EGYÉB HULLADÉKOK 6.8 Az autókatalizátorok nemesfém-tartalmának hasznosítása Németországban Tárgyszavak: gépjármű; hulladékfeldolgozás; katalizátor; újrahasznosítás; Németország. Bevezetés Németországban és a környező országokban sok kis értékű, elöregedett autókatalizátor van forgalomban. Ezek alacsony, öt euró alatti értékét csak a gyakorlott szem tudja felismerni. Külsőleg teljesen hasonlítanak az értékes katalizátorokhoz. Csak a belsejüket megszemlélve ismerhető fel, hogy nemesfém bevonatuk mennyiségileg jelentéktelen. Az elhasznált katalizátorokat begyűjtő kereskedők, ha nem eléggé szemfülesek, komoly veszteséget szenvedhetnek el. Az elhasznált autókatalizátorok begyűjtése és újrahasznosítása egyébként jövedelmező üzletnek számít. 2005. júniusi áron számítva, a katalizátor gazdaságosan hasznosítható nemesfém-tartalmának értéke átlagosan 15 53 euró között változik. Az eladók előnyei a katalizátorpiacon A katalizátor kétféleképpen kerülhet az újrahasznosítási körfolyamatba. Az első esetben a meghibásodott katalizátort a műhelyben kiszerelik. A szerződéses garanciális javítóműhelyek ezeket visszaszolgáltatják a gépkocsigyártó üzemnek. A gyár az összegyűlt katalizátorokat nagyobb mennyiségben adja át valamilyen újrahasznosító vállalatnak. A független autószerelő műhelyek az elhasznált autókatalizátorokat a begyűjtőknek adják el. A másik esetben a katalizátorokat a jármű kiselejtezése után az autóroncs-feldolgozók szerelik ki és értékesítik. Az ilyen katalizátorok mennyisége gyakran egy-egy üzemben havonta több száz darab is lehet. Ezeket rendszeresen eladják a katalizá-
torbegyűjtőknek. A központi nyilvántartás szerint évente Németországban több mint hárommillió gépkocsi kerül a roncstelepekre (2004-ben 3,07 millió), tehát hasonló mennyiségre számíthatnak a használt katalizátorok újrahasznosítói. Bár tekintetbe kell venni, hogy a Németországban forgalomból kivont gépkocsik közül sokat Kelet-Európába és Afrikába exportálnak, azonban a visszamaradó roncsok mennyisége még mindig elég tekintélyes. Ezen túlmenően, a nemzetközi katalizátor-begyűjtők nagy mennyiségű elhasznált katalizátort szállítanak vissza Németországba. Az elhasznált autókatalizátorok négy kategóriája Németországban és több más európai országban az elhasznált katalizátorokat a begyűjtők négy kategóriába sorolják. Az első háromba a kerámiakatalizátorok tartoznak. Ezeken belül nagy-, közepes és kisméretű katalizátorokat különböztetnek meg. A negyedik kategória a fémkatalizátoroké. Néhány évvel ezelőtt voltak olyan katalizátorbegyűjtők, akik minden egyes gépkocsitípusért saját árat fizettek. Ez a megoldás azonban a gyakorlatban nem vált be, mert minden autógyár a legkülönbözőbb jellegű gépkocsikat hozza forgalomba, tehát egészen eltérő katalizátortípusokat építenek be járműveikbe. Egyébként is, a gépkocsitípus szerinti megkülönböztetés csupán a garanciális autószerelő műhelyek esetében nyújtott megoldást. A roncstelepeken és a független autószerelők esetében a legkülönbözőbb katalizátortípusokra kell számítani. Időközben az elhasznált autókatalizátorok árának meghatározására az alábbi gyakorlat honosodott meg: azok számítanak nagy katalizátornak, amelyekben az acélburkolat által védett kerámiamag tömege meghaladja az 1200 grammot. Rendszerint csak a Mercedes és a BMW használ ilyen nagyméretű katalizátorokat. A márkanevek az acélburkolaton egyértelműen felismerhetők. A jelenlegi nemesfém-árfolyam mellett a begyűjtők általában katalizátoronként 50 53 eurót fizetnek a nagyméretű katalizátorokért, ugyanis a nemesfém bevonat anyaga platina (Pt), palládium (Pd) és ródium (Rh) lehet. Mivel a nagyméretű katalizátorokat csupán BMW és Mercedes gépkocsikon használnak, ezek részaránya a teljes mennyiségen belül elég szerény. A normális, középméretű katalizátorok kerámiamagjának tömege kb. 1000 g. Ezek acélburkolatán is felismerhető a márkajelzés (pl.
