Nagyberuházók elvárásai a vidéki városokkal szemben

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagyberuházók elvárásai a vidéki városokkal szemben"

Bertalan Katona
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 Nagyberuházók elvárásai a vidéki városokkal szemben (szemléltetve Székesfehérvár példáján keresztül) Budapest, június 14.

2 Tartalom Tartalom 1) Gazdasági-társadalmi helyzet bemutatása, adottságok és lehetőségek 2) 2020 utáni kérdések, kihívások Számok ; gazdasági potenciál a megyei jogú városoknál Helyi gazdaságfejlesztés közvetett és közvetlen eszközei, bővítési lehetőségei Várostérség, funkcionális térség kérdése

3 Adottságok [2014] ADOTTSÁGOK kedvező pozíció a közép-európai és a magyar településhálózatban: kiváló megközelíthetőség és gazdasági súly okán vonzó működési környezetet biztosít meglévő magas színvonalú feldolgozóipari kapacitásai számára (az országban itt található az ipari parkok és övezetek legnagyobb koncentrációja) Gazdaság ágazati szerkezeti sajátossága heterogén gazdaság (iparág, működő tőke) országos átlagnál lényegesen erőteljesebb gépipari és elektronikai koncentráció jelentős exportképességet, a beszállítói hálózatok fejlődését és a foglalkoztatottság magas szintjét eredményezi foglalkoztatás szintje magasabb az országos átlagnál Gazdaság igényeit befogadni képes oktatási struktúra (közép- és felsőoktatás) VERSENYTÉNYEZŐK Nyitottság a gazdaság szereplői felé új megoldások érdekében (foglalkoztatási korlátok kezelése, duális képzés meghonosítása)

Székesfehérvár munkaerőpiaci helyzete Székesfehérváron a foglalkoztatás szintje magasabb az országos átlagnál (45%), ez és munkanélküliségi adatai (regisztrált munkanélküliek száma 1.562 fő (2017.

4 Székesfehérvár munkaerőpiaci helyzete Székesfehérváron a foglalkoztatás szintje magasabb az országos átlagnál (45%), ez és munkanélküliségi adatai (regisztrált munkanélküliek száma fő (2017. január )) csak a fővároséval mérhetők össze. Az ipari alkalmazotti ráta (44,5%) és volumen ( fő), a feldolgozóipari tevékenységek nagy hányada, a magas hozzáadott értékű termelési arány alapvetően megkülönbözteti a várost Magyarország településhálózatában. A megyeszékhelyen dolgozik a megye teljes munkaidőben foglalkoztatottainak több mint 40%-a, saját humán-erőforrásait meghaladó mértékben igényel munkaerőt. Székesfehérvár vonzáskörzete az utóbbi években nem növekedett (Győr, Tatabánya, Budapesti agglomeráció, Veszprém hatása): jelentős foglalkoztatási vonzóereje a térségi tartalékokat kimerítette a gazdaság szereplőivel új megoldásokkal szükséges segíteni a korlátok átlépését

5 2020 utáni kérdések, kihívások MJV-ok szerepe a gazdaságfejlesztésben, gazdasági versenyképesség fenntarthatóságában

6 V ESZPRÉM GYŐR S Z EKSZÁRD NYÍREGYHÁ Z A EGER Z A LAEGERSZEG D EBRECEN S Z ÉKESFEHÉRVÁR KECSKEMÉT S Z EGED S Z OMBATHELY PÉCS ÉRD KAPOSVÁR S OPRON BÉKÉSCSABA S Z OLNOK NA GYKANIZSA MISKOLC D UNA ÚJVÁROS TATABÁNYA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY S A LGÓTARJÁ N MJV-ok súlya és szerepe a gazdaságfejlesztésben (1) Működő vállalkozások (2014) 2014-ben az 1000 fő állandó lakosra jutó vállalkozásszám a MJV-okban (77,9 db/1000fő) az országos átlagot 20,0%- kal meghaladta Veszprém (95,4), Győr (88,9), Szekszárd (88,8), Nyíregyháza (88,2) és Eger (86,5) rendelkeznek a legmagasabb értékekkel MJV-okban koncentrálódik a működő vállalkozások csaknem ¼-e (23,9%-a) ( db (2014)) 1000 lakosra jutó vállalkozásszám MJV átlag országos átlag Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR

7 Forrás: (TeIR) APEH * állandó népesség GYŐR SZÉKESFEHÉRVÁR SZOMBATHELY DUNAÚJVÁROS KECSKEMÉT VESZPRÉM TATABÁNYA DEBRECEN SOPRON EGER NYÍREGYHÁZA SZEKSZÁRD MISKOLC SZEGED ZALAEGERSZEG SZOLNOK NAGYKANIZSA P ÉCS KAPOSVÁR BÉKÉSCSABA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉRD SALGÓTARJÁN MJV-ok súlya és szerepe a gazdaságfejlesztésben (2) Bruttó hozzáadott érték (2015) lokális gazdaság értéktermelő képességét jelzi MJV-okban koncentrálódik a gazdaság értéktermelő képességének 17,82 %-a (BHÉ: 4.773,9 mrdft (2015)) 2015-ben az MJV-kban az 1000főre* eső átlagos BHÉ 2.396,1 ezerft volt Kiemelkedően magas adatokkal rendelkezett Győr (9.017,9 ezer Ft/1000 fő) és Székesfehérvár (4.708,6 ezer Ft/1000fő) 1000 főre* eső BHÉ (eft/1000 fő) MJV átlag

