Az on-line kommunikáció miért nem helyettesítheti a valós találkozásokat?

Az on-line kommunikáció miért nem helyettesítheti a valós találkozásokat? Az on-line közösségek Cseszneki Balázs 2010. Konzulens: Szabó Dániel Budapesti Gazdasági Főiskola - Külkereskedelmi Kar - Kommunikáció és Médiatudomány szak

TARTALOMJEGYZÉK 1. KUTATÁS MÓDSZERTAN 5 2. A KOMMUNIKÁCIÓ 7 2.1. A KOMMUNIKÁCIÓ TERÜLETEI 8 2.2. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ 9 2.3. METAKOMMUNIKÁCIÓ 10 2.4. VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ 11 2.5. NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ 12 2.6. A KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE AZ EMBERI FEJLŐDÉSBEN 12 3. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM, AVAGY LÁSSUK MIBEN ÉLÜNK! 15 4. A KÖZÖSSÉGI OLDALAK 17 4.1. ARPANET 18 4.2. USENET 19 4.3. LISTSERV 21 4.4. MILYEN ÖSSZETEVŐK ALKOTJÁK AZ INTERNETET? 21 4.5. AZ ELSŐ KÖZÖSSÉGI OLDALAK 22 4.6. A KÖZÖSSÉGI OLDALAK ÚJ GENERÁCIÓJA 24 4.7. MYSPACE 25 4.8. A LEGNÉPSZERŰBB KÖZÖSSÉGI OLDAL, A FACEBOOK 28 4.8.1. KIALAKULÁSA 28 4.8.2. HELYE AZ ON-LINE TÉRBEN 35 4.8.3. SIKERÉNEK TITKA 36 4.8.4. FÜGGŐSÉG 38 4.9. A KÖZÖSSÉGI OLDALAK KETTŐSSÉGE 41 5. CYBERBULLYING INTERNETES ZAKLATÁS 42 6. A BLOGOK 45 6.1. TÖRTÉNELEM 45 6.2. A BLOG MOTOROK 46 6.3. NÉPSZERŰSÉG 47 6.4. CSOPORTOSÍTÁS 48 6.5. SIKERÜK KULCSA 50 7. ÖSSZEGZÉS 53 2.

BEVEZETÉS Az on-line kommunikáció miért nem helyettesítheti a valós találkozásokat? Jelen dolgozat erre a kérdésre keresi a választ. Ahhoz, hogy ezt megkapjuk nagyon sok mindent meg kell vizsgálnunk. Fontos megismernünk a kérdés hátterét, mely nem más, mint maga az internet, meg kell vizsgálnunk azt, hogy ez az úgy nevezett internet micsoda, hogyan alakult ki, mire jó, és úgy általában miért használják ennyien, és akik használják, azok mire használják! Ha ezzel készen vagyunk, már rendelkezni fogunk a szükséges információkkal a közegről, melyben kommunikálunk, és melyet úgy hívunk on-line kommunikáció. Vizsgálódásunk során nem haladhatunk el szótlanul a közösségi oldalak mellet, amik jelentős társadalomformáló hatással rendelkeznek, de miért? Ahhoz, hogy a miért -re megkapjuk a választ, át kell néznünk azt, hogy ezek az oldalak hogyan jöttek létre, és miben rejlik sikerük titka, vannak-e pozitív illetve negatív hatásaik, és ha vannak, akkor mik azok? Mire ide eljutunk, már nagyjából látni fogjuk, hogy napjainkban miből áll az on-line kommunikáció, már csak az a kérdés, hogy mi az a kommunikáció? Ahhoz, hogy ezt megértsük, és fel tudjuk dolgozni eme fogalom súlyát, meg kell vizsgálnunk azt, hogy az embereknek miért ez az egyik legmeghatározóbb létszükséglete, valamint, azt is meg kell ismernünk, hogy mit jelent egy egyoldalú kommunikáció, és miben különbözik az információ megosztástól. Ha már itt tartunk, akkor egy lépéssel vissza kell térnünk napjainkba, és ha már itt vagyunk, megnézzük, hogy a kommunikáció ma hogyan valósul meg, és hol érhetjük tetten az információ megosztást, így nagyon gyorsan eljutunk a blogokhoz. Ahhoz, hogy kérdésünket, hogy az on-line kommunikáció miért nem helyettesítheti a valós találkozásokat?, hiánytalanul megválaszoljuk, át kell néznünk, ezt az információ csere szempontjából nagyon fontos ágát az internetnek. Mire ezzel is megvagyunk a kezünkben lesz a válasz. Mint e tanulmány írója, arra kérem, tartson velem erre az útra, és keressük együtt a választ, a kérdésre! A munka oroszlán részét magamra vállalom, és felkutatok minden szükséges információt, vigyázva arra, hogy tanulmányom ne legyen egyoldalú, éppen ezért vizsgálok meg mindent lehetőleg több irányból, és ezért szentelek ekkora figyelmet a háttérnek is, miközben igyekszem a lehető legtöbb érdekességet feltárni az olvasónak, valamint ezen, dolgozaton keresztül szeretnék hangot adni saját 3.

véleményemnek is. Legfőbb célom, hogy bárki, aki elolvassa ezt a tanulmányt, az utolsó oldal végére érve rendelkezzen a válasszal. Induljunk hát! 4.

1. Kutatás módszertan Ahhoz, hogy a minél inkább objektív legyen eme dolgozat szükség volt néhány általam elvégzett kutatásra. A tanulmányom alapjául szolgáló tudást a főiskolán sajátítottam el, és ezt igyekszem kamatoztatni az elkövetkezendő oldalakon, tehát forrásnak nagyon sok a jelenlegi tudásom megszerzését garantáló könyvet, és oktatási segédanyagot használtam fel. Mindenek előtt szükséges volt a téma környezetének megvizsgálása. A környezet nem más, mint az internet. Ennek kialakulásának utána olvastam, majd mikor a megfelelőnek ítélt tudás szintet mert megfelelő tudás nem létezik, az embernek mindig tanulhat valami újat, olyan ember még nem létezett a kutatások jelen állása szerint, aki mindent tudott volna megszereztem, elkezdtem azon töprengeni, hogy milyen kutatási módszereket alkalmazzak. A kérdőíves módszerről lemondtam, tekintve, hogy a téma oly mértékben szerteágazó, hogy nem lehetne egy átfogó kérdőívet összeállítani belőle, illetve lehetne, csak az minden bizonnyal több száz pontból állna. A mély interjút szintén nem találtam hasznosnak, mert az inkább egy-egy ember személyes véleményét és ismereteit tükrözi mintsem egy egész társadalomét, vagy felhasználói bázisét. Így arra jutottam, hogy elkezdem használni ezeket az on-line eszközöket, és saját tapasztalataimat hasonlítom össze mások jelentős részben az interneten talált véleményével, és tapasztalataival. Ennek eredményeképp beregisztráltam magam több nagy on-line közösségi oldalon, és elkezdtem egyre több blogot napi rendszerességgel olvasni. Kutatásom célja nem az volt, hogy izolált környezetben legyek aktív tagja az on-line közösségeknek, hanem az, hogy minél inkább úgy tudjak bennük részt venni, ahogy a többi tag is, tehát iskola, vagy munka mellett. Ebből a szempontból nagy segítségemre volt a külső szakmai gyakorlat, hiszen napi nyolc óra munkavégzés mellett vagy közben volt lehetőségem úgy megtapasztalni az on-line tér előnyeit, és hátrányait, mint bárki másnak. Persze egy kis különbség azért volt: én kimondottan on-line 5.

