Nyugat-magyarországi Egyetem GEOINFORMATIKAI KAR. Székesfehérvár 2013

Nyugat-magyarországi Egyetem GEOINFORMATIKAI KAR Székesfehérvár 2013 A Geoinformatikai Kar Kari Tanácsa 2013. február 25-i ülésen az 5/2013.(II.25.) sz. határozatával egyhangúlag elfogadta a kari önértékelés akkreditációs dokumentumát. 1

Tartalomjegyzék 1 A kar általános helyzetképe... 4 1.1 Vezetői összefoglaló... 4 1.1.1 A Kar rövid történeti áttekintése... 4 1.1.2 Küldetésnyilatkozat... 5 1.1.3 Infrastruktúra... 6 1.1.4 Tárgyi és pénzügyi feltételek... 6 1.1.5 Személyi feltételek... 7 1.2 Kar szervezete, vezetési rendszere a küldetésnyilatkozat tükrében... 8 1.2.1 A stratégiaalkotás szervezeti keretei, a célok egymásra épültsége és kiegyensúlyozottsága... 8 1.2.2 Minőségbiztosításra fordított erőforrások, a konkrét folyamatok fejlesztésének rendszere, eszközei és szabályozási módszerei... 9 1.2.3 A szervezet és menedzsment hatékonysága, szerepe a minőségszemlélet általánossá tételében. 9 1.2.4 A vezetés belső és külső kapcsolatainak kiterjedtsége, célszerűsége, tartalma, formái 10 1.2.5 Regionális, országos, nemzetközi kapcsolatok és azok hatásai... 11 1.2.6 A HÖK részvétele az intézmény vezetésében... 11 1.3 Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítékai... 11 1.3.1 Alapképzések... 11 1.3.2 Mesterképzés... 12 1.3.3 Képzés nemzetközi kooperációval... 12 1.3.4 A Geoinformatikai Doktori Program... 12 1.3.5 Az oktatói, kutatói kar és alkalmassága a feladatok ellátásához... 13 1.3.6 A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának növelésére, a karok közötti átoktatások rendszere, közös képzések kezelése... 13 1.4 C-SWOT analízis... 13 1.4.1 Külső feltételek (C - constrains)... 13 1.4.2 Erősségek (S - strengths)... 14 1.4.3 Gyengeségek (W - weaknesses)... 15 1.4.4 Fejlesztési, előrelépési lehetőségek (O - opportunities)... 16 2

1.4.5 Veszélyeztető tényezők (T - threats)... 17 2 A kar kulcsfontosságú eredményei... 18 2.1 Oktatás... 18 2.1.1 A karon folyó képzések kimeneti eredményei... 18 2.1.2 Hallgatói létszámadatok... 22 2.1.3 A végzett hallgatók képzési szintenként... 24 2.1.4 Az oktatás és a tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében... 28 2.1.5 Kollégiumok jellemzői... 29 2.1.6 Elitképzés, tehetséggondozás... 33 2.1.7 Végzettek elhelyezkedése... 35 2.2 Kutatás-fejlesztés... 37 2.2.1 Publikációs és pályázati eredményesség... 37 2.2.2 Belső és külső kapcsolatok és azok hatásai... 38 2.3 A gazdálkodás eredményessége... 42 3 A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata, elért eredményei... 46 3.1 Stratégia és eljárások a minőség biztosítására... 46 3.2 Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése... 48 3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere... 53 3.4 Az oktatók minőségének biztosítása... 56 3.5 Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások... 63 3.6 Belső információs rendszer... 68 3.7 Nyilvánosság... 71 Függelék... 75 I. Melléklet (2. FEJEZET)... 79 II. Melléklet (2. FEJEZET)... 87 3

1 A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE 1.1 Vezetői összefoglaló 1.1.1 A Kar rövid történeti áttekintése A Geoinformatikai Kar (továbbiakban: GEO) előd intézményében a Felsőfokú Földmérési Technikumban a kormány 12/1962. (V.5.) sz. rendelete alapján 1962 őszén indult meg az oktatás. Megalakultak az első szakmai tanszékek (a Geodézia valamint a Fotogrammetria és Topográfia tanszék). 1972-ben a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen (SEFE) a Minisztertanács 1032/1972. (VII.31.) számú határozatával Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar (FFFK) alakult. A képzés Székesfehérváron maradt. 1990-ben a földrendező képzés további erősítése érdekében megalakult a Felmérési és földrendezői tanszék. 1994-ben a kar az országban elsőként alapított Térinformatika tanszéket. Az ingatlan-nyilvántartási képzést az ELTE Jogi Továbbképző Intézményével közösen akkreditáltatva, s a 2000-ben megszerzett szakindítási engedély alapján 2001-ben, először levelező tagozaton, majd a követő évben nappali tagozaton elindult az ingatlan-nyilvántartási szervező képzés. Létrejött a képzést támogató Általános Jogi Tanszék. 2007/2008-as tanévben végeztek az utolsó ingatlan-nyilvántartási szervező hallgatók. További mérföldkövet jelentett a kar történetében a felsőoktatást átalakító Bolognafolyamatba való belépés. Korábbi szakok összevonásával 2004-ben megalakult a Földmérő és földrendező mérnök alap szak (BSc). A szakon az oktatás a 2005-2006-os tanévben indult. A 2006-ban életbelépett új felsőoktatási törvény további hatással volt a kar munkájára. Az oktatási feladatok és a tanszékek munkájának a koordinálásra intézetek alakultak, így a Geomatikai valamint a Területfejlesztési Intézet fogja össze, azóta a hozzájuk tartozó tanszékek teljes tevékenységét. A változások és a fejlődés irányának tükrözésére a kar Geoinformatikai Karként végzi a tevékenységét. 2006/07 tanévtől az Igazgatásszervező (BA) szak ingatlan-nyilvántartási szakirányon megkezdődött a képzés 3 évre ideiglenes MAB engedéllyel. 2009/10 tanévben megtörtént a Birtokrendező mesterképzési szak MSc indítása levelező tagozaton (MAB, 2008/7/XII/11 sz. határozat, 2008.10.10.). 2011/12 tanévtől Igazgatásszervező szak ingatlan-nyilvántartási szakirány végleges akkreditációja megtörtént (MAB 2010/8/XIV/15 sz. határozat, 2010.10.06.). Ezzel a képzést összhangba hoztuk ez előző intézményi akkreditációban megfogalmazott ajánlásokkal. 2012/13 tanévtől az Igazgatásszervező szak ingatlan-nyilvántartási szakirányon a KIM megvonta az államilag finanszírozott (állami ösztöndíjas) hallgatói létszámkeretet. 2013/14 tanévre az Igazgatásszervező szak ingatlan-nyilvántartási szakirányon a KIM az önköltséges képzés keretszámát is korlátozta 5-5 főre a nappali és a levelező tagozaton. A Bologna-rendszer legfelső szintjén a doktori (PhD) képzés áll. A Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola keretében Geoinformatikai PhD Program működik, mely nagyban hozzájárul a Geoinformatikai Kar tudományos fejlődéséhez. A program a térinformatika, távérzékelés, fotogrammetria, geodézia, földmérés és földrendezés területen jelentkező számos kutatási feladathoz kapcsolódik, hozzájárul az erdészeti, vadgazdálkodási és környezettudományi vizsgálatok, elemzések komplexitásához. Az előző akkreditáció óta a minősítéssel nem rendelkező oktatónk közül többen sikeresen megszerezték PhD fokozatukat, ezzel erősítve a kar tudományos munkáját, akkreditációs követelményeknek való megfelelést. 4

1.1.2 Küldetésnyilatkozat A Geoinformatikai Kar (GEO) küldetése meghatározó szerepet betölteni a földügyi szakigazgatás, a földmérés, a birtokrendezés, a fotogrammetria, a távérzékelés, a térinformatika és az ingatlan-nyilvántartás technológia-orientált illetve menedzsmentszemléletű felsőfokú oktatásában. Részletes célok: 1. a geomatikai és földügyi oktatás élvonalát képviselni, 2. tudatosan megújulva, mindenkor kielégíteni hallgatóink szakmai igényeit, 3. nemzetközileg elismert geomatikai, földügyi oktatási- illetve tudásközponttá válni, 4. aktívan tevékenykedni egy globális geomatikai, földügyi oktatási hálózat kiépítésén, 5. magasan képzett és elkötelezett munkatársakkal rendelkezni, 6. hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerünket bővíteni, 7. partnereinkkel hosszú távú és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat kialakítani, 8. közreműködni a szakmában és határterületein folyó tudományos kutatásokban a fejlesztési programokban, 9. segíteni a geomatika és a földügyi, birtokrendezési tapasztalatok más szakterületekbe való beépülését, 10. megfelelni a szakma, a földügy, a régió, a Kar és az Egyetem elvárásainak. A minőségpolitikai dokumentumokból egyértelműen kiolvasható az a szándék, hogy a Kar hagyományaira alapozva a szakma egyik kiválósági intézménye, műhelye, tudásközpontja legyen. A GEO meg kívánja őrizni a szakmai oktatásban betöltött szerepét és a belföldi és külföldi kapcsolatok bővítésével egyre erőteljesebben kíván beágyazódni az új gazdaságitársadalmi környezetbe. A Kar a deklarált küldetésen és célokon túlmenően olyan értékekkel és hagyománnyal is rendelkezik, amelyek a geodézia és a földügyi szakigazgatás minőségkultúrájában gyökereznek, de egyben annak részét képezik. Az intézmény oktatói tudatában vannak annak, hogy országosan egyedi, sajátos szakmai képzést folytatnak, elhivatott részesei a szakmai közéletnek és egy megbecsültséget kivívott intézmény munkatársai. Ezért az elődök munkája által kivívott szakmai rang olyan felelősséget jelent, ami a mai munkatársak elkötelezettségét erősíti, befolyásolja. A lefektetett minőségi célok mellett ez a múltból ránk maradt személyes küldetés-feladat is értéke a Karnak. Ezzel is hozzájárulva az előző akkreditációnál megfogalmazott célok teljesítéséhez. A Kar fontosnak tartja a környezeti politika és fenntarthatóság egyetem által megfogalmazott céljait. Tantervünkben különböző tantárgyak keretében a hallgatóinkkal is megismertetjük ezeket az elveket, célokat a környezetvédelem, fenntartható vidékfejlesztés, EU agrárpolitika témakörökön belül. E célok elérését az 1.2. alfejezetben részletezett eszközökkel igyekeztünk elérni. 5

1.1.3 Infrastruktúra A feladatok megoldásához a 2006-2007 években jelentős beruházások indultak. Európai Uniós támogatással tovább bővült az 1965-ben átadott központi épület, PPP beruházással és az oktatási minisztérium támogatásával átépült a volt szovjet katonai épületet (B épület), melyben az oktatás céljait szolgáló előadó termek, gyakorló termek mellett egy 60 főt befogadó panzió is található. A B épület korszerű, esztétikus termeit a levelező és az igazgatásszervező képzések keretében használtuk. 2012 januárjában azonban takarékossági okokból a tantermeinket lezártuk, csak a szállásoltatás folyik a legfelső emeleten. Az épület hasznosításával az UF Kft-t bíztuk meg. 2012-ben KEOP program keretében elkészült a főépület és a kollégium energetikai korszerűsítése, melytől jelentős megtakarítást várunk a közüzemi díjakban. 1.1.4 Tárgyi és pénzügyi feltételek Az oktatás és a kutatás tárgyi feltételei a korábbi pályázati tevékenységeknek és a 2011-ig létező szakképzési hozzájárulásnak köszönhetően biztosítottak. Korszerű eszközparkkal (mérőműszerekkel, számítógépekkel, szoftverekkel) rendelkezünk. Ez a felgyorsult erkölcsi és fizikai avulást figyelembe véve több évre biztosítja a színvonalas szakmai munkát. Az eszközök üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése azonban egyre nagyobb nehézséget okoz a csökkenő források miatt, a költségvetésben pedig erre a célra már évek óta nincs fedezet. A kutatás pénzügyi fedezetét a sikeres pályázatok biztosíthatják, melyeken folyamatosan dolgozunk. Az oktatás pénzügyi fedezetének biztosítása egyre nehezebb, mert a költségvetés nem teszi lehetővé a szükséges oktatói létszám alkalmazását; a költségvetés nem fedezi a meglévő igen alacsony oktatói létszám béreit sem; az általunk megállapított önköltség mértékét a minisztérium alacsonyabb szinten engedélyezte; az igazgatásszervező szakunkon a KIM nem engedélyez államilag ösztöndíjas helyeket; az igazgatásszervező szakon a KIM az önköltséges helyek számát is drasztikusan korlátozza, hosszabb távon ellehetetlenítve a szak fenntartását. Az államilag finanszírozott hallgató létszám 14%-kal csökkent, addig a személyi költségek 44%-al csökkentek úgy, hogy 2009-ben megindult az új Birtokrendező mérnök MSc szak oktatása. A költségvetés drasztikus, 47%-os csökkenése viszont évi 100 millió forintot meghaladó hiányokat okozott. A személyi költségek nem csak az oktatók, hanem a kar valamennyi dolgozójának, óraadójának a költségeit jelentik mft-ban. A kar költségvetési egyensúlya 2012-ben az NymE válság költségvetésének hatására az évi 220 millió forintnál állt helyre, de ez is csak úgy, hogy fejlesztésre, beruházásra dologi kiadásokra a költségvetésben nem áll rendelkezésre forrás. Hosszabb távon ennek negatív hatása jelentkezni fog az oktatás kutatás tárgyi feltételeinek biztosításánál. 6

Az elmúlt időszakban az államilag finanszírozott hallgatói létszám enyhe csökkenést mutat, amely összehasonlítva más karok, szakok létszámadataival jónak tekinthető. Ha az összes hallgatói létszámot tekintjük, akkor eltekintve a 2002 2008 közötti ingatlan-nyilvántartó szak átmeneti létszám csúcsától folyamatos, lassú emelkedést láthatunk. Ennek ellenére éltük meg a költségvetési támogatás ~47%-os és az oktatói létszám ~30%-os csökkenését, ahogy azt a lenti ábra is mutatja. GEO költségvetési egyensúly 1.1.5 Személyi feltételek A Karon három szakon, két képzési formában folyik az oktatás: földmérő és földrendező mérnöki szak, BSc, 7 szemeszter, nappali és levelező tagozat, geoinformatikai, földrendező és ingatlan-kataszteri szakirányon igazgatásszervező szak, BA, 6 szemeszter, nappali és levelező tagozat, ingatlannyilvántartói szakirányon birtokrendező mérnök szak, MSc, 4 szemeszter, levelező tagozat A Karon emellett még a szakirányú szakmérnöki képzés (hivatalosan szakirányú továbbképzés) 4 szemeszterrel, levelező tagozaton Építési geodézia szakmérnök és Ingatlanjogi szervező szakokon folyik, valamint 3 féléves képzéssel Geoinformatikai szakmérnök képzést szervezünk. Az oktatói terhelés számításánál az óraszámokat először a ténylegesen megtartandó oktatási órák számával számoltuk, majd figyelembe vettük az SZMSZ szerint a diplomaterv konzultációkhoz és vizsgákhoz rendelt óraszámokat és végül az SZMSZ szerinti szorzószámokat (előadás 2-szeres, gyakorlat 1,5-szörös szorzó). A terepi mérőgyakorlatoknál nem alkalmaztuk ezt a szorzószámot. Az öt képzési forma lebonyolításához minimálisan szükséges oktató létszámot a következő, 1.1 táblázatban foglaltuk össze. 7

