III. Regionális makroökonómia

Átírás

1 III. Regionális makroökon konómia

2 A regionális növekedés tényezői Népesség Természeti erőforrások Tőkeállomány Technikai haladás, innovációk Forrás: Sammuelson, Nordhaus 2000; Haggett, p. Növekedés: mennyiségi változás, jellege és mértéke az alkotóelemektől függ, azok mennyiségi változásával mérhető. 2

3 térszerkezet, településhálózat (TSZ) gazdasági szerkezet (GSZ) infrastrukturális felszereltség és intézményrendszer (II) környezet állapota (KÖ) ország politikai rendszere, a régiók önállósága (decentralizáció foka - PO) társadalmi szerkezet (TÁSZ) 3

4 Munkaerő mobilitása A termelési potenciál változása a termelési tényezők minőségének és mennyiségének függvénye. Kétrégiós modellben a munka mint termelési tényező mennyisége: L 1 = L 11 + L 21 L 12 (L 11 : szaporodás; L xy vándorlás x régióból y régióba) Munka régión belüli változása mennyiségi és minőségi tényezőt is jelent. Számszerű alakulás: népességmozgás és természetes szaporodás (Tényezők: bevándorlás: I, kivándorlás E, ill. születés SZ, halál H) Demográfiai alapegyenlőség: t 1 időpontban a népesség száma: t t 1 0 ( ) ( ) N = N + Sz H + I E SZ = születés, H = halálozás, I = bevándorlók száma, E = kivándorlók száma 4

5 A 15 éven aluliak aránya (2005) 5

6 Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (2005) 6

7 A munkanélk lküliek liek aránya (2005) 7

8 Egy foglalkoztatottra jutó átlagos SZJA (2005) 8

9 Az ingázók aránya a foglalkoztatottak körében (2005) 9

10 Interregionális haszonkülönbs nbségek változv ltozói i (Richardson( Richardson): jövedelmek, bérszb rszínvonal létfenntartási költsk ltségek foglalkoztatási szerkezet rendelkezésre álló munkahelyek vállalkozási potenciál (pólusfejleszt lusfejlesztés, s, OP) városiasodás s foka lakáshelyzet kulturális lis és s szociális infrastruktúra és s szolgáltat ltatások elérhet rhető társadalmi pozíci ció +régiók k közötti k fejlettség g különbsk nbség 10

11 A Komplex Térségfejlesztési program forrásai Társadalmi megújulás OP, Társadalmi Infrastruktúra OP, Gazdaságfejlesztési OP, Környezet és energia OP, Regionális OP-k, Elektronikus Közigazgatás és Államreform OP, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Európai Területi Együttműködés A határ-menti együttműködéseket rendszerező OP-k 11

12 A régir giók k fejlettségének társadalom t elméleti leti jellemzői Holisztikus, interdiszciplináris ris speciális Demokrácia autokrácia Közérdek magán érdek Szakemberek (viszonya) laikusok(hoz) Értékek érdekek Szabályozotts lyozottság anarchia Együttm ttműködés vetélked lkedés Ökonómia ökológia Térstruktúrák érdekviszonyai: nagyok kicsik reális világ virtuális világ Szakrális (katedrális) profán n (bankok és s biztosítók épületei) Ajánlott irodalom: Guttenberg galaxis 12

13 Regionális pólusok és tengelyek Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Kassa Bécs Pozsony Sopron Salgótarján Eger Miskolc Nyíregyháza Ungvár/ Kijev Győr Tatabánya Debrecen Szombathely Székesfehérvár Veszprém Budapest Szolnok Nagyvárad Zalaegerszeg Dunaújváros Kecskemét Békéscsaba Hódmezővásárhely Jelmagyarázat Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Nemzetközi tengely Regionális tengely Zágráb Pécs Eszék Szabadka/ Belgrád Szeged Arad Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpontok 13

