Gázellátás, kémények Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu 2013.
A földgáz Fizikai tulajdonságai: Összetétel (budapesti körvezeték): Éghető anyagok: (Metán-CH 4 ~96tf%, Etán-C 2 H 6 ~1tf%, Propán-C 3 H 8 ~1tf%, Bután-C 4 H 10 ~1tf%, Pentán-C 5 H 12 ~1tf% Kísérő anyagok (Széndioxid, Nitrogén, Nemesgázok) Szennyezők (Kén, Kénhidrogén) Nedvesség Sztöchiometriai normálállapot (15 C, 101325Pa), minden adat erre vonatkozik. Relatív sűrűség: A levegővel összevetett sűrűség s=ρ gáz / ρ levegő Földgáz : s=0.6-0.8 PB-gáz : s=1.8-2.2 Égéshő (felső fűtőérték), Fűtőérték (alsó fűtőérték): /földgáz/ Felső fűtőérték: 37 700 kj/nm 3 Alsó fűtőérték: 34 000 kj/nm 3 (1m 3 /h fogyasztás: 9.44kW) Gyulladási hőmérséklet: 500-700 C /földgáz/ Légszükséglet /földgáz/ Elméleti légszükséglet: Földgáz: 9.5m 3 /m 3, PB gáz: 28.9m 3 /m 3 Légfelesleg tényező L gáz =1.2
Sztöchiometria az égés kémiai egyenletei: Metán: Meghatározható összetevőnként: CH 4 + 2O 2 = CO 2 + 2H 2 O 1m 3 gáz elégetésekor felszabaduló energia (Égéshő, fűtőérték), és a kívánt teljesítmény igényhez szükséges gázszükséglet (Nm 3 /h); Az égéshez szükséges Oxigén illetve levegő szükséglet; A keletkezett égéstermék összetétele (Széndioxid, Vízgőz,... stb.); A számítást minden összetevőre megismételjük: Éghető anyagok (Szénhidrogének), szennyezők (Kén, Kénhidrogének stb. ); Figyelembe vesszük a tökéletes égéshez szükséges többlet levegő mennyiségét (Légfelesleg tényezőt); Figyelembe vesszük gáz és a levegő egyéb kísérő anyagait, összetevőit; A számítás eredménye, a keletkezett füstgáz: Mennyisége (Nm 3 /h), összetétele: Széndioxid, Nedvességtartalom, Kén- (monoxid, dioxid, trioxid), Nitrogéndioxid (N 2 ), Nemesgázok, Tökéletlen égéskor: Szénhidrogének, Szénmonoxid. Az égéstermék tulajdonságai: Harmatponti hőmérséklet, normál sűrűség, viszkozitás, fajhő stb...
Csatlakozó- és fogyasztói vezeték 1. Részei. Az épületbe történő becsatlakozás módjai A csatlakozó vezeték: 1. Bekötővezeték (Utcai alapvezeték) Gázközmű - Főelzáró 2. Külső alapvezeték Főelzáró - Épület 3. Belső alapvezeték 4. Felszálló vezeték (Gázmérő-től) 5. Fogyasztói vezeték Közműhálózat nyomása: Nagynyomású vezeték (25bar felett) Nagy-középnyomású vezeték (4.. 25 bar) Középnyomású hálózat (0.1.. 4 bar) Növelt kisnyomású hálózat (0.1 bar) (csak a csatlakozó vezeték!) Fogyasztói vezetékek nyomása: Kisnyomású hálózat (0.1bar-ig)
Csatlakozó- és fogyasztói vezeték 1. Részei. Az épületbe történő becsatlakozás módjai A csatlakozó vezeték: 1. Bekötővezeték (Utcai alapvezeték) Gázközmű - Főelzáró 2. Külső alapvezeték Főelzáró - Épület 3. Belső alapvezeték 4. Felszálló vezeték (Gázmérő-től) 5. Fogyasztói vezeték Közműhálózat nyomása: Nagynyomású vezeték (25bar felett) Nagy-középnyomású vezeték (4.. 25 bar) Középnyomású hálózat (0.1.. 4 bar) Növelt kisnyomású hálózat (0.1 bar) (csak a csatlakozó vezeték!) Fogyasztói vezetékek nyomása: Kisnyomású hálózat (0.1bar-ig)
telekhatár Csatlakozó- és fogyasztói vezeték 2. A fogyasztói vezeték kialakítása: Fogyasztói vezeték 1600 700 a 1" Gázméro ±0,00 a 1" 200 Tuzhely - Típus 1100 1200 NA15 Fali Gázkazán - Típus A fogyasztói vezeték részei: 1. Mérő Névleges gázáram Főelzáró Vízzsák 2. Fogyasztók Tűzhely Kazán Tartalék elzáró szerelvény 3. Füstgáz elvezetés Huzatmegszakí tó Füstcső Kémény test Csatlakozó vezeték
Csatlakozó- és fogyasztói vezeték 3. Kialakításának szabályai: Csatlakozó vezeték: Minden önálló ingatlanhoz saját bekötővezetéket kell biztosítani, Idegen ingatlanon csatlakozóvezeték csak szolgalmi joggal vezethető, Csatlakozó vezeték legkisebb mérete: NA25, Lakó és kommunális ingatlanra csak kisnyomású, illetve emelt kisnyomású vezeték építhető (maximális nyomás: 0.1bar), Csak 1.7m magas minimális belmagasságú, szellőztethető helyiségben építhető gázvezeték, Gépkocsi tárolóban (3 vagy annál több beállású), garázsban tilos csatlakozó vezetéket létesíteni, Csatlakozó vezetéket létesíteni tilos: hálóhelyiségben, lakószobában, kamrában, WC-ben, szellőztethetetlen helyiségben, Gázvezetéket (Csatlakozó és Fogyasztói vezetéket) létesíteni tilos: Kéményben, Pince nélküli épület alatt a földbe fektetve, Födémszerkezetben, álmennyezetben, Gépházban, óvóhelyen, WC-ben, kamrában, hűtőhelyiségben, Fogyasztói vezeték: Csak kisnyomású lehet, (kisebb, mint 0.1bar!) idegen bérleményen, közös használatú tereken nem haladhat át, A, B tűzveszélyességű helyiségeken, Gépkocsi tároló, 140kW összteljesítményűnél nagyobb hőtermelők, Garázsok, 0.4kV-nál nagyobb villamos kapcsolók helyiségeken csak akkor ha a gázkészülék a helyiségben van, A fogyasztói vezeték legkisebb átmérője NA15, Védőtávolságok sugárzó hő Csőanyagok, kötések (acél - hegesztve, félkemény réz - keményforrasztással).
