Helyünk és jövőnk Európában. ESPON eredmények magyar szemmel

Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel

A kiadvány a Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának Területrendezési és Településügyi Főosztálya megbízásából készült a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságán. Irodavezető ESPON magyarországi kontaktpont: Radvánszki Ádám Szerkesztő VÁTI témafelelős: Sütő Attila BM témafelelős: Dömötör Tamás Szerzők: Brodorits Zoltán, Gere László, Hoffmann Csilla, Jusztin Valéria, Kelenné Török Lívia, Lieszkovszky József Pál, Nagy András, Pataki Tímea, Polomik Heléna, Radvánszki Ádám, Sütő Attila, Szankó Gergő, Tomay Kyra PhD. Közreműködött: Ginter Gábor, Gordos Éva, Schneller Krisztián, Takács Krisztián Nyomdai munkák: IAMART Design Kft. Borítóterv: Szankó Gergő ISBN: 978-963-7380-29-7 Budapest, 2011. BELÜGYMINISZTÉR IUM

Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Köszöntő... 7 Előszó... 9 ESPON eredmények magyar szemmel... 10 I. Ha z á n k a z e u r ó pa i ág a z at i t r e n d e k t ü k r é b e n...12 1. Hazánk a globalizálódó világban... 12 1.1. Globális kihívások az európai térben... 12 1.2. Európa globális kihívásokra adott válaszai a területi kohézió... 19 2. A globális gazdasági és pénzügyi válság hosszú távú hatásai Európára... 20 2.1. A globális gazdasági válság az Unión belül megszakította a hosszú távú gazdasági növekedés és a területi kiegyenlítődés trendjét... 20 2.2. A válság munkaerő-piaci hatásai... 21 2.3. A válság regionális hatásai... 23 2.4. Innováció és a tudásgazdaság, megoldások a válság enyhítésére... 24 2.5. A fejlődés lehetséges tényezői a hátrányos helyzetű régiókban... 27 2.6. A válaszút előtt álló Európa és Magyarország... 28 3. Integrációnk Európában: a sikeres nemzetközi területi együttműködések meghatározó tényezői és lehetséges formái... 30 3.1. A területi együttműködések meghatározó elemei... 30 3.2. A transznacionális területi együttműködések formái... 34 3.3. Az ESPON 2013 kutatói megközelítésének a gyakorlati nemzetközi területi együttműködésekkel való összehangolása... 39 4. Demográfiai kihívások Európában és Magyarországon... 40 4.1. Demográfiai helyzetkép... 40 4.2. Kilátások és szakpolitikai ajánlások... 47 5. Az európai közlekedés és elérhetőség helyzete... 50 5.1. Módszertani megközelítés... 50 5.2. Közúti közlekedés... 51 5.3. Vasúti elérhetőség... 53 5.4. Légi elérhetőség... 55 5.5. Multimodális elérhetőség... 56 5.6. Várható jövőbeni ESPON-eredmények... 59 6. Klímaváltozás: kihívások és válaszok... 60 6.1. Az éghajlatváltozás térbeli mintázata... 60 6.2. A régiók éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége... 63 6.3. Területileg eltérő lehetőségek az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére és az alkalmazkodásra.. 64 6.4. Konklúziók az ESPON eredmények alapján... 64 7. Hazánk és az európai energetikai kihívások... 66 7.1. Energetikai kihívások napjainkban... 66 7.2. A régiók gazdasági és társadalmi sérülékenysége... 67 7.3. Az energiaszegénység területi tipológiája... 69 7.4. Szakpolitikai ajánlások az ESPON projektekben... 70 7.5. Az ESPON kutatások haszna hazánkban... 71

4 Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 8. Magyarország környezeti állapota... 72 8.1. Magyarország környezeti állapota az ESPON eredmények tükrében... 72 8.2. Az ESPON eredményekből leszűrhető tanulságok... 77 9. Sokszínű és sebezhető kulturális örökségünk... 78 9.1. A klímaváltozás hatása a kulturális örökségre... 79 9.2. A kulturális örökségben rejlő lehetőségek kiaknázása és megőrzése... 81 9.3. A kulturális örökség megjelenése a kidolgozás alatt álló ESPON projektekben... 81 II. Vá lt o z ó t e r ü l e t i s t r u k t ú r á k Eu r ó pá b a n é s Ma gya r o r s z á g o n...82 10. Térszerkezet, tértípusok Európa és Magyarország... 82 10.1. Térszerkezeti dimenziók Európában... 82 10.2. Térszerkezeti elemek, dimenziók az ESPON-kutatásokban... 83 10.3. Tértípusok az ESPON-kutatásokban... 87 11. Városaink az európai városhálózatban... 94 11.1. Városok az európai gazdasági térben... 94 11.2. A városok népessége, társadalma... 98 11.3. Városok az ökológiai rendszerben... 99 11.4. Területfejlesztési, várospolitikai rendszerek Európában... 99 11.5. Kelet-Közép-Európa nagyvárosai... 101 12. A vidékies térségek kihívásai és sokszínűsége... 104 12.1. A vidékies tértípusokat érintő kihívások megjelenése az ESPON projektekben... 105 12.2. Az EDORA projekt vidékies térségtipológiája... 106 12.3. Adaptálható jó gyakorlatok... 109 12.4. Szakpolitikai javaslatok, szcenáriók az ESPON kutatásokban...113 12.5. Mit hoz a jövő a vidékies térségek fejlesztési lehetőségei terén? további ESPON eredményekre várva...113 13. Területi forgatókönyvek...115 13.1 Szcenáriók az egyes témakörök szerint...115 13.2. Szcenáriók a kidolgozás alatt álló ESPON projektekben... 121 III. Mó d s z e r ta n i e r e d m é n y e k é s e s z köz ö k... 122 14. A tudományos platform eredményei... 122 14.1. Európai folyamatok területi adatbázisai... 122 14.2. A területi kohézió indikátorai... 123 14.3. Térségtipológiák... 125 14.4 Megoldások a régiók relatív helyzetének összehasonlítására... 126 14.5. Az ESPON térképek frissítése... 127 Mindenképpen érdemes belevágni... 128 Irodalomjegyzék... 130

Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 5 Ábrajegyzék 1. ábra: A nem EU tagországokból érkező külföldi népesség megoszlása Európában, 2007... 13 2. ábra: A multinacionális vállalatok hálózatai a világ metropolisztérségeiben... 16 3. ábra: A világ országainak ökológiai lábnyoma, 2006... 18 4. ábra: Az EU munkanélküliségi rátája 2008. április 2009. március között (százalékban)... 21 5. ábra: A munkanélküliségi ráta változása 2007-2010 között... 22 6. ábra: Munkanélküliség Európában (2010. március)... 22 7. ábra: A GDP növekedésének éves átlaga a Referencia szcenárió alapján az európai régiókban... 24 8. ábra: A K+F kiadások a GDP százalékában (2006)... 25 9. ábra: A technológiai fejlettség kategóriái... 26 10. ábra: A régiók besorolása a technológiai fejlettségük alapján (2007)... 27 11. ábra: A faktorok fontossága a konvergencia régiókban és a Phasing-in régiókban... 28 12. ábra: TERCO-SEM területi együttműködési modell... 33 13. ábra: Magyarországi megyék besorolása a Typology ESPON 2013 projekt módszertana alapján... 35 14. ábra: Európa és azon belül Magyarország határmenti térségei a Typology projekt egyszerűsített tipológiája alapján.... 36 15. ábra: A Dunához kötődő bejegyzett és potenciális EGTC társulások a Duna Régióban... 38 16. ábra: A NUTS2 régiók demográfiai típusokba sorolása a DEMIFER projekt keretében, 2005... 43 17. ábra: Magyarország kistérségeinek demográfiai tipológiája, a DEMIFER projekt módszertana alapján, 2009... 46 18. ábra: Európa és hazánk közúti elérhetőség 2006-ban NUTS3-as szinten... 51 19. ábra: Európai úthálózat 2011-ben (európai elérhetőségi elemzésekhez)... 52 20. ábra: Az európai közúti elérhetőség változása 2001-2006 között NUTS3-as szinten... 53 21. ábra: Európai és hazai vasúti elérhetőség 2006-ban NUTS3-as szinten... 54 22. ábra: Az európai és hazai légi közlekedési elérhetőség 2006-ban NUTS3-as szinten... 55 23. ábra: Az európai és hazai multimodális elérhetőség 2006-ban NUTS3-as szinten... 57 24. ábra: Az egy főre jutó GDP (PPS-ben) és a multimodális elérhetőség kapcsolata, valamint a népességváltozás összefüggései a multimodális elérhetőséggel, 2006... 58 25. ábra: Európai éghajlatváltozási régiók... 61 26. ábra: Az éghajlatváltozás összesített gazdasági (mezőgazdasági) hatásai a Tisza-vízgyűjtő területén.. 62 27. ábra: A klímaváltozás hatásaival szembeni potenciális sérülékenység Európában és Magyarországon, 2011... 63 28. ábra: Az éghajlatváltozás energiaszektorra gyakorolt potenciális hatásai, 2011... 67 29. ábra: A bruttó hozzáadott érték a magas energiaigényű iparágakban Európában, 2010... 68 30. ábra: Villamos energia és gázárak Európa államaiban (pps), 2009... 69 31. ábra: Az energiaszegénység területi tipológiája... 70 32. ábra: NATURA2000 területek és Európa környezeti öröksége... 73 33. ábra: Folyók áradásának való regionális kitettség változása... 76 34. ábra: Strukturális Alapok 2007-2013 - Turizmus és kultúra kategóriákra fordított kiadások (Célkitűzésenként Egész Európai Unió)... 78 35. ábra: A kulturális érzékenység... 80 36. ábra: A perifériák megjelenése makroszinten Európában az ESPON eredményekben... 84 37. ábra: A GDP évi átlagos változása (%) 2000 és 2007 között kelet-közép-európai, korábbi szocialista országok (Csehország, MAGYARORSZÁG, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia) főbb városi központjaiban... 87 38. ábra: Gyéren lakott területek lehatárolása a különböző ESPON projektekben... 89 39. ábra: Hegyvidéki régiók lehatárolása a különböző ESPON projektekben... 91 40. ábra: Duna- és Tisza-parti térségek alternatív lehatárolása/klasszifikációja ESPON módszertan alapján... 93 41. ábra: Az európai városok tipológiája gazdaságszerkezet alapján... 95

6 Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 42. ábra: Várostérségek helyzete a globális és európai hálózatokban népességük alapján... 96 43. ábra: A másodlagos központok lemaradása 35-40%-os a fővároshoz képest: Magyarország, Románia, Litvánia, Görögország, Cseh köztársaság, Szlovénia és Horvátország esetében... 97 44. ábra: A nagyvárosok és régiójuk közötti fejlettségi különbségek változása 1995-2004 között... 98 45. ábra: A metropoliszok régióinak tipológiája, az egyes jellegzetes típusok... 98 46. ábra: Településszerkezet az egyes települések rangsora a metropolisztérségek lakóinak arányában (%)... 100 47. ábra: Bécs, Prága, Budapest és Ljubljana összehasonlítása: hierarchikus és kétirányú ingázás... 102 48.ábra: Az EDORA tipológia különböző dimenziói... 107 49. ábra: Vidéki fejlődési utak az ESPON TeDi és EDORA projektek esettanulmányai alapján...112 50. ábra: A forgatókönyveket meghatározó dimenziók az EDORA projektben...117 51. ábra: Népességszám változás 2005-2050 Szcenáriók... 120 52. ábra: ESPON adatbázis adatválasztás projektek szerint... 123 53. ábra: Indikátor adatlap az ESPON INTERCO projektből... 124 54. ábra: A vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP (2003) eltérése az országos átlagtól... 127

Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 7 Köszöntő Nagy örömmel tölt el, hogy e rövid ajánló keretében mutathatom be a VÁTI magyar nyelvű kiadványát, amely az ESPON eredmények magyar nézőpontból való elemzésére vállalkozott, gyakorlatorientált és kézzelfogható eredményeket prezentálva az érintettek számára. A témakörnek különös hangsúlyt ad, hogy a területi dimenzió az európai szintű szakpolitika-alkotás homlokterébe került az elmúlt évek során. Az új Területi Agenda 2020 és háttérdokumentuma, az Európai Unió Területi Állapota és Kilátásai 2011 amely a területfejlesztésért és területi tervezésért felelős szakminiszterek által került elfogadásra a Magyar EU Elnökség során a területi fejlődés alapvető szakpolitikai prioritásait fekteti le. Az EU 2020 Stratégia az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés mellett elköteleződve, határozott területi vonatkozásokkal bír, és számít a tagállamok és régióik, városaik hozzájárulására a sikeresség magas fokának eléréséhez. A területi kohézió céljainak eléréséhez az EU 2014-2020 időszaki Kohéziós Politikája is hozzá kell járuljon az integrált és hely-alapú megközelítést alkalmazva a jövőbeni programok és projektek tervezése és megvalósítása során. Napjainknak a kapcsolatok egyre sűrűsödő hálózatával jellemezhető világában a szakpolitika-alkotásban teret nyernek a tágabb területi összefüggések. A nemzetek, régiók és városok, valamint a határon átnyúló együttműködések eredményességének európai szintű összehasonlító értékelése szükséges. Ezek elmaradása a fejlesztési lehetőségek és a kihívásokra adható potenciális válaszok elszalasztásával fenyegetnek. Preface I am very proud to be introducing this VATI publication in Hungarian assessing ESPON results from a Hungarian perspective and providing practiceoriented, tangible results to stakeholders. The territorial dimension is in focus in European policy development. The new Territorial Agenda 2020 for the EU -and also its background document the Territorial States and Perspectives 2011- adopted by Ministers during the Hungarian EU Presidency sets out important policy priorities for territorial development. The EU 2020 Strategy opting for a smart, sustainable and inclusive growth has a clear territorial side and requires profound contribution from Member States, their regions and cities to reach a high level of success. Future EU Cohesion Policy 2014-2020 shall underpin this EU Strategy and contribute to the aim of territorial cohesion through an integrated and place based approach in the upcoming programmes and projects. In the ever more connecting world of today, the wider territorial context has gained importance in policy making. Nations, regions, cities and cooperation crossing borders need benchmarking showing their position at European scale. Otherwise, potentials for development and options for meeting challenges might be missed.