Szükséges oktató létszám Mintatanterv szerinti előadás, gyakorlati órák és a mérőgyakorlatok megtartása Mintatanterv szerinti előadás, gyakorlati órák, mérőgyakorlatok megtartása a diplomaterv konzultációval és a vizsgákkal A ténylegesen megtartandó óraszámmal számolva Az SZMSZ szerinti szorzószámokkal számolva az órákat (kivéve mérőgyakorlat) 35 52 56 73 1.1.táblázat A GEO képzéseihez szükséges oktató létszám. Ezzel szemben - fokozatos létszámcsökkenés mellett - 2012-ben, teljes munkaidőre átszámolva, összesen 39 fő vett részt az oktatásban, beleértve a részmunkaidős oktatókat, az intézeti mérnököket és a külső óraadókat is. A kar pénzügyi helyzete miatt jelenleg csak 19 teljes munkaidős oktatója van a karnak. 2008- ban ez szám még 32 volt. A részmunkaidős oktatók közül is négy csak a 2012. év elején bejelentett zárolások hatására lett átminősítve teljes munkaidőről részmunkaidőre (köztük egy egyetemi tanár, három minősített, az oktatási terhelésük változatlanul hagyása mellett). Az oktatási munka és az oktatók leterhelése ezzel olyan mértékű, hogy esetleges helyettesítésre már gyakorlatilag nincs lehetőség, az utánpótlás nevelése pedig szóba sem kerülhet. 1.2 Kar szervezete, vezetési rendszere a küldetésnyilatkozat tükrében 1.2.1 A stratégiaalkotás szervezeti keretei, a célok egymásra épültsége és kiegyensúlyozottsága Az intézmény irányítása során a GEO vezetése törekszik mind a belső, mind a külső környezettel az együttműködésre, partnerségi kapcsolatok kialakítására, amelyet a hatékony működés mellett az új lehetőségek megteremtésében, a változásra való felkészülés jegyében az eredményesség jellemez. A stratégiaalkotás folyamatát ennek szellemében alakítjuk, valamint a küldetésnyilatkozatban foglaltak határozzák meg. Az intézménynek szüksége van mind a belső, mind a külső környezet folyamatos visszajelzéseire, monitorozására, figyelemmel kísérésére, hogy a változásokat minél előbb észlelni tudja, valamint az arra vonatkozó megoldási javaslatokat kidolgozhassa. A stratégiánkat a szakma jelenlegi és közeljövőbeni igényeinek feltárása és az azokra való pontos és gyors reagálás jellemzi. A stratégiai módszer tehát egy proaktív, a változásokat elemző, azok elébe menő megoldás. A program elemeinek felülvizsgálatában, majd részletes kimunkálásában a Kar valamennyi munkatársának és hallgatójának aktív részvételére és széleskörű támogatására számít a vezetés. Az oktatási igények és követelmények illetve a fejlesztési lehetőségek közötti ellentét feloldásának kulcsa a kommunikáció, a kooperáció és koordináció következetes alkalmazása. Karunk jó kapcsolatai a földügyi szektorral, a VM Földügyi és Térinformatikai Főosztályával, a Földmérési és Távérzékelési Intézettel az elmúlt években komoly támogatást jelentettek a szakmai háttér biztosítása tekintetben. 8

A Rektori Program része a GEO stratégiai alapvetésének. A dékáni programok elemzik az előző ciklus tapasztalatait, és az elért eredményekre alapozva meghatározzák a következő ciklus stratégiai irányait. A hallgatók véleményét a kis hallgatói létszám által biztosítható személyes beszélgetések, a hallgató bizottságok jól közvetítik, de kérdőíves módszert is rendszeresen alkalmazunk a hallgatók elégedettségének és elvárásainak megállapítására. A munkatársak véleményét a tanszéki kari össz-dolgozói értekezletek, a tanszékvezetői értekezletek, a Kari Bizottságok közvetítik a vezetés felé. A stratégiai döntéseket a Kari Bizottságok, illetve a Vezetői Értekezlet készíti elő. A heti rendszerességgel tartott Kari Vezetői Értekezlet folyamatosan végzi az információk gyűjtését és a szükséges vezetési, irányítási feladatokat. 1.2.2 Minőségbiztosításra fordított erőforrások, a konkrét folyamatok fejlesztésének rendszere, eszközei és szabályozási módszerei Karunkon ötfős Minőségbiztosítási Bizottság működik. Az elmúlt időszakban a bizottság elnöke oktatóként a Minőségbiztosítás c. tantárgy előadója is volt egyben. A bizottság egyik tagja egy európai uniós távoktatási projekt keretében a távoktatás minőség-értékeléséről szerzett oklevelet. A bizottság másik tagjának a földrendezéssel, birtokrendezéssel kapcsolatos tervezés a szakterülete, a harmadik fő erőforráskutatás területén szerzett szakmérnöki végzettséget. A bizottság kibővítése a legutolsó beszámolási időszak óta megtörtént a hallgatói önkormányzat képviselőjének bevonásával. A bizottságon kívül mindannyian törekszünk mind az oktatók, mind a dolgozók munkaminőségünk színvonalának fenntartására, bár a finanszírozási nehézségek miatt egyre nehezebb megfelelni a támasztott elvárásoknak. Minden tevékenységet a küldetésnyilatkozatnak és a minőségfejlesztési programban meghatározottak szerint végzünk. Tanévenként vizsgáljuk az alábbi területeket: 1. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások. 2. Az elindított programokat figyelemmel kísérjük és rendszeresen értékeljük azok végrehajtási állapotát. 3. A hallgatói vélemények, visszajelzések rendkívül fontos szerepet játszanak az intézmény életében. 4. Az oktatók minősítettségét. 5. A tanulástámogatás, a hallgatói szolgáltatások minőségét. 6. A belső információs rendszert. 7. A nyilvánosság biztosítását. 8. A kutatási tevékenységet. A minőségbiztosítási bizottság minden tanévben elkészíti a minőségfejlesztési program végrehajtásáról szóló kari beszámolót. Ebben a legfontosabb folyamatokat, tendenciákat, problémákat összefoglaljuk, elemezzük, majd akciótervet készítünk a megoldásra figyelembe véve az előző önértékelésben megfogalmazott feladatokat és célokat. 1.2.3 A szervezet és menedzsment hatékonysága, szerepe a minőségszemlélet általánossá tételében. A szervezet és a menedzsment hatékonyságának fokmérője a minőségszemlélet általánossá tételében a hallgatói vélemények az oktatók (oktatás hallgatói véleményezése) és dolgozók 9

(hallgatói szolgáltatások véleményezése) munkájáról. Az elemzésekből egyértelműen látszik, hogy a korábbi évekhez viszonyítva javulás vagy romlás tapasztalható e tekintetben. A minőségfejlesztési program végrehajtásáról szóló éves jelentésekben megfogalmazottakat a szervezet menedzsmentje a már említett belső fórumokon megismerteti a kollegákkal, az oktatók esetében pedig az egyéni fejlesztési tervek megbeszélése is lehetőséget teremt erre. A szűk vezetői kör (dékánhelyettesek, intézetigazgatók, hivatalvezető) közvetlenül is foglalkozik a minőség kérdéseivel és az előbb említetteken túl az intézeti tanszékek szakmai koordinátorain ( tanszékvezetők ) keresztül közvetetten is eléri az oktatókat. A NymE Geoinformatikai Kar Ügyrendje alapján az igazgatási, ügyviteli, szervezési, tanulmányi, informatikai és nyomdai feladatait látja el a Dékáni Hivatal, amely funkcionális és szolgáltató egység. Segíti a Kar vezetőinek, testületeinek, szervezeti egységeinek, bizottságainak munkáját. A Dékáni Hivatal munkáját a dékánnak közvetlenül alárendelt dékáni hivatalvezető irányítja. A dékán munkáját segíti a dékánhelyettesek köre. Az általános, tudományos és külügyi területekért, valamint az oktatási ügyekért külön-külön dékánhelyettes felel. A Kar élén a dékán áll, aki a rektor felhatalmazása alapján átruházott feladat- és hatáskörben járhat el önállóan. A vezetői szint tehát az alábbi magas vezetői, valamint vezetői pozíciókból épül fel: intézetigazgatók (2 fő), dékáni hivatalvezető (1 fő), dékánhelyettesek (2 fő), dékán (1 fő). A Kar legfőbb döntéshozatali és végrehajtást ellenőrző testülete a Kari Tanács. A döntési, véleményezési fórumok a jogszabályoknak és szabályozásoknak megfelelően kialakítottak és működnek. A legkisebb nem önálló szervezeti egység az intézeti tanszék, amelyre a felsővezetés támaszkodhat, mivel az egység kisebb mérete lehetővé teszik számukra a tényleges koordinációt. A következő szervezeti szinten az intézetek találhatók, amely már önállósággal bír, és jogokkal, kötelezettségekkel felruházott intézetigazgatók szervezik az egységben folyó munkát. 1.2.4 A vezetés belső és külső kapcsolatainak kiterjedtsége, célszerűsége, tartalma, formái A Kar vezetői jó kapcsolatot ápolnak az intézmény kollektívájával. Ez a kisebb foglalkoztatott létszámnak is köszönhető, amely őszintébb, családiasabb, ezáltal könnyebb, hatékonyabb munkakapcsolatokat tesz lehetővé. Ehhez hozzájárul, hogy az információ-áramlás alulról felfelé és felülről lefelé megoldott, több forma és csatorna létezik. Jellemző a kari vezetés szemléletére, hogy humánorientált ebből következően partnerségen alapszik. Mindenki elmondhatja problémáját, az ügyek nem sikkadnak el megoldás nélkül. A Kar jó kapcsolatai a MTA Földtudományok osztályával, a MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetével, az MFTTT szakmai szervezettel, az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztályával, a Földmérési és Távérzékelési Intézettel az elmúlt években komoly támogatást jelentettek mind a szakmai háttér biztosítása, mind a gyakorlati képzés tekintetben. Hasonlóan erősödött az oktatási kapcsolat geodéziai, térinformatikai intézményekkel és vállalkozásokkal. A GEO belföldi oktatási és szakmai kapcsolatai élők, ez az oktatók megbízatásaiból, bizottsági tagságaiból, a viselt választott tisztségeikből is kitűnik. Az egyetemen belüli kapcsolatrendszert is hasonlóképpen lehet jellemezni, az egyetemi vezetéssel és a többi Karral hasonlóan jó kapcsolatot ápol a vezetés. Konkrétabb együttműködés az intézmény képzési profiljához illeszkedő tudományágakkal (Erdőmérnöki 10

Kar, Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar) foglalkozó Karok esetében valósul meg közös képzések, átoktatás, kutatás, konferencia részvételek formájában. Karunk a helyi önkormányzatok egy részével (Székesfehérvár város, Fejér megye), földügyi szektorral és azok háttérintézményeivel hagyományosan jó kapcsolatot ápol a küldetésnyilatkozatában megfogalmazott szerepéhez méltóan. A VM Földügyi és Térinformatikai Főosztályával, a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, a hazai és külföldi felsőoktatási partnereinkkel (BME; ELTE; DATE; UeL, London; MMU és MU, Manchester; BOKU, Bécs; Salzburgi Egyetem; ITC, Hollandia; Leuveni Katolikus Egyetem, Belgium; Norvég Agrártudományi Egyetem stb.) hasonlóan jó az együttműködés a közös pályázatok, kutatásoknak, projekteknek köszönhetően. 1.2.5 Regionális, országos, nemzetközi kapcsolatok és azok hatásai A regionális és országos kapcsolatainak, együttműködéseinek eredményeképpen megvalósul az a szerep, amelyet a küldetésnyilatkozatában meghatározott magának, azaz a földügyi szakma kiválósági helye, műhelye és tudásközpontja legyen. Ennek bizonyítéka a http://www.geo.info.hu/portal2007/index.php?option=com_content&task=view&id=204&ite mid=251 weblapon található nemzetközi projektek listája. Folyamatosan jelentkezik az igény az együttműködésre a szakmai intézmények, a minisztérium részéről. Ezek általában szakmai anyagok véleményezésében, vagy javaslattétel, továbbképzések formájában realizálódnak. 1.2.6 A HÖK részvétele az intézmény vezetésében A kari hallgatói önkormányzat elnöke részt vesz és képviseli a hallgatók érdekeit az egyetem legfőbb döntéshozatali testületében, a Szenátusban. A Kar döntéshozó testülete a Kari Tanács, amelyben jelenleg 30%-os a hallgatói képviselet aránya, a hallgatói önkormányzat elnökén kívül jelen van még a Kollégiumi Bizottság titkára, a Valéta Bizottság elnök, valamint az I-II. évfolyam választott képviselői. A HÖK képviselői az NFtv-ben foglaltaknak megfelelő létszámban a KT állandó bizottságainak munkájában is részt vesznek. Ezeken a fórumokon kívül a dékán minden félév kezdéskor felveszi a kapcsolatot a hallgatói szervezetek vezetőivel, hogy áttekintsék a hallgatók helyzetét, az őket érdeklő aktuális kérdéseket. Természetesen bármilyen problémával, felvetéssel, javaslattal megkereshetik a kari vezetést, az ajtó mindig nyitva áll. 1.3 Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítékai 1.3.1 Alapképzések Alapképzésben az agrár képzési területen Földmérő és földrendező mérnök alapszakon (BSc) folyik az oktatás, a hallgatók három szakirányon fejezhetik be tanulmányaikat. Mérnökök képzése a földügyi szakigazgatás, ezen belül az állami földmérés és térképészet számára, akik túl a mérnököktől általánosan elvárható követelményeken képesek a földméréssel szemben támasztott igények felismerésére és színvonalas kielégítésére A közigazgatási katonai és rendészeti képzési területen Igazgatásszervező alapszakon (BA) folyik a képzés, amely korábban a jogi képzési területre volt besorolva. A képzés célja olyan 11

igazgatásszervezők képzése, akik a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati technikájának, továbbá az államtudományok, a jog alapjainak és a jogalkotás, jogalkalmazás módszereinek, a jogrendszer intézményei működésének, gazdálkodásának, valamint az igazgatásszervezés és a közigazgatási szervezői tevékenységhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak ismeretében alkalmasak igazgatási feladatok megoldására, közigazgatási döntések előkészítésére, végrehajtására, az önkormányzati és más közigazgatási szervek működésének szervezésére. A képzések részletes kifejtését a 2.1. alfejezet tartalmazza. 1.3.2 Mesterképzés Az agrár képzési területen egy mesterképzés folyik Karunkon (Birtokrendező mérnök MSc). A képzés célja olyan birtokrendező mérnökök képzése, akik képesek a birtokrendezés tulajdonjogi és földhasználati (térképi, és szöveges adatbázisban tárolt) adatok regisztrálásán, nyilvántartásán, dokumentálásán alapulva és a fenntartható földhasználati stratégiák ismeretében a gazdaságosan művelhető birtokok, családi gazdaságok, ésszerűen használható és az érdekelt felek bevonásával kialakítható birtokszerkezet megvalósítására, a mezőgazdasági termelőtevékenység és a munkavégzés feltételeinek, az agrárgazdálkodás és az életminőség optimumának figyelembevételével. Karunkon az oklevéllel rendelkezők számára szakirányú továbbképzéseket tartunk Geoinformatika, építési geodézia és ingatlanjogi szervező szakon. 1.3.3 Képzés nemzetközi kooperációval A geoinformatikai szakirányú továbbképzés az UNIGIS nemzetközi képzés tematikája alapján történik. Továbbá EMGISc (European Masters of GI Sciences) oklevelet szerezhet az, aki két modult angolul tanul, egy modult külföldön (nyári egyetem), valamint angol nyelven készíti el és védi meg záródolgozatát. MSc (Master of Science) fokozat szerezhető az angol, osztrák és holland társegyetemeken, kiegészítő távoktatásos képzéssel, melynek időtartama 1 év. Ezt követően egy angol nyelvű diplomatervet kell még készíteni. A képzés 3 féléves, alapvetően távoktatásra épülő, a 4. félévben szakdolgozat készítés. 1.3.4 A Geoinformatikai Doktori Program A GEO kutatási területe szorosan kapcsolódik az Erdőmérnöki Kar (EMK) tudományos témáihoz, bár önálló tudományágat képvisel. Az EMK és a GEO, valamint az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (GGKI) együttműködésének hagyományai több évtizedre nyúlnak vissza. A Kar oktatói közül többen folytatták és folytatják tanulmányaikat az EMK Doktori Iskoláiban. Az új program (térinformatika, távérzékelés, fotogrammetria, geodézia, földmérés és földrendezés) a környezettudományok, az erdészeti és vadgazdálkodási területen jelentkező számos speciális kutatási feladathoz kapcsolódhat, hozzájárulhat a vizsgálatok, elemzések komplexitásához. A Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola negyedik programja a Geoinformatikai program (K4). 12

