III. KÖTET ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK. Tsz: I-558-1/2010

BUDAPEST, X. KERÜLET KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (KVSZ) és a Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE (KSZT) III. KÖTET ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Tsz: I-558-1/2010 Városrendezés: Albrecht Ute Tervezők: TT1 01-0517/06 Pintér Ferenc TT/1É 01-1719/11 Bálizsné Nagy-Pál Anna TT/1É 01-0574/11 Baglyos Szabolcs TT1 09-0582/06 Munkatársak: Metiu Valeriu Dományi Bálint Közlekedés: Pető Zoltán K1d-1 01-2321 Lelkes Mihályné TRk-T 01-2320 Közművek: Vízellátás-csatornázás: Fodor Sarolta TV-T 01-4016/12 Román Péter Energiaellátás: Pető László TE-T 01-9743/13 Táv- és hírközlés: Hódos Jenő (H-WAVE Kft.) TRh-T 01-4650 Zöldfelület és Pogány Aurél környezetvédelem: TK 01-5060 Niedetzky Andrea K/2 01-5152/12 Tatai Zsombor K/2 01-5263 Zétényi Dávid Régészet: Gyuricza Anna (Alkmæon-Fortis Kft.) Informatika: Faragó Péterné Pizág Csaba Ügyvezető: Albrecht Ute Megrendelő: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat A tervdokumentáció a BFVT Kft. tulajdona, a tervezők szellemi alkotása, melyet a Megrendelő csak a szerződésben foglaltak szerint használhat fel. Budapest, 2011. április 1 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ),

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS I. A KVSZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI 5 1. A KVSZ JAVASOLT FELÉPÍTÉSE 5 1.1. A tervezés alapelvei és célkitűzései 5 1.2. A szabályozás módszertana 5 2. SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖVEZETI KONCEPCIÓ 7 2.1. Általános rendelkezések 7 2.2. Övezeti rendszer 15 2.3. Az FSZKT módosítása 22 3. VÁROSRENDEZÉSI JAVASLAT 24 3.1. Külső kapcsolatok 24 3.2. Belső kapcsolatok 25 3.3. Területfelhasználás 26 4. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT 28 4.1. Úthálózat 28 4.2. Városi közforgalmú közlekedés 29 4.3. Vasúti közlekedés 30 4.4. Parkolás 31 4.5. Gyalogos és kerékpáros közlekedés 32 5. KÖZMŰJAVASLAT 33 5.1. Vízellátás 33 5.2. Csatornázás 34 5.3 Energiaellátás 36 5.4. Táv-és hírközlés 39 6. KÖRNYEZETRENDEZÉSI JAVASLAT 40 6.1. Zöldfelületek 40 6.2. Környezetvédelmi javaslat 45 7. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 49 7.1. Az épített és természeti környezet értékei 49 7.2. Régészeti értékek 109 7.3. Változtatási szándékok és hatásaik 114 7.4. Tervezői nyilatkozat 118 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 2

II. A KSZT ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI 120 8. VÁROSRENDEZÉSI JAVASLAT 120 8.1. Városszerkezeti összefüggések, beépítési lehetőségek 120 8.2. Környezetalakítási javaslat 122 8.3. Szabályozási koncepció 127 9. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT 133 9.1. Úthálózat 133 9.2. Városi közforgalmú közlekedés 136 9.3. Vasúti közlekedés 136 9.4. Parkolás 138 9.5. Gyalogos és kerékpáros közlekedés 139 10. KÖZMŰJAVASLAT 141 10.1. Vízellátás 141 10.2. Csatornázás 141 10.3 Energiaellátás 142 10.4. Táv-és hírközlés 145 11. KÖRNYEZETRENDEZÉSI JAVASLAT 146 11.1. Zöldfelületek 146 11.2. Környezetvédelem 148 IRATANYAG RAJZJEGYZÉK I. Javasolt úthálózat M 1:50 000 II. Javasolt tömegközlekedési hálózat M 1:50 000 III. Környezetalakítási javaslat M 1:2 000 IV. Javasolt úthálózat M 1:25 000 V. Javasolt tömegközlekedési hálózat M 1:25 000 VI. Környezetalakítási javaslat Középfekvésű villamossal a Kőbányai úton M 1:4 000 VII. Javasolt mintakeresztszelvények M 1:200 VIII. Vízellátási javaslat M 1:8 000 IX. Csatornázási javaslat M 1:8 000 X. Villamosenergia-ellátási javaslat M 1:8 000 XI. Gázellátási javaslat M 1:8 000 XII. Táv- és hírközlési javaslat M 1:8 000 3 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ),

BEVEZETÉS Előzmények Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata 2009. októberében közbeszerzési pályázatot írt ki az alábbi feladat-meghatározással: Budapest X. kerület Kőbányai Önkormányzat közigazgatási területére a kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat területrészenként történő elkészítése az első területi egységre (Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület) részletesen kidolgozva, kiegészítve a jelenleg szabályozatlan, kerületi szabályozási tervekkel nem lefedett területekre vonatkozóan övezeti tervvel, illetve a majdani, végleges Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat struktúrájának kidolgozásával. A pályázat kiírásában a megrendelt szolgáltatások teljesítésénél elvárásként szerepelt, hogy a rajzi munkarészeket digitális formában MapInfo, vagy azzal egyenértékű térinformatikai programmal kell elkészíteni, továbbá, hogy a KVSZ készítésének folyamatában, annak részeként a megbízó Önkormányzattal folyamatosan egyeztetve meg kell tervezni és létre kell hozni egy olyan adatstruktúrát, amely alapját képezheti egy a későbbiekben kialakítandó önkormányzati térinformatikai rendszer építéshatósági munkát kiszolgáló szegmensének. A közbeszerzési pályázatot a Budapest Főváros Városépítési Tervező (BFVT) Kft. nyerte. Ütemezés A feladat teljesítése a vonatkozó tervezési szerződésben foglaltaknak megfelelően ütemezetten történik. Az 1. Előkésztő, helyzetfeltáró és elemző szakaszban az előkészítő és vizsgálati munkarészek, a 2. Értékelő, javaslattevő és szabályozási szakasz első (a.) fázisában a programjavaslat és a szabályozási koncepció, második (b.) fázisában pedig az alátámasztó munkarész, az övezeti terv és a jóváhagyandó munkarészek készülnek, majd ezután következik a 3. Jóváhagyási és egyeztetési szakasz. Ennek megfelelően az első ütemben, 2010. márciusában leszállítottuk az előkészítő és vizsgálati munkarészeket tartalmazó első szakaszt, melyet megismertek a Polgármesteri Hivatal illetékesei és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (KEKÖBI). Ezt követően került sor a programot kialakító megbeszélésekre a KVSZ egészét és külön a KSZT területet érintően, és kiemelten a MÁV Északi Járműjavító területének hasznosítására nézve. A MÁV Északi Járműjavító területét illetően a készülő KSZT megalapozására külön fejlesztési-szabályozási koncepció és ingatlanhasznosítási tanulmány is készült (BFVT Kft, MAHILL Kft.). Mindezek alapján dolgoztuk ki a 2. Értékelő, javaslattevő és szabályozási szakasz első (a.) fázisának keretében a programjavaslatot és a szabályozási koncepciót 2010 májusában, melyet bemutattuk a KEKÖBI előtt, és több alkalommal egyeztettünk a kerület főépítészével, valamint a MÁV illetékeseivel. A 2.b. munkaszakasz keretében kidolgozásra került alátámasztó és jóváhagyandó munkarészeket 2010. júliusban két kötetben dokumentáltuk. Az alátámasztó munkarész (III. kötet) I. fejezetében a kerületi szintű átfogó, a II. fejezetében pedig a KSZT területének részletes ismertetése kapott helyet. A II. fejezet a Hungária körút Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt területre vonatkozó részletes javaslatát mutatja be területi egységek szerinti bontásban, kiemelt témája a MÁV Északi Járműjavító területének hasznosítása. Jelen dokumentáció a Megbízó által véleményezett tervanyag javított változata, az Étv. 9. (3) bekezdés szerinti véleményezésre. Az alábbi munkarészek külön-külön kötetben kerültek dokumentálásra: I. kötet: Vizsgálati munkarészek - digitális formátumban, CD mellékletként III. kötet: IV. kötet: Alátámasztó munkarészek Jóváhagyandó munkarészek 1. Rendelettervezet 2. Rajzi munkarészek 1.- 3. mellékletek Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 4

