Az értékpapír és tıkepiac Pénzügytan Sportszervezı szak II. évfolyam Onyestyák Nikoletta Az értékpapír fogalma jogi megfogalmazás: az értékpapír olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet. közgazdasági megfogalmazás: az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítı forgalomképes okirat vagy számlán megjelenı összeg, illetve elektronikus jel. Az értékpapír közgazdasági lényegét tekintve a különbözı idıpontbeli pénzek cseréjének eszköze. Forgalomképességét az fejezi ki, hogy átruházható. 1
Az értékpapírok fajtái I. 1.) Az értékpapírban foglalt jog szerint követelést megtestesítı értékpapír részesedési jogot megtestesítı értékpapír áruval kapcsolatos jogokat megtestesítı értékpapír tagsági viszony megtestesítı (pl. részvény) hitelviszonyt (pl. kötvény) megtestesítı értékpapír 2.) Az átruházási lehetıségek szerint bemutatóra szóló értékpapír névre szóló értékpapír rendeletre szóló értékpapír 3.) Az értékpapírok hozama szerint nem kamatozó értékpapírok fix kamatozású értékpapírok változó hozamú értékpapírok átmeneti formák Az értékpapírok fajtái II. 4.) Lejárat szerint rövid lejáratúak középlejáratúak hosszú lejáratúak lejárat nélküliek 5.) Forgalomképesség szempontjából közforgalomra szánt papírok meghatározott körben forgalmazható papírok 6.) A másodlagos forgalom színtere szerint tızsdén jegyzett papírok nem szervezett forgalomba kerülı papírok 7.) Az értékpapír kibocsátás iránya szerint belföldi forgalomba kerülı értékpapírok külföldi piacra szánt értékpapírok 2
Az értékpapírok fajtái III. 8.) Az értékpapírok kibocsátója szerint állampapírok pénzintézetek által kibocsátott kötelezvények. Gazdasági társaságok által kibocsátott értékpapírok Bárki által kibocsátható értékpapírok 10.) A BÉT szabályzata szerint a tızsdén forgalmazott, de nem jegyzett értékpapírok a tızsdén jegyzett értékpapírok 11.) Az értékpapírok befektetési célja szerint: befektetési célú értékpapír forgatási célú értékpapír Tızsdeképes értékpapírok A részvény A kötvény Az állampapír A befektetési jegy A kárpótlási jegy 3
1.) A részvény Részvénytársaságok tıkéjének illetve tıkeemelésének lejegyzésére szolgál,melyben egyúttal tulajdoni hányadot is kifejez Részvény névértéke részvény árfolyamával A részvények azonos címletőek. Egy részvénynek több tulajdonosa is lehet. A névérték egy bizonyos hányadát kapják meg osztalékként. Az alaptıke csökkentése során elıfordul, hogy a részvényesnek csak az alaptıkében való részesedési joga szőnik meg, de az osztalékkövetelési joga megmarad élvezeti jegyet bocsátanak ki. A részvény típusai bemutatóra vagy névre szóló, törzsrészvény elsıbbségi részvény Aranyrészvény dolgozói részvény kamatozó részvények részvényopciós utalvány Amortizálódó (szocializálódó) részvény + átváltoztatható kötvény + jegyzési jogot biztosító kötvény 4
A részvényes A részvény birtokosa csak a befizetett tıke erejéig felelıs. 1.) Vagyoni jogok jogosult az osztalékra Likvididációs jog Felosztandó vagyonra Felszámoláskori részesedés elıvételi jog 2.) Tagsági jogok az Rt ügyeiben való részvétel joga (beleszólási, szavazati, ellenırzési) mellékjogok 3.) Kisebbségi jogok a kisrészvényesek érdekeit védik a jegyzett tıke egytizedét képviselı részvényeseket illeti meg megvizsgáló jog, a közgyőlés összehívására való jog, a közgyőlés napirendjének meghatározására vonatkozó jog Részvények Magyarországon BÉT-en jegyzett cégek száma: 48 Távközlés 6% Gyógyszeripar 14% Szektorális megoszlás Budapesten Informatika Vegyipar 1% 2% Egyéb 4% Bankszektor 38% Kıolaj és földgázipar 35% 5
Részvényforgalom a BÉT-en (2006) MTelekom 6% Richter 11% A részvényforgalom megoszlása a BÉT-en Borsodchem FHB 2% Fotex 1% Egis 2% 3% Egyéb 3% OTP 38% MOL 34% 2.) A kötvény Hitelviszonyt testesít meg Fix kamatozású, általában hosszabb lejáratú értékpapír. Szólhat névre és bemutatóra. Nem jogosít fel a társaság ügyeiben való részvételre. A kötvény a kölcsön teljes összegénél rendszerint kisebb címletekben kerül kibocsátásra. Az egyes kötvénykonstrukciók a visszafizetés idejében és ütemezésében, valamint a kamatfizetés módjában különböznek. 6
