HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM MANS - 2006 program

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 1.1 A MANS-2006 P ROGRAM (TOVÁBBIAKBAN P ROGRAM ) CÉLJA... 4 1.2 A PROG RAM FELÉPÍTÉSE... 4 2. ALAPOZÁS... 6 2.1 A 40/2004. (HK 10.) HM UT ASÍTÁS... 6 2.1.1 A 40/2004. (HK 10.) HM utasítás célja... 6 2.2 A TERVEZÉST ÉS VÉGREHAJTÁS FELÜGYELŐ MANS SZAKCSO PORT... 6 2.2.1 A tervezést és végrehajtás felügyelő szakcsoport feladata... 6 2.2.2 A tervezést és végrehajtás felügyelő Szakcsoport... 7 3. ADATGYŰJTÉS... 8 3.1 AZ ADATGY ŰJTÉS CÉLJA... 8 3.2 AZ ADATGY ŰJTÉS MÓDSZERE... 8 3.3 AZ ADATGY ŰJTÉSBE BEVONÁSRA KERÜLŐ SZERVEZETEK:... 8 3.4 AZ ADATGY ŰJTÉSBE BEVONT SZERVEZETEK SZÁMÁRA KÜLDENDŐ KÉRDŐÍVEK, ILLETVE KÉRDÉSCSOPORTOK.... 8 3.4.1 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium... 8 3.4.2 A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat... 11 3.4.3 Magyar Repülő Szövetség... 12 3.4.4 NATO... 13 3.4.5 EUROCONTROL... 14 3.4.6 MH Légierő Parancsokság... 15 3.4.7 MH Szárazföldi Parancsokság... 17 4. KIDOLGOZÁS... 18 4.1 A BEÉRKEZETT ADATO K KEZELÉSE... 18 4.1.1 A beérkezett adatok rendszerezése és elemzése... 18 4.1.2 Az Elvi Program elkészítése... 18 4.1.3 Az Elvi Program modellezése... 19 4.1.4 A Program általános tartalma... 19 4.1.5 A Program szakmai háttere... 20 5. MEGVALÓSÍTÁS... 23 5.1 A P RAM TARTALMA ROG... 23 5.1.1 A magyar katonai légiforgalom-szervezési (ATM) doktrína (közép és hosszú távú stratégia) kialakítása... 23 5.1.1.2.1 A várható magyar katonai légiforgalmi szolgáltatási igények... 24 5.1.1.2.2 A várható magyar katonai légiforgalmi kiképzési igények... 25 5.1.1.2.3 Katonai légiforgalom-szervezést érintő polgári átrepülő forgalom igényei... 25 5.1.1.2.4 Katonai légiforgalom-szervezést érintő, a katonai repülőterekre le- és felszálló polgári forgalom igényei... 26 5.1.1.2.5 Polgári forgalom katonai repülőterekre vonatkozó igényei, katonai-polgári közös felhasználású repülőterek... 26 5.1.2 Szakirányítás... 27 5.1.3 Hatósági feladatok... 28 5.1.4 Szakmai irányító szervezet... 30 5.1.5 Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Szolgálat (AIS)... 34 5.1.6 HungaroControl Katonai Irányító Részleg... 35 5.1.7 Légtérgazdálkodás (AM) szerepének meghatározása... 37 5.1.8 NATO telepíthető ATM komponens... 38 5.1.9 Katonai repülőterek légiforgalmi szolgálatai... 43 5.1.10 Kiképzési rendszer... 45 5.1.11 ATM szempontú katonai-polgári együttműködés lehetőségei... 48 5.1.12 Jogi szabályozás... 48

3 6. VÉGREHAJTÁSI TERV (PROGRAM)... 49 6.1 ÜTEMEZÉS... 49 6.2 FELELŐSÉGI KÖRÖK... 49 7. FÜGGELÉKEK... 50 7.1 VO NATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS REFERENCIÁK... 50 7.1.1 Légügyi jogszabályok és egyéb jogforrások... 50 7.1.1.5.1 Egyéb szabályzók... 56 7.2 KAPCSO LÓDÓ EGYÉB MUNKAFOLYAMATOK (PROJEKTEK)... 60 7.2.1 Katonai repülőterek radar, rádió navigációs és repülési adatfeldolgozó rendszereinek a beszerzési folyamata... 60 7.2.2 Magyar katonai légiforgalmi irányítók alkalmazása Afganisztánban... 62 7.2.3 CEATS folyamatok.... 62 7.2.4 A műveleti repülésekről és a katonai légiforgalmi szolgálatok működéséről szóló rendelet-tervezet és a szakszolgálati engedélyekről szóló rendelet -tervezet kidolgozása... 63 7.2.5 A HungaroControl "torony" szimuláció együttműködésének folyamata... 63 7.2.6 A Katonai Légiforgalmi Szolgálat megalakításának folyamata... 63 7.2.7 TACEVAL ellenőrzések... 64 7.3 A ME GVALÓSÍTÁSI FOLYAMAT NYOMON KÖVETÉSE... 64 8. FŐBB HATÁRIDŐK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA... 65