I. A KVSZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI 1. A KVSZ JAVASOLT FELÉPÍTÉSE 1.1. A tervezés alapelvei és célkitűzései Kőbánya kerületi városrendezési és építési szabályzata igen részletes vizsgálatokon és problémaelemző munkán alapul (I. kötet). A szabályozási terv figyelembe veszi a magasabbrendű terveken és a jogszabályi környezeten kívül az önkormányzati szándékokat, valamint az önkormányzat által koncepcionálisan támogatott lakossági és egyéb tulajdonosi igényeket is. A terv készítésének szándéka a kerület túlzott beépítését megakadályozó, az épített és természeti értékeket megőrző, a minőségi fejlődést segítő szabályozási terv és helyi építési szabályzat megalkotása, mely figyelembe veszi a X. kerület hagyományait, településszerkezetének és karakterének jellegzetes adottságait. A terv az IVS (Integrált városfejlesztési stratégia) által felállított fejlesztési tematikát figyelembe veszi, és segíti céljainak megvalósulását. A tervezés alapelvei: az épített és a természeti környezet értékeinek megőrzése, jogi helyzet rendezése, jogbiztonság megteremtése, a városkép védelme, minőségi fejlődés elősegítése, túlépítés megakadályozása, megfelelő infrastruktúra biztosítása. 1.2. A szabályozás módszertana A KVSZ felépítését alapvetően meghatározza az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (továbbiakban Étv.) 13. alábbi előírása: (4) A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területének egészére vagy annak egyes részeire (...) Településrészenként készülő helyi építési szabályzat esetében a későbbi szabályozások az első szabályzat módosítását (kiegészítését) jelentik. Tekintve, hogy Kőbánya területének mintegy kétharmada részterületenként, száznál több egymástól független rendeletben hatályosult szabályozással rendelkezik, amelyek felülvizsgálata, módosítása és egybeszerkesztése jelen tervezésnek nem feladata, a fennmaradó egyharmad kerületre készülő rendelettervezet felépítése alkalmas kell, hogy legyen a későbbi folyamatos bővítmények beillesztésére. Mindez nemcsak a rendelet szöveges részére, hanem annak rajzi mellékleteire is vonatkozik. A jelen tervezési folyamat részeként a Laposdűlő területére készülő KSZT területi hatálya tehát idővel szintúgy ki fog bővülni, amikor sor kerül a kisebb részterületekre vonatkozó jelenlegi tervek felülvizsgálatára. Végeredményben tehát az a távlati cél, hogy a X. kerület egységes KVSZ-szel és KSZT-vel rendelkezzen. Természetesen nem szükségszerű, hogy a közigazgatási terület egészét lefedje a KSZT, de a jövőben készülő terveknek a jelenlegi mintaterület szabályozási tervét kell kiegészítenie és területi értelemben bővítenie. Fentiek alapján a következő szempontok alapján teszünk javaslatot a kerületi városrendezési és építési szabályzat szerkesztésmódjára: áttekinthetőség, logikus felépítés kényelmes, egyszerű használat az építtetők, tervezők és hatóságok számára, 5 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ),

tömörség egyértelmű megfogalmazások az egyéb jogszabályokban foglaltak ismétlésének elkerülésével, rugalmasság könnyű bővíthetőség a lehető legcsekélyebb mérvű átszerkesztésekkel Mindezek mellett természetesen kötöttséget jelentenek a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet előírásai is. A rendelet más kerületi szabályzatokhoz hasonlóan néhány fő részre tagolódik, amelyeken belül az egyes összefüggő témaköröket önálló fejezetekben csoportosítottuk. Az egy-egy témát érintő rendelkezések önálló alcímeket kaptak. A szerkesztés során arra törekedtünk, hogy amennyiben lehetséges, egy alcím a megfeleltethető legyen egy szakasznak (paragrafusnak). Az egyes rendelkezéseket önálló bekezdésekben soroltuk föl. Az egyes előírásokat lehetőleg a szövegnek lehetőleg azon szintjén közöltük, ahol azok általánosan érvényesek, így az alájuk tartozó szövegrészekben már csak az azokat kiegészítő vagy módosító rendelkezéseket kellett ismertetni. A rendelet jelen formájában nem lép hatályba a teljes kerületben, hiszen továbbra is hatályban maradnak a korábbi KSZT-k. Mivel azonban számos kérdéskör a kerület egészét érinti, azokat átfogó módon kell szabályozni, így sok esetben teszünk javaslatot olyan előírásokra, amelyek a későbbiekben a rendelet hatálya alá vonandó újabb területeken lesznek érvényesíthetők. Tagolás I. Általános rendelkezések: Az adott tárgykört lefedő, a X. kerület egészére érvényes rendelkezéseket már az I. rész megfelelő fejezetei tartalmazzák. Ezekben könnyen kereshetően csoportosítottuk a témaköröket; itt olvashatók többek között a telekalakításra, az engedélyhez kötött építési munkákra, a járművek elhelyezésére, az épített és természeti környezet védelmére vonatkozó rendelkezések, és ebben a részben rögzítettük a beépítésre vonatkozó általános szabályokat és a speciális építményekre vonatkozó előírásokat is. II. Beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai és a III. Beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai: Az egyes területfelhasználási kategóriákra vonatkozó általános előírásokat az adott rész bevezetőjében soroltuk fel; a keretövezetek illetve építési övezetek leírásánál már csak az általánostól eltérő, helyi sajátosságokat tükröző előírások szerepelnek (ha vannak ilyenek). Az egyes keretövezetek leírásánál először az adott keretövezetre jellemző általános rendelkezések szerepelnek, ezt követi az övezetek paramétereit tartalmazó táblázat, majd az egyes övezetek sajátosságait taglaló előírások következnek. Ennek célja, hogy a későbbiekben újabb övezetek beillesztésekor lehetőleg csak a táblázatot kelljen kiegészíteni, illetve újabb pontokkal bővíteni az övezetekre vonatkozó részt. IV. Sajátos jogintézmények: Ebben a részben foglaljuk össze a kerületi önkormányzat által alkalmazható, a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító eszközöket. V. Egyéb rendelkezések: Ez a szövegrész a KVSZ rajzi mellékleteit képező egységes KSZT egyes részterületeire vonatkozó egyedi előírásokat tartalmazza, területi lehatárolás szerint önálló szakaszokra (paragrafusokra) osztva. VI. Záró rendelkezések: Formális rendelkezéseket a hatálybalépés időpontját és a hatályukat vesztő rendeletek felsorolását tartalmazó fejezetek. Mellékletek: Ebben a részben a rendelet értelmezését segítő rajzi és szöveges előírások, különféle jegyzékek találhatók. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 6

2. SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖVEZETI KONCEPCIÓ Az alábbi fejezet a KVSZ általános rendelkezéseinek, valamint az övezeti rendszer kidolgozásának koncepcióját tartalmazza. 2.1. Általános rendelkezések Alapvető rendelkezések A rendelet hatálya és alkalmazása E pont rendelkezik a rendelet területi hatályáról, ami a X. kerület hatályos kerületi szabályozási tervekkel lefedetlen részeire terjed ki. Itt jelezzük azt is, hogy ez a rendelet az OTÉK és a BVKSZ előírásaival együtt alkalmazandó. A KVSZ mellékletei Rajzi mellékletek: 1. melléklet - Övezeti tervlap (M 1:8000), mely tartalmazza az építési övezetek és az övezetek lehatárolását, övezeti jelét a jelenleg hatályos KSZT-vel nem rendelkező területekre vonatkozóan. 2. melléklet - Budapest X. kerület Kőbánya kerületi szabályozási terve (továbbiakban KSZT) (M 1:2000), mely jelenleg a kerületben első mintaterü70 letként elkészült Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve területére vonatkozik, de minden újonnan készülő KSZT ezen mellékletet bővíti a későbbiekben. 3. melléklet - Budapest X. kerület Kőbánya védelmi és korlátozási terve (M 1:8000), mely a X. kerület egészére tartalmazza a magasabb rendű jogszabályok szerinti védelmi és korlátozási elemeket, valamint az övezeti tervlap (1. melléklet) hatálya alá tartozó területekre vonatkozóan a védelemi javaslatokat. Szöveges mellékletek: 4. melléklet a rendeletben használt fogalmakat határozza meg; 5. melléklet a védelemre javasolt épületeket, építményeket tartalmazza; 6. melléklet a közutak hálózati szerepét és tervezési osztályba sorolását tartalmazza; 7. melléklet a kerületben ültetendő honos fafajok listáját tartalmazza; 8. melléklet a hatályban maradó kerületi szabályozási terveket tartalmazza; 9. melléklet tartalmazza védett vagy védelemre tervezett épület, épületegyüttes bontási engedélyéhez készítendő karaktervizsgálat tartalmi és formai követelményeit. Hatósági engedélyhez kötött építési munkák A vonatkozó rendelkezések módosítása jelentősen szűkítette az építési engedélyhez kötött munkák körét. Kertépítészeti terv a vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik, hogy a helyi önkormányzat rendeletben meghatározott esetekben előírja, hogy helyiséget tartalmazó új építmény építésekor az építési engedélyezési dokumentációnak kertépítészeti engedélyezési tervet is kell tartalmaznia. Szakmai javaslatunk szerint az előírást a közcélú zöldterületekre, a helyi védelem alatt álló (vagy arra javasolt) kertekre, továbbá a városközponti (VK) területek, az intézményterületek (I), a jelentős zöldfelületű intézményterületek (IZ), a városias lakóterületek (L2), a különleges területek közül a tematikus intézményparkok területeinek (K-TP) és a jelenetős egészségügyi létesítmények, a különleges városüzemeltetési területek közül pedig a temető területek (KV-TE) telkeire, valamint az 5.000 m 2 -nél nagyobb munkahelyi (M) és jelentős zöldfelületű munkahelyi területek telkeire terjesztettük ki. 7 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ),

Telekalakítás Gyakori probléma utcai telekhatár-rendezés esetén, hogy a közterület szélesítésének gátjává válik az adott építési övezetre, illetve övezetre előírt minimális telekméret. A közérdekből szükséges telekalakítás megvalósíthatósága érdekében javasoljuk, hogy a KVSZ tegye lehetővé az építési övezet előírásaiban szereplőnél kisebb telek kialakítását az esetben is, ha egy meglévő telektömbben lévő telek mérete a közterület-szabályozás végrehajtása miatt csökken a kialakítható legkisebb érték alá. A vegyes övezetű telkek kialakulását elkerülendő, megtiltanánk az eltérő (építési) övezetekben lévő telkek összevonását. Nyúlványos telkek kialakítása szükségmegoldás speciális esetek kezelésére, ezért csak korlátozott szabad vele élni. Lakó- és vegyes területen javaslatunk szerint nem lehet nyúlványos telket létrehozni, de erre másutt is csak meglévő telektömbben nyílik lehetőség. A nyúlvány nélkül számított telekterületnek el kell érnie az övezeti minimumot; a nyél szélessége legalább 3 m, hossza legfeljebb 50 m lehet. A fentiek alól kivételt képeznek a tömbbelsőkben önálló helyrajzi számú mélygarázs, illetve zöldterület létesítésére szánt nyúlványos telkek, melyek minden esetben kialakíthatók ilyenekre lehet szükség például rehabilitációs szabályozást igénylő területeken (RSZT). Magánút Szakmai megfontolások alapján elsősorban csak a munkahelyi területeken javasoljuk magánutak létrehozását, főleg a nagyobb ipartelepek felosztása céljából. Ezt a megoldást a jellemzően amúgy is beállt struktúrájú lakó- és vegyes területeken nem tartjuk indokoltnak. A magánutak esetében gyakori problémaként vetődik fel az utak és közművek megépítése és üzemeltetése, ezért sem pártoljuk az elterjedésüket. A BVKSZ rendelkezései szerint csak közforgalom számára megnyitott magánutat lehet létrehozni, amelynek kialakítása a közterületekével azonos kell, legyen (keresztszelvény, közművek, világítás, fasorok, hálózati rendszer és forgalomtechnikai megoldások stb.), és közterülethez kell csatlakoznia. A magánút kialakítása után az építési övezet visszamaradó telkeinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak. A magánút a jogalkotói szándéknak megfelelően célszerűen csak kisebb jelentőséggel bírhat, ezért hálózati szerepe szerint kiszolgáló út vagy gyalogút lehet, fenntartásáról az önkormányzattal kötött szerződésnek megfelelően a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Fontos megállapítani, hogy a magánútról kiszolgált telkek csak akkor tekinthetők építési teleknek, ha a magánutat az ingatlan-nyilvántartásba útként bejegyzik. Evidens, de megemlítjük, hogy a magánút nem építhető be, és csak akkor lehet megszüntetni, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon feltárhatóak. Járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezések Személygépjárművek esetében a hatályos kerületi parkolási rendelet szabályozza azok létesítését. Kerékpárok esetében tekintettel a X. kerület igen kedvező domborzati adottságaira a járműtárolólétesítési kötelezettséget nem a várható forgalom függvényében kell meghatározni, hanem az országos érvényű normatív szabályozásnak megfelelően. Valamint javasoljuk, hogy a kerékpártárolókat újonnan megvalósuló, zártsorú beépítési mód szerint épülő lakó-, szálláshelyszolgáltató, oktatási funkciók esetén az épület részeként kelljen megvalósítani; azok a földszintre vagy az első pinceszintre kerülhetnek. P+R parkoló létesítésekor annak részeként legalább a személygépjármű-kapacitás 20%-ának megfelelő B+R parkolót is alakítsanak ki. Az autóbuszok esetében meghatározandó a funkciók azon köre (pl. szórakozató-kulturális és nagyobb méretű kereskedelmi létesítmények), amikor a férőhelyek számát nem a várható forgalom Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 8

