Fókuszcsoportos találkozó Jegyzőkönyv - Emlékeztető február óra, GAK Nonprofit Kft.

Átírás

1 Fókuszcsoportos találkozó Jegyzőkönyv - Emlékeztető február óra, GAK Nonprofit Kft. Résztevők: (Jelenléti ív mellékelve) Ecseri Istvánné (Márta): gazdálkodó (biogyümölcs+ feldolgozás) Dány Horváth Judit: gazdálkodó (biozöldség és biogyümölcs+feldolgozás) Tabajd Pető Áron: gazdálkodó (biozöldség) Szigetmonostor Udvardi István: iskolaigazgató, oktató - VM ASzK-Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola - Szentes Gódor Antal: gazdálkodó (biozöldség) Galgahévíz Matthew Hayes: projektvezető SZIE, biogazdálkodó - oktató - SZIE Nyitott Kert Márkusz Péter: oktató - Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola Budapest Simon Zsófia Andrea: oktató - Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola Budapest Pálfi Péter: gazdálkodó (konvencionális) Sóskút Jeney Zsuzsa: projekt közreműködő SZIE Szabóné Péli Anasztázia: projekt közreműködő SZIE Csapó Beatrix: projekt közreműködő GAK Kft. Dr. Ujj Apolka: projektvezető GAK Kft. Kléger Aranka: projekt közreműködő GAK Kft. R. Barna Péter: oktató - Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola Kecskemét Dr. Tirczka Imre: projekt közreműködő SZIE

2 Apolka: Röviden ismerteti a projektet, a projekt célját és a résztvevő partnereket. A mostani beszélgetés célja tapasztalat és véleménycsere termelőkkel és oktatókkal a tervezett Ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztő felsőfokú gyakorlat orientált szakképzés tartalmának kialakításához. A beszélgetés résztevőinek bemutatkozása, kapcsolatuk a biogazdálkodáshoz. Márta: Családi vállalkozást vezet, melyet kényszerből kezdett el. Földjeinek egy részén folytat bio gyümölcstermesztést. Bérbe adott földeket vett vissza és ezekkel áll át a biogazdálkodásra. Vannak még konvencionálisan művelt szántóföldi területei. Személyes meggyőződésből, hitből folytat biogazdálkodást. Judit: Egyetemen tanult a biogazdálkodásról. Kényszerből és belső igényből kezdett el gazdálkodni. Környékén kevés volt a bio gazdálkodó, magának is meg akarta termelni a megfelelő minőségű termékeket. Személyes meggyőződésből folytat biogazdálkodást. István: Igény van a biogazdálkodásra, de a magas árak miatt csak kevesen engedhetik meg maguknak biotermékek fogyasztását. Vannak jó és rossz tapasztalatai a biogazdálkodással kapcsolatban. (Bionak nevezett, de nem valódi bio termékek forgalmazása.) A biogazdálkodás ellenőrzése és betartatása nagy bürokráciát igényel. Iskolájuk minősített öko-iskola, ami azt jelenti, hogy gyakorlókertjükben vegyszermentesen vagy kevesebb vegyszerrel próbálnak gazdálkodni. Oktatási anyagukban nem szerepel külön biogazdálkodás, pár óra keretében foglalkoznak vele. Egy közeli biogazdálkodást folytató cég évente 1-2 alkalommal tart oktatást és 1-2 alkalommal fogadja a diákokat gyakorlatra. Áron: Meggyőződésből és megélhetés biztosításának céljából foglalkozik biogazdálkodással. Nagyon fontosnak tartaná a jobb minőségű képzést, földhöz közelebbi tudást várna el a hallgatóktól. Antal: Egy vegyszermérgezés után döntött a biogazdálkodás mellett. Kezdetben háztáji gazdasága volt és budapesti piacon értékesítette termékeit. Megalapították a Humán Értékmegőrző Egyesületet, majd később a Galgafarmot. Biogazdálkodása során exportra is termelt. Fontosnak tartja a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolattartást. (Sok a kényszerből meggyőződéses biotermék fogyasztó.) Véleménye szerint a biogazdálkodás a lelkiismereten is múlik. Márkusz P.: Iskolájuknak ha szőlője és gyümölcsöse van, ahol még csak tervezik a biogazdálkodást. Üvegházaikat fejlesztik. A területük adott, nincs vegyszeres gazdálkodás. Biogazdálkodás oktatásához még nem adottak a személyi feltételek.