kommunikáció ellenes vagyok, és soha nem kívántam sem tagja lenni egy ilyen közösségnek, sem pedig megérteni annak működését. Pontosan ezért választottam témámnak ezt a kérdést, mintegy bizonyítva másoknak az igazamat. Mint gondolom a fentiekből már kiderült, hogy nem volt számomra ez egyszerű feladat, főleg úgy nem, hogy a dolgozatomnak, a lehető legobjektívebbnek kell maradnia, miközben tudom, hogy az objektivitás nem létezik, de törekedni kell rá. Félretettem minden ellenérzésem, illetve megpróbáltam tőle elvonatkoztatni, és belevágtam az online közösségek vizsgálatába. Kutatásom rengeteg új dolgot hozott az életembe, és a kezdeti elutasításomat szépen lassan felváltotta a megértés. Ma már értem miért használják ennyien ezt a kommunikációs csatornát nap, mint nap. Ez segített nekem abban, hogy ne kizárólag a kutató szemével nézzek ezekre a weboldalakra, hanem mint felhasználó, akiért ez az egész létrejött, mert a hétköznapokban senki sem illetve csupán nagyon kevesen - tekint úgy ezekre az oldalakra, mint kutatási felületekre, hanem csak használják ezeket a weblapokat. Miközben egyre mélyebben beleástam magam az on-line kommunikációs eszközök világába úgy szembesültem azok előnyeivel és hátrányaival egyaránt, és mire vége lett a kutatásra szánt három hónapnak, én is egyszerű felhasználóvá váltam. Az elkövetkező oldalak tehát ezt a három hónapot tükrözik, valamint a már többször említett objektivitás miatt nagyon sok olyan információ került be végül a dolgozatomba, amivel tulajdonképpen minden általam olvasott forrás egyetért, és tényként kezel. A tanulmány során igyekszem visszaadni az oldalakkal kapcsolatos tudás megszerzésének folyamatát, és bemutatni mindegyiknek a működését. Azokat az oldalakat, amiket vizsgáltam úgy választottam ki, hogy megnéztem az aktuális népszerűségi listát az Alexa.com-on, ami egy weboldalakat rangsoroló rendszer, majd az első százból a helyi elérhetőség és elterjedtség alapján választottam ki azokat, amikre beregisztráltam. 6.

2. A Kommunikáció Ahhoz, hogy a feltett kérdésre megfelelő választ adhassunk, szükségünk lesz néhány alapfogalom tisztázására. Kezdjük a legtágabbal, ami a kommunikáció. A szó a latin communicare szóból származik, melynek jelentése: valamit közzétenni, megosztani. A kommunikáció sokak által ismert definíciója szerint kommunikációnak minősül minden, amelyben információ továbbítása történik, de az emberek esetében ez a meghatározás néhol pontatlan, hiszen nem csak információ-, hanem gondolatok- és érzelmek továbbítására is használják, valamint fontos szerephez jut ezek közös értelmezése is. 1 A világon minden kommunikál mindennel. Igaz ez az állat-, növényvilágra, és az emberre egyaránt, sőt a kommunikáció egyike a két létfontosságú folyamatnak a másik a táplálék energiává alakítása - az, amiben maga a kommunikáció fajonként eltér, az a kifejező képessége. Sok tudományos vizsgálat jutott már arra az eredményre, hogy az ember kiemelkedéséhez az állatvilágból, szükség volt a nyelvre, hiszen így a vokalitásnak köszönhetően felszabadult a keze, és lehetősége nyílt a közös munkára, valamint nem kellett minden érzékszervét igénybe venni ahhoz, hogy dekódolni tudja a beérkező információkat, hanem elég volt a füle. Azt viszont tisztáznunk kell, hogy a kommunikációs fejlődés nem a genetikai fejlettség eredménye, sokkal inkább a tartós társas létnek köszönhető. Természetesen azok a fajok is kommunikálnak, akik nem falkában élnek, csak az ő kommunikációjuk a territórium megjelölésre, és a támadás, vagy védekezés kifejezésére korlátozik, nem tartalmaz bonyolultabb információ közlésére alkalmas jeleket. Az emberi kommunikáció azonban nem csak bonyolultabb felépítésében különbözik a többi fajétól. Az emberek például az állatokkal szemben tudnak kérdezni, hazudni, múltról vagy éppen a jövőről beszélni. 1 http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_kommunikci_osztlyozsa.html 2010.11.25. 7.

2.1. A kommunikáció területei Ahhoz, hogy a kommunikációt, mint fogalmat teljesen átlássuk szükséges ismernünk, annak területeit melyek a következők: Információelméleti, illetve kibernetikai értelemben vett kommunikáció, azaz információtovábbítás mindenféle rendszerben. Technikai értelemben vett kommunikáció, azaz az információtovábbításának rendszere az ember alkotta technikai rendszerekben, mint például a számítógépekben. Társadalmi kommunikáció, azaz a társadalmi szférák rendszereiben történő információ csere. Biológiai kommunikáció, azaz az élő szervezetekben található sejtek közötti kommunikációs hálózat. A kommunikáció hagyományosan négy összetevőből épül fel, ezek az adó/kommunikátor, az üzenet és a fogadó, valamint a csatorna, amin keresztül az adó az üzenetet továbbítja. Maga a rendszer úgy működik, hogy adó kódolja az üzenetet lehetőleg olyan formába, hogy azt a vevő dekódolni, azaz értelmezni tudja majd ezt egy bizonyos kommunikációs csatornán keresztül juttatja el a fogadóhoz, aki értelmezi, majd ha válaszol, akkor adóvá válik és az egész folyamat kezdődik elölről. A kódoláshoz és a dekódoláshoz egyaránt felhasználjuk összes érzékszervünket. A kódoláshoz leginkább a mimikánkat, a testmozdulatainkat, és a szánkon keresztül a hangunkat használjuk, míg dekódoláshoz leginkább a fülünket, és a szemünket. 2 2 http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/kommunik/fejezet1.htm 2010.11.25. 8.

1. ábra Forrás: http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/kommunik/fejezet1.htm 2.2. Az emberi kommunikáció Az emberi kommunikációra a már említetteken felül két dolog jellemző, az egyik, hogy a kommunikáció az emberi élet egyik velejárója mert semmi olyat nem tudunk tenni, aminek ne lenne kommunikációs jelentősége a többi ember felé - a másik, hogy a kommunikáció mindig kétszintű tartalmat és viszonyt meghatározó szintek, a tartalmi magába foglalja a szóban forgó témát, a viszony pedig a kommunikációs felek egymáshoz való viszonyát takarja - folyamat. Az emberi kommunikációban hatalmas szerephez jutnak a nyelvek. Ezek határozzák meg az adott kommunikációs partner identitását, és vele együtt a világról való gondolkodását, de természetesen nem csak adott országok anyanyelviről beszélünk, hanem az országon belüli területek különböző nyelvjárásairól, a városok-, falvak sajátos nyelvhasználatáról, sőt még a diáknyelvről és a baráti-, munkahelyi társaságok saját nyelvezetéről is. Ez azért juthat ekkora szerephez, mert az embert körülvevő szűkebbés tágabb társadalmi közeg is befolyásolja, így máshogyan áll hozzá a világhoz egy angol kisvárosban élő, középosztálybeli ember, mint egy botswanai nyomornegyedben felnőtt, és az óta is ott élő személy. Pontos az emberiség tagoltsága miatt fontos magát a kommunikációt vizsgálni, ennek eszköze a kommunikációelmélet. 9.

