II. régió Bővebben rendelkez.re áll (olcsóbb) tőke munka Specializáció után termelése tőkeintenzív munkaintenzív Importált javak munkaigényes tőkeigényes Tényezőárak kiegyenlítődése A javak mozgása így részben helyettesíti a termelési tényezők mobilitását. (Ohlin) 48
Specializáció felhúzó hatás az egész régióra, multiplikatív hatás!! Egyes régiók csoportosítása az exportkibocsátás alapján: - Ricardo javak: termelésük nyersanyaghoz, természeti erőforráshoz kötött, ezek helyhez kötöttek, így helyhez kötött nagyipar - Hecksher-Ohlin javak: kibocsátás tényezőarányok, költségek különbözősége gazdaságos üzemméret, tömegtermeléstől függőség - Schumpeter javak: innovációs potenciált fejez ki, gyártási ciklus első szakasza egyedi szakértelmet igényelnek, humántőkét igényelnek, jó logisztikát, marketinget, rugalmas menedzsmentet feltételez 49
A komparatív előnyök régiók szintjén nem érvényesülnek tisztán. gazdaságpolitikai eszközök (pl. árfolyampolitikai, vámrendszer) központi kompetencia, így elsősorban az abszolút előnyök érvényesülnek a lemaradás kulminációja érvényesül, mert kevés az önálló regionális politikai elem EU-ban: lemaradó régiók felzárkóztatása nehézkes. komparatív előnyök helyébe az abszolút előnyök-hátrányok lépnek. Globális hasznokat a leszakadó régióba visszaforgatni. (Infrastrukturális rendszerek, humán tőke aktivitása, stb.) Új exportbázis kiépítése, új termelési tényezők felkutatása, életmód, helyi termékek, tudás lokalizálás. 50
Regionális Kompetenciaközpont HálózatH TUDÁS S LOKALIZÁLÁS A tudáskompetencia központ funkciói: adatbank, tanácsad csadó,, szolgáltat ltató,, projekt-gener generáló funkció kutató-fejleszt fejlesztő,, tendencia előrejelz rejelző alkalmazott kutatási megrendelést adó Általános cél: Tudás-transzfer folyamatának erősítése, se, ágazat specifi- kus szakért rtői i bázis b megerősítése, se, gazdasági gi kapcsola- tok intenzívebb vebbé tétele, tele, piackonform képzési attitűd kia- lakítása az elsősorban sorban hazai kis- és s közép-vállalkozk llalkozói ré- teg versenyképess pességének növeln velése érdekében. 51
Specifikus célok: c Regionális ágazati tudás-bázisok rendszerének nek kialakítása A régir gió hatékony bekapcsolása sa a nemzetközi zi kutatási programokba A K+F emberi erőforr források fejlesztése se Az alkalmazott tudomány és s gazdaság g közöttik együttm ttműködés s erősítése se A rendelkezésre álló kompetenciák és s erőforr források hatékonyabb kihasználása sa a K+F programok megalapozása érdekében Hosszú távú (5 év) KKV-akad akadémia kutatási programok bevezetése és s működtetm dtetése A regionális kompetencia kritikus tömegt megének elérése 52
Szervezeti megvalósítók: Felsőoktat oktatási intézm zmények felsőfok fokú képzési, kutatói i kapacitás Ipari Parkok nagyvállalati szereplők Klaszterek ágazat-specifikus ismeretek és s kis- és s középvk pvállalkozások szakképz pzők és s iskolarendszerű képző központok 53
Lépések Megvalósító projektszervezet feláll llítása Projektterv és üzleti terv kidolgozása, mérföldkövek kitűzése 1 fázis: f meglévő egyetemi tudás s szolgáltat ltatások értékesítése, se, 2. fázis: f új j tudás s kifejlesztése se és értékesítésese Képességfelmérés, szolgáltat ltatási paletta az egyetemeken Igényfelm nyfelmérés s a vállalkozv llalkozások körébenk A szolgáltat ltatások értékesítése se vállalkozv llalkozások számára 54
Kompetencia-központ szolgáltat ltatások Menedzsment feladatok Tudásmenedzsment Releváns tudásanyag kezelése, frissítése se Kompetencia menedzsment Szakért rtői i adatbázis Cégadatbázis Kompetencia adatbázis Oktatás s Menedzsment - képzési csomag menedzsment Képzési igényfelm nyfelmérés Személyre szabott oktatási csomagok kialakítása Hiány elemzések, kiegész szítési si stratégia Life Long Learning rendszer és s konstrukciók kialakítása 55