14 A migráció hatása a regionális fejlődésre Fejlett Periférikus régiók (belső és külső perifériák) Periférikus származási régió: munkanélküliség, alulfoglalkoztatottság, aluliskolázottság (esély a roncstársadalom kialakulására) innen származó migránsok technológiával helyettesíthetőek-e? (Akkor igaz, ha alacsony képzettségű munkaerőről van szó könnyű helyettesíthetőség, a szellemi tőke nehezen helyettesíthető tőkével) Ha a származási régióban helyettesíthető az elvándorló munkaerő (tőke, támogatás: munkatermelékenység, átlagjövedelem Ha a származási régióban nem helyettesíthető az elvándorló munkaerő: munkatermelékenység, átlagjövedelem a munkahelyek veszélybe kerülnek, ha magas az elvándorlók szakképzettségi szintje, ill lokális-regionális helyettesíthetősége 14

15 A periférikus rikus elhelyezkedés és s település- szerkezeti hátrh trányok illusztráci ciója 28 kistérs rség januári állapot szerint 15

16 16

17 Milyen folyamatok magyarázz zzák k az újraiparosítás s iránt élénkülő érdeklődést Európában és s Magyarországon? gon? Milyen realitása van az újraiparosításnak? snak? 17

18 A munkaerő változása képzettsk pzettség g szerint 1993 és (a munkaerő létsz 2002 közöttk tszámának évi átlagos növekedn vekedése) alacsony képzettségűek az összes foglalkoztatott számának növekedése Forrás: OECD, Employment Outlook 2004 In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute,

19 A feldolgozóiparban és s az üzleti szolgáltat ltatásokban foglalkoztatottak aránya a képzettsk pzettség g szintje szerint 2002-ben (%) Képzettségi EU15 EU10 szint Üzleti Feldolgozóipar Üzleti Feldolgozóipar szolgáltatás szolgáltatás alacsony közepes magas Összesen Forrás: European Commission 2004, Eurostat Labour Force Survey. In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute,

20 Az ipar most is fontos az európai gazdaságban gban 1993 és s 2004 között k az ipari GDP évi 2,3 %-kal% nőtt az EU 25 országában (Forrás: European Commission,, 2005) Az ipari termelékenys kenység g gyorsabban növekszik, mint a tercier szektoré. A gazdasági gi átstrukturálódás s nem vezetett a foglalkoztatottsági gi szint csökken kkenéséhez. 20

21 A foglalkozási szint változv ltozása Európában Ország EU25 60,6 63,3 2,7 EU15 60,7 64,7 4,0 EU-10 Lengyelország 58,9 51,7-7,2 Litvánia 62,6 61,2-1,4 Szlovénia 62,6 65,3 2,7 Cseh Közt. 68,7 64,2-4,5 Lettország 59,8 62,3 2,5 Szlovákia 60,6 57,0-3,6 Észtország 65,4 63,0-2,4 Magyarország 52,4 56,8 4,4 Ciprus 65,7 69,1 3,4 Málta 54,2 54,1-0,1 Forrás: International Labour Organisation, Eurostat, Miegle et al. (1996) In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute,

22 Összességében Folyamatos gazdasági gi átstrukturálódás s megy végbe v Európában. Nem csökkent összességében a foglalkoztatás s szintje, De az alacsonyabb képesk pesítéssel ssel rendelkezők k munkához jutási esélye csökkent. Jelentős s a különbsk nbség g az EU15 és s az EU10 között: k a fejlett európai országokban a visszaeső ipari foglalkoztatást eddig pótolta a tercierizáci ció bővülése, az újonnan csatlakozó országokban a foglalkoztatási szint összességében csökkent. Az ipari foglalkoztatás csökkenése, az alacsony képzettséggel rendelkezők iránti csökkenő igény, valamint az ipari termelés területi koncentrációja, korábban iparosodott térségek, városok iparvesztése együttesen azt eredményezi, hogy bizonyos térségekben, és bizonyos munkaerőpiaci szegmensben radikálisan csökkent a munkaerő iránti kereslet elsősorban az ipar kivonulása következtében Európában. 22

23 Magyar sajátoss tosság: Magyarország g az ipari delokalizáci ció nyertese és s vesztese is Ágazatok Termelési szerkezet Élelmiszeripar 25,7 11,4 Vegyipar 26,6 16,4 Gépipar 20,5 47,5 - villamos gépgyártás 10,4 28,3 - járműgyártás 4,1 14,4 Összesen 72,8 75,3 Forrás: Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp, KSH Statisztikai havi Közlemények 23

