A FOLYAMATOS ERDŐBOR BORÍTÁST BIZTOSÍTÓ ERDŐGAZD GAZDÁLKOD LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla
2. Az ember és az erdő viszonya 3.1 kialakulása 3. Az erdőgazdálkodás 3.2 célja 3.3 elévülhetetlen eredményei 3.4 üzemmódjai: 3.4.1. vágásos üzemmód alapjai változatai (TRV-FFV-SzV) negatív következményei
Tasmania Tasmania Quo vadis mankind? (Varga B.- Garamszegi B.) Source: Pro Silva Australia
Vannak olyan erdőképek a Biharságban, melyek a fejszétől érintetlenek maradtak. Ezek az idő múlásával fogytak, mára csak néhány magára hagyott, kevésbé járt pagony van, melyek megtarthatták őstermészetüket. Ezzel szemben a tölgyrégió mindazon kerületeiben, ahol az ember az eredeti erdőformációt vágásos felújítás alá vonta, ott csak a tölgy felújulására voltak tekintettel, minden más kísérő teremtményt kiirtottak és veszni hagytak (Anton Kerner, 1863.)
Degradálódik - a táj,
Bükk Mátra Zemplén
- a talaj, Zemplén Hevesi dombvidék
Tátra csökken - a faállomány állékonysága, Mátra Couvet
Bükk a faállomány -, valamint az erdő ökológiai értéke Cserhát és biodiverzitása, Őrség Gyula
NO COMMENT
A különbözó módon kezelt erdők diverzitás-értéke (Coats and Steventon 1995) Term észetes erdő Tarvágás 5 100 Felújítás m agszóró fákkal Értékfák "túl"-tartása 20 24 Fokozatos felújítóvágás 55 Csoportos szálalás 80 Szálalás 90 (%) 0 20 40 60 80 100 120 Forrás: Finn Erdészeti Kutató Intézet (METLA). (Poszter. Hannover, 2000)
(és nem utolsó sorban:) csökken az erdőgazdálkodás rentabilitása Az egykorú és a vegyes-korú erdő főbb gazdasági mutatói (Kynas t, 1995) Növedék Élőfakészlet 1 1 1,3 1,3 Termelési költség 0,6 1 Egykorú Egyéb költség 0,4 1 Vegyeskorú Felújítás i költs ég 0,2 1 Üzem i eredmény 1 1,8 F 0 0,5 1 1,5 2 Forrás: Finn Erdés zeti Kutató Intézet (METLA). (Poszter. Hannover 2000.)
4. Mi a kiút? Az EMBER ÉS AZ ERDŐ VISZONYÁNAK ÚJRAGONDOLÁSA, majd az ERDŐGAZDÁLKODÁS PARADIGMA-VÁLTÁSA: A fokozatos, türelmes, következetes átállás a TERMÉSZETI FOLYAMATOKRA alapozott, holisztikus szemléletű, ökológiai megalapozottságú, FOLYAMATOS ERDŐBOR BORÍTÁST biztosító, fenntartható, JÖVEDELMEZŐ erdőgazdálkodásra
3.4.2. szálaló üzemmód 3.4.2.1 előzményei és története 3.4.2.2 spontán -, klasszikus - és modern változata 3.4.2.3 a pályakorrekció előzményei és fontosabb állomásai Európában 1948: Itália, Horvátország, Németország, Svájc 1948-1989: Jugoszlávia Németország (ANW), Franciaország, Ausztria 1989: Ljubljana - PRO SILVA EUROPA megalakulása 1989 -: Magyarországon Vend-vidéki paraszterdők - 1989-1999: OEE -1999 -: Pro Silva Hungaria megalakulása 1%
One of the successful steps toward CLOSE-TO-NATURE FORESTRY on the base of PRO SILVA PRINCIPALS IN IRELAND Close to optimal gap on the canopy and regeneration desired under it Starting point B. VARGA
Magyarországon Vend-vidéki paraszterdők - 1989-1999: OEE 1999 -: Pro Silva Hungaria megalakulása 1%
3.4.2.2 elvei szerint kezelt erdők főbb jellemzői A Pro Silva szemlélettel kezelt erdők főbb jellemzői - folyamatos erdőborítás - közel állandó élőfa-készlet és nagyobb növedék - őshonos fafajok dominanciája - elegyesség, vegyes-korúság, szintezettség - biológiai - és szerkezeti sokféleség - a természetes táj megjelenítése, - a Föld valamennyi élőlénye erdővel szemben támasztott, közvetlen és közvetett igényének nek folyamatos kielégítése - nagyobb, fenntartható folyamatos hozam (pl. több, jobb, olcsóbb fa)
3.4.2.3 alkalmazásának gyakorlati vonatkozásai A természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás bevezetésének gyakorlati kérdései 01 A sikeres alkalmazás előfeltételei 02 Hol kell, vagy érdemes PS alapelvek szerint gazdálkodni? 03 Milyen korú állományban célszerű az átállást elkezdeni? 04 A vágásjelölés menete 05 A fakitermelés alapvető céljai 06 A vágásjelölés általános szempontjai és kivitelezése 07 A bolygatási helyek kiválasztásának szempontjai 08 A lékek kialakításának általános szempontjai 09 A beavatkozások jellege és gyakorisága 10 Mennyi fát lehet kitermelni? 3.4.2.4 széleskörű bevezetését kikényszerítő tényezők
3.4.2.5 bevezetésének vélt - és valós akadályai I. Fel-felbukkanó és újabb keletű vélt akadályok 01. Nincsen sem őserdőnk, sem természetes erdőnk, sem működő szálalóerdőnk. Nincs példa előttünk, amiből tanulhatnánk, amit követhetnénk,. 02. Járt utat a járatlanért el ne hagyj! 03 Termőhelyeink adottságai és fafajaink biológiai sajátosságai kizárják a szálalás lehetőségét 04. Nincs elég feltáró-út és megfelelő korszerű eszköz 05. Kell a fa (mint nyersanyag és energiahordozó)! 06. A folyamatos erdőborításnak elsősorban a védelmi, egészségügyiszociális, turisztikai rendeltetésű, illetve a küszöb alatti erdőkben van jelentősége. 07. Nincs pozitív anyagi érdekeltség 08. Szálalni csak szálaló-erdőben lehet 09. Az erdőművelésben a megszokott eljárásoktól eltérni csak a tudományos kutatások pozitív eredményei alapján szabad!
