Az elemi költségvetési beszámoló általános ellenőrzésének szempontjai Ivacs Balázs 2014. május 22.
Az előadás felépítése Jogszabályi előírások a 2013. évi beszámoló elkészítésére vonatkozóan A 2014. évtől alkalmazandó jogszabályi előírások A beszámoló ellenőrzésének szempontjai Konzultáció
A 2013. évről készült elemi költségvetési beszámoló jogszabályi előírásai
Jogszabályi előírás A 2013. évről szóló elemi költségvetési beszámoló elkészítése: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm.rendelet (új Áhsz.) 26. Átmeneti rendelkezések 56. (1) A 2013. évre vonatkozó beszámolási kötelezettséget a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesíteni. Fentebbiek alapján a 2013. évről szóló elemi költségvetési beszámolót a korábbi Áhsz. 249/2000. (XII. 24.) Korm.rendelet (korábbi Áhsz.) előírásai alapján kellett elkészíteni, mivel az új Áhsz. csak 2014. január 1-jével lépett hatályba, annak előírásait először a 2014. évről készült beszámolás során kell alkalmazni!
A korábbi Áhsz. általános előírásai a beszámoló elkészítésére vonatkozóan Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak az elszámolására terjed ki. A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban előirányzat-maradványt, illetve pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban a vállalkozási maradványt tartalmazza. Az államháztartás szervezeteinek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) gazdálkodásukról éves és féléves elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük.
Korábbi Áhsz. előírásai II. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a saját és a hozzárendelt költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját elkülönítetten készíti el. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolója nem tartalmazhatja a hozzárendelt, gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját. A zárszámadáshoz a központi költségvetési fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit. A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolója külön-külön tartalmazza az igazgatásának intézményi éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatai gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámolót. A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámoló az adott évi költségvetési törvény szerint a fejezet kezelésében lévő valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat adatait tartalmazza.
Számviteli alapelvek Költségvetési beszámoló kapcsolata A vállalkozás folytatásának elve az államháztartás szervezetei gazdálkodásában oly módon érvényesül, hogy az elemi költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (az átszervezéseket, az irányító szerv megváltozását, a szerkezeti változásokat) is. Az elemi költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.
Elemi költségvetési beszámoló elkészítésének határideje a 2013-as költségvetési évben Az államháztartás szervezetei a költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves elemi költségvetési beszámolót, a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves elemi költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell az államháztartás szervezeteinek az irányító, illetve felügyeleti szervnek, illetve leadott hatáskör esetén a középirányító szervnek megküldeni. A fejezetet irányító szervnek, illetve jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit a leadási határidő lejártát követő 20 naptári napon belül kell benyújtani az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra.
A 2013-as költségvetési évről szóló elemi költségvetési beszámoló felépítése Az éves elemi költségvetési beszámoló részei: könyvviteli mérleg pénzforgalmi jelentés, előirányzat-maradvány kimutatás, vállalkozási maradvány-kimutatás, kiegészítő melléklet. A féléves elemi költségvetési beszámoló a pénzforgalmi jelentést, az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését, a bevételek tevékenységenként és kiadások tevékenységenként mellékleteket tartalmazza. A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként külön-külön összesített éves elemi költségvetési beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, az előirányzat-maradvány kimutatást, valamint a kiegészítő mellékletet tartalmazza. A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetési beszámolójának pénzforgalmi jelentése az elemi költségvetés tábláiból a Központi költségvetési jelentés táblát,, valamint kiegészítő melléklete a kötelezettségvállalások állományának alakulásáról készített [a 24. számú melléklet szerinti] kimutatást fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön és együttesen is tartalmazza.
2013. évi beszámoló elkészítésének egyéb technikai előírásai A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezete tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló eszközöket a bérbevett eszközök kivételével, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat, továbbá a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket). Az államháztartás szervezetei éves (féléves) elemi költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni. A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolása során az igazgatásának intézményi éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámolót a fejezet irányításáért felelős személy és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni. Az irányító szerv az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek, valamint központi költségvetési szerv esetében az önállóan működő költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóját a beszámoló felülvizsgálatának elvégzését igazoló személy aláírásával és a beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá. A beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személynek szerepelnie kell az Sztv. 151. (3) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében és rendelkeznie kell a számviteli szolgáltatás ellátására jogosító engedéllyel.