A neoklasszikus regionális növekedési modellek Cél: területi egyenlőtlenségek mérséklése, okok feltárása és kezelése Robert Solow: Neoklasszikus növekedési modell kidolgozása Növekedés tényezői: kínálat, technológiai fejlődés (egy foglalkoztatottra eső kibocsátás, egy főre eső téglák száma, stb.) kérdéses a technológiai változás jellege Y/N változása hosszútávon? Endogén növekedési modellek (kibővített neoklasszikus növekedési modellek): a technológiai fejlődés iránya (a fejlődés egyben ok és következmény) Keynesi modell - keresleti tényezők fontossága, exportszektor versenyképessége - ösztönzője a kibocsátás növekedés - központban a régiók export kereslet és jövedelemrugalmassága 56
Kumulatív kauzalitás elve: az egyszer kialakult növekedési egyenlőtlenségek összeadódnak és állandósulnak. (Myrdal) (Eredetileg fejlett és fejletlen országok összehasonlítására fejlesztette ki.) Neoklasszikus közelítés: hosszú távú gondolkodás Keresletalapú megközelítés: közép táv Regionális növekedés mérőszámai: - termelés (kibocsátás) növekedése - egy foglalkoztatottra jutó termelés (kibocsátás) növekedése - egy főre jutó kibocsátás növekedése Kérdéses, hogy a három közül melyikkel mérjük növekedést! Kibocsátás növekedés: gazdasági teljesítmény mérése (tőke és munka vonzása) Egy foglalkoztatottra jutó kibocsátás-növekedés: a versenyképesség mérése Egy főre eső kibocsátás növekedés: gazdasági jólét kifejezése 57
Az alapmodell: növekedés technikai haladás nélkül Aggregált termelési függvény nincs technikai haladás, csak K és L Cobb-Douglas termelési függvény: Y = F (K, L) Y = AK α L 1 α ahol: A és α becsült paraméterek; egy főre jutó viszonyszám ( /L): ahol: y = Y/K és k = K/L y = Ak α Egy foglalkoztatottra eső kibocsátás növekedése egy főre jutó tőkenövekedés növekedése 58
minden foglalkoztatott több tőkeeszközzel kell hogy rendelkezzen. (tőkeintenzitás, de a növekedés csökkenő ütemű, csökkenő határhaszon törvénye) MPL Nettó beruházás = 0 pótlás fenntartja a tőkeállományt EZ A TŐKE / MUNKA ARÁNY HOSSZÚ TÁVÚ EGYENSÚLYA A tőke/munka arány és a kibocsátás/munka arány állandó, így a gazdaság ebben a helyzetben hosszú távú egyensúlyban van. Az egy főre eső jövedelem növekedése hosszú távon nem lehetséges (hosszú távú egyensúly Y, L, K azonos arányú növekedése) Y α K = + ( α ) L 1 Y K L 59
α és 1-α konstans értékek, a tőke és munkaráfordítás megfelelő hozzájárulása az aggregált teljesítményhez. Az egy foglalkoztatottra eső kibocsátás egyenlete: Y L K L = α Y L K L Levonható következtetések: 1. A kibocsátás ugyanúgy korlátok nélkül növelhető, mint a tőke és munkaerő kínálat 2. Az egy foglalkoztatottra eső kibocsátás csak tőkeintenzitás esetén növekedhet 3. Ha a tőke/munka arány eléri a hosszú távú egyensúlyi szintet, és az egy főre eső kibocsátás nem nő, a növekedés véges 60
Növekedés és technikai haladás Technológiai fejlődés az ismeretek a term.fv. pótlólagos és önálló elemei, melyekből a tőke és a munka is profitálhat Y = F (A, K, L) ahol A a technológiai ismereteket jelöli. Ha a technológiai fejlődés egyenletesen nő, Cobb-Douglas fv: Y = A gt K α L 1 α ahol g a t időegységre vonatkozó technológiai haladás értéke. Ez a fv. nem veszi figyelembe, hogy a haladás sokszor tényező specifikus. Állandó skálahozadék esetén az előzőből: Y = g + α K + ( 1 α ) L Y K L 61