1.3.5 Az oktatói, kutatói kar és alkalmassága a feladatok ellátásához Az oktatás és a kutatás tárgyi feltételei a korábbi pályázati tevékenységeknek és a 2011-ig létező szakképzési hozzájárulásnak köszönhetően biztosítottak. Korszerű eszközparkkal (mérőműszerekkel, számítógépekkel, szoftverekkel) rendelkezünk. Ez a felgyorsult erkölcsi és fizikai avulást figyelembe véve 3-5 évre biztosíthatja a színvonalas szakmai munkát. Az eszközök üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése azonban egyre nagyobb nehézséget okoz a csökkenő források miatt, a költségvetésben pedig erre a célra már évek óta nincs fedezet. Az oktatói kar a magas oktatási terhelés mellett is igyekszik bekapcsolódni a tudományos munkába, melyhez a sikeres pályázatok biztosítanak lehetőséget. 2012-ben hat fiatal kollégánk vett részt doktori képzésben, vagy érte el a doktorjelölti státuszt. 1.3.6 A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának növelésére, a karok közötti átoktatások rendszere, közös képzések kezelése Ahogyan a jelen helyzetképből már kiderült, bizonyos oktatási feladatokban az alapképzés és a mesterképzés területén együttműködünk az anyaegyetem más karaival. Az alapképzésben elsősorban a teremkapacitásunkat tudjuk felajánlani az ott lévő oktatási eszközök használata mellett. Mivel a saját oktatásunk szinte teljesen leköti a fizikai kapacitásunkat, ezért itt elsősorban a hétvégék kihasználásáról van szó. Az átoktatásra elsősorban a mesterképzés során kerül sor. Főleg az Erdőmérnöki Kar oktatói működnek közre az oktatásban, ezzel jelentősen növelve a képzés színvonalát. A Kar fejlődése során Phd fokozatot szerzett oktatóink fokozatosan bekapcsolódnak a mesterképzésünkbe, terveink szerint később más Karok munkáját is segíteni tudják a szakterületükön szerzett elmélyült tudásuk alapján. 1.4 C-SWOT analízis 1.4.1 Külső feltételek (C - constrains) A hagyományosan földmérés és térképészet szavakkal jelölt szakterület, amit ma általánosabban geoinformatikának nevezünk, valós társadalmi igények kiszolgálására jött létre. A gazdasági és társadalmi folyamatok alapvetően meghatározták, hogy milyen célok kaptak prioritást, melyek voltak a földügy legfontosabb feladatai egy adott időszakban. Példaként említhető az 1980-as években az egységes ingatlannyilvántartás bevezetése, amelynek alapja egy új nagyméretarányú térképrendszer (EOTR) létrehozása volt s ez sok állami megrendelésű munkát generált. Erre az időszakra esett a közműnyilvántartás elindítása, ami a kataszteri térképnél részletesebb térképi alapokat kívánt meg s így új felmérési munkákat is jelentett. Amikor hazánkban még jelentős földalatti bányaművelés folyt, jelentős igény volt bányamérők iránt; mára ez alapvetően megváltozott. A kárpótlási törvény és a részaránykiadás a 90-es években jelentett többletfeladatokat. Az EU csatlakozás és a területalapú mezőgazdasági támogatási rendszer új típusú, parcella-alapú nyilvántartás 13

bevezetését igényelte. A digitális térkép iránti igény a külterületi és a belterületi földmérési alaptérképek digitalizálási programját generálta. Az ingatlan-, közmű és más térinformatikai nyilvántartások iránti igény a városokban (kiemelt településeken) a nemzeti kataszteri program elindítását ösztönözte. Az említett programok központi költségvetésből valósultak meg, de ez a forrás fokozatosan elapadni látszik. Ugyanakkor az Európai Uniós, a zöldmezős beruházások, útépítések, felújítások, vízügyi, kereskedelmi és más beruházások jelentős mennyiségű munkával látták el az utóbbi években a földmérő szakmát is. Új igényként nevesíthető az országos és céges térinformatikai rendszerek iránti kereslet. A fenti felsorolás nem teljes körű, csupán azt kívánta példázni, hogy a mindenkori gazdasági helyzet és társadalmi igény alapvetően befolyásolja a földügyi szakma, így a földmérő- és földrendező mérnökképzés helyzetét is. Hasonlóan ítélhető meg a gazdasági válság hatása a szakmára. Az általános konjunktúra és a nagyszámú hiteligény idején jelentős bevétel származott a tulajdoni lap iránti keresletből, míg mára ez a kereslet lényegesen csökkent. A demográfiai helyzet változásával is számolni kell az egész felsőoktatásban; ismert, hogy a következő években lényegesen csökken a 18 éves korosztály létszáma. Általános tapasztalat, hogy a középiskolai diákok a természettudományos és műszaki területek iránt viszonylag érdektelenek, a felvett hallgatók természettudományos felkészültsége igen alacsony. Ezzel a korláttal együtt kell élnünk. A külső feltételeket, trendeket ezért folyamatosan figyelnünk kell és képzésünkkel is rugalmasan kell alkalmazkodnunk a változásokhoz. 1.4.2 Erősségek (S - strengths) Összefoglalás: Karunk külső megítélése a szakmában jó, ezt számos rendezvény, külső projektekben és szakértői feladatokban való részvétel, konferencia, publikáció igazolja vissza. Szakértői, oktatási, továbbképzési tevékenységünket számon tartja a szakma és számítanak ránk. Számos EU-s projektnek köszönhetően ismertté vált a kar neve külföldön is. Földügyi, térinformatikai tudásbázis létesült. Az infrastrukturális háttér sokat javult az utóbbi időszakban. A gyakorlatorientált oktatási tevékenységnek kialakult, a modernizációval lépést tartó rendje és színvonala van, amely színvonalat idáig (a romló körülmények dacára) tartani tudtuk. A jelentkezők száma az általános tendenciákkal ellentétben nem csökkent. Jól kimunkált és gyakorlatias a képzés, szigorú a követelményrendszer. A kis létszámból adódóan személyesek és jók oktatói-hallgatói kapcsolatok. Az oktatók szakmai szerepvállalása, a szakma fejlesztésében betöltött szerepe jelentős, ami pozitívan hat vissza az oktatásra. A selmeci diákhagyományok kedvező hatnak közhangulatra. A végzettek felkészítésével a munkáltatók elégedettek. Az új igényekre gyors, rugalmas a reakció-képességünk. Geoinformatikai doktori program indult több fiatal oktatónk részvételével Képzésünk egyik erőssége a fél évszázados múlton alapuló, a szakmai modernizációt rugalmasan követő, kiscsoportos, gyakorlatorientált oktatás. A fehérvári GEO beágyazódott a szakmai köztudatba, neve van. A nálunk végzett szakemberek fontos szakmai 14

irányító- és operatív posztokat töltenek be. Többször előfordult, hogy a nálunk végzettek gyermekeit is tanítottuk. Az általunk szervezett konferenciákra, továbbképzésekre, találkozókra szívesen jönnek a szakemberek. Kapcsolatunk a szakmával (a főhatósággal, a cégekkel, földhivatalokkal, partnerintézményekkel, vállalkozókkal, műszerforgalmazókkal) élő, kooperatív, így a változásoknak, fejlesztési törekvéseknek is részesei vagyunk. Az utóbbi években a kar épületállománya megújult, az oktatás tárgyi feltételei jók. Sikeres pályázatoknak köszönhetően a romló pénzügyi helyzet ellenére is sikerült szinten tartani, több területen magasabb szintre emelni az oktatás fontos infrastruktúráját jelentő műszerparkot és szoftverállományt. Az oktatás személyi feltételeit több területen sikerült javítani az utóbbi években, annak ellenére, hogy az oktatói létszám stagnálást mutat. Az egész agrár-műszaki felsőoktatásban egy nemzedékváltásnak vagyunk tanúi; kétségtelen, hogy az oktatói állomány fiatalítása nem szerves módon, folyamatos átalakulással megy végbe, hanem töréssel. E tekintetben az egy évtizeddel ezelőtti állapothoz képest előrelépésről beszélhetünk, mert nagyobb arányú a tudományos minősítéssel rendelkezők száma és többen vesznek részt doktori képzésben, amit az anyaegyetemünkön indított geoinformatikai doktori program is támogat (korábban ilyen nem volt). Az oktatástechnológia fejlett, a hallgatókat korszerű tananyaggal tudjuk ellátni, az előadások és gyakorlatok egymásra épülése, kidolgozottsága jó, az idők során jól bevált módszerekkel támogatott. A tanulás számítógépes és szoftveres háttere megfelelő, az elektronikus tananyagok hozzáférhetők, az egyéni gyakorlás lehetősége biztosított, a feladatleadásnál és számonkérésnél terjednek az elektronikus módszerek. Képzésünk további erősségét jelenti a más szempontból hátrányos kis hallgatói létszám, szakunk kis szak jellege. Ez lehetőséget ad arra, hogy személyesen ismerjünk minden hallgatót, hogy jó tanár-diák viszony alakuljon ki, amit a hallgatók is pozitívumként jeleznek vissza. Bár nálunk is jelentős a lemorzsolódás, a személyes törődés révén a felvételi pontszámokhoz képest mégis viszonylag sok hallgatót sikerül eljuttatni a diplomáig. A hallgatók közötti kapcsolatokat a kreditrendszer kevésbé lazítja fel, mint másutt. Az összetartozást erősítik az anyaegyetemünkön is fontos szerepet betöltő több évszázados selmeci hagyományok, amelyekben az oktatók egy része közvetlenül is részt vesz. 1.4.3 Gyengeségek (W - weaknesses) Röviden a gyengeségek: A kis hallgatói létszámból fakadó fajlagosan magas költségek. Az oktatói kar elöregedése, esetenként fásultság. Fiatal oktatók letelepítésének és versenyképes jövedelemviszonyai megteremtésének nehézsége. A műszerek, szoftverek karbantartásának, frissítésének, felújításának magas költségei Az épület-állomány fenntartására fordítható eszközök korlátossága. Korszerű műszerek és eszközök magas beszerzési költsége. Először az előbb erősségként említett kis szak jelleget kell most gyengeségként feltüntetnünk, ugyanis pénzügyi, finanszírozási és gazdaságossági szempontból ez hátrányt jelent, különösen akkor, hogy képzésünk nem a központban van, hanem földrajzilag is elkülönülve, egy másik városban. Kétségtelen, hogy a működtetés költségei így magasabbak, mintha egy nagyobb létszámú szakot, központi helyen kellene fenntartani, de Székesfehérvár 15

jó földrajzi elhelyezkedése - regionális és beiskolázási szempontokat is figyelembe véve - indokolttá teszi, hogy a képzés itt legyen. Nemcsak az épületek fenntartása, hanem az eszközök karbantartása, a műszerek, szoftverek felújítása is gondot okoz. Az oktatói utánpótlás, helyettesítés sokkal nehezebb, mint egy nagy intézmény esetében, hiszen nálunk a tantárgyak, kutatási témák jobban személyhez kötöttek. Mindezek ellenére indokoltnak látjuk az önálló földmérő képzést Székesfehérváron. A közhiteles ingatlan-nyilvántartás és ehhez kapcsolódó földmérés nemzetstratégiai kérdés, melyhez minden nehézség ellenére - önálló képzésre van szükség. Ha megszűnne az önálló földmérő képzés, annak hatásaként rövidesen jelentkezne a Nyugat-Európában, és az Egyesült Államokban most jelentkező szakemberhiány. Méretéhez képest a Karnak számos nemzetközi projektje van, ez is indokolja önálló létét. 1.4.4 Fejlesztési, előrelépési lehetőségek (O - opportunities) Röviden a lehetőségekről: Oktatási-kutatási együttműködés és a NymE karai között, a virtuális mobilitás erősítése. Szolgáltatások érdekeltségi alapon. A komplex, térinformatikai szemléletű elemzések iránti kereslet kielégítése. A földügyi adatszolgáltatás iránti uniós kötelezettségek teljesítése, ilyen típusú igények kielégítése, a fejlesztésben, ellenőrzésben való részvétel. A létrehozott tudásközpont lehetőségeinek kiaknázása hazai és külföldi távoktatási központok bevonásával. Az előrelépést feltétlenül segítené, ha a földügyi, térinformatikai szakterületen új szakmai projektek, programok indulnának be, amelyekben számítanak részvételünkre. Úgy látjuk, hogy a megítélésünk szerint elkerülhetetlen földreform, a birtokszerkezet átalakítása nagy lehetőségeket fog nyújtani a földmérő mérnök és birtokrendező okleveles mérnök végzettségű hallgatóink számára. Ettől függetlenül is további kooperációra, együttműködésre van lehetőség intézmények között közös pályázatokban, projektekben. Ilyenek például a szoftvercégek (velük korábban is voltak szerződéseink ösztöndíjasok foglalkoztatására); a szakközépiskolák (FOSZ és OKJ képzés); a kutatóintézetek (FÖMI, MTA CSF Geodéziai és Geofizikai Intézet, akikkel szintén voltak eredményes múltbeli együttműködéseink), a magáncégek. Ennek feltétele természetesen, hogy legyenek olyan feladatok, pályázatok, projektek, amelyek igénylik és feltételezik ezt az együttműködést. Jobban ki lehetne használni a Nyugat-magyarországi Egyetem zöld, multidiszciplináris és hálózatos jellegét, a 10 kar sokszínűségét, a kölcsönös előnyökön alapuló karközi együttműködést. (E tekintetben is van jó példa: közös TÁMOP kutatási projektek, közös geográfus MSc képzés). Az oktatás területén például kuriózum lehetne, hogy egyes képzések más-más városban vannak. Vannak még tartalékok az intézetek, tanszékek és személyek közötti együttműködés terén is, a kölcsönös bizalom és a közös érdek felismerése alapján ezek a kapcsolatok is erősíthetők. 16