2013-ban évközi átszervezéssel kapcsolatos beszámolási kötelezettségek Az átszervezéssel fejezeten belüli, vagy fejezetek közötti egyesítést (összeolvadást, beolvadást), különválást is, illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet ideértve a központi költségvetési szerv irányító szervét is, a megszüntető szervezet (alapító szerv) által meghatározott fordulónappal (megszűnés napjával) az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles 60 napon belül készíteni. Az államháztartási szervezetet megszüntető szerv (alapító szerv) által meghatározott fordulónapra (megszűnés napjára) vonatkozóan elkészített éves elemi költségvetési beszámoló tartalmazza a könyvviteli mérleget, pénzforgalmi jelentést (pénzforgalmi kimutatást), a pénzmaradvány-kimutatást (előirányzat maradványkimutatást), a vállalkozási maradvány-kimutatást, a kiegészítő mellékletet, valamint a szöveges indoklást. A beszámolót a fordulónapig (megszűnés napjáig) bekövetkezett gazdasági események könyvvitelben rögzített pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli adatai alapján az éves zárásra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni. Az átszervezéssel megszűnő államháztartási szervezetnek az éves elemi költségvetési beszámoló részét képező könyvviteli mérlegben az eszközök és források értékét a rendelet szerinti éves elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni. A megszűnő államháztartási szervezet vagyona a jogutód, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén az alapító/irányító szerv részére az elkészített éves elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében szereplő adatok, valamint a mérleget alátámasztó leltár alapján kerül átadásra. Az éves elemi költségvetési beszámoló, illetve a vagyonátadás-átvételről készített jegyzőkönyv egy-egy aláírt példányát az átszervezést elrendelő irányító szerv egyetértő záradékával ellátva a jogutód államháztartási szervezetnek és az irányító szervnek kell megőriznie. Az irányító szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszámoló feldolgozásra kerüljön. Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül megszűnő államháztartási szervezet az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolóját az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez a megszűnés napját követő 120 napon belül köteles megküldeni.
Elemi költségvetési beszámoló elkészítése Az államháztartás szervezetei az éves és féléves elemi költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót, konszolidált éves költségvetési beszámolót az Áhsz-ben meghatározott és a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, központilag előírt Módszertani Útmutató és űrlapgarnitúra szerinti formában és tartalommal készítik el. Az e rendeletben és mellékleteiben meghatározott, a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, központi űrlapgarnitúra helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal.
Beszámoló űrlapgarnitúra Az elemi költségvetési beszámoló űrlapgarnitúrája elérhető az NGM honlapján: http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagiminiszterium/allamhaztartasert-felelosallamtitkarsag/hirek/koltsegvetesi-beszamolo Kitöltése és jóváhagyása az irányító szerv részéről a K11 programban történik.
A költségvetési beszámoló elkészítésének előírásai 2014-től
Jogszabályi változások 2014. január 1-től Az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll. A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.
Beszámolási előírások 2014-től A 7. szerinti időszakról a könyvek zárását követően bizonylatokkal, szabályszerű könyvvezetéssel, e rendelet szabályai szerint folyamatosan vezetett részletező nyilvántartásokkal, a könyvviteli zárlat során készített főkönyvi kivonattal, valamint leltárral alátámasztott éves költségvetési beszámolót kell készíteni. Az éves költségvetési beszámolót e rendelet szerinti formában, magyar nyelven kell elkészíteni, az abban szereplő adatokat a 6. (2) bekezdés a) pont, ae) alpontja szerinti elszámolásokban forintban, más részeiben ezer forintban kell megadni.
2014-től a költségvetési beszámoló részei Az éves költségvetési beszámoló részei: a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését és a zárszámadás elkészítését a költségvetési számvitellel biztosító költségvetési jelentés, maradvány kimutatás, adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéréről, adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások tervezett összegeiről és teljesítéséről, a vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését a pénzügyi számvitellel biztosító mérleg, eredménykimutatás, költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, és kiegészítő melléklet. Az éves költségvetési beszámolót alapesetben a költségvetési év kezdetétől a mérleg fordulónapjáig terjedő időtartamra kell készíteni. A mérleg fordulónapja alapesetben a költségvetési év utolsó napja. A költségvetési évben alapított költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját az alapítás időpontjától a mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra kell elkészíteni.