24 Az ipar fontos ágazat maradt Nemzetgazdasági részarány 2005 Foglalkoztatás 24,6 GDP 25,3 Beruházás 27,3 Külföldi működőtőke beruházás 45,8 Feldolgozóipari export 77,4 Év Foglalkoztatottak (1000 fő) Ipar és nemzetgazdaság ipar és építőipar építőipar % , , , , , , , ,6 Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp. 24

25 Pozitív és s negatív v folyamatok az ipar térbeli t megoszlásában 1. Erős területi differenciálódás Az ipari bruttó hozzáadott érték területi koncentrálódása Térségek Régiók Fejlett KMO, NYDT, KDT 60,5 66,9 68,5 Kapaszkodó ÉMO, ÉA 21,6 18,5 19,8 Leszakadó DDT, DA 17,9 14,6 11,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH - Kiss János számított adatai alapján 25

26 Pozitív és s negatív v folyamatok az ipar térbeli t megoszlásában 3. A külföldi működőtőke értéke és területi megoszlása 4. A vállalati exportteljesítmények területi szerkezete Forrás: APEH SZTADI. In: ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet: Értékelő tanulmány a évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságának néhány összefüggéséről október, 15. o. 26

27 Az újraiparosítás s realitása Mit értünk újraiparosításon? son? Az újraiparosítás s a munkahelyteremtéssel, egyes térst rségek, városok v gazdasági gi átalakulási folyamataival, hanyatló iparával függ össze, ott, ahol a tercierizáci ció nem pótolta az ipari veszteséget elsősorban sorban a foglalkoztatásban. Az újraiparosítás Európa nyugati és s keleti felén n egyaránt a területfejleszt letfejlesztés s hívószavh szavává vált az elmaradott, illetve stagnáló,, depressziós térségekben, városokban. v 27

28 Milyen iparokra vonatkozhat az újraiparosítás s Magyarországon? gon? Nincs visszaút t a régi, r tradicionális iparokhoz. Nincs szó szociális szempontú foglalkoztatásr sról. Vita a szakért rtők k között: k húzóágazatok: jój beszáll llítók, hungaricumok (Botos, 2004); megfelelő növekedési potenciállal rendelkező, spillover hatású ágazatok (járm rműgyártás, elektronikai ipar, informatikai és s kommunikáci ciós ágazatok, biotechnológia, gyógyszergy gyszergyártás, környezetvédelmi ipar) (GKM) nincsenek húzóáh óágazatok, illetve a magasabb hozzáadott értéket realizáló szerkezet nem 28

29 Szüks kség g van-e e iparpolitikára ra az EU szerint? Az EU iparpolitikája elsősorban sorban vállalkozv llalkozási politika: a KKV-k k támogatt mogatása; szabályoz lyozási környezet javítása, vállalkozv llalkozások együttm ttműködése. ágazati politika: az átstrukturálódás s segítése horizontális eszközökkel kkel (pl. innováci ció támogatás), a vertikális eszközök k használata (exporttámogat mogatás, alacsony energiaárak, rak, stb.) tilos. Összességében közvetett k és s passzív v jellegű, inkább tagállami, mint közössk sségi politika. 29

30 Tapasztalat: Nagy erőfesz feszítések sek kis eredményeket hoznak (autópálya építés, pólus p program)

31 Kétrégiós modell: K 1 = K 11 + K 21 K 12 (tőkefelhalmozás + nettó tőkeáramlás) Zárt régióban: tőkeállomány változása pozitív-negatív szabályozó kör Pozitív kör Állótőke javakat termel fogyasztási javak beruházások és készletek Termelőberuházások hatására a tőkeállomány nő termelési potenciál nő Negatív kör Állótőke elhasználódása pénztőke állótőke-transzformáció Ha a tőkefelhasználás = beruházások stacionárius egyensúly Nyitott régió: tőke interregionális áramlása 31

