A magyar kis- és középvállalkozások költség- és működésoptimalizálása a munkajog adta lehetőségek kihasználásával



Hasonló dokumentumok
Távmunkával kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Bérpótlékok: A munkavállalót a Munka Törvénykönyve alapján megillető bérpótlékok:

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér

Munkajogi aktualitások Előadó: dr. Kártyás Gábor

HÍRLEVÉL ÉVI CXVI. TÖRVÉNY 1 ÁLTAL BEVEZETETT MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE ( Mt. ) MÓDOSÍTÁSOKRÓL

A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE

A Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség által javasolt évi takarítási óradíj

A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató ( )

Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: március 21.

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA

Munkajogi változások augusztus 1-jével

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, május 29.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

Tájékoztató a munkaidő beosztás, a munkaidő, a pihenőidő és a munkaidőnyilvántartás szabályairól a közfoglalkoztatásban

HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

Az Új Munka Törvénykönyve. Gyakorlati Alkalmazás től

News Flash. Július, Magyarországi bérpótlékok 2016-ban

Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló

2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd

Magyar joganyagok évi CXVI. törvény - a munkaidő-szervezéssel és a munkae 2. oldal (2) Az elszámolási időszak tekintetében a 93. (2)-(4) bekez

Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia

Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

2018. évi... törvény. a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról *

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

Foglalkoztatás II. modul 4. Atipikus foglalkoztatási formák. Jegyzet, január

Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató. Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor.

II. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK

Havasi Ügyvédi Iroda lawfirm Rechtsanwaltkanzlei studio legale

A év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók

Munka világa. Kis- és középvállalkozások. Munka világának szereplői. Ügyvezetés I. és II.

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés

A munkabér elszámolása a munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatók vonatkozásában

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

Magyar joganyagok - 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet - a közszolgálati tisztviselők m 2. oldal 2. (1) A kormányzati szolgálati jogviszony vagy a közs

A törvény szerint a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár és minden ettől eltérő megállapodás érvénytelen.

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium

új jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett.

Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás gyakorlati alkalmazása

Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének évi konferenciája - előadás

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KANCELLÁR

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz

HÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12

Iromány száma: T/3628/8. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: 1MVU7ZRY0004

A január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

A SZABADSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Munkaerőpiaci szervező, elemző Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

AZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

a Munka Törvénykönyve 2012 évi módosításaiból

A munkaidőszervezés új szabályai a Munka Törvénykönyvében január 1-től. (Hogyan értelmezzük és alkalmazzuk az új szabályokat?

Még újabb munkajogi szabályok c. előadás 1. rész

Operatív HR feladatok. Zsoldisné Csaposs Noémi

OMMF ÁPRILISI HÍRLEVÉL

Munkaerőpiaci szervező, elemző Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

A munkaidő-szervezés új szabályai

Magyar joganyagok évi LVI. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról szóló oldal (3) A 30. (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szervek

ÚJ Munka Törvénykönyve

MEGÁLLAPODÁS A MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének módosítására

TARTALOMJEGYZÉK Előszó 1. Határozott idejű munkaviszony megszüntetése 2. Határozott idejű munkaviszony munkáltató általi megszüntetése

Tervezett munkaügyi ellenőrzések 2017-benfókuszban a munkaviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek

A munka- és pihenőidő szabályai

Munkajogi ismeretek dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KANCELLÁR

Tantárgyi tematika /2016 I. félév

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához

A bizottság mellékelten benyújtja - az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján - a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatot.

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

A Munka Törvénykönyve változásai január 1-től

Melléklet. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény munka- és pihenőidőre, valamint bérpótlékra vonatkozó rendelkezései

A távolléti díj szabályainak módosítása

REZIDENSEK EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE

1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

A jogviszony átminősítése az adóhatósági ellenőrzés során

1. Az MVM Paks II Zrt. küldetése. 2. Foglalkoztatás. 3. Vezető tisztségviselők

Munkaerőpiaci szervező, elemző Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

Mit kell tudnod mielőtt munkába állnál? - Munkavállalói jogok és kötelezettségek

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

az új Munka Törvénykönyvében

A azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás II. tantárgy

TÁJÉKOZTATÓ. munkaszerződést kötő képviselői alkalmazott számára. (minta)

1. A kikölcsönzés ideiglenessége

Iromány száma: T/3628. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: 1L4GYZXW0001

Szállodák személyi ráfordításai

Összegző módosító javaslat

Átírás:

Tanulmány A magyar kis- és középvállalkozások költség- és működésoptimalizálása a munkajog adta lehetőségek kihasználásával Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 www.salio.hu

Tartalom I. BEVEZETÉS... 4 II. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK MUNKAJOGI TÁMOGATÁSA... 6 Lehetséges reakciók nehéz gazdasági környezetben... 7 STRATÉGIAI HR ÉS A MUNKAJOG KÍNÁLTA MŰKÖDÉS- ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉSI MEGOLDÁSOK... 8 1. Megfelelő munkaerő megtartása kulcsemberek azonosítása... 8 2. Éves rendes szabadság átütemezése... 10 3. Részmunkaidős foglalkoztatás... 11 4. Munkaidőkeret bevezetése... 14 6. Munkaerő-kölcsönzés... 19 7. Távmunka... 21 9. A munkabér egyes elemeinek csökkentése... 25 9. Határozott idejű munkaviszony... 26 III. ÖSSZEFOGLALÁS... 28 IV. FELHASZNÁLT IRODALOM... 30 2

Ha valami hatással lesz az életedre, érdemes a lehető legtöbb megtudni róla. Donald Trump 3

