TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.
A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter
A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás kezdetekor már nem voltak a munkaerőpiacon, vagy korábban sem dolgoztak Kilépő nemzedék: 1988 és 2003 között rendes életkorban mentek nyugdíjba, vagy ebben az időszakban szültek gyereket és még nem álltak újra munkába, illetve idő előtt mentek nyugdíjba, vagy váltak munkanélkülivé, eltartottá, és nem tudtak visszatérni Aktív nemzedék: megszakítás nélkül a munkaerőpiacon voltak 1988 és 2003 között, vagy dolgoztak ugyan, de nem folyamatosan (munkanélküliség, gyermekszülés miatt), ami után újra dolgozni kezdtek Belépő nemzedék: olyan fiatalok, akik 1988 és 2003 között fejezték be az iskolát és álltak munkába, vagy befejezték ugyan a tanulmányaikat, de nem tudtak munkába állni
Az életút-típusok és a társadalmi státusz kapcsolata Tanulók Belépő nemzedék 1. (munkába állók) Aktív nemzedék 2. (megszakítással) Kilépő nemzedék 1. (demográfiai kilépők) Kilépő nemzedék 2. (kiszoruló kilépők) Elveszett nemzedék Belépő nemzedék 2. (munkába állni nem tudók) Összesen (N) Nemzedék Aktív nemzedék 1. (megszakítás nélkül) Társadalmi státusz 0,56 0,32 0,28 0,15-0,04-0,44-0,46-0,75 3696 % 17 6 16 11 17 16 15 2 100
Társadalmi osztály tipológia Elit: nagy- és közepes vállalkozók, önálló értelmiségiek; magas státuszú felsővezetők és magas státuszú beosztott értelmiségiek Felső középosztály: rosszabb státuszú felsővezetők; középvezetők, magas státuszú vállalkozók, gazdálkodók és közepes státuszú beosztott értelmiségiek Középosztály: rosszabb státuszú középvezetők, vállalkozók, gazdálkodók, értelmiségiek, alsóvezetők, egyéb szellemi foglalkozásúak; valamint jó státuszú szakmunkások Munkásosztály: rosszabb státuszú szakmunkások, szakképzetlen és mezőgazdasági munkások, ha társadalmi státuszuk nem rossz Depriváltak: szakképzetlen és mezőgazdasági munkások rossz társadalmi státusszal
Társadalmi osztályok státusz hierarchiája +2,66 Elit 1,86 (3,0%) Felső 0,98 (8,1%) Közép 0,43 (30,8%) Munkás -0,11 (37,8%) Deprivált -1,17 (20,3%) -1,78
Jövedelem eloszlás 2003-ban Tóth István György
Az egy főre jutó háztartási jövedelmek személyek közötti eloszlásának néhány fontosabb egyenlőtlenségi mutatója Magyarországon, 1962 és 2003 között 4.0 3.0 P50/P10 P90/p50 Gini*10 S10/S1/2 2.0 1.0 1962 1967 1972 1977 1982 1987 1992 1996 2000 2003 Forrás: 1962-1987: KSH jövedelem-felvételek alapján Atkinson Micklewright ([1992 HI1 táblázat]), 1992-1996: MHP I VI. hullámok, 2001-2003: TÁRKI Háztartás Monitor
Az egyes népességtizedek egy főre jutó átlagjövedelme, Ft, 2003 165000 150000 135000 8,4 120000 105000 90000 750000 60000 45000 30000 15000 2,5 3,4 0 Alsó 2 3 4 5 6 7 8 9 Felső decilis
Jövedelmi egyenlőtlenségek a kibővült Európai Unió országaiban, 1999-2003 EU 15 Csatlakozók Egyenlőbb országok (S80/S20: 3-4 között) Közepesen egyenlő országok (S80/S20: 4-5 között) Egyenlőtlen országok (S80/S20: 5 fölött) Dánia Svédország Finnország Németország Ausztria Hollandia Luxemburg Belgium Franciaország Írország Olaszország Nagy Britannia Spanyolország Görögország Portugália Szlovénia Cseh Köztársaság Magyarország (KSH:3.4) Lengyelország Magyarország (TÁRKI:4.5) Ciprus, Málta Litvánia Lettország Észtország
Az egyes dimenziók szerepe az egyenlőtlenség nagyságának meghatározódásában, % 1987 1992 1996 2000 2003 Életkor 6 3 2 0 2 Iskola 8 18 25 23 25 Gazdasági aktivitás 12 15 14 11 20 Gyermekszám 5 3 6 5 9 Településtipus 2 6 11 9 8 Etnikum.. 4 7 7 9
Egyszerű számpélda a közalkalmazotti bérek emelésének lehetséges egyenlőtlenségi hatásairól (1) 6000 5000 Kiinduló állapot: közalkalmazotti család: 20% elhelyezkedésük az egyes decilisekben, %: 1,1,1,1,2,2,2,3,3,4 4000 3000 S10/S1=8.7 2000 1000 0 1 6 11 16 21 26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 nem közalkalmazott közalkalmazott