ahol g a technológiai haladás éves értéke. Hosszú távú lehetőség az egy foglalkoztatottra eső kibocsátás egyenletes növekedésének felírására: Y L K L = g + α Y L K L Ha a K és L azonos mértékben nő, az egy foglalkoztatottra eső kibocsátás is nőni fog, ha a technológiai fejlődés nagyobb mint nulla. Hosszú távú egyensúly feltételezése: Így az előzőbe helyettesítve: Y K = Y K Y L g = Y L 1 α A növekedési elmélet regionális alkalmazása: Y K L = g + α + ( 1 α ) Y K L r r r r r r r 62
A regionális növekedés különbözőségei: - a technológiai haladás az egyes régiók között - a tőkeállomány növekedésének különbözősége - a munkaállomány növekedése Az r régióban lévő g változása a régiók között - L/L kivonása után: Yr Lr Kr Lr gr α = + Yr Lr Kr Lr A regionális gazdaság növekedése függ - a technikai fejlődéstől, - a korszerű felszereltségtől - és a tőkebefektetés dinamikájától (meghaladja e a foglalkoztatás-változást) 63
Regionális konvergencia és divergencia A technikai haladással a regionális gazdaságok növekedése kiegyenlítődhet. (Ismeretek elterjedése) utolérési elmélet Fejletlen régió felzárkózhat az új technológia által! (technológiatranszfer) Pl. Amerika: California Texas, high-tech ipar megtelepedése A technológiai utolérés gátjai: - a technológiatranszfer által determinált dinamikát meg kell őrizni - magasabb munkakultúra-igény - szükséges a fejlett infrastruktúra (közlekedés, kommunikáció) - gazdasági szolgáltatások színvonala (bank hálózat) - humán szolgáltatások (oktatás,képzés, élhető környezet) - meg kell teremteni a technológiai ismeretek bővítésének feltételeit - oktatás, képzés - Intézményrendszer (technológia transzfer, telephelyi infrastruktúra) 64
Neoklasszikus modell alaptézise: az egy főre jutó jövedelemben lévő különbségek hosszú távon a régiók között kiegyenlítődnek. (A tőke a magas munkabérű régióból az alacsonyabb felé áramlik.) utolérés vagy kiegyenlítődés a neoklasszikus modell alapfeltevése - béta konvergencia: a fejletlen régió gyorsabban növekszik, az egy főre jutó jövedelmet vizsgálja - szigma konvergencia: az időszak alatt keletkező jövedelmet vizsgálja 65
Konvergencia gyakorlati vizsgálata (Barro, Salai-Martin európai-amerikai régiók) Béta konvergencia alapján: Az USA-ban megfigyelhető az erős negatív korreláció az egy főre jutó jövedelem és a kezdeti jövedelem szint között. Az 1880-ban alacsony jövedelemmel rendelkező régiók gyorsan növekedtek a XX. században. kiegyenlítődés Európában is megfigyelhető a közeledés, üteme azonban lassú (2% körüli) Salai-Martin megfigyelése: Lassú regionális kiegyenlítődés a fejlett ipari országokban USA-ban a munkaerő-áramlás erőteljesebb mint az EU-ban gyorsabb kiegyenlítődés! 66
Magyarországi tapasztalatok - A Közép-magyarországi, a közép és nyugat-dunántúli régióban az egy főre jutó GDP növekedése erőteljesebb, a másik négyben mérsékeltebb. A különbség azonban eddig csak nőtt. - Az innovatív kezdeményezések a lassabban növekvő régiókban erősebbek. - A jobban fejlődő régiókban a szellemi erőforrások mérsékeltebbek. - Az innovatív régiókban nem a gazdasági szereplők, hanem a felsőoktatási és kutatási intézmények az innováció motorjai. Az innováció gazdasági hasznosítása problémás. a regionális különbségek mérséklése összetett hatásmechanizmusokon keresztül lehetséges. Hoover-index: példával! TK. 240. oldal 67
A neoklasszikus modell kiterjesztése A modell gyenge pontja a termelési tényezők mobilitási feltételezése. A különbség a tőke/munka aránynak köszönhető, az elmélet szerint a regionális különbség a tényezők elvándorlásával szűnik meg. - nincs válasz a munka hatékonyságának tartós különbségére - a technológia szerepének kiemelése - régiók közötti abszolút mobilitás a tőke mindenhol rendelkezésre áll Ha a tőke, munka, technológia nem teljesen mobil az elmélet összeomlik. Erőssége: technológia gazdasági haszna új termékek és termelési módszerek vizsgálata. 68