Maga a kommunikáció elmélet egy interdiszciplináris azaz több tudományra kiterjedő, több szakterületet közösen érintő tudomány, mely három tudományosan alkalmazható vizsgálati módszert dolgozott ki: Interperszonális, mely személyközi kommunikációt vizsgálja Interakcionista, mely az érintkezéssel és egyéb kölcsönhatásokkal létrejövő kommunikációt vizsgálja Köznapi kommunikációs vizsgálat, mely az általános, napi szintű kommunikációt vizsgálja A kommunikációnak azonban nem csak az a szerepe, hogy információkat továbbítson, ez csak egy a négy alapfunkciója közül. Ezen kívül még létezik egy úgy nevezett érzelmi funkció, mely, mint az nevéből sejthető a különböző érzelmeket hivatott továbbítani, erre azért van szükség, mert a különböző emóciók kifejezésével feloldhatóak a belső feszültségek. A következő a motivációs funkció, ilyenkor a kommunikátor megpróbálja valamire rábírni a fogadót, legtöbbször meggyőzés illetve bátorítás révén jut kifejezésre. Az utolsó pedig az úgy nevezett ellenőrzési funkció, azaz egy sokadik kapcsolatfelvétel, melynek célja, hogy megtudjuk mi lett az előzőek hatása, Ennek a funkciónak a segítségével tárjuk fel a kommunikációs partnereink indítékait. Természetesen ezek csupán az alapfunkciók, ezekhez csatlakozhatnak még egyéb funkciók, sőt egy-egy kommunikációs folyamat az esetek többségében nem csupán egy funkcióra korlátozódik, hanem jóval többre. 3 2.3. Metakommunikáció Ha már a kommunikációról beszélünk, fontos megemlíteni a metakommunikációt, azaz a kommunikáción túli kommunikációt. Ezt sokan hajlamosak összekeverni a nonverbális nem szavakban megnyilvánuló kommunikációval, pedig a metakommunikáció egy sokkal mélyebb szintű információs eszköztár. Valós képet ad a kommunikáló felek egymáshoz való viszonyáról, az érdeklődésükről az adott téma iránt, a felek mondandójának igazság tartalmáról. A metakommunikáció általában nem 3 http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/kommunik/fejezet1.htm 10.

irányított közlésforma, ezért az esetek többségében nem a szavakban, hanem sokkal inkább a testbeszédben és a mimikában keresendő. Ezért alakult ki az, hogy a befogadó elsődlegesen mindig a metakommunikációs jelzéseket fogadja el, így ellenőrizve a beérkezett információ igazságtartalmát. Maga a kommunikáció több féleképpen csoportosítható. Osztályozhatjuk iránya, irányítottsága, a kommunikációban résztvevők státusza, de akár a kommunikációs csatorna alapján is. Nézzük is meg ezeket: Irányítottsága szerint: Indirekt, azaz nem irányított, nem befolyásolható Direkt, azaz irányítható, befolyásolható Iránya szerint: Egyirányú, ilyenkor nem lesz a fogadóból adó, más néven ez a közvetett kommunikáció Kétirányú, ilyenkor az adó és a vevő egyszerre van jelen Státusz szerint: Egyenrangú, ilyenkor a kommunikáló felek státusza megegyezik, egyik sem akarja elnyomni a másikat. Kiegyenlítetlen Kommunikációs csatorna alapján: Verbális, azaz nyelvi csatorna Nonverbális, azaz a nyelvhasználatot nélkülöző csatorna 2.4. Verbális kommunikáció Nézzük is meg utóbbi kettőt, kezdjük a verbális csatornával, melynek nem más az alapja, mint a nyelv. Ez egy olyan kifinomult kódrendszer mely szinte minden a cselekvésre, élőlényre, világban található kölcsönhatásra tud nyújtani egy kódsort, melynek segítségével az könnyebben leírhatóvá válik, így meggyorsítva a kommunikációs folyamatot. Az emberi nyelv rendelkezik négy olyan tulajdonsággal leválasztottság (lehetőségünk van olyan dolgokról beszélni, melyek akkor éppen nincsenek jelen), nyitottság (lehetőségünk van új jelentések megalkotására és továbbítására), hagyományozás (az új generációk a nyelvet a korábbiaktól tanulják 11.

meg), kettős mintázottság (korlátozott mennyiségű elemből, végtelen mennyiségű jelentés), - ami megkülönbözteti az élővilág többi nyelvrendszerétől, és bár e tulajdonságok felét fel lehet lelni valamely állati nyelvek között is, mind a négyet sehol, így nyugodtan kijelenthető, hogy az emberi nyelv a legkifinomultabb, nyelvrendszer a természetben. 2.5. Nonverbális kommunikáció A nonverbális kommunikáció eszköze azonban nem a nyelv, hanem a gesztusok. Ide tartoznak a különböző testrészeink mozgatásával előidézet kódok. Nagyon sok olyan gesztus létezik mely előre meghatározott, ilyenek a például az integetés, vagy a hüvelykujjunk felmutatása. Ezen gesztusok segítségével tudunk partnerünknek jelezni a verbális kommunikáció során. A nonverbális kommunikáció gesztusai a következők: Érintés Poszturális csatorna (ide tartozik a testtartás) Térközszabályozás (ez alatt a beszélgető felek közötti távolság értendő) Kulturális szignálok, mint hajviselet, ruházat stb. Most, hogy tisztáztuk, hogy a kommunikáció az érzelmek, információk továbbítására szolgál, nézzük, meg, hogy miként befolyásolta eme tényező az emberiség fejlődését. 4 2.6. A kommunikáció szerepe az emberi fejlődésben Mint arra már kitértünk korábban, az emberi kommunikáció kialakulásával, már lehetett úgy információt cserélni, hogy közben kezeink szabadok maradtak, így egyszerre lehetett társalogni valamint beszélni. Így jelenhetett meg az emberiség életében a csoportos munkavégzés. Ez eleinte a halász, vadász, gyűjtögető életmód tökéletesítésében játszott nagy szerepet, hiszen az emberek átadhatták egymásnak tapasztalataikat, és így a legtapasztaltabb, vagy épp legtehetségesebb személy a többi vezetőjévé válhatott, majd a kommunikációs eszközök segítségével adhatta ki az utasításokat egy-egy veszélyesebb vadászat alkalmával. Az ember a beszéd 4 http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_kommunikci_osztlyozsa.html 12.

