Gránát üzemi és kültéri hasznosítása

Átírás

1 EGYÉB HULLADÉKOK 6.8 Gránát üzemi és kültéri hasznosítása Tárgyszavak: gránát (csiszolóanyag); szemcseszórás; gránát-újrahasznosítás. A gránát újrahasznosítása gazdaságos és környezetkímélő megoldás, mert ezt a felülettisztító csiszolóanyagot többszörösen használhatóvá teszi, ezért a szemcseszóró tisztító üzemekben igen elterjedt. Kültéri szerkezetek felülettisztításakor is használják, a helyszínre vitt ún. mobil berendezésekkel, ha a munka gazdaságos. A gazdaságosságot főként a helyszíni viszonyok, valamint a munka nagysága határozza meg. Gránát csiszolóanyag A gránát tenger- vagy folyómederből vagy a partvidékről bányászott, lekerekített vagy szögletes, víz által formált, ezért repedésmentes, nagy sűrűségű, igen kemény ásvány, így szemcseszórásos tisztításra (szemcseszórásra) kiválóan alkalmas anyag. Keménysége miatt újrahasznosítható, azaz több menetben alkalmazható. Az ilyen kopásálló csiszolóanyag használati értéke nagyobb, mint a kvarchomoké vagy a szénsalaké, mert kevésbé porol, fajlagos hasznosítása jobb, azaz kevesebb kerül belőle hulladéklerakóba. A csiszolóanyag minőségének meghatározására érdemes 20 kg anyagot bevizsgálni, hogy mennyire alkalmas a kívánt vastagságú és anyagú bevonat vagy szennyeződés eltávolítására a meglévő szórási technológiával (levegőnyomás, fúvókaadatok, fajlagos csiszolóanyag-felhasználás, fajlagos tisztítómunka). A gránáttal való szemcseszórás előnyei Az almandin gránát előnye: a homoknál és a salaknál 50 75%-kal kevesebb kell belőle, gyorsan vágó ásvány (20 35%-kal gyorsabban vág, mint a szénsalak), alig porol (az alkalmazástól függően 75%-kal kevésbé, mint a szénsalak vagy a homok), kevesebb kerül belőle lerakóba,

2 újrahasznosítható (alkalmazástól függően 3 5-ször), egészségre kevésbé veszélyes (nincs benne mérhető mennyiségű nehézfém és kevés 0,5%-nál kisebb a szabad homoktartalma), acél és alumínium anyagokhoz alkalmas (nemfémes, nem rozsdásodó, nem áramvezető anyag). A gránát újrahasznosítása A csiszolóanyagok egyszeri és többszöri felhasználású csoportba sorolhatók. A vastartalmúak általában többször használatosak, egy szórás után ritkán kerülnek kidobásra, a sor másik végén lévő gyengébb anyagok 45%-a szóráskor szétbomlik, ezért ezek nem újrahasznosíthatóak. Valahol a sor közepe táján van a gránát, amely egyszeri szórásra is gazdaságos, és ha a feltételek megvannak hozzá, újra is hasznosítható. A legtöbb szóróüzemben van újrahasznosítási technológia. Kültéri munkán sokféle tényező, férőhely, munka nagysága, időjárás és más feltételek alapján döntenek alkalmazásáról. A csiszolóanyag fajlagos költsége = (csiszolóanyag + közvetlen munkabér + amortizáció + energia + lerakási költség)/szórással tisztított felület. Ez kiegészülhet egyéb, pl. egészségügyi ellenőrzési költséggel. Döntő szempont, hogy a munka elég nagy legyen ahhoz, hogy a mobil technológiát érdemes legyen a helyszínre szállítani, és bérleti díját (ha a technológia nem saját) fizetni. Fontos, hogy a berendezés jó hatásfokkal működjön, a visszanyert anyag száraz, jó minőségű legyen. Többféle gránát-újrahasznosítási technológia létezik. Általános berendezései a forgódob, a légosztályozó, a porleválasztó, a serleges felvonó és a késztermék (visszanyert csiszolóanyag) tartály. Működési elve: a csiszolóanyag a szórásos felülettisztításról a fogadógaratba kerül, onnan serleges felvonó a forgódobba emeli, az kiválasztja a darabos keveréket, a visszamaradó, a felületén porral szennyezett, újrahasznosítható anyagot a légosztályzó a portól megtisztítja, s a tiszta csiszolóanyag a gép alatti tartályba hullik. Ez az egyszerű technológia kültéren is alkalmazható. Az igényesebb technológia kiegészül a légosztályzó utáni rezgőrostával, amely kiválasztja a gránáttal azonos sűrűségű, de kisebb részecskéket. A légosztályzón át szívott levegő sebességét úgy kell megválasztani és beállítani, hogy a gránátból biztonságosan kiválassza az összes port, mert poros anyaggal nem lehet egyenletesre tisztítani a felületet, a por rontja a tisztítási teljesítményt, ezért a porleválasztás az újrahasznosítási technológia legérzékenyebb része. A gép jó működésének elsődleges feltétele, hogy az