függvényében kell meghatározni, hanem az országos érvényű normatív szabályozásnak megfelelően (200 látogató/parkoló értékkel). A parkolási létesítmények közúti kapcsolatát a közlekedési szempontból minimálisan szükséges kapuval kell biztosítani, 500 férőhelyig egy közös ki- és bejárat létesíthető. Lakó- és vegyes területen városképi okból 7 méterben maximálnánk az ingatlanhoz tartozó utcaszakaszra nyitható garázskapuk és lehajtók szélességét. Természetesen minden parkolóhelynek önállóan, függetlenül megközelíthetőnek kell lennie, kivéve a gépi rendszerű parkolást. Az épített környezet védelmével kapcsolatos előírások A városkép és az épített környezet értékeinek védelme Kőbánya karakteres arculatának megőrzése és javítása érdekében szükségesnek tartjuk a más jogszabályokban nem védett, de helyi karaktert őrző épületek bontásának visszaszorítását, ezért javasoljuk, hogy a kerületben a védett és helyi védelemre tervezett és a városképileg frekventált terülteken és útvonalak mentén álló 1945 előtt épült, de egyedileg nem védett épületek bontása csak karaktervizsgálat alapján legyen engedélyezhető. A városkép védelme és a közterületi minőség javítása miatt a magasházak és pavilonok, továbbá a közcélú zöldterületek felújítása, kialakítása tervpályázati eljárás alapján történhet. A későbbiekben részletesebb tervezés (KSZT) keretében kijelölhetők olyan területrészek is, ahol épületet elhelyezni vagy bővíteni csak városrendezési-építészeti tervpályázat alapján lehetne. Ilyenek például a jelentős alközpontok (Örs vezér tere, Mázsa tér) vagy az építészeti szempontból különleges együttesek (pl. az Új köztemető főbejárata). Az épületek közterületről látható homlokzatai Tekintettel a vizuális szennyezés épületek homlokzatain terjedő jelenségére, e tárgykörben számos javaslatot fogalmazunk meg a zaklatott utcakép rendezettebbé tételére. Ezek magukban foglalják a meglévő épületek egységes stílusban, színhasználattal és nyílászárókkal való felújítását, az épületgépészeti szerelvények takarását, a portálok és tájékoztató táblák egységesítését. Közterületek kialakítása Közterületek kialakítása vagy felújítása során gyakori probléma az egyes munkafázisok, szakterületek összehangolatlansága. A zöldfelület-fejlesztés szempontjai nemegyszer háttérbe szorulnak, így szükségesnek tartjuk előírni a kétoldali fasorok telepítését (amely túlmutat a BVKSZ rendelkezésein, melyek szerint csak annak lehetőségét kell biztosítani), lehetőleg honos fajokból. Közterületi építmények Bár a vizuális összképet rontó építmények és köztárgyak elleni fellépés nem csupán a KVSZ rendelkezésein múlik, a kérdéskör fontossága miatt mégis kiemelten foglalkozunk vele. A közterületeken elhelyezhető pavilonok megjelenését tervpályázati kötelezettséghez kötnénk, funkciójukat a városképileg kiemelt közterületeken korlátoznánk (csak hírlap-, virágárusítás, telefonfülke, utasváró és nyilvános illemhely céljára). Pontosítjuk a telepítési helyüket és maximális méretüket is. Javasoljuk, hogy a kerület közterületein csak egységes adott esetben a szomszédos kerületekkel összehangolt tervek szerint lehessen pavilonokat elhelyezni. Hasonlóan szükséges a mind népszerűbb vendéglátó teraszok szabályozása is, amelyeknél rögzítjük, hogy a közterület mekkora részét foglalhatják el, és milyen műszaki jellemzőkkel, milyen megjelenéssel telepíthetők. 9 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ),

Tájékoztató és hirdetőeszközök A közterületi reklámoknak a mainál rendezettebb elhelyezésére akkor van esély, ha a reklámügynökségek egyértelmű szabályozással találkoznak, amely a kisebb hirdetőberendezések és az óriásplakátok elhelyezésének kérdéskörét egyaránt tisztázza. Emellett rendelkezünk a védett épületek homlokzatán és környezetében elhelyezhető hirdetésekről, az építési reklámhálókról és a fényreklámokról is. A rendelkezések lényegi eleme a hirdetések méretének és telepítési távolságának korlátozása. A természeti környezet védelmével kapcsolatos előírások A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése Ez a szakasz környezeti elemenként rendelkezik a betartandó védelmi előírásokról. A levegő védelmével kapcsolatos előírások a magasabb rendű jogszabályok megfelelő passzusaiban (határértékek, légszennyező tevékenységek szabályozása) részletesen szerepelnek. Mivel ezek megismétlése szükségtelen, a rendelettervezet a talaj-, talajvíz- és felszíni vizek védelmével foglalkozó, valamint a levegő minőségére vonatkozó előírásokat tartalmazza. Alápincézett és mesterségesen feltöltött területek A kerület kiterjedt részén pincerendszerek húzódnak a felszín alatt. Az alábányászott területre ezért speciális építéstechnikai és környezetvédelmi előírások szükségesek. A pincék szellőzését biztosítani kell, ami a környező beépítés korlátozását igényli. A pincék javaslatunk szerint csak olyan módon hasznosíthatók, ami az övezeti előírások alapján a felszíni létesítményekben is lehetséges volna. A környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységeket (a mindenkor hatályos, a telepengedélyről és a teleplétesítésről szóló magasabb rendű jogszabály mellékleteiben felsorolt ipari, szolgáltató tevékenységek, valamint vegyi és robbanó, tűzveszélyes és környezetszennyező anyag, termék, hulladék raktározása, tárolása) a pincékben egyáltalán nem javasoljuk. A kerületben a pincerendszereken kívül a mesterségesen feltöltött területek nagysága is jelentős. Ilyenek például az Akna utcai és a Gergely utcai hulladéklerakó, amelyeket kommunális hulladékkal töltöttek fel. Mesterségesen feltöltött területeken azok sajátos talajmechanikai és kémiai tulajdonságai miatt (pl. roskadás) építmény elhelyezése előtt geotechnikai vizsgálatot kell végezni. Szervesanyagfeltöltés feletti rekultivált területen huzamos emberi használat csak műszeres vizsgálattal igazoltan alacsony metángázszint esetén lehetséges. A zöldfelületek kialakítása és védelme Ebben a fejezetben a különböző zöldfelületi elemek létesítésével, védelmével kapcsolatos előírások szerepeltetését javasoljuk a vizsgálatok tanulságaként a zöldfelületek tekintetében szükséges mennyiségi és minőségi javulás érdekében. Az ökológiailag sérülékeny területeken, mint például a Rákos-patak menti réteknél javasolt, hogy a telepítendő fásszárú növények honos fajokból vagy azok kertészeti változataiból kerüljenek kiválasztásra. A parkolókat az OTÉK előírásaival összhangban fásítva kell kialakítani, de azt pontosítjuk oly módon, hogy az egyedeket ténylegesen az egyes parkolóállások között kell elhelyezni. A beépítésre vonatkozó általános előírások Szakmai tapasztalatok alapján az egyértelműbb jogalkalmazás, a településképi szempontok határozottabb érvényesítése érdekében az egyes beépítési módokra vonatkozó szabályokat tekintve az OTÉK rendelkezéseit néhány ponton javasoljuk finomítani vagy szigorítani. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 10