Gázmérők 1. Elhelyezési szabályai 100m 3 /h névleges teljesítmény alatti mérők (háztartási mérő 15m 3 /h-ig): A helyiség D (mérsékelten tűzveszélyes) tűzveszélyességű osztályba sorolt. Gázmérő elhelyezhető: Szabadban vagy külső falon Mechanikai és hővédelem, Külső falra, lépcsőházban, közös használatú helyiségben Zárható fülke vagy szekrény, Pincében: Nem korrózió veszélyes, Talajvíz elleni szigeteléssel, szilárd burkolattal illetve vakolt fallal rendelkezik, Szabad űrszelvénye legalább 1.7 0.8m, Több szintes összefüggő légterekben a gázszolgálató hozzájárulásával, Lépcsőházban szintenként Zárható fülke vagy szekrény, Nem fagyveszélyes, Kiszellőztethető, Csoportos szerelése Közös használatú térben, kulcsra zárható szekrényben, külön közös elzáró szerelvénnyel (a mérőhelyiségen kívül, az ingatlanba lépés helyén), Gázmérő nem helyezhető el: Lakószobában (nappali, háló stb.) Ez az állapot a későbbiek során sem változtatható meg. Lakószobával a gázmérő helyiségét összeszellőztetni nem szabad; Fürdőszobában, WC-ben; Garázsban, gépkocsi tárolóban; 400 V-nál nagyobb feszültségű villamos berendezéseket tartalmazó helyiségben, "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt, vagy tűzveszélyes anyag rendszeres használatára (tárolására) szolgáló helyiségben Éghető falszerkezetre, éghető vagy hőre lágyuló burkolatú falra, Kazánházban, 140kW-nál nagyobb összteljesítményű gázberendezések helyiségeiben, Védőtávolságok: Gázfogyasztótól min.1m, de beépített szigetelő fallal min. 0.5m (vízszintes vetület), Füstcsőtől, vagy melegvíz vezetéktől min 0.5m (alkotóktól).
Gázmérők 2. Háztartási gázmérők helyigénye Csatlakozó vezeték 1200..1700 500 200 Fogyasztói vezeték 600 Csatlakozó vezeték 1600 900 1000 1200 Egyedi mérő elhelyezés A csatlakozó (méretlen) vezeték mindig balról A fogyasztói vezeték jobbról Elzáró szerelvény 6m 3 felett mindkét oldalról Kiszellőztetett, zárható szekrény Háztartási mérők G4,G6 (m 3 /h) Méret: 30 24 10 (cm) Csatlakozás:1 1, 25cm Csoportos mérő elhelyezés 250 250 Víz-zsákcső kialakítása
Gázmérők 3. Háztartási gázmérők kialakítása, csatlakozása a hálózatra Csatlakozó vezeték Elzáró szerelvény 250 Fogyasztói vezeték Egycsonkú mérő, növelt kisnyomású hálózathoz Nyomáscsökkento 200 Foelzáró Kétcsonkú mérő Fogyasztói vezeték Felszálló
Gázmérők 4. Elhelyezési szabályai 100m 3 /h névleges teljesítménynél nagyobb mérők (ipar, közintézmények): A helyiség A (fokozottan tűz- és robbanásveszélyes) tűzveszélyességű osztályba sorolt Hasadó vagy hasadó-nyíló felület alakítandó ki. A gázmérőnek önálló helyiséget kell kialakítani, mely helységre teljesülnie kell: A 100m 3 /h nál kisebb névleges terhelésű gázmérőkre vonatkozó előírások, amennyiben szigorúbbak, mint az alábbiak; Külső fal mentén, földszinten és könnyen megközelíthető helyen kell legyen; Bejárata szabadból, vagy jól szellőző (mindenkor megközelíthető) közös térből nyíljon; Az A T. osztálynak megfelelő előírásokat kielégítse (feliratok, oltókészülék stb.); Fala 1.5h, födémszerkezete 1h tűzállóságú, nyílászárói nem éghetőek, padlója sztatikus feltöltődés mentes; Nem nyílhat olyan helyiség felé, melyben 140kW-nál nagyobb összteljesítményű gázkészülék van; Villamos berendezései A-2 -es veszélyességi foknak megfelelően szerelt (RB, Ex); A helyiség fűtése csak közvetett lehet; Szabadba nyíló alsó-felső szellőzővel kell ellátni, melyre az alábbiak teljesülnek: A szellőzőnyílások összes szabad keresztmetszete a helyiség szabad alapterületének 1%-a; Az alsó szellőző alsó éle a külső szinttől minimum 300mm-re legyen; (egymástól?) A szellőzők más nyílásoktól minimum 1m-re legyenek; A szellőzők mechanikai védelemmel legyenek ellátva (max. 15mm lyukbőségű ráccsal);
Gázkészülékek 1. Felosztása, fajtái Típus: Neve: Égési levegő: Égéstermék: Példa: A Nyílt égőjű gázkészülék Helyiségből Helyiségbe Tűzhely, Kisvízmelegítő, Gáz infrasugárzó. Fontosabb tervezési feltételek: A belső levegő szennyező anyag koncentrációja a méretezés alapja: Szükséges levegő egyidejű terhelésnél 12[m 3 /h/kw] (közelítő számítás) B Kéménybe kötött gázkészülék Helyiségből Szabadba, kéményen keresztül Fali vízmelegítő, Fali fűtő készülék, Kazán. Kémény huzat a légutánpótlás biztosítója Helyiség min. 8m 3 Az égési levegő számítandó! C Zárt égésterű gázkészülék Szabadból, zárt rendszerrel Szabadba, zárt rendszerrel Fali konvektor, Fali vízmelegítő, Fali fűtő készülék, Kazán. Kettősfalú kéménykürtő ha ez nem megoldható, külső falra helyezett parapet kémény, az elhelyezésére külön előírások a GMBSZ-ben
Gázkészülékek 2. A - B típusú készülékek légellátásának általános előírásai Mivel a készülék égéstere a helyiséggel közös térben van ezért: Biztosítani kell a külső környezetből szellőző levegő bejutását, mely részben fedezi az égéshez szükséges oxigénszükségletet. A helyiségbe jutó szellőző levegő mértékét a gázkészülék teljesítménye (hőterhelése) határozza meg. HŐTERHELÉS : Névleges teljesítmény/hatásfok A szükséges szellőzőlevegő-térfogatáramot és a bejutását biztosító műszaki feltételeket meg kell tervezni. Melynek módja: Lehetőleg közvetlenül a szabadból a helyiség légterébe vezető nyílás (nyílások) elhelyezésével. Mely nyílások hatásos átömlő keresztmetszete méretezett! Tanúsítvánnyal és jelleggörbékkel ellátott (V=K ΔP), e célra szolgáló szerkezetek! Ha szellőző nyílások közvetlenül nem helyezhetők el (megengedett): a szomszédos helyiséget a gázfogyasztó készülék helyiségével össze kell szellőztetni. A gázfogyasztó készülék helyiségében a nyílások eltakarásának tilalmát jelezni kell a fogyasztó részére. Ezt a tilalmat a tervben is elő kell írni.
