Zenta város híres tudósai

Zenta város híres tudósai Halasi J. Tibor 1, Szép R. Szilvia 2, Miklós R. Márk 1 1 Természettudományi és Matematikai Egyetem Kémiai, Biokémiai és Környezetvédelmi kara, Újvidék Doszitelj Odrádovity tér 3. Szerbia. (Prirodnomatematiki fakultet Univerzitet u Novom SaduTrg Dositeja Obradovia 3. 21000 Novi Sad) 2 Természettudományi és Matematikai Egyetem Matematika és Informatika kara, Újvidék Doszitelj Odrádovity tér 3. Szerbia. (Prirodno-matematiki fakultet Univerzitet u Novom SaduTrg Dositeja Obradovia 3. 21000 Novi Sad) Absztrakt Zenta városa a Tisza jobb partján fekszik Bácska határvonalán (45 56 0 É, 20 5 0 K). A község területe kb. 293 km 2. Keletrl Csóka községgel határos, ahol a természetes határt a Tisza folyó képezi. Nyugaton a Csíkér jelenti a határt Topolyával, északon pedig Magyarkanizsa és Szabadka irányában, valamint délen Ada irányában mesterségesen lettek meghúzva a határok. Kiváló földrajzi adottságainak köszönheten Zenta sidk óta lakott hely. Elször 1216-ban említi egy okmány Zyntharew (Zintarév) néven, de ekkor már lakott település, temploma van, s forgalmas átkelhely a Tiszán. Zenta 1247-ben a Csanád nemzetséghez tartozó Kelemenös ispán fiának, Pongrácnak volt a birtoka, és a Tisza bal partján épült. Az átellenben lév oldalon keletkezett Zenta falu, mely 1367-ben már a budai káptalan birtokaként szerepelt az okiratokban. Krónikások szerint, Zenta 1475-ben konfliktusba keveredett Szeged városával, mivel a zentai réven jogtalanul szedtek vámot azoktól a szegedi polgároktól, akiknek Szerémségben voltak szlbirtokaik. Szeged szabad királyi város volt, így polgárai vámmentséget élvezhettek az egész ország területén. Az elkövetett jogsértések miatt a szegediek elfoglalták a várost, s több hónapon át megszállva tartották. A konfliktusoknak Báthory István (Ecsedi Báthori István, 1555 Ecsed, 1605. július 25) országbíró vetett véget egy kétoldali megállapodással: a szegediek elismertek bizonyos vámfizetési kötelezettséget, míg a zentaiak lényegesen mérsékelték a vámtarifát. Zentát ebben az idben mezvárosként emlegetik, s hetipiaca volt. 1832- ben megalakul a Magyar Kultúrkör, 1833-ban pedig kórház létesült. Zentát, 1849. februárjában Magyarországot hátba támadó szerb felkelk elfoglalták a várost, és vérengzésbe kezdtek. Zentán úgyszintán 1855-ben elkezddött a Tisza medrének szabályozása, 1873-ban pedig felépült az els fahíd. Közben, 1867-ben megnyílt az els óvoda, 1876-ban pedig a híres gimnázium. Mindezen események ellenére vagy talán nekik köszönheten Zenta város több híres tudós szülhelye, mint például a legnagyobbak Érdújhelyi Menyhért, Fekete Mihály, Bugárszky István, viszont szülvárosául mondhatja még sok olyan híres lakos aki a munkájával segítette a tudományok valamelyik ágát vagy a világirodalom elismert alakjává vált. - 15 -

Érdújhelyi Menyhért, 1860. január 4-én Zentán született, késbb Amerikába emigrált, és ott is hunyt el 1912-ben. Sajnos az amerikai tartózkodásáról eléggé furcsa, de nem bizonyított pletykák keringtek. Érdújhelyi történész és kitünt Bácsbodrog vármegye történetének írásával, amelyet Zomborban (Sombor, 45 46 27 É, 19 6 44 K) jelentetett meg az 1883-ban, Bácsbodrog vármegye történész társaság évi könyvében. Alapjában véve e társaságnak egyik alapító tagja volt. Elssorban Újvidék (Novi Sad, Neo Planta, 45 15 18 É, 19 50 41K ) történetérl 1890. május 31-én majd június 28-án tartott eladást, valamint 1891-ben szerb folyóiratokban publikált a péterváradi vár (45 14 29 É, 19 52 28 K) történetérl. Legjelentsebb mvét Újvidék történetét 1894. február 1-én Újvidék királyi várossá avatásának ünnepén jelentette meg elször magyar nyelven majd szerb nyelven, egy évvel késbb német nyelven is. az