32 A tőke nem teljesen mobil megjelenési forma függvénye (Mezőgazdasági beruházások statikusak, ipari kapacitások, épületek, gyártósorok, környezetvédelem, stb.) Tőkemobilitás tényezői: Állótőke fokozatos áttelepítése (erkölcsileg avult gépek fejletlen régióba) Új beruházásokat a már meglévő telephelyre érdemes telepíteni (gazdaságos üzemméret, meglévő infrastruktúra, a kiképzett munkaerő továbbképzése) Saját vállalkozáson belülre beruházás Akadályok Infrastrukturális adottságok (kommunikációs, úthálózat ) Intézményi rendszerek (engedélyeztetés, korrupció) helyi pénzintézetek tapasztalatlansága helyi beszállítók pontatlansága munkaerő fegyelmezetlensége lokális támogatások, adók mértéke politikai rendszer, kiegyensúlyozottság 32

33 Külföldi tőke Magyarországon: Budapesten és a közp. régióban koncentrálódik (elérhetőség, képzett munkaerő, állami és helyi támogatások, termelési kultúra, képzés, oktatás, a képzett munkaerő folyamatos kibocsátása) Telephelymarketing! Tőke interregionális mobilitása ~ analóg a munka áramlásával Forrásrégió Tőke Tőkeállomány Termelési potenciál Konstrikciós (visszahúzó) hatás = Profitráta Célrégió Tőke Tőkeállomány Termelési potenciál Expanziós hatás Profitráta egyensúlyi helyzet kialakulása a profitráták között 33

34 POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK Nem következik be egyensúly! (Célrégióban nő a profitráta, régió vonzása és attraktivitása nő a tőke előtt.) CENTRUM PERIFÉRIA növekedési ráta és az egy főre jutó jövedelem különbsége nő. Tőkefelhasználás módja, képviselt ágazatok is fontos tényezők! Hatás a helyi foglalkoztatásra, lokális gazdasági erőforrásokra, stb.) 34

35 Az innováció térbeli terjedése Az innováció terjedése egy tanulási folyamatra, információátvitelre lehet visszavezetni. (Hagerstrand /1952/ elmélete kultúrtörténeti előzmények mellett.) Az újdonságok terjedése követi a kialakult információs hálózatokat. A terjedést akadályozza számos szociális, közgazdasági, információs, infrastrukturális és fizikai tényező. 35

36 - expanziós (járványszerű) terjedés szomszédsági hatások alapján. Személyes kapcsolatok útján terjed az információ. t 1 időpontig: centrum körül körkörösen t 2 időpontig: kiterjedés t 3 időpontban: lecsengés 36

37 - relokációs terjedés Az innovációhordozó személyek, információk térben elkülönülnek egymástól. t 1 időpontban az első helyen t 2 időpontban a második helyen t 3 időpontban egy harmadik helyen bukkannak fel, más-más, csökkenő intenzitással. (Pl. USA fekete lakossága, iparszerű kukoricatermesztés,stb.) 37

38 - kombinációs terjedés Az expanziós és a kombinációs terjedés egybefonódása. A terjedési területek elcsúsznak egymáson. t 1 zóna a magterület, ami érintkezik t 2 mérsékeltebb zónával, ami a t 3 szintén csökkentebb terjedést mutatóval. Az újdonságok lopakodva, egymásra épülve terjednek tovább. (Pl. külföldi befektetések magyarországi diffúziója.) Győr- Budapest tengely, Budapest, majd a főközlekedési utak mentén és végül regionális központokban telepedtek meg. 38

39 39 39 Az innováció térbeli terjedésének másik dimenziója, hogy az hogyan követi a településhálózat hierarchiáját. Az innováció a centrum funkciókkal rendelkező helyen jelenik meg, ahonnan a hierarchiában alacsonyabb szinten lévő település felé terjed. (Christalleri négylépcsős hierarchiamodell.) D C D D A D D C D D D B D C D C D D C C D D B D D D D C A B C C C C B C