Egyszerű számpélda a közalkalmazotti bérek emelésének lehetséges egyenlőtlenségi hatásairól (2) 6000 5000 4000 3000 Emelések: közalkalmazott: 40% nem közalkalmazott:20% emelés utáni elhelyezkedésük az egyes decilisekben, %: 1,1,0,1,0,0,1,3,8,5 S10/S1=9.1 2000 1000 0 1 6 11 16 21 26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 nem közalkalmazott közalkalmazott
Szimuláció a 2003 évi adatok alapján: a közalkalmazotti háztartások aránya és az S10/S1 mutató értéke a szelektív jövedelem emelkedés előtt és után Alsó ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd Fels ő ötöd S10/S1 2003 14 17 16 22 31 8.4 Fiktív emelé s után 10 13 15 25 38 8.7
Az alsó jövedelmi ötöd részesedése az egyes jóléti támogatásokból 1992-2003, % TÁRKI Háztartás 60.0 az egyes kvintilisek részesedése 50.0 40.0 30.0 20.0 10.0 nyugdijak munkanélküli anyasági segély családi pótlék 0.0 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 03
A szegénység különböző metszetei Gábos András Szivós Péter
A szegénységi mérőszámok trendjei, 1992 2003: a szegénységi ráta (egy főre jutó éves háztartásjövedelem) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 2000/01 2003 Medián fele Átlag fele
A szegénységi mérőszámok trendjei, 1992 2003: a szegénységi rés-arány (%) (szegénységi küszöb: a mediánjövedelem fele) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 2000/01 2003
A laekeni indikátorok Magyarországon és az EU-ban: szegénységi ráta és szegénységi rés-arány 25 30 20 25 15 20 15 10 10 5 5 0 0 Hollandia Ausztria Belgium Luxemburg EU15 Szegénységi ráta Szegénységi rés-arány Forrás: Eurostat, KSH és TÁRKI
A laekeni indikátorok Magyarországon és az EU-ban: szegénységi küszöb (PPS euró) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 Hollandia Ausztria Belgium Luxemburg EU15
A nem-monetáris szegénység Szubjektív szegénység Anyagi helyzet szubjektív értékelése: rendszeres anyagi gondjaik vannak, nélkülözések között élnek Szubjektív szegénységi küszöb: magas jövedelmi feszültség Depriváció Alap-depriváció: élelmiszer, ruházkodás, lakásrezsi, fűtés, társas kapcsolatok, üdülés Másodlagos-depriváció: tartós fogyasztási cikkek, autó, melegvíz-ellátás Lakás-depriváció: zsúfoltság, a lakás problémái
Szegénység különböző dimenziókban Jövedelmi szegény Deprivált Szubjektív szegény N= Népesség %-ában Egyetlen fődimenzióban sem N N N szegény 4217 73,1 Csak jövedelmi szegény I N N 118 2,0 Csak deprivált N I N 174 3,0 Csak szubjekítv szegény N N I 677 11,7 Jövedelmi szegény és deprivált is I I N 51 0,9 Jövedelmi és szubjektív szegény I N I 145 2,5 Deprivált és szubjektív szegény N I I 227 3,9 Mindhárom fődimenzióban szegény I I I 160 2,8 Megjegyzés: N nem szegény az adott dimenzióban, I szegény az adott dimenzióban
A szegénység okai (logisztikus regressziós modellek esélyhányadosai) Jövedelmi szegénység Medián fele Átlag fele Kvintilis határ Depriváció Szubjektív szegénység Többdimenziós szegénység Háztartásfő neme (férfi) nsz nsz nsz 0,5 nsz 0,5 Háztartásfő életkora (18-39) 40-59 1,4 1,5 1,4 1,4 nsz 1,8 60- nsz nsz nsz 0,4 0,2 nsz Háztartásfő iskolai végzettsége (általános) Szakmunkásképző 0,4 0,4 0,4 0,2 0,4 0,2 Felsőfokú 0,1 0,1 0,1 0,0 0,1 nsz Háztartásfő gazdasági aktivitása (egyéb inaktív) Alkalmazott 0,1 0,1 0,1 nsz 0,3 0,1 Munkanélküli 0,6 0,6 nsz 2,3 nsz 0,5 Nyugdíjas 0,1 0,2 0,2 1,6 0,6 0,1 Háztartás típusa (egyszemélyes, <60) Pár, <60 0,3 0,4 0,3 0,4 0,4 0,1 Pár 2 gyermekkel 0,4 nsz 1,3 0,6 0,8 0,2 Pár 3+ gyermekkel nsz 2,1 2,4 1,8 1,5 0,4 Egyedüli szülő gyermekkel 3,3 3,9 4,1 2,1 2,3 0,3 Egyszemélyes, 60+ 0,1 0,2 0,4 2,5 nsz nsz Lakóhely (község) Budapest nsz 0,7 0,6 nsz 1,6 nsz Háztartásfő etnikuma (nem roma) 2,6 3,1 2,5 6,8 1,9 4,2
www.tarki.hu TÁRKI Háztartás