adatokat többek között a budapesti országos levéltárból és a bécsi császári hadtörténeti arhívumból valamint részben pedig az újvidéki levéltárból gyjtötte. E monográfia Újvidékrl még mai napig is felülmúlhatatlannak bizonyult. Érdújhelyi mint római katolikus hitoktató került a szerb ipari tanonciskolába, ahol tanított természetesen szerb nyelven, de elssorban magyar nyelven 1887-tl. Sajnos a rossz anyagi körülmények miatt 1908-ban Amerikába vándorolt ki. A felkérést Újvidék történetének megírására 1892. április 7-én kapta mint feladatot Magyarország milenáriumának az újvidéki községi bizottságától. Azóta többször is átírták és bvítették mveit. Fekete Mihály (Schwarcz) (Zenta 1886. július 19. Jeruzsálem, 1957. május 13.) Zentai születés tudós matematikus, egyetemi tanár az Albert Einstein Matematikai Intézet egykori igazgatója. Zentán született 1886. július 19-én. Apja, Schwarcz Sándor neves könyvkeresked, nyomdász, aki az els könyvesboltot nyitotta meg Zentán még 1875 decemberében. (Ez volt az akkori Bács-Bodrog megye egyetlen állandó jelleggel mköd könyvesboltja, a szabadkai és az újvidéki mellett.) Anyja Klein Emma. A Schwarcz család, Mihály születésekor Pecarski Sever özvegye házában - 16 -

albérl, az akkori Kórház utca 1299. sz alatt, ma a Bránkó Rádcsevity utsza 6. sz (Branko Radievi u. 6). Középiskolai tanulmányait a zentai gimnáziumban kezdte 1896-ban még Schwarcz Mihály néven. Az iskolában igen jó tanuló. Az V., VI és VII. osztályban osztályels (csak a színjeles, neve vastag betkkel szedett a gimnáziumi értesítkben). Családja 1899 végén magyarosította vezetéknevét Fekete-névre, s ettl kezdve már Fekete Mihályként szerepel a gimnáziumi osztálynaplókban, illetve értesítkben. Érettségi vizsgáját 1904 júniusában jól érett minsítéssel teszi le, s a végzettek közül csak választja a tanári pályát. Egyetemi tanulmányait Budapesten végzi, majd 1909-ben doktori címet szerez. Ezt követen egy évet tölt a németországi Göttingenben E. Landau, a híres matematikus mellett. Hazatérése után Beke Manó tanársegéde lesz a budapesti Tudományegyetemen, majd magántanári képesítést szerez. Az egyetemen ismerkedik meg Fejér Lipót matematikussal, kinek hatására az analízis hivatott mvelje lesz. (Fejér körül ekkor egy kiváló iskola bontakozik ki, neves matematikusokkal.) Els tudományos értekezését 1908-ban írta (Egy ismeretlent tartalmazó lineáris kongruencia-rendszerek általános tárgyalása). 1912-ben az angliai cambridge-ben a nemzetközi matematikai kongresszuson 28 ország 574 résztvevje reprezentálja országa élvonalát. Magyarország ekkor elször (külön Ausztriától) képviselteti magát. A 16 tagú magyar küldöttség tagja Fekete Mihály is, olyan kiváló matematikusok társaságában, mint Fejér Lipót, Riesz Frigyes, Beke Manó, Kürschák József, Rátz László, Goldziher Károly stb. Pár évi tanársegédi mködése után azonban meg kellett válnia az egyetemtl, s az eredményes matematikus a budapesti Nagymez-utcai polgári iskolában kapott állást, itt dolgozik 1919-ig, majd rövid ideig a Váci-utcai és a Práter-utcai leánygimnáziumban tanít. Jelents tudományos eredményei ellenére is a Tanácsköztársaság ideje alatt tanúsított magatartása miatt 1920-ban megfosztották - 17 -

állásától, s kizárták a Matematikai és Fizikai Társulat tagjai közül, s t magántanári el adásait sem tarthatta meg az egyetemen. Ekkor lesz a kés bbi világhír matematikus, a gimnazista Neumann János házi tanítója matematikából, s még Neumann érettségije el tt közösen jelentetnek meg egy tudományos munkát (ez Neumann els publikációja) a komplex együtthatós polinomok gyökeinek elhelyezkedésér l (1922).! " Ezután egy ideig biztosítási matematikusként dolgozik a Ph nix Biztosító Társaságnál, amíg végül 1925-ben a Pesti Izraelita Hitközség fiúgimnáziumában kapott tanári állást. Tudományos eredményei már ekkor világszerte elismertek. 1928-ban maghívást kapott a litvániai Kovno egyetemére, illetve a jeruzsálemi Héber Egyetemre (Hebrew University). A meghívást Hadamard és Landau segítették - 18 -

