Az örökerdő-gazdálkodás alapjai Az örökerdő-gazdálkodás erdőművelési alapjai, bevezetés az üzemi gyakorlatba

Átírás

1 Az örökerdő-gazdálkodás alapjai Az örökerdő-gazdálkodás erdőművelési alapjai, bevezetés az üzemi gyakorlatba Dr. Csépányi Péter erdőmérnök OEE Örökerdő Szakosztály elnök

2 Bevezetés Tartalom Örökerdő-gazdálkodás története, Nevezéktan, örökerdő üzemmód, Örökerdő, örökerdő-gazdálkodás tulajdonságai és alapelvei Örökerdő-gazdálkodás bevezetése: Üzemszervezési-szervezeti feltételek közelítőnyomok szerepe, kialakítása, Javafák kiválasztása, fafajok értéksorrendje, Visszatérés megválasztása, örökerdő-gazdálkodás ellenőrzése, Fényigényes fafajok kezelése Fahasználat és erdőfelújítás speciális feladatai örökerdőgazdálkodás során, Vadhatás monitoring 2

3 Bevezetés 3

4 Örökerdő fogalma a termőhelynek megfelelő fafajok alkotják, változatos kor- és térbeli (vertikális és horizontális) szerkezetben, természetes felújulásra képes, érvényesülnek benne a természetes folyamatok, az erdőkre jellemző állandó talajborítást, és a belső mikroklímát folyamatosan fenntartja. 4

5 Bevezetés Két fő erdőművelési rendszer: vágásos örökerdő Erdő örökké? miért aktuális az örökerdő napjainkban? 5

6 Vágásos erdőgazdálkodás egykorú faállomány (ritkán kétkorú), általában 1-3 fafaj alkotja, homogén erdőszerkezet, állományszintű vágáskor, vágásterület keletkezik az erdőt fel kell újítani TRV mesterséges erdőfelújítás FV természetes erdőfelújítás elkülönülő fázisok (véghasználat, erdőfelújítás, erdőnevelés) 6

7 Vágásos erdőgazdálkodás sajátosságai Természetvédelmi: nagy konfliktusok Klímaváltozás: ökológiai kockázatok Gazdasági: ökonómiai kockázatok, csökkenő jövedelmezőség Turizmus: az egykorú erdő kisebb vonzerő Társadalom: szegényesebb ökoszisztéma szolgáltatások 7

8 Örökerdő-gazdálkodás többkorú faállomány, elegyes, sok fafaj, változatos erdőszerkezet, nincs vágáskor, vágásterület nem keletkezik a fákat egyesével vagy kis csoportokban termelik ki, az erdő felújítása helyett állandó önmegújulás folyik, az érett fák kitermelése, az erdőfelújítás és erdőnevelés egymás mellett, egyidőben zajlik 8

9 Történeti áttekintés 9

10 Történeti áttekintés 150 éve uralkodó a vágásos erdőgazdálkodás egykorú erdők, kevés fafajjal a termőhely és az erdőfunkciók legyengülése Probléma felismerése, konfliktusok, viták Megjelenik az örökerdőgazdálkodás 10

11 Történeti áttekintés XVIII. sz. közepére az erdősültség Európa nagy részén töredékére csökkent, ellenőrizetlen erdőirtás, legeltetés. Szálalást betiltják Közép- Európa nagy részén. Ellenintézkedés: a tarvágásos rendszer, térszakozás (a mezőgazdasági termeléshez hasonló felfogás) bevezetése. Technikailag egyszerű és racionális kontroll. A szabályos erdő fogalma (Hartig, Cotta) (Normalwald, normal forest) Következmények: talaj degradáció, rovar-, aszály-, károk, felújítási nehézségek, gyakoribb természeti katasztrófák. Válaszok: a felújítóvágások és szálalóvágások rendszerének kialakulása XIX. században. XIX. sz. vége XX. sz. eleje: szálalóerdő, örökerdő, folyamatos erdőborítás XX. sz. végi erdőkárok, ANW, Pro Silva mozgalom Örökerdő-gazdálkodás célja: a többkorú, szintezett, változatos szerkezetű, termőhelynek megfelelő fafajokból álló elegyes erdők kialakítása Hazai jogszabályok: foglalkoznak a témával (1996. évi LIV. tv.; évi XXXVII. tv.; LVI. tv.) 11