képességének köszönhetően már ismereteket szerezhetett múltjáról, ami a közösségen belüli funkciók kiosztásában játszik nagy szerepet, mert ha tudjuk, ha valaki ügyesen vadászik, akkor nem küldjük el bogyókat szedni, hanem beépítjük a vadászok a csapatába. Szintén előnyt jelentett az emberi kommunikáció kifinomultsága az eszközkészítés képességének átadásában. Összegezve, a kezdeti társadalmak kialakításában megkérdőjelezhetetlen szerepe volt a beszédkészségnek. Később ugyanilyen fontos szerepet játszott az emberek tudásának és tapasztalatinak bővítésében, mert a tanulásnak köszönhetően már mindenki rendelkezett egy bizonyos alaptudással, ami az emberi kíváncsiságnak köszönhetően bővülhetett tovább. Az ilyenformán létrejövő tudásbázis tette lehetővé az ember letelepedését, hisz rájött arra, hogy ha tenyészti az állatokat és termeszti a növényeket, akkor kisebb valószínűséggel lesz kiszolgáltatott helyzetben, mint ha a természete bízva magát, mindig a követező elejthető prédát várja. Kialakult tehát egy földművelő, földközpontú társadalom, és megjelent a kommunikáció egy újabb formája, az írásbeliség. Ennek segítségével, már nem csupán szájhagyomány útján terjedhettek az információk a generációk között, hanem több ezer éves távlatból is megismerhettük elődeink véleményét, tudását. A XVIII századra beköszöntött egy új korszak, az ipari társadalom kora, mely addig soha nem látott technikái fejlődést hozott magával. Ezen technikai fejlesztések előfeltételei voltak a már korábban megállapított, tények illetve törvényszerűségek, melyek az írásbeliség segítségével juthattak el a korabeli tudósokig, feltalálókig. Ahogy ezen, technikai egyre több mindenkihez jutottak el, úgy nőtt ezen emberek információ igénye. Gondoljunk csak bele! Az első újságok közelebb hozzák az átlagemberhez az eseményeket, így valamilyen szinten azok részévé válik, tisztában van velük. Így tulajdonképpen az emberek fejében lecsökkenek a távolságok, hiszen amíg az 1500-as években egy esemény hírének kellett egy hét, hogy Észak-Franciaországból, leérjen Dél-Franciaországba, addig az 1800-as évek elején már ehhez elég egy nap. Ezt tovább fokozza a különböző járművek megjelenése, melyek addig hihetetlen módon csökkentik le a távolságokat szintén hasonló módon, mint az újságok, mert vonattal, sokkal hamarabb érhetük Budapestről Vácra, mint gyalog vagy szekéren. 13.

A következő fontos lépés a távíró és a telefon megjelenése és elterjedése, mely már nem az eseményeket, hanem magukat az embereket hozza közelebb egymáshoz. Az 1920-as években a rádió megjelenésével, az emberek információ szükséglete újfent nőtt, amit a szintén ebben az időszakban megjelenő televízió csak tovább növelt. A médiában résztvevő személyek hamar rájöttek arra, hogy eszközeik segítségével nagyon egyszerűen tudják befolyásolni a közvéleményt, és rajta keresztül a társadalmat. A XX. század végére információink zömét magából a médiából kapjuk, és a benne szereplő médiumok közül is leginkább a televízióból. 5 Kijelenthető tehát, hogy az ipari társadalmat felváltotta az információ hatalmán alapuló társadalom, melyet információs társadalom néven tartanak számon. 5 Béres-Horányi: Társadalmi kommunikáció, Osiris, 2003 14.

3. Információs társadalom, avagy lássuk miben élünk! Az információs társadalom kifejezést azoknak a társadalmi változási folyamatoknak az eredményeként értelmezzük, amelyeket az egyre olcsóbbá váló információs és kommunikációs technológiák (IKT) gyors terjedése gerjeszt, és amelyek révén fokozatosan egy posztindusztriális társadalom irányában haladunk előre. 6 Az, hogy az információs társadalom merre fejlődik, és a végén az utókor, hogyan emlékezik majd rá, az nagyban függ attól, hogy a technikai fejlődést fent tudjuk-e tartani, és ha igen akkor milyen formában. Sajnos egyelőre nem rendelkezünk az információs társadalom általánosan elfogadott definíciójával, de a legtöbb kutató abban egyetért, hogy az áttérés az információs társadalomba valamikor a hetvenes években kezdődött és még napjainkban is tart, és alapjaiban a társadalom működését. Az információs társadalom fontos alkotó elemei az információs technikák mint újság, rádió, televízió, vagy éppen az internet -, és azok fejlődése. Az információs társadalmat alkotó emberek leginkább immateriális javakat állítanak elő, így szélesítik a tudást, és a kultúrát. Pontosan ebből származik az ilyen típusú társadalmak legnagyobb problémája, miszerint az ebben élő személyek elutasítják a materiális javak előállítását, így a társadalom alapját jelentő ipari szegmenst veszélyeztetik. Ezt a tendenciát hazánkban is meg lehet figyelni, hiszen lassan több felsőoktatási végzettséggel rendelkező fiatal van, mint szakmunkás. Az így kialakuló verseny arra készteti a társadalom minden tagját, hogy élethosszig tanuljon. Erre két tényező miatt van szükség. Először is a túlképzettség miatt már nem elég egy vagy két diploma egy-egy jó állás megszerzéséhez, hanem azt veszik fel, aki a lehető legtöbb 6 Lorenz M. Hilty: Környezeti informatika és a fenntartható információs társadalom víziója, Információs Társadalom folyóirat, 2009. IX. évfolyam 3. szám 6. oldal 15.

oklevelet, és tapasztalatot tudja felmutatni. Másodszor, a technikai fejlődés olyan méreteket ölt, hogy némely technikák elavulási ideje annyira lecsökkent, hogy hónapokban mérhető csupán, és aki nincs tisztában, a legfrissebb információkkal az lemarad a többiekhez képest. Ezen két tényezőnek köszönhetően nőtt az emberek információ igénye olyan szintre, hogy már nem elégszenek meg a naponta egyszer a híradóval, és a reggeli újság tartalmával. Többre vágynak, sokkal többre. Talán pontosan ennek köszönhető, hogy az on-line médiumok szépen lassan maguk mögé utasítják a média hagyományos résztvevőit, mint az újságokat, a rádiót, és a televíziót. Az on-line tér rendelkezik a folyamatos megújulás lehetőségével, és ebben rejlik sikerének a titka. Amikor megvesszük a reggeli újságot, abban már egy napos, elavultnak számító információk vannak, míg az internetes sajtón keresztül mindenről szinte abban a pillanatban értesülünk, ahogy az megtörténik, és ebben csak segítségünkre van a mobil információs technikák fejlődése, melynek köszönhetően megfelelő információ ellátottságunk biztosított otthon, a munkahelyünkön, az iskolában, a közlekedési eszközökön, de akár a lakott területtől távol a hegyekben is. Napjainkban már mindennek hírértéke van kezdve a háborúk áldozataitól egészen a közösségi oldalakon a szomszédunkról olvasott információig. Szükségünk van egyáltalán ennyi információra? A kérdés ennyire sajnos nem egyszerű. Egyfelől igen, mert ha nem ismerjük, ezeket akkor elbukunk az információkért folytatott ádáz versenyben. Másfelől nem, mert saját életvitelünk szempontjából ezen információknak zöme lényegtelen, sőt még közvetlen környezetünket sem érinti. Azonban az első pontban taglaltak miatt igény van rájuk és többek között ez vezet az információs technológiák már-már követhetetlen fejlődéséhez, de ezen kívül még szerepet játszik az információs technológiákat előállító cégek közötti kiéleződött verseny is. Ebben a társadalmi berendezkedésen, pontosabban magának az információs társadalom kialakulásának köszönhetően gyorsult fel a világ, és jelentek meg az igények az on-line kommunikációra, és vele együtt a közösségi oldalakra. 16.