8 Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel A szakpolitikai tevékenységeknek eredményeket kell produkálniuk, a közpénzek hatékony felhasználását adatokkal kell alátámasztani. Erre az ESPON kutatások eredményeinek az alkalmazása nyilvánvaló megoldásnak tűnik, hiszen lefedik az európai városhálózat és a régiók összességét, a területi fejlődés számos kérdéskörét érintve. A területi dimenzió térhódítását és a hely-alapú szemlélet szakpolitikákban való elterjedését elősegítendő az ESPON jelentések, térképek és adatbázisok sora áll rendelkezésre. Csak bíztatni tudom a magyarországi szakpolitika-alkotókat, valamint döntéshozókat nemzeti, regionális és helyi szinten, hogy vegyék figyelembe és mérlegeljék Európán belüli helyzetüket és ehhez alkalmazzák az ESPON eredményeket annak érdekében, hogy a lehető legoptimálisabb fejlesztési utat találják meg az ország, a régiók és a magyar városok számára. Policymaking shall ensure results. It shall also be evidence-based in order to provide efficient use of public resources. Using ESPON knowledge seems obvious as it covers all European regions and cities, a multitude of important themes for territorial development. ESPON reports, maps, tools and the database are ready to support a territorial dimension in policies and a place based approach. I can only urge Hungarian policy makers, decision makers at national, regional and local level to consider their position in Europe and use the ESPON evidence in support of finding the best development path for the Hungarian territory, for its regions and cities. Peter Mehlbye Az ESPON Koordinációs Egység igazgatója Director of ESPON Coordination Unit

Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 9 Előszó Örömünkre szolgál, hogy az olvasó figyelmébe ajánlhatjuk az alábbi, az ESPON Program hivatalos magyarországi kontaktpontjának, a VÁTI Nemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Irodájának gondozásában elkészült Magyarország Európában című kiadványt. A kiadvány műfaját tekintve úttörő szereppel bír hazánkban, ugyanis az ESPON 2013 program eddigi eredményeit magyar nyelven mutatja be és magyar nézőpontból értékeli. Az ESPON program, az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat 2002-ben indult útjára, az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés keretében. A program ma már 31 európai ország (a 27 EU tagállam Izlanddal, Liechtensteinnel, Norvégiával és Svájccal kiegészült) területére terjed ki hazánk kezdetektől fogva tagja a hálózatnak. A 2006-ban kifutó programot egy évvel később, az Európai Bizottság által 2007. november 7-én elfogadott ESPON 2013 program (Területfejlesztés és Kohézió Európai Megfigyelő Hálózata) követte, mintegy 47 millió eurós költségvetéssel számolva a 7 év alatt megvalósítandó kutatási projektekre. Mindez jelentős összeget képvisel, így különös hangsúly helyeződik a kutatások által biztosított eredmények tényleges hasznosulására, a felhasználókhoz való eljuttatására. A program elsődleges céljának tekinti a területfejlesztési politika és a területi tervezés megalapozását a szükséges információs háttér biztosítása révén az Unió, a tagországok és a régiók szintjén egyaránt. E célkitűzések érdekében területi adatokat biztosít, döntéseket megalapozó információkkal látja el a szakpolitikákat, elemzi a területi folyamatokat és a feltárt trendek alapján szcenáriókat dolgoz ki, azonosítja a fejlesztési potenciálokat az egyes régiók és nagyobb térségek számára. A 2011. májusában az EU területfejlesztésért felelős minisztereinek gödöllői találkozóján elfogadott Területi Agenda 2020 is hangsúlyozza az ESPON szerepét a szakpolitikák megalapozásában. A programban való részvétel során jelentős haladást értünk el, a magyar pályázók igen sikeresnek mondhatók, pályázataik magas színvonalúak. Ennek köszönhető, hogy számos nyertes projektben szerepelnek magyar partnerek, képviselve a hazai érdekeket és hozzájárulva az ESPON program tudástárának bővítéséhez. Ahhoz azonban, hogy ezek az eredmények, információk a lehető legszélesebb körhöz eljussanak, és az ESPON kutatásokban már részt vevő, vagy a programról ismeretekkel bíró szakembereken túl az érdeklődők tágabb csoportja is hasznosítsa a projektekben rejlő tudást, az eredményeknek a mainál jóval szélesebb körű megismertetésére van szükség. E kiadvány, amelyet az Olvasó a kezében tart, pontosan ezt a célt szolgálja: összegyűjti a jelenleg már kézzelfogható eredményekkel rendelkező projekteket és a belőlük kinyerhető, hazánkat érintő megállapításokat csoportosítva mutatja be. Szerkezetében igazodik az aktuális európai szakpolitikai keretekhez, de az európai megállapításokat hazai szemszögből értékeli. A magyar nézőpont fontosságát nem kell hangsúlyoznunk, ugyanis a magyar régiók, városok európai térben való pozícionálása, a kontinensen elfoglalt helyzet beazonosítása az egyes témakörök kapcsán nemcsak izgalmas és érdekes témát jelent, de alapvető információkkal bír a hazai ágazati és területi tervezés számára egyaránt. Az ESPON Programot irányító, a kutatási pályázatokat elbíráló és a kutatási zárójelentéseket minősítő Monitoring Bizottság magyar tagjaként csak bíztatni tudom az érdeklődőket, hogy forgassák e kiadványt, mely hozzájárul ahhoz, hogy a kutatói műhelyekben megszületett eredmények valóban eljussanak a jelenlegi és jövőbeli felhasználókhoz: a szakpolitikusokhoz, döntéshozókhoz, ágazati és területi tervező szakemberekhez. Az eredmények mindennapi munkában való hasznosítása mellett a projektekben való részvétel is számos lehetőséggel kecsegtet, melyre a programban már részt vevő döntéshozók, kutatók mellett én is bíztatom az érdeklődőket. Dr. Dömötör Tamás Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály

10 Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel ESPON eredmények magyar szemmel Napjainkban egyértelművé vált, hogy a városok, térségek fejlődése nem szemlélhető pusztán a helyi keretek figyelembevételével. Az Európai Unióban a tényezők szabad áramlása megkerülhetetlenné teszi, hogy régióink, városaink fejlődését európai összefüggésrendszerben vizsgáljuk. Az európai területpolitika egyik határozott szándéka az ágazati politikák területi tartalmának erősítése, a Lisszaboni Szerződésben megnevezett legfőbb EU célkitűzések egyike a területi kohézió, így a területi kérdéskörök még inkább az érdeklődés homlokterébe kerülnek. Mindezek a hangsúlyok hazánkra is érvényesek, és nem feledkezhetünk meg a magyarországi területi tervezés régóta hangoztatott megközelítésbeli céljáról, azaz az országhatárainkon túltekintő, Magyarországot az európai kontextusba helyező elképzelésekről sem. Mindehhez szükséges a területi folyamatokról, a különböző ágazati tématerületek kapcsán felmerülő területi különbségekről, az ezeket befolyásoló térszerkezeti dimenziókról, és a különböző területpolitikai célkitűzések teljesüléséről való pontos, naprakész információk ismerete. Az egyes régiók, városok, illetve bizonyos ágazatok pozícionálása az európai térben egyre nagyobb jelentőséggel bír a különböző nemzeti tervezési és döntéshozatali folyamatokban szögezi le a 2011 tavaszán a magyar EU elnökség alatt elfogadott felülvizsgált Területi Agenda (TA2020) helyzetfeltáró háttérdokumentuma, az EU Területi Állapota és Kilátásai (TSP) is. A döntéshozásnak átlátható, visszacsatolási mechanizmusokat biztosító tervezési rendszeren kell alapulnia, ehhez pedig a területi folyamatok figyelemmel kísérése, az ezekről szóló információk folyamatos biztosítása elengedhetetlen. Mindebben az ESPON program, mint az európai szintű területi kutatási eredmények és információk elsődleges biztosítója, számos ponton szolgálhat segítséggel. A projektek eredményeinek egy része hazánkban is ismert legalábbis a programmal már kapcsolatba került szakemberek, hazai projektpartnerek és potenciális, szándékaik szerint jövőbeni érdeklődők számára. Azonban az ESPON program ennél szélesebb kör számára szolgálhat hasznosítható ismeretekkel, eszközökkel. Kiadványunk pontosan e csoportok így ágazati és területfejlesztési szakpolitikusok, döntéshozók, ágazati és területi tervezési szakemberek a központi és a különböző területi szintekről, valamint települési vezetők számára készült elsősorban, de számítunk az ESPON 2013 Programot és eredményeit már ismerő kollégák érdeklődésére is. Elsődleges célunk egy olyan magyar nyelvű kiadvány elkészítése volt, amely az ESPON 2013 Program eredményeit azok magyar vonatkozásaira fókuszálva mutatja be a hazai alkalmazhatóság érdekében. E célkitűzés eredményeképp a létező kutatási projektek narratív bemutatása helyett ezért sokkal inkább az eredmények nemzeti nézőpontból való rendszerezésére és értékelésére koncentráltunk, az érdeklődők számára kézzelfoghatóbb, gyakorlatorientált információkkal kívánunk szolgálni, bízva ezen információk minél szélesebb körű hasznosulásában. Az anyag nem pusztán bemutat: többször kerül elő az egyes fejezetekben további kutatási irányok megfogalmazása a feltáruló információs hiányosságok mentén az ESPON Program felé, de egyúttal a hazai szakemberek figyelmének a potenciális témákra való felívása sem elhanyagolható szempont. A kiadvány tematikáját és szerkezetét tekintve az aktualizált TSP-t, azaz az EU területfejlesztésért és területi tervezésért felelős tagállami miniszterei által elfogadott Területi Agenda 2020 stratégia háttéranyagát, így a TA2020 által felvázolt kihívásokat követi. Ezzel reagálni kívántunk az európai területpolitika közelmúltban elfogadott dokumentumaira, az aktuális európai területi kihívásokra és célkitűzésekre. Összességében a kiadvány a TSP2011-hez igazodva kilenc tematikus és négy átfogó területi témát boncolgató fejezeten keresztül elemzi az ESPON 2013 Program 2011 őszéig elérhető eredményeit. Ezen felül kiadványunk egy külön fejezetet szentel az ESPON 2013 Program 3. prioritási tengelyébe tartozó, jellemzően módszertani projektek bemutatására. Kiadványunk a bemutatott tematikus csoportosításban ismertetett eredményeken túl, egy interjú keretében szemlélteti a SEMIGRA projekt magyar partnerének tapasztalatait is az ESPON program kapcsán: az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség képviselőjével készült beszélgetés zárja az anyagot.

Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 11 Az egyes fejezetekben a bemutatott tématerületről szóló bevezetőt rendszerint az aktuális ESPON eredmények ismertetése követi a témához kapcsolódó releváns projektekből. Mindezt az olvashatóság és a szemléletesség növelése érdekében a lehető legtöbb esetben a kutatásokból származó térképi eredmények, diagramok, ábrák színesítik. Sajátos elemeit jelentik az egyes fejezeteknek a legfontosabb magyar vonatkozások kiemelése szövegdobozok formájában, melyek vagy az ESPON térképi eredményekbe való, hazánkra vonatkozó belenagyítást, vagy egy ESPON projekt által alkalmazott módszertani megoldás hazai prezentálását emelik ki külön. Abban az esetben, ahol magyar projektpartner, vagy esettanulmány-terület szerepelt az adott kutatásban, a kiemelés természetesen az ezek kapcsán felmerült eredményekkel foglalkozik. A TA2020 és a TSP2011 is rámutatnak: az ESPON eredmények hasznosulása nemzeti és regionális szinten is fejlesztendő. Hajlamosak vagyunk automatikusan úgy tekinteni a programra, mint főleg az európai szint vizsgálójára, ám fontos hozzáadott értékkel szolgálhatnak az egyes projektekből nyert ismeretek a nemzeti, regionális és akár a helyi szinteken is. Reményeink szerint e kiadvány is jelentősen hozzájárul az ESPON 2013 Program ilyetén kapitalizációjához, az aktuális információk minél szélesebb körben való terjedéséhez, illetve bízunk a jövőbeli eredmények nagyobb arányú hasznosulásában is. A szerzők

