2201-06 modul Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel (OKTATÓ: Dudás Erzsébet) o szóbeli: 20 db tétel (kereskedelemmel, vállalkozásindítással stb. kapcsolatos elméleti kérdések) o gyakorlat: a gyakorlati kérdéseket a képző állítja össze (pl. írj levelet, állíts ki számlát stb.) 1
1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői - A piaci verseny A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései Szükséglet: az igények összessége Igény: szükségletek sajátos kielégítésére irányuló vágy A piac A piac az a hely, ahol a vevő és eladó találkoznak, és üzletet kötnek. Ez lehet egy konkrét hely, pl. a budapesti Bosnyák téri piac, valamelyik nagyáruház, vagy a sarki közért, de lehet az internet is, hiszen ma már számos dolgot adhatunk-vehetünk az interneten keresztül (pl. használt és új autót, hangszereket, CD-ket, könyveket, ruhákat, koncertjegyet, részvényeket, biztosítást, utazást, oktatást, stb.). Szakszerűen a piac a kereslet és a kínálat összessége, egymásra hatása és találkozási helye, módja. Mi a kereslet? A kereslet a vevők vásárlási szándéka egy árura vonatkozóan. Az az árumennyiség, melyet az emberek hajlandók és képesek megvenni a különböző árak mellett adott termékből. Ha pl. szeretnénk egy úszómedencét, de nincs rá pénzünk, akkor az még csak vágy, de nem fizetőképes kereslet. A kereslet törvénye szerint alacsonyabb árak mellett az emberek többet vesznek valamiből, míg magasabb árak mellett kevesebbet. Eset: Tegyük fel, hogy együttesünk zeneileg megérett arra, hogy CD-t adjunk ki. Vajon mennyit? 10-et, 100-at, 1000-et, 10 000-et? Mérjük fel, hogy rajongóink különböző árak mellett mennyit hajlandók vásárolni. Íme, a felmérés eredménye: Az Ereszd El A Hajam Együttes CD-je iránti tervezett kereslet táblázata: 2
Ár (Ft) Keresett mennyiség (db) 500 5000 800 2500 1000 1000 1200 800 1300 700 1500 500 1700 300 2000 200 2500 100 A táblázatból is látható, igazolódik a kereslet törvénye. Sokkal több CD-t hajlandók venni az együttesünk rajongói alacsonyabb árak mellett, mint magasabb árak mellett. Biztosan akad egy-két fanatikus rajongó, aki még 5000 Ft-ot is adna egy Ereszd El A Hajam CD-ért, de lesznek olyanok is, akik még ingyen se kérnék. Grafikusan ábrázolva a keresleti függvényt kapjuk: A keresleti görbének nem kell minden egyes pontját ismernünk, hogy meg tudjuk rajzolni, és nem is kell egyenesnek lennie. Láthatjuk a rajzon, hogy a görbe balról jobbra ível, vagyis negatív meredekségű. A kereslet törvényével összhangban fordítottan arányos az összefüggés az ár és a kereslet között. Mi a kínálat? A kínálat a termelők, kereskedők eladási szándékát fejezi ki egy termékből, szolgáltatásból. Az a mennyiség, melyet az eladók hajlandók és képesek eladni különböző árak mellett. A szándék tehát nem elég, képesnek is kell lenned eladásra kínálni pl. termékedet, azaz kell, hogy legyen elegendő legyártott termék a helyszínen, vagy egy közeli raktárban. A kínálati tábla és függvény tehát megmutatja, hogy a különböző árak mellett mennyit hajlandók és képesek az eladók eladni. A kínálat törvénye szerint magasabb árak mellett az emberek többet hajlandók eladni valamiből, mint alacsonyabb árak mellett. 3