Ford, Opel, VW, Mazda, Toyota stb.), eladási áruk jelenleg mintegy 30 35 euró. Ezekben a kisebb felület miatt kisebb az egyébként ugyancsak értékes nemesfém bevonat ára. A katalizátorok több mint 50%-a tartozik ebbe a kategóriába. A kis katalizátorok részaránya jelenleg még szerényebb, mennyiségük azonban az utóbbi években állandóan nő. Ennek oka az, hogy az autógyárak az egyetlen nagyméretű katalizátor helyett mind inkább több kisméretű katalizátort építenek be újabb típusaikba. Az ilyen katalizátorok magjának tömege átlagosan 500 gramm. Ezeken a katalizátorokon is felismerhető az acélburkolaton a gyártó vállalat típusjelzése. A kisebb méret miatt a nemesfém bevonat mennyisége is kisebb. A kis katalizátorok jelenlegi piaci ára 15 17 euró. Ha a kerámiamag törött, amit a megrázott katalizátor zörgő hangjáról lehet felismerni, akkor feltételezhető, hogy a nemesfémtartalom nagy része veszendőbe ment. Az ilyen katalizátorokért a kategória árának csak a felét adják. A szakma ezeket fél katalizátornak nevezi. A negyedik kategóriába a fémkatalizátorok tartoznak. Ezekben a kerámiamag helyett hullámos fémfólia van az acélburkolatban, ami a levágott kipufogócsőbe tekintve felismerhető. A fémkatalizátorok esetében is feltüntetik a típus jelzését az acélburkolaton. Piaci értékük, mérettől függően, darabonként 5 10 euró. Ezek részaránya szerény, mindössze két-három százalék, de az elkövetkező években mintegy öt százalékra fog emelkedni. A piac utáni katalizátorok Az utóbbi időben az újrahasznosításba bekerültek olcsó katalizátorok is, amelyeket az eredeti katalizátor pótlására építenek be a gépkocsiba. Gyártóik nem neves cégek. Ezekben a nemesfém bevonatú kerámiamag tömege átlagosan 500 gramm. Szabad szemmel nem felismerhető, hogy a nemesfém bevonat gyengébb minőségű. Kivitelük általában silányabb, amit elsősorban az acélburkolat hegesztési varratán lehet megállapítani. Piaci értékük természetesen kisebb, mint az eredeti katalizátoroké, mindössze 4 5 euró. Egy évvel ezelőtt ezek részaránya csupán egy százalék alatt volt. Ennek következtében nem is számítottak önálló kategóriának. Részarányuk ma már eléri az öt százalékot. Az ok részben az, hogy az eredeti katalizátor pótlásakor mind inkább olcsó katalizátortípust választanak. Ez egymagában azonban nem indokolja az ilyen katalizátorok részarányának ugrásszerű növekedését.
Ellenőrizni kellene, hogy ezeket az olcsó katalizátorokat nem azért importálják-e, hogy kihasználva a háromkategóriás német osztályozást drágán adják el a jóhiszemű katalizátorbegyűjtőknek. Egyes országokban, például az USA-ban, a katalizátorok ára sokkal differenciáltabb, mint Németországban. A Multimetco vállalat (Anniston, Alabama) például nyolc kategóriát különböztet meg. A pótkatalizátorokért jelenleg 6 dollárt fizet. Más katalizátorbegyűjtő vállalatok (pl. American Autocat Recovery, RSH Consulting, Federal Autocat Recycling) 5 6 dollárt fizetnek ezekért a katalizátorokért. Németországban egyes katalizátorbegyűjtők nem ismerik kellőképpen ezeket az olcsó kis katalizátortípusokat, és sokszor 15 17 eurót fizetnek értük. Ausztriában is gyakran jelennek meg a katalizátorbegyűjtő helyeken ezek a silány pótkatalizátorok. A gyakorlott szakember azonnal felismeri, hogy milyen katalizátorral van dolga, és ennek megfelelően szabja meg a csökkentett vételi árat. A katalizátorbegyűjtők közvetítő szerepe A katalizátorbegyűjtők közvetítő szerepet töltenek be a katalizátort kiszerelő műhelyek és a katalizátor nemesfém bevonat át hasznosító vállalatok között. Különböző helyekről begyűjtött katalizátorokat tárolnak, majd nagyobb adagokat adnak el a nemesfém-hasznosító üzemeknek. Egyes katalizátorbegyűjtők a telefonmarketing módszerével szolgálják ki ügyfeleiket. Ezzel a módszerrel tartják fenn a rendszeres kapcsolatot, és beszélik meg a szükséges mennyiség leszállítását. Vannak olyan begyűjtő cégek, amelyek a saját igényeiket kielégítő telefon- és logisztikai szoftver segítségével gondozzák ügyfélkapcsolataikat. Az egyik német cég gépkocsiflottájával Baden-Württenberg tartományban és