el, akik nagyra értékelték Fekete munkásságát. Az utóbbit választotta, ahol egy évig eladó, utána pedig az Albert Einstein Matematikai Intézet igazgatójává nevezték ki, ahol haláláig mködött. Az 1928. évi bolognai nemzetközi matematikai kongresszuson a 21 tagú magyar delegáció tagjaként utoljára képviselte Magyarországot, a késbbiekben Izrael küldötteként vett részt ezeken a tanácskozásokon. 1935-36-ban a jeruzsálemi Természettudományi Kar dékánja, az 1945-48-as években pedig az egyetem rektora. Érdekldése kezdetben a számelmélet felé fordult de Fejér Lipót hatására az analízis lett kutatásainak f területe. Legjelentsebb eredménye a transzfinit-átmér fogalmának a megalkotása, (a z komplex sík korlátos, zárt, végtelen sok pontot tartalmazó E halmazán értelmezett d(e) halmazfüggvény). Kutatásainak más ismertebb területei: a ponthalmazok elmélete, interpolációelmélet, algebra és komplex változós függvénytan határterülete, divergens sorok szummációja, Fouriersorok. Munkásságáról így ír a Magyar Tudóslexikon: Bebizonyította, hogy E Transzfinit átmérje és Csebisev állandója egyenlk egymással, ami bizonyos polinomok vizsgálatában érdekes fejleményekhez vezetett. A transzfinit átmér tulajdonságait maga és más szerzk is felhasználták ponthalmazelméleti és approximációelméleti kérdések tanulmányozására. Fejér egy problémájából kiindulva érdekes komplex interpolációelméleti feladatokat oldott meg, amelynek kapcsán bevezette az ún. Fekete-féle pontokat. A Rolle-Bolzano-féle tételt a komplex változós függvények bizonyos osztályaira is átvitte. Ismert els együtthatójú algebrai egyenletek gyökeinek elhelyezkedésére adott becslést. Még számos értékes eredménye van a valós és a komplex függvénytan területén. Kiemelkedek a numerikus és egyes függvénysorok szummabilitásáról írott dolgozatai. Az abszolút szummábilis numerikus sorok Fejér által sugallt gondolatából kiindulva kidolgozta a Hölder, illetve Cesáro értelemben abszolút szummálható sorok elméletének alapjait, amit Dirichlet- és Fourier-sorok vizsgálatára is felhasznált. Foglalkozott a Fourier-sorok ers szummálhatóságának a kérdéseivel is. Vizsgálta a sorok szummabilitási tényezinek problémáit és ennek alkalmazásait a Fourier-sorok elméletében. Sokat utazgatott világszerte, s jól ismert alakja volt a matematikai konferenciáknak és szemináriumoknak. Életének utolsó éveiben visszatér a transzfinit-átmér, mint halmazfüggvénynek a vizsgálatára, amelybe idközben sok neves matematikus kapcsolódott be, Pólya György és Szeg Gáboron kívül P.J. Myrberg, J.W. Lindeberg, P. Nevanlinna, J. Gillis, Erds Pál stb. Nyugdíjba vonulása alkalmával 1955-ben megkapta az egzakt tudományok izraeli díját. 1957. május 13-án, munka közben, az íróasztalala melll ragadta el a halál. Elhunytával nagy veszteség érte a tudományos világot. Fekete Mihály nemcsak kiváló és tehetséges matematikus volt, hanem nagyszer eladó, és kiváló pedagógus is. Egyénisége, jó emberi tulajdonságai miatt, rendkívül megnyer természet volt. Egyike Fejér Lipót azon tanítványainak, akik matematikai munkásságukkal nagy elismerést szereztek maguknak. Közel 80 tudományos értekezést, dolgozatot publikált, melyek közül néhányat társszerzkkel írt. Bugarszky István (Stefan Bugarski) bölcsészdoktor, kémikus, egyetemi tanár. Szláv származású Stefan Bugarszki Zentán született 1868. május 21-én (a - 19 -