Különleges kötvények Átváltható kötvények kötvény részvény csere Opciós kötvények - meghatározott árfolyamon elıvásárlási jog Nyitott kötvények meghatározott idıpontokban kiszállhatunk a kötvénybıl, de csak ezen idıpontokban Változó kamatozású kötvény: Jegyzési Jogot biztosító opciót biztosít arra, hogy egy részvényt egy adott idıpontban megvásároljon Elemi kötvény végén egy összegben fizet Változó hozamú kötvény a nyereség mértékéhez köti a hozamot Részvények és kötvények összehasonlítása A kötvény elınyei Kibocsátó számára A kapott tıke ktg-e elıre meghatározott, Forrás ktg-e alacsonyabb, A kötvénytulajdonos nem vesz részt a vállalat irányításában, A fizetett kamat levonható az adóalapból. Vásárló számára Elsıbbséget biztosít a jövedelem felosztásánál, Felszámolásnál a részvényessel szemben elsıbbséget biztosít, Határozott lejárata van, Alacsonyabb a kockázat. 7
Részvények és kötvények összehasonlítása A részvény elınye Kibocsátó számára Nem jelent fix terhet a kibocsátás, Nincs rögzített lejárat, amikor a forrást pótolni kell, Eladósodottságának létezik a befektetık által elfogadott felsı határa. Befektetı számára Magasabb a várható hozam, Beleszólási joga van a vállalat ügyeibe, Egyéb jogokat is definiálhatnak számára. 3. Állampapírok Diszkont Kincstárjegy (DKJ) futamidı Magyar Államkötvény (MAK) futamidı Kamatozó Kincstárjegy futamidı Kincstári Takarékjegy futamidı bármikor eladhatjuk (azaz likvid), semmilyen kockázattal nem jár, kamata viszonylag alacsony. < 365 nap > 365 nap 1 év 1 és 2 év 8
Diszkont Kincstárjegy Egy évnél rövidebb futamidejő állampapír Kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba Lejáratkor a névértéket fizeti vissza Dematerializált (csak számlán létezı), 10 ezer forintos alapcímlet Elsıdleges piaci értékesítés: 3, 6 és 12 hónapos futamidı Nyilvános kibocsátás Bevezetés a BÉT-re (6, 12 hónapos DKJ) Devizakülföldi is Magyar Államkötvény Egy évnél hosszabb futamidejő, kamatozó állampapír 3, 5, 10 és 15 éves futamidı Kamatozás szerint - fix - Változó (kamat megállapítás módja és ideje rögzített) Dematerializált, 10 ezer forintos alapcímlet Kamatfizetés gyakorisága: éves, illetve féléves 9
Kamatozó Kincstárjegy Egyéves futamidejő Fix kamatozású dematerializált állampapír A futamidı végén fizet kamatot, amelyet a befektetı a törlesztéssel együtt kap kézhez Alapcímlete 10 ezer forint Devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek Kincstári Takarékjegy Kincstári Takarékjegy I. (egyéves lejárat) Kincstári Takarékjegy II. (kétéves lejárat) Fix, lépcsıs kamatozású értékpapír Postai forgalmazás Névre szóló Kizárólag devizabelföldi magánszemély 10
Állampapír értékesítési módszerek Aukció DKJ Államkötvény Jegyzés + folyamatos értékesítés Kamatozó kincstárjegy (minden hónapban 2 hétig jegyezhetı), Kincstári Takarékjegy Nem tızsdeképes értékpapírok 1.) A váltó A váltó olyan forgatható értékpapír, amely egy késıbbi idıpontban esedékes feltétlen fizetési ígéretet vagy felszólítást tartalmaz. Két alaptípusa: - saját váltó, amely fizetési ígéret. - idegen váltó, amely fizetési felszólítás. Szigorú alakisághoz kötött értékpapír, kellékek: - a váltó szó, a váltó kiállítás nyelvén, - meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló ígéret vagy felszólítás, - az összeg számmal és betővel, - a fizetésre kötelezett (címzett) neve, idegen váltónál, - a lejárat idıpontja - a kedvezményezett neve - a fizetés helye, - a kiállítás helye, napja, - kibocsátó cégszerő aláírása. 11