8 S Z ÉKESFEHÉRVÁR GYŐR ÉRD V ESZPRÉM S Z EKSZÁRD S Z OLNOK EGER S Z OMBATHELY KECSKEMÉT TATABÁNYA D UNA ÚJVÁROS D EBRECEN Z A LAEGERSZEG S Z EGED MISKOLC PÉCS KAPOSVÁR NYÍREGYHÁ Z A BÉKÉSCSABA NA GYKANIZSA S A LGÓTARJÁ N HÓDMEZŐVÁSÁRHELY S OPRON MJV-ok súlya és szerepe a gazdaságfejlesztésben (3) Belföldi jövedelem (2015) 1 fő adófizetőre jutó jövedelem (eft) 2015-ben az egy adófizetőre jutó jövedelem(2.272,0 ezer Ft/fő) az országos átlagot 6,1%-kal meghaladta Székesfehérvár (2.625,4), Győr (2.615,9), Érd (2.549,0), Veszprém (2.397,1) és Szekszárd (2.375,6) rendelkeznek a legmagasabb értékekkel MJV átlag országos átlag Forrás: (TeIR) APEH-SZJA

Életminőségi tényezők Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat gazdaságfejlesztési eszközei Közvetett eszközök elérhetőséget javító és a modalitást támogató úthálózati fejlesztések vonzó

9 Életminőségi tényezők Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat gazdaságfejlesztési eszközei Közvetett eszközök elérhetőséget javító és a modalitást támogató úthálózati fejlesztések vonzó települési környezet, környezetminőség családi, közösségi szabadidő-eltöltést támogató zöld- és közterületi fejlesztések magas minőségű és elérhető közszolgáltatási rendszerek igényalapú közösségi és kulturális szolgáltatások kommunikációs kapcsolatok és eszközök (gazdasági szereplők, oktatási intézmények pl. letelepedési kampányok) Közvetlen eszközök működési és szabályozási környezet (helyi adók*, rendeletek, település-rendezési eszközök) ösztönző helyi gazdaságpolitika: közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi és helyközi buszok útvonala és járatszáma a gazdasági igényein alapulóan; közép és felsőfokú szakképzési rendszer fejlesztése a cégek szakképzett munkaerőigényével összhangban városi (közép- és felsőoktatási) ösztöndíj program ügyfélközpontú önkormányzat ügyfélkapcsolatok IKT alapú bővítése; e-közigazgatás erősítése *iparűzési adó mentesség az 1,0 millió forintot meg nem haladó adóalapú vállalkozások számára évtől * jelentős mértékű a ki nem vetett helyi adó (telekadó hatállyal eltörlésre került; magánszemélyek nem fizetnek helyi adót)

10 Megyei jogú városok szerepe (2020 után), kérdései (1) Alapvetés: a közvetett gazdaságfejlesztés eszközeinek fenntartása Közvetlen eszközök lehetséges bővülése/bővítése: o gazdaságszervezés és beruházás-ösztönzés o EU-s források közvetlen gazdaságfejlesztési programjaihoz való kapcsolódás: bevonás tervezési szakaszba, programvégrehajtás helyi kontroll, nyomonkövetés.stb. o Pénzügyi eszközök kérdései, 2020 utáni lehetőségei, kapcsolódó felkészülés Várostérség, funkcionális térség kérdése o a várost használó ingázók -kal növelt negyedmilliós város megfelelő színvonalú működtetése és fejlesztése, feladatai o térségi felelősségvállalás helyi gazdaság fejlesztési feladatai

11 Megyei jogú városok szerepe (2020 után), kérdései (2) Problémák kötelező önkormányzati feladatok központi költségvetési feladatfinanszírozásának anomáliái beszámítás rendszere: egy főre jutó adóerőképesség alapján meghatározott Településüzemeltetésre a beszámítási korlát miatt Székesfehérvár esetében nincs megállapított központi költségvetési támogatás 2017-től bevezetett szolidaritási hozzájárulás összege az egy főre jutó adóerő-képesség alapján meghatározott közvetve az IPA elvonását jelenti; Székesfehérvár esetében 2017-ben 1,5 milliárd Ft összegben szolidaritás elve országos hatókörű, nem teszi lehetővé az elvonás térségi felhasználását Önkormányzati feladatfinanszírozás költségvetési rendszerének alakulása (eft; ) 5,000,000 4,000,000 3,000,000 2,000,000 1,000, ,000,000-2,000,000-3,000,000-4,000,000 3,836,385 3,988,688 1,706,996 1,714,109 1,699,983 *települési önkormányzatot az adóerőképessége szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli -2,129, % 57.0% -2,274,579 4,465,491-1,523,409-2,765, Beszámítás összege (eft) Elméleti finanszírozási hiány (eft) Elméleti finanszírozási hiány ráta (%) 61.9% Közgyűlés által elfogadott kiadások (eft) Szolidaritási hozzjárulás 64.0% 62.0% 60.0% 58.0% 56.0% 54.0% 52.0%

12 Megyei jogú városok szerepe (2020 után), kérdései (3) Javaslatok, alternatívák: Beszámítás rendszerének és újraosztás modelljének megváltoztatása, helyben tartása Előrelépés lehetséges fokozatai: 1. beszámítás, szolidaritási hozzájárulás részbeni/teljes helyben tartása Pl. Székesfehérvár környéki települések számára, Városkörnyéki Fejlesztési Alap fejlesztése, megosztása és lehetséges bővítéseként 2. pénzügyi eszközök (financial instruments) helyi alkalmazása feltételek és jogszabályi (EU-s ás hazai) keretek pontosításával ex-ante vizsgálattól, helyi megalapozástól és döntéstől függően 3. önfenntartó város koncepciója (pl. EKF pályázat megvalósítása), víziója

13 Köszönöm a figyelmüket! Budapest, június 14. Dr. Cser-Palkovics András

Hasonló dokumentumok

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,