Fókuszcsoportos találkozó Jegyzőkönyv - Emlékeztető 2013. február 27. 13 óra, GAK Nonprofit Kft. Résztevők: (Jelenléti ív mellékelve) Ecseri Istvánné (E. Márta): gazdálkodó (biogyümölcs+ feldolgozás) Dány Horváth H. Judit: gazdálkodó (biozöldség és biogyümölcs+feldolgozás) Tabajd Zabodál Imre: gazdálkodó (biogyümölcs+ feldolgozás) Kistarcsa Miklós Bernadett: hallgató (biogazda képzés) Pető Áron: gazdálkodó (biozöldség) Szigetmonostor Udvardi István: iskolaigazgató, oktató - VM ASzK-Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola - Szentes Matthew Hayes: projektvezető SZIE, biogazdálkodó - oktató - SZIE Nyitott Kert Márkusz Péter: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Pálfi Péter : gazdálkodó (konvencionális) Sóskút Jeney Zsuzsa: projekt közreműködő SZIE Szabóné Péli Anasztázia: projekt közreműködő SZIE Csapó Beatrix: projekt közreműködő GAK Kft. Dr. Ujj Apolka: projektvezető GAK Kft. Kléger Aranka: projekt közreműködő GAK Kft. R. Barna Péter: oktató - Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola Kecskemét Dr. Tirczka Imre: projekt közreműködő SZIE
U. Apolka: Köszönti a résztvevőket A mostani beszélgetés alkalmával a tervezett Ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztő felsőfokú szakképzés szakmai gyakorlatának összeállításával, lebonyolításával kapcsolatos véleményeket és javaslatokat várjuk a résztvevőktől. T. Imre: Tájékoztatás ad a felsőoktatási szakképzés jelenlegi helyzetéről. Év elején megváltoztak a felsőfokú szakképzés előírásai. Jelenleg felsőoktatási szakképzést csak egyetemek indíthatnak. A képzés alatt megszerezhető 120 kreditből 90 kredit átviteli lehetőségét kell biztosítani a BSc képzésre. Ennek a kivitelezése nem egyszerű és gyakorlatilag azt jelenti, hogy lebutított BSc képzések indulhatnak. Előfordulhat, hogy az FSZ és a BSc képzésben ugyanazt a tananyagot adják le. Miközben az indítani kívánt képzésben gyakorlat orientált képzésre törekedünk, addig jelenleg az előírás: 40% gyakorlat, 60 % elmélet. A szakmai gyakorlat lebonyolításában résztvevő gazdáknak nyilvántartásban kell szerepelniük és a gyakorlat időtartamára Együttműködési szerződét kell kötni velük. A hallgatókkal Hallgatói munkaszerződés megkötése az előírás. Ezeknek a szerződéseknek a főbb elemeihez kérjük a jelenlévők véleményét, javaslatát. A szerződéseknek vannak kötelező elemei, most csak a tartalmi elemekhez várjuk a véleményeket.
Egyik fontos kérdés, hogy járjon-e fizetés a hallgatónak a gyakorlat idején végzett munkájáért. Az előírás alapján 5 hétnél hosszabb gyakorlat esetén fizetni kell a hallgatónak. Ezt jelenleg úgy kerülik ki az egyetemek, hogy a kötelezően előírt 14 hetes gyakorlatot, 5 hetet nem meghaladó blokkokra bontják. P. Áron: A Corvinus Egyetemről fogad hallgatókat, és esetében kötelező fizetni a hallgatónak. Nincs lehetőség az egybefüggő időszakot megszakítani. Véleménye szerint, amennyiben a hallgató jól dolgozik, akkor kaphasson pénzt, de csak a gyakorlat végén. M. Hayes: A gyakorlat célja ne a fizetés legyen, inkább az, hogy a gazda minél több gyakorlati dologra tanítsa meg a diákot. Régebben a gyakorlaton résztvevőknek kellett fizetniük, pl. az eszközök használatáért. P. Péter: Ha a hallgató jó munkát végez, akkor nem nagy teher a munkáját megfizetni. Az a hallgató, aki meggyőződésből jön erre a képzésre, az valószínűleg jó munkát is fog végezni, és a kifizetendő bér nem lehet akadály. M. Hayes: Javasolja, hogy az oktató dönthessen arról, hogy fizet-e a munkáért, vagy nem. U. István: A diákok gyakorlatra történő kihelyezésekor komplex dolgokkal kellene megismerkedniük, de a kertészetek és a gyümölcstermesztők specializáltak. Ezért lenne jobb, ha több helyre mehetne a diák. A különböző évszakokban végzendő feladatok megismerése miatt is jobb lenne az osztott gyakorlati idő. P. Áron: A biogazdaságokban több dologgal is foglalkoznak, amivel a diákok megismerkedhetnek. Inkább az évszakok miatt lenne szükség a blokkokra. T. Imre: Az egyetemi képzés ütemében jelenleg a gyakorlat ideje február eleje és május vége között szerepel. Kérdés: Mi legyen a célja a gyakorlatnak: 1. Minél többet, különböző feladatokat lásson a hallgató. 2. Egy termelő folyamatot lásson végig. Jelenleg az egyetemi képzéshez való kapcsolódás miatt nem lehet más időszakokra osztani a gyakorlati időt, igazodni kell az egyetemi oktatási időszakokhoz.