Gázkészülékek 3. A típusú készülékek légellátása, szellőzése Alapelve: Az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyezőanyagok koncentrációjának az egészségügyi követelményeknek megfelelő szinten tartása 1.: A feltételt teljesítő szellőzőlevegő-térfogatáram meghatározása végezhető közelítő módszerrel, fajlagos értékek alapján: a gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelésére vonatkoztatva legalább Egyidejűségi tényezők: 3-4 főzőhelyes tűzhely: 0,50; 1-2 főzőhelyes gázfőző: 0,65; egyéb gázfogyasztó készülék: 1,00; 12 m 3 /h/kw 2.: Részletes számítással, a gázfogyasztó készülék, mint szennyező forrás kibocsátásának és a megengedett belső szennyezőanyag-koncentrációnak a o figyelembevételével: G V szell 3, elméleti [ m / h] k k i, meg k i,meg a szennyezőanyagra vonatkozó egészségügyi határérték [mg/m 3 ]; k o a külső levegő szennyezőanyag-koncentrációja [mg/m 3 ]; G a keletkező szennyezőanyag forráserőssége, [mg/h]; o
Gázkészülékek 4. A kéménybe kötött készülékek áramlásbiztosítója (huzatmegszakító) Terelő lemez Égéstermék Levegő Feladata: Mivel a kémény huzata függ a környezet, illetve az üzem paramétereitől, a készülék füstgázelvezetését függetleníteni kell a kémény huzatváltozásaitól; Normális működés: Az égés közben keletkező füstgáz felfelé halad; A többlet huzatnak megfelelő többlet levegő hozzákeveredik a füstgázhoz; A hozzákeveredő hidegebb levegő csökkenti a huzatot (önszabályozás). Indulási állapot: A helyiség hőmérsékletével azonos levegő akadályozza a feláramlást; Néhány másodperc alatt kialakul a huzat, addig a helyiségbe távozik a füstgáz. Rövid ideig tartó huzat megszűnés (szél fúj a kéménybe):
Gázkészülékek 5. B típusú készülékek légellátása, szellőzése Alapelve: Gondoskodni kell az égéshez szükséges levegő és az áramlásbiztosítón keresztül a helyiségből távozó levegő pótlásáról, A szellőző levegő bejutását a helyiségbe a kémény huzata biztosítja, A gázfogyasztó készülék helyiségének szellőzőlevegő térfogatárama [m 3 /h] az égéshez szükséges levegő és a hígító levegő összege: V szell Vé, lev Vh, lev A hígító levegő minimum az égési levegő tömegáramának 30%-a, így 1m 3 földgáz elégetéséhez minimum 9.5m 3 x(1,3)=12,35m 3 levegőt kell biztosítani A készülék 8m 3 -nél kisebb térfogatú helyiségbe nem telepíthető. Ha a kémény természetes huzatával nem lehet megoldani: szabadból befúvó (túlnyomásos) szellőzést kell létesíteni, amelynek üzeme a gázfogyasztó készülék üzemével reteszelt, szívott rendszerű égéstermék-elvezetést kell létesíteni, a szükséges szellőzőlevegő térfogatáramhoz alkalmas légbevezető elemekkel Ha az épületben elszívó szellőzés létesül, az nem csökkentheti a B típusú gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezető berendezésének huzatát. Szükség esetén a gázfogyasztó készülék(ek), és a mesterséges szellőző-berendezés reteszelt üzemét biztosítani kell.