12 Természetközeli erdőgazdálkodás történetének egyszerűsített sematikus bemutatása emelkedő faji, kori, és térbeli hemeróbia erdő természetesség emelkedő kori, és térbeli hemeróbia erdőgazdálkodás nincs Az első nagy erdőirtások időszaka, kezdődő városiasodás, korai kapitalizmus rendszertelen, szabályozatlan szálalás Ipari forradalom Felvilágosodás Vágásos sarj és középerdő erdőművelési rendszerek (üzemmódok Klasszikus erdészet megjelenése Vágásos szálerdő üzemmód nem vágásos erdőművelési rendszerek.. Borggreve (1875.) Gayer (1878) Ney (1885) Wagner (1907) Eberbach (1913) Möller (1913,) ANW (1950) Az erdő mint az emberi tevékenység eredménye (Elv: a természet feletti vélt uralom) Az erdő mint temészeti kincs (Elv: természet erejének tudatos felhasználása) Fekete Lajos Kaán Károly Roth Gyula Jablánczy Sándor Madas László PSH Hemeróbia: az ökoszisztémákat ért (szándékos vagy nem szándékos) emberi beavatkozások hatásának összessége forrás: Thomasius, H. (1996): Geschichte, Theorie und Praxis des Dauerwaldes 12

13 Az örökerdő-gazdálkodás történelmi előzményei (szálalóerdők) Forrás: J-P. Schütz: Der Plenterwald und weitere Formen strukturierter und gemischter Wälder

14 Nemzetközi kitekintés Növekvő érdeklődés! XIX. sz. előtt rendszertelen szálalás, növekvő túlhasználat XIX. sz előtt általában tiltás, Hagyományosan az Alpok és Franciaország egyes területei Gurnaud, Biolley, Möller II. Világháború 1950 ANW megalakulása : Belső fejlődés 80-as, 90-es évek természeti katasztrófái Pro Silva Európa megalakulása, nyitás a szakma felé és a társadalom felé Rió, UNCED csúcs Forrás: A. POMMERENING* AND S.T. MURPHY (2002): A review of the history, definitions and methods of continuous cover forestry with special attention to afforestation and restocking. 14

15 Hazai helyzet ig, az oktatás (Vadas, Fekete L, Bund), előnyök kiemelése, Szentgyörgyvölgy, Vendvidék között elméleti munka (Roth, Bund, Kaán), fogalmi alapok, osztályozások, népszerűsítés első kísérletek (Roth, Madas, Borsos), Jablánczy szálalóerdő népszerűsítése, paraszti szálalóerdők kutatása (Palotay, Péti, Majer) 1990-től, PS mozgalom kialakulása, több kísérleti terület, 2002-től üzemi méretű bevezetés évi Evt./Vhr.: megjelennek az első jogszabályi vonatkozások évi Evt.: részletes szabályozás, kötelezés az állami erdőkben évi Evt. módosítás: a nevezéktan hozzáigazítása a nemzetközi fogalmakhoz. 15

16 16

17 Európai vonatkozások: Szakirodalmi áttekintés az erdőterületcsökkenést a vágásos erdőgazdálkodás bevezetésével, és jogi lépésekkel sikerült megállítani Szálaló, ill. örökerdő-gazdálkodás elsősorban hegyvidékeken maradt fenn A modern örökerdő-gazdálkodás gyökerei: szálalás (Gurnaud, Biolley, Ammon), örökerdő (Möller és az ANW mozgalom, Pro Silva mozgalom) Magyar vonatkozások: 1920 előtt: Vadas Jenő, Fekete Lajos, között: Roth Gyula, Kaán Károly; között: Roth Gyula, Jablánczy Sándor, Majer Antal,. 17

18 Nevezéktan 18

19 A nevezéktan Plenterwald/Dauerwald/Continuous forest értelmezése, kapcsolatuk Jellemző az egységes nevezéktan hiánya! (Főleg a hazai!) Fogalmi keveredés: szálalóvágás, szálalás, szálalóerdő, folyamatos erdőborítás, készletgondozó használat, örökerdő Dauerwald Dauerwaldwirtschaft Continuous forest Continuous cover forestry Örökerdő Örökerdő-gazdálkodás = Folyamatos borítású erdő Folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás Tágabb értelemben: a XX. század közepétől az örökerdő fogalmát használják az összes olyan erdőművelési rendszer megnevezésére, melynél idősebb faállomány nem vágják le (véghasználat) a felújítás érdekében. Ebből a nézőpontból a szálalóerdő az örökerdő speciális, árnytűrő fafajokból álló változata. 19

20 Az örökerdő és annak speciális formája: a szálalóerdő Az örökerdő (Dauerwald) és a szálalóerdő (Plenterwald) fogalmai szűkebb értelemben tulajdonképpen egy sajátos többkorúságot, változatos erdőszerkezetet írnak le. 20