görögkeleti naptár szerint május 9-én), az akkori Eugén utca 924. sz. házban Vuk Karadzsity (ma Vuk Karadži u. 22. sz.). Apja Szvetiszlav Bugarski (több helyen tévesen Szvetozár-nak írták), járásbírósági iktató, anyja Anna Malesevity (Anna Maleševi). A keresztel (vagyis a születési bejegyzés) a zentai Szt. Mihály arkangyal görögkeleti (pravoszláv) templomban történt meg, a pravoszláv naptár szerinti május 12-én. Középiskolai tanulmányait a zentai algimnáziumban kezdte meg 1878-ban. A gimnáziumi évei alatt szegénysorsú tanulóként tankönyvtámogatásban részesült, mely adományt a város Képvisel-testülete alapította. Eredményei alapján mind a négy év alatt a jó tanulók sorába tartozott (az évfolyamot 48-an kezdték, de csak 16- an fejezték be, köztük Bugarszky is). Kiváló tanárai közül említhetjük dr. Ferenczy Alajost (osztályfnökét), a magyar nyelv és irodalom tanárát, a bölcsészettudományok doktorát, aki tagja volt több országos hír egyesületnek, dr. Fülöp Adorjánt a német nyelv- és irodalom tanárát, dr. Kuthy Lajos matematikatanárt. Mivel akkor Zentán még csak algimnázium mködött (I.-IV.), tanulmányait a nagykikindai gimnáziumban folytatta, majd az újvidéki magyar gimnáziumban fejezte be. 1886-ban felvették a budapesti tanárképz intézet természettudományi szakára, s mint ennek tagja a budapesti Tudományegyetemen és a Megyetemen végezte fizikai-kémiai tanulmányait. 1891-ben bölcsészdoktorrá avatták, majd az Állatorvosi Fiskola kémiai tanszékén helyezkedett el tanársegédként. 1893-ban kormánysegéllyel németországi tanulmányútra indult, s végiglátogatta a híres német vegytani intézeteket. 1894-ben magántanári képesítést nyert elméleti kémiából. 1896-ban Göttingenben a híres német egyetemi városban töltött egy félévet, az akkor már világhír német tudós Walter Nernst elektrokémiai intézetében. Itt végzett kísérleteket, hogy meghatározza a kémiai affinitás (vegyrokonság) számbeli értékét a kémiai változások egy csoportjára vonatkozólag. 1898-ban az Állatorvosi Fiskola rendkívüli tanárává nevezték ki, majd ugyanitt 1902-tl a vegytani tanszék tanára 1913-ig. 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelez tagjává választotta. Kiemelked érdemei vannak az oldatok kémhatásának vizsgálataiban, melyek a ph fogalmak kialakulásahoz vezettek. Kutatóként fleg a reakciókinetika kérdéseivel foglalkozott, illetve a a fehérjék fizikokémiai sajátosságával, s kimutatta amfotér jellegüket. 1887-ben a vizelet vezetképességét vizsgálta, s ebbl a sótartalomra következtetett. Tangl Ferenc vegyésszel hasonló vizsgálatokat folytatott a vérszérummal kapcsolatban. Kutatásaik során Liebermann Leó kémikussal a fehérje jelleg anyagok kémhatásait vizsgálták, s ennek során vették észre, hogy ezek az anyagok nagy mennyiség lúgot és savat képesek felvenni, ezért puffer (tampon) természetek (1898), bár ezt a szót akkor még nem használták. (Két francia kutató néhány évvel késbb az munkájuk nyomán alkotta meg a puffer kifejezést.). Liebermann-nal szellemes kísérlettel bizonyitották (1893) Arrhenius ionelméletét. Bugarszky megállapította, hogy az oxidálószerek, elektropotenciáljaik szerint sorba állítva, ennek megfelelen oxidálnak. Analitikai módszert dolgozott ki a halogének egymás melletti meghatározására. 1897-ben felfedezte az els endoterm - 20 -