40

41

42 Vízesésszerű terjedés A tisztán hierarchikus (vízesésszerű) terjedésnél zuhatagszerűen végigfut az innováció a településhálózaton. (Pl. bevásárlóközpontok, és azok telepítése) A hierarchia alsó részéről is kiindulhat az innováció a centrum felé, ahonnan működik a vízesésszerű terjedés. (Beatles LIVERPOOL LONDON ANGLIA) Szomszédsági terjedés A centrumból kiinduló innovációt a települési kapcsolatok terjesztik. (pl. világútlevél) 42

43 Kombinációs: centrum hatás + szomszédsági effektusok (számítástechnika) Véletlenszerű terjedés: Egyes innovációk terjedésénél nincs szabályszerűség. Hagerstrand modellje az innováció terjedéséről: Minden felhasználó csak bizonyos idő eltelte után ad át információt. Fogadóját a közbenső információs mező Mean Information Field, MIF határozza meg. A MIF a távolsággal fordítottan arányos, a távolság növekedésével csökken az információhoz való jutás valószínűsége. 43

44 Monte-Carlo szimuláció: minden időközben meghatározza az összes alkalmazó számára az információátvitel valószínűségét. Szimulálja a diffúziós folyamatban az információ terjedését. Szociális, társadalmi tényezők határozzák meg az újdonság fogadásának valószínűségét. Az innovációk terjedésének modellezésére egyre bonyolultabb modelleket alkotnak, de mindig csak egy-egy jelenség vizsgálatára van lehetőség. Az újdonságok diffúziója az alkalmazók számának növekedésével egy logaritmikus görbe alapján írható le, és a normáleloszlást követi. ( ~ termékéletciklus-görbe) A diffúziós folyamat különböző szakaszaiban az alkalmazók: innovátorok korai v. első alkalmazók korai többség későbbi többség késlekedők. 44

45 Az innováció terjedését gátló tényezők: - természeti környezet a területek eltérő jellege, gátolja az újdonság eljutását egyik területről a másikra. - kulturális, mentális akadályok a különböző kultúrával, ismeretekkel, hagyományokkal rendelkező emberek más-más módon fogadják be az újdonságokat. - politikai akadályok a politikai rendszer jellege, nyitottsága ill. zártsága korlátozza az újdonság megjelenését vagy terjedését. - finanszírozási akadályok pénzügyi eszközök hiánya gátolja az újdonság átvételét, alkalmazását. - infrastrukturális, vagy fizikai akadályok infrastruktúra fejletlensége, települések kapcsolata, centrum megközelíthetetlensége - emberi v. humán akadályok emberek ismeretei, képzettsége alacsony, nem képes az újdonságot átvenni, adaptálni, befogadni. Brown piac és infrastruktúra modellje - Felvázolja a diffúziós ügynökségek feladatait, a terjesztési stratégiát. - Szorgalmazza az innováció keresletének és kínálatának összehangolását. (Ügynökségek szerepe: terjedés gyorsítása, minőség javítása) - Innováció-orientált regionális politika felvázolása. 45

46 Technológiakínálat Politikák Mérnöki és gazdasági szolgáltatások Egyetemek Kutató- intézetek Innovációs szolgáltatások Pénzügyi támogatások Regionális politikák Nemzeti és nemzetközi politikák Tudományos és technológiai parkok, központok Technikai infrastruktúra Potenciális és aktuális képzettségi szint Lakókörnyezet minősége REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS POTENCIÁL elemei Technológiai transzfer szervezetek Technológiai információk és képzés Tanácsadás Kockázati tőke Vevők Beszállítók Alvállalkozók Versenytársak Miliő innovációs kultúra Együttműködési partnerek Regionális környezet Ágazat és mérete Munkavállalók képzettsége Vállalkozások K+F tevékenysége K+F beruházások Vállalkozások közötti kapcsolatok 46