4. A közösségi oldalak 2. ábra Forrás: wintecwebmedia08.wordpress.com A közösségi oldalak nemzetközileg elfogadott, az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala által megfogalmazott definíciója a következő: Egy számítógépes hálózati rendszer mely különböző szolgáltatásokat nyújt felhasználóinak, azok más felhasználókkal való kapcsolatteremtésének és fenntartásának érdekében. Például, egy adott helyzetben, a felhasználók azonosíthatják a többi felhasználót azok, jelenlegi iskolái, illetve más szervezetekben való részvételük alapján. Rendszer ezen felül biztosít, egy mechanizmust melynek segítségével felhasználója kiválaszthatja azon, a hálózaton megtalálható személyeket, akikkel kapcsolatba szeretne lépni, valamint beleegyezik, hogy ezen felhasználók láthatják személyes adatait. A rendszer tartalmazhat szolgáltatásokat, melyek segítségével 17.

felhasználója leszűrheti ismerőseit a hálózatról. Valamint a rendszer akár automatikusan is értesítheti a felhasználót, amikor ismerősei megváltoztatják, saját illetve a felhasználó személyes adatait. 7 3. ábra Forrás: briangervais.com Tehát a közösségi oldalak alapvetően olyan internetes felületek, melyeken keresztül tarthatjuk ismerőseinkkel a kapcsolatot. Azonban ezen felül még rengeteg szolgáltatással igyekeznek kiszolgálni a felhasználókat, ilyenek a kép- illetve videó megosztás, a valósidejű online kommunikáció, azaz a chat. Szintén jellemző, hogy ezen oldalak rendelkeznek egy úgy nevezett fallal, melyre bárki, bármit írhat, sőt a nagyobb közösségi oldalak, mint a Facebook, a MySpace, vagy a Twitter lehetőséget nyújtanak képek, videók, linkek elhelyezésére a közös falon, valamint lehetőségünk van megjegyzéseket írni a mások által feltöltött adatokhoz. Mindent összevetve megállapítható, hogy a közösségi oldal nem más, mint egy már-már feldolgozhatatlan információs szupersztráda, melyen bárki kénye-kedvére kielégítheti információ éhségét, de vajon hogyan alakultak ki? Miért van rájuk szükség? Miért rendelkezhetnek ekkora felhasználói bázissal? 4.1. ARPANET Kezdjük az elején. A számítógépes hálózatok megjelenésével megjött az emberek igénye, arra, hogy ezeken keresztül kommunikáljanak egymással. Az első ilyen hálózat az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) volt melyet a Massachusettsi Technológiai Intézet hozott létre a Lincoln Laboratóriumban tevékenykedő Lawrence Roberts csomagkapcsolási tervei alapján 8, és 1968. augusztus 5-én mutattak be az Egyesült Királyságban. A rendszer pont a már említett 7 http://patft.uspto.gov/netacgi/nph- Parser?Sect1=PTO1&Sect2=HITOFF&d=PALL&p=1&u=/netahtml/PTO/srchnum.htm&r=1&f=G&l=50 &s1=7,739,139.pn.&os=pn/7,739,139&rs=pn/7,739,139 2010.11.12. 11:58 8 http://www.livinginternet.com/i/ii_roberts.htm 2010.11.12. 18.

csomagkapcsolás miatt számított forradalminak. Ez egy olyan kommunikációs forma, amikor az adatcsomagok önállóan választják ki útvonalukat a különböző gazdagépek között, előre felállított kommunikációs útvonal nélkül. Napjainkban a csomagkapcsolás képzi az adatkommunikáció alapját, tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ARPANET kommunikációs szempontból, már a 21. századi számítógépes hálózatok korai előfutára volt. 1971-ben ezen a hálózaton keresztül küldték el az első e-mailt, majd 1973-ra az ARPANET adatforgalmának 75 százalékát e-mailek tették ki. Még ugyanebben az évben hozták létre az úgy nevezett FTP-t azaz a File Transfer Protocolt mely nem más, mint az állományok átvitelét szabályozó leírás, ennek integrálásával az ARPANET képessé vált fájlok átvitelére a rendszeren keresztül. A harmadik szolgáltatás a hangátvitel lett volna, de ezt a kor technikai fejlettsége mellett sajnos nem lehetett hibátlanul alkalmazni. Ezen szolgáltatásoknak, valamint az 1983-as TCP/IP protokollra történő átállásnak köszönhetően az ARPANET a korai Internet részévé vált. 9 4.2. Usenet Időrendben a következő meghatározó hálózati megoldás a Usenet volt, melyet Tom Truscott és Jim Ellis alkotott meg 1980-ban. Ez egy úgy nevezett hírcsoport hálózat mely az információkat hírcsoportokra bonja, amelyekbe a felhasználó beléphet, illetve ahová bárki feladhat üzeneteket. Tulajdonképpen a rendszer nem más, mint egy hatalmas faliújság ahová bárki feltehet üzeneteket, amik ezt követően a világ minden olyan gépéhez eljutnak, amelyek az adott hírcsoporthoz tartoznak. A rendszeren található információk dekódolásához és olvasásához egy, ezt lehetővé tevő programra van szükség. Tulajdonképpen a Usenet nem más, mint a ma ismert internetes fórumok, és az e-mail rendszerek különös keveréke, hisz a hírekre lehet reagálni egy szoftveren keresztül, de maguk hírek egy központi szerveren kerülnek tárolásra. Ezt a rendszert a mai napig használják az úgy nevezett hír csatornák, melyeken keresztül elérhet minket az internet szolgáltatónk, vagy esetleg a munkahelyünk, illetve nagyon közkedvelt 9 http://www.isoc.org/internet/history/brief.shtml 2010.11.12. 19.

tudományos körökben is. Magát az elvet pedig fellelhetjük napjaink közösségi oldalain, illetve fórumain, hiszen ezekre is bárki írhat, és más írásához hozzá lehet szólni. 10 10 http://www.harley.com/usenet/usenet-tutorial/index.html 2010.11.12. 20.

4.3. LISTSERV A következő jelentős újításra 1986-ig kellett várni, amikor is Eric Thomas bemutatta a LISTSERV-et mely az első elektronikus levelező lista volt. Ennek segítségével egy e- mail elküldésével több, a levelező listán szereplő címre is eljutott az üzenet. A szolgáltatás 1993-ig ingyenesen elérhető volt, azóta az L-Softhoz tartozik, mely a rendszert megalkotó Eric Thomas tulajdona. 11 4.4. Milyen összetevők alkotják az internetet? Ezeket az innovációkat összefogó hálózat pedig nem más, mint az Internet, mely 1983- ban jött létre, amikor az ARPANET-ből leválasztották a hadi szegmenst, így megszűnt az addig jellemző szigorú ellenőrzés. Az Egyesült Államok Tudományos Intézete (National Science Foundation - NSF) hamar felismerte, hogy a hálózatnak nagy szerepe lehet a tudományos kutatásban, ezért jelentősen kivette részét annak bővítésében. 1986- ra kiépült az NSF hálózata, mely az NFSNET nevet kapta, majd összekapcsolták, az ARPANET-tel. Mind a mai napig az NFSNET az USA domináns gerinchálózata, az ARPANET azonban 1989-ben formálisan megszűnt. Az internet terjedése ezen felül annak köszönhető, hogy nagyobb magáncégek észrevették a benne rejlő gazdasági potenciált, és részt vettek a hálózatok kiépítésében. 12 Az Internet egy decentralizált hálózat, tehát nem rendelkezik központtal, ez annak köszönhető, hogy minden, a hálózatra kötött számítógép egyszerre fő- és alállomás. 4. ábra Forrás: petrasovitsanna.com 1992-re az eredetileg katonai és tudományos célokat szolgáló hálózat, kommunikációs és információtovábbító médiummá vált, egyre több intézmény, és cég kapcsolódott a hálózathoz 11 http://www.lsoft.com/corporate/history_listserv.asp 2010.11.12. 12 http://www.zakon.org/robert/internet/timeline/ 2010.11.13. 21.