1.4.5 Veszélyeztető tényezők (T - threats) Röviden a veszélyekről. Az alacsony hallgatói létszám miatt a kar (szak) alulfinanszírozottsága. Az épület- és eszközállomány fenntartásának magasabb költsége. Az oktatók magas leterhelése és anyagi megbecsültségének hiánya. A versenytársak erős aktivitása és nagyobb lehetőségei az oktatási piacon. A szakterületi változások (geomatikai irányultság) követésének lassúsága. Első veszélyként magának a szakmának a helyzetét felértékelődését, vagy leértékelődését? említenénk, amit alapvetően a társadalmi igény, a kormányzati szándék, a munkaerőpiaci helyzet határoz meg. Ha van elegendő munka, a szakma anyagi elismertsége jó, akkor bízhatunk abban, hogy szakjainkra is lesznek jelentkezők, ellenkező esetben csökkenő jelentkezéssel számolhatunk. Fontos az is, hogy az eddigi színvonalat tartani tudjuk (minden tevékenységünk eddigi szintjét megőrizzük), hogy a nálunk végzettek véleménye és a munkáltatók véleménye továbbra is kedvező maradjon. Látható az is, hogy a geoinformatikai szakterület megszerzéséért, az ilyen típusú szakemberek kibocsátásáért a jövőben nagyobb lesz a verseny. A földrajz szakokon és a térképész szakon a tanszékek és a szakirányok (szakok?) nevében mindenütt megjelent a geoinformatika elnevezés, ami az ennek megfelelő tartalmat és következményeket is jelenti. Kis szakunk finanszírozásának kérdése nemcsak az esetleg csökkenő létszám miatt, hanem a jelenlegi létszám szintjén is kritikusnak mondható. Ugyanakkor biztató, hogy a nemzetközi felmérések a geoinformatikára a következő öt évben 50 %-os növekedést prognosztizálnak. Ez tovább erősíti azt a gondolatot, hogy Magyarországon szükség van önálló földmérő képzésre. A finanszírozási elvek, a jogszabályok változása, annak esetleges kedvezőtlen hatása szintén veszélyforrásként kezelendő. 17

2 A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI 2.1 Oktatás 2.1.1 A karon folyó képzések kimeneti eredményei A Karon folyó képzéseket képzési területenként mutatjuk be. Alapképzések Az agrár képzési területen Földmérő és földrendező mérnök alapszakon (BSc) folyik az oktatás, a hallgatók három szakirányon fejezhetik be tanulmányaikat. Képzés szerkezete: o a képzési idő 7 félév. Legkisebb óraszáma teljes időre: 2700 óra + 600 óra gyakorlat, levelező tagozaton 600 óra + gyakorlat, o megszerzendő kreditek száma: 210, o végzettségi szint: alap, o szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: földmérő és földrendező mérnök geoinformatikai, vagy földrendező, vagy ingatlan-kataszteri szakirányon, o szakirányok: geoinformatikai szakirány, földrendező szakirány, ingatlan-kataszteri szakirány, o a képzés formái: nappali és levelező tagozat. A szakra jelentkezők és felvettek aránya az alábbi táblázat szerint alakult: Jelentkezők Ebből első helyen Felvettek 2008 419 158 169 2009 515 188 166 2010 594 227 179 2011 521 185 167 2012 359 116 117 Jogi képzési területen (2012-től Közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület) a képzés korábban a Jogi képzési területre volt besorolva. A Felsőoktatási Törvény változása és az azt követő jogszabályi változások során került át a képzés a Közigazgatási rendészeti és katonai képzési területhez. Karunkon ez a képzés jelenleg változatlan mintatantervvel folyik Igazgatásszervező alapszak (BA) szakon. A képzés szerkezete: o képzési idő: 6 félév nappali és levelező tagozaton, o legkisebb óraszáma teljes időre: 1800 óra, levelező tagozaton 600 óra, o megszerzendő kreditek száma: 180, o végzettségi szint: alapfokozat, 18

o szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: igazgatásszervező ingatlan-nyilvántartói szakirányon, o szakirányok: ingatlan-nyilvántartói szakirány, o a képzés formái: nappali és levelező tagozat. o A szakra jelentkezők és felvettek aránya az alábbi táblázat szerint alakult: Jelentkezők Ebből első helyen Felvettek 2008 340 91 81 2009 - - - 2010 145 58 45 2011 319 127 96 2012 124 49 37 Mesterképzés Karunkon az agrár képzési területen folyik mesterképzés. A végzettek felkészültek válnak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. A képzés szerkezete: o képzési idő: 4 félév, o megszerzendő kreditek száma: 120, o végzettségi szint: mesterfokozat, o Szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: okleveles birtokrendező mérnök, o A képzés formái: nappali és levelező tagozat. A szakra jelentkezők és felvettek aránya az alábbi táblázat szerint alakult: Jelentkezők Ebből első helyen Felvettek 2008 - - - 2009 24 20 17 2010 30 21 14 2011 34 16 12 2012 21 9 5 Szakirányú továbbképzések Karunkon az oklevéllel rendelkezők számára szakirányú továbbképzéseket tartunk. Geoinformatika szakirányú továbbképzés a szakon folyó képzés az UNIGIS nemzetközi képzés tematikája alapján történik. A képzésben résztvevők köre: műszaki és agrár főiskolai vagy egyetemi végzettségű mérnökök, természettudományos szakon végzett kutatók és tanárok. EMGISc (European Masters of GI Sciences) oklevelet szerezhet az, aki két modult angolul tanul, egy modult külföldön (nyári egyetem), valamint angol nyelven készíti el és védi meg záródolgozatát. MSc (Master of Science) fokozat szerezhető az angol, osztrák és holland társegyetemeken, kiegészítő távoktatásos képzéssel, melynek időtartama 1 év. Ezt követően egy angol nyelvű diplomatervet kell még készíteni. A képzés 3 féléves, levelező rendszerű, a 4. félévben szakdolgozat készítés. 19

Az építési geodézia szakmérnöki képzéshez kapcsolódik, hogy a 34/2002. (IV. 27.) sz. FVM miniszteri rendelet szabályozta a Minisztérium illetékességi körébe tartozó tervező és vezető tervezői, illetve szakértői jogosultságok elbírálásának szabályait. Létrejött a GD2 építési geodéziai tervező, és a GD1 építési geodéziai vezető tervező jogosultság. Ennek utódja, a 2006-ba létrejött GD-T (teljes jogkörű tervező) jogosultság megszerzésének feltételeként a rendelet a főiskolai végzettségű mérnökök esetében más egyéb feltételek mellett korábban előírta a 2 éves tervezői továbbképzést. Ez oktatási nyelven a szakmérnöki képzést jelenti. A képzés 3 féléves, alapvetően távoktatásra épülő, a 4. félévben szakdolgozat készítés. A teljes jogkörű tervezők tevékenységét a Magyar Mérnöki Kamara felügyeli a szakmai jogosultságok kiadásával, azok nyilvántartásával, és az időszakos meghosszabbításukhoz szükséges továbbképzések ellenőrzésével. Az ingatlanjogi szervező szak a felsőfokú képzést nyújtó szakok, így különösen az ingatlannyilvántartási szervező, igazgatásszervező, földmérő, földrendező mérnökképzés részben az ingatlanokkal kapcsolatos jogi szabályozásra, részben pedig a mérnöki tudományra helyezte a hangsúlyt. Az alapítandó képzésnél a fókuszba inkább az ingatlannal összefüggő közgazdasági, forgalmazási, értékelési, hitelbiztosítéki ismeretek kerülnek, ráépülve az alapképzés keretében oktatott tantárgyakra. A képzés az ingatlan érték-meghatározó szerepe folytán, illetve azon keresztül kíván speciális végzettséget nyújtani az ingatlanokkal foglalkozó szakemberek számára, amely tudásanyag jól hasznosítható mind a közigazgatásban, mind pedig a gazdasági életben. A szakirányú továbbképzés azoknak ad új és hasznosítható ismeretanyagot, akik elsősorban erdőmérnöki, földmérő mérnöki, földrendező mérnöki, földmérő és földrendező mérnöki, gazdálkodási és menedzsment, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, igazgatásszervező, ingatlan-nyilvántartási szervező, közszolgálati szakokon szereztek felsőfokú végzettséget és a következő területeken dolgoznak. A képzés 4 féléves, alapvetően távoktatásra épülő. Képzéseink az alábbi táblázat szerint alakultak a vizsgált időszakban: fsz alap mester tanári oszt. szt 2008 0 2 0 0 0 1 2009 0 2 1 0 0 1 2010 0 2 1 0 0 1 2011 0 2 1 0 0 1 2012 0 2 1 0 0 1 szt szakirányú továbbképzési szak A táblázatból kiolvasható, hogy a képzésünk gerincét az alapképzés adja. 2010 ig hiányzott a képzési vertikumból a mesterképzés. Ennek akkreditálása után mérnökeinknek (és más területen oklevelet szerzett mérnököknek) lehetőségük van tudásukat mester szintre fejleszteni. Elsősorban a Karon végzett hallgatók, illetve agrár képzésben diplomát szerzett mérnökök jelentkeznek a képzésre. Más képzési területről érkezőket sem zárunk ki, de számukra egyénileg megállapított különbözeti tárgyak elvégzését írjuk elő. 20

A szakirányú továbbképzések közül jelenleg a Geoinformatikai szakirányú továbbképzés aktív, ennek ellenére a mások két fentebb említett képzést is rendszeresen meghirdetjük. Az Építési geodézia szakirányú továbbképzés jelentősége a Mérnöki Kamara megalakulása után csökkent. A korábban végzett mérnökök szakmai tudásának felfrissítése jelenleg a Mérnöki Kamara keretei között történik. Hasonló a helyzet az Ingatlanjogi szervező szakirányú továbbképzéssel is. A legstabilabb a Geoinformatikai szakirányú továbbképzésünk. Erre a képzésre az a jellemző, hogy az utóbbi években a legkülönbözőbb határszakmákból jelentkeznek mérnökök. Az eddig leírtakat az alábbi grafikon szemlélteti: 21

2.1.2 Hallgatói létszámadatok A hallgatói létszám alakulását a vizsgált időszakban a következő táblázat mutatja (a létszámokat a mindenkori októberi statisztikai adatok alapján tüntettük fel): A hallgatói létszám alakulása (októberi statisztika) 2008 2009 2010 2011 2012 alapképzés nappali államilag támogatott 358 294 264 278 203 költségtérítéses 73 58 46 37 125 levelező államilag támogatott 78 68 130 129 33 költségtérítéses 164 100 50 47 121 államilag támogatott össz. 436 362 394 407 236 költségtérítéses összesen 237 158 96 84 246 mindösszesen 673 520 490 491 482 mesterképzés nappali államilag támogatott költségtérítéses levelező államilag támogatott 5 5 7 felsőfokú szakképzés szakirányú továbbképzés nappali levelező költségtérítéses 12 20 19 10 államilag támogatott össz. 5 5 7 költségtérítéses összesen 12 25 19 10 mindösszesen 12 25 24 17 államilag támogatott költségtérítéses államilag támogatott költségtérítéses államilag támogatott össz. költségtérítéses összesen mindösszesen 75 34 16 13 11 Az alapképzést tekintve a Kar összlétszáma eleinte csökkenést, majd stabilizálódást mutat. A csökkenés fő oka az volt, hogy az Igazgatásszervező (BA) szakon az ideiglenes akkreditáció lejárt, és a végleges akkreditációig egy évben nem volt felvétel ezen a szakon. Azóta a képzés újra beindult, a létszám újra megjelenik. Határozott tendencia mutatkozik az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkenésében, összhangban a kormányzati törekvésekkel. Örvendetes módon a mérnökképzésben a nappali tagozaton szinte teljesen fel tudtuk tölteni a kapacitás engedte létszámot államilag finanszírozott hallgatókkal. (2012 nyarán az Oktatási Hivatal utasítására az anyaegyetemnek és így a Karnak mintegy 30%-al csökkentenie kellett a kapacitását). A levelező tagozaton jelentősen csökkent az államilag finanszírozott hallgatói létszám. Ez magával hozta az általános létszámcsökkenést, mert tapasztalataink szerint a 22

jelentkezők anyagi ereje az utóbbi években jelentősen csökkent, és ezen a diákhitel sem javított túl sokat. Mesterképzésünket eddig csak levelező tagozaton tudtuk elindítani, ez arra utal, hogy korábban oklevelet szerzettek akarják képzettségüket magasabb szintre emelni. Az államilag finanszírozott helyeket minden évben pályázat útján osztja szét az OH, ez 5-7 helyet jelent évente a Birtokrendező képzésben. A Birtokrendező képzés létszáma stabilnak mondható. A szakirányú továbbképzés létszáma az előző fejezetben leírt okok miatt folyamatosan csökkent, majd stabilizálódott. Ennek egyik oka az, hogy a nem agrárképzésből (illetve azzal rokon műszaki képzési területekről) jelentkező diplomásoknak a szakirányú továbbképzés nem ad végzettséget csak képzettséget, ami korlátozhatja a betölthető munkakörök számát. Az eddig leírtakat szemlélteti összefoglalóan az alábbi táblázat illetve grafikon: A felvett hallgatók képzési szintenként (az októberi statisztika alapján) fsz alap mester tanári oszt. szt. 2008 238 0 7 2009 145 12 9 2010 183 15 7 2011 220 12 6 2012 129 5 5 23

2.1.3 A végzett hallgatók képzési szintenként A hallgatói létszámok szakonkénti összehasonlítását mutatja a követekező ábra: GEO hallgatói létszámok Az ábrából kitűnik, hogy az ingatlan-nyilvántartási szervező szak létszáma meredeken felfutott 200-2005 közötti időszakban. Ennek fő oka a földügyi igazgatásban elvárt szakemberállomány felsőfokú okleveles képzése indokolta, 2008-tól a hallgatói létszám közepes szinten stabilizálódott. Ezen túl a vizsgált időszakban a végzettek számát a következő táblázat mutatja: fsz alap mester tanári oszt. szt. 2008 30* 22 2009 102 27 2010 173 25 2011 109 9 8 2012 42 9 3 *főiskolai képzésben Magyarázatra szorul a 2010-11-es év alapképzési statisztikája. Ahogyan említettük, az Igazgatásszervező (egyébként nagy létszámú) képzésben volt egy szakadás. Ezért sokan végeztek a 2010-es és 2011-es évben, utána megkezdődött az évfolyamok feltöltődése felmenő rendszerben. 2013-ban megint meg fog emelkedni a végzettek száma, mert az Igazgatásszervező nappali tagozat első teljes évjárata eljutott a záróvizsgáig. Általánosságban elmondható, hogy a felvettek és végzettek létszáma jelentős eltérést mutat. Ez az eltérés oda vezet, hogy idővel a Kar kapacitása megtelik, és a felvehetők létszámát nem a tanulmányi eredmény, hanem ez a tényező fogja korlátozni. A felvettek mintegy 15-20% -a annak ellenére lemorzsolódik, hogy a legnehezebbnek bizonyuló tárgyakból ingyenes felzárkóztató oktatást tartunk. 24

Az alábbi táblázat és grafikon a lemorzsolódás arányait mutatja meg tagozatonként a BSc/BA képzésben. Év Nappali tagozat (%) Levelező tagozat (%) 2009 22,8 21,7 2010 15,1 11,6 2011 13,9 18,5 2012 6,0 14,2 A táblázatot elemezve általánosságban elmondható, hogy a nappali tagozaton folyamatosan csökkent eddig a lemorzsolódás, a levelező tagozaton ingadozó, de a tendenciája egyenletes. A mesterképzés és a szakirányú továbbképzés lemorzsolódását nem elemeztük, mert vagy nincs lemorzsolódás, vagy van olyan év, amikor 1 fő távozik a képzésről. Ugyanez a helyzet a szakirányú továbbképzés esetében is. Ennek okát abban látjuk, hogy a mesterképzésre és a szakirányú továbbképzésre csak egy diplomával már rendelkező, dolgozó, magasan motivált hallgatók jelentkeznek. A lemorzsolódás fő okaként a gyenge középiskolai eredményeket lehet megjelölni. 25