Zártsorú beépítési mód A zártsorú beépítési módra vonatkozó legfontosabb javaslataink: Bizonyos nagy forgalmú közutak mentén javasoljuk, hogy a közterületre néző a lakóhelyiségek utcafronti épületelhelyezés, vagy kis előkert esetén ne kerüljenek közel a járdaszinthez. A zártsorú beépítés esetén biztosítandó, hogy az épületek zártsorú helyenként épületközzel megszakadhasson. Ilyen esetben az épületeket a közre néző oldalukon a rendezett utcakép érdekében homlokzattal kell kialakítani. Ikres beépítési mód Az ilyen beépítési módú építési övezetekben a Kőbányán is gyakran tapasztalt anomáliákat elkerülendő javasoljuk előírni, hogy a csatlakozó épületek gerincvonala, párkányvonala, tetőhajlásszöge és anyaghasználata, illetve a közterület felőli építési vonaluk azonos legyen. Szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési mód Mivel az OTÉK rendelkezései az elő-, a hátsó- és az oldalkert tekintetében megváltoztak, szükségesnek tartjuk a konkrét esetekben minél precízebben szabályozni ezt a kérdéskört. Általános esetben ha az egyes építési övezetek előírásai vagy a KSZT másképpen nem rendelkezik az előkert mérete 5,0 m. Fontos azonban az ettől eltérő kialakult állapotú területek kezelése is. A szomszédos ingatlanokat esetlegesen zavaró, vagy azok használatát érő korlátozások elkerülése érdekében minden esetben előírjuk a 3,0 m-es minimális oldalkert betartását, előmozdítva, hogy az ennél kedvezőtlenebb kialakult helyzetekben lévő telkek is ebbe az irányba alakuljanak át. A tömbbelsőben minél nagyobb összefüggő zöldterületek kialakulása érdekében előírtuk, hogy a hátsókertben lévő épület vagy épületrész nem bővíthető. A jogbiztonság és a hatósági munka elősegítése érdekében igyekeztünk egyértelműen meghatározni az oldalkert elhelyezkedését oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetekben. Építési hely Evidens, de kiemeljük, hogy a szöveges előírásokkal meghatározott vagy KSZT szabályozási tervlapján grafikusan jelölt építési helyen kívülre épületrész nem nyúlhat. Ez alól csak az utcavonalas beépítésnél a közterület fölé az OTÉK által maximált mértékig kinyúló erkélyek, loggiák jelentenek kivételt. A szomszéd telek hazavartalan használata érdekében korlátozzuk továbbá, hogy kerti építmények meghatározott köre is csak építési helyen belül helyezhető el. Szintterületi mutató A gyakori vitákat és az előforduló túlépítéseket elkerülendő célszerű a szintterületi mutató számításának módját pontosítani és finomítani, különös tekintettel a parkolóhelyek és a közterület feletti, illetve alatti beépítés kezelése tekintetében. Ennek keretében a BVKSZ vonatkozó előírását szigorítottuk: az építményszintek bruttó területeinek számítása során figyelmen kívül hagyandó tárolóhelyiségek mértékének (15 m 2 /lakás), valamint a be nem számítandó személygépjármű-tárolók alapterületének (30 m 2 /férőhely) meghatározásával. A rendelettervezet rögzíti továbbá a beépítésben padlástér 1,9 m-nél nagyobb belmagasságú részének beszámítási kötelezettségét, valamint szabályozza a közterület alatt és feletti létesített szintterület beszámítási módját. Zöldfelületi mérték A zöldfelületi minimummal való visszaéléseket elkerülendő pontosítjuk a számítás szabályait: 11 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ),

Gyeprácsok és egyéb víz- és légáteresztő burkolattal létesített parkolóhelyek nem számíthatók be a zöldfelületi minimum értékébe. Az egyes keretövezetekben meghatározott legkisebb zöldfelületi mérték többszintes növényállomány alkalmazása esetén sem csökkenthető. A hulladék zöldfelületek kialakulásának háttérbe szorítása érdekében a legkisebb zöldfelület mértékébe bizonyos mértékűnél (10 m 2 ) alapterületű egységben létesített növényzettel fedett területet nem javasoljuk beszámítani. Építménymagasság és illeszkedés Kialakult zártsorú beépítésű területen a foghíjtelkek beépítésével kapcsolatban azt javasoljuk, hogy az épületek közterület felőli homlokzatmagassága a két oldalról szomszédos, az építési övezet előírásainak megfelelő épületek magasságához illeszkedjen. Túlzott eltérés az építési övezetben megengedett nagyobb építménymagasság ellenére se legyen engedélyezett, de KSZT pl. építészeti hangsúly igénye esetében meghatározhasson ettől eltérő értéket. Az építménymagassággal való visszaéléseket elkerülendő célszerűnek tartjuk előírni, hogy a maximális építménymagasság mértékétől az épület legmagasabb pontja általános esetben csak meghatározott mértékben térhet el. A védett épületekhez való illeszkedés módjának megállapítására elvi építési engedélyezést javasolunk. Közhasználatra átadott területek Noha ez inkább a belvárosban jelent problémát, a X. kerületben is hasznos tisztázni a közhasználatra átadott területekkel kapcsolatos szabályokat: Meg kell különböztetni a korlátozott és korlátlan közhasználat eseteit: az előbbi esetben a terület használata időben, az önkormányzattal egyeztetett módon korlátozható. (Szociális vagy személyes alapon azonban nem lehet a használók körét korlátozni.) A kialakításnak és a használat módjának mindkét esetben összhangban kell állnia a környező közterületekével, és azokhoz térben is közvetlenül kell kapcsolódnia. A közhasználatra átadott terület felé néző homlokzatokat úgy kell kialakítani, mintha azok közterületre néznének. A városközponti (VK) és intézményi (I) közhasználatú területek arányának növelése céljából javasoljuk, hogy keretövezetben a telekterület bizonyos mértékének (legalább 20%) közhasználatra való átadása esetén az önkormányzattal kötött megállapodás alapján az építési övezetben előírt szintterületi mutató meghatározott mértékkel (0,5 m 2 /m 2 -ig) növelhető legyen. Egyéb előírások További rendelkezésként javasoljuk szabályozni a saroktelekre vonatkozó szabályozási határértékek alkalmazási körét, ha egy tömb legalább 4 telekre tagolódik. A hatósági munka könnyítése érdekében szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy amennyiben egy telek egynél több keretövezetbe tartozik, a beépítési paraméterek számításánál és a beépítési feltételek meghatározásánál az övezethatár által elválasztott telekrészeket külön-külön kell figyelembe venni. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 12

