Fehérjék A testépítésben a táplálkozás épp olyan fontos, ha nem fontosabb, mint maga az edzés. Abban bizonyára senki nem kételkedik, hogy a hangsúlyt a megfelelő mennyiségű fehérje fogyasztására kell fektetni. De vajon mi is a fehérje valójában? Hogyan állítják elő a fehérjeporokat? Van-e köztük különbség? Ezekre a kérdésekre próbálnék meg a következő cikkben minél érthetőbben és rövidebben választ adni. A 60-as években még egészen más volt a testépítés, mint manapság. Nem voltak ilyen jól felszerelt edzőtermek és az étkezés is merőben más volt. Akkoriban még nem voltak fehérjeporok, kreatin és nitric oxid-os kiegészítők. A testépítők literszám itták a tejet és kilószám ették a húst és tojást. Akkoriban ez volt a csúcs. Ezeket a különbségeket azt hiszem nagyon híven tükrözik azok a fotók, amelyek abból az időből valók. Az akkori testépítő bajnokok ma egy harmadrangú versenyen sem lennének az első 10 között. Ez persze nem az ő hibájuk, hanem a megfelelő tudás, a táplálék kiegészítők hiányának és a gyógyszeripar elmaradottságának köszönhető. Az évek múlásával megjelentek az egyre jobb minőségű tápkiegészítők és a testépítők egyre jobb eredményeket értek el. De vajon hogyan tud egy mai kezdő testépítő eligazodni a rengeteg termék között? Nincs mese, olvasni kell és tanácsot kérni. Persze ha lehet olyanoktól, akik valóban értenek hozzá, nem csak azt hiszik magukról. A fehérje a protein szó fordítása, amely a görög proteos szóból ered, aminnek jelentése: első. A víz után a fehérje az emberi szervezet legfontosabb alkotórésze, nélküle nem létezik élet, minden sejt fő alkotórésze.
Fehérje molekula Az közegészségügyi szakemberek ajánlása szerint a napi élelem legalább 15-25%-át fehérje kell, hogy adja, ami kb. 55-60 g fehérje naponta, egy átlagos, 70 kg körüli felnőtt számára. Az a mennyiség viszont csak a szervezet normális működéséhez elegendő, tehát szinten tartásra. Nem elég viszont a növésben lévő szervezet számára és nem elég a testépítők számára. Amennyiben a fehérje bevitel nem elégséges, a szervezetben megáll a fejlődés, sőt, a fehérjehiány az izomzat bontásához (izomvesztéshez) vezethet! Tudományos kísérletek igazolták, hogy az atléták és minden nagyobb fizikai aktivitást folytató egyén napi fehérje szükséglete legalább a duplájára nő. Gyógyászati körökben a következőket fogadták el: addig, amíg egy normális életet élő ember fehérje szükséglete napi 0,8 gramm testsúly kilogrammonként, a sportolóké 1,2-1,4 gramm, a nagy erőkifejtést kifejtő atlétáké pedig 1,8-2 gramm/testsúly kilogramm. Természetesen nem minden fehérje azonos összetételű és hatékonyságú. A legtöbb élelmiszer tartalmaz fehérjét, kivételt képeznek az olajok, zsírok. A fehérjék nem egyformák, különböző aminosav keresztmetszettel rendelkeznek. Mindössze 7 fajta fehérje tartalmazza mind a 9 alapvető aminosavat. Ezeket a fehérjéket mindnyájan ismerjük: vörös hús, csirke, hal, tojás, szója, kazein, tejsavó). Hogyan ítéljük meg a fehérjéket? A tudósok a fehérje forrásokat biológiai értékük szerint csoportosították. A kísérletek során 20 gramm fehérjét adtak az alanyoknak, és azt vizsgálták, mennyi fehérje űrül ki szervezetből. Ebből megkapták, mennyi fehérje hasznosul. Ez a rész a biológiai érték, minél magasabb a fehérje biológiai értéke, annál jobb, mert annál többet hasznosít a szervezet. Mikor az első kísérleteket végezték, még nem léteztek a modern fehérjék, így a legjobban felszívódó fehérjének a tojást (tojásfehérjében lévő fehérjét) választották: neki 100 pontot adtak.