II. Átmeneti, vagy kezelhető valós akadályok 01. Terminológiai bizonytalanságok, hibás értelmezések, visszaélések 01.1. természet-közeliség 01.2. folyamatos erdőborítás 01.3. minőségi csoportos gyérítés 01.4. szálalóvágás 02. Kedvezőtlen a jogi környezet 03. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai ellen csak előre-meneküléssel lehet védekezni 04. Együttműködési zavarok az erdőgazdálkodók, a zöldek és a szakhatóságok között 05. Az alkalmazott kutatás, a szakoktatás és a gyakorlat összehangolatlansága
III. Az üzemmód-váltás ütemét lassító és sikerét fenyegető veszélyforrások 01. Türelmetlenség 02. Önbizalom hiánya, vagy túltengése 03. Az élőfakészlet -, az átmérőszerkezet - és a felújulás rendszeres, korrekt ellenőrzésének elmulasztása V. Még hosszú távon ható, masszív, helyenként kizáró valós akadályok: 01. A szakma mélygyökerű, történelmi kötődése a szinte kizárólagos, hagyományos üzemmódhoz 02. Az ismeret-hiány 03. A vadkár
A (t ú l s z a p o r í t o t t) NAGYVADÁLLOMÁNY ÉS A TERMÉSZETI FOLYAMATOKRAALAPOZOTT ERDŐGAZDÁLKODÁS KAPCSOLATA
Mennyi szarvas és vaddisznó élt Magyarországon? SZARVAS A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG NÉHÁNY LÖVÉSI ADATA Gímszarvas Év Lelövés Számított létszám VADDISZNÓ 1869 380 1.000 1884 2.317 (ma ennyit lő Baranya megye) 6.620 1900 5.223 15.009 1904 6.338 18.109 1913 11.150 31.857 Forrás: MILLENIUMI VADÁSZATI ALMANACH BARANYA MEGYE 20000 /M ADAS A. 1978/
HOVÁ JUTOTTOTTUNK,... Vadlé tszám 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 90 000 80 000 A szarvas- és a vaddisznó-állomány bevallott létszámának alakulása a populáció-robbanást követően 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 szarvas vaddisznó 1961 1966 1971 1976 1981 1986 1991 1996 2001 Év Törvényszegés révén fenntartott vad minimális mennyisége Törvény szerint fenntartható legnagyobb vadlétszám, amennyiben az erdő természetes felújulását nem akadályozza Természetvédelmi és gazdasági szempontból fenntartható legnagyobb vadlétszám Természetvédelmi szempont fenntartandó, a minimális életképes populációt biztosan meghaladó vadlétszám, mivel 1960. előtt ennél mindig lényegesen kisebb volt a vadállomány. ÉS MI LETT AZ ÁRA?
MEGSZOKOTT TÉLI KÉP EGY KÖZEL FÉLÉVSZÁZADA VÁLTOZATLANNAK TŰNŐ, TÚLTARTOTT, 130 ÉVES, TERMÉSZETSZERŰ BÜKKÖSBEN
MI REJLIK A SZŰZ HÓ ALATT - A 10 x 10 m-es, FRISSEN BEKERÍTETT KONTROLL-PARCELLÁN?
Jó félév múltán: DÚS BÜKK - és ASPERULA-SZŐNYEG N NÚDUM - A MEGSZOKOTT BARNA AVAR - AMEDDIG A SZEM ELLÁT
HÁROM NYÁR ELTELTÉVEL: TELJES BORÍTÁSÚ, ELEGYES ÚJULAT, KÖRÖS-KÖRÜL MARADT AZ AVAR
TI Z ÉV ELTELTÉVEL: MÁR NEM CSAK ÍGÉRET! A FELSZÍN ZÖLDES SZÍNE CSUPÁN MEDÁRD RÖVID-ÉLTŰ AJÁNDÉKA
TI Z ÉV ELTELTÉVEL - KÖZELEBBRŐL
A NAGYVAD TÚLSZAPORODOÁSÁNAK LEGSÚLYOSABB KÖVETKEZMÉNYE, HOGY A TERMÉSZETES FOLYAMATOK KORLÁTZÁSÁVAL - MIDENEKELŐTT AZ ERDŐ ÖNFENNTARTŐ KÉPESSÉGÉNEK MEGBÉNÍTÁSÁVAL - KIZÁRJA AZ ÉSSZERŰ ÁTÁLLÁST KORUNK PARANCSÁRA.: A VALÓBAN TERMÉSZET-KÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁSRA
VADELDORÁDÓ - AHOVÁ A VADNAK BELÉPNI SEM SZABAD Vágásterületek, dús csemetések, sűrű fiatalosok: mind- mind kerítés mögött
4. A természetes folyamatokra alapozott, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás jelenlegi helyzete és kilátásai