I. BEVEZETÉS Éveken keresztül multinacionális vállalatok humánerőforrás vezetőjeként tevékenykedtem. A vállalatok felső vezetésének tagjaként pontosan láttam, hogy az egyik, - ha nem a legjelentősebb - működési költséget a munkáltatók számára, a személyi költségek, azaz a bérköltség és járulékai (personnel cost) jelentik. Nagyvállalatoknál, a legtöbb esetben rendelkezésre áll saját belső főkönyvelő, megfelelő felkészültségű munkaügyi, bérügyi szakember, HR apparátus, külső vagy akár belső állandó munkajogász, stb. A kis- és középvállalkozások esetében azonban a legritkább esetben mondható el, hogy az ügyvezetés, vagy a vállalat tulajdonosa felismeri az emberi erőforrás menedzsmentben rejlő hatalmas lehetőségeket. Megvalósítva egy évek óta szőtt tervemet, egy éve saját stratégiai HR szakértői irodát alapítottam (www.salio.hu), a magyarországi kis- és középvállalati szektorra fókuszálva. Hiszem, hogy Magyarországot a KKV szektor szereplői vihetik jobb irányba. Hiszem, hogy nagy erő rejlik ebben a gazdaság szegmensében, érdemes és szükséges is támogatni a hazai vállalkozói réteget. Nehéz kenyeret választ az magának, aki saját lábra állva teremt munkahelyeket, a tisztességesen, a törvényi keretek betartásával akar boldogulni, megadva az államnak, ami az államé, akár adók, akár járulékok formájában. Tanulmányom célja, hogy összegyűjtsem a foglalkoztatással kapcsolatos mindazon lehetőségeket, amelyek ésszerű alkalmazásával hatékonyságot javíthatnak a munkaadók, akár a hatékonyság javítás hozadékaként, akár közvetlen eredményként is költségcsökkentést, költség-racionalizálást érhetnek el. Az általam feltárt lehetőségek, javaslatok a magyar Munka Törvénykönyve előírásai szerint a mindennapi gyakorlatba átültethetőek. Folyamatosan lebegtetve van a vállalkozói létben az esetleges ellenőrzés a különböző szervektől. Biztos vagyok 4

benne, hogy komoly segítséget jelent a munkáltatók, tulajdonosok számára, ha olyan legális optimalizálási lehetőségeket találnak, ami nem okoz fejtörést számukra, ami fehéríti a foglalkoztatási formákat. Fontos megjegyezni, hogy bár a tanulmányom a kis- és középvállalati szektorra fókuszál, a megoldások 100%ban applikálhatóak nagyvállalatokra is. Számtalan olyan akár magyar tulajdonban lévő, akár multinacionális nagyvállalat működik az országban, ahol kezdetleges, a személyügyi adminisztráció szintjén megrekedt, humánerőforrás menedzsment terület működik. Ennek az ellenkezője is igaz, olyan kisvállalatokkal is találkozni, akiknek a szervezeti fejlettségi szintje, példaértékű lehet bármelyik nagy munkáltató számára. 5

II. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK MUNKAJOGI TÁMOGATÁSA A KKV-k munkajogi szakértői támogatását több oldalról közelíthetjük meg: - személyi költségek racionalizálása a többi működési költség arányában - fix- és változó személyi költségek arányának racionalizálása - válságkezelő, válságmenedzselő megoldások - a válság következtében optimalizált működési mód és forma fenntartása - stb. Pénzügyminisztériumi Fogalomtár szerint, a változó költségek proporcionális költségek. Azok a költségelemek, amelyek a kapacitás kihasználásával arányosan változnak. Megkülönböztetünk: (tisztán) proporcionális (pl. anyagköltség), progresszív (pl. túlóra költsége) és degresszív (pl. karbantartás, megelőző karbantartás) költségeket. Ez utóbbi két költségtípust a tervezési munka megkezdése előtt redukált proporcionális, illetve fix költségekké alakítjuk át. Ezzel szemben az állandó költségek olyan költségek, amelyek nem függnek a termelési volumentől, az értékesítés nagyságától. Ezek a költségek egyaránt felmerülnek akkor is, ha a vállalkozás eredményesen, és abban az esetben is, ha kevésbé eredményesen működik. Alapvetően mindegyik, általam javasolt munkajogi eszköz, ugyan azt a célt szolgálja: a munkáltató a törvényi keretek betartásával, a költségeinek optimalizálásával a maximális hatékonyságot érje el. Ez minden racionálisan gondolkodó vállalkozó elvárása és célja a saját működésével kapcsolatosan, illetve az ügyvezetők jogállásáról szóló törvény is hasonló elvárásokat támaszt a vállalkozások felelős vezetőivel szemben. 6

Lehetséges reakciók nehéz gazdasági környezetben Magyarországot és az egész világot, hónapok óta tartó gazdasági, pénzügyi válság sújtja. Számtalan lépést tettek a kormányok, a világot mozgató országok és vállalatok, azonban a helyzet hazánkban egyértelműen tovább romlik. Sem munkavállalóként, sem munkáltatóként nem lélegezhetünk fel és ez valószínűleg így lesz még hónapokon (éveken?) keresztül. A vállalkozások jelentős része bevételei csökkenésén, és az ezzel összefüggő költségcsökkentő lépéseken, kiadásai szisztematikus lefaragásán keresztül éli meg a válságot. A visszaesés ágazatonként eltérő formában és intenzitással jelentkezik, és ettől függ annak a bizonytalanságnak a mértéke is, amellyel a cégek ma tervezni tudnak. Kimondottan sújtja a válság az építőipart, ami komoly létszámnak adott folyamatos munkát, éveken keresztül, kiemelten sújtja az autóértékesítéssel, ingatlanokkal, hitelkihelyezéssel, hirdetésekkel foglalkozó szektorokat is. Fokozottan érzik a válságot azok a feltörekvő középvállalatok is, amelyek még nem érték el a nagyvállalati kategóriát, éves 1,25-10 milliárd forintos árbevételre tesznek szert. A gazdasági krízis sok vállalat számára vízválasztót jelent, válságmenedzselési stratégiájuk nagyban meghatározza, hogy túlélik-e a krízist, és, ha igen, akkor milyen pozícióból indulhatnak majd a fellendüléskor. 7