21 21

22 Nevezéktan: üzemmódok, felújítási, fahasználati módok rendszere erdőművelési rendszerek (erdővagyon-gazdálkodási típusok) vágásos üzemmód: - véghasználat, erdőfelújítás, erdőnevelés fázisai a faállományon belül elkülönülnek - faállományszintű vágáskor vezérelt örökerdő-üzemmód - gyérítés, véghasználat, erdőfelújulás, erdőnevelés fázisai gyakran egyidejűleg fordulnak elő faállományon belül - nincs faállományszintű vágáskor - készletgondozó használat erdőfelújítási eljárás erdőalak meghatározó beavatkozások, fahasználat módja szálankénti beavatkozás (fahasználat) módja szerint pontból kiinduló vonalas kombinált sarjaztatás sarjerdő tarvágás - lékes sávos, kulisszás - sarjaztatás/ mesterséges mesterséges (csemete, makk) természetes mageredetű középerdő (sarj és mag) szálerdő (egykorú) középerdő-vágás tarvágás - lékes sávos, kulisszás - felújító vágás (egylépcsős) fokozatos felújító vágás (2-30 év) szálalóvágás (31-50 év) egyenletes ernyős egyenletes ernyős egyenletes ernyős /átmeneti üzemmód: mint a vágásos, azonban 0,5-1,5 ha-os véghasználati területekkel/ többszintes, többkorú szálerdő: - fényigényes fafajokból álló szerkezeti gyérítés, örökerdő válogató gyérítés, csoportos, szálankénti - fényigényes csoportos gyérítés, lékes és árnytűrő csoportos szálalás természetes fafajokból mageredetű álló örökerdő többszintes, többkorú szálerdő: - árnytűrő örökerdő (szálalóerdő) szálalás valódi, szálankénti (szálalóerdő: árnytűrő fafajokból álló örökerdő) csoportos szegélyes kombinált csoportos szegélyes kombinált csoportos vonalas kombinált - szálankénti/ csoportoslékes (gyérítések, csoportos szálalás) kombinációj a

23 erdőművelési alrendszerek örökerdőben meghatározó fafajok horizontális és vertikális szerkezet fényigényes fafajokból álló örökerdő - Horizontálisan erősen tagolt: nagycsoport mintázat: 0,1-0,49 ha o KTT, CS: 0,1-0,2 ha, o KST: 0,15-0,3 - A különböző fejlődési stádiumú csoportok egymás mellett helyezkednek el. - Vertikálisan gyengén szintezett, de alacsonyabb záródású felsőszint esetén a csoportok vertikálisan is szintezettek. - A fiatal-, közép- és időskorú csoportok csak megfelelő nagyságú erdőrészben alakítanak ki egyensúlyt. fényigényes és árnytűrő fafajokból álló örökerdő erősen árnytűrő fafajokból álló örökerdő (szálalóerdő) KST, KTT, MK, CS KTT, B, CS, GY, HJ, KJ, MK, CSNY, KH, NH, EH JF, LF, B, DF domborzat síkvidék domb- és középhegyvidék hegyvidék - Horizontálisan finomabban tagolt, kiscsoportosan (0,04-0,1 ha) és facsoportosan tagolt (0,01-0,04 ha) korszerkezet Örökerdők alrendszerei (Forrás: Thomasius 1996, módosította Csépányi P.) nagycsoportban egy- esetleg kétkorú 2-3 csoport nagyságrendjében többkorú o KTT, CS: 0,05-0,1 ha o B: 0,01-0,1 ha - A különböző fejlődési stádiumú csoportok egymás mellett helyezkednek el. - Alacsonyabb záródású fényigényes fafajok dominálta felsőszint esetén, gyakran árnytűrő alsó szint. - A fiatal-, közép- és időskorú kiscsoportok és facsoportok csak megfelelő nagyságú erdőrészben alakítanak ki egyensúlyt kisebb csoportokban egy- esetleg kétkorú 2-3 kiscsoport nagyságrendjében többkorú - Csoportos szerkezet nem ismerhető fel, vagy feloldódik a szálankénti, elrendezésben - vertikálisan erősen tagolt, többszintes: felső, középső, alsó szint, az újulat nem csoportokban, hanem egyenletesen borítja a talajt teljesen vegyeskorú beavatkozások készletgondozó használat a javafákra alapozva: a csoport fejlődési fázisától függően szerkezeti gyérítés, válogató gyérítés, csoportos gyérítés, csoportos szálalás készletgondozó használat a javafákra alapozva: a csoport fejlődési fázisától függően szerkezeti gyérítés, válogató gyérítés, csoportos gyérítés, csoportos szálalás készletgondozó használat a javafákra alapozva: szálalás 23