Az is fontos szempont, hogy mi lenne jó a gazdának. Lehet, hogy hatékonyabb tudás átadás történhet, ha a gazda csak egy hallgatóval van kapcsolatban. Jobban megismerik egymást és a gazda figyelme is egy hallgatóra összpontosulhat. P. Péter: A hallgató szempontjából lehet, hogy jobb, ha több dolgot és helyet lát. M. Hayes: Ha a termelőknek fizetniük kell a gyakorlati munkáért és még plusz feladatot is jelent a hallgatókkal való foglalkozás, akkor kevés termelő fogja vállalni a gyakorlati oktatást. U. Apolka: A jó munkát végző hallgató, a kötelezően elvégzett gyakorlati munkaidő után végzett munkáért kaphatna bért. P. Péter: A gazda által fizetendő hallgatói közlekedési költségek is nagyok lehetnek. Ehhez jó lenne, ha a gazda kaphatna támogatást. Amennyiben fizetést kap a munkájáért a diák, akkor lehessenek elvárások is a munkájával szemben. E. Márta: Ha a hallgatót érdekli a gyakorlaton végzett munka és oktatás, akkor jó munkát is fog végezni. Csak azok a hallgatók kapjanak fizetést a gyakorlat végén, akiknek a munkája megfelelő volt. T. Imre : Lakóhelyhez közeli gyakorlati helyeket választanak általában a diákok. A gazda nem kötelezhető a szállás, étkezés és utazási költségek fizetésére. Ha van rá lehetősége, akkor fizetheti, de nem kötelező. P. Anasztázia: A jelenlegi szabályozás szerint a BSc képzésben a gyakorlat ideje alatt legfeljebb 2 különböző helyre mehet a hallgató. M. Hayes: A tervezett képzés esetében az egyetemi tangazdaságba megy majd sok hallgató. Jobb lenne, ha hosszabb időre mennének, mert mélyebb kapcsolat alakulhat ki a hallgató és az oktató-gazda között és rutin is a kialakulhat a hallgatóban. Z. Imre: A hallgató oda menjen gyakorlatra, ahová Ő szeretne. Aki nem tud választani, az menjen több helyre. Olyan hallgatókkal szeretne foglalkozni, akiket érdekel a gazdálkodás és szeretnék ezt csinálni. Nem biztos, hogy az a jó, ha a hallgató dolgozik, inkább figyelje és tanulja a gazdaságban folyó munkákat. A gyakorlati idő alatt csak kis szeletet tud megmutatni a munkákból.