reakcióhj galvánelemet. 1912-ben szabadalmaztatta egy gyógyhatású kátránykolloid elállításának módszerét (melyet a boróka desztillációs tisztításával nyert) vagyis az idült ekcémák kezelésére való Cadogel kencsöt, melyet több mint 50 éven át gyártottak. Bebizonyította a kémiai affinitásra vonatkozó Thomsen- Berthelot-elv fogyatékosságát. Az 1906/1907-es tanévben rektorhelyettes volt. Munkássága kezdetére esett az élettani-kémiai intézet közös épületének kialakítása és bvítése, mely 1911-re fejezdött be. 1913-ban a budapesti Tudományegyetem hívta meg az elhunyt Lengyel Béla utadaként a II. sz. Kémiai Intézet professzorának, illetve tanszékvezetjének. 1915-25-ig a K.M. Természettudományi Társulat kémiai választmányának tagja, a Magyar Chemiai Folyóirat egyik szerkesztje volt 1926-34 között. 1938-ban vonult nyugalomba. A budapesti Tudományegyetemen 1968. november 23-án bennsséges ünnepség keretében emlékeztek meg Bugarszky professzor születésének 100. évfordulójáról. Az ünnepi beszédet Nádor Károly egyetemi tanár, a Kémiai Tanszék vezetje tartotta, majd Gergely István miniszterhelyettes felavatta a tanszék falán elhelyezett márvány emlékmvet, melyen Bugarszky István oldalnézeti dombormv arcképe látható. (Az emlékm Madarassy Walter szobrászmvész alkotása.) Dolgozatainak legnagyobb része az MTA által kiadott Mathematikai és Természettudományi Értesít-ben jelent meg, illetve külföldi folyóiratokban; a tudományos kérdések, melyeket ezekben tárgyal, többnyire a kémiai változások idbeli lefolyásának sebességével, a kémiai egyensúlyállapottal állnak összefüggésben. Ismertebb mvei: A bázisok sebességi coefficienseirl. Adatok a chemiai dynamikáról (Bp. 1891); A chemia repetitóriuma és borchemiai practicum a budapesti szöl-és borgazdasági felsbb tanfolyam hallgatói számára (Bp. 1894); A közeg befolyása a reakciósebességre és a kémiai egyensúlyállapotok (e mvét az MTA 1905- évi naggylésén Lukács Krisztina-díjjal tünteték ki); Ismereteink az anyag szerkezetérl (Bp. 1907.); Traub Izidornak a halmazállapot- és oldatelméletére vonatkozó vizsgálatairól; A tudományos chemia Magyarországon; Vezérfonal a vegytani gyakorlatokhoz kezdk számára (Bp. 1892.). Közös mveik Liebermann Leóval; Liebermann Leo Bugarszky (István) Stefan: Beiträge zur Theorie der vässerigen Lösungen von Salzgemischen (Leipzig 1893.); A fehérjenem anyagoknak sóssav-nátriumhidroxid és nátriumchlorid leköt képességérl; Chemia Tankönyv az Állatorvosi Fiskola hallgatói számára (Bp. 1900.), stb. Bugarszky István Török Lajos : Az eczema gyógyítása cadogellel, (Bp. 1913). Bugarszky István Liebermann Leóval nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kémiában elfogadják az aciditás (savasság) és az alkalitás (lúgosság) fogalmának jelentségét. E szerepüket a dán kémikus Sörensen is megemlíti, s Bugarszkyt Libermannal a szakterület vezet kutatói közé sorolja, st kettjüket úgy említi, mint akik a kémiában az új gondolkodásmódot és metodikát teljes mértékben megértik és alkalmazzák. A Zentáról elszármazott tudós 1941. március 3-án hunyt el Budapesten, s ott is temették el (a Kerepesi temet 50/1. sz. parcella 1-1-18 sírhelyén nyugszik). Születésének jövre lesz a 140. évfordulója. A szülvárosa részérl eddig - 21 -

méltánytalanul elefeledett tudós (2004-ben végre utca lett róla elnevezve Zentán) megérdemelné, hogy szülházára (mely még többnyire eredeti állapotában áll) emléktábla kerüjön, illetve egy tisztelg látogatást Zenta önkormányzata részérl a Kémiai Tanszék falán lev emléktáblájánál, illetve sírjánál a kerepesi temetben, ahol szülvárosa küldöttsége talán elször róhatná le kegyeletét és emlékezhetne világhír tudós szülöttére. Felhasznált irodalom: OSZK, IV. 001 Magyar Tudóslexikon, 1997. OSZK, IV. 003 Magyar életrajzi lexikon, Bp. 1967. Somogyi könyvtár, Fekete Mihály munkáinak jegyzéke, Szeged: Matematikai Lapok, 1958, 1-2, 3-4 szám, Balázs János: Fekete Mihály munkásságáról OSZK, IV. 001 Magyar Tudóslexikon, 1997. OSZK, IV. 003 Magyar életrajzi lexikon, Bp. 1967. OSZK, 40615. Gáspár Margit: A magyar kémiai irodalom bibliográfiája (1926-1945) Bitskey József Újhelyi Sándor: Bugarszky István - MTA Kémiai Tudományok osztályának Közleményei, 1968 Nekrológ, Akadémiai Értesit, Bp., 1941. A Pallas Nagy Lexikona, Bp., (1893-1900) - 22 -