Stratégiai HR és a munkajog kínálta működés- és szervezetfejlesztési megoldások 1. Megfelelő munkaerő megtartása kulcsemberek azonosítása Létszámleépítésekről, átszervezésekről meghozott döntéseket megelőzően, végig kell gondolni, melyik az a kritikusan fontos munkakör, ki az a munkaerő, akit biztos, hogy nem veszíthet a vállalat. Döntést befolyásoló tényezők lehetnek az alábbiak: számos speciális tudás összpontosul adott munkakörben, meghatározó informális szerepet tölt be a szervezetben, nincs megoldva a pótlás, helyettesítés, zökkenőmentes ügymenet, komoly vezetői potenciállal rendelkezik, stb. Munkakör profilt, kell meghatározni az adott munkakörökhöz kapcsolódóan, illetve össze kell állítani (egyszerűsített HR budget) a munkakör betöltéséhez szükséges keresési, képzési, és egyéb járulékos, motivációs költségeket. Ehhez viszonyítva kell értékelni, hogy a munkáltató hány munkavállalóval és milyen időtartamban tudja folytatni tevékenységét, még akkor is, ha esetleg ezzel az adott időtávban veszteséget termel. A megfelelő szakmai képzettséggel, speciális ismeretekkel, nyelvtudással rendelkező munkaerő nagy kincs a munkaerőpiacon. A már beilleszkedett, a vállalati kultúrában otthonosan mozgó, cég-specifikus ismeretek birtokában lévő munkatárs jóval hatékonyabb munkaerőnek számít, mint egy esetleg olcsóbb, új belépő. 8

Kulcsemberek megtartásának lehetséges eszközei és a szükséges munkajogi lépések: Motivációs eszköztár Teljesítmény alapú mozgó bér rendszerének kialakítása Munkavállaló beiskolázása, képességeinek fejlesztése Munkakör bővítés-gazdagítás Motivációs eszköztár Hűségprémium rendszere Lekövetése munkajogilag Belső vállalati szabályzat, munkavállaló által átolvasva, tudomásul véve, ellenjegyezve. Tanulmányi szerződés, különös figyelemmel az Mt. 110. -ra. Munkaköri leírás aktualizálása; Szükség szerint munkaszerződés-módosítás (Mt. 82. ) Lekövetése munkajogilag Kétoldalú megegyezés arról, ha x időn keresztül munkavállaló saját kezdeményezésre nem szünteti meg a munkáltatónál fennálló jogviszonyát, y havi személyi alapbérnek megfelelő juttatásban részesül. Fenti felsorolásból láthatjuk, hogy kreatív megoldásokkal, kigazdálkodható keretek megteremtésével, esélytelenné lehet tenni a versenytársakat, hogy elcsábíthassák a legjobb munkatársakat, illetve motiválttá lehet tenni a maradó munkavállalókat. Itt kell megjegyezni, hogy azok a KKV tulajdonosok, vezetők, akik sosem dolgoztak multinacionális vállalatoknál, ahol a fent említett megoldásokkal a napi, vezetői munkavégzésük során találkozhattak volna, meglehetősen minimális arányban gondolnak ezekre a motivációs eszközökre. Ezen a pontos feltétlen szükséges lehet egy külsős, megfelelő felkészültségű szakértő bevonása. 9

2. Éves rendes szabadság átütemezése A Munka Törvénykönyve 134. -ra szerint: (1) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató határozza meg. (2) Az alapszabadság egynegyedét a munkaviszony első három hónapját kivéve a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. (3) A szabadságot esedékessége évében kell kiadni. Ez azt jelenti, hogy az éves alapszabadság háromnegyed részének kiadásáról (20 munkanapos alapszabadság esetén, tehát 15 munkanapról), illetve a pótszabadságok igénybe vételének időpontjáról munkáltató rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a munka mennyiségének, a megrendelések visszaesése esetén, állásidő fizetése, vagy elbocsátások helyett, munkáltató erre az időszakra csoportosíthatja a szabadságok kiadását. Így elkerülhető az az eset, hogy munkáltató egyrészt állásidőt fizet, másrészt a későbbi, esetleges termelési felfutás esetén, gondot jelent a szabadságok kiadása (és elképzelhető, hogy a törvénnyel ellentétesen, a bennragadt szabadnapok pénzben kerülnek megváltásra). Mt. 151. (4) A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. 150. (2) Ha a munkáltató a munkavállalót gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja, a munkavállalót a kiesett munkaidőre munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában személyi alapbére illeti meg. 10