24 Üzemmódok 24

25 Üzemmódok felosztása 25

26 Vágásos üzemmód Az adott faállományra meghatározott vágáskoron alapuló véghasználat alkalmazása Vágásterület kialakulása Alapvetően egykorú erdőalak 26

27 Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód Az erdőgazdálkodás során faállomány-gazdálkodásra nem kerül sor, az erdőben fakitermelés kísérleti, erdővédelmi, természetvédelmi, közjóléti, erdőfelújítási vagy egyéb közérdekű céllal folytatható, például: erdőrezervátum magterülete nemzeti park természeti övezete, a nagyon meredek, sérülékeny sekély termőrétegű talajú, talajvédelmi elsődleges rendeltetésű faállományok. 27

28 Átmeneti üzemmód I. Az örökerdő üm. bevezetése még nem időszerű, ezért van egy felkészítő átmeneti időszak, esetei: túl fiatal, rudaskort még el nem ért egykorú faállomány (örökerdő üm. a javafa kiválasztással indítható) túl idős, jelentős értékvesztést szenvedő faállományok (a következő generáció rudas fázisában indul az örökerdő üm.) 28

29 Átmeneti üzemmód II. Vannak olyan speciális helyzetek is, amikor az átmeneti üzemmód az elérhető végső cél: olyan síkvidéki erdők, ahol erősen megváltozott termőhely, természetes újulatra nincs lehetőség, olyan domb- és hegyvidéki meredek, alacsony feltártságú területek, ahol faállomány szálankénti, kicsoportos kezeléséhez a technológiai feltételek nem adottak. 29

30 Örökerdő üzemmód faállományszintű vágásérettségi kor nincs erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik. a faállományának összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, ugyanakkor többékevésbé állandó és ezzel megvalósul a folyamatos erdőborítás 30

31 Átmeneti vagy örökerdő üzemmód? örökerdő üzemmód: amikor a célállapot az örökerdő-gazdálkodás elveinek alkalmazásával és az üzemmód eljárásainak segítségével elérhető: Pl: a rudas fázisban, a javafák kiválasztásának megkezdésekor! ekkor még a faállomány jellemzői (átmérőeloszlás, körlap, elegyarány) messze vannak a célállapottól, de az örökerdő üm. elveinek használatával a célállapot elérhető és a gazdálkodás ökonómiai szempontból is racionális! Idősebb állományokban, ha van egy elégséges javafa készlet (a javafa váz kb db/ha), mely további évre fenntartható Kor I. Fiatalkor II. Középkor II. Idős kor Fejlődési szakasz H (m) D 1,3 (cm) 1. Újulat 0,5 m 2. Fiatalos 0,51-2,0 m 3. Sűrűség 2,0-5,0 m 5 cm-ig 4. Vékonyrudas 5,0 m cm 5. Vastagrudas cm 6. Szálas cm 7. Öreg - 40 cm - 8. Túltartott Átmeneti üzemmód Örökerdő üzemmód 31

32 Eljárások az üzemmódokban Átmeneti üzemmód: Idős, túltartott erdő: különböző időben elnyújtott és térben elaprózott véghasználati módszerek (max. 1,5 ha) Újulat, fiatalos, sűrűség: ápolás, tisztítás stb. rudas korig Örökerdő üzemmód: Készletgondozó használat: Szerkezeti gyérítés (kiindulás rudas, szálas egykorú áll.) 0. lépés finomfeltárás 1. lépés: javafa kiválasztás és támogatás (rudas áll.) 2. lépés: kiválasztott javafák folyamatos támogatása és utánpótlás támogatás (szálas áll.) Csoportos szálalás: (kiindulás változatos szerkezetű, többkorú faáll.) átmérőszerkezet, elegyarány korrekciója; javafák támogatása, lékek kialakítása, utánpótlás fejlődésének folyamatos támogatása, érett javafák kitermelése 32

33 Készletgondozó használat 33

34 Az örökerdő-gazdálkodás bevezetése 34

35 A cél: a természetközeli örökerdő A természetközeli örökerdő jellemzői: fafajokban gazdag (elegyes), vertikálisan és horizontálisan is strukturált (többszintes, csoportos szerkezetű), többkorú, magától felújuló, termőhelynek megfelelő; rendszeres gazdálkodás folyik benne. Minden beavatkozás egy lépés az örökerdő irányába! 35