Miért változik egy termék kínálata, ha változik az ára? Azért, mert a gyártók a profitszerzés érdekében kínálják termékeiket. Minél magasabb az ár, adott költségek mellett annál nagyobb az ösztönzés arra, hogy egy terméket előállítsanak. CD-nk esetében így nézne ki a kínálat táblázatba foglalva: Az Ereszd El A Hajam Együttes CD-jének kínálati táblázata: Ár (Ft) Kínált mennyiség (db) 500 100 800 200 1000 300 1200 500 1300 700 1500 800 1700 1000 2000 2500 2500 5000 Itt is igazolódik a kínálat törvénye. Sokkal több CD-t szeretnénk eladni magasabb áron, mint alacsonyabb áron. Kínálati táblázatunk csak néhány árszinten mutatja a kínált mennyiséget. Ezen adatok segítségével azonban nagyjából meg tudjuk rajzolni az egész kínálati görbét. Természetesen, ahogy a keresleti görbének, úgy a kínálati görbének sem kell egyenesnek lennie. A kínálati görbe másképp fest, mint a keresleti, ugyanis nem jobbról balra, hanem 4
balról jobbra ível, vagyis pozitív meredekségű, azaz pozitív az összefüggés az ár és a mennyiség között (azonos irányba változnak). Mi határozza meg egy termék árát? Bármely termék árát a piaci kereslet és kínálat határozza meg együttesen. Piaci árnak nevezünk minden olyan árat, amelyen a fogyasztók hajlandók és képesek a termékeket megvásárolni. Piaci ár az Ereszd El A Hajam CD esetében az 500 Ft is és a 2500 Ft is, csak más mennyiség kel el a két különböző áron. Piaci ár egy termék esetében nagyon sokféle is lehet, ám egyensúlyi ár csak egy van. Mi az egyensúlyi ár? Az egyensúlyi ár (piactisztító ár) egyben piaci ár is. Az az ár, ahol a termékből felkínált mennyiség pontosan megegyezik a vásárolt mennyiséggel (vagyis, amely ár mellett minden elkel a piacon és többlet kereslet sem jelentkezik.). Legegyszerűbben a keresleti és a kínálati görbe közös grafikonban való ábrázolásával lehetne szemléltetni. A két függvény metszéspontja az egyensúlyi pont, amiből látszik, hogy 1300 Ft-os egyensúlyi ár mellett egyezik meg az eladók és vevők szándéka, a keresett és kínált mennyiség egyaránt 700 db CD. Mikor nincs egyensúly a piacon? Az 1300 Ft-nál magasabb árak mellett túlkínálat (kínálati többlet, felesleg) alakul ki. Ez lejjebb nyomja az árakat egészen az egyensúlyi ár irányába. (A túlkínálatra reagálva a CD-t forgalmazók olcsóbban kezdik árulni a CD-t). Az 1300 Ft-nál alacsonyabb árak mellett pedig túlkereslet (hiány) áll fenn, ami feljebb hajtja az árakat, míg be nem áll az egyensúly a piacon. A CD-t forgalmazó kereskedők reagálnak a boltok előtt kígyózó sorokra, a kielégítetlen keresletre és drágábban kezdenék árulni a CD-t a hiányállapot megszűntetése érdekében. Természetesen ennél az egyszerű modellnél nem számoltunk sem a keresletet, sem a kínálatot befolyásoló egyéb tényezőkkel, az idő elteltével bekövetkező változásokkal, csupán az árváltozás hatására bekövetkező mennyiségi változást vizsgáltuk ( ceteris paribus azaz minden mást változatlannak tekintve.) Az egyensúlyi ár is csak addig marad változatlan, míg a kereslet és/vagy a kínálat meg nem változik. A piac fogalma és alapösszefüggései A piac fogalma: lásd feljebb. A piac összefüggései: 5
Mitől változhat meg a kereslet? Vigyázzunk! A termék árának változása csak a keresett mennyiséget változtatja meg, a függvény egyes pontjai között mozgunk. A keresleti függvény az alábbi tényezők hatására változhat meg, azaz növekedhet vagy csökkenhet a keresett mennyiség egy-egy ár mellett. Az emberek ízlésének, szokásainak változása (divatváltozás). Pl. egy hatékony reklámkampány hatására sokkal többen mennek el Ereszd El A Hajam koncertekre, nő a rajongótábor, aminek hatására többen kezdik venni a CD-t is. Azaz a keresleti függvényünk jobbra, felfelé tolódik. Az emberek jövedelmi helyzetének változása. Pl. általános gazdasági fellendülés következtében többet keresnek az emberek, a diákok is több zsebpénzt kapnak, így többen engedhetik meg maguknak, hogy a CD-t megvegyék. Helyettesítő termék árának változása. Ha két termék