151. (2) A munkavállaló részére távolléti díj jár / e) a szabadság (Mt. 131-132. ) időtartamára. Megoldás lehet az is a tulajdonos számára, ha a munkahelyek megőrzése érdekében írásban megállapodik a munkavállalókkal arról, hogy a rendes szabadságokat akár több hónapon keresztül, részletekben is kiadhatják. Ez azt jelenti, hogy négy napos, vagy akár annál rövidebb munkaheteket is bevezethetnek a cégnél. Egy ilyen megállapodás további előnye lehet, hogy a cég a munkavállaló egyetértésével lerövidítheti a szabadságok kiadásának egy hónapos határidejét, vagyis gyorsabban és rugalmasabban reagálhat a piac igényeire. Teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a KKV-k minimális hányada rendelkezik Kollektív Szerződéssel, ami másként szabályozná a szabadságok kiadásának rendjét. 3. Részmunkaidős foglalkoztatás A munkajogviszonyok azon típusát, amelyek nem tipikus feltételek mentén jönnek létre, atipikus jogviszonyoknak nevezzük. Mt. 75/A. A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. Ezen feltételek a következők lehetnek: felek nem határozatlan időre kötik a szerződést; munkavállaló nem a munkáltató utasításai szerint végzi a munkáját; nem teljes időben történik a munkavégzés; nem a munkáltató által biztosított területen és eszközökön történik a munkavégzés; stb. 11

A részmunkaidős foglalkoztatás népszerűsége az Európai Unió gazdaságilag fejlett országaiban lényegesen nagyobb, mint hazánkban. Az EU tagállamaiban ma a foglalkoztatottak közel 20%-a részmunkaidőben dolgozik, míg Magyarországon ez az arány 4-5 százalék. A részmunkaidős foglalkoztatási forma szélesebb körű elterjesztése érdekében a közelmúltban megváltoztak a magyar munkajogi szabályok. A részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése érdekében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló (1991. évi IV.) törvény alapján, 2003. január 1-jétől támogatás nyújtható a Munkaerő-piaci Alapfoglalkoztatási, illetve rehabilitációs alaprészéből a részmunkaidőben történő alkalmazáshoz. A támogatás nyújtásának részletesen feltételeit 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet tartalmazza. 1 A munkaidő és ezzel arányosan a havi személyi alapbér (és/vagy egyéb bérelemek) csökkentéséhez a munkáltató és munkavállaló írásbeli megegyezése, azaz a munkaszerződés módosítása szükséges. Mt. 82. (1) A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Ezen foglalkoztatási forma megfelelő megoldás lehet mindkét fél számára: ha létszámleépítést követően növekedni kezdenek a cég megrendelései, de még nem érik el a válság előtti mértéket folyamatos működés biztosításához, pihenőidők betartásához magasabb létszámra van szükség, de nem teljes idős foglalkoztatásban. Fontos szabály, hogy részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkabér legfeljebb a munkaidővel arányos mértékben csökkenhet, egyébként a foglalkoztatás diszkriminatívnak minősülhet. A részmunkaidőben foglalkoztatottakat is 1 http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderid=13417&articleid=20774&ctag=articlelist&iid=1 2010.12.27. 12

megilletik azok a jogok és juttatások, amelyeket a teljes időben dolgozók részére állapít meg a törvény. 2 Mt. 78./A (1) A munkaviszony eltérő megállapodás hiányában a teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. (2) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. A vállalkozás részmunkaidős alkalmazottak foglalkoztatásával viszonylag költséghatékonyan biztosíthatja a szükséges munkaerőt. Pozitívan hat a motivációra, ha azt érzik a munkatársak, hogy nem rögtön a leépítés-eszközéhez nyúlt a munkáltató, hanem esélyt adott a vállalati eredmények javítására. Másik pozitív hatás, ha idővel visszaállhat a teljes idős foglalkoztatás. Biztos, hogy teljesítményükkel meghálálják a munkatársak a munkáltató erőfeszítéseit. 2 dr. Breznay Tibor A Munka Törvénykönyve egységes szerkezetben állásfoglalásokkal és magyarázatokkal 2010. KompKonzult Kiadó 13

4. Munkaidőkeret bevezetése Korábbi megoldások tárgyalásakor jeleztem, hogy véleményem szerint a KKV-k között szinte nem létezik olyan vállalat, ahol az arra jogosult felek, Kollektív Szerződést kötöttek volna. Ez esetben a munkáltató egyoldalúan dönthet a munkarendet érintő változásokról, ezzel is ellensúlyozva, illetve rugalmasan reagálva a válság hatásaira. A mai piaci viszonyok fokozott teljesítményre és rugalmasságra késztetik a vállalkozásokat. Mind több szervezetnek kell újragondolnia, miként tudná a rendelkezésére álló erőforrásokat a legjobban hasznosítani, illetve az indokolatlan személyi költségeket mérsékelni. Bár a magyar munkajog lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató maga gazdálkodjon, tervezzen személyi állományával a sok esetben hiányosan rendelkezésre álló ismeretek miatt gyakran mégsem ésszerűen alakítják ki a munkarendet és határozzák meg a munkaidőt. A hatékonyság javítása érdekében és a túlórák csökkentése szempontjából érdemes a munkarend kialakításánál munkaidőkeretet alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az egyes napokon változó tartamú a munkaidő (ez azonban nem lehet kevesebb négy óránál). Az olyan területeken, mint például a kereskedelem, szállítmányozás, vagy ahol folyamatos, megszakítás nélküli munkavégzésre van szükség, illetve készenléti jellegű munkakörökben érdemes munkaidőkeretet igénybe venni. 3 3 http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=68541 2010. 03. 20. 14