3 Pálfi P.: Nincs kötődése a biogazdálkodáshoz. Állami földeken gazdálkodnak, gazdaságuk jól működik. A tulajdonosokat próbálja ösztönözni a biogazdálkodásra. A területek csökkenése esetében jobb piacokat kell majd megcélozniuk és ekkor elképzelhető, hogy egyes területeken áttérnek a biogazdálkodásra. R. Barna P.: Személyes érdeklődése van. Egy 2 ha-os tanüzemben zöldség és dísznövény termesztés gyakorlati oktatását végzik. Személyes meggyőződését adja át a diákoknak. A gazdálkodás megkezdésekor milyen ismeretek hiányát érezte? Márta: Iparból jött, a földből kellett megélnie, gazdálkodását nagyszüleitől való emlékekre alapozta. Saját kárán tanulta meg a dolgokat. (Sok anyagi kár.) A kezdetekkor nem volt kapcsolata más gazdálkodókkal, később viszont már más gazdaságok is segítették tanácsokkal munkáját. 6 év kellett, hogy nagyjából értsen a gazdálkodáshoz, de még most is vannak hiányzó részek. (Új kultúrák bevezetésekor még vannak hiányzó részek, kérdések.) Judit: Egyetemi tanulmányai során nem kapta meg a kertészeti ismereteket. Nagy gond a gyakorlati ismeretek hiánya. Marketing és pályázatírási ismereteket kapott, de speciális (pl. kecske) állattartási ismereteket nem. Növényvédelmi ismereteket az egyetemen és szakkönyvekből szerzett. A növényvédelmi problémákat a gyakorlatban kell látni. Általánosságban elmondható, hogy a nők kényszerből kezdenek el gazdálkodni és van bátorságuk hozzá. Áron: Kertészként végzett az egyetemen. Hiányolja a személyes, személyre szabott oktatást. A képzésben az egyéni adottságok figyelembe vétele, mindenki megismerhesse a képességeit (mit bírok, képes vagyok-e megcsinálni). Sok esetben alkalmatlan emberek jelentkeznek mezőgazdasági munkára. Gyakran olyanok szeretnének gazdálkodni, akik nem alkalmasak rá. Valakinek szembesíteni kellene a jelentkezőket, hallgatókat a gazdálkodás nehézségeivel. Már akár egy hetes gyakorlat alatt is kiderülhet, hogy valaki alkalmas-e a gazdálkodásra. Pálfi P.: Ki tudja a diákoknak elmondani, hogy mi vár rá a munka során? Meg lehet-e mondani valakinek, hogy nem alkalmas a munkára? Az oktatók valójában tudják-e hogy mi vár a diákokra az iskola után a munkában? A legtöbb esetben nem a végzettség számít, hanem a munkához való hozzáállás. Áron: Önismereti alapra lenne szükség a tanulmányok és a gazdálkodás megkezdéséhez. Imre: Fontos lenne, hogy az oktatásban legyen olyan munka, amit kint végezhet majd. Kipróbálhassa a diák, hogy mit fog majd csinálni a tanulmányok során. Trixi: A képzésnek lehetne bemeneti alapja egy 1-2 hetes gyakorlaton való részvétel. Ekkor már kiderülhetne esetleg, ha valaki alkalmatlan erre a területre.