M. Bernadett: Az a kérdés, hogy átfogó vagy specializált képzést akar adni a gyakorlat. 2 év alatt lehet specializálni is, de lehet, hogy jobb lenne, ha minden fázisba beleláthatna a hallgató. U. István: Általános képet megkaphat az elméleti képzés során, a specializálódásra a gyakorlati képzés során kerülhet sor. Ha a tárgyak elméleti oktatásához tartozik gyakorlati képzés is, akkor a 14 hetes gyakorlat inkább maradjon egyben. P. Anasztázia: Valóban az a legfontosabb kérdés, hogy mi a jobb: egy folyamatot megmutatni, vagy inkább részeket, különböző tevékenységeket. Z. Imre: Ő a gyakorlat során már nem a tankönyvekben található dolgokat ismételné el, hanem a pluszokat adná hozzá. P. Péter: A gyakorlat során nem lehet átfogó képet nyújtani. M. Hayes: Arra számítunk, hogy olyanok fognak jelentkezni a képzésre, akiket ez érdekel, és ezt szeretnék majd csinálni. Lehetőséget kell adni arra, hogy kipróbáljon dolgokat és kiderülhessen, hogy mi is érdekli valójában. E. Márta: Az is jó, ha a gyakorlat egyben van és az is, ha részekben. Valójában 14 hét alatt sem tud belelátni minden folyamatba. U. Apolka: Rövid idő alatt csak felszínes tapasztalat szerezhető.
H. Judit: A szabályok nagyon korlátozzák a lehetőségeket. A diákoktól kell megkérdezni, hogy mit szeretnének látni. A több gyakorlati hely a gazdaságok sokszínűségét mutatná meg a hallgatóknak. M. Hayes: Nem a gazdaság bemutatása a cél, hanem a tudás átadása. A gazdának gyakorlati tudását és tapasztalatát kellene átadnia a hallgatónak. U. István: Nyugat-Európában a hallgatók 95%-a a családi gazdálkodást fogja folytatni a tanulmányai után. Még idő kell, amíg nálunk is megfigyelhető ez a tendencia. Addig is több gazdaság struktúráját kellene megismerniük a diákoknak. P. Péter: Nem támogatja a hosszú gyakorlatot egy helyen. Több helyen többet látna a hallgató. 2-3 hetes blokkokat javasol. T. Imre: A törvényi előírásban az szerepel, hogy a gyakorlat során legalább 5 hetet egy helyen kell eltöltenie a hallgatónak. U. István: Kaphatnak a gyakorlati oktatóhelyek finanszírozást a gyakorlati képzés idejére? T. Imre: Nincs róla információ, de nem valószínű. P. Áron: A 14 hetes, egy helyen történő gyakorlatot javasolja. A kisebb gazdaságok több dologgal is foglalkoznak, összetettebb feladatokat is megismerhetnek a hallgatók. Az év közbeni gyakorlatok alkalmával kellene különböző gazdaságokat bemutatni és ezek
ismeretében választhatnának a hallgatók gyakorlati helyet. Legyen lehetősége a hallgatónak arra, hogy ha akar, akkor megoszthassa a gyakorlati idejét, esetleg idő és helyek alapján is. M. Bernadett: Szükséges a termelők differenciálása. P. Anasztázia: A gyakorlatokon végzett munkát dokumentálni is kell és ehhez nem elég a 2-3 hét. A gazdaság bemutatásához szükséges információkat nem lehet ennyi idő alatt megszerezni. M. Péter: Beépíthető-e a képzésbe a 14 hét gyakorlat? Jó lenne a 14 hetet vegetációs időszakokra felbontani. Ennek az lehet a következménye, hogy kitolódik a képzés ideje. A diáktól kell hogy függjön, hogy milyen gyakorlati képzésen vesz részt. A gyakorlati helyek kiválasztása nagy felelősség. A diák is mondjon véleményt a gyakorlati helyről. Komoly elméleti képzés után a diák már aktív részese lehet a gyakorlatnak, még a hibákat is felismerheti. Többféle gazdaságot kell tudni felsorakoztatni, amik közül választhassanak a diákok. Azok esetében, akik nem tudnak választani, direkt elhelyezés legyen. R. Barna P.: Valóban az a kérdés, hogy mi a cél. Kész gazdaság működését látni vagy pedig egy gazdálkodás kezdetét és felépülését megismerni különböző élethelyzetekben. Mindkét gyakorlati képzés lehetőségének van előnye és hátránya. Egy helyen több időt eltöltve a kemény munkákba is beleláthat a hallgató. Különböző vegetációs időszakokban és több helyen végzett gyakorlat alkalmával több ismeret megszerzésére van lehetőség. E. Márta: Rugalmas szerződéskötés és értelmezés kellene. Ez lehetőséget adna arra, hogy a hallgató és a gazda számára is jó megoldást lehessen választani. U. Apolka: A projektben résztvevő francia partnernél a hallgatók visszajelzéseket és javaslatokat adnak a gyakorlati helyekről. Újabb körkérdés: Milyen elvárások legyenek a hallgatókkal szemben? M. Péter: Nagyon fontos a hallgató hozzáállása. Az is nagyon fontos, hogy ne dobáljuk a hallgatót a gyakorlat során egyik helyről a másikra.