47 Friedman: a rostowi növekedési modell regionális összefüggéseit vizsgálja. a nemzetgazdaság fejlődése során változások következnek be a területi szerkezetben. erőforrás átrendeződés, térszerkezet átalakulása Négy fejlődési stádium: I. Preindusztriális korszak: (Rostow 1-2.) Térszerkezet szétszórt, korlátozott gazdasági bázissal rendelkező független települések. Mérsékelt kapcsolatok, a gazdaság stagnál, a települések funkciói megegyeznek, nincs hierarchikus viszony II. Átmeneti fejlődési szakasz: (Rostow 3.) A településhálózat differenciálódása megkezdődik. Városok szerepe megnő. Kezdetben egy centrum, mely az erőforrásokat koncentrálja. A periférián stagnál a gazdaság. A térszerkezet állapota instabil. III. Iparosodás előrehaladása: (Rostow 4.) Politikai tényezők hatására alközpontok szerveződnek. Egyszerű centrum helyett több centrummal rendelkező térszerkezet. A gazdaság a periféria egyre nagyobb hányadát integrálja. Centrumok közötti kapcsolat szerveződése. Növekedése dinamikusabb, de a periféria nem tud bekapcsolódni. A térszerkezet még mindig instabil. IV. Posztindusztriális fejlődési stádium: (Rostow 5.) Tartós gazdasági növekedés, hierarchikus településszerkezet, szereplők között interdependencia, regionális különbségek lecsökkennek egyensúly 47

48 Posztindusztriális szakasz P P P SC C SC P Indusztriális szakasz SC - alközpont P C P Átmeneti szakasz C - centrum P - periféria Preindusztriális szakasz 48

49 Richardson (1980) felállítja a térszerkezet decentralizációs polarizációs elméletét. (Fejlődő országok példáján modellezi a térszerkezet alakulását.) 1. Területi koncentráció: egyetlen, fejlett régióba koncentrálják a beruházási eszközöket. kumulatív fejlődés. Kiéleződő: Centrum periféria viszony. 2. Régión belüli decentralizáció: a centrum régióban átrendeződés indul. Munkaerő beáramlás, agglomerációs hátrányok, környezeti terhelés növ. Újabb üzemek már nem a centrumba, hanem a vonzáskörzetbe települnek. 3. A magrégión belüli decentralizáció mellett régiók közötti decentralizáció is tapasztalható. A perifériák nagyobb városaiban a fejlődés új dinamikája. Infrastrukturális beruházások, alacsonyabb bérek növekvő jövedelem További beruházás indukálódik, párhuzamosan munkaerő betelepülés a centrumból. 4. A centrumok körüli folyamatok megismétlődnek. (Decentralizáció, új gazdasági szervezetek az alközpontok körül.) Intra és interregionális szinten végbemegy a decentralizáció, stabil, településhierarchia alapján működő rendszer jön létre. 49

50 5. A térszerkezet változása és az egy főre jutó jövedelmek Jövedelem Stabil a polarizációs-decentralizációs városi modellben KB hierarchikus rendszer Jövedelem Km 4. Régión belüli aldecentralizáció KB 3. Régiók közötti decentralizáció KB Jövedelem Km 2. Régión belüli decentralizáció KB Jövedelem Km 1. Területi koncentráció KB Jövedelem Km 50 Km

51 51

52 Centrum és periféria Az európai trend Fejlesztési Pólusok A magyar településrendszer fejlődése a kilencvenes években visszatért az európai urbanizációs trendhez. Európa gazdaságát a nemzeti környezetéből kiemelkedő nagyvárosi rendszer vezérli. Magyarországon Budapest az egyetlen potenciális nemzetközi város A hatvanas-hetvenes évek nyugat-európai fejlődése során a falu és város alapvető civilizációs színvonala kiegyenlítődött. A falusi településeink elmaradottsága jelentős, sőt növekvő, területi egyenlőtlenségeket fokozó tényező. A fejlesztési pólusok koncepció jellemző. a legfejlettebb gazdaságokra 52

53 Probléma ill. figyelembe veendő: kirívóak a területi egyenlőtlenségek (belső és külső perifériák) a közigazgatási rendszer kialakulatlan nagyok a kulturális különbözőségek a határ menti többnemzetiségű közösségek revitalizációs törekvései erősödnek a környező országok, határ menti nagyvárosainak fejlődése és gazdaságfejlesztési elképzelései nem kellően feltérképezettek Az urbánus gazdaság, tudás intenzív gazdaság: kirívóak a területi egyenlőtlenségek (belső és külső perifériák) a technológia-intenzív iparágak fejlődnek magas szintű pénzügyi üzleti szolgáltatások szükségesek magas szintű kulturális szolgáltatások szükségesek a hagyományos iparágak eltűntek a nagyvárosokból az ország lakosságának egy része kirekesztődik a társadalomból, kiszorul a munkaerőpiacról. 53