118. (1) A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg. Mt. 118/A. (1) A 117/B. (1) (3) bekezdése szerint napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható. Mt. 119. (2) A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkaidő keretben történő foglalkoztatásnak az a lényege, hogy a munkáltató számára, az általa vagy kollektív szerződésben kialakított munkarend szerint hatékony munkaidő beosztás alkalmazásával foglalkoztassa a munkavállalót. Ebben az esetben lehetősége van arra, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazzon, összevonja a heti pihenőnapokat, vasárnapi munkavégzést rendeljen el, illetve csökkentheti a rendkívüli munkavégzés ellentételezését. A munkaidőkeret tehát a munkaidő illetve a munkaerőköltségek menedzselésének fontos eszköze bár kevésbé elterjedt gyakorlat, nem túl nagy arányban alkalmazzák a KKV munkáltatók, pedig számos előnye van az ily módon történő foglalkoztatásnak: lehetőséget nyújt a munkaidő relatíve szabad felhasználására a megállapított időkeret a változó munkáltatói igényeknek leginkább megfelelő mértékben használható fel az egyes munkanapokra minél racionálisabban szervezi a munkáltató a munkaidőt, annál biztosabban elkerülheti, hogy a változó megrendelések miatt az alkalmazottak munkavégzésre fordított ideje kihasználatlanul maradjon, 15

illetve, más esetben ne kelljen rendkívüli munkavégzésre köteleznie őket, ami jelentős többletköltségeket jelent, elrendelése időben korlátos: M. 127. (4) A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, Kollektív Szerződés rendelkezése alapján, legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. 147. (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2) (4) bekezdés szerinti ellenérték illeti meg. (2).. a munkaidő kereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. (3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. (4).. Munkaidő-keret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot legkésőbb az adott munkaidő-keret végéig kell kiadni. Ha a munkaidőkeret mellett dönt a munkáltató, meg kell határozni a kezdő és befejező időpontját, és erről írásban tájékoztatni kell a munkavállalókat. A munkaidő egyenlőtlenül is beosztható, de a munkaidő napi négy óránál nem lehet kevesebb (kivéve részmunkaidő esetén). Ha a munkavállaló munkarendje eltér a tipikus, heti öt munkanapos beosztástól, tehát a két pihenőnap mellett úgynevezett szabadnapja is van, előre ki kell jelölni, hogy mely napok minősülnek pihenőnapnak. (Ennek a fent említett, rendkívüli munkavégzés elrendelése és díjazása szempontjából van jelentősége, hiszen nem mindegy, hogy a munkáltató a munkavállaló szabadnapjára, vagy pihenőnapjára rendeli azt el.) A munkaidőkeret nem csökkentheti a pihenőidő mértékét, átlagban legalább olyan tartalmú pihenőidőt kell biztosítani a dolgozónak, mintha egyenlő munkaidő-beosztást (az egyes munkanapokon azonos tartamú munkaidő) alkalmazna a munkáltató. 16

Az egyes munkaidőkereteknek egymással összefüggőeknek kell lenniük, egy adott munkaidőkeret befejezését követően, azonnal meg kell kezdődnie a következő keretnek. Kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg a megszakítás nélküli, a többműszakos munkarendben foglalkoztatott illetve az idénymunkát végző munkavállaló esetében. Fiatalkorú munkavállalót egy hétnél hosszabb munkaidőkeretben nem lehet foglalkoztatni. Ha a munkáltató átszervezi a munkavégzést, módosíthatja a munkaidőkeretet, akkor is, ha az még nem telt le. Ha például egy négy hónapos munkaidőkeret két hónap elteltével két hónaposra változik, meg kell vizsgálni, hogy az eltelt két hónapban a munkavállaló mennyi időt töltött munkavégzéssel. Mivel a munkaidőkeret az egyenlőtlen munkaidő-beosztás lehetőségét biztosítja, előfordulhat, hogy a munkavállaló az eltelt két hónap során a törvényes munkaidejénél kevesebbet, vagy éppen többet dolgozott. Ilyen esetben az eredeti munkaidőkeret másik két hónapjában került volna sor a teljes munkaidő kiegyenlítésére. Ha a munkaidőkeret eltelt időszakában a munkavállaló a teljes munkaidejének csak egy részét dolgozta le, a havidíjas munkavállaló bére nem változik, hiszen az ilyen munkavállaló a teljesített munkaórák, illetve munkanapok számától függetlenül a havi díjára jogosult. Az órabérben, illetve a teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalónak a teljes munkaidőből le nem dolgozott időszakra az állásidő (Mt. 151. (4)) szabályai szerint jár a díjazás. 17

A munkaidőkeret további költségcsökkentő hatása Munkaidőkeret alkalmazása esetén a bérköltség oly módon csökkenthető, hogy a munkavállalókat egy műszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatja munkáltató. Ez nem feltétlenül jelent állandó munkaidő-beosztás melletti munkavégzést. Az egy műszakos munkaidő-beosztásban történő munkavégzés kialakításához nincs szükség arra, hogy a munkavégzés kezdő és befejező időpontjai, vagy az egy napra jutó munkamennyiség azonos és változatlan legyen. Az szükséges, hogy a változás ne legyen rendszeres, periodikus és nagymértékű, mert ez esetben már több műszakos munkavégzésről beszélünk, amiért műszakpótlékot kell fizetni. Az egy műszakos munkaidő-beosztású foglalkoztatás esetében pedig nem válnak jogosulttá a műszakpótlékra. 145. Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló személyi alapbére. 117. délutáni műszak a több műszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. (d) Éjszakai munkavégzés a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Egyes vállalatoknál vagy szektorban kevésbé lehet alkalmazni ezt a megoldást. Az állandó időbeosztás melletti foglakoztatás azért eredményez megtakarítást a munkaadónak, mert kizárólag az éjszakai munkavégzésre beosztott munkavállalók részére kötelező pótlékot fizetniük, ami lényegesen alacsonyabb mértékű. A nagyobb munkaterhet jelentő időszakra ugyanakkor már több munkavállalót oszthat be a munkáltató, hosszabb munkaidőre anélkül, hogy ez túlórát, és így plusz költségeket jelentene a cégnek. Minderre akkor is szükség lehet, ha a cégnek 18