képes ugyanazokat az igényeket kielégíteni, akkor azokat helyettesítő termékeknek nevezzük. Az Ereszd El A Hajam CD helyettesítője lehet pl. egy MP3 formátumú hanganyag, vagy más hasonló együttes zenéjét tartalmazó CD. Amennyiben ezek a helyettesítő termékek megdrágulnának, akkor az Ereszd El A Hajam együttes CD-jét többen vennék. Kiegészítő termék árának változása. Azok a termékek, amelyeket együtt használunk pl. CD és CD lejátszó kiegészítő termékek. Amennyiben ezen kiegészítő termékek ára csökken, akkor növekedhet a kereslet az Ereszd El A Hajam CD iránt is. Amikor a kereslet nő, az eredeti keresleti görbe eltolódik jobbra. Változatlan kínálat mellett az egyensúlyi ár növekedése miatt a termék magasabb áron kerül értékesítésre. Amikor a kereslet csökken, az eredeti keresleti görbe balra, lefelé tolódik. Változatlan kínálat mellett az egyensúlyi ár csökken, a termékek alacsonyabb áron kerülnek értékesítésre. Mitől változhat meg a kínálat? Vigyázzunk! A termék árának változása csak a függvényen való mozgást magyarázza. A kínálati függvény az alábbi tényezők hatására változhat meg, azaz növekedhet vagy csökkenhet a kínált mennyiség egy-egy ár mellett. Költségek változása. Ha kevesebbe kerül a CD előállítási költsége, akkor többet tudnak a gyártók előállítani, mint korábban, azaz minden egyes ár mellett nagyobb mennyiséget hajlandók és képesek eladásra kínálni a forgalmazók. Egyéb profitszerzési lehetőségek. A legtöbb gyártó több terméket is gyárt. Ha pl. az Alternatív Sasok nevű rockbanda CD-je iránt nő a kereslet, akkor az Ereszd El A Hajam CD gyártói lehet, hogy inkább a másik CD gyártására fordítják szűkös erőforrásaikat. Ez esetben csökken az Ereszd El A Hajam CD kínálata a piacon. A jövőre vonatkozó várakozások. Ha az Ereszd El A Hajam együttes mondjuk átalakulása következtében megújulva játszik, akkor javulhatnak a CD eladási kilátások. A CD gyártói és forgalmazói ismét növelhetik kínálatukat a piacon. Amikor a kínálat nő, az eredeti kínálati görbe eltolódik jobbra. Változatlan kereslet mellett a kínálat növekedés hatására az egyensúlyi ár alacsonyabb lesz. Amikor a kínálat csökken, az eredeti kínálati görbe balra tolódik. Változatlan kereslet mellett a kínálat csökkenés hatására a termék magasabb egyensúlyi áron kerül értékesítésre. A piacok résztvevői Piaci szereplők mindazok a személyek, szervezetek és csoportok, akik (amelyek) termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat és a piaci 6
események szempontjából egységnek tekinthetők (fogyasztók, vállalatok, intézmények, költségvetési szervezetek, stb.). A piac első számú szereplője a fogyasztó, (személy, család, emberek csoportja, szervezete) aki (amely) végső fogyasztás céljából szerez be javakat és szolgáltatásokat. A kereslet azt fejezi ki, hogy a fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket és szolgáltatást megvásárolni. A kereslet tehát pénzzel alátámasztott, realizálható szükséglet. A piaci kereslet adott áru valamennyi szóba jöhető fizetőképes fogyasztójának igényét összesíti. A kínálat azt jelenti, hogy a cég képes és hajlandó valamely termék vagy szolgáltatás előállítására. A piaci kínálat az adott termék valamennyi termelőjének lehetséges (illetve szándékolt) termelését, azaz egyéni kínálatok összegét jelenti. A termelő, a vállalat, a vállalkozás az a szereplő, amely javak és szolgáltatások kínálatával jelenik meg a piacon. Ez az elsődleges funkciója, de ennek alárendelten természetesen termelési tényezők. Anyagok, gépek, munkaerő vásárlója (származékos kereslet). A piac alapvető mozgatója a piaci