54 Regionális pólusok és tengelyek Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Kassa 5 Bécs Pozsony Sopron Salgótarján Eger Miskolc Nyíregyháza Ungvár/ Kijev Győr Tatabánya Debrecen Szombathely Székesfehérvár Veszprém Budapest Szolnok Nagyvárad Zalaegerszeg Dunaújváros Kecskemét Békéscsaba Hódmezővásárhely Jelmagyarázat Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Nemzetközi tengely Regionális tengely Zágráb Pécs Eszék Szabadka/ Belgrád Szeged Arad Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpontok 54

55 A pólusok stratégiai céljai A pólusfejlesztés célja: tovagyűrűző gazdaságfejlesztési eredmények létrehozása tudás-intenzív, magas hozzáadott értékkel előállított termékek és szolgáltatások létrejötte a vállalatok közötti együttműködés új formái a klaszterek innovációs tevékenységének ösztönözése K+F a hálózatszerű működés előnyeit kihasználó tevékenységek erősítésével a belső szolgáltatások fejlesztésével a pólustengely hálózatszerű erősítésével 55

56 Az ipari parkok jellemzői; régiók és Magyarország, 2006 Régió Ipari parkok száma (db) Vállal- kozások létszám a (fő) Vállal- kozások száma (db) Össz- terület (ha) Betelepítettség összterül etre (%) Vállal- kozások beruházá sa (MFt( MFt) Vállal- kozások árbevéte le (MFt( MFt) Export- arány (%) Nyugat-Dun Dunántúl , ,8 Közép-Dunántúl , ,8 Dél-Dunántúl , ,3 Közép- Magyarország , ,1 Észak- Magyarország , ,9 Észak-Alföldld , ,6 Dél-Alföldld , ,5 Összesen , ,1 56

57 A pólusok stratégiai céljai A pólusok és tengelyek stratégiájának sikere függ: a reális, de egyben ambiciózus céloktól a régió valamennyi szereplőjének program azonosulásától a megfelelő koordinációtól a források bevonhatóságától, elosztási rendszerétől Az innovációra alapozott gazdaság megújításakor figyelemmel kell lenni: a meglévő értékek megőrzésére, a fenntartható környezet megteremtésére, az életminőség javulásának biztosítására a vízió, stratégiává közép-távú célokká formálhatóságára 57

58 A pólusfejlesztés hatásai, és ami kimaradt a programból valódi válasz a perifériák (külső és belső) és a vidék fejlesztésére a határon átnyúló fejlesztések állapotának teljes feltárására a határok túli pólusok fejlődésének prognosztizálására (versenytárselemzés) ipari, kereskedelmi kulturális fejlődési központok: Arad, Nagyvárad, Temesvár, Kassa. egyetemeiken sok tízezren tanulnak, többen szereznek műszaki diplomát, mint a Kelet-Magyarországon tudáspotenciáljuknak tőke- és munkaerővonzó erő lehet akár a Bánság, a Partium lehet Kelet-Magyarország Nyugata, Következmény: munkaerő áramlási irányának megfordulása, az autópályáinkat a román, szlovák, ukrán áruknak építjük, társadalom roncstársadalommá válhat 58

59 No és mi lesz a magyar tájjal? nem beszélhetünk csak a 7 pólusról, nem beszélhetünk csak a vidékről, meg a mezőgazdaságról, tájban kellene gondolkodnunk az osztrákok harminc esztendeje rájöttek erre és rengeteg pénzt fektettek az osztrák tájba, rengeteget a tudásba emberek százezreit képezték, képzik ma is, arra hogy meg tudják őrizni, még vonzóbbá tudják tenni az osztrák tájat ami a leginkább eladható termék, az maga Ausztria Ausztriában régóta így kérdeznek: hogyan lehet az ország képét vonzóbbá tenni? Hogyan lehet a tájat egészséges állapotban tartani? 59

