A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK BEVEZETÉS Csizmadia Gábor I. éves PhD hallgató Az értekezés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet? A vizsgálat kiterjed a gazdaság és földrajzi környezeti, illetve a társadalom és földrajzi környezeti területekre. A regionális természeti földrajz illetve a regionális társadalmi földrajz illetve regionális történeti földrajz elemek elemzése a régióra vonatkozóan. DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ REGIONÁLIS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA A kérdéses terület Európában a Kárpát-medencében helyezkedik el Magyarország délnyugati része. Természeti határai a Duna folyó, a Balaton, délen a Dráva folyó. A kontinensen belül foglal helyet ez a szárazföldi terület. A Spanyol tengerparttól cirka 2.200 km, az északi szárazföldi határ 2.800 km, Ural 2800 km, Athén 1.100 km-re fekszik. A terület az egyenlítőtől és az Északi sarktól körülbelül 4.600-4.900 km-re helyezkedik el. A tengerszint feletti magassága alacsony, Zengő 680 km, egyébként 100-300m. A legközelebbi tenger az Adriai Baranyától 200 km-re található. Az Atlanti Óceántól való távolság közepesnek mondható. A területen a medencehatás is érvényesül. A medencén belüli területre a völgyekkel szabdalt hullámos dombságok kiegyenlített felszínű de rögökre darabolódott alacsony helységek illetve folyók által feltöltött tágas síkságok a jellemzők. Dombságok: Síkságok: Folyók: Csele patak Dunántúli és a Somogy-dombság Pécsi síkság Duna Fekete- víz Tolnai-hegyhát Sárköz Dráva Balaton Szekszárdi-dombság Nagy-berek Sió Geresdi-dombság Kapos Völgyek: Völgység Hegységek: Mecsek Villány A terület az utóbbi 5,4-1,8 illetve (1,8-0,01) millió évvel ezelőtt alakult ki ilyen síksági, hegyvidéki, dombsági tagoltságra. A felszínt magmatikus eredetű (gránit, andezit, bazalt) és tengeri- tavi üledékes kőzetek (mészkő, agyagpala) illetve homokkő, kavics, homok borítja. DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ REGIONÁLIS GAZDASÁGI FÖLDRAJZA A Dél-Dunántúl gazdasági helyzetét jól bemutatja Perczel György Magyarország Társadalmi- Gazdasági földrajza könyv 603. oldalán található s általam is mellékelt táblázata. Nincs olyan gazdasági adat mely ne az országos átlag alatt lenne. Egyetlen helyen látunk az országos átlagnál nagyobb számot a foglalkoztatási szerkezetnél a mezőgazdaság javára ami szintén inkább negatív számnak értelmezhető mint pozitívnak. A vállalkozások száma, a
tőkebefektetés igen alacsony, rossz az 1 főre eső GDP is. Sajnos a rendszerváltás az ipari ágazatok fejlődése szempontjából törést jelentett. A Paksi Atomerőmű Rt.-n kívül más jelentős nagyvállalat nincs a térségben. Pécs nagyvállalatai elolvadtak. Komló haldoklik. Idegenforgalom terén Siófok, Szántód él, de az utóbbi években itt is lelassult a fejlődés üteme, de az idegenforgalmi adók itt a legmagasabbak most is országos szinten. Mezőgazdaság: Dél-Dunántúl mezőgazdasági talajai: barna erdőtalaj, rozsdabarna erdőtalaj, réti talaj, öntéstalaj. Búza, kukorica, szőlő, burgonya, cukorrépa termesztése folyik. Szarvasmarha, sertés és juhtenyésztés van előtérben. Ipar: Pécs: Szekszárd: Kaposvár: Szigetvár: Nagyatád: Dombóvár: Tejipar, Húsipar, Malomipar Tejipar Cukor, édesipar, Malomipar, Húsipar, Tejipar Tartósítóipar Tartósítóipar Tejipar Bányászat: Kőszén, feketeszén, lignit- gazdaságosság? Uránérc (bányászata 1997-ben megszűnt) Területén áthalad Adria kőolajvezeték.