Egyes építményfajták elhelyezésének szabályai Lakások Az egészséges lakókörnyezet érdekében, valamint a túlépítés és az ingatlanspekuláció elleni védelmet szolgálják az alábbi javaslatok: Minden új építésű lakás legalább egy lakószobája napfény által benapozott legyen. Új épület elhelyezése esetén illetve meglévő épület bővítése miatt a környező, meglévő épületek benapozási értéke az előírt érték alá nem csökkenhet. Zártsorú beépítés esetén (már egy telken belül is) új építésű lakás huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílását tartalmazó homlokzatának telepítési távolsága a másik homlokzattól mérve legalább a nagyobbik homlokzatmagasság értéke kell, hogy legyen. Ez alól kivételt képez a közterület felőli homlokzat. Az elmúlt időszakra jellemző a kis alapterületű lakásokat preferáló egyoldalú piaci kínálat ellensúlyozására, továbbá az alapintézményi ellátottság tervezhetőségére is figyelemmel szabályozást igényel a nagyobb társasházak elhelyezését megengedő építési övezetekben a létesíthető lakásszám a kialakítható bruttó szintterület függvényében. Javaslatunk szerint a létesíthető lakásszám az L2, L2/A, L3, I és IZ jelű keretövezetekben az elhelyezhető bruttó szintterület 100-zal való osztásából adódó egész szám lehet. Kiszolgáló építmények Ezt a kérdéskört különösen az L3 és L4 keretövezetben kell rendezni. Fontos, hogy az ilyen építmények csak lakóépület megléte, vagy létesítése esetén helyezhetők el, továbbá szabályozandó, hogy a fő rendeltetésű épülettel építészetileg összhangban legyen, valamint javasoljuk korlátozni annak építménymagasságát (max. 3,0 m), gerincmagasságát (max. 6,0 m), továbbá bruttó alapterületét (legfeljebb 50 m 2 ). Üzemanyagtöltő állomások és gépkocsimosók A BVKSZ-hez képest szigorítást jelentene, hogy önálló üzemanyagtöltő állomás, önálló gépkocsimosó intézményterületen csak a lakásfunkciót kizáró építési övezetekben létesíthető, s ez vonatkozna arra is, ha többszintes parkolóház, P+R parkoló, irodaház vagy 6.000m 2 -nél nagyobb kereskedelmi létesítmény részeként kerülne kialakításra. Külön rögzítendő, hogy üzemanyagtöltőt egyáltalán nem lehet elhelyezni olyan telken, amely zöldterülettel vagy lakó-, egészségügyi, szociális, oktatási funkciót tartalmazó épület telkével határos. Amennyiben nem közvetlenül határos, úgy a fenti létesítmények építési helyétől az üzemanyagtöltő állomás telkének távolsága legalább 50 m kell, hogy legyen. Kereskedelmi létesítmények A bevásárlóközpontokkal kapcsolatos gyakori konfliktusokat megelőzendő javasoljuk, hogy 6.000 m 2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt ne lehessen zártsorúan sorolni és funkcionálisan összekötni. Szabályoztuk, hogy a gyalogos alul- illetve felüljárókban mekkora és milyen profilú kereskedelmi létesítmények helyezhetők el. A mérték meghatározásának fő szempontja a zavartalan gyalogos közlekedés biztosítása, a funkciók vonatkozásában pedig elsősorban az átszállások során igénybe vett szolgáltatások nyújtása. Mérnöki létesítmények és közművek A közműellátás előírásaiban a következőket javasoljuk szabályozni: 13 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ),

a csapadékvíz telken belül tartását és hasznosítását, illetve késleltetett módon történő közcsatornába vezetését, a földkábeles létesítmények előtérbe helyezését a légvezetékekkel szemben, távközlési létesítmények (antennák, antennatartó berendezések, ezek erősítői, mikrocellák), épületgépészeti berendezések, megújuló energiahasznosító berendezések elhelyezését az épület megjelenéséhez illeszkedő (vagy takart) módon. Magasépítmények A magasházak kérdése régóta megosztja a szakmai közvéleményt. Tervezői álláspontunk szerint a X. kerületben csak bizonyos városképi és szerkezeti szempontból jelentős gócpontokban javasolható magasházak építése. Ezek: Mázsa tér és Liget tér, Örs vezér tere (különösen a BKV Fehér úti járműtelepének környéke), a Határ úti csomópont Kőbánya-Kispest metró és vasútállomás térsége. A rendelettervezet tartalmazza, hogy magasház csak az érintett önkormányzatok és a tulajdonos vagy beruházó közötti településrendezési szerződés (TRSZ) megkötését követően építhető. Ebben van lehetőség megfogalmazni, hogy milyen feltételek teljesítése szükséges a kívánt beruházás megvalósításához, hogy ez kellő biztosítékot nyújtson az érintett kerületrész működőképességének fenntartásához, vagy egyéb előfeltételek biztosításához. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 14

Az F+10 szintes panelházak esetében nem javasoljuk az emeletráépítés vagy tetőtér-beépítés lehetőségét biztosítani. Ha azonban az épületek energetikai korszerűsítése megkívánja, az épületgépészeti szerelvények akár zárt tetőfelépítményben is elhelyezhetők. Kerítések A településképi és közlekedésbiztonsági szempontok érvényre juttatása céljából a kerítésekre többféle előírást javasolunk. Ezek sorából kiemelendő a közlekedésbiztonságot szolgáló azon előírás, amely az útkereszteződések beláthatósága érdekében előírhat a sarkokhoz 6-6 m-en belül csatlakozó kerítésszakaszok átláthatóságát. Városképi szempontokat érvényesít az utcai kerítések áttörtségének és a tömör lábazat magasságának, valamint a tömör támfal maximális magasságának meghatározása, de ezt szolgálják a kerítések anyaghasználatára és megjelenésére vonatkozó általános előírások is. 2.2. Övezeti rendszer Az övezeti rendszer felépítése a BVKSZ keretövezeti rendszerét követi. Az övezetek felsorolása a BVKSZ-ben alkalmazott módon először a beépítésre szánt területek építési övezeteit, majd a beépítésre nem szánt területek övezeteit tartalmazza. A KVSZ-ben azon építési övezeteket, illetve övezeteket szerepeltetjük, amelyeket a jelenleg hatályos KSZT-vel le nem fedett területeken javasolunk. Ez alól kivétel a Laposdűlő területe, mert az teljes egészében a jelen tervezés tárgya, függetlenül attól, hogy egyes részterületeire (pl. MÁV-telep, Kis-Pongrácz lakótelep) van hatályos szabályozás. A KVSZ a leendő egységes szabályzaton belül a kerület teljes közigazgatási területén előforduló összes keretövezetben tartalmazza a későbbiekben meghatározandó építési övezetek és övezetek jogszabályi helyét. Az alábbiakban tehát a szabályozási tervekkel le nem fedett területeken és a Laposdűlőre készülő KSZT területén javasolt övezeti rendszer meghatározásának szempontjait és a javasolt övezeti paramétereket taglaljuk. Az építési övezetek paramétereinek meghatározása során alapvető szempontnak tartottuk a jelenlegi beépítési intenzitás (terhelés) jelentősebb növelésének megakadályozását. A konkrét fejlesztések ismeretének és az azokra vonatkozó megállapodások hiányában ezért nem alkalmaztuk a jelenlegi fővárosi szabályozásban elérhető maximumértékeket. Ezáltal a hagyományos városkép megőrzése mellett a kerületi infrastruktúra-hálózatokat (közlekedés, alapellátás, zöldfelületek stb.) is megkíméltük a további túlterheléstől. Ezenkívül különösen az intézményi és a gazdasági területeken lehetőséget adunk a Kerületi Önkormányzatnak a kívánatosnak tartott fejlesztési gócpontok kijelölésére, ahol a konkrét fejlesztési igények és azok hatáselemzésének ismeretében a magasabbrendű jogszabályok keretei között megállapítható további építési lehetőségek a megfelelő településrendezési szerződések megkötése révén közcélú beruházásokkal társulhatnak. Az övezetek paramétereinek tervezésekor a 2010. márciusában leszállított Előkészítő és vizsgálati, valamint a tervi munkarészek, valamint a 2010. májusában elkészült Program és szabályozási koncepció -t tartalmazó tervdokumentáció megállapításaira, a feltárt problémákra és a program kidolgozása során tartott egyeztetésekre támaszkodtunk. Általában a telekméretek beépítési mérték épületek szintszáma paramétersorra alapozva alakítottuk ki a különböző övezeteket, de esetenként az elhelyezhető funkciók köre, az elhelyezhető rendeltetési egységek száma (pl. lakásszám) is meghatározó szempont volt. A KSZT területen a már hatályos, illetve véleményezési eljárás alatt álló területeken lévő építési övezetek illetve övezetek előírásait nem változtattuk, kivéve ahol magasabbrendű jogszabály előírásai miatt módosítási javaslatot kellett tennünk (pl. a MÁV-telep területén). Az építési övezetek azonosító jele két részből áll, a keretövezeti jelből és a helyi övezeti jelből. A helyi övezeti jel tartalmazza a kerület számát, a beépítési mód szerinti megkülönböztető jelet és ezen belül az övezet sorszámát. A beépítési mód szerint azért javasoljuk megkülönböztetni az építési övezeteket, 15 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ),