létszámcsökkentés miatt ugyanazokat a feladatokat kevesebb munkavállalóval kell ellátnia, vagy azonos létszám szükséges, de nem teljes időben. A tájékoztatás fontossága Amennyiben munkaidőkeretben foglalkoztat a munkáltató, fontos, hogy a munkavállalókat a félreértések elkerülése végett tájékoztassa a pontos szabályokról. A legtöbb KKV munkavállaló jellemzően kisvállalatoknál dolgozott, kényelmi szempontokból, mobilitás, közlekedési nehézségek miatt nem dolgozott multiknál, így nincs tisztában azzal, hogy munkaidőkeretben akár 10 napon keresztül folyamatosan is foglalkoztathatják, vagy előfordulhat egy három havi munkaidőkeretben, hogy az első hónapban akár 220 órát kell dolgoznia úgy, hogy ezért nem kap kompenzációt. 6. Munkaerő-kölcsönzés Folytatva az atipikus foglalkoztatás körébe tartozó speciális jogviszonyokat, szót kell ejteni a munkaerő-kölcsönzés lehetőségéről is. A munkaerő kölcsönzés olyan foglalkoztatást jelöl, ahol a munkavállaló olyan munkáltatóval létesít munkajogviszonyt, amelynek tevékenysége munkaerőkölcsönzésre irányul és a munkavállaló munkateljesítését egy harmadik személy használja fel, aki annak ellenére gyakorolja a munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói jogokat, hogy közte és a munkavállaló között nem áll fenn jogviszony. 4 4 Kiss György Berke Gyula Bankó Zoltán Bevezetés a munkajogba, negyedik kiadás 19

Egyes iparágakban és szolgáltatási szektorokban a munkaerő rugalmas alkalmazásának eszköze lehet a munkaerő-kölcsönzés. A munkaerőt kölcsönvevő cég számára ebben a háromoldalú jogviszonyban az nyújtja a rugalmasságot, hogy a kölcsönbeadó cég gyakorlatilag átvállalja a folyamatos foglalkoztatás kockázatát és adminisztratív terheinek jó részét. Fontos azonban, hogy a törvények folyamatosan szigorodnak a munkaerő-kölcsönzésével kapcsolatosan: A jogszabályok értelmében a munkáltató a létszámleépítést követően rendes felmondással, vagy a munkaviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésével elbocsátott munkavállalót a munkaviszony megszűnésétől számított hat hónapig nem alkalmazhat kölcsönzött munkaerő formájában. Rendes felmondás esetén a kölcsönzött munkaerőt is megilleti a felmondási védelem és a felmentési bér. Ekvivalencia-szabály értelmében: o 183 napot meghaladó folyamatos munkavégzés esetén bizonyos bérelemek ugyan úgy megilletik a munkaerőt, mint a foglalkoztató saját munkavállalóit. Ezek a bérelemek a következők: személyi alapbér műszakpótlék rendkívüli munkavégzésért járó díjazás ügyelet / készenlét pótléka. o határozott idejű szerződés esetén, 2 év után illeti meg valamennyi juttatás a kölcsönzött munkaerőt (pl.: cafeteria rendszer elemei); o határozatlan idejű szerződés esetén, 1 év folyamatos kölcsönzés esetén illeti meg valamennyi juttatás a kölcsönzött munkaerőt. 2005. és 2007. év óta folyamatosan fejlődik a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó törvény. 2011. december 5-e az EU-s jogharmonizáció határideje munkaerő-kölcsönzés témakörben. 20

7. Távmunka Az atipikus foglalkoztatási formák, jelen tanulmányban utolsó előttiként tárgyalt típusa, a távmunka. A távmunkának tekintjük a munkavégzésnek azt a formáját, amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját, melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához. 5 E definíció szerint három alapvető tényező egybeesése határozza meg a távmunkát. Távmunka végzésről beszélünk tehát, ha 1. Alternatív munkahelyen, ami lehet saját otthon, teleház, távmunkaközpont, teleiroda, közlekedési eszközök, stb. történik a munkavégzés Sokan tévesen azt hiszi, hogy a távmunka egyelő az otthoni munkával pedig annál szélesebb fogalom. Lényege a munka helytől való függetlensége: a munkát ott végzi a dolgozó, ahol az számára a legkényelmesebb, ahol a munka környezete legideálisabb. Természetesen az otthonról végzett távmunka a legelterjedtebb. A munkáltató költségcsökkentése ezen a ponton valósul meg: nem kell fenntartania irodát, infrastruktúrát, rezsi, közös költség, takarítás, stb. Természetesen a költségekben osztoznak a munkavállalóval, de nagyobb mindkét fél szabadsága. Figyelemmel kell azonban lenni a tűz-, baleset- és munkavédelmi szabályozásra. Ezen kívül a munkavállaló privát szférájának védelmét is szem előtt kell tartani, illetve azt, hogy a munka-magánélet egyensúlya ne boruljon fel. 5 http://www.tavmunkainfo.hu/miatavmunka.htm 2010. 12. 27. 21