Z. Imre: Komplex tudást kell átadni. (értékesítés, feldolgozás, stb.) Fontos lenne, hogy a gazda szükség esetén szankcióval élhessen a hallgatóval szemben. Több korosztállyal volt már kapcsolata és mindegyiknél probléma volt, hogy nem akartak dolgozni. A hallgató ne csak az aláírásért menjen a gyakorlatra, hanem tudjon bekapcsolódni a munkákba is. Ha nem akar dolgozni, akkor el lehessen küldeni. E. Márta: A szerződésben szerepeljen a felmondás lehetősége. A diákok tudjanak arról, hogy a gyakorlat során fizikai munkát is végeztethetnek velük. P. Áron: Vannak, aki nem alkalmasak a fizikai munkára. Azok adminisztratív munkákba vonhatók csak be. P. Péter: Fontos a hozzáállás és a fizikai adottság. Nyilvánvalóan a hozzáállás a legfontosabb. U. István: A hozzáállás a legfontosabb. Az iskolában kell megszerezni az elméleti ismereteket és a gyakorlat alkalmával pedig a munkában vesznek részt. Ne lehessen válogatni, a cél a tapasztalatszerzés. H. Judit: Figyelembe kell venni, hogy speciális munkákat nem lehet kiadni a hallgatóknak. El kell dönteni, hogy valamit meg akarunk-e csináltatni a hallgatókkal vagy pedig tanítjuk Őket, megmutatunk Nekik tevékenységeket. Ez függ a hallgatók létszámától is.
T. Imre: A gazdálkodó dönt, hogy mikor és hány főt tud fogadni. E. Márta: A hallgató feladata az, hogy figyeljen és tanuljon a gyakorlat során. Nem feltétlenül kell dolgoztatni őket. U. István: Fontos bevonni a munkába a hallgatókat. Igaz, hogy csökkenhet a teljesítmény, de fontos, hogy részt vegyen a munkába és akarjon dolgozni. M. Bernadett: Fontos, hogy tudjuk, hogy kinek szól majd a képzés. Ha olyanok jelentkeznek, akik már tudják, hogy mit akarnak, akkor Ők már tudatosan fognak a gyakorlatokon is részt venni. M. Péter: Ha a hallgató nem csinálhatja a feladatokat, akkor minek is van a gyakorlat? Mit fog ebben az esetben tanulni? Z. Imre: A tudást már megszerzik a hallgatók az elméleti képzés során. Ez után jön a gyakorlat, ahol már dolgozni kell. M. Péter: Nagy a felelősség. A gyakorlat során a hallgatóknak meg kell szokniuk a munkát és a munkafegyelmet. P. Péter: Nagyon fontos kérdés, hogy milyen munkákba lehet bevonni a hallgatókat, mit lehet rájuk bízni. U. István: A gyakorlat során a hallgató munkát ad, munkát végez a gazdának, ezért cserébe tudást kaphat a gazdálkodótól. U. Apolka: Ha nyitott a gazdálkodó, akkor biztos talál olyan munkát, amibe a hallgató bekapcsolódhat, segíthet. Z. Imre: Legyen lehetősége a hallgatónak arra, hogy ha nem akar vagy tud a fizikai munkában részt venni, akkor más tevékenységben vehessen részt. U. Apolka: Már most nagy az érdeklődés a tervezett képzés iránt. Tudatos, célirányos jelentkezésekre lehet majd számítani. Megköszönte az aktív részvételt, a sok hasznos információt, amit a beszélgetés során kaptunk. Tájékoztatta a résztvevőket, hogy az ősz folyamán a 4. találkozó alkalmával kerül sor a projekt eredményeinek bemutatására: próbaképzések, kézikönyv. Erre a találkozóra is várunk majd mindenkit.