3 anyag mindig teljes munkaszélességben egyenletes rétegben folyjon rajta keresztül. A csiszolópor szemcseszórásra való alkalmasságának beállítására ill. minősítésre szolgál a szitálásos osztályozás, a csiszolóanyag osztályba sorolása és a munkakeverék kialakítása. Szitálásos osztályozás Ezzel állapítják meg a csiszolóanyag méret szerinti összetételét. A 30-as bevonatú szita egy négyzethüvelyknyi felületén 30 lyuk van, a 60-asén 60, így a kisebb számú szitán fennmaradó anyag (az ún. átmenet) a darabosabb (durva), a nagyobb számún fennmaradó pedig az apró (ún. finom) frakció. A szemcseszórásos technológiában általában a 16-os bevonat átmenete számít a durvafrakciónak, a 70-es átesése pedig a finomnak. A szitálással megállapítható az anyag szemcseösszetétele, abból pedig az, hogy az adott technológiával ez az anyag mekkora felületet tisztíthat meg pl. 7 bar fúvókanyomással. Vastagabb réteg leválasztásához durvább, vékonyabbéhoz finomabb szemcseméretű anyagot kell választani. A választást a munka kezdetén célszerű kísérleti szórással igazolni, s ha szükséges, az anyagon módosítani. Csiszolóanyag osztálya Az iparban a csiszolóanyag osztályára szabvány nincs. Bevált szokás szerint az anyagot szemcseeloszlásával jellemzik: azzal a felső és alsó szitalyukmérettel, amelyekről 5%-nyi durva, ill. 5%-nyi finomanyag marad fenn átmenetként. Pl. ha ez a 16-os fenti és a 40-es alsó bevonaton teljesül, akkor az anyag 16 x 40-es osztályú. Munkakeverék és csiszolóanyag-utánpótlás Az egyenletes felülettisztítás fenntartásához a csiszolóanyagnak állandó összetételűnek kell lennie. A munkakeverék a kis-, a közepes- és a durvaszemcsékből kellő arányban készített olyan anyag, amellyel a munka csúcsteljesítménnyel végezhető a lehető legkisebb aprózódás mellett. A szóráskor porrá aprózódott és kiválasztott csiszolóanyagot friss csiszolóanyaggal kell pótolni. Vastag réteg eltávolításához durva, vékonyabb rétegéhez arányosan finomabb anyagra van szükség. A munkakeveréket minden egyes szórás után a tisztításnak megfelelő összetételűre újra be kell állítani.

4 Kültéri újrahasznosítás A kültéri újrahasznosítás az üzemihez hasonlóan nagy megtakarítással járhat, ha kiegészül: szárítással. Nedves gránátot nem szabad használni, mert nem ömlik rendesen, a gépek eltömődhetnek, ezért levegőn vagy gázfűtésű géppel meg kell szárítani. A nedves anyagot külön kell tárolni, de kellő gyűjtési és tárolási módszerrel a legjobb megakadályozni, hogy nedvességet kapjon. Központi újrahasznosítás. A nedvesedés elkerülhető, ha a technológia és a tárolás a célnak megfelelő épületben van. Adagos újrahasznosítás. A száraz anyagot célszerű zárt tartályokban, t-s adagba összegyűjteni, és egy 8 órás műszakon át folyamatosan feldolgozni (az újrahasznosító technológia teljesítménye 4 6 t/h). így a szemcseszóró gépek biztonságosan elláthatók anyaggal. Anyagellátás Az újrahasznosítási technológia hibája esetére a csiszolóanyagtartályokban induláskor legyen egy-két műszakra elegendő anyag. Jó tájékoztató adat, hogy a feladathoz megfelelő csiszolóanyagból 0,5 1 mm vastag epoxifesték-réteg eltávolításához 8-as fúvókával való szórással, 7 bar nyomással 520 kg/fúvóka/h csiszolóanyag szükséges, új acélfelület tisztításához pedig 250 kg/fúvóka/h. Ezen felül 15%-nyi biztonsági tartalékot érdemes készenlétben tartani. Kezdőknek vagy újfajta munka esetén a tényleges anyagszükségletet tanácsos 30 perces szórásvizsgálattal meghatározni. Gránátújrahasznosítással az egyszeri használathoz képest 75 85% megtakarítható, tehát a szórás 25 15%-os frissanyag-pótlással megoldható. Csiszolóanyag összegyűjtése Üzemben beépített szállítócsigával vagy más géppel, kültéri munkán lapátolással vagy ipari porszívóval gyűjtik össze a szórásról lekerülő, újrahasznosítandó csiszolóanyagot. A kézi gyűjtés mértékadó költségeként 20 USD/tval lehet számolni két szórógépre egy gyűjtőmunkással. Porkiválasztás Ha az újrahasznosítási technológia jól működik, akkor a keletkező finomfrakciót a légosztályzó teljes mértékben kiválasztja, így az első két-három szórási művelet alatt nem sok por keletkezik.

5 Csiszolóanyag-pótlás Nagyon fontos a csiszolóanyag kellő mértékű, a kiválasztott porral azonos mennyiségű pótlása. A pótlás adható folyamatosan, ha az újrahasznosított anyag közvetlenül a szórógép tartályába kerül vissza, vagy pedig a műszak végén a már említett tonnás adaghoz. Az ismertetett technológia a minőségi almandin gránát 2 4-szeri további szórását, korszerűbb technológia még többszöri szórást tesz lehetővé. (Herczegh József) Schuster A.: Recycling garnet in the shop and field. = Technology, Protective coatings Europe, 7. k.7. sz júl. p Maraqa, M. A.; Al-Dhaheri, M.; Saif, K.: Management of garnet waste generated from blasting metal structures. = Arabian Journal of Science and Engineering, 26. k. 20. sz dec. p