4 1. Bevezetés 1.1 A MANS-2006 Program (továbbiakban: Program) célja A Magyar Köztársaság katonai szövetségben vállalt kötelezettségei, folyamatosan fejlődő légvédelmi rendszere és honvédelmi, valamint gazdasági érdeke által támasztott követelményeknek megfelelő katonai légiforgalom-szervezési rendszer kialakítása. A Program tervezett időtartama 3 év. A Program fő célkitűzései: a) a Magyar Honvédség közép- és hosszú távú légiforgalom-szervezési és légiforgalmi irányítási koncepciójának kialakítása valamint végrehajtási feltételeinek megteremtése; b) a légiforgalom-szervezéssel és légiforgalmi irányítással kapcsolatos NATO felajánlás kialakítása; c) az Európai Unió és az EUROCONTROL európai légiközlekedési szervezet által kialakított légiközlekedési stratégia (ATM 2000+) katonai vonatkozású követelménye bevezetésének előkészítése; d) a Magyar Honvédség Katonai Légiforgalmi Szolgálat szervezetének létrehozása; Légiforgalom-szervezés alatt a légiforgalmi irányítás, légiforgalmi tájékoztatás és a légtérgazdálkodás funkcióit értjük. 1.2 A Program felépítése A Program fő fázisai: 1. Alapozás. A Programkészítés folyamatát rögzítő 40/2004. (HK 10.) HM utasítás alapján a tervezést és végrehajtást felügyelő MANS szakcsoport (továbbiakban SZAKCSOPORT) létrehozása. Az alapozás témakörét a 2. fejezet (Alapozás) dolgozza fel. 2. Adatgyűjtés. Információ gyűjtés a meglévő katonai légiforgalmi szervezetek felépítéséről, működéséről, az elöljáró, együttműködő és támogató szervezetek helyéről, szerepéről, valamint a katonai légiforgalom-szervezéssel (továbbiakban SZAKMAI IRÁNYÍTÓ SZERVEZET) szemben támasztott, hazai és nemzetközi szintű katonai, illetve polgári szempontú valós követelményekről. Az adatgyűjtés témakörét a 3. fejezet (Adatgyűjtés) dolgozza fel. 3. Kidolgozás. A begyűjtött információk rendszerezése és elemzése, majd a Program elvi kidolgozása. Az Elvi Program modellezése, ezt követően a végleges Program kidolgozása. Az kidolgozás témakörét a 4. fejezet (Kidolgozás) tartalmazza. 4. Megvalósítás. A Program elemeinek gyakorlati megvalósítása. Jogszabályok, utasítások, intézkedések szakutasítások, eljárások kidolgozása az illetékes szervek által. Szervezeti változtatások bevezetése. Technikai fejlesztések. A megvalósítás folyamatának figyelemmel kísérése és az időközben szükségessé vált módosítások

5 beépítése a Program menetébe. Az Megvalósítás témakörét az 5. fejezet (Megvalósítás) és a 6. fejezet (Végrehajtási terv) dolgozza fel. A Program tartalmi értelmezéséhez háttérinformációt nyújtanak a 7. fejezet (Függelék) és a 8. fejezet (Főbb határidők áttekintő táblázata).

6 2. Alapozás 2.1 A 40/2004. (HK 10.) HM utasítás 2.1.1 A 40/2004. (HK 10.) HM utasítás célja Az HM utasítás célja, hogy megfelelő keretet adjon a Program tervezési és végrehajtási folyamatához. 2.2 A tervezést és végrehajtás felügyelő MANS szakcsoport 2.2.1 A tervezést és végrehajtás felügyelő szakcsoport feladata A tervezést és végrehajtást felügyelő szakcsoport feladata a Program kidolgozása, a kidolgozást segítő egyéb részfeladatok irányítása. Kapcsolattartás a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség érintett szervezeteivel, az érintett külső szervezetekkel, a Program előkészítése és végrehajtása során. A munkában résztvevő személyek, szervezetek munkájának koordinálása, a Program végrehajtása során operatív döntéshozatal. A MANS szakcsoport szakmai feladata: a) A Magyar Honvédség minden vezetési szintre kiterjedő légiközlekedésszervezéssel és légiforgalmi irányítással összefüggő szervezeti struktúrájának kialakítására, vezetésére és irányítására, a szervezet(ek) személyi és technikai feltételeinek biztosítására vonatkozó fejlesztési Program kidolgozása, figyelemmel a Magyar Honvédséggel szemben támasztott, a szövetségesi kötelezettségekből és az Európai Unióhoz való csatlakozásból eredő követelményekre; b) A Magyar Honvédség légiközlekedés-szervezési és légiforgalmi irányítási képességeinek elemzése, amely kiterjed a Magyar Honvédség előbbi feladatkörökben érintett elemeinek szervezeti, kiképzési, technikai, szabályozási, eljárási és felügyeleti területeire; c) A Magyar Honvédség NATO felajánlásban szerepeltethető légiközlekedésszervezési és légiforgalmi irányítási képességének soron kívüli kialakítására vonatkozó javaslat kidolgozása; d) A Magyar Honvédség közép- és hosszú távú légiközlekedés-szervezési és légiforgalmi irányítási, valamint az ehhez kapcsolódó képzési koncepciójának kidolgozása; e) A Magyar Honvédség Légiforgalmi Szolgálat kialakítására irányuló munka előkészítése, vezetése és végrehajtásának felügyelete.