Humán tőke A továbbfejlesztett neoklasszikus modell egyik kulcstényezője. Humán tőke determinálja - az új technológia integrálhatóságát. - új technológia kifejlesztésének képességét. Az új technológia integrálásához az intézményrendszer is fontos tényező kollektív tanulási folyamat Humán tőke területi koncentrációjának előnyei: -a szakemberek hamarabb tájékozódnak egymás eredményeiről -gyorsabb tudás és ötletáramlás jön létre -új termékek és gyártási eljárások -nő a munkaerő hatékonysága Egyes régiók alkalmasabbak a technikai újdonságok létrehozására és alkalmazására, mint mások. (Rauch vizsgálta az ötletcsere és a termelésnövekedés közötti korrelációt 1993-ban, minden többlet átlagos képzettségi év 3% termelékenység növ.) 69
Megkülönböztetünk tárgyiasult és nem tárgyiasult technikai fejlődést: A nem tárgyiasult technikai fejlődés igényel valódi kreativitást, ez jelenti az igazi különbséget az egyes régiók között, a humán tőkében szegényebb régiók a rutintevékenységekre fognak szakosodni. hosszú távú különbségek oka, hogy egyes régiók képesek erőteljesen motiválni saját technológiai fejlődésüket. A neoklasszikus modell módosításai (EXOG=betelepült K; ENDOG=létrehozott K; HUMCAP=szellemi tőke állomány): Y L K =, EXOG, ENDOG, HUMCAP L Solow növekedési modelljének hiányossága, hogy a technológiai fejlődés okait nem vizsgálja 70
Endogén növekedési elmélet: a neoklasszikus modell kiterjesztése, bebizonyította, hogy a növekedési folyamat magát a technológiai fejlődést is meghatározza. Az új ötletből adódó növekedés endogén. A 70-es évek elején kimerültek a korábbi növekedési források, a termelőtőke hozamai visszaestek, mérséklődött a beruházási kedv. Átalakult a szükségleti skála, megváltoznak az igények, új fogyasztási elemek. Társadalmi, szociális akciók (környezetvédelem), új életmód kezdeményezések (new age), közösségek magukra találása, önállóság, autonómia igény, regionalizmus feltámadása 71
Az új regionális fejlesztési stratégiát a régiókon belüli potenciálokban látták. Az alulról induló, regionális potenciálokra épülő fejlesztésektől várták: - a megújítás új impulzusainak megtalálása - természeti, környezeti térségi adottságok újraértékelése, új programok - szociokultúrális hagyományok integrálása, lakosság bevonása a döntésekbe Az új regionális politikák a régiók aktivizálható növekedési potenciáljára összpontosítanak. A regionális potenciál értelmezése problémás. (fejlesztések alulról, szelektív önállóság, stb.) Az adott lokális és regionális közösségek újra tudatára ébrednek specifikus, természetes települési-térségi adottságaiknak. termelési hagyományok Politikai és kulturális célok révén komparatív előny más régiókkal szemben. 72
Régi paradigma: - erőforrások a centrumban - perifériák iránt csak a favorizált erőforrások miatt van kereslet - innovációs ötletek megrekednek - ezek a funkciók megrekednek, illetve elcsökevényesednek Új paradigma célja további endogén források felkutatása, hasznosítása. A fejlesztés alapproblémája, hogyan lehet a területi faktorokat a társadalmi termelés és tevékenységek rendszerébe illeszteni. A regionális potenciálok: egyes településekben, térségekben található földrajzi, környezeti, történelmi, kulturális, társadalmi és gazdasági tényezők együttes rendszerének értelmezése és ezen értéktartományok aktivizációját befolyásoló tényezők. A regionális potenciálok meghatározó szerepet játszanak a térség modernizációs pályára állításában. 73