szereplők versenye, amely döntő jelentőségű a kereslet és kínálat összehangolódási folyamatában. A piaci szereplők egymással versengve igyekeznek a kereslet és kínálat adottságait, lehetőségeit kihasználva saját céljaikat érvényesíteni. A piaci verseny jellege sokféle lehet, melyet döntő módon befolyásol az, hogyan viszonyul egymáshoz a szereplők mérete, hatalma, gazdasági súlya. Ebben a megközelítésben két szélsőséges eset, a tökéletesen versenyző piac és a monopólium piaca között húzódik az átmenetek igen széles sávja, a sokféle valós piac. A piaci verseny A verseny két vagy több szereplő bizonyos szabályok között zajló tevékenysége előnyszerzés céljából. A verseny funkcióit 3 csoportba sorolhatjuk: jóléti funkció a fogyasztó választási lehetőségét jelenti a különböző termékek és szolgáltatások között hatékonysági funkció a verseny miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a lehető legolcsóbban, a legkisebb ráfordítással költséggel működjenek, hiszen a költségek alapvetően meghatározzák a piaci pozíciót allokációs funkció a verseny miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikat olyan termékekre és szolgáltatásokra kell hogy fordítsák, amire valós fogyasztói igény mutatkozik (ha nem lenne verseny nem lenne érdeke, hogy a fogyasztó azt kapja amit szeretne, mert úgy sincs más, konkurencia miatt viszont fontos, hogy a fogyasztó mit akar) Verseny a fogyasztónak jó, mert a verseny miatt több termékből választhat, alacsonyabb áron. Verseny pozitív a fogyasztónak, vállalatok a verseny korlátozásában érdekeltek. Ezért különböző lépéseket tesznek pl.: összejátszanak, emiatt védik a versenyt szabályok. Versenyszabályozás: a verseny fenntartása egy fontos dolog, tisztességtelen versenymagatartásról törvény is készült. közérdek miatt a verseny a gazdaság növekedését, fejlődését hozza magával, ezért közérdekből támogatott (új technológia, energiatakarékosság stb.) a többi piaci szereplő érdekében az üzlet tisztességes megtartása o piaci szereplők összejátszásának vagy a kartell tilalmának megfogalmazása 7
o o gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma (monopóliumok a túlzott piaci méret, piaci részes miatt a többieket hátrányos helyzetbe tudja hozni pl.. csökkenti a felvásárlási árakat, árukapcsolást hajt végre) fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, tilos a fogyasztót megtéveszteni, a termékről valótlant állítani A kapott adatok alapján az értékesített termékről állítsa ki a tételhez mellékelt szállítólevelet! 8
2. Ismertesse a költségekkel kapcsolatos fogalmakat és csoportosításuk módjait! Információtartalom vázlata: - Költséggazdálkodás, költségelemzés - Ráfordítás, termelési költség, költségek csoportosítása - Költség- és önköltségszámítás - A mezőgazdaság jellemző költségei, költségszámítás - Költségfüggvények, fedezeti diagram készítése Költséggazdálkodás, költségelemzés A költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, melynek középpontjában a költség áll, és tartalmazza annak tervezését utalványozását analitikus nyilvántartását főkönyvi elszámolását kalkulációját (önköltségszámítását és gazdasági kalkulációját) ellenőrzését elemzését információrendszerének kialakítását A költséggazdálkodás fontosabb módszerei (tervezési, elemzési, ellenőrzési, költségcsökkentési módszerek) felhasználási normák, normatívák költségváltozási tényező (r) fedezeti költségszámítás határköltség-számítás standard költségszámítás értékelemzés A költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, amelynek központjában a költség áll, és tartalmazza