A következő táblázat a felvételi ponthatárokat mutatja: Földmérő/Földrendező Földmérő/Földrendező Igazgatásszervező Igazgatásszervező nappali tagozat levelező tagozat nappali tagozat levelező tagozat Áll. fin. Költségt. Áll. fin. Költségt. Áll. fin. Költségt. Áll. fin. Költségt. 2008 234 198 176 176 331 161-171 2009 272 174 296 199 - - - - 2010 288 216 359 200 - - - 206 2011 282 201 354 206-208 - 200 2012 240 240 296 240-254 - 240 A 400 illetve az 500 maximálisan megszerezhető pontszám tükrében megállapítható, hogy a lemorzsolódóknak főleg az egyetemen hirtelen megnövekvő tanulmányi követelmények miatt nem sikerül folytatni pályafutásukat. A távozó hallgatóknak csak töredéke említi a téves pályaválasztást távozási okként. A kisebb ütemű kibocsátás oka az, hogy a mintatantervhez képest sok hallgatónk megcsúszik, tehát kihasználja a tanulmányok elvégzéséhez biztosított további féléveket. A mesterképzésben a kibocsátás nagyjából megegyezik a felvettek létszámával, a szakirányú továbbképzésben pedig teljesen a felvettek létszámához igazodik, azzal a megszorítással, hogy ezen a képzésen talán kisebb a motiváció az oklevél konkrét megszerzésére. Sok hallgatónál kiderül, hogy sokkal fontosabb számára, hogy a továbbképzés során szakmai tudását szervezett keretek között bővíteni tudja. Az eddig leírtakat szemlélteti a következő ábra: 26

A végzettek arányának növelésére úgy törekedtünk, hogy felmértük azokat a tantárgyakat, ahol vizsgakurzusok nyitásával segíthettük a mintatantervhez való felzárkózást. Ezeket a tárgyakat rendszeresen meghirdettük még rendkívül alacsony létszám mellett is. A másik tényező, ami segítette a kibocsátást egy negatív ösztönzés, nevezetesen az állami támogatott státuszból a költségtérítéses státuszba való átsorolás. A leírtak ellenére nem növekedett drámaian a kibocsátási létszám, mert eddig aránylag sok finanszírozott félév állt a hallgatók rendelkezésére a tanulmányaik elvégzéséhez. A 2012-től érvényesülő csökkentés a finanszírozott félévek számában máris érezteti hatását. Bár ezek a hallgatók még nem értek el a végzéshez, máris megmutatkozik az erősebb törekvés a mintatanterv ütemének tartására. A legnagyobb ösztönző erő az állami finanszírozás elvesztésétől való félelem. A másik lehetséges intézkedés a mintatanterv változtatások visszafogása főleg a tantárgyak félévek közötti mozgatása tekintetében. A passzív féléven lévő hallgatóink (10-15%) ugyanis a visszatéréskor a közben megváltozott mintatanterv miatt szerencsétlen esetben akár két félévet is veszíthetnek önhibájukon kívül a tantárgyi előkövetelmények megléte miatt. A passzív félévek, halasztások egyik fő oka az, hogy a hallgató rájön, hogy nem tud elegendő kreditet felvenni azért, mert nem végezte el az előfeltétel tárgyakat. Ekkor passzív félévet kér és a következő ciklusban újra megpróbálja elvégezni az ominózus félévet. Ennek próbáljuk elejét venni a már említett felzárkóztató tantárgyak megtartásával. A passzív félév kérésének másik oka jellemzően a költségtérítéses/önköltséges hallgatóknál - az, hogy a jövedelmükben drasztikus változás áll be, és nem tudják a soron következő félévet kifizetni. Nagyon sok kérés érkezik a költségtérítés méltányosságból való elengedése tárgyában, de a Kar jelenlegi anyagi helyzetében ez nem támogatható. Megállapítható, hogy a Kar a fizetésképtelenséget belső intézkedéssel nem tudja megoldani. 27

2.1.4 Az oktatás és a tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében Oklevél minősítések A vizsgált időszakban az oklevelek minősítését a következő táblázat mutatja: 2008 és 2012 között kiadott diplomák minősítése (%) kitünteséses 1,6 kiváló 4,6 jó 58,7 közepes 34,5 elégséges 0,6 A táblázathoz hozzá kell fűzni, hogy a záróvizsga eredmények jóval kedvezőbb képet mutatnak. Mivel a diploma minősítésébe az indexátlag beszámít, így a záróvizsga a teljes tanulmányi idő alatt elért eredményeket is tükrözi. A fenti megoszlást szemlélteti a következő grafikon: 28

NymE-GEO Kollégium, 8000, Székesfehérvár, Hosszúsétatér út 8. férőh elyszá ma (ágya s) 2.1.5 Kollégiumok jellemzői Egy Kar oktatási képéhez szorosan hozzátartozik a kollégiumok helyzete. A továbbiakban a kollégiumaink paramétereiről adunk néhány összefoglaló táblázatot: Kollégiumi típusa: saját fenntartású Címe: 8000, Székesfehérvár, Hosszúsétatér út 8. kollégium neve, címe férőhely (fő) lakószobák (db) komfortfokozat szolgáltatások térítési díj FT/hó 190 27 4 saját zuhanyzóval és WC-el (14 db), saját zuhanyzóval (9 db) vagy folyosói közös zuhanyzóval ellátott szobák (4 db) zuhanyzóval vagy folyosói közös zuhanyzóval ellátott szobák állnak rendelkezésre a mozgássérült hallgatóknak a földszinten internet, hűtő ÁF= 9000 Ft (4 db), 10 000 Ft (14 db), 11 000 Ft (9 db) 24 3 Felújított saját zuhanyzóval ellátott szobák internet, hűtő ÁF= 13 000 Ft 5 2 folyosói közös zuhanyzóval ellátott szobák internet, hűtő ÁF= 9 000 Ft 29

Geoinformatikai Kar B épület, Budai úti Campus, 8000, Székesfehérvár, Budai út 43. férőh elyszá ma (ágya s) Kollégiumi típusa: saját fenntartású diákszálló Címe: 8000, Székesfehérvár, Budai út 43. kollégium neve, címe férőhely (fő) lakószobák (db) 4 5 6 4 komfortfokozat szolgáltatások térítési díj FT/hó saját zuhanyzóval és WC-el ellátott szobák zuhanyzóval vagy folyosói közös zuhanyzóval ellátott szobák állnak rendelkezésre a mozgássérült hallgatóknak a földszinten saját zuhanyzóval és WC-el ellátott szobák internet, hűtő, légkondicionált, egyedileg fűthető internet, hűtő, légkondicionált, egyedileg fűthető 3000 Ftfő/éj 3000 Ftfő/éj 58 2 1 saját zuhanyzóval és WC-el ellátott szobák internet, hűtő, légkondicionált, egyedileg fűthető 3000 Ftfő/éj 1 2 2 3 saját zuhanyzóval és WC-el ellátott szobák saját zuhanyzóval és WC-el ellátott szobák internet, hűtő, légkondicionált, egyedileg fűthető internet, hűtő, légkondicionált, egyedileg fűthető 3000 Ftfő/éj 3000 Ftfő/éj 30

A kollégiumi elhelyezés lehetőségei és arányai kérelmező elhelyezve elutasítva 2008 205 190 15 2009 190 190 0 2010 187 187 0 2011 210 190 20 2012 208 190 18 A kollégiumi férőhelyek típus és támogatási forma szerinti megoszlása tám. ktg. üres hely 2008 184 6 0 2009 183 7 0 2010 185 2 3 2011 180 10 0 2012 180 10 0 31

A Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karán hallgatók elhelyezése a Hosszúsétatér 8. szám alatt található 190 férőhelyes kollégiumban, és az 58 férőhelyes Budai út 43. szám alatt található diákszállóban lehetséges. Jellemzően a kollégium szolgáltatásait elsősorban a nappali tagozaton tanuló hallgatók, a diákszálló szolgáltatásait pedig a levelező tagozaton illetve posztgraduális képzésben tanuló hallgatók veszik igénybe. A Budai úti épület átadására 2007-ben került sor, és ugyanebben az évben teljesen felújításra került a Hosszúsétatéri épület A-épületszárnya. A Budai úti épületben a tetőtérben korszerűen berendezett, egy-, két-, három-, négy- és ötágyas apartmanok döntően kétágyas lakószobákból állnak, minden szobához zuhanyzós fürdőszoba tartozik. A szobák mindegyike egyedileg fűthető, légkondicionált, ingyenes internet csatlakozással rendelkezik. A Hosszúsétatéri úti kollégiumban két, három illetve négy ágyas szobák állnak a hallgatók rendelkezésére. A 2012-es évben megkezdődött fűtéskorszerűsítés keretében cserére kerültek a nyílászárók, a fűtési-rendszer és szigetelést kapott a tető illetve az épületek falai. A kollégiumban folyamatosan törekszünk az infrastruktúra fejlesztésére, amely az épületet kezelő UF Kft., a Kar és a Kollégiumi Bizottság hatékony együttműködése révén biztosított. A kollégium szolgáltatásai közül kiemelendő a központi széf, a lakószobánkénti internet, a szobánkénti hűtőszekrény, a külön mosókonyha és a korszerű konditerem. A kollégiumban a hallgatók ésszerű szabad idő eltöltését segítik a rendszeresen vásárolt sportbérletek (falmászás, uszoda, squash) és kulturális bérletek (színház és mozi). A hallgatói szervezetek (HÖK, Valéta Bizottság, Kollégiumi Bizottság) között kialakult jó viszony következtében a kollégium színes programoknak ad otthont a sportrendezvényektől kezdve (pl. Saláta László Labdarugó Bajnokság) a közösségi rendezvényekig (pl. GEO Kollégiumi Napok) és a GEO oktatói, dolgozói és hallgatói részére szervezett családi rendezvényekig (pl. halloween-i tökfaragó verseny, adventi koszorú készítés, húsvéti tojásfestés stb.). A kollégium ad otthont a tehetséges hallgatókat tömörítő Mikovinyi Sámuel Szakkollégium rendezvényeinek és a Jantsky Béla Barlang térképészeti és Barlangvédelmi Szakkör irodai foglalkozásainak. A kollégiumba jelentkező nappalis hallgatók átlagosan 10%-át (2008 és 2012 közötti kollégiumi felvételi időszak adataiból számolva) nem tudjuk elhelyezni férőhely hiányában az első oktatási félévben, azonban az óhatatlanul bekövetkező lemorzsolódás következtében a kezdetben kollégiumi elhelyezést nem nyerő hallgatók legkésőbb a második félévtől kollégiumi elhelyezést tudnak nyerni. A levelező képzésben vagy posztgraduális képzésben tanuló hallgatók elhelyezése teljes létszámban megoldott a Budai úti épületben. Mozgássérült hallgatóink/vendégeink számára liftet és speciálisan részükre kialakított szobát (2 fő) tudunk 32

biztosítani a Budai úti épületben; a Hosszúsétatéri úti épületben két speciálisan kialakított szoba (2+2 fő) áll a mozgássérült hallgatók rendelkezésére a földszinten. 2.1.6 Elitképzés, tehetséggondozás TDK munka A házi TDK konferenciákat évente megrendezzük és mindig vannak OTDK-n is szereplő hallgatóink. Sikerült erősítenünk a TDK tevékenységet, melyet a lenti táblázat és grafikon is jól mutat: Tudományos Diákköri aktivitás Kari TDK résztvevő Országos TDK-ra jutott Helyezettek száma OTDK+ nemzetközi TDK OTDK OTDK hely 2008 7 4 0 2009 3 1 3 2010 10 6 0 2011 8 3 2 2012 9 4 0 2013 tavaszán 7 hallgatónk szerepel majd az OTDK-n három szekcióban. A kutatási és szerződéses munkákba rendszeresen vonunk be hallgatókat, az ilyen munkákból gyakran születik szakdolgozat vagy TDK dolgozat. Esetenként foglalkoztatunk hallgatókat demonstrátorként, de erre anyagi kerettel nem rendelkezünk. 33

Szakkollégium és Talentum program Karunk aktívan kapcsolódott be az egyetem Talentum programjába, melyet a TÁMOP 4.2.2.B projekt kapcsán. Ezzel párhuzamosan 2010 nyarán alakult meg a Mikoviny Szakkollégium, ami új lehetőséget, kibontakozási terepet jelent a szakma iránt mélyebben érdeklődő hallgatóknak. A Talentum program nagy lökést adott a szakkollégium programszervezésében. Itt az előadókészség, vitakészség fejlesztése a cél, de szakmai témák önálló feldolgozásával, ami egyébként az eredményes tagságnak is feltétele. A szakkollégiumi tagság nemcsak passzív részvételt jelent a rendezvényeken, hanem aktivitást és kötelezettséget is. Az aktivitásnak két látható eredményben is meg kell mutatkoznia: egyéni beszámolóban (amelyet dolgozatként kell legkésőbb a tanév végére elkészíteni és nyilvánosan előadni) valamint projektmunkában (kiscsoportban végzett és szintén nyilvánosan előadott, megvédett formában). Intézményi cél és érdek a TDK-munka erősítése a szakkollégiumi tevékenység által is. A hallgatók szempontjából eredmény a többlet-ismeret, a kutatási- szakmai- előadói készségek fejlesztése és az indexben történt bejegyzés illetve oklevél a sikeres teljesítésről. Akik a beszámolót nem készítik el, nem kapnak oklevelet, tagságuk automatikusan megszűnik. A megalakuláskor a szakmai ismeretek, a szakmaiság megerősítése volt a cél és a tehetséges hallgatóknak további alkotótér biztosítása. Más szakkollégiumokhoz hasonlóan, mis is azt reméljük, hogy a munkában való részvétel gazdagítja a tagok egyéniségét, fejleszti az önálló gondolkodást, a kezdeményezőkészséget és a felelősségvállalás szellemét. Doktori program Karunkon a Kiteibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola negyedik programjaként Geoinformatikai PhD Programot vezetünk, mely nagyban hozzájárul a Geoinformatikai Kar tudományos fejlődéséhez. Az új program a térinformatika, távérzékelés, fotogrammetria, geodézia, földmérés és földrendezés területen jelentkező számos kutatási feladathoz kapcsolódik, hozzájárul az erdészeti, vadgazdálkodási és környezettudományi vizsgálatok, elemzések komplexitásához. 2008-2012 időszakban a Geoinformatikai Doktori Programban 10 PhD hallgató vett részt. Közülük ez idáig négyen védték meg sikeresen PhD disszertációjukat. 34