A Dél-Dunántúl gazdasági jellemzői 2001-ben Megnevezés Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Ország Népesség Népesség száma, ezer fő 408 336 250 995 10196 Jövedelmek Egy lakosra jutó GDP 76 68 83 75 100 (orsz. átlag=100)* Adóköteles jövedelem/fő 84 76 86 82 100 (orsz. átlag=100)* Havi bruttó átlagkereset, ezer Ft 84 79 90 84 104 Gazdasági aktivitás Foglalkoztatottak, ezer fő 139 113 89 341 3849 Munkanélküliek, ezer fő 10 12 8 29 227 Munkanélküliségi ráta % 6,4 9,4 7,9 7,8 5,6 Foglalkozási szerkezet Mezőgazdaság(%) 6,4 8,8 10,7 8,3 5,6 Ipar, építőipar(%) 33,2 29,8 38 33,3 33,1 Szolgáltatások (%) 60,5 61,4 51,3 58,4 61,3 Működő gazdasági szervezet Összesen 35967 28593 20437 84997 923571 Ezer lakosra jutó vállalkozás 79 75 73 76 83 Külföldi tőkerészesedésű cégek 749 509 265 1523 25132 száma* Befektetett külföldi tőke (md Ft)* 25 18 8 51 2877 Egy lakosra jutó tőke (ezer Ft)* 64 54 34 53 287 Ipar Egy lakosra jutó termelési érték 527 893 763 710 1231 ezer Ft Értékesítésből az export aránya, % 26 75 27 50 58 Építőipar, beruházások Egy lakosra jutó termelési érték 46 49 61 51 80 ezer Ft Egy lakosra jutó beruházás 125 117 122 121 218 ezer Ft Idegenforgalom Vendégek száma, ezer fő 268 421 41 730 5905 Külföldiek aránya, % 25 48 25 38 51 *2000. évi adatok Forrás: Péczel György Magyarország Társadalmi Gazdasági Földrajza
DÉL - DUNÁNTÚLI RÉGIÓ REGIONÁLIS TÁRSADALMI FÖLDRAJZA A Dél-Dunántúl térséghez három megye tartozik: Baranya, Tolna, Somogy s így a Dunántúl legnagyobb régiója. Itt található a legtöbb mégis Magyarország legritkábban lakott területe 70fő/m 2. A megyéket kistérségi tagoltság jellemzi amellett hogy mindenfajta térségtípus megtalálható. A legkedvezőbb pozícióban a pécsi kistérség illetve a Balaton-parti idegenforgalomra specializálódott két kistérség van. A jellemzően aprófalvas agrár-beállítottságú térségek demográfiai-etnikai feszültség gócok is. Ezt bizonyítja a határ mentiség illetve az alacsony népsűrűség. Dél-Dunántúlon 34 város található s itt lakik a régió 56%-a. A régió regionális igazgatási centruma Pécs s ide koncentrálódik a régió kulturális és oktatási élete is. (Pécsi Tudományegyetem cirka 35 ezer diák tanul). A legsokszínűbb megyéje Somogy. Idegenforgalmi központok mint Siófok, Szántód, mellett stagnáló kisvárosi központok (Tab, Tamási). A térségre jellemző, hogy nagy a kisebbségek aránya. Jelentős nemzeti és etnikai kisebbségek a térségben a német és horvát illetve a cigány. A mellékletből látható, hogy a Dél-Dunántúli térség a legnagyobb kisebbségi góccentrum. Német kisebbségi gócok: Horvát kisebbségi gócok: Cigány népesség: Pécs, Mohács, Mecseknádasd, Boly Dráva-mellékiek Baranyai sokácok Baranyai bosnyák horvátok szinte minden második településen megtalálható DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ REGIONÁLISTÖRTÉNETI FÖLDRAJZA A honfoglalás előtt a rómaiak ezen területet Dunán innen a civilizált területnek illetve a Dunán túl barbár területnek nevezték. A Pannónia elnevezés valószínűleg a Pannon szlávokra utal. A népvándorlás szemszögéből nézve a Dunántúl kelet felöl nézve jelent meg. A Dunántúlon alakult ki a Keresztény állam politikai magja, Székesfehérvár, Esztergom, Buda. A Dél-dunántúli rész lemaradt a fejlődésben. Prinz közismert tájbeosztása (1936) a Dunántúlt három részre osztja, s ebben már megjelenik a Dél-Dunántúl elnevezés is azonos a maihoz. Dél-Dunántúl a X-XV. Században: Ezen a területen kimutatható a késő római struktúra nyoma, a település helyei, útvonalak, vonzásirányok, a keresztény területileg megjelenésével. Nevezik ezt frank-morva Pannónia rekonstrukciónak is. Ehhez kapcsolódik az avarok megjelenése, de jelentősek a bizánci hatások is. A honfoglaló magyarság ezen terület hamarosan bekebelezi, felfedezve, hogy ezen területen keresztül vezet az út Itáliába és a Balkán irányába. A magyarok itt is ugyanazon egységes területi struktúrákat alakítottak ki. Külső és belső gyepük, határőrvidékek, funkcionális (télinyári) szállás területek, fejedelmi területek, Somogyi dukátus. Sajátos módon a Dunántúl jelentős részén nem jöttek létre központok, jelentős városok illetve várfunkciója települések. Dél-Dunántúlon hiányos szerkezetű, többirányú szerveződésű erősebben délvidékhez kapcsolódó egy központú régió alakult ki.