annak tervezését utalványozását analitikus nyilvántartását főkönyvi elszámolását ellenőrzését elemzését és információrendszerének kialakítását A hatékony költséggazdálkodás megvalósítása érdekében számos követelményt kell támasztanunk és kielégítenünk a költséggazdálkodás egészével és egyes alrendszereivel szemben. Ezek a követelmények: a számviteli törvény előírásaiból a szakmai elvárásokból, illetve a továbblépés szükségességének igényéből erednek és kiterjednek az egyes alrendszerek által elérendő, megvalósítandó célokra azok teljesítésének konkrét feladataira 9
a feladatok megoldási módjára, eljárásaira a szervezési szempontjaira és a kapcsolati rendszerükre A vállalkozás vezetése folyamatosan igényli a költségek alakulásnak elemzését, ugyanis ez biztosítja az információkat: amelyeket felhasznál hosszú távú és középtávú döntéseihez, a reális tervek elkészítéséhez amelyek alapján visszajelzést kap, hogy a költséggazdálkodás a kívánt célkornak megfelelően alakul-e amelyekre építve hozza meg a döntéseket, illetve intézkedéseket a vállalkozó a hiányosságok kiküszöbölésére, valamint továbbfejlesztésére A költségek alakulásának elemzése során súlyponti kérdésként célszerű kezelni a költséggazdálkodás következő területeit: hogyan kerültek végrehajtásra a gazdálkodási tervek célkitűzései teljesítették-e az önköltségcsökkentési előirányzatot változott-e a költségek szerkezete, ha igen az milyen okokra vezethető vissza A költségek elemzéséhez azokat az ismert csoportképző ismérvek alapján csoportosítani szükséges. Az elemzés követelményeinek megfelelően a leggyakoribb csoportosítás a következő: a költségek megjelenése költségnemek szerint a költségek csoportosítása elszámolhatóságuk és tervezhetőségük szerint a költségek kapcsolata a termelés volumenének változásával a költségek csoportosítása a döntési folyamat szempontjából A költségek költségnemek szerinti elemzéséhez az 5. számlaosztály nyújt információkat. Az 5. számlaosztályon belül a költségnemek a következők: anyagköltség igénybe vett szolgáltatások költségei egyéb szolgáltatások költségei bérköltség személyi jellegű egyéb kifizetések bérjárulékok és értékcsökkenési leírás A költségnemek szerinti költségek vizsgálhatók statikusan és dinamikusan is. Megoszlási viszonyszámok segítségével bemutathatjuk a költségek szerkezetét. A bázis vagy terv és a tényadatok összehasonlításával választ kapunk a változásokra abszolút összegben vagy dinamikus viszonyszámban kifejezve. Külön feladat lehet az eltérések okainak feltárása. Ehhez standardizálás szükséges, amikor is az ok-okozati összefüggések meghatározásával tényezőnként számszerűsítve bemutatjuk az eltérések okait. Az elszámolhatóság és a tervezhetőség szerint a költségek kétfélék lehetnek: a közvetlenül elszámolható költségeknél a felmerülés időpontjában eldönthető, mely költségviselőt milyen mértékben terhel a közvetett költség esetében a felmerüléskor a költségviselőt nem tudjuk megnevezni, csak a költséghelyet, azaz a felmerülés helyét. Állandó költségek azok a költségek, amelyek a termelés változásával az adott időszakban nem változnak, azaz változatlanok. Ez azt jelenti, hogy ezek a költségek függetlenek a termelés terjedelmétől. Ilyen például az értékcsökkenési leírás, ha több gépre van szükség, úgy nyilván megnő az elszámolt értékcsökkenési leírás összege. Az állandó költségek a tevékenység változása során nem változnak. 10