36 Örökerdő-gazdálkodás alapelvei Az erdő mint élő szervezet, önszabályozás és önmegújítás (minta: az őserdők működése) Nincs vágáskor. Fahasználat célátmérő szerint (kor helyett) Vágásterületek elkerülése: a talaj védelme állandóan biztosítható. Állandó borítás (tarvágás, végvágás nincs), azonban a fafajok fényigényéhez alkalmazkodó kezelés. A jól teljesítő fák (javafa) megtartandók, a gyengébbek kivághatóak. A fahasználatok biztosítják javafák megfelelő növőterét, illetve a beért javafák hasznosítását. Pozitív kiválasztás: J-fákat kiválasztani, az őket elnyomó egyedeket eltávolítani, felsőszintű beavatkozások Elegyesség támogatandó (min. 20 % az állományban) Gazdálkodás lehetőleg nagy erdőtömbökben A területen konzekvens munkavégzés, korán kezdve, rövid, rendszeres időszakokkal (5-10 évenként, évente az erdészkerületnek kb %-án) megfelelő beavatkozási eréllyel Az újulat nem cél, hanem következmény. Az erdő természetesen és folyamatosan újul. Tartamos és sokrétű (multifunkcionális) haszonvételeket és szolgáltatásokat tesz lehetővé.

37 37

38 Rudas erdő Beavatkozás célja: A javafák kiválasztása és támogatása, az elegyfafajok arányának biztosítása Átmenet a negatív szelekcióból (kiválasztás) a pozitív szelekcióba. A rudas erdőben ki kell választani és meg kell jelölni a javafákat (J-fa), db /ha, kb m-es tőtávolságban Javafák támogatása a koronaszintben A javafák számának a maximális sűrűséget nem szabad meghaladni. A javafák csoportos állása a rudas stádiumban elkerülhető. A lombos fafajoknál a javafák esetében, az ágtiszta törzsmagasság 6-10 méter között lehet (a végleges famagasság egynegyedtől egyharmadáig), E felett az élő korona alsó határa rögzíthető (a korona további felszorulása, a további törzstisztulás megakadályozandó).

39 Kontroll rudas erdőben szempontok célnak megfelelő kivitelezés hibás kivitelezés Javafák kijelölése A beavatkozás időpontjáig kijelölve A beavatkozás időpontjában hiányzik a javafák kijelölése Javafák támogatása A konkurencia helyzetek feloldása megtörtént A javafák koronafejlődése nem megfelelő Javafák száma Javafák száma a megadott határokon belül van túl sok javafa Javafák kiválasztása A kiválasztási kritériumokat figyelembe vették Finomfeltárás Rendelkezésre áll, legalábbis a kijelölése megtörtént Értéknövelő nyesés A lehetőségeket kihasználták (módszer, időpont, és fák kiválasztása megfelelő)

40 Szálas erdő Cél: A javafák támogatása és kitermelése, állományápolás és nevelés. A javafák fejlődésének elősegítésével a pozitív szelekció továbbvitele, erősítése melynek célja a javafák fokozott vastagodásának elősegítése. Az elnyomó fák kivehetőek, a javafák stressz mentes koronanövekedésének támogatása érdekében Az élő koronának az alsó határát (alapját) meg kell tartani a meghatározott magasságban A tölgyek és a hegyi juhar esetében a beavatkozásokat úgy kell vezérelni, hogy vízhajtások ne keletkezzenek. A beavatkozások erősségének megállapításakor és a készletgondozásnál az a javafákat elnyomó fák kivételének van a legmeghatározóbb szerepe.. Az elegyfafajokat támogatni kell. Az időközben kialakuló közép- és alsószintet támogatni kell. A minőségtől függő célátmérőjüket elért javafákat, egyesével egy hosszabb időszakon keresztül kell kivágni.

41 Kontroll - szálas erdőben szempontok célnak megfelelő kivitelezés hibás kivitelezés Javafák kijelölése A beavatkozás időpontjára a A beavatkozás időpontjában kijelölés megtörtént hiányzik a javafák kijelölése Javafák száma Javafák kiválasztása Javafák száma a megadott határokon belül van A kiválasztási kritériumokat figyelembe vették túl sok javafa Javafák támogatása Elnyomók kivéve A javafák koronafejlődése nem megfelelő Finomfeltárás Árnyaló alsó- és középső szint fenntartása meglévő/szabályszerű vitális alsó- illetve középszint elhaló alsó-, illetve középszint