Hódoltság kora: A Dél-Dunántúl a Török Birodalomban sokkal nyitottabbá vált közeli délvidéki térségek és a távolabbi balkáni hatások irányában. Népesedési, települési folyamataiban stagnálás és visszaesés jellemezte ezt az időszakot. XVIII-XIV. század: Nyugat-Dunántúl kedvezőbb helyzetben volt mivel közvetlenebbül csatlakozott az új hatalmi góchoz. Dél-Dunántúl jellegzetes Délvidéki kötöttsége miatt sokáig ki volt szolgáltatva annak katonai-gazdasági állapotának főleg katonai kormányzásnak. Dél-Dunántúlon ekkor jelentősebb nagyobb összefüggő betelepülések történtek német nyelvterületről amelynek alapvető célja a településhálózat újraszervezése, új birtokstruktúra kialakítása. Így kezdtek el fejlődni a mezővárosok. Ekkor indul el Pécs, mecseki bányászat ipari régió kialakulása. Kiegyezés utáni térszerkezet: Dél-Dunántúl a külső, déli keleti gyűrűszakaszhoz tartozott. Pécs kivételével még a vasút megjelenése sem változatott a helyzeten. A középkorban kialakult városhiányos térségként maradt meg. Gazdasági szerveződésű régiók a XIX-XX. században: Délvidéki térszerkezeti rendszer kialakulása. A kapitalista régiószerveződés ritkább struktúrája területsáv. Ez alól kivétel Pécs illetve Kaposvár. Magyarország mai képe s ebben Dél-Dunántúl: Pécs regionális központ. Szekszárd, Kaposvár megyei növekedésű központ. A Dél-Dunántúli rész a legfejletlenebb, egyedüli központ az egyetemei miatt Pécs. Az elemzések után néhány kérdésre és arra adott válaszra hívnám fel hallgatóim figyelmét. MIÉRT MARADT LE A RÉGIÓ A GAZDASÁGI FEJLŐDÉSBEN, MIND IPARI, MIND MEZŐGAZDASÁGI, MIND KERESKEDELMI SZEMPONTBÓL? A fentiek alapján megállapítható, hogy itt főleg a társadalmi tényezők játszották a fő szerepet. A terület elhelyezkedése a szomszédok miatt nem volt szerencsés a múltban, s a jelenben is vannak problémák. A természetföldrajz kedvező adottságokat a társadalmi tényezők elnyomták. MIÉRT SZAKADT KI A RÉGIÓ AZ ORSZÁG VÉRKERINGÉSÉBŐL? ÚT, VASÚT, REPÜLŐTÉR? AUTÓPÁLYA? Itt is a fő negatív tényező a történelmi. A természetföldrajzi tényezők kedvezők pl.: a Duna mint szállítási, mint bővizű ellátást biztosító folyó. A Balaton idegenforgalmi vonzó ereje. (kár, hogy az autópálya csak most érte el Zamárdit, s hogy még évekbe telik míg tovább halad. A Horvátországba menő autópálya megépítése elengedhetetlen feltétele, hogy ez a terület felzárkózhasson.