A váltó A váltóforgalom Leszámítolás, diszkontálás, Viszontleszámítolás A váltó gazdasági funkciói hiteleszköz, fizetési eszköz A váltó csoportosítása A fizetésre kötelezett szerint: idegen váltó saját váltó Típusa szerint: megtekintésre szóló - látra szóló bemutatás után meghatározott idı elteltével lejáró váltó kelt után bizonyos idıre szóló határozott napra szóló váltó A váltó speciális változatai avalváltó rektaváltó - tilos a forgatása solaváltó - egyetlen példányos váltó telepített váltó: meghatározott személyrevagy helyre vonatkozik Váltóátruházás - váltóforgatás 2.) A csekk A csekk szigorú alakisághoz kötött, fizetési felszólítást tartalmazó értékpapír. csekk kibocsátója azzal bízza meg a bankját, hogy a csekken megjelölt összeget a csekk birtokosának fizesse ki, vagy írja jóvá annak számláján. A csekk kibocsátását csekkszerzıdés kötése elızi meg csekkfüzet A lejáratot csekktörvény határozza meg: 8 nap, ugyanazon az országon belül 20 nap, ugyanazon a földrészen belül 70 nap, nem ugyanazon a földrészen belül A bank akkor tagadhatja meg a fizetést, ha: a valamelyik törvényességi kellék hiányzik, hamis az aláírás, a csekkre nincs fedezet, vagy a csekket lejárati idı után mutatták be. 12
Egyéb értékpapírok 1.) befektetési jegy nyíltvégő, melynek tıkéje folyamatosan változhat zártvégő, elıre meghat. idıszakra, állandó tıkével értékpapíralap Ingatlanalap 2.) A letéti jegy pénzintézet bocsátja ki azzal a céllal, hogy pénzforráshoz jusson. 3.) A közraktárjegy áru feletti tulajdonjogot testesíti meg. 4.) A záloglevél kölcsönnyújtás esetén a kölcsönt nyújtó pénzintézet bocsátja ki, célja, hogy a hitelhez külön biztosítékot szerezzen. 5.) A részjegy szövetkezetbe belépı tag üzletrészét testesíti meg, osztalékra jogosít 6.) A vagyonjegy A szövetkezetek, állami vállalatok ingyenes vagyonjegyet bocsáthatnak ki részesedési jogot testesít meg, osztalékot fizet Pénzpiaci Befektetési alapok fajtái Kötvény (magyar állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél, OECD állampapír, OECD vállalati kötvény) Részvényalap (hazai, ázsiai, OECD) Specializált alapok (árupiaci termékek, ingatlan, technológia) Származtatott alap Földrajzi/devizális kitettség Tıkegarancia, hozamgarancia 13
Befektetési lehetıségek, megtakarítási formák Egyéni befektetı Közvetlen befektetési lehetıségei Közvetett befektetési lehetıségei Bankbetét Kötvények Részvények Lakástakarékpénztár Intézményeken keresztül Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok Befektetésialapok Ingatlanalapok Amelyek befektetnek Kötvényekbe Részvényekbe Ingatlanba Képzımővészeti alkotásba Az értékpapírok kockázata Infláció Kamatláb Újrabefektetési kockázat Fizetésképtelenség Likviditási Devizaárfolyam Információs Egyedi 14
Az értékpapírpiacok A pénzügyi piacok (pénz- és tıkepiac) azon szervezett és spontán piacok, ahol pénzt cserélnek pénzre. Pénzpiacnak nevezzük a rövid lejáratú befektetések piacát, a rövid lejáratú pénz- és hiteleszközök adásvételének helyét. A tıkepiac a hosszú lejáratú vagy lejárat nélküli befektetések piaca, amely a hosszabb lejáratú tıkék átcsoportosítására szolgál. Az értékpapírpiac része a pénzpiacnak és a tıkepiacnak elsıdleges és másodlagos értékpapírpiacok A tızsde = helyettesítı tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között folyik Nem profitorientált, de önfenntartó jellemzıje, hogy meghatározott árut, meghatározott helyen, idıben, módon, meghatározott személyek adhatnak és vehetnek. információs központ, árfolyamai állandóan változnak csak tızsdetag vehet részt, a tızsdetagság szigorú feltételekhez kötött A brókerek (alkuszok) tızsdei ügynökök Árutızsde Budapesti Árutızsde 1989-tıl: Gabona, hús, deviza Értéktızsde deviza, nemesfém, értékpapír 15
A tızsdei ügyletek a) Az ügylet teljesítési idıpontja szerint: azonnali (prompt) ügyletek, határidıs (termin) ügyletek. b) Az ügyletkötés célja szerint : tényleges (effektív), spekulatív, opciós, Fı tendenciák Dezintermediáció Liberalizáció Dereguláció Specializáció univerzalizáció Internacionalizáció Intézményi befektetık száma nı Innováció Növekszik a verseny A tıkeallokáció hatékonysága nı Újraszabályozás harmonizáció 16