A regionális potenciálok tényezőcsoportjai: - tőkepotenciál - munkaerő rendelkezésre állása, iskolázottsága, képzettsége - infrastruktúra felszereltsége - földrajzi helyzet - környezeti állapot és minőség - piaci kapcsolatok - szociokulturális adottságok - döntési-intézményi és hatalmi rendszer Az endogén tényezők önmagukban is értelmezhetőek, de kölcsönös meghatározottságaik révén össze is függnek egymással. (földrajzi helyzet piaci lehetőségek stb.) 74
Regionális potenciálok összekapcsolódása szövevények szinergia hatás Endogén források egymásra találása és exogén technikai és szervezeti innovációk dinamikus kölcsönhatása további fejlődést indukál. (Stöhr) Regionális potenciál: az endogén források összessége Ezek az adottságok megmaradtak vagy elrejtőztek a korábbi modellben, de megfelelő exogén hatással aktivizálhatók. térség megújulása 75
A technikai haladás és a regionális fejlődés Technikai tudás: egy adott régióban a rendelkezésre álló ismeretek sokasága, amely képes az ott felhalmozott tudásszintet megváltoztatni, mozgástereit kibővíteni. A technikai fejlődés megjelenésének folyamata: - új ötletek, a korábbiaktól eltérő műszaki, gazdasági, szervezési megoldás - új elképzelés első megvalósítása (innováció) - az új ismeretek, termékek elterjedése (diffúzió) Az innovációk Az innováció elemei (Schumpeter) 1. új (fogyasztók által nem ismert), vagy új minőségű termékek előállítása 2. új termelési eljárás bevezetése (nincs szükség új felfedezésre) 3. új piac felfedezése 4. új beszerzési forrás meghódítása (lehet teljesen új, vagy nem használt) 5. új szervezet létrehozása 76
Az innováció fogalma: új ötletek, új tevékenységek, új termékek, új szervezetek, új emberi és közösségi viselkedési mód. Adaptálásukkal megváltoznak a befogadók! Nincs jelentősége annak, hogy valóban új ismeretekről, tevékenységről, termékről van-e szó. A döntés a lényeg, hogy a befogadók számára mindez újdonság-e! Az innováció metszetei: - gazdasági-szervezeti innováció: a piacgazdaság elemeinek s hordozóinak megjelenése, akadálytalan terjedése - termékinnováció: új termék, eljárás, új eszközök alkalmazása - tevékenységinnováció: új információ, kommunikációs terek, nem tárgyiasítható ismeretek alkalmazása - társadalmi politikai innováció: nem csak egyéni, hanem közösségi életterek megújítása, az erre irányuló akciók, szervezetek, intézmények, tevékenységek Az innováció második szakaszában történik meg az újdonság alkalmazása újdonság időbeli, térbeli terjedése, azaz a diffúzió. Adaptáció: döntés az új ismeret, tevékenység, termék átvételéről. 77
Részfolyamat Állomás Szakasz Ötletek Szelekció Az innováció keletkezése Invenciók Termékfejlesztés Az innováció terjedése Innováció Az első adaptáció Az n-edik adaptáció Az első termék közvetítés A diffúziós szakasz Az innovációs folyamat 78
A termékéletciklus és térségfejlődés Bevétel Ráfordítás Termelés Kifejlesztés és bevezetés Növekedés Érettség Hanyatlás Nyereség TERMELÉS Humán tőke intenzív Tárgyi tőke és munkaintenzív INNOVÁCIÓK Termékinnovációk Folyamatinnovációk BERUHÁZÁSOK K + F befektetések Szervezet, menedzsment fejlesztés VOLUMEN Kis sorozat Tömegtermelés PIACI HELYZET Eladók piaca Vevők piaca NYERESÉG OPT. TELEPHELY Agglomerációs térség Változás Veszteség, növekvő nyereség, csökkenő nyereség, veszteség Agglomerációhoz közeli régiók Periférikus régió, vagy alacsony bérszínvonalú ország Intraregionális, interregionális és nemzetközi decentralizáció t A termékéletciklus és a profitciklus szakaszai 79