MIÉRT ALAKULT KI A KISFALUS TÉRSZERKEZET? Itt is a fő negatív tényező a történelmi. MIÉRT LETT A TÉRSÉG AZ ORSZÁG LEGRITKÁBBAN LAKOTT TERÜLETE? Az ipar nem alakult ki, a mezőgazdasági termelő jellegű falvak nem tudtak, s tudnak gyorsan fejlődni. A földrajzi környezet főleg a mezőgazdaságnak kedvez, mivel a terület ásványkincsekben szegény. Jelentős kereskedelmi útvonalak a területén nem haladnak át. MIÉRT CSAK BIZONYOS SZŰK TERÜLETRE KORLÁTOZÓDIK AZ IDEGENFORGALOM? A rossz úthálózat az infrastruktúra hiánya miatt csak az igen kedvező földrajzi adottságú Balaton mentén alakulhatott ki az idegenforgalom. MIÉRT CSAK PÉCS VÁLT OKTATÁSI / MŰVELŐDÉSI KÖZPONTTÁ? A Pécs városán kívüli területek ritkán lakottak illetve kistérségi illetve mindenfajta térségtípussal fűszerezett. Számos etnikai kisebbség jelenléte is kedvezőtlenül hatott. A földrajzi környezet viszont kedvezett Pécs városának kialakulásához. Ásványkincsek jelenléte a régmúlt időszakokban megalapozta a város jövőjét, mára már ennek minimális hatása van. MIÉRT VÁLT AZ ORSZÁG LEGSZÍNESEBB ETNIKUMI TERÜLETÉVÉ? Egyértelműen történelmi okai vannak. Ez a folyamat a délszláv problémák miatt a mai napig is fennáll. Többször volt betelepítés is német nyelvterületről. MIÉRT ITT TALÁLHATÓ MEG MINDENFAJTA TÉRSÉG TÍPUS? Ennek is társadalmi s nem földrajzi okai vannak. Földrajzi ok csak a környező országokhoz való elhelyezkedése. ÖSSZEGZÉS A válaszok megadása után a lehetőségek feltárása földrajzi szemszögből. A földrajzi erőforrások kiaknázásában rejlő lehetőségek a Dél-Dunántúli régióra vonatkozóan mint például turisztikai, idegenforgalmi, sport lehetőségek, úthálózat fejlesztése, mezőgazdasági / ipari termelés átstrukturálása. Turisztikai fejlesztéshez szükséges a Dél-Dunántúli régió földrajzi / természeti különlegességeinek fokozottabb bemutatása. Idegenforgalmat bővítő a természetes tájak s a nem elurbanizálódott területek bemutatása. A sport fejlődését a minél több nemzetközi szabadtéri programok fejlesztésében látom. Az ipar / mezőgazdaság / kereskedelem fejlesztésében a Pécs, mint oktatási központ tud kulcsszerepet játszani. A művelt nép, a kitárult felfogás szükséges a fejlődéshez az újdonságok befogadásához és alkalmazásához. Földrajzilag kihangsúlyozandó a terület
felértékelődött Horvátország fejlődésével, az EU tagságunkkal. Hihetetlen fontossággal bír az autópálya mihamarabbi megépítése. KÖVETKEZTETÉS A földrajztudományoknak fontos feltáró s előremutató szerepe van az elmaradott térségek felzárkóztatása érdekében. A földrajzi lehetőségek gazdaságos kiaknázására útmutatás minden kutató feladata ezt szolgálja ezen előadásom is. Prognózisok készítése a döntéshozók részére. IRODALOM Borsy Zoltán: Általános Természet-Földrajzi. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 Perczel György: Magyarország Társadalmi-Gazdasági Földrajz. ELTE Eötvös Kiadó, 2003. Lehmann Antal-Vuics Tibor: Földrajzi fogalmak szótára. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Futó József: Általános természeti földrajz. Tankönyvkiadó, 1986. Péczely György: Éghajlattan. Nmezeti Tankönyvkiadó, 1998. Frisnyák Sándor-Tóth József: A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza. Optime nyomda, 2003. Szukk Olivér- Tóth József: Globális, regionális, lokalitás. Pécs, 2000. Földrajz az egész világ V. Országos Konferenciája: Geográfus Doktoranduszok, Miskolc, 2000. Becsei József: Fejezetek az általános társadalmi földrajz tanulmányozásához, első rész 1998, második rész 2001. Fábián Szabolcs Ákos-Tóth József: Geokronológia és domborzatfejlődés. Pécs, 2000. Godó Nándor-Tóth József: Földrajzi tanulmányok a Pécsi Doktori iskolából. Pécs, 2000. Tésits Róbert-Tóth József: Almanach 1994-2000 A pécsi Földtudományok Doktori Iskola Kiadványa. Pécs, 2002. Tésits Róbert-Tóth József: Kommunikáció térben és időben. Pécs, 1999. Szabó Katalin: Kommunikáció Felsőfokon. Kossuth kiadó, 2001. Tóth József-Wilhelm Zoltán: Változó környezetünk. Pécs, 1999. Kiss Éva: Az Európai Unió társadalomföldrajza. Honlap Kiadó, 2003. Kollega Tarsoly István: Magyarország a XX. században. II. kötet, Szekszárd, 1997. Szenyéri Zoltán: A Tolna és Baranya megyei németek sorsa a betelepítésektől napjainkig.