42 Többszintes örökerdő (célállapot) átmérőben feltűnően differenciált állomány Cél: Az erdőszerkezet biztosítása figyelemmel az elegyességre, a javafák támogatása és kitermelése, állománynevelés, felújulás biztosítása Az örökerdőkben az erdőborítás állandó (felső szintben), melyre jellemző a széles átmérőterjedelem és rendszeresen visszatérő használat (célátmérős használat és pozitív szelekció), elsőbbséget élvez az erdőszerkezet fenntartása. Pozitív szelekció folytatása, a javafák segítése és vastagodás biztosítása. A nagyobb fényigényű fafajoknál - megfelelő arányú megújulásuk, és az erdőnevelés érdekében - a korábban létrehozott lazább szerkezet, illetve a nagyobb lékek létrehozása is megengedett. Azokat az értékes javafákat, melyek saját minőségük által meghatározott célátmérő elérték, egy hosszú időszak alatt figyelemmel az állományszerkezetre egyesével kitermelhetők. Az állomány stabilitását szolgáló javafák kitermelésének időpontját az állományban betöltött funkciónak kell alárendelni. A felsőszintből történő fakitermelést a sérült egyedek visszavágása az alsóbb szintekben azonnal követi. A kivett javafákat a köztes szintekből (második szint, alsószint) egy újabb javafa kiválasztásával folyamatosan pótolni kell. Ezekben a szintekben a jövőbeli javafák kifejlődésének érdekében az erdőnevelési beavatkozásokra lehet szükség. A javafák szétoszlanak az összes vastagsági osztályban. Az örökerdő-szerkezet elemzése az előfeltétele a helyes jelölésnek. A túl nagy készlettel rendelkező átmérőosztályok elsőbbséget (nagyobb erélyt) élvezhetnek a használatok során. A nagyobb fényigényű fafajoknál - megfelelő arányú megújulásuk, és az erdőnevelés érdekében - a korábban létrehozott lazább szerkezet, illetve a nagyobb lékek létrehozása is megengedett. Szórványos újulat átmenetileg megjelenthet a fényviszonyok differenciálódásának következtében az állomány bármely részén, azonban ez nem indokol beavatkozásokat.

43 Kontroll - Többszintes örökerdőben (célállapot) szempontok célnak megfelelő hibás Javafák kijelölése A beavatkozás időpontjára a kijelölés A beavatkozás időpontjában hiányzik megtörtént a javafák kijelölése Javafák száma Javafák száma az előírt sűrűségben túl magas a javafák száma Javafák kiválasztása A kiválasztási kritériumokat figyelembe vették Javafák támogatása Elnyomók kivéve A javafák koronafejlődése nem megfelelő Finomfeltárás meglévő/szabályszerű Beavatkozások a felsőszintben hosszútávú használat végvágás Árnyaló alsó- és középső szint fenntartása; a többszintes szerkezet fenntartása Elegyfafajok bevitele Értéknövelő nyesés Elegyarány-szabályozás az utánpótlás-állományban vitális alsó- illetve középszint lehetőségek kihasználva módszer, időpont, faegyedek kiválasztása megfelelő a termőhelynek megfelelő fafajok támogatása ápolással, az elegyfafajok aránya legalább 20% elhaló alsó-, illetve középszint

44 Értékfanyesés

45 Örökerdő-gazdálkodás Nagyüzemi módszerek 45

46 Az örökerdő erdőművelési rendszere, üzemszervezése és erdőleltározási vonatkozásai Üzemszervezés: gondnokságok, erdőtömbök kialakítása Ellenőrző eljárás, mintakörös élőfakészlet meghatározás a visszatérési idő ritmusában Célállapot meghatározás, helyi modellek kidolgozása és alkalmazása Feltártság fejlesztése, elsősorban finomfeltárás Javafa kiválasztáson nyugvó erdőművelési koncepció Vadhatás monitoringra alapozott vadállományszabályozás A sikeres bevezetés a fenti keretrendszer együttes alkalmazását kívánja meg! 46

47 Örökerdő-gazdálkodás tervezése és ellenőrzése Célja az örökerdő-gazdálkodás támogatása: Terepi adatok felvétele mobilra kifejlesztett app. segítségével Feldolgozás a szakmai informatikai rendszerben Kiértékelt adatok visszatöltése a mobiltelefonra (aktuális fafajösszetétel, átmérőszerkezet, élőfakészlet, és a modellek) 47

48 Örökerdő tervezés, ellenőrzés feladatai Feladatok: Fafajösszetétel, átmérőszerkezet, körlap/élőfakészlet, és az utánpótlás állapotának meghatározása megfelelő sűrűségű fix ponthálózatban: Ponthálózat létrehozása, tetszőleges változtatása, ponteltolások Különböző felvételezési eljárások közötti választás lehetősége Tetszőleges sugarú mintakörökben, meghatározott átlalási küszöb feletti fák felvétele (fafaj, mellmagassági átmérő, esetlegesen famagasság) vagy körlapösszeg meghatározás fafajonként Utánpótlás (átlalási küszöb alatti) fák felvétele záródás alapján fafajonként Kapott adatok kiértékelése az szakmai informatikai rendszerben, és visszatöltése mobilra Örökerdő modellek betöltése Választási lehetőség a modellek között a faállománytípus, termőhely függvényében Vágásbecslési jegyzőkönyvek beemelése, növedék az adott területi egységre 48