Gázkészülékek 6. Fogyasztói berendezések lehetséges szerelvényei és tartozékai
Hasadó, Hasadó-nyíló felületek 1. Létesítésének szabályai Létesítése a GMBSZ szerint kötelező amennyiben az adott helyiségben elhelyezett gázkészülék(ek) egységteljesítménye 140kW vagy összteljesítménye 1400kW, amennyiben a légtérterhelés 1100W/m 3 (nagy légterű csarnokok esetében így eltekinthetünk). Követelményei: 1.2 3.0 kn/m 2 túlnyomás hatására nyíljon meg, 3 q W / m ] Felületének nagysága (F): V F[m 2 ]=f*v[m 3 ] f fajlagos felületi tényező, mely függ: hasadó, vagy hasadó-nyíló; A helyiség beépítetlen térfogata El lehet tekinteni: 2000m 3 nél nagyobb egyszintes, két oldalról szabadon álló, szabad bejáratú csarnokok esetén, ha a légtérterhelés 2800W/m 3 Ha az épület szerkezete nem teszi lehetővé: Gázérzékelő hálózat létesítése mellett, mely 20% ARH-n vészjelzést ad, 40% ARH-n megszünteti a kazán gázellátását és vész-szellőzést indít.(2800w/m 3 felett két független gázérzékelő rendszer) Nem lehet eltekinteni: iskola, óvoda-bölcsőde, kórház, színház, filmszínház, áruház és hasonló jellegű épületek esetén, vegyes rendeltetésű épületekben, ahol a fenti rendeltetés alapterülete meghaladja az összes terület 40%-át, vagy a helyiségek a kazánház felett vannak, vegyes üzemeltetésű kazánházak esetén (gáz+szilárd, gáz+olaj). Q [ W ] [ m ht [ 3 helyiség ]
Hasadó, Hasadó-nyíló felületek 2. fajlagos felületi tényező 11. sz. melléklet A hasadó-nyíló felület méreteinek meghatározása A hasadó vagy hasadó-nyíló felület nagyságát a rendelet 1 meghatározni. A h = f V, alapján a következő számítással kell ahol A h a szükséges hasadó vagy hasadó-nyíló felület nagysága [m 2 ] V a helyiség beépítetlen térfogata [m 3 ] f fajlagos felületi tényező [m 2 /m 3 ], amely a rendelet alapján a következők szerint számítható: ha V 200 m 3, akkor ha 200 m 3 V 2000 m 3, akkor ha 2000 m 3 V 10000 m 3, akkor Hasadó felület f h f h f h 0,05V 0,2 200 0,05 ( V 200) 0,15 1800 0,045 ( V 2000) 0,1 8000 Hasadó-nyíló felület f hn f hn f hn 0,05V 0,15 200 0,05 ( V 200) 0,1 1800 0,02 ( V 2000) 0,05 8000 ha 10000 m 3 V 100000 m 3, akkor 0,040 ( V 10000) 0,02 ( V 10000) f h 0,055 f hn 0,03 90000 90000 ha 100000 m 3 V 500000 m 3, akkor 0,005 ( V 100000) 0,005 ( V 100000) f h 0,015 f hn 0,01 400000 400000 ha V 500000 m 3, akkor f h = 0,01 f hn = 0,004
Gázáram Súly Membrán Gázkészülékek 7. Biztonsági és automatika szerelvények Újra indító Légfurat Elzáró szerelvény Égő Gázhiány biztosító: A gázszolgáltatás kimaradása esetén lezárja a gázáramot a készülék felé. A gázszolgáltatás újra indulásakor csak kézi beavatkozással lehet megnyitni Nyomásszabályozó: Az égő jó hatásfokú működése csak meghatározott gázkiáramlási sebesség esetén lehetséges, A kiáramlás sebessége és végnyomás függvénye, A csatlakozási nyomást a készülék számára megfelelő tartományban tartja. Hőmérséklet korlátozó: Hőmaximum érzékelés. Füstgáz visszaáramlás érzékelő Hőmaximum érzékelés
Gázkészülékek 8. Biztonsági és automatika szerelvények Segédenergia nélküli, átfolyó rendszerű vízmelegítő működési vázlata Égésbiztosítók: Feladata a láng valamely jellemzőjének figyelése Ikerfémes (hőérzékelés) termoelemes (hőérzékelés) ionizációs (ionszint) fotocellás (sugárzás) Gyújtószerkezetek Piezzoelektromos, Villamos szikra gyújtó, Őrláng. Vízhiány biztosító: Átfolyó rendszerű készülékek esetén a vízhiány károsodást okoz a berendezésben.
Gázkészülékek 9. Gáztűzhely Típus: A (nincs füstgáz elvezetés) Fajtái: 2 főzőlap 4 főzőlap... Összeépített gázsütővel Beépíthető típus (főzőlap a pulton, sütő beépítve) Gázcsatlakozás: ½ Teljesítmény: Háztartási: ~10kW Nagykonyhai : ^ 10kW Az egyidejűség elvei: Valamennyi kéménybe kötött készülék 1,00 1 főzőhelyes gázfőző 1,00 2 főzőhelyes gázfőző 0,65 2 főzőhelyes és sütős tűzhely 0,65 3-4 főzőhelyes és sütős tűzhely 0,50 10,5 kw ( 150 kcal/perc) alatti nem kéménybe kötött, kisvízmelegítő 0,65
Gázkészülékek elhelyezésének szabályai 1. Kéménybe nem kötött készülékek ( A ) Nem helyezhetők el; szellőzőnyílás sem nyílhat az alábbi helyiségekre: alvás céljára szolgáló helyiség (nappali helyiség, vagy nappalival közös légteret képező étkezőkonyha nem számít alvás céljára szolgáló helyiségnek), testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiség, nevelési, oktatási építmények legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló helyiségei, a taneszköznek minősülő, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével, közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségek! Gáztűzhely elhelyezhető huzamos tartózkodású térben (konyha, konyha-étkező, Konyha-étkező-nappali helységében), ha: készülék égésbiztosítóval rendelkezik a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel (szag- és páraelszívó) és a helyiség levegő-utánpótlása az elszívottal egyező mennyiségben közvetlenül a szabadból biztosított Elhelyezés szabályai: min.: 1.2m magas mellvéd (parapet) Felette éghető bútor min.: 0.5m (vagy hővédő burkolat)
Gázkészülékek elhelyezésének szabályai 2. Kéménybe nem kötött készülékek szerelvényeinek elhelyezése:
Gázkészülékek10. Átfolyó rendszerű vízmelegítők, kisvízmelegítők Hőmaximum korlátozás Égésbiztosító Égési levegő Gázhiánybiztosító Huzatmegszakító Égő Gyújtóláng Biztonsági szelep Áramlás biztosító Hidegvíz Melegvíz Típus: A (kisvízmelegítők), B Biztonsági szerelvényei: Hőmaximum korlátozó Gázhiány biztosító Égésbiztosító gyújtólánggal Áramlás biztosító Biztonsági szelep Huzatmegszakító Fajtái: Egy fogyasztóhely ellátására Kisvíz melegítők ( A, B ) Névleges hőterhelés:~10kw, Előállított vízmennyiség: 5~6l/perc Több fogyasztóhely ellátására Fali vízmelegítők (csak B :) Névleges hőterhelés :18~28kW Előállított vízmennyiség: 7~14l/perc Hátrányok: Egyszerre csak egy fogyasztó Egykarú keverő csapteleppel nem tökéletes Változó vízhőmérséklet Cirkulációs vezeték nem építhető
Gázkészülékek elhelyezésének szabályai 3. Kéménybe kötött vízmelegítő ( B ) Az átfolyó rendszerű és falra rögzített tároló rendszerű vízmelegítők alsó élének magassága a padlószint felett 0,8-1,4 [m] Ha a vízmelegítőt fülkében, vagy szekrényben helyezik el, akkor a fülke, vagy szekrény padlószintig legyen kialakítva, határoló falát és ajtaját nem éghető anyagból kell készíteni. Tömör, nem hálóval vagy ráccsal kialakított ajtószerkezet esetén a fülkére vagy szekrényre legalább 400 [cm 2 ]-es alsó-felső szellőzőnyílást kell készíteni. Erősáramú részeket (ventilátor, gyújtás) tartalmazó vízmelegítő vizes berendezés (pl. kád, mosogató) fölé, vagy annak környezetében legalább freccsenő víz elleni villamos védettséggel szerelhető.