2. Távmunkáról beszélünk, ha önállóan és rendszeresen, azaz heti egy-két vagy minden nap végzi munkáját a munkahelyétől távol a dolgozó. A munkahelyről munkaidő után alkalmanként hazavitt, túlórában otthon befejezett munka nem tekinthető távmunkának. Ezzel szemben, ha valaki minden héten legalább 1-2 napot rendszeresen otthon dolgozik, és ezt munkáltatójával való közös megegyezés alapján, munkaidőben teszi, már távmunkáról beszélünk. Az amerikai távmunkások nagy része ma már ilyen módon dolgozik, őket angolul nevezik telecommuter -eknek vagy teleworker -nek. 3. Harmadik minősítő tényező, ha elektronikus úton valósul meg a kapcsolattartás a munkaadóval - sok tekintetben hasonlít a távmunka a Magyarországon hagyományos, korábbi időkben jellemző, kisipari bedolgozó tevékenységhez, de bedolgozás nem azonos a távmunkával. A távmunka elsősorban szellemi tevékenységet, íróasztal, illetve számítógép mellett végezhető munkát jelent, melynek terméke többnyire elektronikus formában továbbítható. Mt. 192./D. E törvény alkalmazásában távmunkát végző munkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információs technológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló. Nagyon vékony a mezsgye, hogy mi minősül távmunkának és mi az a foglalkoztatási forma, amit színlelt szerződésnek lehet minősíteni, hiszen: nem valósul meg a munkáltató folyamatos ellenőrzése, utasítási joga korlátozott nem egyértelmű az elvárt teljesítmény és a végzett munka mennyisége nincs kontroll a munkaidő beosztás felett, stb.. 22

A www.tavmunkainfo.hu site szerkesztője, tíz meggyőző érvet gyűjtött össze a távmunka mellett: 1. szabadság 2. csökkenő stressz 3. egészség és biztonság 4. ergonómia 5. életmód-változás 6. hatékonyabb munkavégzés 7. versenyelőny a munkaerőpiacon 8. idő nyereség 9. pénznyereség 10. mobilitás Az éremnek azonban két oldala van, így a távmunka hátrányokat, veszteségeket is hordoz magában a tipikus foglalkoztatási formákkal szemben: 1. elszigetelődés 2. csapat, munkatársak, kollektíva hiánya 3. workaholic működés; munka-magánélet egyensúlyának felborulása 4. piacképesség csökkenése 5. jogi és munkaügyi bizonytalanságok 6. karrierlehetőségek szűkülése 7. komolytalan, bizonytalan munkaajánlatok 8. munkáltató szempontjából: a. sokkal több kommunikációt, erősebb információ-áramlást igényel b. munkaszerződésnek az áltagosnál tágabbak a kötelező tartalmi elemei. 23

A távmunkában történő foglalkoztatás esetén kötelező a távmunka-végzés tényét munkaszerződésben rögzíteni, hiszen a munkaszerződésnek 3 kötelező eleme van: - mit végez a munkavállaló? - hol végzi a munkavállaló? - milyen ellenszolgáltatásért, bérezésért cserébe végzi a munkavállaló? A feleknek meg kell állapodniuk a munkavégzéssel kapcsolatos költségek fedezéséről is. A távmunkát választó vállalkozásoknak érdemes körültekintően tájékozódniuk, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó összes teendőjüknek - például az eszközök biztosítása, költségek viselése, kapcsolattartás, utasításadás és ellenőrzés részleteinek meghatározása, munkaidő kialakítása, kárfelelősség - eleget tudjanak tenni. 24

9. A munkabér egyes elemeinek csökkentése Tanulmányom bevezetőjében, a témaválasztás indoklásának tárgyalásakor jeleztem már, hogy a munkabér jellegű kiadások minden vállalat esetében jelentős ha nem a legjelentősebb költségekként jelennek meg. Nem csak a kifizetett bérköltségeket és járulékokat, hanem a béren felüli egyéb, közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat is jelentik. Munkáltatói terhet jelenthet: havi személyi alapbér / órabér prémium, bónusz, teljesítmény bónusz jutalék jutalom cafeteria-elemek vállalati autó, adók és egyéb költségek vállalati telefon, adók és egyéb költségek egyéb munkáltató általi jóléti juttatások (üdülő, ingyen étkeztetés, munkaruha, stb.) távoli otthoni eléréshez internet juttatás mobilnet kártya stb. Egyes munkabérelemek kifizetését a munkaszerződés garantálja (lásd távmunka esetén tárgyalt kötelező munkaszerződés elemek), ezért azok módosítására, így s a munkabér csökkentésére kizárólag a munkaszerződés módosítása útján van mód. Mt. 82. (1) A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Egyéb, a munkaszerződésben nem rögzített bérelemek csökkentése vagy átalakítása ugyanakkor nem igényli a munkaszerződés módosítását, azokról a 25

munkáltató egyoldalúan dönthet, döntéséről pedig írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót. Tapasztalatom és véleményem szerint, a legjobb megoldás a belső vállalati szabályzatok elkészítése, majd a vállalatnál szokásos módon (pl.: intranet, belső informatikai hálózat) közzététele, aláírással történő átvetetés a munkavállalók részéről, az esetleges későbbi jogviták elkerülése érdekében. A munkahelyek megmentése a munkavállalóktól is áldozatot követel. Ahhoz, hogy a felsorolt bérelemek egyoldalú módosítása valóban hatékony megoldás legyen a válságkezelésre, a munkáltatónak célszerű részletesen tájékoztatnia munkatársait döntésének indokairól és körülményeiről. Fontos, hogy megértsék a munkavállalók mi történik a vállalatnál, milyen áldozatokat hoz a munkáltató! A bevonás eszközével remekül élhet ilyen esetekben a vállalat tulajdonosa. 9. Határozott idejű munkaviszony Az atipikus foglalkoztatási formák, jelen tanulmányban utolsóként tárgyalt típusa, a határozott idejű foglalkoztatás. Határozott idejű munkaviszonyban történő foglalkoztatás a munkaerő létszámának csökkentése után merülhet fel költséghatékonysági intézkedésként, amikor újabb megrendelések, megbízások érkeznek a munkáltatóhoz, de azok csak projektjellegűek, vagy a korábban kapott megrendelésekhez képest kisebb volumenűek, illetve belátható időtávra szól csak a felfutás. Amennyiben a cégvezető vagy tulajdonos a határozott idejű foglalkoztatás mellett dönt, azt komoly mérlegelés kell, hogy megelőzze a vele járó kötöttségek miatt. Mt. 88. (1) A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. 26