Fehérje forrás Biológiai érték WPI tejsavó izolátum 110 159 WPC tejsavó koncentrátum 100 105 Tojás 100 Hal 80 Vörös hús 79 Kazein 77 Csirke 76 Szója 74 Fehérjék biológiai értéke Mi is a tejsavó fehérje? Ez a jelenleg kapható sokféle fehérje közül (szója-, tojás- és tejfehérje) a legtisztább, legjobban felszívódó fehérje - tehát a legjobb választás testépítők számára. A tejből származik, a sajtgyártásnál keletkező melléktermékből vonják ki. A tejtermékek, húsok és a tojás is elég sok fehérjét tartalmaznak, de egyik sem ér fel a savófehérjével minőség szempontjából. A savófehérje legértékesebb tulajdonsága, hogy elágazó láncú aminosavakat biztosít a szervezet számára, így elősegíti az izomszövetek építését és megtartását. A savófehérje étrend kiegészítőként történő fogyasztása pozitív hormonális és sejtszintű hatást eredményez. A kutatások megerősítették, hogy a savófehérje hatékony antioxidánsként hozzájárul az immunrendszer megfelelő állapotához. A savófehérje nagyon fontos a testépítők és diétázók számára. A sportolók és testépítők gyakran edzenek, így fehérjetartalékaik gyorsan kimerülnek. Mivel a savófehérje előidézi a izomnövekedést és az esszenciális aminosavak, pl. glutamin létrejöttét, segíti az izmok regenerálódását és gyarapodását. Fogyókúrázók számára is hasznos a tejsavó fehérje, mert a nagyobb fehérjebevitel egyensúlyban tartja a vércukorszintet és felpörgeti az anyagcserét, valamint segít megelőzni
az izomvesztést. A kiegyensúlyozott vércukorszint hatására megszűnnek a falási rohamok, növekszik az energia szint és fokozódik a zsírvesztés. Mennyit érdemes bevenni belőle? A rendszeresen sportolók napi 25-30 grammot visznek be a szervezetbe, a testépítők általában 100-200 grammot fogyasztanak naponta. Az ajánlott napi mennyiség 1,5-2 gramm testsúly kilogrammonként, tehát egy 80 kilós személy esetében 120-160 g naponta, 30-40 grammos adagokban fogyasztva. Az izomépítésnek jobban kedvez, ha a fehérjét szénhidráttal együtt visszük be a szervezetbe nem pedig magában így sokkal jobban felszívódik, és nem alakul át a fehérje nagy része energiává. Ügyelni kell tehát arra, hogy edzés utáni turmixunk a fehérje mellett mindenképpen tartalmazzon szénhidrátot is. Edzés után az energiaraktáraink kiürülnek, így a szervezet ösztönösen vissza akarja őket tölteni. A fehérje szegény energiaforrás, szemben a szénhidrátokkal, amelyek viszont kitűnő energiaforrások. Ha azonban nem áll rendelkezésre szénhidrát a szervezet számára, a fehérjéket fogja elégetni. Ebből kifolyólag viszont az izmok nem jutnak aminosavakhoz és a szervezet is kevesebb energiához jut, ráadásul lassabban. Túlzottan nagy mennyiségben fogyasztani viszont nem ajánlott a tejsavó fehérjét, mert nagyon megterheli a májat. A máj a fehérjéket lebontja aminosavakra, amik aztán a véráramba kerülnek és a vér szállítja őket az izmokhoz és az egész testbe. Testsúlykilónként 1,5 g savófehérje fogyasztása védelmet nyújt a túledzés ellen. Tejsavó fehérje koncentrátum és izolátum Eleinte 40-80 %-os tisztaságú fehérje koncentrátumokat gyártottak (és gyártanak a mai napig). A gyártási technikák fejlődésének és különféle új technológiáknak köszönhetően (ioncsere, hideg szűrés stb.) a kutatók kidolgozták a tejsavó fehérje izolátumokat. Ezek a technológiák megvédték a fehérjéket a roncsolódástól, az így előállított fehérje izolátumok 80-90 %-os tisztaságúak. Ezek sokkal gyorsabban és nagyobb arányban
szabadítják fel és szállítják a vérkeringésben az aminosavakat, mint a fehérje koncentrátum. Az izomszövetek tekintetében ez a jelenség összefügg az aminosavak sejtek által történő lekötésével, melyek később izomállománnyá alakulnak át. Az aminosav arány növekedése szorosan összefügg a nitrogén visszatartásával, tehát az izomzat fejlődésével. Az abszolút csúcsot a fehérjegyártásban a tejsavó fehérje hidrolizátum jelenti. E forma előállítása során a kiindulási anyag fehérje koncentrátum vagy izolátum, amelyeket enzimekkel vagy más anyagokkal részlegesen lebontanak, így rövidebb peptidláncok keletkeznek. A hidrolizátum felszívódásának gyorsasága és hatékonysága emelt szintű, gyakorlatilag tökéletes. Azonban hátrányai is vannak, az egyik az íz, a másik pedig az ár. Az íze annyira keserű, hogy a legelszántabbak is csak nehezen képesek elfogyasztani. A tojásfehérje fehérjéje A tojás, különösen a tojásfehérje a testépítők kedvelt tápláléka közé tartozik. Kevés kalóriát tartalmaz, koleszterint és zsírt pedig egyáltalán nem. Több mint 30 éven keresztül, míg a tejsavó nem került piacra, a tojásfehérje számított a legjobb minőségű fehérjeforrásnak. Az egész tojás fogyasztása magas koleszterin- és zsírtartalma miatt meglehetősen egészségtelen módja a fehérje bevitelnek. Ha azonban elválasztjuk a fehérjét a sárgájától, egészséges fehérjeforrást kapunk. Kazein A kazein a tejben található, nátrium-kazeinát és kalcium formájában. A tejsavó fehérjével összehasonlítva az aminosavak felszívódása lassabb, tehát jóval hosszabb ideig hatnak. Ez a tulajdonságuk anti-katabolikus hatású (lebontást gátló), ami segít az izomzat megvédésében. A tejsavó fehérje és a kazein ötvözése nagyon hatásos, mivel a tejsavó biztosítja a gyors, a kazein a lassú, fokozatos aminosav ellátást, így megteremtve a feltételeket az izomzat fejlődéséhez. Szójafehérje A szójafehérje teljes értékű fehérje, amely nagyon jól emészthető. Koleszterin, laktóz és zsírtartalma nagyon alacsony. A szójaproteint fogyaszthatják tejcukor érzékenyek is, valamint ez az étrend kiegészítő a húst is helyettesítheti. Egészséges alternatívát nyújt, ha valaki a
szükséges fehérjét nem állati eredetű fehérjéből akarja bevinni. Természetes, kellemes az íze és rengeteg jótékony hatása van. Ideális magas fehérje/alacsony szénhidrát tartalmú étrend esetén. Értékes alkotórészei például az izoflavonok, szaponinok, amelyek támogatják az immunrendszert és csökkentik a koleszterin felszívódását.