Égési levegő Gázkészülékek 11. Fali kazánok Zárt tágulási tartály Szivattyú Visszatérő Előremenő Típus: B, C Biztonsági szerelvényei: Az átfolyó rendszerű vízmelegítő biztonsági szerelvényei; Zárt tágulási tartály Fajtái: Csak fűtésre: Névleges hőterhelés:~10..40kw(60kw); Beépített szivattyú; Beépített zárt tágulási tartály; Vezérlése a szivattyú kapcsolásával. Fűtésre és használati melegvíz termelésre: Névleges hőterhelés :18~28kW; Előnykapcsolás a HMV termelésre; Előállított vízmennyiség: 7~14l/perc. Hátrányok: Az átfolyó rendszerű melegvíz termelés hátrányai; Melegvíz termelés ideje alatt nincs fűtés. Korszerű kivitel: lángmagasság szabályozás; Külső időjárás függő szabályozás; Beépített megkerülő vezeték; Kondenzációs készülékek; Alacsony előremenő hőmérséklet.
B típusú fali kazán Gázkészülékek 12. C típusú fali kazán, HMV termeléssel
Gázkészülékek elhelyezésének szabályai 4. Kéménybe kötött Fali kazán ( B ) Fali kazánok, kombi készülékek alsó éle a padló szint felett 0,4-1,4 [m]-re lehet. Olyan gázkészülék, amelynek villamos hálózati csatlakozása van csak abban az esetben szerelhető kád fölé, kádhoz, zuhanyzóhoz (60 cm-nél kisebb vízszintes távolságban), ha a villamos részeinek IP védettsége legalább IP X5 vagy fröccsenő víz ellen védett kivitelű. Egyébként, mosogató vagy más nyílt kifolyású vizes szerelvény fölé csak abban az esetben szerelhetők, ha villamos részei 60 cm-nél távolabb vannak a fröccsenést keltő felülettől. Ha a gázfogyasztó készüléket fülkében, vagy szekrényben helyezik el, akkor a fülke, vagy szekrény padlószintig legyen kialakítva, határoló falát és ajtaját nem éghető anyagból kell készíteni. Tömör, nem hálóval vagy ráccsal kialakított ajtószerkezet esetén a fülkére vagy szekrényre legalább 400 [cm 2 ]-es alsó-felső szellőzőnyílást kell készíteni.
Gázkészülékek 13 Fali kazán, közvetett fűtésű melegvíztárolóval Nyomáskorlátozó szelep Váltószelep Termosztát Kazán Melegvíztároló Radiátor HMV termelés vezérlése : A tároló termosztát indítja a kazán szivattyúját és a váltószelepet a HMV termelésre állítja Fűtés vezérlése : Előnyök: A helyiség termosztát indítja a kazán szivattyúját és a váltószelep alapállapotban marad Kisebb beépített teljesítmény Egyenletes rendelkezésre álló melegvíz Cirkulációs vezeték Háztartási méretek: Névleges fűtőteljesítmény10.. 28kW vagy akár nagyobb Tároló térfogat: 50.. 200l
Készülékek 14. Gázbojler Típus: A, B Önálló hőforrás Kis teljesítmény (~7..10kW) Tároló kapacitás: 50.. 200l
Gázkészülékek 15 Helyi fali fűtő készülékek Égési levegő Füstgáz Fűtött levegő Kémény Füstgáz Zárt égésterű parapet konvektor ( C típus): Előnyök: Biztonságos; Hátrányok: Gyors felfűtés; Könnyű szabályozhatóság; Meleg felületek (por pörkölődés veszélye) Homlokzaton megjelenő füstgáz csatlakozás, füstgáz visszaáramlás Rossz hatásfok Kéménybe kötött készülék ( B típus): Hátrányok: Égési levegő a helyiségből Fűtött levegő
Gázkészülékek 16 Gázüzemű hősugárzók Fajtái: Infra sugárzók ( A típus); A magas hőmérsékletű lángmagok sugároznak az infra tartományban. Fekete sugárzók ( B, C típus). Előnyök: Az égő által felforrósodott levegő hald végig egy feketére festett csőben. Helyi fűtés; Gyors felfűtés; Könnyű szabályozhatóság; Konvektív hőmérséklet alacsony lehet (energia megtakarítás); Hátrányok: A költséghatékony beruházás; Széles teljesítmény tartomány; Csak ipari alkalmazás Hőérzeti szempontból hátrányosabb Sugárzó ernyő geometriai terében hatásos (~40 )
Gázkészülékek 17. Kazánok Fajtái: Fali kazánok (10.. 28 (40) kw) Atmoszférikus kazánok: Hasonló a fali kazánokhoz, csak lábon állnak ; Nincs beépített szivattyú, illetve tágulási tartály; Kéménybe kötés: huzat megszakítóval. Túlnyomásos kazánok (10..1000kW): Különálló égőfej (gáz, olaj); öntöttvas kazánok; Acéllemez kazánok; Kondenzációs kazánok. Kazánházak helyigénye (szempontok): Kazán(ok); Melegvíz tárolók; Szellőző berendezések; Szerelvények.
Kazánház 1 Kialakításának szempontjai Kazánház: Égéstermék elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), B típusú, 140 [kw]-nál nagyobb egység-, vagy (egy helyiségben) 140 [kw]-nál nagyobb együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülék(-ek) helysége Épületszerkezete nem éghető anyagú és legalább egy óra tűzállósági határértékű legyen. A helyiség D tűzveszélyes Az 1400 [kw]-nál nagyobb együttes hőterhelésű készülék(ek) helyiségében vészkijáratot kell alakítani Hasadó, hasadó-nyíló felület: A 140 [kw] egység- vagy (egy helyiségben) legalább 1400 [kw] együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülék helyiségében ha a fajlagos légtérterhelés 1100 [W/m 3 ] Az égési- és az üzemi szellőző levegő be- és kivezetésére a szabadból nyíló, illetve a szabadba vezető, nem éghető anyagú csatornát vagy nyílást kell kialakítani, amelynek szabadba nyíló végén el nem zárható zsalu, huzalháló vagy rács legyen.