7 2.2.2 A tervezést és végrehajtás felügyelő Szakcsoport. A Szakcsoport a) vezetője Dr. Lakatos László mk. dandártábornok, a HM Tervezési és Koordinációs főosztályvezetője, a NATO Légiforgalom-szervező Bizottság és az EUROCONTROL Tanács tagja; b) helyettese Csondor István ezredes, a HM Honvéd Vezérkar Vezérkari Iroda légierő szakreferense; c) titkára Sipos Zoltán alezredes, a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály kiemelt főtisztje; d) tagjai: - a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály; - a HM Katonai Légügyi Hivatal; - a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal; - a HM HVK Hadműveleti és Kiképzési Csoportfőnökség; - a HM HVK Személyügyi Csoportfőnökség; - a HM HVK Haderőtervezési Csoportfőnökség, valamint - az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság; - az MH Légierő Parancsnokság és alárendeltjei állományából kijelölt személyek, valamint - HungaroControl Katonai Összekötő Iroda irodavezetője.

8 3. Adatgyűjtés 3.1 Az adatgyűjtés célja Az adatgyűjtés célja, hogy hiteles és naprakész információk álljanak rendelkezésre a katonai légiforgalom-szervezés jelenlegi működéséről, kapcsolatrendszeréről, felépítéséről és a vele szemben támasztott követelményekről. Az adatgyűjtés során meg kell ismerni a szakterületek és érintett szervezetek koncepcionális terveit. A begyűjtött információk szolgáltatják a kidolgozandó Program szakmai alapját. 3.2 Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést, elsősorban a szakcsoportba delegált szakértők által biztosított tájékoztatások alapján kell elvégezni. Amennyiben egy fontosnak ítélt területről nincs delegált szakértő, úgy az adott szervezetek számára kiküldött kérdőív útján kell elvégezni az adatgyűjtést. A kérdőívek kérdéscsoportjait az adott szervezet profiljának megfelelően kell összeállítani. Szükség esetén a beküldött adatok hitelességét ellenőrizni kell, a választ a valós körülmények között meg kell vizsgálni. Indokolt a kérdéses szakterület vezetőit felkérni, hogy a szakcsoport számára készítsenek beszámolót területük működéséről. 3.3 Az adatgyűjtésbe bevonásra kerülő szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Magyar Repülő Szövetség NATO EUROCONTROL MH Légierő Parancsnokság MH Szárazföldi Parancsnokság 3.4 Az adatgyűjtésbe bevont szervezetek számára küldendő kérdőívek, illetve kérdéscsoportok 3.4.1 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A magyarországi repülőterek forgalma jelentős mértékben növekedésnek indult és várhatóan a közeljövőben is fennmarad a tervezett fejlesztések megvalósulása eredményeként. A tárca - egyetértésben a MANS-2006 Program célkitűzéseivel - támogatja az együttműködést a közös légtérfelhasználás érdekében. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium javasolja az egyeztetést a katonai légtérigények, a katonai repülés szolgáltatásigénye és a szolgáltatók feladatainak pontosítása, a légiforgalmi szolgálatok együttműködése érdekében. Javasolja továbbá a Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság szerepének növelését.

9 1. A polgári, regionális (közforgalmú és magán) repülőtér-fejlesztés koncepciója és ennek várható hatásai a katonai légterek felhasználására vonatkozóan. Az állami szerepvállalás Magyarország polgári repülőtereinek fejlesztési koncepciójában - a hatályos légiközlekedési stratégia alapján - Budapest Ferihegy, Debrecen és Sármellék Nemzetközi Repülőtereken valósulhat meg. A repülőterek fejlesztésével párhuzamosan a forgalom nagysága és összetétele is jelentős változáson megy keresztül. A földi navigációs technikai berendezések mellett precíziós megközelítést és leszállást biztosító eszközök üzembe állítása is tervezett. A további repülőterek fejlődését a regionális és helyi igények határozzák meg. A közelmúltban már jelentős fejlesztések történtek Győr - Pér, Pécs - Pogány, Békéscsaba, Taszár Repülőtereken és várható Zalaegerszeg - Andráshida és Szeged Repülőtér fejlesztése is. E repülőterek jövőbeni igényeinek pontos meghatározása pontos forgalmi előrejelzések hiányában nem lehetséges, de a hosszú távú stratégia tervezése során számolni kell velük. 2. A polgári regionális légiközlekedés (közforgalmú és magán) kialakításának koncepciója és ennek várható hatásai a katonai légterek felhasználására vonatkozóan. Magyarországon elsősorban a nemzetközi általános légiforgalom (GAT) igényeit, az ICAO szabványokat és ajánlott gyakorlatokat, valamint az EUROCONTROL előírásait figyelembe véve és a repülésbiztonságot szem előtt tartva került az alábbi légtérszerkezet kialakításra. Ellenőrzött C osztályú légterek D osztályú légterek Nem ellenőrzött F osztályú légterek G osztályú légterek Ellenőrzött légterek: CTA (alacsony és magas légterek) TMA CTR A Single European Sky (SES) szabályzó-csomagjából elsőként a légtér kialakítására (Airspace Design) és a rugalmas felhasználásra (Flexible Use of Airspace) vonatkozó végrehajtási rendeletek kidolgozása folyik. Az egységes szabályozásból adódóan a magyarországi légtérstruktúra kialakításakor, módosításakor a fenti jogszabályok szerint kell majd eljárni. Ezen túl a Rugalmas Légtér Felhasználási Elv (Flexible Use of Airspace Concept - FUA) szerint szükséges harmonizálni a szomszédos országokkal az ugyanolyan, vagy nagyon hasonló légtérszerkezet kialakítását. A hatékony légtérgazdálkodás (Airspace Management) alapvető fontosságú az ATS ( légiforgalmi szolgálatok) kapacitásának növelése, az egyes felhasználói követelmények optimális kielégítése és a légtér lehető legrugalmasabb használatának megvalósítása érdekében.

10 Budapest FIR (Repülési Tájékoztatási Körzet) az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat (European Air Traffic Management Network - EATMN) működtetése esetén szerves része lesz a rendszernek. A légtér átszervezését üzemeltetési követelményekre kell alapozni és az egységes funkcionális légtérblokkok (functional airspace blocks) használatával kell optimalizálni. Ez a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium esetében a CEATS (Central European Air Traffic Services) Programmal lefedhető. Az Európai Unió terve szerint 2009 után az alacsony légtérre is ki kell terjeszteni a körzetesítést (FAB kialakítást). Következő cél az ún. szabad (direkt) repülési légtér koncepció (Free Route Airspace Concept - FRAC) bevezetése és alkalmazása. 3. Katonai repülőterek polgári hasznosításának kérdései. A katonai repülőterek polgári hasznosításában a regionális és helyi érdekek érvényesülése lehet a meghatározó. A tárca a közös felhasználással kapcsolatos igények, hozzáállások és információk vonatkozásában nem rendelkezik naprakész információkkal, azonban támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek a vegyes felhasználás révén a gazdaságosabb működtetés lehetőségét biztosítják. 4. Egyéb, a témakörben fontosnak ítélt vélemény, javaslat, tájékoztatás. Budapest Ferihegy és más hazai repülőtereken kívül, a szomszédos országok határ közeli repülőtereinek (Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Arad, Zágráb, Maribor, Ljubljana, Graz, Bécs) forgalmát figyelembe kell vennünk. A magyar légiforgalmi irányítás feladata e repülőterek induló és érkező forgalmának utazómagasságra történő emelése, illetve az onnan való süllyesztése. A szükséges légtérkapacitás biztosítása érdekében Budapest TMA és Kecskemét MTMA légtérszerkezete módosítási javaslatának előkészítése folyamatban van. A légtérszerkezet több elemének megváltoztatása 2005. áprilisáig feltétlenül szükséges a forgalmi igények kielégítése és szolgáltatási kapacitás megteremtése érdekében. A tárca a rugalmas légtérfelhasználásban látja az optimális polgári és katonai együttműködés megoldási lehetőségét. Ennek feltételei a következők: a katonai ellenőrzött légterek ICAO szerinti osztályozása; TRA-k bevezetése és a meglévő TSA-k átszervezése; a P, R, D légterek átszervezése; a tényleges légtérigények összehangolása; a mozgásra vonatkozó adatok azonnali, közvetlen koordinálásának lehetősége a légijárműveket ténylegesen irányító egységek személyzetei között; közvetlen, azonnali használatú kétoldalú összeköttetés valamennyi légtérfelhasználó (pl. lőtér) és Budapest ATS Központ között. Javasolt valamennyi katonai repülőtér rádiónavigációs (távoli és közeli irányadó állomások) berendezésének frekvenciája, a futópálya küszöbök koordinátái, a futópálya fények adatainak rendelkezésre bocsátása Budapest ATS Központnak, hogy azok a kényszerhelyzetbe került, esetleg magyar katonai repülőteret használni szándékozó légijárművek számára megadhatóak legyenek. Összefoglalóan megállapítható, hogy a magyarországi polgári repülőterek forgalma jelentős növekedésnek indult és ez várhatóan marad is a közeljövőben a tervezett fejlesztések megvalósulása eredményeként. A MANS Program létrehozása

11 kapcsán felmerülő polgári-katonai együttműködésre kiható változtatások kezelése érdekében szükséges a polgári-katonai párbeszéd erősítése, ezen belül a Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság szerepének növelése. Ezért szakmai egyeztetések lefolytatása javasolt a katonai légtérigények, a katonai repülés-szolgáltatás igénye és a szolgáltatók feladatainak pontosítása a légiforgalmi szolgáltok együttműködése érdekében. 3.4.2 HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat 1. A katonai légterek által lefedett légterekre számított, jövőben várható polgári légiforgalom jellege Magyarországra, illetve a CEATS térségre vonatkozóan, valamint annak mennyisége és a forgalom számára szükségesnek ítélt légiforgalmi szolgáltatás. Budapest FIR általános forgalma 7-12%-al nő a következő 3-5 évben, ezen belül az átrepülő forgalma (FL 290 feletti) éves átlagban 4-6%-os növekedést mutat. Ez két fő irányra összpontosul, Bécs FIR - Belgrád FIR/Bukarest FIR között K/DK- NY/ÉNY, valamint Pozsony FIR Bukarest FIR között ÉNY- DK irányokban; A CEATS központ kezdeti működési időszakában (2010 után) várható forgalom mennyiségét nehéz prognosztizálni, de a térségre általánosan a Budapest FIR forgalom növekedését értelmezhetjük; A HungaroControl a jelenlegi szolgáltatási struktúrát és irányító szolgálatokat nem kívánja bővíteni a következő 3-5 évben, az átrepülő forgalom kezelésére a megfelelő szektorkapacitás rendelkezésre áll. 2. A katonai repülőterek légtereit és a katonai légtereket érintő polgári repülőterek várható forgalma, a forgalom jellege, légiforgalmi szolgálatai, a fejlesztések fő irányai. A FL 290 alatti, különösen a FL 210 és 190 közötti forgalom akár meg is duplázódhat, ami a jelenlegi napi 40 átrepülés helyett akár 80-100 napi átrepülést is elérhet. Ez befolyásolhatja a TSA-k igénybevételét és feltehetően fokozott koordinációt igényel az irányító szolgálatoktól; Uniós tagságunk a kisgépes forgalom növekedését eredményezheti a nem ellenőrzött légtérben, mintegy 10-20%-os növekedés várható a következő években; A repülőterek közül Ferihegy (LHBP) forgalma az 2004-ben 23%-al nőtt a 2005. évre prognosztizált forgalom 25 %, ami a TMA forgalmát is jelentősen megnövelte; Budapest TMA forgalmi kapacitását növelni kell, ami a Kecskemét (LHKE) repülőtérrel történő fokozott forgalmi együttműködést feltételez, illetve részben hatással lehet a Kecskemét MTMA körüli TSA-k igénybevételére; Debrecen (LHDC) repülőtér forgalmában - az előrejelzések szerint - jelentős forgalom-növekedéssel nem számol a HungaroControl, a jelenlegi repülőtéri szolgáltatás fejlesztése két éven belül nem esedékes;

12 Sármellék (LHSN) repülőtér forgalmának növekedése kiszámíthatatlan, de jelentős növekedéssel nem számol a HungaroControl, a jelenlegi repülőtéri szolgáltatás fejlesztése nem tervezett; Bécs-Schwechat (LOVB) repülőtér a következő 5 évben jelentős forgalomnövekedéssel számol - pontos számadatok nem állnak rendelkezésre - de hatással lehet a Pápa (LHPA) repülőtér közelében található TSA-kra; Temesvár (LRTR) repülőtér forgalma nehezen prognosztizálható mértékben, de növekszik a következő években. 3. A polgári-katonai légiforgalommal foglalkozó szervezetek közötti együttműködés fő területei. Stratégiai, a Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság (NLKB) szintje, a 4/2000. (Kö. Vi. Ért. 11.) KöViM-HM együttes utasításban meghatározott feladatok végrehajtására; Pre-taktikai HungaroControl Légtérgazdálkodási Csoport (AMC) a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet alapján; Napi, taktikai koordináció az irányító szolgálatok - HungaroControl ügyeletes csoportvezető és az 1. Légiirányító Központ (CRC) ügyeletes csoportvezető között, a légtér védelme és felügyelete ellátásához szükséges együttműködés rendjéről szóló 9/2002. (XI. 11.) GKM-HM együttes utasítás alapján; Radar-, és repülési tervadatok továbbítása a MH Légierő Parancsnokság/CRC részére. Szükséges a jövőben kétoldalú radaradat csere (az új 3D radarok beállásával); Az irányító szolgálatok közötti együttműködési megállapodások (LOA) kötése, régiek felülvizsgálata; Részvétel a polgári-katonai repülés, légiforgalom-szabályalkotási folyamatában; Képzési-, oktatási együttműködés; Részvétel a nemzetközi repülési- és légiforgalmi szervezetek munkájában (ICAO, EUROCONTROL, CEATS, NATO); Kapcsolattartás a polgári-, katonai légügyi hatóságokkal. 4. Egyéb, a témakörben fontosnak ítélt vélemény, javaslat, tájékoztatás. Katonai Szektor nyitásának feltételei a Magyar Köztársaság légterében, katonai forgalom prognózisa. 3.4.3 Magyar Repülő Szövetség 1. A sportcélú repülőtérfejlesztés koncepciója és ennek várható hatásai a katonai légterek felhasználására vonatkozóan. 2. A sportcélú légterek kialakításának koncepciója és ennek várható hatásai a katonai légterek felhasználására vonatkozóan.

13 3. Katonai repülőterek sportcélú, polgári hasznosításának igényei. 4. Egyéb, a témakörben fontosnak ítélt vélemény, javaslat, tájékoztatás. 3.4.4 NATO 1. A katonai légiforgalmi irányító szolgálatok működése és szervezése megismerésének lehetőségei a NATO tagországokon belül. Nemzetközi kiadványok (pl.: MILAIP) tanulmányozása; A NATMC NATO Légiforgalom-szervező Bizottság munkacsoportjaiban tevékenykedő tagok felkérése adatszolgáltatásra; Személyes látogatások, értekezletek tapasztalatszerzés céljából; Szakmai cserelátogatások. 2. A katonai légiforgalmi irányító szolgálatok működésének és szervezésének összehangolása a NATO tagországokon belül. STANAG dokumentumok alkalmazásba vétele és javaslat újabb STANAG -ek kidolgozására (ATC vonatkozású NATO STANAG-ek bővítése); Képzési csereprogramok, többnemzetiségű gyakorlatok szervezése; Többnemzetiségű műveletek légiforgalom-szervezési vonatkozású tapasztalatainak feldolgozása. 3. Külföldi tanácsadók igénybevételének lehetőségei a hazai katonai légiforgalmi irányító szolgálatok működésének és szervezésének átalakítás során. Az 1. pontban említett tapasztalatcsere megoldja ezt a kérdést. 4. A NATO elvárásai a hazai katonai légiforgalmi irányító szolgálatok működésével kapcsolatban. Összefogottan nem találhatók meg egy adott dokumentumban. Általános követelmény a befogadó nemzeti támogatás képessége, melynek részét képezik a katonai légiforgalmi szolgálatok és a repülőtéri infrastruktúra is. A repülőtéri szolgálatokra vonatkozó STANAG-ek listája a mellékletben található. Ezek egy része még nincs ratifikálva. A légiforgalmi szakszemélyzet jártasságára vonatkozó követelmények kidolgozása még várat magára. Valószínűleg a NATO-n belül is az EUROCONTROL vonatkozó előírásai lesznek az irányadóak (ESARR-5). A kommunikációs és navigációs berendezések korszerűsítése, beszerzése során a kompatibilitás kérdése kiemelt figyelmet érdemel csakúgy, mint a mobilitás, mely szintén kiemelt képesség. 5. A NATO igényei a mobil katonai légiforgalmi irányító csoport létrehozására vonatkozóan. A mobil légiforgalmi irányító képességgel kapcsolatos követelmények kialakítása érdekében a Légiforgalom-szervezési Munkacsoport készít egy

14 tanulmányt. Az adatgyűjtés célját szolgáló kérdőívet megküldték a tagországoknak véleményezésre. A kérdőív kitöltésének köröztetése 2005 első két negyedévében várható. 6. Egyéb, a témakörben fontosnak ítélt vélemény, javaslat, tájékoztatás. A NATO közép- és hosszú távú tervei a légiforgalom-szervezés területén: Hazánk a témában nyílt információkkal nem rendelkezik. Az EUROCONTROL ATM2000+ Stratégia és a megvalósítást szolgáló ECIP (European Convergence and Implementation Plan) alapján hazai terv is készül a területre vonatkozóan (LCIP Local Convergence and Implementation Plan). Az LCIP-ben külön fejezet tartalmazza a katonai félre is vonatkozó célkitűzéseket, azokkal kapcsolatos részfeladatokat és állapotjelentést. Mivel az EUROCONTROL országok többsége egyben NATO tagország is, az ATM kérdések harmonizációjában nagy szerepet játszik az ECIP. 3.4.5 EUROCONTROL 1. A légiforgalmi irányító szolgálatok működésének és szervezésének megismerési lehetőségei az EUROCONTROL tagországokon belül. Nemzetközi kiadványok (pl.: MILAIP) tanulmányozása; Személyes látogatások, értekezletek, tapasztalatszerzés; Szakmai cserelátogatások; Az EUROCONTROL CMIC tagok felkérése adatszolgáltatásra. 2. A légiforgalmi irányító szolgálatok működése és szervezése összehangolására lehetőségei az EUROCONTROL tagországokon belül. Az uniós tagországokban beépítik a közösségi jogba az EUROCONTROL által kidolgozott szabályzókat; ECIP célkitűzések teljes- vagy igen széleskörű határidőn belüli teljesítése; Kiemelt szerepe van a repülésbiztonsági követelményeknek (ESARR-5). 3. Lehetőségek a hazai katonai légiforgalmi irányító szolgálatok működésének és szervezésének átalakítása során külföldi tanácsadók igénybevételére. Az EUROCONTROL továbbképző Központ (IANS) légiforgalmi oktató tanfolyamai (első évben két alkalommal, később évente. Számított költség 2003-as áron kb. 70 000 forint/fő). 4. Az EUROCONTROL elvárásai a hazai katonai légiforgalmi irányító szolgálatok működésével kapcsolatban. Az EUROCONTROL az ESARR-5 bevezetésére kiemelt figyelmet fordít. Alkalmazását előírja minden olyan katonai légiforgalmi szolgálatra, amely polgári forgalom részére is nyújthat szolgáltatást.

15 Az EUROCONTROL az uniós jogalkotásban is részt vesz. Jelenleg 7 jogszabály kidolgozására kapott felhatalmazást az EU -tól. Ezek egy része (pl.: légtérgazdálkodási alapelvek, Rugalmas Légtérfelhasználás (FUA) koncepció alkalmazása) a hatályba lépéstől kezdve érinti a katonai légiforgalom-szervezést is. 5. EUROCONTROL ATM 2000+ Stratégia vonatkozó kérdései. A kérdéskört a jelentős terjedelmű LCIP Hungary vonatkozó részei tartalmazzák. 3.4.6 MH Légierő Parancsokság 1. A katonai repülőterek, és a katonai légterek által lefedett légterekre számított, jövőben várható katonai légiforgalom jellege Magyarországra, illetve a CEATS térségre vonatkozóan, valamint annak mennyisége és a forgalom számára szükségesnek ítélt légiforgalmi szolgáltatás. Települő légijárművek száma Harcászati repülőgépek Szállító repülőgépek Kiképző Kecskemét Pápa Szolnok 12+2 (Gripen) - - 12+2 (MiG-29) 5 (AN-26) - - 6 (L-39) - - repülőgépek Szállító helikopterek - - 14 (Mi-8, Mi-17) Harci helikopterek - - 17 (Mi-24) Összes: 39-31 Tervezett éves repülési idő/felszállás szám Harcászati repülőgépek 1400 óra (Gripen) 400-600 óra (MiG-29) - - 2000 óra (AN-26) - - Szállító repülőgépek Kiképző 800 óra (L-39) - - repülőgépek Szállító helikopterek - - 2000 óra Harci helikopterek - - 1400 óra Összes: 4600-4800 óra - 3400 óra Tervezett éves nemzetközi gyakorlatok száma Harcászati repülőgépek 3 nemzetközi/3 hazai - -

16 Szállító repülőgépek Kiképző - - - - - - repülőgépek Szállító helikopterek - - 2 nemzetközi/2 hazai Harci helikopterek - - 2 nemzetközi/2 hazai Összes: 3/3-4/4 Repülőterekhez kapcsolódó repülési feladatok Oktató/Kiképző + - + repülések Gyakorló repülések + - + Légvédelmi + - - repülések Átrepülések + + + Kutató-mentő - + + repülések Felderítő repülések + - + Levegő-levegő + + - feladatok Levegő-föld + - + feladatok Hangsebesség + - - feletti repülések Helikopter forgalom + + + Szállító repülőgép + + - forgalom Harcászati + + - repülőgép forgalom Légi utántöltés + + - Ellenőrző repülések + - - Légi bemutatók + - - Kalibráló és + + + berepülések Nemzetközi + + - repülések Éjszakai repülések + + + VFR szerinti + + + repülések IFR szerinti + + - repülések Pilóta nélküli + + - légijárművek Ejtőernyős ugrás - - + Egyéb -

17 2. Egyéb, a témakörben fontosnak ítélt vélemény, javaslat, tájékoztatás. A Magyar Honvédségre háruló, előre nem látható feladatok (külföldi szerepvállalás, válságkezelés, haderő korszerűsítés, szélsőséges időjárás, technikai problémák stb.) a táblázat adatait a valóságban módosíthatják. A pápai repülőtér, mint NATO tartalék repülőtér, az arra települő magyar vagy NATO kötelékek rendeltetése szerint lát el feladatokat, melyek a táblázat adatait a valóságban szintén módosíthatják. A CEATS térség katonai légiforgalma nagymértékben függ a katonai szövetségben a légierőkre háruló nemzetközi feladatoktól és a nagyobb méretű nemzetközi gyakorlatok szervezésétől. A katonai légiforgalom-szervezés elemei a légierő szempontjából legyenek képesek a jogszabályokban előírt légiforgalmi szolgáltatások biztosítására, a katonai repülőterekre, illetve a katonai légiforgalmi irányító szolgálatok felelősségi körébe utalt légterekre vonatkozóan, elősegítve ezzel a repülő csapatok hatékony, biztonságos kiképzését és a feladatok végrehajtását. Legyenek képesek a katonai légiforgalom környező polgári légiközlekedési környezetbe való hatékony operatív integrálására. 3.4.7 MH Szárazföldi Parancsokság 1. Egyéb, a témakörben fontosnak ítélt vélemény, javaslat, tájékoztatás. Az MH Szárazföldi Parancsokság részéről módosító javaslat a témában nem érkezett. Kérésként merült fel a további zökkenőmentes együttműködés érdekében a tájékoztatás szükségessége, amennyiben a MANS Program az MH SZFP működését érintő változtatást generál.

18 4.1 A beérkezett adatok kezelése 4. Kidolgozás 4.1.1 A beérkezett adatok rendszerezése és elemzése A beérkezett adatokat a Szakcsoport rendszerezi és elemzi, majd előkészíti az Elvi Program elkészítésére. A beérkezett adatok elemzése során választ kell kapni a következő fő kérdésekre: Melyek a katonai légiforgalom-szervezéssel szemben támasztott követelmények; Milyen a katonai légiforgalom-szervezés egészének, valamint alkotóelemeinek felépítése, működése és ezek mennyiben teszik lehetővé a követelményeknek való megfelelést; A katonai légiforgalom-szervezés milyen forrásokkal rendelkezik feladata elvégzéséhez és ezek elegendőek-e a megállapított követelményeknek megfelelő szolgáltatás eléréséhez; A katonai légiforgalom-szervezésre vonatkozóan milyen jogi, szervezeti, működési, technikai fejlesztési tervek születtek az elmúlt 5 évben, ezekhez kapcsolódóan milyen munkák zajlottak és ezek milyen eredménnyel jártak; A katonai légiforgalom-szervezés mely területein és milyen jelegű változtatások szükségesek; A katonai légiforgalmi irányító szervezet milyen lehetőségeket rejt magában, melyeket a megállapított követelményeken túl, az állami légiközlekedés érdekében kihasználhat; A katonai és más légtérfelhasználók igényeinek összevetése és az átfedések keresése. 4.1.2 Az Elvi Program elkészítése Az Elvi Programot a Szakcsoport állítja össze az adatelemzés során szerzett tapasztalatok alapján. Az Elvi Program tartalmazza azokat a tényezőket, melyek gátolják a megállapított követelményeknek való megfelelést, illetve ezek feloldására megoldásokkal (alternatívákkal) szolgál, beleértve a Program megvalósításához rendelkezésre álló vagy a továbbiakban szükséges forrásokat. Az Elvi Program elkészítéshez a Szakcsoport igénybe veszi az egyes szakterületeknek megfelelő, illetékes szervezetek és szakértők bedolgozó munkáját.

19 4.1.3 Az Elvi Program modellezése 4.1.3.1 Az Elvi Program modellezésének céljai Annak megállapítása, hogy az Elvi Program alkalmas-e a gyakorlati megvalósításra; A Programban meghatározandó mozzanatokra szánt idő (határidők) meghatározása; A Program megvalósításához szükséges források pontosítása. 4.1.3.2 Az Elvi Program modellezésének módszere Az Elvi Program modellezését egy erre a célra összehívott ideiglenes bizottság vagy a döntéshozó szerv végzi. Amennyiben a döntést egy ideiglenes bizottság hozza meg, az ideiglenes bizottsági tagnak olyan személyek kerülnek felkérésre, akik nem tagjai a Szakcsoportnak. Az ideiglenes bizottság tagjai rendelkezzenek tapasztalattal a katonai légiforgalmi irányítás, a légiforgalmi irányító oktatás, a repülés biztonság és a légiforgalmi irányítás, szervezés, a légierő szervezés, a híradó biztosítás, a pénzügyi-logisztikai biztosítás és a jogi szabályozás szakterületein. Az ideiglenes bizottság az Elvi Program alapján elméletben modellezi a Program végrehajtását és tapasztalatiról, illetve javaslatairól tájékoztatja a Szakcsoportot. 4.1.3.3 A végleges Program elkészítése A végleges Programot a Szakcsoport készíti el az Elvi Program alapján, figyelembe véve a Bizottság tájékoztatását. A Programot a Szakcsoport terjeszti elő végrehajtásra. 4.1.4 A Program általános tartalma A Program általánosan a következő fő elemeket tárgyalja: A katonai légiforgalmi irányítással szemben támasztott követelmények. A követelmények elérését célzó jogszabályok, szakutasítások, eljárások; szervezeti változások; kiképzési létszámok és állománytáblák; kiképzési módszerek és követelmények; technikai fejlesztések. A Program megvalósítását lehetővé tevő pénzügyi, anyagi-technikai források. A Program egyes elemeinek végrehajtásáért felelős szervezetek és azok jogosultságai, valamint kötelezettségei.

20 A Program egyes elemeinek végrehajtási határidői. Egyéb, a Program kidolgozása során felmerült kérdések. 4.1.5 A Program szakmai háttere A katonai repülések repülőtéren, a repülőtér körzetében, valamint azok légtereiben történő irányítását és információkkal történő ellátását a légiforgalmi szolgálatok végzik. A légiforgalmi szolgálatok repülésirányító tevékenységüket helyileg a katonai repülőtereken, információ-szolgáltató tevékenységüket pedig jelenleg Veszprémben végzik. A légiforgalmi szolgálatra (angol rövidítéssel: ANS) vonatkozó szabályozás, a szolgálat egységes szervezetének, irányításának, feladatvégzésének és a szolgálat tagjainak szakmai tudásában rejlő szellemi tőke nemzetközi feladatokban történő kihasználásának kérdése a Magyar Honvédségben mélyreható vizsgálatot igényel, mivel jelenlegi állapotában nem képes megfelelő hatékonysággal szolgálni a biztonságos repülés érdekeit. Nemzetközi és nemzeti szempontok figyelembevételével elemeztük a NATO (katonai) és az EU (polgári) meglévő és a közeljövőben várható elvárásait a magyar légtér és repülőtereink felhasználására vonatkozóan. A katonai igények: 1. A repülőtereinknek alkalmasnak kell lennie a saját műveletek és a szövetséges repülőeszközök légtérhasználatának biztosítására, beleértve a légiforgalmi szolgáltatás feladatait is; 2. A repülőtereknek biztosítaniuk kell a repülőkiképzést, ezen belül pedig olyan környezetet kell létrehozni, melyben a hajózó személyzet gyakorolhatja a külföldön végrehajtandó feladatok légiközlekedési vonatkozású elemeit; 3. A katonai repülésekhez légtereket kell biztosítani (Európa nyugati felén a gazdasági érdekek hatására a katonai repülések számára fenntartható légtér olyannyira lecsökkent, hogy a nagyobb kötelékekkel végrehajtandó feladatokat várhatóan a kelet-európai régióban fogják szervezni); 4. A NATO által a tagországok felé igény fogalmazódott meg telepíthető légiforgalmi irányító egység alkalmazására. A kérdés a NATO Légiforgalom-szervező Bizottság (NATMC) ülésein folyamatosan napirenden szerepelt. A polgári igények: 1. Az Európai Unió területén várhatóan a személy- és teherszállítás területén a repülés kerül előtérbe, az USA-hoz hasonló nagy méret és a közutak nagy áteresztő képességének hiánya miatt. A regionális repülőterek, illetve azok hálózatának fejlesztését az Unió kiemelten fontos szempontként kezeli. 2. Az egyre kiterjedtebb területen működő diszkont-, illetve az új piaci helyzethez alkalmazkodó charter légitársaságok a regionális repülőtér hálózatot részesítik előnyben, hasonlóan a kis, 2-4 fő befogadására képes repülőgépekhez.