Korányi Sándor születésének 150. évfordulóján

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Korányi Sándor születésének 150. évfordulóján"

Endre Szőke
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 A magyar belgyógyászat iskolateremtő tudósai Korányi Sándor születésének 150. évfordulóján XXIII. Magyarországi Egészségügyi Napok Debrecen, október 5.

2 Előadó: Dr. Gazda István a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatója, a Magyar Orvostörténelmi Társaság alelnöke

3 Kornfeld (Korányi) Sebald a Szabolcs megyei Nagykállón telepedett le. Ebből az ágból három professzor nőtt ki: Frigyes és Sándor (apa és fia), valamint András.

Korányi Frigyest 1866-ban nevezték ki a sebészek részére előadott kórtan rendes tanárává, majd 1874-

4 Korányi Frigyest 1866-ban nevezték ki a sebészek részére előadott kórtan rendes tanárává, majd ben tanszékéből paralel belgyógyászati klinika lett, amely az ő intenciói alapján új épületet kapott.

5 Korányi Frigyes 1894-ben a Budapesten tartott VIII. Nemzetközi Közegészségügyi és Demográfiai Kongresszuson bejelentette az első magyar tüdőszanatórium felállítását ban történt nyugdíjazásáig az I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója volt.

6 Fia, Korányi Sándor anyai ágon a híres történelmi Bóniscsalád sarja.

7 Korányi Sándor ( ) ifjúkori képe

8 1888-ban avatták orvosdoktorrá.

9 1890-től apja klinikáján gyakornok, 1895-től adjunktus, de az intézetet egy protekciótól tartó rendelet értelmében elhagyni kényszerült tól az egyetemen rendkívüli tanár, 1907-től a belgyógyászati diagnosztika professzora

10 1908-tól a belorvostan professzora, egyben 1909-től 1936-ig a III. Belgyógyászati Klinika vezetője A III. sz. Belklinika, a mai urológia épülete

11 Munkatársai körében

12 Egyetemi előadóként

13 Tanártestület, 1935

14 Karikatúra a professzorokról

15 1927-től felsőházi tag

17 1933

18 Corvin-lánc, 1931

19 A Corvin Társaság vacsoráján 1932-ben, Hóman Bálinttal és Herczeg Ferenccel

20 A lyoni, a boroszlói, a szegedi és a pécsi egyetem doktora Az Academia Leopoldina tiszteletbeli tagja 1935-től az MTA tiszteleti tagja 1936-ban nyugdíjazták és klinikáját feloszlatták

21 1944 tavaszán agyvérzésben hunyt el

22 Főbb kutatásai

23 a veseelégtelenség fogalmát ő határozta meg elsőként és vezette be az annak megállapítására alkalmas vizsgáló eljárást: a vér és a vizelet fagyáspont-csökkenésének mérésével vizsgálta a vesék koncentráló képességét a fentiek alapján őt tartják a modern veseélettan és vesekórtan egyik megalapítójának

24 Korányi függetleníti magát az anatómia gyámsága alól, mikor a vesék funkcionális vizsgálatát bevezeti. Ilyen alapon a gyógyítás sem lesz bonctani és tüneti, hanem funkcionális. (Németh László)

25 a fiziko-kémiai vizsgálatok, a kórtani gondolkodásmód, a funkcionális patológiai szemlélet meghonosítója kutatásai nagymértékben tisztázták a vizenyő keletkezésének mechanizmusát

26 fontos vizsgálatokat végzett a tuberkulózis kérdésében az öregedés lényegére vonatkozó megállapításai máig időszerűek

29 1924

30 1930

31 Három jelentős cikke Vizsgálatok a vizeletelválasztó rendszer működésére vonatkozóan (Magyar Orvosi Archivum, 1894) A leukaemia kezelése benzollal (Orvosi Hetilap, 1912) Élettan és orvosi tudomány (Orvosképzés, 1932)

32 1917

33 1930

34 1930

35 1934

36 Tudománypolitikai írásaiból

37 1925

38 1928

39 1929

40 1933

41 1936

42 Szent-Györgyi levele, 1937

43 A Korányi Sándor iskolának nem szigorúan tudományos, de azzal egyenértékű szempontja a beteg emberrel történő alapos és emberi, humanista tendenciáktól áthatott bánásmód lett, mely ennek az iskolának a tagjait nem csupán jó kutatókká, hanem jó orvosokká tette. (Magyar Imre)

44 A róla szóló irodalomból

45 1926

46 Tolnai Világlapja, 1935

47 1936

48 1965

49 1970

51 Legkiválóbb tanszékvezető tanítványai Bálint Rezső, Rusznyák István, Haynal Imre, Hetényi Géza, Julesz Miklós, Magyar Imre, Mosonyi László, Ratkóczy Nándor. Unokaöccse, Korányi András is a tanítványa volt.

52 A magyar belgyógyászatot ma is a Korányi-iskolára jellemző patofiziológiai, funkcionális szemlélet, az alaptudományok alkalmazására való törekvés, a kísérletezési hajlam, a kitekintés a világba, a humanizmus, az ember szeretete szövi át. (Magyar Imre)

54 Korányi Sándor mondja a medikusoknak: Nagy tudásra van szükségük ahhoz is, hogy a kultúra krízisének mai korszakában meg ne inogjanak és kiküzdjék maguknak azt a helyet a társadalomban, az államban, amelyre az orvosi rendnek mai megaláztatásából, megnyomorításából vissza kell térnie. (1935)

Hasonló dokumentumok

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később