1. kifejlesztés és bevezetés szakasza Újító gyártó, és új iránt érdeklődő vevőre van szükség. Az új termékben jelentős K+F költségek, magasan képzett munkaerőre van szükség. Alacsony az értékesítési volumen, az árrugalmasság merev, veszteség. 2. Növekedési fázis Piac meghódítása. Értékesítési volumen felfutó jellegű. Megjelennek utánzók, a piac oligopol jellegűvé válik. Az ár rugalmasabb. Reklámtevékenység fontosabb. A gyártásfejlesztés válik jelentősebbé. Tőkeintenzívebb termelés. Exponenciálisan növekvő bevétel, magas nyereség. 80
3. Az érettség szakasza Konkurenciaharc, késői követők megjelenése. Egyre telítettebb polipol piac. Értékesítés volumene maximális, az egységköltség minimális. A marketingmunka a jó hírnév megteremtésére törekszik. Cél az életciklus meghosszabbítása (helyettesítő termék v. új piac) 4. A hanyatlás szakasza A piaci részesedés és az értékesítési volumen meredeken csökken. Árengedménnyel variáló árpolitika. Emelkedik az önköltség, kapacitások kihasználatlanok. Termékpolitikában a kifutást kell megcélozni. 81
A termékéletgörbe segítségével megfigyelhetjük az életciklus mellett a profitciklust is, amely a nyereség alakulását vizsgálja az életgörbe egyes szakaszaiban. Azok a régiók, ahol a fiatal, kezdő vállalkozások vannak túlsúlyban új termékekkel és szakmákkal, innovatívabb humán tőkével, kedvezőbb fejlődési pálya előtt állnak. INTENZÍVEBB NÖVEKEDÉS Azon régiókban, ahol a termékek már az életciklus érettebb szakaszában vannak, a humántőke is kevésbé innovatív. NÖVEKEDÉS MEGTORPANÁSA Az életciklus alatt változik a telephelyi feltételrendszer is! Új termék esetén: innovációs potenciál a fejlett humán tőke, kvalifikált munkaerő, kockázati tőke szükséges. 1. Fejlett országok, nagyvárosi gazdasági agglomerációkban jelentkezik 2. Tömegtermelés: funkcionális telephely megosztás, új üzemegységek alapítása, a centrumokból kitelepítés a a települési agglomerációba 3. Érettségi szakasz: tovább település a perifériákra az adott országon belül, vagy alacsonyabb bérköltségű országokba 82
Életciklus görbe szakaszai optimális telephely fokozatos változása = Új áruk termelési helyeinek diffúziója, térbeli terjedése. A termelés intra-, interregionális és nemzetközi decentralizációja innováció terjedése (Benkot) Tradicionális iparoknál: Fejlesztési fázis: tőkeigény, fejlesztői-kutatói jelenlét (gazdasági centrumok) Későbbi szakaszok: telephelyi súlypontok a szakképzettlenebb perifériális régióba Csúcstechnológiák: Koncentráltabb fejlesztői-kutatóállomány jelenlét szükséges Nagyobb jelentőségű külső hatások (életminőség, lakásviszonyok, fejlesztő körny.) A centrumokban van, nem helyeződik ki később sem a perifériára, folyamatos K+F szükséges, max. centrum agglomerációba helyeződik ki. 83
A termékéletgörbe-elméletek kritikája - jelentős változások a világgazdaságban - a szakképzett munkaerő felértékelődik fékezi a kihelyezést a perifériákra - egyes javak nem járják be ezt az utat - Ricardo-javak nyersanyagforráshoz kötődik - Lösch javak agglomerációs térségek helyi piacait látják el - Thünen-javak kvalifikált munkaerő, speciális szolgáltatás kell hozzá A regionális átstrukturálódás napjainkban bonyolultabb! a kihelyezést a centrumban a politika hátráltathatja, a periférián is van innováció. Hazánkban gyakori az érettebb termékek termelésének kihelyezése a fővárosból. 84
A telephelyek eltolása ellenére a centrumban összpontosul termelésirányítás és fejlesztés a döntési jogosultságokkal együtt. nem alakul ki gazdasági és műszaki menedzsment a perifériákon. A keleti piacok elvesztésekor élesen jelentkezett ennek hiánya. A termékéletgörbe elméletek a tervgazdaságokban is működtek, és még rosszabb következményei voltak a perifériákra lemaradására, mint a piacgazdaságban. 85