Hallgatói mobilitások A CEEPUS és ERASMUS programokban lehetőség van féléves külföldi tanulmányokra, amit több, jó nyelvtudással rendelkező hallgatónk kihasznált. A külföldi ösztöndíjasok számának növeléséhez a nyelvtudás hiánya szab korlátot. A következő táblázat a hallgatói-oktatói mobilitást mutatja: Hallgatói mobilitás Oktatói mobilitás Személyzeti mobilitás Év Kar Kiutazó (fő) Beutazó (fő) Kiutazó (fő) Beutazó (fő) Kiutazó (fő) Beutazó (fő) 2008 GEO 5 6 7 5 0 0 2009 GEO 3 3 5 3 0 0 2010 GEO 3 6 8 0 2 1 2011 GEO 4 2 6 0 0 0 2012 GEO 5 5 1 2 2 0 Összesen 20 22 27 10 4 1 2.1.7 Végzettek elhelyezkedése Kapcsolat a végzett hallgatókkal Az öregdiákokkal való szervezett kapcsolat létére azt mondhatjuk, hogy a GEO családis légköréből és a diákhagyományokból adódóan alapértelmezett. Erre vallanak a rendszeres évfolyam-találkozók, melyeken igen nagy számban vesznek részt volt hallgatóink. Ide kell sorolni az immár 15 éves GISopen konferenciákat is. Ezt a rendezvényt éppen a végzett hallgatók, gyakorló mérnökök szervezett fórumaként hozta létre a GEO. Általában 100-150 fő vesz ezeken részt, mintegy háromnegyedük volt hallgatónk. Már 2003-ban létrehoztunk egy önálló honlap oldalt az öregdiákok szervezett összefogásáért. Erre viszonylag sokan regisztráltak is. Az akkor technikai feltételek mellett, illetve a fejlesztés fapados körülményei miatt nem sok szolgáltatás kötődött ehhez az oldalhoz. Az Egyetem a TÁMOP 4.1.1. pályázat keretében kezdett hozzá az ALUMNI portál kialakításához. Mi is kapcsolódtunk ehhez a fejlesztéshez. Elkészítettük az összes, a GEO-ban végzett hallgató adatait tartalmazó adatállományt /Név, végzés éve, oklevél szám, végzett szak, ha ismert, akkor e-mail cím/. Ezt eljuttattuk a fejlesztőkhöz, a portál a Kar és az egyetem honlapjáról elérhető. Kapcsolat a munkaerőpiaccal A Kar képzésének mindig fontos része volt a nyári szakmai gyakorlatok szervezése. Ez kezdetben nem okozott különösebb problémát, mivel a 3 nagy szalmai vállalat, és a több mint 35

100 földhivatalt felölelő szervezet gyakran akár egy egész évfolyamot is el tudott volna helyezni. A kisvállalkozások létrejötte után komoly kihívásnak számított az évenkénti mintegy 60 fő gyakorlati helyének megteremtése. A GEO egy korábbi ROP-3.3.1. pályázat keretében támogatást nyert a GEODÉTA Karrieriroda létrehozására. A pályázat során eleve együttműködő partnerként csatlakozott több vállalkozás és földhivatal is. A pályázat egyik pontja alapján az első évben még ösztöndíjat is tudtunk adni a gyakorlatos hallgatóknak. Ekkor már igen jó kapcsolatrendszert sikerült kialakítanunk a szakmai vállalkozásokkal. Kiemelendő, hogy már nemcsak földmérési cégekről beszéltünk ekkor, hanem ingatlanokkal foglalkozó hivatalok és vállalkozások is bekerültek ebbe a körbe a szervező szakos hallgatók miatt. A gyakorlatos hallgatók a munkavégzés kapcsán értékelik a munkaadóikat, és azok is értékelést adnak a hallgatók felkészültségéről, ezen keresztül minősítve a GEO képzési rendszerét. A pályázat egyik eredményeként létrehoztuk és működtetjük a GEO Állásbörze folyamatát. Erre eljönnek a szakmai vállalkozások és hivatalok képviselői. A rendezvény zárásakor több alkalommal leültek a megjelent vezetők a GEO munkatársaival egy olyan beszélgetésre, amelyen elmondták elvárásaikat az oktatással és a hallgatókkal kapcsolatban. 36

2.2 Kutatás-fejlesztés 2.2.1 Publikációs és pályázati eredményesség A KAR publikációs tevékenységét mutatja a következő táblázat: Publikációs eredmények Kar neve: Geoinformatikai Kar 2008 2009 2010 2011 2012 Folyóiratcikk 12 29 28 28 18 Könyvfejezet 8 10 68 62 19 Könyv 6 8 7 9 3 Szabadalom 0 0 0 0 0 Konferenciaközlemény/absztrakt 22 21 22 26 36 Egyéb 24 47 52 51 31 Publikációk száma összesen 72 115 177 176 107 - Független idézetek 15 12 13 19 21 - Függő idézetek 0 0 0 0 0 Idézetek száma összesen 15 12 13 19 21 IF 0 1.5829 0 0.83 1.334 A táblázatból kitűnik, hogy a konferenciákon való részvételünk aktív. Az egyéb kategóriában lévő irodalom nagy részét a kari jegyzetek és szakmai tanulmányok teszik ki. Az impakt faktorral bíró publikációk száma ugyanakkor alacsony. Ennek fő oka, hogy a földmérés, geodézia, távérzékelés, térinformatika területén kevés számú magyar nyelvű annotált periodika áll rendelkezésre. Az idegen nyelvű szaklapok száma is eléggé korlátozott más tudományterülettel összehasonlítva. Egy oktatóra jutó publikációk száma évente átlagban 2.5 és 6.3 között mozog. Az öt évre vonatkozó átlag 4.6 publikáció/fő. A pályázatok terén karunk méretéhez képest jó eredményekkel büszkélkedhet. Emellett az elmúlt időszakban sikeresen együttműködtünk az egyetem több karával számos TÁMOP projektben. Ezt mutatja a következő táblázat: Programazonosító Téma megnevezése Futamidő TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV- 2010-0006 TÁMOP 4.2.3.-08/2009-0001 TÁMOP 4. 2. 2. B 10/1 2010-0018 Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugatmagyarországi Egyetemen Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja TALENTUM Hallgatói tehetséggondozás komplex feltételrendszerének fejlesztése a Nyugat-magyarországi Egyetemen 2009.05.01-2012.12.31. 2010.01.01 2011.08.31. 2011.06.01-2013.05.31. 37

A nyertes pályázatok részleteit az I. számú mellékelt tartalmazza. A pályázati aktivitásunkat és az elnyert pályázatok összefoglaló adatit mutatják a következő táblázatok: K+F+I pályázati eredményesség Kar: GEO Beadott K+F+I pályázatok száma (db) Nyertes K+F+I pályázatok száma (db) Elnyert K+F+I pályázatiösszeg (eft) Év Hazai Nemzetközi Hazai Nemzetközi Hazai Nemzetközi 2008 4 8 4 5 35 370 72 887 2009 9 5 5 0 40 480 0 2010 3 2 2 2 51 854 26 274 2011 1 4 0 0 0 0 2012 1 8 0 2 0 42 891 Összesen 18 27 11 9 127 704 142 052 K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest Év Kar K+F+I tevékenységből származó bevétel (eft) Teljes működési bevétel (eft) K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest (%) 2008 GEO 96 389 118 012 82 2009 GEO 59 414 113 737 52 2010 GEO 65 237 91 430 71 2011 GEO 26 289 95 913 27 2012 GEO 43 742 89 655 49 Összesen 291 071 508 747 57 2.2.2 Belső és külső kapcsolatok és azok hatásai A karon nagy jelentőséggel bír a külkapcsolati rendszer. Számos egyetemmel, kutatóközponttal tartunk fent gyümölcsöző kapcsolatot a világ minden tájáról. Az együttmülödő szervezetek számát folyamatosan bővítjük, igyekszünk minél több nemzetközi projektet indítani. Ugyanakkor a hazai kapcsolatink palettáját erősítani szükséges. Dícséretes, hogy a földtudományok, valamint a füldügyi szakigazgatás területén kollégáink összesen négy országos tudományos kitüntetést kaptak. A követekező táblázatok a külföldi és hazai intézményekkel való kapcsolatokat összesítik: 38

Külföldi intézményi partnerkapcsolatok (2008-2012) Kar Külföldi partnerintézmény megnevezése, székhelye (város) Ország Kapcsolat jellege Együttműködés időtartama GEO Universität für Bodenkultur (Bécs) Ausztria Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2009-2012 GEO University of Salzburg (Salzburg) Ausztria CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012 GEO University of Salzburg, Salzburg Ausztria oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012 GEO Műszaki Egyetem (Bécs) Ausztria hallgatói mobilitás 2008-2012 GEO Műszaki Egyetem (Graz) Ausztria hallgatói mobilitás 2008-2012 GEO Katholieke Universiteit, Leuven Belgium oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012 GEO Bulgarian Academy of Sciences (Szófia) Bulgária CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012 GEO Mendel University (Brno) Csehország CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012 GEO Palacký University (Olomouc) Csehország CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012 Université de Versailles Saint-Quentin-en-Yvelines GEO (Versailles) Franciaország Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2011-2012 GEO AIX-Marseille University (Marseille) Franciaország Kutatási együttműködés 2012-től folyamatos Intern. Institute for Aerospace Survey and Earth GEO Sciences (Enschede) Hollandia Közös pályázat, oktatásfejlesztés 2008-2012 GEO University of Zagreb (Zágráb) Horvátország CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012 School of Computer Science and Informatics, University GEO College Dublin, National University of Ireland (Dublin) Írország Kutatási együttműködés 2010-2012 GEO Kazakh National University (Almaty) Kazahsztán oktatási/kutatási együttműködés 2008-2009 GEO Fujian Általános Egyetem (Fuzhou) Kína Kutatási együttműködés 2008-2012 GEO Fuzhou University (Fuzhou) Kína kutatási együttműködés 2008-2012 GEO Insititute of Remote Sensing Applications, Chinese Academy of Sciences (IRA, CAS) (Peking) Kína Kutatási együttműködés 2008-2012 39

GEO Spatial Information Research Centre (SIRC) (Fuzhou) Kína Kutatási együttműködés 2008-2012 Kyrgyz State University of Construction, Transport and GEO Architecture, Bishkek Kirgizisztán oktatási/kutatási együttműködés 2010-2012 GEO University of Prishtina (Prishtina) Koszovó CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2009-2011 GEO Jagiellonian University (Krakkó) Lengyelország CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012 GEO Riga Technical University (Riga) Lettország Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2010-2012 GEO Liverpool John Moores University (Liverpool) Nagy-Britannia kutatási együttműködés 2008-2012 GEO Universität Karlsruhe (Karlsruhe) Németország Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012 GISIG Geographical Information Systems International GEO Group (Genova) Olaszország oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012 GEO State University of Land Use Planning (Moszkva) Oroszország oktatási/kutatási együttműködés 2012-től folyamatos GEO State University of geodesy and Cartography (Moszkva) Oroszország Kutatási együttműködés 2008-2012 GEO Babes Bolyai University (Kolozsvár) Románia CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2009-2012 GEO University of Alba Iulia (Gyulafehérvár) Románia oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012 GEO University of Alba Iulia (Gyulafehérvár) Románia Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012 GEO University of Oradea (Nagyvárad) Románia oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012 GEO West University of Timisoara (Temesvár) Románia CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012 GEO Universidad Politécnica de Valencia (Valencia) Spanyolország Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012 GEO Belgrade University (Belgrád) Szerbia CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012 GEO Szlovák Műszaki Egyetem (Pozsony) Szlovákia oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012 GEO Tajik Agrarian University (Dushanbe) Tadszikisztán oktatási/kutatási együttműködés 2010-2012 GEO Tashkent Institute of Irrigation and Melioration (Tashkent) Üzbegisztán oktatási/kutatási együttműködés 2012-től folyamatos 40

Hazai intézményi partnerkapcsolatok (2008-2012) Kar Hazai partnerintézmény megnevezése, székhelye (város) Kapcsolat jellege Együttműködés időtartama GEO GEODÉZIA Zrt. (Budapest) kutatási együttműködés 2010-2011 GEO Alcoa-Köfém (Székesfehérvár) Geodéziai mérések 2008-2012 GEO KDT VIZIG (Siófok) Geodéziai mérések 2008-2012 GEO KDT VIZIG (Székesfehérvár) Geodéziai mérések 2008-2012 GEO Gestamp Hung.Kft. (Mór) Geodéziai mérések 2008-2012 GEO Földmérési és Távérzékelési Intézet (Budapest) oktatási-kutatás 2008-2012 GEO Geodézia és Geofizikai Kutató Intézet (Sopron) oktatási-kutatás 2008-2012 GEO Budapesti Műszaki és gyazdaságtudományi Egyetem (Budapest) oktatási-kutatás 2008-2012 GEO Debreceni Egyetem (Debrecen) kutatási együttműködés 2008-2012 GEO Károly Róbert Főiskola (Gyöngyös) kutatási együttműködés 2008-2012 GEO Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság gyakorlathoz szakmai ismertetés, kutatás, együttműködés 2008-2012 Intézményi partnerkapcsolatok Év Kar Nemzetközi intézményi partnerkapcsolatok száma Vállalati partnerkapcsolatok száma Non-profit partnerkapcsolatok száma 2008 GEO 27 5 5 2009 GEO 29 5 5 2010 GEO 33 6 5 2011 GEO 34 6 5 2012 GEO 37 6 5 41

2.3 A gazdálkodás eredményessége A Geoinformatikai Kar gazdálkodását az elmúlt öt évben két tényező határozta meg, egyrészt a költségvetési támogatás folyamatos csökkenése, másrészt az utóbbi időszakban az innovációs bevételek és a szakképzési hozzájárulás támogatásának elmaradása. 2012. évben a költségvetés felosztásának elveiben bekövetkezett változás pozitív elmozdulást jelentett a Kar életében. A 2.1. ábrán látható a bevételek (költségvetési támogatás és saját bevételek együttesen) éves alakulása. 2.1 ábra Bevételek alakulása 2008 és 2012 között (adatok eft-ban) A fenti adatokat részletesebben elemzi az 2.I. táblázat, amely külön mutatja a költségvetési támogatás és a saját bevételek alakulását az elmúlt öt évre vonatkozóan. Míg a költségvetési támogatás folyamatos csökkenése figyelhető meg, 2008-hoz viszonyítva, addig a saját bevételek csökkenő tendenciája 2012-ben, köszönhetően a projekteknek emelkedést mutat. A támogatás és a saját bevételek részaránya a 44 56 %-ról 49 51%-ra változott, köszönhetően a támogatási összeg növekedésének. 42

Bevételek megbontása 2.I. táblázat adatok e Ft-ban és %-ban Megnevezés 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év Tárgy időszaki támogatási összeg 179 469 190 708 147 315 138 599 223 885 Előző évhez viszonyított aránya(%) - 106% 77% 94% 162% Bevételen belüli részaránya (%) 44% 50% 49% 47% 49% Tárgy időszaki saját bevétel 224 656 189 377 151 213 153 576 231 495 Előző évhez viszonyított aránya(%) - 84% 80% 102% 151% Bevételen belüli részaránya (%) 56% 50% 51% 53% 51% Bevétel összesen 404 125 380 085 298 528 292 175 455 380 Előző évhez viszonyított aránya(%) - 94% 79% 98% 156% A következő táblázat megbontva mutatja a saját bevételek alakulását. 2012. évben a Szakképzési támogatásból már nem fogadhatott a Kar bevételeket, amelyek az öregedő eszközpark mindenkori utánpótlásául szolgált. Legnagyobb hullámzás a K+F bevételek tekintetében figyelhető meg. A Kar adottságaiból adódóan sajnos nagy lehetőségek nem mutatkoznak a kutatási, innovációs jellegű vállalások teljesítésére. A költségtérítéses képzésből származó bevétel a 2008-as évhez képest csökkenő tendenciát mutat, azonban a csökkenés 2012. évben már megállt. Az egyéb bevételekben szerepel az olyan az energia felhasználáshoz kapcsolódó infrastrukturális beruházás, amely a későbbiekben hozza meg az eredményét. 43