mely ekkor már a nagyközönség kezében volt. Ebben az évben hozta létre az európai részecskefizikai kutatóintézet a CERN a WWW-t, azaz a World Wide Webet, melynek köszönhetően már bárki, mindenféle szakértelem, illetve tanulás nélkül böngészhetett az Interneten. 1998-ra 300 millióra nőtt a web dokumentumok száma, és naponta másfél millióval bővül. 4.5. Az első közösségi oldalak Ezen technikai tényezők tették lehetővé, az online közösségi oldalak kialakulását, ezen felül megnőtt az igény, az interneten keresztül történő kapcsolattartásra, és már nem volt elég az e-mailek, illetve hírcsatornák által nyújtott szolgáltatás. Ezen igények kielégítésére hozta létre két 20 éves amerikai fiatal Stephan Paternot, és Todd Krizelman a theglobe.com-ot 1995-ben. Ez az 5. ábra Forrás: en.wikipedia.org oldal lett a későbbi közösségi oldalak őse, hiszen rendelkezett személyre szabható felülettel, amin keresztül felhasználói nevet, valamint képet választva szerepelhettek az oldalon, és lehetőséget biztosított más felhasználókkal történő kapcsolatfelvételre. Ezen, akkortájt egyedi lehetőségeknek köszönhetően a regisztráltak száma egy hónap alatt elérte a 44000 főt, mindezt úgy, hogy egy centet sem költöttek reklámra, csupán szájrólszájra terjedt el az oldal, mely népszerűségét a személyre szabható chat szobájának köszönhette, ami tulajdonképpen egy on-line társalgó melyen keresztül bárki valós időben beszélgethetett bárkivel, függetlenül a társalgó felek közti távolságtól. A site rohamosan fejlődött, és 1998-ra havonta 150 ezren csatlakoztak. A sikereket látva a két tulajdonos tőzsdére vitte cégét. 1998. november 13-án, a részvények kibocsájtásának napján, reggel 9$-ra becsülték az értékét, ez napközben felszökött 97$-ra, majd nap végén 63,5$-os részvényértéken állt meg. Ezzel a theglobe.com részvényei tartják az egy nap alatti részvény ár ingadozás rekordját mind a mai napig, 606%-os növekedési értékkel. A gyors sikereket, még gyorsabb bukás követte, aminek eredményképp 2000- ben a vállalat vezetése kizárta Krizelmant és Paternotot az általuk alapított cégből, majd 2001-ben ideiglenesen felfüggesztette a theglobe.com működését. Az oldal ugyan 22.

2003-ban újra indult, de akkor már nem tudta felvenni a versenyt a megerősödött konkurenciával, így 2007. március 17-én végleg megszűnt. 13 A kilencvenes évek közepén még két hasonló oldal indult a theglobe.com-on kívül, a Geocities, valamint a Tripod.com. 7. ábra 6. ábra Forrás: mashable.com Előbbi teljesen más irányból közelített az on-line közösségi hálózat kialakításához. Az oldalt létrehozó David Bohnett és John Rezner az érdeklődési körük alapján akarta összehozni az embereket. Ezt úgy valósították meg, hogy a valós városok neveit felhasználva on-line szomszédságokat hoztak létre. Például a SiliconValey névre keresztelt csoportba azok iratkoztak fel, akik a számítógépes világ után érdeklődtek, míg a Hollywood nevű szomszédság a szórakozás megszállottjait hozta össze. A 2009. október 27-i megszűnéséig körülbelül 38 millió felhasználói oldalt hoztak létre az akkor már a Yahoo által működtetett rendszeren keresztül. A Geocitiesel ellentétben a Tripod.com kizárólag az egyetemistákat, valamint a fiatalokat célozta meg. Szolgáltatási között megtalálható volt egy tippgyűjtemény a szülőktől való elköltözés utáni első hónapokhoz, valamint ezen felül lehetőséget biztosított önéletrajzok létrehozására és tartalmazott egy egyszerű weboldal szerkesztőt. Az előzőektől eltérően, a Tripod.com mind a mai napig létező oldal, annak ellenére, hogy 2009. február 15-én európai részlege bezárt, így most már csak az Amerikai Egyesült Államokban érhető el. 14,15 Forrás: k_wojtek.tripod.com 13 http://www.news.cornell.edu/chronicle/96/4.11.96/webgenesis.html 2010.11.14. 14 http://latimesblogs.latimes.com/technology/2009/10/geocities-closing.html 2010.11.14. 15 http://www.tripod.lycos.com/ 2010.11.14. 23.

4.6. A közösségi oldalak új generációja A kilencvenes évek végére a közösségi hálózatok gerincét a személyes profil oldalak adták, és beindultak a második generációs SNS-ek. A sort a Friendster indította. Az oldalt három programozó, Jonathan Abrams, Peter Chin és Ross MacKinnon kezdte el fejleszteni még 1999-ben. A Friendster-t 8. ábra Forrás: edopter.com egyszerűen úgy szokták emlegetni, mint, az első közösségi oldalt. A 2002-ben elindult oldal a mostani trendhez hasonlóan a baráti körök technikáját alkalmazva segít felhasználóinak az ismerkedésben, és valós ismerőseik megtalálásában. Az oldal használata teljesen ingyenes. Regisztráció után mindenki létrehozza saját személyes adatlapját, melyen feltűntetheti személyes adatait, mint nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét, valamint megadhatja érdeklődési köreit, és fényképeket tölthet fel magáról. Az adatok feltöltése után rögtön felveheti a kapcsolatot a többi felhasználóval, akár privát, akár nyilvános formában. Az oldalon regisztrált személyek között egy egyszerű kereső segítségével megtalálhatja ismerőseit, akiket barátjának jelölhet. Az így összegyűjtött neveket az oldal egy mindenki számára egyedi adatbázisba gyűjti, melyben egy kattintással megtekintheti ismerősei adatlapját, fényképeit, melyeket ilyenkor már lát, ugyanis az oldal rendelkezik egy sor személyes adatok védelmét szolgáló beállítással, melyeknek köszönhetően nem férhet hozzá bárki a teljes profiloldalunkhoz, csupán az általunk beállított publikus információkat látja. A Friendster.com ismerőseinket három csoportba szűri melyek a következők: Első szintű barátok: Ők szerepelnek a már taglalt adatbázisban, tehát ők a közvetlen ismerőseink. Második szintű barátok: Ők az ismerőseink azon ismerősei, akik nem szerepelnek az első szintű barátaink között. Harmadik szintű barátok: Ők az ismerőseink második szintű barátai. Az oldal alig volt egy éves, amikor a Google 30 millió dollárt ajánlott érte, mert felismerték a benne rejlő gazdasági potenciált, de Jonathan Abrams ezt visszautasította. 24.