Bajorországban naponta akár 15 ügyfelét is kiszolgálja. Más begyűjtők tervszerűtlenül látogatják meg a szerelőműhelyeket és a roncstelepeket. A helyszínen értékelik kategória és teljesség függvényében a katalizátorokat, és azonnal, készpénzzel fizetnek értük. Az engedéllyel rendelkező hulladékfeldolgozó üzemek szokása, hogy átvételi elismervénnyel igazolják a katalizátorok átvételét és a törvénynek megfelelő hulladékhasznosítás megtörténtét. A begyűjtőnek gyakorlott szemmel kell értékelni a katalizátorokat, mert csak így tudja megfelelő gazdaságossággal üzemeltetni vállalatát. Óvakodni kell attól, hogy valaki nagyobb mennyiségű, gyenge minőségű katalizátort vásároljon, mert a feldolgozó üzemek nem lesznek hajlandók
a tévesen kifizetett magasabb kategóriaárat ellentételezni. A katalizátorok vásárlásakor tehát nagyon kell ügyelni a minőségre. Egyébként Németországban is volna értelme hivatalosan bevezetni a gyenge minőségű katalizátorok kategóriáját. Összeállította: Dr. Barna Györgyné Kuchta, K.: Altkat-Markt kämpft mit Low-Value-Kats Edelmetallgehalt von außen nicht zu erkennen. = Recycling Magazin, 60. k. 15. sz. 2005. aug. 1. p. 20 22. Jacobsen, R. T.: Catalyst recovery Part 1: Recovering precious metals from catalysts the basics. = CEP Chemical Engineering Progress, 101. k. 2. sz. 2005. p. 20 27. Röviden Hűtőszekrények biztonságos feldarabolása nitrogénatmoszférában Az ipari gázokkal és vegyi anyagokkal foglalkozó Air Products Kft. kifejlesztett egy olyan technológiai eljárást a poliurerán (PUR-) habot tartalmazó hűtőszekrények feldarabolására, amelynek alkalmazásakor nem kell robbanástól tartani. A vállalat honlapja (www.airproducts.de) szerint ezen túlmenően a technológia alkalmazásával kiváló emissziós értékek érhetők el. Az eljárás minden típusú PUR-hab esetén alkalmazható. A fluor-klór-tartalmú szénhidrogének (FCKW) használatát már 1995- ben betiltották, de még mindig ott vannak a mindennapjainkban. Szakértők becslése szerint csak az EU tagországaiban mintegy 230 millió régi hűtőszekrény van még használatban, amelyek 95%-a tartalmaz FCKW-t. A fő problémát az R11 jelű fluor-klór-tartalmú szénhidrogén jelenti, amelyet annak idején szigetelőhabok hajtóanyagaként alkalmaztak, és a poliuretán szigetelőhabban rejtőzik a külső és a belső borítás között. A használaton kívül került hűtőgépek feldarabolásakor ez az anyag felszabadul, és illékony szénhidrogénekkel szennyezi el az újrafeldolgozó berendezésből távozó levegőt. Ez a probléma 2002-ben került napvilágra, amikor a törvényi előírások az FKCW emisszióinak határértékét 20 mg/m 3 érték alá csökkentették. A szigorú emissziós értékek betartása mellett a helyzetet tovább nehezíti, hogy a FCKW-t tartalmazó régi hűtőszekrényekkel együtt az
újabb modelleket is ártalmatlanítani kell. Ezek az R11 helyett hajtóanyagként ciklopentánt tartalmaznak, amely a nem éghető és nem robbanó FCKW-vel ellentétben gyúlékony. Az újrafeldolgozó társaságok számára tehát új probléma jelentkezik: az R11 esetében ugyanis a darabolást normál légkörben lehetett végezni, majd a levegőt tisztítani kellett, a ciklopentán miatt azonban ma már az újrafeldolgozó berendezésben oxigénből, porból és az illékony ciklopentánból erősen robbanásveszélyes keverék képződik. Miután a darabolás során elkerülhetetlen a szikraképződés, fennáll a robbanásveszély. A törvényi előírások szerint a ciklopentánra vonatkozó 58 mg/m 3 emissziós határérték nem léphető túl. Míg a hűtőszekrények hagyományos újrafeldolgozása során a távozó gázáramot aktív szenes adszorpcióval tisztítják, az új krio-condap eljárásban, amelyben az illékony szénhidrogéneket tartalmazó távozó gázokat mélyhűtött nitrogénnel tisztítják, az illékony szénhidrogének a távozó levegőáramban kondenzálódnak, és folyékony halmazállapotban leválasztásra kerülnek. Az aktív szenes adszorbeáltatás esetén a kriocondap eljáráshoz hasonló eredmények elérése érdekében a távozó gázáramot többszörös mennyiségű levegővel hígítani kell, ami a költségek jelentős mértékű növekedéséhez vezet. (Recycling Magazin, 60. k. 11. sz. 2005. jún. p. 8.)