Kémények 1. felépítése, részei Kitorkollás módosító ±0,00 tk( C) tfg( C) 1200 Hatásos kémény magasság Fedko Kéményfej Kéménykürto Kéménytest Tisztító ajtó Füstcso Áramlás biztosító Koromzsák ajtó Koromzsák Kitorkollás módosító: csapadék kéménybe jutásának megakadályozása, szél zavaró hatásának csökkentése, füstgáz kiáramlás biztosítása Fedkő: Kéménytest védelme Kéményfej: a kéménytest tető feletti szakasza Kémény kürtő: a kémény belső része (járata, amiben a füstgáz áramlik) Kéménytest: a kéménykürtőt magába foglaló tartószerkezet Tisztító ajtó: (kettős záródású szerkezet) Kéménybélés: a kéménykürtőbe a korrózió elleni védelem vagy tömörség fokozása érdekében elhelyezett béléscső Koromzsák ajtó: (kettős záródású szerkezet) Koromzsák: Füstcső: a tüzelőberendezés és a kéményt összekötő, szétszerelhető, hőszigeteletlen cső. Füstcsatorna: Vízszintes, lejtéssel falazott, szerelt nem bontható szerkezet Áramlás biztosító: az atmoszférikus gázkészülékek kötelező tartozéka Hatásos huzatmagasság: A kémény statikus huzat meghatározásakor figyelembe vehető magasság
Kémények 2. feladata A tüzelő berendezésekben keletkezett füstgáz szabadba vezetése Az égéshez szükséges levegő, vagy az odavezetéséhez szükséges nyomás biztosítása
Kémények 3. Csoportosítása Az egy kéményre kapcsolt készülékek névleges teljesítménye alapján: Egyedi kémények: Egymással belső összeköttetésben lévő helyiségek legfeljebb 60kW összteljesítményű tüzelőberendezésinek kéménye. Központi kémények: Az építmény 60kW-nál nagyobb teljesítményű tüzelőberendezéseink kéménye Az építési mód alapján: Falazott: Téglából, könnyűbetonból, jellemzően habarcskötéssel készített kémény Szerelt: Csőelemekből készült, hőszigetelt, szerelőipari technológiával készített kémény Használati mód alapján: Egyféle használatú kémény: azonos fajtájú tüzelőanyaggal üzemeltetett kémény Vegyes használatú kémény: Különböző fajtájú tüzelőanyaggal üzemeltetett kémény.
Kémények 4. Csoportosítása A tüzelőberendezések égési levegő ellátása szerint: Atmoszférikus tüzelőberendezések kéményei: GMBSZ B Ha az égési levegőt a tüzelőberendezés a helyiségből nyeri. Zárt égésterű készülékek kéményei: GMBSZ-C Ha az égési levegőt a tüzelőberendezés külön csőhálózat segítségével a külső térből nyeri. Ez a csőhálózat akár a kéménnyel is integrálható (dupla falú kémények) Zárt égésterű tüzelőberendezések esetén a belső tér és az égőtér fizikailag (gáztömören) el van választva. Gyűjtőkémények: (Több épületszint egymás feletti helyiségeiben levő tüzelőberendezések kéményei) Egycsatornás gyűjtőkémény: ha a füstgáz közvetlenül a gyűjtő kürtőbe áramlik. Mellékcsatornás gyűjtőkémény: ha a tüzelőberendezésből távozó füstgáz először a szintmagasságú mellékcsatornába, majd onnan a gyűjtőkürtőbe áramlik.
Kémények 6. Kéménybe kötött (B) gázfogyasztó készülékek Saját égéstermék elvezető berendezéssel és kitorkollással rendelkező készülékek (rendszer jellegű berendezés): Zárt égésterű készülékek kéménybe kötött alkalmazásai:
Kémények 7. Zárt égésterű (C) gázfogyasztó készülékek Oldalfalra kivezetett készülékek, a levegő bevezetés és a füstgázelvezetés helye közel esik egymáshoz (pl.: koncentrikus csövek): Saját égéstermék elvezető berendezéssel és kitorkollással rendelkező készülékek (rendszer jellegű berendezés):
Kémények 8. Zárt égésterű (C) gázfogyasztó készülékek Két függőleges járattal (pl.: koncentrikus kör) rendelkező kéményekbe kötött készülékek a járatra egy vagy több készülék csatlakozik
Kémények 9. Zárt égésterű (C) gázfogyasztó készülékek Szétválasztott járattal rendelkező kéményekbe kötött készülékek a levegő bevezető járat a homlokzaton, a készüléknek saját füstgáz elvezető berendezése van: Hagyományos gravitációs égéstermék elvezetőhöz csatlakozó készülék, homlokzatra kivezetett levegő bevezető járattal:
Kémények 10. Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásai: A gáznemű égéstermék (füstgáz) elvezetésének szerkezetei (kémény, füstcsatorna) re vonatkozó előírások (74. ): (6) Az égéstermék-kibocsátás helyét és magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a környezetet szikrával, pernyével, füsttel ne veszélyeztesse, a levegőt a megengedett mértéken felül ne szennyezze. (7) Az égéstermék-elvezető biztonságosan ellenőrizhető és tisztítható legyen. (8) Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást (korróziót, átnedvesedést, kicsapódást) nem okozhat. Az égéstermék az építmény teherhordó szerkezeteivel közvetlenül nem érintkezhet. (9) Gyűjtőkémény csak az e célra engedélyezett rendszer és megoldás szerint létesíthető. Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei (80. ): Homlokzaton (külső falon) égéstermék-kivezetési helyet kialakítani csak a helyiség légterétől elzárt égésterű gázüzemű tüzelőberendezés céljára lehet, akkor ha: a) az égéstermék tető fölé, a szabadba történő kivezetésére alkalmas kémény nincs, illetőleg a meglévő tartalékfűtés céljára szükséges, b) a tervezett homlokzati égéstermék-kivezetés az épület állékonyságát nem veszélyezteti és az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket nem sért, c) a tervezett homlokzati égéstermék-kivezetés az egészségvédelmi követelményeknek megfelel. Tartalék fűtés (94. ): (1) A tartalékfűtés lehetőségéről gondoskodni kell a) minden lakás legalább egy lakószobájában, b) minden olyan helyiségben, ahol folyamatos tartózkodás szükséges (pl. készenléti, ügyeleti helyiségekben). (2) A tartalékfűtés lehetőségéről szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezés céljára alkalmas, gravitációs üzemű kémény vagy egyidejűleg és folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosításával kell gondoskodni.