60 A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Hol vannak a vidékfejlesztés találkozási pontjai/határai a közösségfejlesztéssel? Mi a vidék közhaszna? Milyen struktúraváltásra van szükség a vidéki városhálózatban? Melyik várossal mit szeretnénk tenni? Mi a feladata az adott városnak: rekreáció, lakóterület, szolgáltató város, ipari telephely? A pólusprogram mindezt csak nagy nemzeti keretek között határozza meg, de semmilyen a részletekig lenyúló megoldást nem kínál. 60

61 A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Lokalitás egyediség autonómia a vidékről általában nem, csak konkrétan érdemes beszélni egymástól térben és időben is különböznek a térségek. egy térség társadalmi értelemben, emberekből, illetve közösségekből áll. helyzete, jövője közvetlenül egyéni, szubjektív döntésektől is függ. a térségek egyediséget, sajátos térségi karaktereket hoznak létre nehéz ezt megtartani, de az életesélyeket is kiegyenlíteni Érdekekellentétek: Az ott élők a támogatáskezelő szervek a tőkés befektetők a nagyvállalatok az intézményfenntartók a közigazgatás érdekei között 61

62 A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Lokalitás: térségi különbözőség és egyediség A közösség képes-e kezelni a helyi szellemi, kulturális, anyagi vagyont, tisztában van-e az értékeivel, individuális vagy közösségi értékeket képvisel-e? A lokalitás akkor működik, ha egyben autonómia is (tehát nem egyoldalú függés például a pólustól), A vidék esetében csak is az alulról jövő kezdeményezéseknek van értelme 62

63 A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Partnerség részvétel van-e működő helyi demokrácia, van-e és milyen a civil aktivitás, léteznek-e közös ügyek, a helyi elit húzza-e a közösséget vagy elkülönül? Egy komoly program összefogást feltételez, részvételt Mindez tartósan. ne csak addig, amíg a támogatás tart, Új együttműködési fórum javaslat: a klaszter-tanács: önkormányzatok, egyetemek, gazdasági kamarák, klaszterek, vállalkozások területelvű szociálpolitikai egyeztető fórum a civil szervezetekkel 63

64 Kritikus szemmel a pólusprogramról a szakma, a politika előtt jár nincs politikai konszenzus, nincs konszenzusra alapuló politikai motiváció, tehát kérdéses a valódi dereguláció közeljövője szükséges a politikamentes civil megegyezés is a gazdaságfejlesztéshez, új térformáló erő kell fejlődőképes, kisugárzó, nem csak a munkaerőt elszívó régió központokra van szükség (nem egyenlő a pólusokkal!?) regionális repülőterek oktatási központok (nem csak a pólusokban) és hálózatok, újraiparosítás (kézműipar, helyi fejlesztések-kezdeményezések) az üzleti szolgáltatások színvonalának markáns emelése. 64

65 A XXI. század a kreativitás háborúja lesz a gazdaságban. Építő jellegű vita és az őszinte kérdésfeltevések irányába kell terelni a hazai pólus- és vidékfejlesztés szereplőinek gondolatait. A valódi versenyképességet a pólusok és vidék együtt érheti el. A pólusfejlesztési program tehát, egyértelműen vidékfejlesztés is, de számos feltáratlan problémával és következménnyel. 65

66 Jövedelem Foglalkoztatottság Fogyasztás INPUTOK Helyi háztartások Források: államháztartás és egyéb OUTPUTOK Szellemi tőke Képzettség Új cégek Migráció Adóalap Szolgáltatások Üzleti volumen Helyi önkormányzat Helyi üzleti élet Nyugat-Magyarországi Egyetem Tudás Vonzerő Egyetemi-ipari kapcsolatok Forráskihasználás Háztartások-cégek telephelyválasztás Kulturális és szociális lehetőségek Pénzügyi hatás Szellemi hatás Diákok Helyi üzleti élet Kutatás-fejlesztés rendezvények, kiállítások bemutatók Közvetett hatás Forrás: Rechnitzer, Hardi p. 66