Bevételek részletezése 2.II. táblázat adatok e Ft-ban Megnevezés 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év Költségvetési támogatás 179 469 190 708 147 315 138 599 223 885 Szakképzési hozzájárulás 5 849 4 109 4 372 5 609 0 K+F bevételek 5 946 1 399 945 849 14 263 Költségtérítéses bevétel 71 764 62 959 48 894 49 871 46 156 Egyéb bevétel 141 097 120 910 97 002 97 247 171 077 Bevétel összesen 404 125 380 085 298 528 292 175 455 380 A 2.2. ábra a kiadásokat tartalmazza a tárgyidőszakra vonatkozóan. A bevételekhez hasonlóan itt is jelentős csökkenés figyelhető meg 2008-hoz képest, és nem emelkedtek olyan mértékben, mint amilyen mértékű volt a bevétel növekedés. Ezzel javított a Kar az Egyetem likviditási helyzetén. 2.2. ábra Kiadások alakulása 2008 és 2012 között (adatok eft,-ban) A III. táblázat a kiadások részletézését mutatja. A személyi jellegű kifizetések folyamatosan csökkentek (2008-hoz képest 32 %-kal), egyrészt az elbocsátások következtében, másrészt a nyugdíjas dolgozók álláshelyének be nem töltése miatt, és harmadrészt a részmunkaidős foglalkoztatás miatt. Dologi kiadások a korábbi evek stagnálása után, a takarékos gazdálkodás következtében 2012. évben jelentős csökkenést ért el. 44

Beruházásra, felújításra több éven keresztül nem volt forrás. 2012. évben nyílt lehetőség a már korábban említett energetikai beruházás megvalósítására, amelytől további dologi kiadás csökkenést várunk. Kiadások jogcímenként 2.III. táblázat adatok e Ft-ban Megnevezés 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év Személyi juttatás 230 544 198 127 207 314 184 170 157 395 Járulék 69 888 58 671 53 604 48 341 41 838 Dologi kiadás 121 093 102 675 104 858 113 540 88 369 Felújítás 0 191 0 0 0 Beruházás 33 942 55 006 6 791 3 405 106 631 Egyéb kiadás 43 268 39 189 38 026 53 050 38 532 Kiadás összesen 498 735 453 859 410 593 402 506 432 765 A Kar gazdálkodását összefoglalva megállapítható, hogy az elmúlt öt évben jellemzően belső adóssággal, de megőriztük a likviditásunkat. Ez alól a 2012. év kivételt jelentett, amely abban a tekintetben volt előnyös, hogy nem a hallgatók után számított normatíva volt a rendező elv, hanem az alapfeladat ellátásához szükséges erőforrás személyi juttatásának a biztosítása. Ennek következtében megállt az a korábbi folyamat, hogy a Kar belső adósságot termelt más Karok kárára. A versenyszerűen megszerezhető jövedelmek jellemzően nem köthetők szorosan a Kar sajátosságaihoz. Ezért a támogatáson felül további bevételeket jelentős nagyságrendben a Kar nem tud mozgósítani. Amennyiben a támogatás továbbra is fedezetet nyújt a kiadásokra, további ésszerű és takarékos gazdálkodással eredményesen tudja folytatni a tevékenységét a Geoinformatikai Kar. 45

3 A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA, ELÉRT EREDMÉNYEI 3.1 Stratégia és eljárások a minőség biztosítására Megközelítés: A kérdőíven sokszor olvasható a "vezetők biztosítják" szöveg a kérdések részeként. Az ilyen kérdésekre adott alacsonyabb pontszámok mögött nem az egyetemi, kari vagy tanszéki vezetés kritikája, hanem a felsőoktatás jelenlegi siralmas költségvetési támogatása áll, amely mellett az egyetemek vezető beosztású munkatársai a legjobb tudásuk és szándékuk ellenére sem tudnak a kívánt szinten biztosítani megfelelő munkaerő-megtartó képességet. Alkalmazás: Az elégedettségmérésnél a MÜL-3 minőségbiztosítási kérdőíveket használtuk, azon belül a vezetés értékelésére és a stratégiai döntések átláthatóságára helyeztük a hangsúlyt összhangban a MAB útmutató elvárásaival. A MÜL-3 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott értékek a legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják. A megkérdezettek 90%-ka töltötte ki a kérdőíveket, így az eredmény valós átlagokat tükröz. Értékelés: A kapott átlagok két kérdés kivételével 3,50 fölötti értéket mutatnak. A vezetők igyekeznek családias légkört, párbeszédre épülő, kompromisszumos megoldásokat találni a problémákra. A munkatársak részéről ez jó fogadtatásra talál (MÜL3., 5. kérdés átlaga 4.28). A technikai eszközök, berendezések karbantartása és fejlesztése a korábbi évek eredményes pályázati aktivitásának köszönhető. A kari vezetők nagy hangsúlyt fektetnek a pályázatokhoz köthető projektek elősegítésére, ezzel egyúttal a kar oktatóit is inspirálják, valamint elősegítik a megfelelő tudományos és közösségi szellemet. A kar igyekszik kiválóságával biztosítani stratégiai céljait, hangsúlyozva egyedi szerepét a felsőoktatás palettáján. Eben az intézményben folyik egyedül BSc szinten földmérő képzés Magyarországon, mely tavaly ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az intézmény a földügy terén kiválóságra törekszik, ennek megfelelően másik kiemelt stratégiai területe a széleskörű belföldi és külföldi kapcsolatrendszerére épül. Ennek erőssége megmutatkozik a stratégiai kérdésekre adott válaszok átlagértékében is (pl. MÜL3., 13. kérdés átlaga 4.17). 46

MÜL-3. VEZETÉS ÉRTÉKELÉSE A kari vezetők hogyan inspirálják és segítik a kar célkitűzéseit? 1. A vezetők világosan meghirdetett jövőbeli irányvonalat fogalmaznak meg az oktatók számára. 2. A vezetők figyelembe veszik mások ötleteit, és segítik azok megvalósulását. 3. A vezetők ösztönzik a munkatársakat, hogy folyamatosan javítsák teljesítményüket, jutalmazzák a teljesítményt javító fejlesztéseket. 4. A vezetők megtesznek mindent azért, hogy a szervezet működését megismerjék és elismerjék. 5. A vezetők a szervezeti és egyéni konfliktusok megoldásának feloldásakor a tárgyalásos kompromisszumokra épülő egyezségekre törekszenek. 6. A vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli az intézmény, a kar érdekeit. 7. A vezetők biztosítják a hallgatók részvételét az oktatási programok kialakításában. MÜL3. STRTAÉGIA A kar hogyan fogalmazza meg a stratégiáját, hogyan alkalmazza? 8. A vezetők kialakítják és működtetik az egyértelmű stratégiai tervezési folyamatot, ami a szükséges változást létrehozhatja. 9. A vezetők biztosítják a konkrét feladattervet, amelyet teljesíteni kell. 10. A vezetők kellően informálják/beavatják és meggyőzik a feladatok végrehajtóit. 11. A vezetés megfelelő egyensúlyt alakít ki a feladatok és a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a rövid és hosszú távú célkitűzések között. 12. A vezetők biztosítják, hogy a kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon és kiadványokban ismertté váljanak. 13. A kar széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik (társadalmi, belföldi és külföldi szakmai kapcsolat stb.) 47

Továbbfejlesztés: P (tervezés) fejlesztés célja, terve VEZETÉS a teljesítmény ösztönzési rendszer fejlesztése. STRATÉGIA alapvetően jók az átlagok, de kiemelt terület lehet fejlesztés szempontjából a informáltság növelése egyensúly javítása a célok, feladatok és erőforrások között D (végrehajtás) megvalósítás és eredmények C (ellenőrzés) önértékeléssel bizonyítás A (beavatkozás) fejlődés fenntarthatósága Fejlesztendő terület: A változások folyamatos követése és kezelése további területekre való MÜL3, az 1. és 3. kérdés kiterjesztés, mért átlagértéke 3,50 Fejlesztendő terület: A stratégia munkatársi elfogadottsága belső információs MÜL3, a 10. kérdés mért rendszer, hatékony átlagértéke3,89 működtetetése az erőforrások elosztásánál teljesítményértékelési, motivációs rendszer következetes alkalmazása MÜL3, a 11. kérdés mért átlaga értéke 3,89 teljesítményrendszer átdolgozása, alkalmazása, ugyanakkor a külső okokkal magyarázható finanszírozási problémák miatt a vezetők kezében nincs sok eszköz a motiválásra munkatársak rendszeres tájékoztatása, kooperációs képesség fejlesztése teljesítményértékelés és motivációs rendszer alkalmazásának kiterjesztése és hatékony működtetése. ennek előfeltétel a megfelelő állami finanszírozás. A PDCA elv alapján az azonosított területeken a fenti táblázatban tettünk javaslatot, bár ezek a problémák nem csak minőségbiztosítási intézkedésekkel orvosolhatók csak. Fontos kiemelni a megfelelő finanszírozási körülmények biztosítását. 3.2 Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése Megközelítés A Kar képzési programjainak indítását a mindenkor érvényes Intézményfejlesztési Tervvel összhangban kezdeményezi és az Egyetemi valamint a Kari minőségbiztosítási eljárások szerint végzi. A képzési programok indításának kereteit a mindenkori kapacitás szabja meg, ezt igyekszünk maximálisan kitölteni. A vizsgált időszakban a meglévő alapképzéseinken túl a Birtokrendező MSc mesterszak indítása történt meg, összhangban a jelenlegi és várhatópiaci igényekkel. A Karon folyó kutatások eredményeinek beépítése az oktatásba folyamatosan történik. Ennek szervezeti kerete az Intézet illetve a Tanszék. A kutatások elméleti eredményei az írott jegyzetekben, a gyakorlati eredmények a tantárgyi gyakorlatok anyagában jelennek meg. 48

Az akkreditált képzési programokat a hallgatók és oktatók folyamatosan véleményezik menet közben és a kimenetelkor is. A mintatantervek időnként felülvizsgálatra kerülnek. A felülvizsgálat során minden oktató véleményt nyilváníthat a tantervvel kapcsolatban az összoktatói értekezleteken. A véleményeket Intézeti szinten összesítjük, majd a Dékán által felkért Kari ad-hoc bizottság elkészíti a változtatási javaslatokat. A mintatanterv(ek) változásait a Kari Tanácsnak kell jóváhagynia. Ezután a változások bekerülnek az egységes felsőoktatási tanulmányi rendszerbe (Neptun), az Intézményi tájékoztatóba, de más úton is tájékoztatjuk az érintetteket. A hallgatók a képzési folyamat végén a képzési programokat az EvaSys rendszerben értékelik. Az elégedettségmérésnél a MÜL-6 minőségbiztosítási kérdőíveket használtuk, azon belül a hallgatói véleményezések válaszai közül a hat legfontosabbnak ítélt kérdést emeltük ki. Emellett a MÜL-7 űrlapokat a záróvizsga-bizottságok tagjaival töltettük ki. Alkalmazás A MÜL-6 és MÜL-7 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott értékek a legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják. A mintatanterv szerinti utolsó éves hallgatóknak kérdőívet osztottunk ki a szorgalmi időszak első napján. 17 olyan kérdés volt, amelyekre 1-5 fokozatú skálán, 1 kérdésre kétfokozatú, 3 kérdésre háromfokozatú válaszadási lehetőség volt. A 17 kérdés közül a lenti első diagramon a hat legfontosabbnak ítélt kérdés eredményeit emeltük ki. Összesen 28 kérdőívet dolgoztunk fel. MÜL-6. Képzés hallgatói véleményezése 1. Mennyire elégedett a szak mintatantervével? 2. Mennyire épülnek egymásra a tantárgyak a szakon? 3. Mennyire egyenletes a heti óraterhelés? 4. Mennyire elégedett az órák színvonalával? 5. Mennyire elégíti ki szakmai érdeklődését, irányultságát a választható tárgyak köre? 6. Ön szerint mennyire megfelelő a kötelező és válaszható kurzusok aránya? Az oktatás minőségének egyik legfontosabb indikátora a záróvizsgák eredményessége. A szakdolgozati témákat a témaválasztás előtt legalább egy hónappal hirdetőn és elektronikusan is közétesszük. A konzulenssel egyeztetett szakdolgozat jelentkezési lapokat a Tanulmányi Osztály gyűjti. A szakdolgozati témákat tanszéki szinten félévente felülvizsgáljuk. A 49

szakdolgozatok döntő része átlagos mérnöki feladat, kisebb hányaduk azonban korábbi TDKhoz, vagy futó kutatási munkához kapcsolódik. A szakdolgozatokat belső és külső bírálók értékelik, a végső jegyre az érintett tanszékek tesznek javaslatot. Karunkon a szakdolgozatvédés és a záróvizsga időben szétválasztva történik. A védés körülményeiről, időkeretéről, tennivalóiról a Jelöltek honlapunkon találnak felkészítő tájékoztatást. A szakdolgozatvédésen a Bizottság előtt minden végzős diabemutatón ismerteti a munkáját, majd válaszol a bíráló(k) által feltett kérdésekre. A kérdéseket a Jelölt a védés előtt megkapja. A védésen kapott érdemjegy végleges, azt a Záróvizsga Bizottság már nem módosíthatja. A záróvizsga tételeket évente felülvizsgáltatjuk, és a szükséges módosításokat átvezetjük, majd időben a hallgatók tudomására hozzuk. A módosítások egyik fontos tényezője a záróvizsga bizottság ez irányú javaslata, melyet a záróvizsga jegyzőkönyv tartalmaz. A záróvizsgákon biztosítjuk a független megítélést. A Bizottságok elnökei a szakma elismert professzorai, lehetőleg más egyetemekről. Mindig van a Bizottságnak egy vagy két külső tagja, akik a szakmát felügyelő főhatóságnál, más szakmai szervezetnél, vállalatnál dolgoznak. A Bizottság létszámát úgy alakítjuk, hogy a komplex államvizsga minden szakterületéhez legyen abban jártas vezető oktató. A Bizottság és a végzős hallgatók kérdőívet töltenek ki, amiben pontozzák a záróvizsga szakmai és szervezési körülményeit, a hallgatók pedig a tanulmányaik összességével kapcsolatban nyilatkoznak a megfelelő minőségértékelési lapokon. 50

MÜL-7. Záróvizsga bizottságok véleménye 1. A diplomamunkák/szakdolgozatok választott témái a szakma aktuális kérdéseivel foglalkoztak. 2. A diplomamunkák/szakdolgozatok kidolgozottsága igényes. 3. A téma kidolgozása során a formai előírásokat betartották. 4. A prezentációk tartalmi összeállítása jól tükrözték a választott témákat. 5. A hallgatók előadókészsége, érvelése megfelelő. 6. Az opponensek véleménye konstruktív volt. 7. Az elbírálás rendszere tisztázott és átlátható. 8. A hallgatók bizonyították elméleti felkészültségüket. 9. A hallgatók bizonyították elméleti felkészültségük gyakorlati alkalmazását. 10. A hallgatók a megszerzett ismereteket önállóan tudják alkalmazni. 11. A záróvizsga integrált ismereteket mér fel. 51

Továbbfejlesztés: A PDCA elv alapján az azonosított területeken a lenti táblázatban tettünk javaslatot. További részletezés nélkül kiemeljük, hogy a hálózatos egyetem előnyeit jobban ki kell használnunk. P (tervezés) D (végrehajtás) C (ellenőrzés) A (beavatkozás) fejlesztés célja, terve megvalósítás és eredmények önértékeléssel bizonyítás fejlődés fenntarthatósága Képzési programok Fejlesztendő terület: Folyamatos tananyagfejlesztés piacképes megszerzett tudás biztosítása tantárgyi programok, tantervek karbantartása, korszerűsítése, tantárgy kínálat összehangolása az OHV tantárgyra vonatkozó felmérései, a MÜL6 kiértékelése a záróvizsgázó hallgatók véleménye, észrevételezése alapján a Kari szakbizottságok rendszeresen követik a tantárgyak tematikáit, a tanterveket módosítják külső szakértők állandó jelenléte, azonos képzési területek összehasonlítása ZV bizottságokban külső tagok állandó jelenléte, a végzett hallgatókat foglalkoztató cégek, szakmai szervezetek interjúvolása MÜL-7 záróvizsga bizottságok véleménye alapján, beleértve a szöveges értékelést is. társ karokkal, intézményekkel való összehasonlítás, azonos képzési területekről készült elemző jelentések kommunikálása (párhuzamos akkreditáció) oktatói kötelezettség dokumentálásának ösztönzése oktatók félévente értékelik a kurzust, a szakfelelős évente a képzést MÜL20-kurzusértékelő lap, MÜL21képzést értékelő lap kitöltése a képzési szabályzatban foglaltak szerint a rendszeres féléves, éves értékelés, ennek Kari Tanácson történő megvitatása képzési portfólió folyamatos fejlesztése a változások tükrében külső, belső potenciálok folyamatos értékelése az ágazati szintű és a karok közötti illeszkedések, együttműködések erősítése, piacképes képzési programok meghirdetése az IFT-ben meghatározott mutatószámok elemzése alapján A változások és a versenytársak folyamatos figyelése, képzési portfólió hatékony megvalósítása, racionalitás, erőforrások célszerű elosztása. A hálózat nyújtotta előnyök kihasználása 52

3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere Megközelítés A hallgatók tanulmányi előrehaladásának, teljesítményének, a képzési követelmények elérésének értékelése előzetesen közzétett és következetesen, egységesen alkalmazott kritériumok, szabályok és eljárások szerint történik. A teljesítmény értékelés megvalósítása az Egyetem Minőségfejlesztési Programja valamint a Minőségbiztosítási Szabályzata alapján történik. A képzési folyamat szabályozására az Egyetem a hatályos Felsőoktatási Törvény alapján Hallgatói Követelményrendszert (HKR) alkot. Ennek mindenkor aktuális változatát a Kar honlapján közzétesszük. A Karon beiratkozáskor CD-n a belépő hallgatók kézhez kapják az Intézményi Tájékoztatót. A tájékoztatóban ismertetjük a Kar logikai és fizikai felépítését, a Karon működő bizottságokat, a tanulmányi rendeket, a már említett hallgatói követelményrendszert, bemutatjuk a képzéseket, azok mintatanterveit, majd a tantárgyak részletes leírása következik. Az Egyetem, és így Geoinformatikai Kar is szoftverrel támogatott egységes tanulmányi rendszert, (NEPTUN) működtet. A félévek megkezdése előtt a tantárgyfelelős oktatók a hallgatók tudomására hozzák a tantárgyi követelményeket. Ez történhet a Tanszéki hirdetőre kifüggesztett hirdetményen és/vagy a Kari intraneten. A tantárgyi követelmények szabályozzák a hallgatóktól elvárt teljesítményt (az aláírás feltételei, beszámolók, beadandó feladatok, értékelési szempontok, pontozási rendszerek. stb.). A tantárgyak leírása és azok aktualizálása a Neptun rendszerben is megjelenik. A hallgatói teljesítmények értékelését a szakvezetők is rendszeresen elvégzik és a Kari Tanács elé terjesztik a minőség javítási kezdeményezésekkel együtt. A Kari Tanács anyagán keresztül a hallgatók képviseletei is értesülnek a problémákról. Az értékelések során születő javaslatokat, intézkedéseket visszacsatoljuk a Kar szervezeti egységei és az oktatók felé. Alkalmazás A MÜL-2, MÜL-8, MÜL-5 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott értékek a legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják. A hallgatói teljesítményeket több szinten értékeljük. A legfontosabb a félévközi tanulmányi munka számonkérése és értékelése. Ez a tantárgyi követelménynek fontos fejezete. A tantárgyi követelmények több úton jutnak el a hallgatókhoz (tanszéki hirdető tábla, Intranet, Neptun, órai ismertetés). A tantárgyi követelmények szerkezete, felépítése az egész Karon azonos. Minden hallgatónak tudomására hozzuk, hogy milyen következményekkel jár a tantárgyi követelmények teljesítésének hiánya. Ugyanakkor nem csak büntetünk, hanem a valóban nehéz helyzetbe került hallgatókra oktatóin külön energiákat is fordítanak. Amint az első kérdőívből kitűnik, két területtel van probléma. A hallgatók kifogásolják a Neptunban szereplő tantárgyi információk mennyiségét. Jelenleg is folyik a tantárgyleírások feltöltése a Neptunban, így ez a terület várhatóan javulni fog. A másik érzékeny terület a nyomtatott jegyzetek rendelkezésre állása. Itt elsősorban szemléletváltásra van szükség a hallgatók részéről. A tendencia az, hogy környezetvédelmi és gazdaságossági okokból a nyomtatott anyagok előállítása csökkenni fog. További ok, hogy a szakma fejlődésének felgyorsulása 53

miatt a változások csak lassan követhetők nyomtatott jegyzetek előállításával. Kifogásolt terület még a szakmai fejlődés, kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége. Ennek kemény korlátot szab a hallgatók szakmai felkészültsége. Ezen segíteni csak a képzésre megállapított képzési idő kiterjesztésével lehetne. MÜL-2. OHV kérdőív, 4.5. kérdés kari átlaga átlag 1. Az oktató a félév során megfelelő tájékoztatást adott a tantárgyról (tananyag, ütemezés, követelmények, számonkérés módja) és azt be is tartotta. 4,49 2. A számonkérési követelmény az átadott ismerettel összhangban volt (zárhelyi, vizsga, munkaértékelés). 4,43 MÜL-5. Tanulástámogatás - ügyintézés 5. kérdés: 5. A Neptun rendszerben a tárgyakról minden információ elérhető. 3,30 MÜL-5. Tanulástámogató háttér 1. A nyomtatott jegyzetek tananyagok rendelkezésre állása. 3,47 2. Az elektronikus tananyagok rendelkezésre állása. 4,13 3. A választható kurzusok mennyisége. 3,64 4. Tantárgyfelvételi, tantervi tájékoztatás. 3,70 5. Szakmai továbbfejlődés, kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége 3,19 MÜL-8. Partneri elégedettség Kérdőív a NymE-n végzett hallgatókat foglalkoztató munkáltatók részére 1. A cég/intézmény elégedett az elméleti szakmai felkészültséggel. 2. A cég/intézmény elégedett a gyakorlati felkészültséggel. 3. Tisztában vannak a szakma legújabb elméleti és gyakorlati eredményeivel. 4. Szakmai tudásuk komplex és integrált. 5. Ismereteiket innovatív módon tudják alkalmazni. 6. Önképzéssel, képzéssel képesek tudásukat továbbfejleszteni, bővíteni. 7. Idegen-nyelvismeretük és annak alkalmazása megfelelő. 8. Informatikai felkészültségük naprakész. 9. Jó a kommunikációs képességük. 10. Viselkedéskultúrájuk megfelelő. 54 11. A munkához való hozzáállásuk példamutató. 12. Képesek az önálló munkavégzésre. 13. Alkalmasak a csapat munkára.

Értékelés: A kapott átlagok négy kérdés kivételével mindenhol meghaladták a 3,50 értéket. A MÜL8., II. rész, 7. kérdésének átlagértéke 2,86, amely az országban mindenhol gondot okozó idegen nyelvi ismeret hiányra hívja fel figyelmünket. A hallgatóinknak lehetősége van, hogy előadások keretén belül az intézmény falai között fejlessze nyelvtudását, mégis valamiért ez a legutolsó szempont tanulmányaik során. Minden fórumot megragadva tudatosítjuk bennük a nyelvtudás fontosságát, külföldi szakmai gyakorlatok finanszírozásának lehetőségét teremtjük meg ERASMUS ösztöndíjak segítségével, mégis ez az a terület, ahol minden tett hiábavaló a hallgatók motiváltsága nélkül. A legerősebb késztetés a nyelvi készségeik fejlesztésére, hogy az oklevél megszerzésének feltételeként elő van írva követelményként, sem bizonyul sok esetben elegendőnek. A MÜL8., II. rész 9. kérdés átlagértéke 3,43, amely a kommunikációs készségek esetében, mint fejlesztendő területre mutat rá. A hallgatók kifejezőkészségét a bevett gyakorlatnak minősülő prezentációk tartásával, illetve a gyakorlati (szemináriumi) órák számának további növelésével kívánjuk fejleszteni 55

Továbbfejlesztés: A PDCA elv alapján az azonosított területeken az alábbi táblázatban tettünk javaslatot. P (tervezés) fejlesztés célja, terve Hallgatók értékelése a hallgatók teljesítményének segítése a hallgatók haladásának segítése a felvett hallgatók motiválása, tehetséggondozás D (végrehajtás) megvalósítás és eredmények C (ellenőrzés) önértékeléssel bizonyítás A (beavatkozás) fejlődés fenntarthatósága Fejlesztendő terület: A hallgató egyetemi pályafutásának céltudatos irányítása az elvárt hallgatói munka A MÜL5 5. kérdés tantárgyi programok, követelmények és a tantárgy kreditarányos megítélése 3,3. naprakészsége összhangja és elérhetősége hallgatói támogató programok alkalmazása hallgatói támogató programok alkalmazása beiratkozott hallgatók felkészítése a képzés teljes vertikumának felvételére (alap, mester, doktori, szakirányú szakképzés) A MÜL5 5. kérdés megítélése 3,47, MÜL 8. 7. kérdés megítélése 2,86 A MÜL 5 5. kérdés megítélése 3,19, MÜL 8 9. kérdés megítélése 3.43 a nyelvtanulás hatékonyságának növelése, jegyzetek frissítése, felzárkóztató tantárgyak meghirdetése TDK tevékenység, szakkollégiumi aktivitás fokozása 3.4 Az oktatók minőségének biztosítása Megközelítés: Az oktatók minőségének biztosítása a Karon az egyetemi keretszabályok és eljárások szerint működik: az Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza az oktatókkal szemben támasztott követelményeket és az előmenetel rendjét; megvalósul az oktatói munka hallgatói véleményezése, amelyet a Kar az oktatók minőségének értékelésekor figyelembe vesz; pályázati és kari forrásból a lehetőségekhez mérten biztosítja a lehetőséget oktatók tudományos továbbképzésére, konferenciákon való részvételre, publikációk megjelentetésére; oktatók önértékelése, képzési terv, egyéni beszélgetések, értékelések 56

az oktatók (természetesen a többi közalkalmazottra is ez vonatkozik) munkájának minősítésére háromévente kerül sor a jogszabályban foglalt kötelezettségnek megfelelően, a hivatalos értékelés megállapításai ellen a munkaügyi bírósághoz fordulhat, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményét nem fogadja el a közalkalmazott; az egyéni fejlesztési tervek rögzítik a különböző területeken elérendő célt, a célok kitűzése, megfogalmazása az intézeti tanszék szakmai koordinátorával közösen történik; az oktatók egyéni munkajelentések formájában rendszeresen végeznek önértékelést; az egyéni beszélgetések a kari vezetéssel, lehetőséget teremtenek a személyesebb problémák megfogalmazására, amely az egyéni fejlődési pályákat gátolhatja. Alkalmazás: Az oktatók oktatási és tudományos tevékenységét éves jelentésekben a kari tanácson megtárgyaljuk. Az oktatók képzési terveit egyéni beszélgetéseken elemezzük. Az itt bemutatott adatelemzésnél a Kari statisztikákat valamint a MÜL-3 elégedettségmérés eredményeit használtuk fel. A MÜL-3 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott értékek a legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják. Értékelés: A teljes adatlapról 7 kérdésre adott válaszokat emeltük ki. A kapott átlagok mindenhol meghaladták a 3,50 értéket. Ugyanakkor az életpálya-kiválósági modell működtetéséhez elengedhetetlen a külső finanszírozás javítása. A létszám mennyiségben és minőségben csak így javítható. 57

1. A vezetés rendszeresen elemzi az emberi erőforrás szükségleteit annak érdekében, hogy a kar eredményesen működhessen. 2. A vezetés pontosan meghatározza a munkatársak feladatait, hatáskörét és felelősségi körét. 3. A teljesítmény értékelés alapján a vezető változtatásokat kezdeményez a kar működésében és erőforrásaiban. 4. A vezetés megfelelő munkafeltételeket biztosít a karon. 5. A kar támogatja a kommunikációra és a párbeszédre épülő szervezeti kultúra kialakítását. 6. A kétirányú kommunikáció jól működik. 7. A vezetés fejleszti, erősíti a kar munkaerő-megtartó képességét. A következő ábrák mutatják a Kar oktatóira vonatkozó statisztikákat. GEO oktatói létszám teljes munkaidőre átszámítva A kar az oktatási tevékenységének ellátását az optimális 45-50 fő helyett 39 főállásra átszámított oktatóval látja el, melyből 2012 októberében csak 19 volt főállású oktató. Ezt a létszámot lehetne növelni, ha az óraadó tanárok helyett főállású státuszokat lehetne létesíteni. Ahhoz, hogy a kar nemcsak eredményesen, hanem egyáltalán működhessen, a meglévő oktató állomány képességeit, ismereteit, adottságait és energiáit maximálisan ki kell használni. E mellett 2008-tól jutalmat senki semmilyen címen nem kaphatott, 2012-ben már a feltételek teljesítése esetén sem történhetett előléptetés anyagi okok miatt. 58

Oktatók, kutatók munkakörönként Látható, hogy az oktatói gárda derékhadát a főiskolai és egyetemi docensek és a főiskolai adjunktusok teszik ki. Egészségtelenül alacsony a fiatal tanársegédek aránya. Az egyetlen kutatói állás 2013 februárjában meg is szűnik, hiszen minden arra alkalmas embert az oktatásban kell alkalmaznunk, hogy a tantervekben előírt feladatokat el tudjuk látni. Minősített oktatók, kutatók teljes munkaidőben foglalkoztatott aránya Az utóbbi évek mindegyikében végeztek oktatóink a NymE doktori iskoláiban, a fokozat megszerzése a közeljövőben várható, ezzel a statisztika tovább fog javulni. Az össz-oktatói létszámhoz viszonyítva a minősítettek aránya 2012-re elérte az 50 százalékot. Ez részben az időközben megszerzett doktori címeknek, részben a nem minősített oktatók nyugdíjazásának köszönhető. A minősítettek abszolút száma nem nőtt, mert a nyugdíjazások minősített oktatókat is érintettek. 59

A minősített oktatók aránya Az ábra külön mutatja a mindhárom szakon oktató minősített kollégák (kék szín, az oszlop alsó része) számát, és világos sárgával a csak az igazgatás szervező szakon oktató minősített oktatók ( jogászok) számát. Minősített oktatók, kutatók tudományos fokozat szerint Az elmúlt időszak eredményes munkájának köszönhetően, a doktori iskolát végzettek közül 2013 elején már két kolléganő védte meg sikeresen doktori disszertációját, márciusban egy további munkahelyi védés lesz és az év folyamán további is várható. A már minősítettek közül több oktató is készül a habilitációra, de jelenleg az eljárás anyagi feltételeit nem tudják vállalni. Oktatók, kutatók és egyéb munkatársak aránya 60