Azonban hiába számított a Friendster úttörőnek a közösségi oldalak fejlődésében az igazi siker elmaradt. Ma csupán a tizennegyedik helyen áll a közösségi oldalak között, messze lemaradva a világ, vezető SNS-eitől, ha csak azt nézzük, hogy az USA-ban az oldal látogatóinak száma a MySpace 1/50-e. Az oldalnak 37 millió regisztrált felhasználója van Észak Amerikában, Európában és Ázsiában, és leginkább a 20 és 30 éves korosztály körében népszerű, míg a délkelet ázsiai régióban inkább a tizenéves korosztály használja. Talán pont eme területnek hála, a Friendster napjainkra egyre népszerűbb az úgy nevezett LGBT, azaz a leszbikus, homoszexuális, biszexuális, és transzvesztita a rövidítés az angol Lesbian, Gay, Bisexual and Transgender kifejezések kezdőbetűiből áll össze - tömegek szemében. 16 4.7. MySpace 9. ábra Forrás: maxwellalexanderdrake. com Nem sokkal a Friendster 2002-es indulását követően, néhány az oldalon regisztrált euniverse alkalmazott meglátta a benne a rejlő lehetőséget, és arra az elhatározásra jutott, hogy a legnépszerűbb jellemzőit felhasználva elkészíti saját közösségi oldalát. Mindez 2003 augusztusában történt. Tíz nappal később a kezükben volt a MySpace első verziója. Annak köszönhetően, hogy az oldalt irányító Brad Greenspan, Chris DeWolfe, Josh Berman és Tom Anderson az euniverse-nél dolgoztak, rendelkezésükre állt minden, a sikeres induláshoz nélkülözhetetlen összetevő, mint a szakértelem, az emberi erőforrás a cég programozóit kérték meg az oldal megírására valamint a szerver kapacitás. Az első felhasználók az euniverse alkalmazottai voltak, de annak érdekében, hogy az oldal létrehozásába fektetett energia megtérüljön, a cég kiírt egy belső versenyt arra, hogy ki tud a legtöbb embert beregisztrálni az oldalra, valamint ezen felül a vállalat felhasználta a rendelkezésére álló 20 millió előfizető e-mail címét, és őket is invitálta az oldalra, ezzel megadva a kezdő löketet. Később néhány alkalmazott köztük DeWolfe és Berman megvásárolta az őket alkalmazó euniverse egy részét, még az előtt, hogy 2005 júliusában a Rupert Murdoch által irányított News Corporation megvásárolta a céget a MySpace-el együtt 580 millió dollárért. A cégóriásnak köszönhetően Európa 16 http://www.aboutus.org/friendster.com 2010.11.15 25.

kapui megnyíltak a MySpace számára, és 2006 januárjától már az Egyesült Királyságban is elérhető volt az oldal, valamint még ugyanebben az évben bevezették Kínában is. 2007 végére ez az oldal lett a leglátogatottabb a közösségi oldalak között, maga mögé utasítva a Facebook-ot, azonban amikor utóbbi elindított számos új szolgáltatást annak érdekében, hogy kiszélesítse felhasználóinak körét, a MySpace nem lépett időben és felhasználóinak száma elkezdett csökkenni. Az Alexa.com weblapfigyelő oldal mérései alapján 2010 júliusában mindössze 25-ik volt a legtöbb adatforgalmat produkáló oldalak listáján, ezzel szemben a Facebook a második. A MySpace működése ugyanarra a néhány lépésre épül, mint a többi közösségi oldal: regisztrálj hívd meg a barátaidat keresd meg az ismerőseid hívd meg őket a saját közösségedbe majd ha mindezzel megvagy: kommunikálj velük Amikor egy másik felhasználó elfogadja a meghívást, bekerül a saját ismerőseink közé, de nem csak ő, hanem az összes ismerőse is. Ennek köszönhetően nem ritkák a több ezer fős ismeretségi hálózatok. Nézzük meg, hogyan épül fel a MySpace-en létrehozott profil oldalunk! Megadhatjuk nevünket, lakhelyünket, tölthetünk fel magunkról képet, vagy akár videót is. Azt azonban mindig érdemes szem előtt tartani, hogy ezek az adatok így nyilvánossá válnak, tehát bárki hozzájuk férhet, és nem kizárt, hogy valaki visszaél velük. A MySpace nemrégiben hatalmas átalakuláson ment keresztül, melynek keretében rengeteg új funkciót vettek fel a már meglévők mellé, így többek közt megjelent a Facebook-on oly népszerű fal helyi megfelelője, melyen keresztül folyamatosan kommunikálhatunk ismerőseinkkel, teljesen nyilvánosan, hisz az ide feltöltött hozzászólások minden ismerősünknél megjelennek sőt, a már fentebb említett szokatlan ismerős kezelésnek köszönhetően, az ismerőseink ismerőseihez is eljutnak az általunk feltöltött információk. A MySpace ezen felül hasznos lehet zenekarok és más hasonló szervezetek számára, mert létrehozhatnak olyan oldalakat, melyeket mások regisztráció nélkül is 26.

megtekinthetnek. Ezen belül lehetőség nyílik egy esetleges koncert sorozat állomásait feltűntetni, helyszínekkel és időpontokkal, ezen felül megoszthatják az együttessel kapcsolatos híreket, információkat, sőt még a dalaikat is feltölthetik, így ezt mások ingyen meghallgathatják. Ezzel a módszerrel, már az albumok megjelenése előtt ismertté tehetők az új dalok, így bebiztosítva a későbbi vásárlásokat. A MySpace abban különbözik a többi közösségi oldaltól, hogy tevékenységi köre nem csupán az internetes kapcsolattartásra épül, hanem sokkal szerteágazóbb. Elég, ha csak a már fentebb leírt zenei blokkot említjük, melyen kívül még számos hasonló aloldalt találunk, kezdve a médiaszereplők oldalaitól egészen a televíziós blokkban található hírekig, számtalan információs csatornával rendelkezik az oldal. Ezek segítségével egy weboldalról szinte minden olyan információhoz hozzájutunk, amire szükségünk van. 17,18 A MySpace tehát több mint egy egyszerű közösségi oldal, sokkal inkább egy on-line interaktív tér, melyen keresztül ismerkedhetünk, játszhatunk, híreket olvashatunk, tallózhatunk mások videói között, de akár kedvenc együttesünk még meg sem jelent albumába is bele-bele hallgathatunk. Akkor miért nem a MySpace a legnépszerűbb közösségi oldal? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk, azért nem ez az oldal a legnépszerűbb, mert a legfőbb konkurenséhez, a Facebook-hoz képest túl lassan fejlődött, és, talán mert túl sok funkcióval rendelkezik, melyek elsőre inkább tűnnek ijesztőnek mintsem innovatívnak, ezzel ellentétben a Facebook az emberek nagy része számára egyértelműen működik, és nem akar több lenni, mint egy közösségi oldal. Nézzük meg, hogyan lett a legnépszerűbb! 17 http://www.aboutus.org/myspace.com 18 http://www.myspace.com/ 27.