A lineárisan változó költségekre az a jellemző, hogy a termelés volumenével arányosan nő. A költségnövekedés üteme megegyezik a termelés növekedésének ütemével. A progresszív költségekre az jellemző, hogy a költségnövekedés üteme meghaladja a termelés növekedésének ütemét. Ez azt jelenti, hogy 1 %-os termelés-növekedésre 1%-nál nagyobb költségnövekedés jut. A degresszív költségek esetében a költségnövekedés üteme kisebb, mint a termelés növekedésének üteme. Vagyis ha 1 %-kal nő a termelés, úgy a költség 1 %-nál kisebb mértékben növekszik. A regresszív költségekre az jellemző, hogy a termelés volumenének növekedése hatására ezen költségek összegükben csökkennek. A költség elemzéséhez a költségváltozási tényezőt használjuk fel. A költségváltozási tényező a termelés és a költségváltozás kapcsolatát írja elő. Kifejezi, hogy 1%-os termelésváltozás milyen mértékű költségváltozást eredményez. Megmutatja, hogy a költségek hány %-a tekinthető proporcionális, illetve fix (redukált) költségnek. A költségreagálási fok segítésével meg lehet állapítani, hogy mennyi lenne az indokolt költség. A termékszintű költségelemzéseknél kiemelkedő szerepe van a határköltség-számításnak. A rétegköltség a rétegtermelés költsége, a határköltség pedig a rétegtermelés egységére jutó rétegköltség. A tervezés szempontjából különösen nagy szerep van a költségek olyan csoportosításának, hogy azokra milyen hatással vagyunk. Vannak befolyásolható költségek, amelyekre még van hatásunk. Vannak ugyanakkor olyan költségek is, amelyek nem változtathatók meg, ezek a befolyásolhatatlan, változatlan költségek. A költségelemzés mutatói: a) költségváltozás indexe (dinamikus viszonyszám) = (tárgyévi költség / bázisidőszak költsége) 100 b) költségváltozás összege = tárgyévi költség bázisidőszak költsége c) költségmegoszlás (%) = (költségnem részösszeg / összes termelési költség) 100 d) költséghányad = (költségnem / termelési érték) 100 e) költségszint = (költség részköltség / termelési érték) 100 A költséghányad- és a költségszint-mutatónál a nevező megegyezik. De a költséghányad számlálójának összege kiszámítható a költségszint-mutatók számlálóinak összegeiből is. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a költséghányadok összege mindig egyenlő a költségszintmutatók összegével. Ráfordítás, termelési költség, költségek csoportosítása Ráfordítás: A hozam elérése érdekében befektetett és az eredmény terhére elszámolt anyagi és nem anyagi javak bekerülési értéke, vagyis az az érték, amelybe a vállalatnak az adott tevékenység került. (időszaki értékesítés bekerülési értéke). A termelés költségei Rövid távon a vállalat költségei két részre oszlanak. Az egyik csoportba azok a költségek tartoznak, amelyek a termelés megindulása nélkül is fennállnak, mert már kiadásra kerültek. Ilyenek az épületek, gépek költségei, ezeket fix költségeknek nevezzük. A másik a termeléshez tartozó költségek, mint a munkabér, anyagköltség, energia, stb. A termelés összes költsége (TC) rövid távon két fő részből áll: állandó költségek (FC) és változó költségek (VC). Képletben: TC = FC + VC. A fix költség rövid távon állandó, a változó költség nem arányosan változik: a technikai feltételek; az anyagok mennyiségtől függő ára és; a járulékos költség (szállítás) részarányának csökkenése miatt. 11