4 Áron: Sajnos a gyakorlati helyek, ahol a diákok kipróbálhatnák a munkát, sok esetben csak papíron igazolják le a részvételt. Tényleges munkát nem végeznek a diákok. Antal: A gyakorlaton nála lévő hallgatók közül is csak páran akartak ténylegesen munkát végezni. Matthew: Nem dönthet az oktató a hallgatóról. Nagy a felelőssége egy ilyen döntésnek. Az oktatásban legyen túlsúlyos a gyakorlat és az igazi gyakorlat legyen. A gyakorlati oktatás során nem nézni kellene a munkát, hanem csinálni. Kisebb létszámú csoportok esetében be lehet vonni a hallgatókat a munkába. Sajnos a gyakorlatra rendelkezésre álló idő rövidsége miatt, azt a munkát tudják végezni, ami éppen adódik, így nincs lehetőség rá, hogy több féle munkafázist, a gazdálkodást megismerjék. Áron: Az értékesítéssel kapcsolatos ismeretek hiánya nagy gond volt a gazdálkodása megkezdésekor, értékesítés megszervezése, helyi piacokra hogyan kell értékesíteni (amit tanult az nem volt életszerű). Pénzügyi ismereteket kapott, de piacra termelési és értékesítési ismereteket nem. Mennyire szűrhetők ki a diákok? Márkusz P.: Feltétlenül szükség van saját tangazdaságra, ahol nem lehet linkeskedni, ott nem csak aláírást kap, ellenőrizhető a munkája. A diákok gyakorlatra a tangazdaságukban és külsős pincékben mennek. A tangazdaságban szakember oktatók irányítják a munkát ellenőrizhető módon. Itt a kellemetlen munkafolyamatokat is megismerhetik a diákok. Nagyon fontos a tapasztalatgyűjtés. Otthonról és a tangazdaságból is hozhat gyakorlatot. Sok diák nem tudja, hogy mit fog kezdeni az iskola után, képes lesz-e a gazdálkodásra. A tangazdaság segíthet ennek kipróbálásában, megismerésében.

5 A képzés szempontjából nagyon fontos, hogy van-e a szakmának piaca. A szakközépiskolában végzett hallgatóból 5 kerül ténylegesen a szakmába. Az érettségi után szakképzésre jelentkezők esetében ez már 20 főből 15 főt jelent. Ők már tudatosan választották a szakmát. Ebből még inkább az következik, hogy lenne kereslet erre a munkaerőre, ám aki elhivatottság nélkül végzi el az iskolát, az nem ebben a szakmában fog elhelyezkedni. A tudatosan, ezt a képzést választók közül 75%, míg a kényszerből itt tanulók közül 25-50% marad a szakmában. Antal: Tapasztalatai alapján főből alig van, aki valójában gazdálkodni akar. A papírt megszerzik, utána pedig majd lesz valami. Kevesen akarnak a gyakorlati életben részt venni, inkább hivatali munkát szeretnének végezni. Családi indíttatás esetén szokott előfordulni, hogy gazdálkodó akar lenni. Nagyon fontosnak tartja a munka tényleges megismertetését a diákokkal. Judit: Gyakorlati előszűrés kellene a képzés megkezdése előtt. István: Fontos a társadalmi háttér ismerete. Napjainkban már nincsenek több generációs kertészkedők. akinek van gazdasága otthon, akkor az kertész lesz. sok esetben a megélhetés a cél. Ha lesz a biotermékeknek piaca, akkor lesz igény biogazdálkodás oktatására is. Most, gazdálkodása során milyen ismeretek hiányát érzi? Márta: Növényvédelmi, tápanyag gazdálkodási és talajvizsgálati eredmények értelmezése, talaj(tani), ismeretek. A talajt ismerni kell, hogy jól lehessen rajta gazdálkodni. Piacon egyediek legyünk. Judit: Piaci ismeretek. Szükségesnek tartana egy kézikönyvet, ami a gazdálkodás alapjait tartalmazza. Áron: Gyakorlati részben fontos a tapasztalat. A gépismeretben szeretne naprakészebb oktatást. Talajművelési rendszerek. Piaci ismeretek. Antal: Fontos lehet a talajvizsgálat, trágyázás ismerete. Igény lenne a betegségek előrejelzéseire időjárástól függően és a rovarkártevők megfigyelésére. Ő is fontosnak tartja a gépek ismeretét (mikor-mit-hogyan használni) és a mechanikai gyomszabályozást. R. Barna P.: Otthon gyümölcsfa iskolájuk van. Iskolai munkája során azt tapasztalta, hogy a diákok 2-3 %-a érdeklődik csak a gazdálkodás iránt. Nincs becsülete a kertészeti és mezőgazdasági munkának. Sajnos az oktatás során sem sikerül megszerettetni, közelebb