Az innováció térbeli terjedése Az innováció terjedése egy tanulási folyamatra, információátvitelre lehet visszavezetni. (Hagerstrand /1952/ elmélete kultúrtörténeti előzmények mellett.) Az újdonságok terjedése követi a kialakult információs hálózatokat. A terjedést akadályozza számos szociális, közgazdasági, információs, infrastrukturális és fizikai tényező. 86
- expanziós (járványszerű) terjedés szomszédsági hatások alapján. Személyes kapcsolatok útján terjed az információ. t 1 időpontig: centrum körül körkörösen t 2 időpontig: kiterjedés t 3 időpontban: lecsengés 87
- relokációs terjedés Az innovációhordozó személyek, információk térben elkülönülnek egymástól. t 1 időpontban az első helyen t 2 időpontban a második helyen t 3 időpontban egy harmadik helyen bukkannak fel, más-más, csökkenő intenzitással. (Pl. USA fekete lakossága, iparszerű kukoricatermesztés,stb.) 88
- kombinációs terjedés Az expanziós és a kombinációs terjedés egybefonódása. A terjedési területek elcsúsznak egymáson. t 1 zóna a magterület, ami érintkezik t 2 mérsékeltebb zónával, ami a t 3 szintén csökkentebb terjedést mutatóval. Az újdonságok lopakodva, egymásra épülve terjednek tovább. (Pl. külföldi befektetések magyarországi diffúziója.) Győr- Budapest tengely, Budapest, majd a főközlekedési utak mentén és végül regionális központokban telepedtek meg. 89
90 90 Az innováció térbeli terjedésének másik dimenziója, hogy az hogyan követi a településhálózat hierarchiáját. Az innováció a centrum funkciókkal rendelkező helyen jelenik meg, ahonnan a hierarchiában alacsonyabb szinten lévő település felé terjed. (Christalleri négylépcsős hierarchiamodell.) D C D D A D D C D D D B D C D C D D C C D D B D D D D C A B C C C C B C
4 4 5 5 4 2 4 4 4 5 3 4 4 3 3 3 4 5 4 4 3 4 4 3 2 2 3 4 5 6 4 1 4 4 2 4 2 1 2 3 4 5 3 4 4 3 4 4 3 2 2 3 4 5 91
3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 2 3 3 3 3 2 1 2 3 2 3 3 2 2 3 3 3 92
Vízesésszerű terjedés A tisztán hierarchikus (vízesésszerű) terjedésnél zuhatagszerűen végigfut az innováció a településhálózaton. (Pl. bevásárlóközpontok, és azok telepítése) A hierarchia alsó részéről is kiindulhat az innováció a centrum felé, ahonnan működik a vízesésszerű terjedés. (Beatles LIVERPOOL LONDON ANGLIA) Szomszédsági terjedés A centrumból kiinduló innovációt a települési kapcsolatok terjesztik. (pl. világútlevél) 93
Kombinációs: centrum hatás + szomszédsági effektusok (számítástechnika) Véletlenszerű terjedés: Egyes innovációk terjedésénél nincs szabályszerűség. Hagerstrand modellje az innováció terjedéséről: Minden felhasználó csak bizonyos idő eltelte után ad át információt. Fogadóját a közbenső információs mező Mean Information Field, MIF határozza meg. A MIF a távolsággal fordítottan arányos, a távolság növekedésével csökken az információhoz való jutás valószínűsége. 94
Monte-Carlo szimuláció: minden időközben meghatározza az összes alkalmazó számára az információátvitel valószínűségét. Szimulálja a diffúziós folyamatban az információ terjedését. Szociális, társadalmi tényezők határozzák meg az újdonság fogadásának valószínűségét. Az innovációk terjedésének modellezésére egyre bonyolultabb modelleket alkotnak, de mindig csak egy-egy jelenség vizsgálatára van lehetőség. Az újdonságok diffúziója az alkalmazók számának növekedésével egy logaritmikus görbe alapján írható le, és a normáleloszlást követi. ( ~ termékéletciklus-görbe) A diffúziós folyamat különböző szakaszaiban az alkalmazók: innovátorok korai v. első alkalmazók korai többség későbbi többség késlekedők. 95