Határidők a költségvetési beszámolóban 2014-től A mérlegkészítés időpontja a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat esetén a költségvetési évet követő év február 15-e, a megszűnő költségvetési szerv esetén a megszűnés napját követő harmincadik nap. Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője felelős. Az éves költségvetési beszámolót e személy és a gazdasági vezető a hely és a kelet feltüntetésével írja alá. A költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját a költségvetési évet követő év február 28-áig a megszűnés esetében a megszűnés napját követő hatvan napon belül az irányító szerv vezetőjének jóváhagyásra megküldi. Az irányító szerv vezetője a költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját a felülvizsgálat elvégzését igazoló személy aláírásával és az éves költségvetési beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá. A fejezetet irányító szerv a fejezetbe tartozó költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok jóváhagyott éves költségvetési beszámolóit a beküldési határidő lejártát követő húsz napon belül nyújtja be a Kincstárnak. Az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját a megszűnés napját követő hatvan napon belül készíti el, és azt megküldi az irányító szerv vezetőjének jóváhagyásra. Az irányító szerv a jóváhagyott éves költségvetési beszámolót a megszűnés napját követő kilencven napon belül továbbítja a Kincstárnak.
Beszámoló űrlapgarnitúra 2014-től 2014-től a költségvetési beszámoló űrlapgarnitúráját, valamint a kapcsolódó kitöltési útmutatót a Magyar Államkincstár teszi közzé! Hasznos útmutatók érhetőek el mind az elemi költségvetés, mind a beszámoló elkészítésével kapcsolatban! http://allamkincstar.gov.hu/kincstar/2014._evi_elemi_koltsegvetes_es _beszamolo_urlapjai_/2
A költségvetési beszámoló ellenőrzési szempontjai
Belső ellenőrzés feladatai a beszámolóval kapcsolatban jogszabályi előírás I. A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed az adott szervezet minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára. A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladata: elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát; a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.
Belső ellenőrzés feladatai a beszámolóval kapcsolatban jogszabályi előírás II. A bizonyosságot adó tevékenységet az alábbi ellenőrzési típusok szerint kell ellátni: a szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülneke a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai; a pénzügyi ellenőrzés célja az adott szervezet, program vagy feladat pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése; a rendszerellenőrzés keretében az egyes rendszerek kialakításának, illetve működésének átfogó vizsgálatát kell elvégezni; a teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a forrásfelhasználás gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósul-e meg; az informatikai ellenőrzés a költségvetési szervnél működő informatikai rendszerek megfelelőségére, megbízhatóságára, biztonságára, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességére, megfelelőségére, szabályosságára és védelmére irányul.
Belső ellenőrzés feladatai a beszámolóval kapcsolatban jogszabályi előírás III. A Magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardokban megfogalmazottak alapján a belső ellenőrzéstől elvárható, hogy értékelje a szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat, különös tekintettel a pénzügyi adatok megbízhatóságára és zártságára, a működés gazdaságosságára és hatékonyságára, valamint a vagyonvédelemre és a jogszabályok és egyéb normák betartására. Bár a jogszabály nem tartalmaz a költségvetési beszámoló ellenőrzésével kapcsolatos konkrét előírásokat, véleményem szerint továbbra is érdemes kiindulni az Állami Számvevőszék tárgybeli módszertani útmutatójából.
A költségvetési beszámoló ellenőrzésének gyakorlati megvalósítása Az elemi beszámoló pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzésének célja: Lehetővé tenni az ellenőri vélemény kialakítását arról, hogy az ellenőrzött szervezetnél a gazdálkodás szabályszerű volt-e, az éves elemi költségvetési beszámolót minden lényeges szempontból a vonatkozó beszámolás készítési elveknek megfelelően állították-e össze, a vizsgálat alá vont tranzakciók, a pénzforgalmi kimutatás, illetve az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges téves állításokat, hibákat. A vizsgálat során az ellenőrnek a véleménye kialakításához elegendő és megfelelő bizonyosságot kell szereznie annak érdekében, hogy képes legyen az adott véleményét megalapozó következtetéseket levonni.