Kémény, füstcsatorna, füstelvezetés (26. ): (1) A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermék elvezetőjét nemzeti szabvány szerint nem éghető anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen. (2) Gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezésekhez, ha azoknak a füstgáz hőmérséklete nem haladja meg a 200 Cot, nem éghető anyagú kéménybe legalább nehezen éghető anyagú béléscsövet szabad elhelyezni. (3) Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghető anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály, nemzeti szabvány szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. (4) Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. (5) A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. (6) A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan zárt állapotban kell tartani. Füstcsövek (27. ): Kémények 11. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) előírásai: (1) Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni. (2) A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítő bilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. (3) Az,,A'' és,,b'' tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad. (4) Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson.
Kémények 12. A kéményekre vonatkozó általános előírások (MSZ 04-82/1-85) TILOS: (1) Az A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve azok határoló falain kéményt, füstcsatornát építeni nem szabad. (2) A kéménytest és a füstcsatorna nem lehet határos élelmiszertároló helyiséggel, éléskamrával, kamraszekrénnyel. (3) A kéménytest és a füstcsatorna nem vezethet át hűtött téren vagy szerkezeten. (4) Füstcsatorna (és füstcső) nem vezethet át más lakás vagy más intézmény helyiségein. (5) A koromzsák, koromzsák ajtó más lakásban illetve intézményben nem lehet. (6) Épületek építésével és átalakításával a szomszédos épületek kéményeinek működése nem gátolható. A létesítés legfontosabb szabályai: (1) A kéményben a káros lecsapódásokat kerülni kell (hőszigetelő szerkezet alkalmazásával). Amennyiben a lecsapódás nem kerülhető el akkor anyaga csak a keletkező korrozív közegnek ellenálló lehet, illetve a kondenzátum gyűjtését, elvezetését meg kell oldani. (2) A kéménynek megengedett legkisebb falvastagságát szerkezetileg gyengíteni nem szabad. (3) A kémény hő-mozgása az épület szerkezetétől független legyen, falazott téglafalakban kialakítható kémény 400cm 2 névleges kürtőkeresztmetszetig (de csak egyedi kémény) (3) A füstgáz nem érintkezhet az épület beton, vasbeton tartószerkezetével. (4) A kéménytestbe éghető anyag nem nyúlhat be, a kéménnyel szomszédos éghető anyag felületi felmelegedése 60 C lehet. A tetőszerkezet fagerendája a kéménytesttől min 12cm távol legyen.
Kémények 13. MSZ EN MSZ EN 1443 Égéstermék-elvezető berendezések általános követelményei MSZ EN 13384-1 Égéstermék elvezető berendezések hő- és áramlástani méretezése egy tüzelőberendezés esetén MSZ EN 13384-2 Égéstermék elvezető berendezések hő- és áramlástani méretezése több tüzelőberendezés esetén Az új EN szabványok legfontosabb alapelvei: A huzat nagyobb, mint az ellenállás. Száraz üzemmód esetén a hőmérséklet a leghidegebb felületen is nagyobb, mint a harmatponti hőmérséklet. Nedves üzemben a leghidegebb felület hőmérséklete is nagyobb, mint 0 C. A számításokat minden kritikus környezeti üzemállapotban meg kell ismételni. Túlnyomásos kémények esetén a kéményben keletkezett túlnyomásnak a szerkezete ellenálljon, illetve légtömör legyen.
Kémények 14. Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásának helye a tető felett a Magasság magastető gerince felett, a tetőgerinc közelében a 0,4m 0,4m a1 Magasság szalmatetős magastető gerince felett, a tetőgerinc közelében a 0,8m a 0,8m b Magasság lapostetők, vagy zárt mellvédek felett b 1,0m 0,4m γ A tető hajlásszöge. Megjegyzés: A tetőt laposnak kell tekinteni, ha γ 20 o és magastetőnek, ha γ>20 o. c A legkisebb vízszintes távolság a magastetőtől c 2,3m vagy c1 c 1,4m vagy c1 c1 Magastető nem éghető tetőfelületére merőlegesen mért legkisebb távolság 1,0m 0,4m c2 Magasság magastető felett ahol L a tetőgerinctől mért távolság 0,4m ha L< 8,0m 0,4m ha L< 8,0m B C
Kémények 15. Az égéstermék-elvezető berendezés védőtávolsága a nyílászáróktól A Távolság a magastetőn elhelyezett szerkezetektől, ablakoktól és nyílásoktól ha A < 1,5m B Magasság a magastetőn lévő nyílászárók vagy nyílások felett akkor B 0,6m B C ha A < 1,5m akkor B 0,6m C Távolság magastetőn elhelyezett nyílások vagy ablakok felett vagy mellett C 0,6m C 0,6m D Magastető nem éghető tetőfelületére merőlegesen mért legkisebb távolság D 2,0m 0,4 d Távolság a magastetőn elhelyezett nyílások vagy ablak alatt d 1,0m d 1,0m