6 hozni a gyerekekhez a gazdálkodást és a természetet. Fontos feladat lenne a természet megszerettetése a diákokkal. A rendszer bemutatása, abba bekapcsolódás, részévé váljon a diák a rendszernek. István: Iskolájukban a diákok 90%-a lesz kertész. Az iskolának jó a vonzáskörzete, környékükön sok a kertészet. Nagyon fontosak náluk a tradíciók. Olyan helyen kell iskola, ahol van piaca a végzett diákoknak. R. Barna.: 15 évesen még nem érettek a diákok a döntéshez, ezért az iskolának kellene kedvet csinálni az adott szakmához. Náluk a diákok többsége azért megy az iskolájukba, mert az van a közelben. Gyűjtő iskola, ahová nem elhatározottságból mennek tanulni. Matthew: Egy görög példát említ, ahol az oktatás során a diákok tanári segítséggel egy mini vállalkozást hoznak létre gyakorlati munkájuk során. Gazdálkodnak, értékesítenek és a legjobb vállalkozás pénzt nyer. Megtapasztalhatják, hogy munkájuknak van értelme és eredménye. István: Szerinte is nagyon fontos a sikerélmény az oktatás során. A diák láthatja, hogy van eredménye a tanulásának. Fontos lenne, hogy rendszert tanuljanak: termelés -> értékesítés. Márta: Értékesítés során fontos az arculat, a megbízható minőség. Pálfi P.: Oktatás felépítésében javasolja az 1 hét oktatás, 1 hét gyakorlat felépítést. Nagyon fontos a jó gyakorlati hely, ahol mindenhol hasznosítható alapokat lehet szerezni. A jó gyakorlati képzés után jöhetne a specialitások oktatása. Apolka: Gyakorlati helyekhez megbízható gazdálkodók kellenek. István: Az ideális képzés 40% elméletből és 60% gyakorlatból áll. Véleménye szerint az új szakközépiskolai képzésre lehet majd bio vagy ökológiai képzést építeni.

7 Szükség van- e, lesz-e Ön szerint szakirányú végzettségű, termelő menedzserekre saját gazdaságában a gazdálkodás során vagy általában a biogazdálkodás során? Személy szerint Ön gondolkodik-e ilyenben? Márta: Egyértelműen igen. Judit: Igen. Áron: A szakirányú végzettségű munkaerőnek az ára drága. Nem minden esetben megfizethető. Pálfi P.: Lelkes embereket tud foglalkoztatni és az néha fontosabb, mint a végzettség. Apolka: Kell-e a gazdaságban hierarchia? Kellenek-e a szakképzettek? Ezt nyílván a gazdaság mérete is meghatározza. Antal: A biogazdaságok többnyire kicsik, ahová kevés ember kell, viszont nagyon fontos, hogy milyen ember. Legyenek képzettek komplex ismeretekkel (pl. értékesítési, növényvédelmi ismeretek), kell irányító típus is. Szükség van a képzett munkaerőre, de alkalmazásukkor nagyon számít a jövedelmezőség. Márta: Kisgazdaságban a gazdálkodónak mindent kell tudnia, minden területet át kell látnia (könyvelés.marketing). Mindent meg kell tudni csinálni, ahhoz, hogy tudjam, mit várhatok el az alkalmazottól. Az alkalmazott nem úgy dolgozik, mint aki a sajátját csinálja. Antal: Egyértelműen jobban lehet dolgozni szakképzett emberekkel. Pálfi P.: A gazdaság területe határozza meg az alkalmazottak számát és minőségét. Az alkalmazottak kiválasztásánál fontosak az emberi tényezők. R. Barna P.: Náluk a gyakorlati oktatásban a tanüzem vezetője dönt, az oktatók végrehajtanak. Judit: Mindent maguk csinálnak. Szakképzett munkaerőt a környéken nem talál. Fontosnak tartaná egy Biogazdálkodói Tanácsadói Hálózat létrehozását, olyan tapasztalt biogazdálkodók elérhetőségével, akik szívesen adnának tanácsot a kezdőknek. Márta: Fontosnak tarja a kapcsolatot más gazdálkodókkal. Tapasztalatokért téli időszakokban más gazdálkodókat látogatnak meg. Matthew: Szerinte is fontos lehet egy gazdahálózat, mely a gyakorlati helyek kiválasztásában is segítség lehetne és a gazdák kapcsolattartásában is fontos szerepe lehetne. Régebben a gazdák jobban tartották egymással a kapcsolatot. A hagyományos gazdálkodáson változtatni kellene, az ismereteket és tapasztalatokat meg kellene osztani egymással. Antal: Nem volt semmilyen ismerete a biogazdálkodásról, gazdálkodóktól szerezte meg a tudását. Számára is nagyon fontos volt a tapasztalatcsere. Pálfi P.: A gazdálkodás során egyre nagyobb gondok vannak a kereskedelemmel.