Az ellenőrzés végrehajtása A vizsgált szervezet tevékenységének megismerése (forrásai: szabályzatok, pénzügyi-gazdálkodási dokumentációk, működési feltételek helyszíni megismerése, megbeszélések/interjúk, korábbi ellenőrzési jelentések, stb.) Ezt követően fel kell mérni a szervezet: eredendő kockázatát, amely a szervezetek a lényeges hibás állításra való fogékonyságát mutatja, függetlenül attól, hogy létezik és működik-e belső kontroll. Az eredendő kockázat a költségvetési szerv feladatkörével és működésével kapcsolatos olyan sajátosság, amely nem befolyásolható a szervezet által, belső kontroll kockázatát, amely annak a kockázata, hogy az ellenőrzött szervezet belső kontroll rendszerei nem képesek megelőzni, vagy feltárni és kijavítani a lényeges szabálytalanságot vagy tévedést. A tevékenység megismerése után a kockázatos területek meghatározása, melyet a belső kontroll rendszerek elemein keresztül meg kell ismerni: a vizsgált szervezet gazdálkodási, elszámolási, számviteli rendszere, az adatfeldolgozás módja; a feladat-, jog- és felelősségi körök elkülönítése (engedélyezés, jóváhagyás); vagyontárgyak megőrzése (fizikai); számszaki és számviteli eljárások; személyi feltételek; folyamatba épített ellenőrzés (felügyelet); vezetés. Ennek eszközei: az információkérés, a folyamatok megfigyelése, a dokumentumokba való betekintés, az előzőek kombinációi.
Az ellenőrzés végrehajtása Specifikusan érzékeny adatok lehetnek: egyes előirányzat-csoportok, előirányzatok, ha azok a költségvetési beszámolót hasznosítók számára kiemelten fontosak, így pl.: a személyi juttatások, ha pl.: jelentős volt a jutalom, illetve a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak aránya; beruházások esetében a közbeszerzési értékhatár körüli tételek; mérleg főösszeg, ha jelentősnek ítélhető a vagyon változása; a saját bevételek összege, ha az a kiadások fedezete szempontjából jelentősnek, illetve a kapcsolódó költségvetési befizetési kötelezettség számottevőnek ítélhető; a vállalkozási tevékenység eredménye, ha a tevékenység aránya a jogszabályban (az alapító okiratban) megengedettet közelíti, illetve ha a vállalkozási tevékenység veszteséges. Megfelelő mintavétel: nincs rá konkrét szabályozás, több megoldás is lehetséges (javaslat a legalább 10%-os arány).
Az ellenőrzés végrehajtása 1. A belső kontrollrendszer értékelése: Szabályozottság értékelése, Hatékonyság értékelése, Eredményesség értékelése. 2. Pénzügyi helyzet értékelése: Likviditási helyzet értékelése, Működési-felhalmozási kiadások értékelése. 3. A szervezet működésének értékelése 4. Szabályszerűség értékelése
Az ellenőrzés végrehajtása A belső szabályzatok teljes körűségének és tartalmi színvonalának vizsgálata. Az irányításhoz és működéshez szükséges szabályzatok ellenőrzése A gazdálkodásra irányuló szabályzatok ellenőrzése (Az intézmények működéséhez szükséges, és a jogszabályban előírt szabályzatok ellenőrzése.) Pénzügyi feltételek és azok hatása az intézmény szakmai munkájára Az intézmények által ellátandó feladatok és azok finanszírozási forrásainak áttekintése, az ezekhez kapcsolódó mutatószámok vizsgálata. A pénzügyi folyamatok áttekintése során a gazdálkodásra irányuló jogszabályok, belső szabályzatok megtartásának ellenőrzése Az intézményi gazdálkodás értékelése Kiadási és bevételi előirányzatok tervezése (folyamata, megalapozottsága), módosítása, teljesítése.
Az ellenőrzés végrehajtása Eszközgazdálkodás: vagyonnyilvántartás rendszere, pontossága, megbízhatósága, az eszközállományban bekövetkezett mozgások (analitikával alátámasztott tárgyi eszközök áttekintése) selejtezések nagyságrendje, végrehajtásának indokoltsága, jogszerűsége hiányok, többletek kimutatása, dokumentálása, okainak feltárása, indokolt esetben a felelősség felvetése az eszközök kihasználtsága és azok állagmegóvására, hasznosítására tett intézkedések. Készletgazdálkodás: készletek alakulása leltározási tevékenység selejtezési tevékenység Munkaerő- és bérgazdálkodás: a rendelkezésre álló létszám és bérek alakulása (fluktuáció, rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások elemzése),
Az ellenőrzés végrehajtása A saját bevételek alakulásának vizsgálata Jelentősebb összegű kiadás (pl. nagyobb beruházás) alakulásának vizsgálata Számviteli nyilvántartások vezetésének rendjét Költségvetési beszámoló összeállításához a szükséges egyeztetések elvégzésének alapdokumentumainak áttekintése, a leltározást a részletező nyilvántartásokkal való egyeztetés alapján hajtották-e végre, a mérleg bizonylatokkal teljes körűen alátámasztásra került-e Tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, értékcsökkenési leírási kulcsok helyességének ellenőrzése Kimenő és bejövő számlák analitikus nyilvántartásának ellenőrzése Természetbeni juttatások nyilvántartója
Az ellenőrzés végrehajtása Általános ellenőrzési szempontok, melyekre a vizsgálat során mindenképpen ki kell térni, az ellenőrzési program összeállítása során is: Az Intézmény elkészítette-e a jogszabályban meghatározott fordulónappal a költségvetési beszámolóját? Az Intézmény a jogszabályban előírt formában készítette-e el a beszámolót? Az Intézmény betartotta-e a beszámoló elkészítésére vonatkozó határidőt, azt az irányító szervnek megküldte-e, illetve irányító szerv esetén a kincstári határidőre figyelemmel voltak-e? A beszámolót az Intézmény vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személyek aláírták-e? A beszámoló elkészítéséért felelős személyre vonatkozó előírásoknak eleget tettek-e (képesítés, nyilvántartási előírások)? Elkészült-e a kiegészítő mellékelt részeként a szöveges indoklás? A beszámoló leadásával egyidejűleg a Bkr. 1. számú melléklete szerinti nyilatkozat leadásra került-e az irányító szervnek, aki azt határidőre megküldte-e az NGM részére? A fejezete irányító szerv a költségvetési szervek beszámolóit megfelelően hagyta-e jóvá? A fejezetet irányító szerv teljesített-e a zárszámadással kapcsolatos feladatait?