mert így az újabb keletkező építési övezetek a további sorszámozás megbontása nélkül a megfelelő beépítési mód alá besorolhatók. Az egyes építési övezeteken belül az övezetek sorrendjét az övezeti táblázat paramétersorainak megfelelően határoztuk meg az alábbiak szerint: A beépítés módja alapján először a leggyakrabban előforduló szabadon álló beépítési mód szerint beépíthető övezetek kerültek felsorolásra. Ezt követően az ikres, az oldalhatáron álló, végül a zártsorú beépítési mód következik. A következő oszlop a telekméreteket tartalmazza. Először a nagyobb, a minimális telekterülettel rendelkező, végül az aprótelkes építési övezetek következnek. A beépítés mértéke és a szintterületi mutató szerint is csökkenő sorrendet alkalmaztunk, végül arra törekedtünk, hogy az építménymagasságokat is csökkenő sorrendbe állítsuk. Beépítésre szánt területek Differenciáltuk a lakóterületen a lakóépületeken kívül elhelyezhető funkciók körét, fokozatosan szűkítve a városiastól a kisvárosiason át a kertvárosias terület felé haladva. Keretövezetenként meghatároztuk szintén a fenti logika mentén haladva csökkenő mértékben az elhelyezhető kiskereskedelmi célú bruttó szintterület maximális nagyságát. Városias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületek (L2) A Kőrösi Csoma Sándor út menti tömb építési övezeti paramétereit a szomszédos (TRT/X/60 számú) szabályozási tervet figyelembevéve állapítottuk meg, tekintettel a jelenlegi beépítés hasonló adottságaira. Egyedi övezeti előírások biztosítják a beépítés kialakult keretes jellegének megőrzését. Kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterületek (L3) A szabályozandó területen egy helyen fordul elő L3 keretövezetű terület az Óhegy városrészben, melyet az adottságok alapján két különböző építési övezetbe soroltunk. A Nyitra utca és a Mádi utca egy szakasza menti zártsorú építési övezetbe került, illeszkedve a csatlakozó területre vonatkozó TRT/X/84 számú szabályozási terv előírásaihoz. A társasházakat és a Harmat Szállót magába foglaló tömbrészt viszont szabadon álló beépítésű építési övezetbe javasoljuk sorolni. Intenzív kertvárosias lakóterületek (L4) Alapvető szempont volt, hogy a beállt, 1-2 lakásos, hagyományos családi házas beépítésű területek kialakult telekrendszere, beépítési karaktere, valamint környezeti terhelési szintje ne növekedhessen. Ennek érdekében élve a BVKSZ-ben biztosított felhatalmazással 31. (1), (2) bekezdés a telekméret és az építési övezetre megállapított szintterületi mutató függvényében javasoljuk meghatározni a telken (és nem épületenként) elhelyezhető rendeltetési egységek maximális számát. Ezt aprótelkes beépítés esetén 1 db lakásban, általános esetben 4 lakásban, felső határként kizárólag nagytelkes építési övezetnél 6 lakásban állapítottuk meg. Alapvető szempont volt, hogy a beállt, hagyományos családi házas beépítésű területek kialakult telekrendszere és a beépítési karaktere, valamint környezeti terhelési szintje érdemben ne növekedhessen. Ennek érdekében élve a BVKSZ-ben biztosított felhatalmazással (31. (1), (2) bekezdés) a telekméret és az építési övezet szintterületének függvényében javasoljuk meghatározni a telken elhelyezhető maximális lakásszámot az alábbiak szerint: Telkenként egy fő rendeltetésű épület helyezhető el, kivétel ez alól a minimum 80,0 m mélységet meghaladó telkek, ahol két fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 16

Az építési övezetek rendszere a telekméret szempontjából azon az elven alapul, hogy az aprótelkes (400m 2 -es) építési övezetek területén legfeljebb egy önálló rendeltetési egység létesíthető. Minden egyéb L4-es építési övezetben az építhető bruttó szintterület 125 m 2 el való osztásából számított (lefelé kerekített egész szám) rendeltetési egység építhető, ami a 800 m 2 legkisebb telekméretű építési övezetek esetében nem haladhatja meg a 4 rendeltetési egységet, 1200 m 2 legkisebb telekméretű építési övezetek esetében a 6 rendeltetési egységet. Erre azért van szükség, mert a kialakult családi házas területeken megindult a lakóparkos telkek kialakítása, amely nemcsak településképileg nem kedvező, de a gépjárműforgalmat tekintve túlzott terhelést jelent a kialakult utcahálózatra. Ennek megfelelően a legnagyobb telekméretű L4-X/SZ-01 építési övezetbe azok a tömbök, tömbrészek kerültek, melyeken jelenleg is nagyobb lakásszámú épületek létesültek. Ezek között van olyan is, ahol nemcsak a lakásszám, hanem a beépítés magassága is meghaladja a keretövezetnek megfelelő határértékeket. Ezekben az esetekben FSZKT módosítással L3 keretövezeti besorolást javasolunk, de addig is a kialakult állapot megtartása mellett L4 keretövezetű építési övezetet határozunk meg. Ilyen területek találhatók a Maglódi út és Mádi utca között a Bodza utca környékén, valamint a Gergely utcának az Alkér utca és Kada utca közötti szakasza mentén (lásd a képen). Utóbbi esetben telekalakítási probléma is felmerült, mivel a négyszintes lakóépületek hátsó homlokzata telekhatáron áll, a mögöttes telek pedig bár önkormányzati tulajdonú, de nem közterület. A kialakult telekméretek változatosságát jelzi, hogy minden beépítési mód esetén javasoltunk aprótelkes építési övezeteket is. Az építménymagasságok azért kellett viszonylag finoman differenciálni, mert a szűk oldalkertekkel kialakult beépítéseknél a lakóépületek bővítése a meglévő épületkontúron belül csak kisebb építménymagasságnak megfelelő oldalkertek 17 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ),