8 Márta: Értékesítés során fontosnak tartja a személyes kapcsolatot. Antal: Értékesítésnél fontos szempont kell, hogy legyen, hogy a vásárló mindent egy helyen szeretne megvásárolni. Ezért is kell a biogazdálkodóknak összefogniuk, összedolgozniuk. Márkusz P.: Biodinamikus gazdálkodás nem elterjedt a szőlészetben. Nem elterjedt a bioszőlő termesztés, mert permetezni kell. Biobor előállításkor nem tudják a többlet költségeket érvényesíteni az árakban. Sok esetben a minőség sem lesz megfelelő. Antal: Biogazdálkodásban gyakran kell a veszteséget benyelni. Gyakorlati helyek kiválasztásának szempontjai. Gyakornokok alkalmazása. Márkusz P.: Az iskolának biogazdálkodókkal is van kapcsolatuk. 5 hetes gyakorlatuk alkalmával a hallgató maga is választhat gyakorlati helyet. A gyakorlatról a diáknak beszámolási kötelezettsége van. A gyakorlati helyeket az iskola évente személyesen ellenőrzi, de a diákoktól is kap visszajelzéseket. Az iskolának adott köre van, ami bővíthető. Diákok is javasolhatnak új helyeket. Ezekkel a helyekkel az iskola keretszerződést köt. Az új helyeket is megnézik és ellenőrzik. István: Iskolájuk gyakorlati oktató helyei a tanüzem és környező cégek. Bio-öko oktatáshoz biogazdaságok hálózatára van szükség. R. Barna P.: Iskolájukban csak tanüzem van, ahol dísznövény és zöldség termesztést folytatnak. A 2 ha-os területen (fóliaház, szabadföldi kertészet) a diákok az aktuális munkákba tudnak bekacsolódni. Gazdálkodókkal nincs kapcsolatuk. Márta: Gyakornokot még nem fogadott, de diplomamunka már készült nála. István: Biogazdálkodókkal nincs kapcsolatuk. Gyakorlati helyeik stabil helyek, többnyire Szentes környéki mamut kertészetek üvegházakkal. A diákok rendszeresen járnak ezekre a helyekre. Náluk a diák a családi gazdaságba is visszamehet gyakorlatra. Dömping munkáknál az iskola a diákok otthoni munkavégzését nem akadályozza. Fontos az is, hogy a saját gazdaságukat csinálják. Márkusz P.: Fontos, hogy új helyekre is eljusson a hallgató. Ők támogatják a családi gazdaságban a munkavégzést, de ösztönzik a diákokat az új helyek megismerésére is. Erre néhány külföldi lehetőséget is tudnak biztosítani. Gyakorlati képzésnél a szakmai szempontokat kell figyelembe venni. Pálfi P.: Szerinte is az a jó, ha az otthoni gazdálkodáson kívül mást is lát a diák. Antal: Sokszor a diákokban is kialakul az igény arra, hogy új helyeket, gazdálkodásokat ismerjenek meg.

9 István: Fontos szempont, hogy mi motiválja a diákokat a gyakorlati munka során. Ebből a szempontból fontos a modernizálás, új technológiák bemutatása (pellet, vízkultúrás termesztés). Sok esetben otthon várják el a gyerektől, hogy megtanulja a gazdálkodáshoz szükséges dolgokat. Áron: Nagyon fontosnak tartaná a jogi és vállalkozási (őstermelő, egyéni vállalkozó stb.) ismeretek oktatását beépíteni a képzésbe. Tanulmányai során sok, felesleges társadalmi ismeretet oktattak, de tényleges, gazdálkodáshoz kapcsolódó jogi ismereteket nem. Barna Péter: használható, gyakorlatias ökológiai szakirodalom is szükséges. Apolka: Megköszönte a részvételt és a sok hasznos információt, amit a beszélgetés során kaptunk.