12 Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel I. Hazánk az európai ágazati trendek tükrében 1. Hazánk a globalizálódó világban A világ páratlan, az élet minden területét szinte egyidejűleg érintő átalakulás korszakába lépett. Soha nem tapasztalt együttműködés és kölcsönös függőség alakult ki az államok, régiók között. Ez alapvetően pozitívan hat a világ fejlődésére, elkerülhetetlenné teszi a technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődés vívmányainak megosztását, csökkenti a politikai határok jelentőségét, segíti a szomszédos térségek természetes integrációját, kitágítja a kulturális teret. Új piacok nyílnak meg, új, korszerű technológiák válnak hozzáférhetővé. Az erőteljes nemzetközi tőkeáramlás új fejlesztési lehetőségeket teremt. (Magyarország külkapcsolati stratégiája) A gazdaságok, társadalmak és kultúrák közvetlen hatást gyakorolnak egymásra. A globalizáció amellett, hogy különböző értékeket és magatartási modelleket közvetít, el is választ, hiszen éles fejlettségbeli különbséget, tátongó réseket hoz felszínre és tudatosítja mindazokat. Az új kihívások ideértve a természeti erőforrások gyorsuló fogyasztását és a globális környezeti kockázatok erősödését többnyire csak átfogó, multilaterális keretekben kezelhetőek. Az ESPON 2013 program nem foglalkozik kiemelten a globalizáció kérdésével, hiszen az előző, 2006-os programban külön kutatás vizsgálta Európa szerepét a világban (3.4.1. Europe in the World). Ennek ellenére a program továbbra is hangsúlyosan kezeli alkalmazott kutatásain, célzott elemzésein és tudományos platformjain belül a globális vetület bemutatását. A projektek keretében rendszerint öt különböző földrajzi szintet vizsgálnak (1. globális szint, EU-val szomszédos területek 2. európai szint, 3. makroregionális szint 4. nemzeti szint 5. regionális és helyi szint, külön összpontosítva a szintek közötti funkcionális kapcsolatokra). A fejezet megállapításait a 2010 nyarán kiadott Első ESPON 2013 Szintézis Jelentés alapozza meg, amely a jelen 2007-2013-as időszak eddig elkészült ESPON kutatásainak eredményeit összegzi, és külön elemzi Európa szerepét a változó világban (ESPON Synthesis Report,2010., Europe in a challenging world). A fejezetben szereplő hazai szintű hivatkozások elsősorban a Külügyminisztérium által kidolgozott Magyarország külkapcsolati stratégiájának megállapításaira épülnek. Az aktualizált TSP megállapítása szerint Európa, Észak-Amerika, India és Kelet-Ázsia mellett egyike a nagy világgazdasági pólusoknak. A három pólus között megjelenő intenzív gazdasági kapcsolatokon túl, összeköttetéseik egyre inkább kiterjednek az újonnan feltörekvő, dinamikus térségekre is. Európa akkor lehet sikeres, ha közösen lép fel ebben a helyzetben. Mindehhez az Európa 2020 Stratégia iránymutatásként szolgál. Segítségével Európa megerősödve kerülhet ki a válságból, és olyan intelligens, fenntartható és befogadó közösséggé fejlődhet, mely pozitív gazdasági mutatókkal, erős társadalmi kohézióval és sokszínű környezettel és kultúrával büszkélkedhet. Az Európa 2020 Stratégia sikere természetesen az európai régiók integrációján túl, a szomszédos sőt, a távolabbi világrészekkel való együttműködésükön is múlik. 1.1. Globális kihívások az európai térben Európa területi sokszínűsége, a városok elhelyezkedése és értékes kulturális és természeti vagyona megalapozza világviszonylatban betöltött vezető szerepét. Jelenlegi pozícióinak megőrzése érdekében alapvető az Európa 2020 Stratégia értelmezése globális és történeti kontextusban egyaránt. Számos, az Unió területén kívüli gazdaság erőteljesebb növekedésének köszönhetően, az EU GDP-ből illetve a kereskedelemből való részesedése az utóbbi időben csökkent. Az EU27-ek decentralizáltságából adódóan, az esetleges kívülről jövő demográfiai, gazdasági vagy környezeti kihívásokra való összehangolt válaszadás

Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 13 több időt igényelhet, mint más, hasonló méretű területi együttműködések esetében. Egyértelművé vált tehát, hogy bizonyos nemzeti szakpolitikák (például: gazdaságpolitika, bevándorlás politika, környezetpolitika stb.) szorosabb együttműködést igényelnek. A következőkben olyan globális méretű kihívások kerülnek bemutatásra, melyre az ESPON program kiemelten fókuszál, így említésre kerülnek a demográfiai, gazdasági és környezeti folyamatok és problémák. A téma tárgyalásánál azonban nem szabad megfeledkezni a nemzetközi közösség egészét érintő globális kihívásokról, melyek érdekes témák lehetnek a következő programozási időszakok ESPON programjai számára. Ilyenek a gazdasági-társadalmi feszültségek, az etnikai kirekesztés, a természeti és ember okozta katasztrófák, a nemzetközi szervezett bűnözés stb., illetve e témák kombinációja. 1.1.1. Migrációs kihívások A globális természeti és társadalmi fordulatok tömeges migrációs áramlatokat indíthatnak el. A nemzetközi migrációs folyamatok egyre meghatározóbb tényezőként jelentkeznek a világban. Fontos szerepet játszanak az európai tudásalapú gazdaság megerősítésében, a munkaerőhiány mérséklésében, ugyanakkor feszültséget keltenek a munkaerőpiacokon, a szociális ellátó rendszerekben, és felvetik a különböző migráns csoportok társadalmi integrációjának kérdését. 1. ábra: A nem EU tagországokból érkező külföldi népesség megoszlása Európában, 2007. Forrás: ESPON, DEMIFER Világviszonylatban Európa a bevándorlók legnépszerűbb úti céljai közé tartozik, lakosságának 3-4%-a az Európai Unión kívülről származik. Legtöbbjük Törökországból, Észak-Afrikából, Afrika további területeiről, Dél-Ázsiából és a Közel-Keletről érkezik. A nemzetközi vándorlás hozzájárul a munkaerőért folyó

14 Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel verseny mérsékléséhez, és az eltartási teher enyhítéséhez, ugyanakkor önmagában nem képes megfordítani a népességcsökkenés és elöregedés aktuális tendenciáját. Bár a vándorlás fontos gazdasági haszonnal járhat, társadalmi szemszögből nézve a bevándorlók beáramlása komoly integrációs kihívások elé állítja a fogadó régiókat és városokat. A nemzetközi vándorlásból származó népességtöbblet néhány célországban, és azon belül is egy-két régióban koncentrálódik. A 2000-es években különösen magas volt a nemzetközi bevándorlás Európa déli régióiban, Spanyolország délkeleti, és Olaszország északi felén, valamint Írországban. Hazánkba ezzel szemben csekély számú (2009-ben 5 ezer) EU27-en kívüli migráns érkezik évente, azok is zömmel Budapestre. A külföldi születésűek arányát tekintve 2007-ben nem EU-tagállamban született az EU-ban élő külföldiek kétharmada. Írországgal megegyezően a hazánkban élő külföldön születettek 29%-a származik EU-n kívüli országból, ami az egyik legalacsonyabb arány Európában. A belső arányok azonban jelentős nagyságrendi különbségeket takarnak: míg Írországban a lakosság 22%-a külföldi születésű, addig Magyarországon mindössze 4% született a határokon kívül. Magyarország a globális migrációs áramlatokban Bár a demográfusok, és számos szakpolitikus szerint is Európa népességcsökkenését és elöregedését illetve ezek súlyos gazdasági következményeit ideig-óráig ellensúlyozhatja az Európán kívüli migráció, Magyarországra ez jelenleg kevéssé érvényes: a migráció hazánkban szinte marginális jelenség, és ez várhatóan nem is fog változni belátható időn belül. A KSH vándorlási statisztikái alapján 2008-ban nagyjából 175 ezer külföldi állampolgár tartózkodott hazánkban, közülük kb. 70 ezren nem EU (vagy fejlett európai) országból érkeztek. Ezen, Magyarországra érkező ún. harmadik országbeli, azaz a 27 EU tagállamon és EGT államokon kívüli területről érkezők számának alakulását vizsgálta Hárs Ágnes, az MTAKI kutatásában (Hárs, 2009). Tanulmányából kiderül, hogy a teljes magyarországi migráns népesség jellemzően európai, és meghatározóan a környező országokból származik. A harmadik országból származó migránsok aránya a különféle forrásokból származó adatok alapján 33-40%, túlnyomórészt horvát, szerb és ukrán állampolgárok. A nem-eu országokból érkező bevándorlók közel fele (40-50%) határon túli magyar. Az Európán kívüli migránsok inkább a kevésbé fejlett országokból érkeztek, zömmel Ázsiából, utóbbiak létszáma a KSH vándorlásstatisztikái alapján mintegy 22 ezer fő volt 2008-ban, arányuk a teljes magyar népesség tekintetében elenyésző. Az viszont itt is igaz, hogy a hazánkba érkező migránsok túlnyomórészt aktív korúak, és munkavállalási céllal érkeznek, tehát mind a demográfiai összképet, mind a gazdasági helyzetet kedvezően befolyásolják ha mégoly csekély mértékben is. 1 Az érintettek pontos lehatárolásának módszertani megfontolásairól Id. a tanulmányt. 2 A szomszédos országkból származó bevándorlás nagyjából 40%.

Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 15 1.1.2. Gazdasági kihívások A globalizáció felgyorsítja a gazdasági átalakulást A 21. század elejére a világ korábbi gazdasági nagyhatalmainak súlya és szerepe változóban van. Az EU, Japán és Észak-Amerika közötti hangsúlyok eltolódtak. A japán és észak-amerikai iparosodás folyamata kiterjedt szomszédos térségeik irányában is, főként Mexikó, Brazília, Kína, India és Korea térségére. Néhányuk jelentős globális versenytárssá nőtte ki magát, melyek ugyanakkor regionális partnerként erősen támogatják egymást. Ezzel szemben az EU új tagállamok gazdaságait integrálta. Ezáltal maga az Unió tudott erősödni, ellentétben a korábbiakban említett folyamatokkal, miszerint a szomszédos térségek globális versenytársakká válnak. Ettől függetlenül az Unió közvetlen szomszédságában is megtalálható számos új, nemzetközi szintéren is jelentős gazdasági szereplő, mint Oroszország, Törökország, Tunézia vagy Marokkó. Városok és régiók globális versenyhelyzetben A globális verseny nem csak szűken vett értelemben a vállalatokat érinti, a régiók és a városok, mint helyszínek is versengenek egymással, gazdasági aktivitásuk erősítése érdekében. Azok a térségek képesek győztesként kikerülni a versenyből, amelyek helyi adottságaik kihasználásával és funkcionális városhálózatokhoz való csatlakozásuk révén érik el ezt az eredményt. Európa városai és régiói történelmi hátterüknek, jól szervezett hálózataiknak köszönhetően előnyös pozícióban vannak a globális gazdasági verseny tekintetében, messze megelőzve Ázsiát és Észak-Amerikát. A multinacionális vállalatok több mint fele megtalálható Európában, melyek központjai sok esetben londoni, párizsi vagy egyéb európai nagyvárosi székhellyel működnek. Ezzel ellentétben a kontinens más területei, mint például Írország bizonyos régiói, Észak-Anglia, Portugália vagy akár Kelet-Európa nagymértékben függenek az előbbi központoktól. A helyi függetlenség szerepe egyre fontosabb tényező válik világviszonylatban, ugyanis csökkenti az adott terület globális folyamatoknak való kitettségét és sérülékenységét. London nagyfokú függetlenségével szemben a kelet európai városrégiók transznacionális vállalatok felé mutatott nyitottságukkal és helyi gazdaságuk párhuzamos fejlesztésével próbálnak versenyképessé válni a globális szintéren. Mindez magában hordozza a több lábon állás lehetőségét és a globális folyamatoknak való kitettség veszélyét egyaránt. Az 2. ábra a különböző metropolisz térségek hierarchiáját ábrázolja a multinacionális vállalatok és azok leányvállalatainak elhelyezkedésének függvényében. A világtérkép nem tartalmazza a helyi kapcsolatokat, vagyis ahol a tulajdonos és leányvállalatai egy várostérségben helyezkednek el. Európa, az Egyesült Államok és Kelet-Ázsia azok a világgazdasági pólusok, ahol kiemelkedően nagy koncentráltságban helyezkednek el a multinacionális cégek. A színezésből világosan látszik, hogy Európában jóval kevesebb a leányvállalatok száma, Kalifornia és Amerika keleti partjaival, vagy akár a jelentősebb ázsiai központokkal összehasonlítva.

16 Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 2. ábra: A multinacionális vállalatok hálózatai a világ metropolisztérségeiben. Forrás: Első ESPON 2013 Szintézis Jelentés Európa metropolisz térségei, kis számuk ellenére, a világ legfejlettebb szolgáltatásai és a legújabb high-tech termelési ágazatai számára biztosítanak teret. A várostérségek gazdaságtalan működésének kockázata sokkal alacsonyabb az EU-ban, mint a világ más részein, valamint ezek a térségek további, új tevékenységek befogadására is nyitottak. Ugyanakkor az európai városok globális szintű versenyképességének fenntartása komoly kihívást jelent az Unió számára. A felmerült nehézségek közé elsősorban az európai városok strukturális és társadalmi problémái tartoznak. A természeténél fogva a globalizáció hozzájárul a területi polarizációhoz is (pl. az EU-n belüli központ-periféria egyenlőtlen fejlődéséhez), mindemellett biztosítja új globális integrációs zónák kialakulásának esélyét a skandináv és a kelet-európai metropoliszok körül. A gazdasági és pénzügyi válság különféleképpen sújtotta Európa területeit. Azokban az országokban és régiókban, amelyek erősen függenek bizonyos ágazatoktól vagy vállatoktól, jóval erősebben érződött a válság hatása. A kizárólag bizonyos ágazati szempontokra koncentráló politikák és programok olyan luxust jelentenek, melyet Európa többé nem engedhet meg magának. A különböző szakpolitikák közötti szinergiákra való törekvés alapvető építő elemeivé váltak Európa globális térben betöltött szerepének. (Első ESPON 2013 Szintézis Jelentés). Tehát, ahhoz, hogy Európa eredményesebb válaszokat adhasson az egyre nehezebben kiszámítható globális kihívásokra, hatékonyabb területpolitikára van szükség.

Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 17 1.1.3. Környezeti kihívások A környezeti problémák világméretű terjedése a 20. század utolsó harmadára vált egyértelművé. Az emberi civilizáció jövője a környezet terhelésének csökkentésétől, a természeti erőforrások fenntartható használatától függ. A világnak a legszélesebb körű összefogással kell a felgyorsult éghajlatváltozást és veszélyes hatásait kezelni, a vízellátási nehézségekkel és az árvizek okozta katasztrófákkal megküzdeni (ld. bővebben a Magyarország környezeti állapota című fejezetben), a környezetpusztulást és a biológiai sokféleség csökkenését megállítani. A klímaváltozás kihívása szükségessé teszi egyrészt az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors viszszafogását európai és világszinten egyaránt. Európa a globális évi antropogén eredetű közvetlen ÜHG kibocsátások körülbelül 12%-áért felelős és jelentős erőfeszítéseket tesz a kibocsátások visszafogása érdekében. Az európai államok és ez Európai Unió komoly felelősséget vállal bolygónk környezeti állapotáért. Ez a törekvés az Európa 2020 Stratégiában határozottan meg lett fogalmazva, és az ehhez köthető tevékenységeket az EU költségvetési alapjai támogatják. A kibocsátások visszafogása mellett egyre inkább előtérbe kerül a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kérdése is. A klímaváltozással szemben Európa régiói eltérő sérülékenységűek, ezért az adaptációs stratégiák kialakítása során figyelemmel kell lenni az egyes területek jellegzetességeire is. A világszintű környezeti kihívások másik nagy problémaköre a globális energiaválság témája. A növekedéshez a termelés, tehát a nyersanyagok és a technológia biztonsága mellett elengedhetetlen a kereskedelmi kapcsolatok, a piac biztonsága. Komoly kihívás az energiaszükséglet kielégítése, mert a meg nem újuló energiaforrások előfordulása egyenlőtlen, ráadásul a lelőhelyek és szállítási útvonalak jelentős része instabil régiókban és államokban található, ami növeli az erőforrásokat igénylő fejlett világ kiszolgáltatottságát. A 2009. évi Megújuló Energiaforrás Irányelv minden tagállam számára kitűzi a nagyra törő célt, miszerint az EU energiájának 20%-át megújuló forrásból állítja elő 2020-tól, valamint a közlekedési ágazatban 10%-os lesz a megújuló energia felhasználás. Az említett célok elérése érdekében, területi szempontokat figyelembe véve, szükségessé válik az energiahálózatok transznacionális szintű tervezése, melynek segítségével elérhetővé válnak az EU-n kívüli forrásokból származó tiszta energiák is. Az ESPON 2013 program Szintézis Jelentésének olvasatában Európa és Magyarország világviszonylatban mért környezethasználati szintjének meghatározásáról az ökológiai lábnyom mutató segítségével kaphatunk képet, mely a javak előállításához, azaz a fogyasztás biztosításához szükséges földterületek méretét jelzi népességarányosan. A mutatót bevezető WWF az ökológiai lábnyom kiszámításához az egyes embereknek mindazt az energia- és nyersanyagigényét veszi figyelembe, amely a közlekedésüktől a ruházkodásukon át a táplálkozásukig szükséges. Összefoglalóan a mutató segítségével megismerhető egy adott kontinens, ország, város, vagy akár egy egyén bolygónkra mért környezeti hatása. Európában él a világ népességének közel 7,7%-a és a kontinens a világ biokapacitásának 9,5%-ával rendelkezik. Annak ellenére, hogy Európa biokapacitás tekintetében jól teljesít, ökológiai lábnyoma továbbra is 16% világviszonylatban.

18 Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 3. ábra: A világ országainak ökológiai lábnyoma, 2006. Forrás: Első ESPON 2013 Szintézis Jelentés Az európai országok gazdasági, társadalmi fejlettségi szintjének megtartása, illetve további fejlődése erősen függ a Föld távolabbi, fejletlenebb, ugyanakkor természetileg érintetlenebb területeitől. Amennyiben a bolygó minden részén hasonló mértékben használnák el a Föld javait, két bolygóra lenne szükség mindennek biztosításához. Magyarország a kontinenshez képest kisebb mértékben él vissza a Föld teljesítőképességével, azonban így is túlhasználja a bolygót. A mutató bizonyos tényezői szempontjából némi fejlődés évről-évre tapasztalható, azonban a világ népességének növekedési üteme továbbra is elmarad ökológiai lábnyomának növekedésétől. A környezet túlhasználata további problémákat vet fel a biológiai sokféleség szempontjából. Hiszen a biodiverzitás jelen van a vízben, a talajban és a levegőben, magában foglalja a mikroszkopikus baktériumoktól kezdve az összes élőlényt, de az ökoszisztémák változatosságát is csakúgy, mint a fajokon belüli genetikai változatosságot. A környezetterhelés hatására egyre csökken a természet sokszínűsége. Magyarország rendkívüli fajgazdagságának köszönhetően különösen kitett a káros környezeti hatásoknak. Az ESPON 2013 Program környezeti témájú kutatásai (ESPON Climate, ReRISK) is mind azt igazolják, hogy a globális mértékű problémák elsősorban helyi szinten kezelhetők. A kutatások elősegítik a területi kitettség és érzékenység mértékének pontos helyzetfelmérését és iránymutatásként szolgálnak a területileg differenciált stratégiák kidolgozásához.

Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 19 1.2. Európa globális kihívásokra adott válaszai a területi kohézió A globalizáció megváltoztatja a régiók és városok funkcionális szerepét, összeköt korábban elszigetelt, vagy egymástól függetlenül működő területeket is. Mindez azt jelenti, hogy Európa bizonyos részein zajló, akár kisebb változások is nagy hatással járhatnak a kontinens egyéb területein. Más esetekben előfordulhat, hogy a globalizáció hatására a különböző városok és régiók nehézségekkel szembesülnek, tovább növelve ezzel az EU-n belüli regionális egyenlőtlenségeket. Az Európai Unió hosszú idő óta deklarált, kiemelt célja a különböző régiók eltérő fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségek csökkentése. A Zöld Könyv a Területi Kohézióról három lehetséges területet tárgyal, melyek alternatívát nyújthatnak Európa számára a globális kihívásokkal szemben. Eszerint a koncentráció, a területek összekapcsolhatósága és az együttműködés azok a kulcsterületek, melyben a kontinensnek erősödnie szükséges. Globális összehasonlításban az Unió egyedi és sokszínű településstruktúrájából kellene, hogy profitáljon. Az EU-ban kevésbé jellemző a gazdasági aktivitás térbeli koncentrációja, ez tükrözi azt a különleges európai életstílust, amely előnyben részesíti a fenntarthatóság eszméjét, vagyis a természeti- és kulturális erőforrások megóvását. Az európai városlakók közel laknak a vidéki térségekhez. A kis- és közepes méretű városok sokszor fontosabb szerepet töltenek be, mint ami nagyságuk alapján várható lenne, hiszen olyan infrastruktúrát és szolgáltatásokat kínálnak, melyek kulcsfontosságúak a vidék elnéptelenedése és a lakosság nagyvárosokba áramlása szempontjából. Annak érdekében, hogy mindezen jellemzők mellett a gazdasági aktivitás koncentráltságának előnyei is érezhetőek legyenek, alapvető fontosságú a területek összekapcsolása. Ennek kulcsa a különböző területeken élők közötti kapcsolatteremtés. Így egyre inkább nélkülözhetetlenné válnak a megfelelő közlekedési kapcsolatok, a jó minőségű szélessávú internet elérése, a megbízható energia hálózathoz való kapcsolódás lehetőségei, a tudásközpontok (egyetemek, kutatóhelyek stb.) és vállalkozások közötti kapcsolatok, valamint a hátrányos helyzetű csoportok különleges szükségleteinek figyelembevétele is. A koncentráció és a területek összekapcsolhatóságának kihívásai a különböző szinteken folytatott aktív területi együttműködések segítségével válnak áthidalhatóvá. Így az együttműködés az európai területi kohézió alapvető eszköze. A területi kohézió a földrajzi adottságok rugalmasabb megközelítését teszi szükségessé, amely kisebb, illetve a Balti-tenger, vagy a Duna vízgyűjtő medencéjéhez illetve a Fekete-tengeri régiókhoz hasonló nagyobb régiókat is figyelembe vesz. A földrajzi adottságok új megközelítésébe azonban ugyancsak beletartozik a különböző együttműködési szintek és hálózatok földrajzi jellemzőként való értelmezése is. Mindezek mellett egyre hangsúlyosabb a helyi szintek, a belső (helyi) karakterelemek, mint a humán vagy társadalmi tőke, illetve a helyi szellemiség szerepe. A széleskörű ágazati politikák csak abban az esetben tudnak érvényesülni, ha képesek idomulni a helyi szintű sajátosságokhoz. Az ESPON 2013 program ugyan nem foglalkozott integráltan a globalizáció különböző kihívásaival, azonban bizonyos kérdésekre kiemelten fókuszál. A jelenleg részjelentés fázisában járó KIT projekt (Tudás, innováció, területiség) közeljövőben várható eredményei a tudásgazdaság globális versenyképességre gyakorolt hatásait mutatják be. A kutatás hátterében az a feltételezés áll, miszerint a tudás nem feltétlenül egyenlő az innovációval, vagyis ahhoz, hogy a tudás valóban hasznossá válhasson, át kell tudni fordítani azt újítói képességre ; továbbá kiemelten foglalkozik a hálózatba szerveződés jelentőségével. A jelenleg előzetes jelentés fázisában járó TIGER (A globalizáció területi hatása Európára és régióira) projekt a globalizáció területi hatásait elemzi, majd ezeket összegzi. Eredményei segítségével a helyi folyamatok dinamikájáról, a tudáscseréből és területi együttműködésből származó előnyökről kaphatunk majd részletes képet.

20 Helyünk és jövőnk Európában ESPON eredmények magyar szemmel 2. A globális gazdasági és pénzügyi válság hosszú távú hatásai Európára 2.1. A globális gazdasági válság az Unión belül megszakította a hosszú távú gazdasági növekedés és a területi kiegyenlítődés trendjét A gazdasági válság kitöréséig Európában számos olyan esemény zajlott le, amely történelmi jelentőséggel bír. Egyrészt az EU 27 tagállammal bíró szervezetté bővült, 16 országban bevezették az eurót, félmilliárd ember él szabadkereskedelmi övezetben, európai cégek komoly pozíciókat szereztek maguknak a globalizálódó világban. Ezek az események és a mögöttük megbúvó számadatok egy igen komoly gazdasági egység formálódását vetítik előre. Az EU bővítése során értelemszerűen nőtt az életszínvonalbeli különbség a tagállamok között, de a konvergencia irányába hatott, hogy az Unió új tagállamainak, valamint azok régióinak többsége jellemzően gyorsabb ütemben fejlődött, mint az EU15 országai. Az ezredforduló utáni első években a gazdasági fejlődés Európa néhány periférikus térségében dinamikusabb volt, mint a kontinens magterületein. Ennek pozitív következményeként, az egy főre jutó GDP-t figyelembe véve 2000 és 2006 között, a regionális különbségek Európa-szerte 8%-kal csökkentek, jelezve ezzel a konvergenciát az Unió különböző régiói között. A 2008 óta tartó globális gazdasági visszaesés Európa szerte mindenütt a GDP és a beruházások visszaesésével, valamint a folyó államháztartási hiány megnövekedésével járt. A reálgazdasági visszaesés pedig a munkanélküliség minden eddigi mértéket felülmúló növekedését vonta maga után. A világot, ezen belül a világgazdaságba mélyen beágyazott Európai Uniót 2008-ban egy hirtelen változás rázta meg, amely tovagyűrűző hatásain keresztül újabb és újabb megrázkódtatásokat jelent. A pénzügyi válság nem pusztán egy gazdasági szektornak a visszaesése, hanem a gazdasági tevékenységek finanszírozását is veszélyeztette, így tovagyűrűzött a reálgazdasági szektorba is. A 2008 óta tartó globális gazdasági visszaesés Európa-szerte a GDP és a beruházások visszaesésével járt. A gazdasági visszaesés és a finanszírozási nehézségek újabb negatív hatást jelentettek: az államháztartási hiány megnövekedését eredményezték. A reálgazdasági visszaesés továbbá a munkanélküliség minden eddigi mértéket felülmúló növekedését vonta maga után, ami a társadalmi problémák megnövekedését és a feszültségek növekedésének következményeként politikai válságot hoztak sok helyütt. Fontos kiemelni, hogy a válságról 2011-ben még nem beszélhetünk múlt időben, hiszen az országok, régiók jelentős része nem állt stabil, dinamikus növekedési pályára. A válság hatása különbözőképp érintette a tagállamokat: a GDP, a munkanélküliség, és az államháztartási hiány adataiban egyaránt jelentős heterogenitás tapasztalható az EU-n belül. A válság egyes mutatóinak nincsenek kézzelfogható közvetlen regionális sajátosságai, sokkal inkább az egyes országokra jellemző negatív tendenciák éreztetik hatásukat regionális szinten is. A válság arra is felhívja a figyelmet, hogy az eurózóna sem jelent valós védelmet. A 16 eurózóna-tag adatai legalább olyan különbözőek, mint a zónán kívül eső, másik 11 tagállamé. Markáns különbségek a visszaesés mértékében és jellegében a fejlett és fejletlenebb térségek között sem tapasztalhatók. Míg a balti államokban a munkanélküliség növekedése, Spanyolországban és Írországban a teljes gazdasági összeomlás képe fenyegetett, addig az EU két legszegényebb államában (Romániában és Bulgáriában) a krízis kevésbé éreztette a hatását. A fejletlenebb országok esetében a munkanélküliek száma sokkal kisebb arányban növekedett, mint például az Egyesült Királyságban vagy Svédországban. A gazdaság szerkezetének függvényében egyes régiókban nagyobb volt a visszaesés. Ilyenek szerkezeti tényező például az export magas aránya a GDP-ben vagy a hitellel finanszírozott ágazatok nagy súlya egy adott országban. Az ESPON 2013 programban a jellemzően 2008-ban, 2009-ben indult projektek között még nem volt olyan, amely célzottan a gazdasági válság ágazati és területi szempontból is eltérő mélységű következményeivel,