Az ellenőrzés végrehajtása A beszámoló ellenőrzésének végrehajtásához szükséges alapvető dokumentációk: aláírt, irányító szerv által jóváhagyott, éves költségvetési beszámoló (mérleg, pénzforgalmi jelentés űrlapjai, kiegészítő melléklet és szöveges beszámoló) mérleget alátámasztó leltárak dokumentációja és a kapcsolódó záró jegyzőkönyvek (selejtezés is), szervezet gazdálkodására, számvitelére vonatkozó belső szabályzatai, előírásai, zárás előtti, zárás utáni főkönyvi kivonatok, a kincstári és az intézményi beszámolók közötti eltérésekről készített (81-84. számú) a kincstári egyeztető táblázatok, illetve az eltérések szöveges indoklása, előző évi előirányzat maradvány jóváhagyásának dokumentumai, adott évi előirányzat maradvány levezetése, kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradvány analitikus nyilvántartása, előirányzat-módosítások analitikus nyilvántartása és dokumentumai, előirányzat felhasználási keret-előrehozás dokumentumai
Az ellenőrzés végrehajtása Rendelkezik-e az intézmény megfelelő analitikákkal legalább az alábbi területekre, illetve azokat megfelelő informatikai szoftverek támogatják-e: előirányzat-módosítások, kötelezettségvállalás, vevőállomány, szállítóállomány, eszköznyilvántartás, készlet nyilvántartás, illetményszámfejtés, külföldi kiküldetések. egyéb.
Az ellenőrzés végrehajtása A beszámoló készítésének informatikai támogatottsága A zárási-nyitási tevékenység számítógépes támogatása és annak ellenőrzése megoldott-e? A beszámolási kötelezettségek számítógépes támogatottsága érvényesül-e az alábbiak szerint: A mérleg és a főkönyvi könyvelés egyezőségét az informatikai rendszer garantálja. Az előirányzat maradvány kimutatását integrált pénzügyi rendszer támogatja. Az előirányzatok egyeztetését integrált program támogatja. Az pénzforgalmi kimutatások elkészítését számítógépes program támogatja.
Az ellenőrzés végrehajtása Az informatikai támogatottság vizsgálata során érdemes a következőkre figyelemmel lenni: Van-e informatikai biztonsági szabályzat? Van-e az informatikai eszközökön kezelt dokumentumtípusok és adatbázisok teljes körű, naprakész nyilvántartásával? Elvégezték-e és dokumentálták-e az informatikai eszközökön kezelt dokumentumtípusok és adatbázisok védelmi igényének meghatározását, biztonsági osztályokba sorolását? Rendelkeznek-e dokumentált eljárásrenddel a hozzáférési jogosultságok megállapítására, kiosztására, módosítására és visszavonására vonatkozóan? Van-e teljes körű, naprakész nyilvántartás a hozzáférési jogosultságokról (minden felhasználó egyedi felhasználónévvel és jelszóval rendelkezik-e)? Az alkalmazott rendszerek használata során kikényszerítik-e a jelszavakra előírt szabályok teljes körű betartását? A hozzáféréseket, mentéseket, módosítások naplózzák-e a rendszerek?
Köszönöm a figyelmüket!