4.8. A legnépszerűbb közösségi oldal, a Facebook 4.8.1. Kialakulása A Facebook-ot 2004 februárjában indította négy harvardi 10. ábra Forrás: kollergaleria.hu egyetemista, Mark Zuckerberg, Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz és Chris Hughes, és eredetileg csak a Harvard-ra járóknak volt elérhető. Az ötletgazda mind máig vitatott, de a hivatalos álláspont szerint Mark Zuckerberg ötlete volt. Erre a legjobb bizonyíték, hogy ő írta meg 2003. október 28-án a Facemash nevű programot, amely a Facebook előfutárának tekinthető. Az ötlet az volt, hogy az alkalmazás véletlenszerűen mutat két harvardi diákot egymás mellett, és a felhasználónak el kell döntenie, hogy melyik az attraktívabb. Ez a furcsa alkalmazás villámgyorsan terjedt el az egyetemi számítógépes hálózaton keresztül, és egy óra alatt 450-en kezdték el használni, és megdöbbentő mintegy 22000 képletöltést számlált. A programnak egyetlen egy hibája volt, mégpedig, hogy a benne szereplő képekhez Zuckerberg úgy jutott hozzá, hogy feltörte az egyetem belső rendszerét, és a házak más néven diák egyesületek magánhálózatáról letöltötte azokat, majd mindenféle kérdés nélkül osztotta meg azt mindenkivel, így megsértve a személyiségi jogokat, a magánszférát. Az egyetem ezért beidézte egy belső tárgyalásra, melyen végül ejtették a vádakat. Ekkorra Zuckerberg már javában fejlesztette új weboldalát, mely a Facemash azon ötletére épült mely szerint: Ha olyan embert látsz az interneten, akit személyesen ismersz, vagy csak szoktál látni, sokkal szívesebben töltesz az adott alkalmazásban, vagy oldalon időt, tehát jobban foglalkoztat. 2004. február 4-én beindult az oldal, mely a Thefacebook nevet kapta, és eredetileg a www.thefacebook.com oldalon lehetett elérni, kizárólag harvardi diákok számára. Az első botrányra sem kellett sokáig várni. Alig hat nappal az oldal indulása után Cameron Winklevoss, Tyler Winklevoss valamint Divya Narenda arról panaszkodott a Harvard Crimson nevű iskolai lapnak, hogy Zuckerberg ellopta az ötletüket, ugyanis még korábban felkérték arra, hogy készítse el számukra a HarvardConnection.com nevű 28.

közösségi oldalt. Többek között pont az újságban megjelent cikkek hatására a Thefacebook nagyon gyorsan terjedt az egyetemen belül, egy hónap alatt a diploma nélküli harvardi diákok több mint fele regisztrált az oldalon. Zuckerberghez csatlakozott időközben az oldal üzleti ügyeiért felelős Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz programozó, Andrew McCollum grafikus, valamint Chris Hughes vált az oldal szóvivőjévé. Márciusra a Thefacebook kiterjedt a Stanford, a Columbia és a Yale egyetemekre, majd nem sokkal később megnyitotta kapuit a Boston és a New York University előtt. 2004 nyarára eljutott az összes észak amerikai felső oktatási intézménybe, melynek köszönhetően megalapították a thefacebook.com Inc-t melynek székhelye azóta is a kaliforniai Palo Altoban van. A kezdeti sikereknek köszönhetően még 2004 júniusában a cég alapításának hónapjában megérkezett az első befektető, Peter Thiel aki társalapítója a PayPal ez egy e-kereskedelmi megoldás, ami lehetővé teszi az interneten keresztüli fizetés, csekk, és banki átutalás nélkül - rendszernek. Thiel 500.000 dollárt fektetett a Facebook-ba, ezért cserébe kapott 5,2 %-os részesedést a cégből, mint később kiderült a befektetése kifizetődővé vált, hisz ez a hányad, most körülbelül 1,7 milliárd dollárt ér. Az oldal olyan gyorsan terjedt az Egyesült Államokban, hogy 2004 decemberére tíz hónappal az indulás után már egy millió aktív olyan személy, aki az elmúlt harminc napban legalább egyszer bejelentkezett - felhasználója volt. Ahhoz, hogy ezt a felhasználó mennyiséget elérjék szükség volt két nagyon fontos újításra, melyeket szeptemberre valósítottak meg az oldal fejlesztői. Az első a csoportok hozzáadása. Ezek olyan közösségen belüli közösségeket jelentenek, amiken keresztül bárki megismerkedhet a hozzá hasonló érdeklődésűekkel, valamint az oldal későbbi társadalmi szerepvállalásának is ezek az úgy nevezett csoportok a bázisai. Elég, ha csak a hazánkat májusban sújtó árvíz után létrejött csoportot említeni, melynek köszönhetően az augusztus 20-i tűzijátékra szánt pénzt az árvízkárosultaknak juttatták el. A másik talán leglényegesebb új funkció a fal létrehozása volt. Ez egy olyan tér, amibe bárki, bármit beírhat, és ezt az összes ismerőse látja. Az ide felkerült bejegyzésekre lehet reagálni, mely így az eredeti szöveg alatt kommentként jelenik meg. Abban a pillanatban, hogy valamit írunk, ismerősünk üzenete alá, az megjelenik a többi 29.

ismerősünk üzenő falán természetesen az eredeti hozzászólással együtt, hiszen anélkül nem tudnák, mire reagálunk így ismerősünk mondandója azokhoz is eljut, akikkel ő nem, de mi kapcsolatban állunk. 2005 májusában a Thefacebook.com 12,7 millió dolláros tőkeemelésben részesült az Accel Partners nevű kockázati tőke alapból, valamint már több mint 800 felsőoktatási intézményben volt elérhető. Ez év augusztusában 200.000 dollárért megvásárolták a www.facebook.com-ot, és ezzel egy időben a cég nevéből is lecsípték a The szócskát, ami így elnyerte jelenlegi formáját: Facebook Inc. Egy hónappal később a Facebook elérhetővé vált a középiskolai hálózatokon is, majd pár hétre rá már a nemzetközi iskolai hálózatokon is megtalálható volt. Ezekben a hónapokban vezették be az oldalt az Apple és a Microsoft belső hálózatán, így már az idősebb korosztályhoz is eljutott. Azért, hogy növeljék a Facebook népszerűségét bevezettek egy új szolgáltatást Fotók néven. Ennek keretein belül a felhasználók fényképeket tölthetnek fel, és ezeket albumokba rendezhetik, sőt a többi felhasználónak lehetősége van ezeket kommentálni. 2005 decemberében az oldal öt és fél millió aktív felhasználót számlált. Négy hónappal később egy újabb 27,5 millió dollár értékű tőkeemelést kapott Greylock Partners-től valamint a Meritech Capital Partners-től. A befolyt tőkét többek között a Facebook Mobile nevű szolgáltatás fejlesztésébe fektették. Ennek köszönhetőn a Facebook elérhetővé vált a mobil adatkommunikációs eszközökön is, mint például mobiltelefonon, vagy PDA-n. Egy hónapra rá már a munkahelyi hálózatokon is elérhető volt a Facebook.com. 2006 augusztusában megnyílt a Facebook development platform, ami nem más, mint a Facebook felültére történő programozást lehetővé tevő keret rendszer. Ugyanebben a hónapban mutatták be a Jegyzetek nevű alkalmazást, mely a Fal és a blogok tulajdonságainak keveredéséből született. Az előbbihez hasonlóan bárki írhat ide, és ezt ismerősei látni fogják, valamint ugyan az a komment rendszer dolgozik alatta, de ide a blogokhoz hasonlóan hosszabb hangvételű írásokat lehet publikálni, és a bennük szereplő szöveg itt formázható, valamint rendelkezik címmel. A harmadik fontos esemény a hónapban a Facebook és a Microsoft között megkezdődő tárgyalás sorozat a bannerek árusításáról. A redmondi óriás vállalat ki szerette volna 30.