49 49

50 Mintakörös élőfakészlet-meghatározás 50

51 Utánpótlás felvétele, ellenőrzés záródás alapján (Türingiai eljárásokból levezetve) 51

52 Átmérőeloszlás közelítése a modellhez 52

53 Örökerdő kezelési terv ÖRÖKERDŐ-KEZELÉSI TERV - ERDŐRÉSZLETRE Erdőrészlet megnevezése: Esztergom-Pilisszentlélek 25A Faállományszerkezet: Állomány (D1,3 12 cm): Törzsszámeloszlás: a cm-es vastagsági osztályokban magas, a 38 cm alatti átmérőosztályokban alatt erősen alulreprezentált. Élőfakészlet 443 bm3/ha, készletgazdag. Egészségi állapot: megfelelő. Elegyarány: B 67%, KTT 21%, GY7%, EL 5% (körlapból) Aktuális (2016.) átmérőszerkezet (N db/ha) viszonya a modellben meghatározott célállapothoz: Átmérőcsoportok cm I. örökerdő-modell D c =80 cm, G=19 m 2 /ha Fafa j Elegyarány N (db/ha) G (m 2 /ha) V (bm 3 /ha) arány % B KTT CS GY B KTT CS GY B KTT CS GY cm % cm % 50 cm % Összesen % Utánpótlás (D1,3 < 12 cm): Újulat-fiatalos fázis ( cm): megtalálható a terület 40%-án. Elegyarány: B 60%, KTT 10%, GY20, EL 10% (HJ, MK, CSNYE) Sűrűség-vékonyrudas fázis (150 cm-11 cm): megtalálható a terület: 40%-án. Elegyarány B 60%, KTT 5%, GY20 EL 15% (HJ, MK, CSNYE) Faállomány jellemzők Jelenlegi élőfakészlet (bm 3 /ha) 443 Célmeghatározás az állományra: Fafajösszetétel: B 50%, KTT 25%, GY10%, EKL 15% (HJ, MK, CSNYE, BABE) Cél élőfakészlet: 294 bm 3 Jelenlegi körlap (m 2 /ha) 26 Cél körlap 19 m 2 /ha Átlagos éves növedék Célátmérő: cm 10 (bm3/ha/év)* Visszatérési időszak hossza Középtávon az élőfakészlet csökkentendő 5 (év) Növedék a visszatérési időszak alatt (bm3/ha) 50 Élőfakészlet fenntartás Fokozatos Felújulás és utánpótlás fejlődésének (csökkentés, megtartás, emelés) csökkentés lehetőségét folyamatosan biztosítani kell Beavatkozás mértéke (bm 3 /ha) 70 Beavatkozás erélye (az élőfakészlet %-ban) 16 A visszatérési időszak, beavatkozási erély és volumen megállapításai: A visszatérési időszak hossza: 5 év. A maximális fahasználati erély az állománystabilitás mérlegelésével kell megállapítani. A tapasztalatok alapján a 15-20%-os fahasználati erélyt túllépni nem szabad. Kitermelés átmérőszerkezete: Az aktuális átmérőeloszlás adatai és a modell közötti eltérésre alapozva elsősorban cm átmérőcsoportokban kell a minőségi értelemben gyengébb egyedeket kitermelni. Utánpótlás gondozása A KTT-es kiscsoportok m2 folyamatos támogatása, nemes kemény lomb (HJ, MK, CSNYE) támogatása a fakitermelések során. 53

54 Feltártság fejlesztése 54

55 Közelítőnyom-hálózat szerepe

56

57 Példa a feltárás fejlesztésére egy erdőtömben 99,5ha 100ha Meglévő feltártság: Főfeltáró út 1956 fm 19,6 fm/ha Kiszállító út 1180 fm 11,8 fm/ha Meglévő épített közelítő út 3943 fm, 39,4 fm/ha Összesen: 7079 fm, 70,8 fm/ha ~ m-ként közelítőnyomokkal történő kiegészítés, amennyiben szükséges Eredmény fm/ha feltártság (Kukta Á. Ribiánszky G. diplomaterv) 57