betartása esetén lehetséges. Az oldalkert legkisebb méretét általánosságban 3,0m-ben írtuk elő. A Keresztúri út mellett és elvétve más tömbökben is előfordulnak még az eredeti beépítést tükröző előkert nélküli, oldalhatáron beépült telkek. Ennek ellenére szabadon álló előkertes beépítést javasoltunk, mivel a terület szemmel láthatóan ebben az irányban alakul át. Ezt az elvet képviseltük a vegyes épületelhelyezést mutató egyéb területek esetén is. Átalakuló beépítés a Keresztúri úton Azokban a tömbökben, amelyekben nem kívánatos a telkek megosztása, a tömb felaprózódása annak ellenére, hogy elszórtan aprótelkek is előfordulnak, nagyobb telekméretet javasoltunk. A Kada utcai Kada Mihály Általános Iskolát és az Óhegy utcai idősek otthonát, valamint a MÁV- lakótelep alapintézményeit az L4 keretövezeten belül alapintézményi építési övezetbe soroltuk. Az L4 keretövezetbe sorolt Kőér utca menti Dausz Gyula park (jobb oldali képen), valamint a Sibrik Miklós út menti kislakótelep Árkos utca és Fagyal utca melletti önkormányzati tulajdonú közterületeinek övezeti besorolására speciális L4 jelű építési övezet létrehozását javasoltuk. Ezt a külön L4-X/SZ-RK-01 építési övezetet olyan területek számára tartjuk fenn, amelyek ma is rekreációs jellegűek, és az FSZKT módostíásával zöldterületté sorolhatók át. Az építési övezet paramétereit és előírásait ezért a Z-KK-X/02 övezetéhez igazítottuk, kivéve a beépítettség mértékét, ami beépítésre szánt területen min.10 % kellett legyen. Telepszerű lakóterületek (L7) Telepszerű lakóterület hat helyen található a szabályozási tervekkel le nem fedett kerületrészeken. A kialakult (K) paramétereket annak érdekében alkalmaztuk, hogy a meglévő lakóépületeket horizontálisan ne lehessen bővíteni, a maximális építménymagasság pedig gondoskodik arról, hogy vertikálisan is a mai kontúrokon belül maradjanak. A terepszint alatti beépítés meghatározásával a parkolási problémák mélygarázsban történő megoldását tettük lehetővé. Mivel ezek kialakult beépítésű területek, az egyes építési övezeteket a beépítés magassága szerint differenciáltuk. Dilemmát a Téglavető utca Sörgyár utca Kocka utca Mádi utca által határolt területen a jelenlegi igen alacsony (F és F+3 szintes) beépítés okozott. Mivel a határos L7 keretövezetű területek magasabb beépítésűek, és északnyugatról a TRT/X/41 számú terv Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 18

11,5 m-ben, a délnyugatról csatlakozó TRT/X/99 számú terv 16,5 m-ben határozza meg a maximális építménymagasságot, az érintett tömböt a számára az átépülés lehetőségét magában hordozó 15,0 m- es maximális építménymagasságot lehetővé tevő építési övezetbe soroltuk (L7-X/SZ-03). Azon a területen, ahova a jelenlegi tervezés keretében KSZT készül, ott a közelmúltban hatályosult, ill. véleményezési eljárás utáni fázisban lévő tervek paramétereit építettük be az övezeti rendszerünkbe. Intézményterületek (I) A Maglódi út mentén a Budapesti Fegyház és Börtönt, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet tartalmazó két speciális intézményi tömböt nagy telekméretű, I-X/SZ-01 jelű építési övezetbe soroltuk, mivel nem várható a terület funkcióváltása, átépülése. Kiemeltük viszont ebből az övezetből a két BV-intézményt tömbjei közé beékelődő Maglódi út menti, lakóépületekből álló sávot. Itt lakófunkciót is megengedő intézményi építési övezetet hoztunk létre, lényegében a jelenlegi állapot fenntartását biztosító paraméterekkel. Megkülönböztettünk kulturális és oktatási intézmények számára fenntartott (I-X/SZ-02) építési övezetet is, ahová a Pataky Művelődési Központ, a Gitár utcai FVM Közép-Magyarországi Agrár Szakképző Központ kollégiuma és iskolája, valamint a Mádi utcai óvoda-bölcsőde került építési övezetbe került. Javaslatunk szerint az Élessaroknál lévő ÖMV benzinkút és a mögötte lévő Penny Market, valamint a Maglódi út elején található gyorsétterem I-X/SZ-05 építési övezetbe tartozik. Zártsorú beépítésű intézményi területek találhatók a Kerepesi út mentén és a Gyömrői út mellett. Ezt különösen a Kerepesi út mellett indokolja a rendezett térfal kialakításának távlati igénye, valamint a mögöttes lakóterület izolálása. Intézményi építési övezetek találhatók még a készülő KSZT területén is, ezeket besoroltuk az övezeti rendszerünkbe, részletes ismertetésünket a II. fejezet tartalmazza. Mivel a tervezésbe vont területen lévő intézményterületek jellemzően a jelenetős zajterheléssel sújtott térségekben helyezkednek el, ezért lakásfunkció létesítését a jelen KVSZ-ben kialakuló intézményi építési övezetek előírásai a fenti kivételtől eltekintve nem teszik lehetővé. Ezt a későbbiekben is csak abban az esetben tartjuk megengedhetőnek, amelyben a környezetvédelmi elvárások mellett igazolható a szükséges mértékű oktatási, művelődési, egészségügyi, zöldfelületi és közlekedési ellátottság biztosítása is. Jelentős zöldfelületű intézményterületek (IZ) A szabályozandó területen egyetlen tömbrész tartozik ebbe a kategóriába. A Kőér utca menti Richter Gedeon Rt. pihenőparkjának jelenlegi beépítettsége nem kívánja meg a kerületben előforduló hasonló funkciójú területekre jellemző, viszonylag magas beépítési paramétereket, de mivel további hasznosítása felmerülhet, olyan paramétereket adtunk meg, hogy ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe az elsődlegesen szabadidő-sport célra hasznosított területekhez képest. Hasonló területek találhatók a Horog utca, a Zágrábi utca, a Tavas utca, illetve a Harmat utca mentén. Mivel az ezekre vonatkozó hatályos szabályozási tervek általában a BVKSZ maximumértékeit tartalmazzák, ehhez képest itt mérsékeltebb paramétereket tartunk indokoltnak. Ebben az építési övezetben lakófunkciót nem javasolunk, itt csakis a jelenlegi sportfunkciót preferáljuk. 19 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ),