Történelemtanítás a gyakorlatban Ott másként van? Szinkron atlaszhasználat: lehetőség a kooperatív tanulásra Baracs Nóra A térképkultúra a jelenlegi iskolai keretek közt egy-egy tárgy bezárt világában jelenik meg, a történelemórákon csak a történelmi atlaszt, Földünk és környezetünk tanóráin csak a földrajzi atlaszt forgatják, irodalomórákon pedig csak ritkán és néhány helyen alkalmazzák az irodalmi atlaszt. Pedig az iskola szándékai szerint az életre nevel, mégis inkább egy-egy tudományág zárt világába vezetjük be a tanulókat, így a különböző szaktudományi ismeretek integrációja vagy eltérő helyzetben való alkalmazása már nagy nehézséget okoz, különösen a kevésbé jó képességű tanulók számára. A megszerzett ismeretek alkalmazására, interiorizálására kiváló lehetőséget teremthet, ha a különböző szaktárgyi atlaszokat egyszerre használjuk, egyes tényeket, adatokat összehasonlítunk mindezt esetleg a kooperatív tanulás módszereire alapozva. Az atlaszok használata, jeleinek értelmezése, a kódolt didaktikai üzenet felfogása önmagában is sokrétű feladat elé állítja diákjainkat, ezenkívül képesnek kell lenniük egyidejűleg különböző analóg és digitális jelek értelmezésére és azokból származó ismereteik ötvözésére is. Különösen fontos megtanítani tanítványainkat a térképek értő használatára, szimbolikájának értelmezésére, ezért érdemes bővíteni az atlaszt is használó órák mennyiségét, mivel a térképek vizuális, ikonisztikus vagy szimbolikus jellegű információinak ismerete elősegíti a tájékozódást az információrobbanás időszakában. Az információhoz jutás készségének kialakítása, a szövegértés, az ábraelemzés, a vizuális jelrendszerek értelmezésének megfelelő szintű kompetenciája mind hatékonyan fejleszthető a különböző térképek és atlaszok elemzésével. Ily módon a korszerű oktatás és nevelés egyik célját, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítést is biztosítjuk. Mindezt felerősíthetjük úgy, ha egyszerre több térképet használunk. Erre természetesen csak az alapismeretek megszerzését követően kerülhet sor, elsősorban középiskolákban vagy differenciált foglalkozású órákon, a nyolcadikosoknál. Országos és helyi kiadású napilapok, a jól szerkesztett hírműsorok is gyakran használnak tematikus térképeket illusztrációként. Ezek nemcsak topográfiai ismeretet közvetítenek, hanem adatokat is, és szimbolikus jelek segítségével igyekeznek felhívni a befogadó figyelmét bizonyos tényekre, összefüggésekre. Tematikus térképekkel gyakran találkozhatunk a hetilapokban (pl. HVG, Élet és Tudomány) vagy a tudományos folyóiratok (pl. National Geographic) esetében. Ezeket is érdemes bevinni az óráinkra. Érdemes lenne a kiadóknak vagy a minisztériumnak megfontolni, hogy egy egységes földrajzi és történelmi atlasz kiadása nem segítené-e elő azt a folyamatot, hogy a különböző órákon megszerzett ismereteket a diák egységesen kezelje, komplexen, a körülötte levő valósághoz jobban igazodva értelmezhesse. Az integrált atlasz azért is fontos lenne, mert 1
földrajzot az iskolák többségében csak a 9. és 10. évfolyamon tanulnak, de a történelem és a társadalomismeret tantárgyakhoz főleg a 11. és 12. évfolyam tudná használni ezeket a térképeket, ekkorra azonban a tanulók többsége a földrajzi atlaszt már a fiók mélyén őrzi. Az integrált atlasznak az lenne a fő rendeltetése, hogy sajátos összefüggéseket lehessen felfedezni a különböző tantárgyi ismeretek összekapcsolása révén. A szinkron atlaszhasználat jól megoldható a kooperatív tanulás során alkalmazott módszerek segítségével, javasolható az ún. szakértői mozaiktechnika. A tudást az egyik csoport a történelmi, a másik a földrajzi atlasz használatával oldja meg, egy másik csoportban pl. szöveges ismeretszerzés folyik. Új csoportokat hozunk létre, ahová szakértőként érkezik három-három diák, és átadja egymásnak a korábban megszerzett ismereteket. Nézzünk két konkrét példát. Ha napjaink nemzetközi helyzetét elemezzük, akkor A csoport használja A globalizálódó világ fegyveres konfliktusai című oldalt. (Középiskolai történelmi atlasz, Cartographia Kft. 2002. ISBN 963 3525 557 8 CM, 91. a, b ) B csoport számára Fegyverkezési kiadások elemzését adhatjuk feladatul a Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia Kft. 2003 ISBN 963 352 553 5 CM) 115. oldaláról. A C csoport szöveges forrást kaphat feldolgozásra. Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi háborúja tanításakor az előzmények összegyűjtését az A csoporttól az Észak-Amerika gyarmatosítása című oldalról (Középiskolai történelmi atlasz, 57. oldal) a B csoporttól az Észak-Amerika benépesülése (Középiskolai földrajzi atlasz, 88. oldal) felhasználásával kérhetjük. A kooperatív tanulás másik ismert módszere az ún. kiállítás-látogatás. Ebben az esetben egy csoport közösen megoldja a feladatot, és az eredményt csomagolópapíron ábrázolja, amelyet ragacs segítségével a tanterem különböző sarkaiban helyezünk el. A csoport egy tagja a kiragasztott papírnál marad, és az ábrát bemutatja a kiállításra érkezőknek. Ha nemzetiségek helyzetével foglalkozunk, akkor az információkat az A csomagolópapírhoz A határon túli magyarság helyzetének bemutatásához a (Középiskolai történelmi atlasz, 94. oldal) d térképének felhasználásával kérhetjük. B csomagolópapírra dolgozók használhatják A volt Jugoszlávia nemzetiségi megoszlása (1991), A volt Jugoszlávia nemzetiségi megoszlása (1999), A Vajdaság nemzetiségi megoszlása (1910) című térképeket. (Középiskolai történelmi atlasz, 93. a, b, c ). A C csomagolópapírra való ábrakészítéshez A Kárpát-medence nemzetiségei (Középiskolai földrajzi atlasz) D csoport használhatja A roma népesség bemutatására a Középiskolai földrajzi atlasz 31. oldalát. A D G papírra a tanár ötlete alapján más szöveges, képes stb. források lehetnek a kiindulópontok. A többi csoport munkájának megismerésére jó lehetőséget teremt a szakértői látogatás. Ebben az esetben az első körben a tanulók csoportonként oldanak meg feladatokat, a megoldásokat vastag filccel papírra rögzítik, és különböző padokon helyezik el. Új csoportokat alkotnak, és felkeresik a különböző helyszíneket. Minden helyszínt az a tanuló mutat be új csoportjának, aki segített annak a feladatnak a kidolgozásában. Választott példám az európai integráció tanításához használható fel. Az A helyszínhez Európa 1996-ban (Középiskolai történelmi atlasz, 94. b oldal. A B helyszínhez Az európai gazdasági szervezetek 1989 és Az európai gazdasági szervezetek 2002 2
(Középiskolai történelmi atlasz, 96. oldal c, d térkép). A C helyszínhez A gazdasági fejlettség különbségei az EU-ban és társult országaiban 1998-ban, a D helyszínhez A népesség növekedése az EU-ban és társult országaiban (Középiskolai földrajzi atlasz, 49., 50., 51., 52. oldal), az E helyszínhez A föld gazdasági fejlettsége (PAUZ-WESTERMANN Könyvkiadó Kft. 2000 ISBN 963 9159 45 x) 88. oldal 2. térkép, az F helyszínhez Külföldi munkavállalók, Az EU-ban munkát vállaló külföldiek származása, 20. oldal 1., 2. térkép alkalmazható. Jól használhatók az atlaszok összehasonlításokra is, de ez a feladat csak akkor alkalmazható, ha elegendő idő áll a diákok rendelkezésére. Ebben a variációban ugyanazok a tanulók dolgoznak egyszerre több térképpel. Az elérhető információk különbözőségei, hasonlóságai, az ehhez alkalmazott analóg és digitális jelek, ábrázolási technikák eltéréseinek észrevétele a feladat része lehet. Egyéni munkaként emeltszintű érettségire készülőknek ajánlható, de páros vagy csoportmunkára mindenkinek jó lehetőséget nyújt. Az óravázlatban a szinkron atlaszhasználatot az Európai Unió létrejöttének tanítását tárgyaló anyagban mutatom be, ebben az esetben maga a téma is segíti a tantárgyközi integrációt, sugallja a kétféle atlasz együttes használatát. 3
Óravázlat Óravázlat szerzője: Baracs Nóra Téma (óra, foglalkozás címe) Iskolatípus Az EU bővülési folyamata Középiskola Évfolyam (vagy korosztály) 12. Nagyobb egység, témakör (fejezet, epocha, A globális világ felé projekt címe) Csoport nagysága Osztály Időtartam (perc) 45 Célok (összefüggések, képességek, Topográfiai ismeretek fejlesztése, attitűdök) ismeretszerzési képességek fejlesztése, együttműködés Foglalkozás típusa Munkaformák Eszközök Előkészületek Tanórai Csoportmunka Páros munka Középiskolai földrajzi és történelmi atlasz Földrajzi atlaszok beszereztetése pl. az iskolai könyvtárból 4
Tevékenység Idő (perc) Tartalom Tanulói tevékenységek Eszközök 5 Ráhangolás a korábbi ismeretek felidézése emlékezetből Páros tevékenységek: az EU tagállamai, az ott beszélt nyelvek összegyűjtése az Eu fővárosainak összegyűjtése A feladatot az egymás mögött ülő pároknak felváltva adjuk ki. Az országok nevét egymás alá írják le. 5 A gyűjtőmunka kiegészítése 2-2 páros négyes csoportként dolgozik tovább Földrajzi atlasz: Európa országai, Nyelvek című oldal 7 Annak megállapítása, melyik ország mikor, kivel együtt csatlakozott. Hány lépésben történt a bővülés. 3 A gyűjtőmunka ellenőrzése kiscsoportban 3 Melyik térképpel volt könnyebb dolgozni? Miért? 8 Integráció okai a kétpólusú világrendszer fennállása idején, ill. napjainkban. Páros tevékenység: atlaszhasználat. Egyik páros a földrajzi, a mögötte ülő a történelmi atlaszt használja. A feladatot az egymás mögött ülő pároknak felváltva adjuk ki. 2-2 páros négyes csoportként dolgozik tovább megbeszélik a feladatot, bemutatják a használt atlaszoldalt Frontális megbeszélés Ötletroham a feladatkártyákat a korábban együtt dolgozó csoportok közt osszuk szét, ugyanazt a feladatot többször is kiadva; az egyik az 1989 előtti okokat, a másik az 1990 utániakat gyűjti össze gazdasági okok politikai okok kulturális környezeti, környezetvédelmi okok történelmi okok technikai, műszaki okok füzet füzet, az előbbi feladat kiegészül Földrajzi atlasz: Az Európai Unió kialakulása Történelmi atlasz: Az európai gazdasági szervezetek 1989 és 2007 atlaszok, füzet füzet 5
Tevékenység Idő (perc) Tartalom Tanulói tevékenységek Eszközök 8 Két fürtábra elkészítése frontálisan és megbeszélése. 6 Regionális különbségek Európában a különbségek megállapítása miért küzdenek ellene? Értékelés módja Közös táblakép készítése, egymás munkájának kiegészítésével. Egyéni atlaszhasználat frontális megbeszélés. Tábla v. csomagolópapír, esetleg interaktív tábla Földrajzi atlasz: Regionális különbségek az Európai Unióban A legsikeresebb párost a gyűjtőmunkáért a helyben szokásos módon jutalmazhatjuk, pl. + ponttal. Ha az osztály gyakorlott a kooperatív módszerekben, akkor kérjük meg a négyes csoportokat, hogy beszéljék meg, ki volt az órán a csoporton belül a legötletesebb, legkreatívabb, ki segítette legjobban a többiek munkáját. Megjegyzé sek, javaslatok Az országgyűjtő feladat alatt akár feleltethetünk is egy diákot vagy feladatlapot oldathatunk meg néhánnyal. Házi feladatként gyűjtőmunkaként feladhatjuk, hogy kik az euroszkeptikusok, milyen érveik vannak. 6