58

59 Ápoló-ösvények, közelítőnyomok kijelöléshez szükséges eszközök

60 Munka a javafákkal (J-fa) Kiválasztási kritériumok: 1. Vitalitás 2. Minőség 3. Eloszlás db/ha m tőtávolság 4. Elegyfafajok pártolása A korona hossza mindig kb. a famagasság fele legyen. Kiválasztás időpontja: Amikor az ágtiszta törzshossz legalább 6 m ill. legalább a későbbi famagasság negyedét eléri

61 Javafák kiválasztása Kiválasztási kritériumok: 1. Vitalitás 2. Minőség 3. Eloszlás db/ha m tőtávolság 4. Elegyfafajok pártolása A korona hossza mindig kb. a famagasság fele legyen. Kiválasztás időpontja: Amikor az ágtiszta törzshossz legalább 6 m ill. legalább a későbbi famagasság 61 negyedét eléri

62 Javafa értéksorrend, célátmérő 1. táblázat: Értéksorrend irányelv a javafák jelöléséhez a Pilisi Parkerdő Zrt-nél Társuláscsoport Fafaj értéksorrend javafa-kiválasztás során, azonos műszaki minőség mellett Bükkösök HJ, HSZ, BABE, MK, CSNY, KTT, B, NH, GY, CS Tölgyesek CSNY, BABE, KJ, B, MK, KTT, KST, KH, GY, CS Cseres-tölgyesek BABE, CSNY, KJ, KTT, KST, KH, NH, CS 1. táblázat. Irányelv a javafa célátmérő tartományának meghatározásához a Pilisi Parkerdő Zrt-nél Fafaj kiváló jó közepes termőhelyen termőhelyen termőhelyen KTT, KST, CSNY, MK 70 cm felett cm cm B, HJ, 70 cm felett cm cm BABE 50 cm felett cm cm CS (a nem fagyléces egyedek) 60 cm felett cm cm 62

63 Javafa célátmérője Forrás: R. Stocker 63

64 Erdőnevelés kezdeti szakasza Problematika: a javafák kiválasztása mikor ne túl korán ne túl későn vastagsági növekedés serkentése még nem szempont megfelelő magasságú ágtiszta törzs Forrás: Wilhelm, G. J. und Rieger, (2013): Naturnahe waldwirtschaft mit der QD-Strategie

65 A javafa fejlődése a koronaalap visszatartásával Forrás: Wilhelm, G. J. und Rieger, (2013): Naturnahe waldwirtschaft mit der QD-Strategie

66 Ágtiszta törzshossz, átmérő és értékfa termelés Forrás: Wilhelm, G. J. und Rieger, (2013): Naturnahe waldwirtschaft mit der QD-Strategie

67 Tér- és időbeli összefüggések a vastagodási folyamatnál Forrás: Wilhelm, G. J. und Rieger, (2013): Naturnahe waldwirtschaft mit der QD-Strategie

68 68

69 69

70 A javafák közötti köztes terület alakulása - A javafák integrációja az erdőszerkezetbe - A jövedelem koncentrálódása a javafákon Forrás: Wilhelm, G. J. und Rieger, (2013): Naturnahe waldwirtschaft mit der QD-Strategie

71 71

72 Az örökerdő célállapot elérése ellentétben a vágásos üzemmóddal 72 Vágásos üzemmód Örökerdő üzemmód

73

74

75

76 Tölgyes és cseres lékek nyilvántartása az örökerdő-gazdálkodásban Cél: a tölgy és a cser fafajok utánpótlásának támogatása az örökerdő-gazdálkodás során A léleket pontok jelölik, a szükséges adatok: GPS koordináták Lék átlagos átmérője Lék újulatának becsült elegyaránya Újulat átlagos magassága Tennivalók - pl. ápolás, lék nagyobbításának, kerítés építés vagy javítás szükségeségének - jelzése 76

77 A kitettség szerepe: a léknagyság és forma 77

78 A talaj közvetlen megvilágításához szükséges minimális lékátmérő 78

79 A talaj közvetlen megvilágításához szükséges minimális lékátmérő 79

80 A tölgy, és cser nevelése lékekben Forrás: Wilhelm Rieger: Naturnahe Waldwirtschaft mit der QD-Strategie

81

82

83 83

84

85 Kocsánytalan tölgyes örökerdő

86 Ápolás, erdőnevelés Általában az ápolás, elegyarány-szabályozás, tőszámcsökkentés a felső és középső szintek fáinak árnyalása következtében megy végbe. Biológiai automatizáció. A fényigényes fajok esetében van szükség általában aktív beavatkozásra: Kevés a fény: Lékek nyitása Lékek nagyobbítása az adott fafafaj fényigényének megfelelően. Azonban ettől nagyobbat nem kell! Lékekben: általában a tölgy fajok érdekében a fiatalon gyorsabban növő fajok kontrollja szükséges. 86