ALKALMAZÓK KATEGÓRIÁI -2s -s x +s +2s 1 2 3 4 5 Innovátorok Korai alkalmazkodók Korai többség Késői többség Késlekedők (2,5%) (13,5%) (34,0%) (34,0%) (16,0%) TERJEDÉSI SZAKASZOK I II III IV Kezdő fázis Expanziós fázis Sűrűsödési fázis Telítődés fázisa 96
Kezdő fázis Az innováció megjelenése, csak az innovátorok használják. Nagy területi eltérések. Expanziós fázis Újdonságok terjedése. Első alkalmazók, ekkor alakulnak ki a mellékcentrumok. Területi eltérések csökkenése. Sűrűsödési fázis Egyre gyakoribb használat, nem lehet megállapítani az innováció centrumát. Területi különbségek kiegyenlítődnek. Telítődés fázisa Az innováció használata teljesen elfogadottá válik, alkalmazása megszokott. Emellett az újdonságok hullámszerű terjedése is megjelenik, az új jelenségek követik egymást, egyik a másik után indul, és jut el az adott területi egységhez. A centrumtól távolodva az adaptáció egyre nagyobb területre terjed ki, de intenzitása csökken. (Haggett, 2001) 97
S 0 2 T 4 6 15 10 5 0 0 5 D 5 10 D 10 15 15 20 20 0 2 4 6 T 98
Az innováció terjedését gátló tényezők: - természeti környezet a területek eltérő jellege, gátolja az újdonság eljutását egyik területről a másikra. - kulturális, mentális akadályok a különböző kultúrával, ismeretekkel, hagyományokkal rendelkező emberek más-más módon fogadják be az újdonságokat. - politikai akadályok a politikai rendszer jellege, nyitottsága ill. zártsága korlátozza az újdonság megjelenését vagy terjedését. - finanszírozási akadályok pénzügyi eszközök hiánya gátolja az újdonság átvételét, alkalmazását. - infrastrukturális, vagy fizikai akadályok infrastruktúra fejletlensége, települések kapcsolata, centrum megközelíthetetlensége - emberi v. humán akadályok emberek ismeretei, képzettsége alacsony, nem képes az újdonságot átvenni, adaptálni, befogadni. Brown piac és infrastruktúra modellje - Felvázolja a diffúziós ügynökségek feladatait, a terjesztési stratégiát. - Szorgalmazza az innováció keresletének és kínálatának összehangolását. (Ügynökségek szerepe: terjedés gyorsítása, minőség javítása) - Innováció-orientált regionális politika felvázolása. 99
Funkcionális közelítési mód Szabadon futó innováció Ügynökségek által támogatott innováció Korábbi alkalmazkodó Ajánlat az innovációra Érintkezési pont: Innovációátvétel Kereslet az innováció iránt Alkalmazás a személyeknél, vagy a háztartásban. Intézményesített terjesztő Az ügynökség ajánlata Érintkezési pont: Innovációátvétel Az ügynökség innovációs kereslete Terjesztők, ügynökök Ajánlat az innovációra Érintkezési pont: Innovációátvétel Kereslet az innováció iránt Alkalmazás a személyeknél, vagy a háztartásban. 100
A kilencvenes évektől nagy hangsúlyt helyeznek az innovációk befogadásának és terjedésének tanulmányozására. az újdonságok terjedése nem csak a vállalkozótól függ, a környezetnek is függvénye. Az innovációk alakítása döntően befolyásolja a regionális fejlődést. A régiók sikere az innovációs rendszerek beágyazottságától függ. Ennek tényezői: a régiók különböznek egymástól az innováció fogadásának és alkalmazásának előfeltételeiben. (munkaerő képzettsége, oktatás, K+F intézményi bázis helyhez kötött ipari klaszterek, csoportosulások kedvező klímát teremtenek az innovációhoz, egyben fontos információs bázist is jelentenek. személyes kapcsolatok miatt a tudás előállítói és felhasználói közötti kapcsolatok egyirányúak, a tudásterjesztés hatásai csak lokálisan érvényesülnek. számos régióban innovációs politika készült, ezzel az innovációk terjedését ösztönzik, a technológiatranszfertől az ipari hálózatok kialakításáig az innovációt meghatározó miliő fontos a hatékony működéshez. 101