Kémények 16. A kémény körüli objektumok a kéménykúp értelmezése (MSZ 04-82): (1) A kémény kitorkollása legalább olyan magasan legyen, hogy a kéményfej fölé függőleges tengellyel és a kitorkollásra illeszkedő lefelé mutató csúccsal szerkesztett 60 félnyílású kúpot az épület (vagy a szomszédos épület) semmilyen széltorló felépítménye ne közelítse meg 0,7 m-nél jobban (függőlegesen mért távolsága attól legalább 0,8 m legyen). (2) Szélzugot képező tetőgerincek, tetőfelépítmények közelében a kitorkollás azoknál magasabban legyen. (3) Nagy felületű enyhe hajlású és lapostetők esetében a kitorkollás a tetősík felett legalább 1,20 m magasan legyen. (10 -nál enyhébb hajlásszög esetén)
Kémények 17. A kémény körüli objektumok Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásánál akkor kell feltételezni, hogy a szomszédos épületek befolyásolják a működését, ha - az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásának vízszintes távolsága (L) a szomszédos épülettől kisebb, mint 15 m és - az épület az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásától nézve vízszintesen 30 nál nagyobb szög alatt látszik (α szög) - az épület legfelső éle az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásától nézve függőlegesen 10 nál nagyobb szög alatt látszik ( β szög )
Kémények 18. Égéstermék-elvezetésének homlokzati kitorkollása ("C" típus) Az egyszeres égéstermék-kitorkollás legkisebb távolsága nyitható ablakoktól vagy homlokzati ajtóktól sima homlokzatok esetén
Kémények19. Tisztíthatóságának biztosítása (MSZ 04-82/1-85): (1) Minden kéménytestbe koromzsák ajtót és ha a kitorkolló-nyíláson keresztül nem tisztítható, kéménytisztító ajtót kell elhelyezni. (2) A koromzsák illetve kéménytisztító ajtó csak nem éghető anyagból és kettős záródású szerkezetből készíthető. (3) A koromzsák ajtó alsó éle és a legalsó bekötés alsó éle közötti távolság legalább 50cm legyen. (4) A kémény tisztító ajtó könnyen hozzáférhető helyen, a kémény fedköve alatt legfeljebb 5m-rel legyen. (5) A padlástérben elhelyezett tisztítóajtó 60cm környezetében a padozat nem készülhet éghető anyagból. (6) Kéményseprő járdát kell létesíteni minden olyan magastetőn, ahol kéményenként tetőkibúvó nem létesíthető (1m magas lejtő oldali korláttal)
Kémények 20. A huzat számításának elméleti alapjai a kémény statikus huzata tk( C) H [m] H [m] H [m] H [m] rlev rfg-átlag rlev-rfg-átlag Dp [Pa] D(Dpst) [Pa] D(Dp) [Pa] tfg [ C] tfg( C) lev füstgáz átlag plev levg H p füstágáz füstgáz átlagg H ( p) ( ) gh statikus levegő füstgáz átlag ( p) phuzat ( levegő füstgáz statikus átlag) gh p T0 T0 ( ) gh T t T t huzat 0 0 lev 0 füstgáz átlag
Kémények 21. A huzat számításának elméleti alapjai a statikus huzat függvényei: tk( C) p ( T T0 t T 0 huzat ) 0 lev 0 t füstgáz átlag T gh tfg( C) Mitől függ a huzat: Magasság: Δp huzat ~ H Füstgáz hőmérséklet: Δp huzat ~-1/T füstgáz Környezeti hőmérséklet: Δp huzat ~1/T levegő Hőszigetelés vastagsága:
Kémények 22. Az áramló füstgáz nyomásvesztesége és a huzat kapcsolata Dp [Pa] p T0 t 0 huzat ( ) T0 lev T0 t füstgáz átlag T gh Dphuzat=f(H,tlev,tfüstgáz-átlag) d 5 V[/h] p, áramlási p huzat, 2 l p áramlási v füstgáz( alaki) 2 d 0 0 0 vre_ rendezve V 4V Av v 2 A d V 0, 4V l p áramlási ( ) 2 alaki 2 d d p 0 2,, ' 1 áramlási CV, p áramlási C 5 2 d
Kémények 23. A füstcső és a kéménytest kialakításának legfontosabb szabályai (60kW-ig) Kéménytest Füstcső Gázberendezés max. 2m min. 2m Minimális hatásos huzatmagasság: 2m; Füstcső maximális hossza 2m Kéményelhúzás 30 maximális kúpszög 2x egy irányban Füstcső és elhúzás együttes maximális hossza : 3m, de max. a hatásos kéménymagasság fele Egy füstcső egy készülék Könyökök száma: 2! de ekkor függőleges füstcső min.3d Több bekötés alsó-felső éle között 15cm Kürtő anyaga: Alumínium Korrózióálló acél Samott Kéménytest és anyaga: Falazott Szerelt Hőálló hőszigetelés 400cm 2 felett önálló kéménytest 35kW felett önálló kémény
Kémények 24. Gáztüzelésű, huzatmegszakítóval felszerelt tüzelőberendezés kéményének megengedett legkisebb keresztmetszete Állandók: A min Alapkeresztmetszet: a = 100cm 2 Alapmagasság: b = 20m Kémény kiviteli tényező (kémény fal érdessége) érdes falú (pl.: falazott tégla) c=0.6 sima falú (pl.: korr. acél) c=1.0 Üzemviteli tényező: Ritkán használt (kisvíz melegítő) τ=0.51 Sűrűn használt (fali kazán) τ=0.86 Tüzelő berendezés és a kémény: Hatásos kémény magasság: h k [m], (de max.:8m) Névleges kazánteljesítmény: Q N [kw] a c b h bc k Q h k N [ cm 2 ]
Kémények 25. Gyűjtőkémények kialakítása: Levego Füstgáz Füstgáz Levego Berendezés Berendezés
Kémények 26. Zárt (LAS) rendszerű kémények szerkezeti kialakítása szerelt kivitel
Kémények 27. Zárt (LAS) rendszerű kémények szerkezeti kialakítása épített kivitel
Kémények 28. Zárt (LAS) rendszerű kémény samott béléscsővel
Kémények 29. Zárt (LAS) rendszerű kémény szükséges mérete 24kW névleges teljesítményű fali fűtőkészülék, 3m-es szintmagasság, 2m-es bekötési távolság, 1 könyök Szintek száma A kémény kűrtő belső átmérője (befoglaló mérete) Szintenként 1 készülék Szintenként 2 készülék 1 Ø14 (36x36) Ø18 (40x40) 2 Ø16 (36x36) Ø22 (48x48) 3 Ø18 (40x40) Ø25 (48x48) 4 Ø20 (40x40) Ø30 (55x55) 5 Ø22 (48x48)
Kémények 30. Kémény anyaga Épített kémények Kémény test Alumínium, Korr.Acél béléscső Szerelt kémények Alumínium burkolat Hőálló hőszigetelés Korr.Acél béléscső Egyéb anyagok: Samott műanyag