Létszámcsökkentés esetén sem szüntethető meg a határozott idejű szerződés rendes felmondással, így a munkáltatónak ezt a tényt is mérlegelnie kell. A másik kritikus szempont a megszüntetés kapcsán kifizetendő költségekre vonatkozik: Mt. 88. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkereset megilleti. Határozott idejű munkaszerződés megkötésére csak akkor jogosult a munkáltató, ha ténylegesen indokolható a határozott időtartam kikötése (például helyettesítés, egy meghatározott projekt végrehajtása, fix időn belüli termelés lefutás / kifutás, stb.). Ennek hiányában határozott idejű foglalkoztatást a bíróság jogellenesnek nyilváníthatja, és határozatlan tartamúvá minősítheti át. 27

III. ÖSSZEFOGLALÁS Előfordulhat, hogy a tanulmányomban felsorolt eszközökkel, lehetőségekkel, praktikákkal némely vállalkozás vezetése, tulajdonosa nem tud élni, nem tudja a működésébe implementálni. Előfordulhat az is, hogy a működés sajátosságai, az általa kínált termékek vagy szolgáltatások kedvezőtlen piaci helyzete miatt nem képes áthidalni a vállalkozás a jelenleg is tartó kedvezőtlen időszakot, és elkerülhetetlenné válik a létszám leépítése. A munkaviszony megszüntetésének körülményeit számos buktatót rejtenek, ahol szintén fontos, hogy megfelelően felkészült külső vagy belső szakember, szaktanácsadó bevonásával hajtsák végre a szükséges változásokat, megkímélve magukat is és a munkavállalókat is az esetleges munkaügyi jogvitáktól és a vele járó anyagi szankcióktól. Két küldetést fogalmaztam meg saját magam számomra. Az első, évekkel ezelőtt született meg bennem, amikor felső vezetőként bepillantást nyertem a munkaerő-piac sajátosságaiba, a munkaerő-áramláson keresztül beleláthattam, más munkáltatók életébe és működésébe, szakkonferenciák, oktatások alkalmával lehetőségem nyílt HR vezetőkkel, kollégákkal eszmét cserélni. A sok(k) hatás eredményeként azt állapítottam meg, hogy komoly hiányosságok figyelhetőek meg a mi szakmánkban. Magyarországon elenyészve beszélhetünk stratégiai emberi erőforrás menedzsmentről, a legtöbb vállalat megrekedt a személyzeti adminisztráció szintjén. Ennek én több, különböző okot tulajdonítok: egyrészt az oktatás hiányosságai és gyengeségei; a multiktól dobozos termékként átvett sztenderdek működtetése, amelyek nélkülözik a gondolkodást és a kreativitást; a HR szakmával kapcsolatos, történelmi időkbe visszanyúló rossz beidegződések és előítéletek; a vállalatvezetők alacsony igényszintje és bizalma a HR területtel szemben. 28

Ha nagyvállalatoknál ezek a hiányosságok fellelhetőek, akkor mit várhatunk el a kis- és középvállalkozásoktól? Így második küldetésemként azt fogalmaztam meg, hogy nem csak a HR szakma presztízsének javításáért áldozok energiát a mindennapi munkavégzésem során, hanem egyértelmű célom és szándékom a hazai KKV réteg nyitott, okos, változni és változtatni hajlandó vezetői körének is átadni az ismereteimet és támogatni őket vállalataik fejlesztésében, akiket szinte gyermekükként nevelnek fel. Mélységesen hiszek a kis- és középvállalkozók erejében, kapcsolatrendszereikben, összetartásukban és erejükben. Azokat a vezetőket és tulajdonosokat kívánom stratégiai emberi erőforrás menedzsment eszközökkel, módszerekkel és munkajogi ismeretekkel támogatni, akik meglátják a megfelelő humán menedzsmentben rejlő erőt és a szinte határtalan fejlődési lehetőséget. Azoknak érdemes tudást átadni, akik tudnak és akarnak változni, mert csak az fejlődik, akinek, a mindennapjainak része a változás. Mindenki más néhány pillanatig stagnál, de a következő percben már lemaradt. Kelt: Pilisszentiván, 2010. december 28. Korycki Adrienn hallgató 29

IV. FELHASZNÁLT IRODALOM Kiss György Berke Gyula Bankó Zoltán Bevezetés a munkajogba; negyedik, átdolgozott kiadás dr. Breznay Tibor A munka Törvénykönyve, 2010. egységes szerkezetben állásfoglalásokkal és magyarázatokkal Pécsi Munkajogi Közlemények II. évfolyam, II. szám, 2009. június Vállalkozás; tankönyv, Novorg Kiadó Magyar Alkotmány Viszt Erzsébet Adler Judit Közgazdasági Szemle XLVIII. Bérek és munkaerő költségek Magyarországon az EU integráció tükrében dr. Bóday Pál A HR szerepe a szervezetben a válság alatt és azt követően kutatási összefoglaló tanulmány 2008. Elektronikus anyagok: o www.tavmunkainfo.hu o www.ksh.hu o www.hrportal.hu o www.munkajogiforum.hu o www.circa.europa.eu o www.nfm.gov.hu o www.jogiforum.hu o www.euvonal.hu o www.munkajog.hu o www.adozona.hu o www.ec.europa.eu 30