Az átlagos fix költség (AFC=FC/Q) a termék egységére jutó állandó költség. Az átlagos változó költség (AVC=VC/Q): a változó költség termékegységre jutó nagysága. Az átlagköltség (AC=TC/Q): az összköltség termékegységre jutó nagysága. Összefüggés: AC = AFC + AVC. A határköltség (MC): a termelésváltozás egységére jutó költségváltozás nagyságát fejezi ki. Képletben: MC = TC/DQ = VC/ Q, ahol az utolsó egyenlőség azért szerepelhet, mivel rövidtávon FC állandó, ezért TC = VC. Az AC. AVC, MC függvények U alakúak. Kis termelés esetén az egységköltségek hatalmasak, a termelés növelésével csökkennek, majd egy idő után nőnek. Az MC mindig a legutóbb termelt egység költsége, s amíg ez kisebb az AC-nél és az AVC-nél, addig az átlagot lefele húzza. Ha a növekedési szakaszában eléri először az AVC, majd az AC görbét, akkor feléjük kerül, s az átlagot növelni fogja. Így az MC-vel való találkozás után mindkét görbe nőni fog. A határköltség (MC) függvénye az átlagos változóköltség- (AVC) és az átlagköltségfüggvényeket (AC) minimumpontjukban metszi. Költségek csoportosítása Költségnemek szerint: anyagköltség igénybe vett szolgáltatás egyéb szolgáltatások értéke bérköltség személy jellegű egyéb kifizetések bérjárulékok értékcsökkenési leírás Összetétel, illetve összetettségük szerint egyszerű (elemi): további részekre nem bontható (pl. anyagköltség) összetett: több elemi költséget tartalmaz (pl. karbantartási költség) Termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint alapköltség: adott termeléssel kapcsolatban merül fel járulékos költség Tervezés, utalványozás, elszámolási mód szerint közvetlen költség: a költség keletkezésekor tudjuk, hogy mit terhel közvetett költség 12
Tevékenység jellege szerint alaptevékenység költségei alaptevékenységen kívüli tevékenységköltségek Az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint holtmunka jellegű költségek (anyagköltség, értékcsökkenési leírás, anyag jellegű egyéb költségek) élőmunka költségei (bérköltség, bér jellegű egyéb költség) tisztajövedelem jellegű költségek (társadalombiztosítási-járulék, cél jellegű adók stb.) A termelés volumenével való kapcsolatuk szerint állandó költség: összegét a termelési volumen változása nem befolyásolja változó költség: arányos, degresszív, progresszív Költség- és önköltségszámítás Költségkalkuláció: egy adott termék előállítása, forgalmazása, szolgáltatás nyújtása milyen költséggel jár Közvetlen költségek: Anyagköltségek: a termék gyártásához szükséges összes anyag és kellék költsége (hulladék is) Munkabér megállapítása: Kiszámítani az éves bértömeget (járulékokkal együtt) Évi ledolgozott munkaidő megállapítása Egy munkaórára eső bérköltség megállapítása Egy termék előállításához szükséges idő megszorozva a dolgozók számával A 4-es pontban kijövő óraszám megszorozva a 3. pontban kiszámítottal Ezeket összeadva kijön a közvetlen költségek összege. Közvetett költségek: Épület költségei (bérleti díj) Gépek karbantartása, amortizáció Energiaköltségek Adminisztrációért fizetett bér Irodai költségek Értékesítési költségek Egyéb költségek Ezeket összeadva kijön a közvetett költségek összesen 13
Egy órára jutó közvetett költség: összes közvetett költség osztva az éves munkaórák számával, ezután megszorozva a termék munkaóraszámával Összes közvetlen költséget és az összes közvetett költséget össze kell adni, így kijön az egy termékre jutó összes költség. Alapadatok Önköltségszámításhoz példa Felhasznált anyag Az anyag egységára: Kellékek összköltsége: Dolgozók száma Személyi bér (járulékokkal) Munkaidő Egy termék előállításához szükséges idő 1,5 m 500 Ft/m 200 Ft 2 fő 50000Ft/fő/hó 40 héten keresztül heti 40 óra 6 óra Közvetlen költségek Anyagköltségek Anyagköltség Kellékek összköltsége Anyagköltség összesen: 750 Ft 1,5*500 Ft/m 200 Ft 950 Ft Bérköltségek Éves bértömeg járulékokkal: 1200000 Ft 2*50000*12 Évi ledolgozott munkaidő 3200 óra 40*40*2 Egy munkaórára eső bérköltség 375Ft/óra 1200000/3200 Egy termék előállítása 2 dolgozónak: 12 óra 6*2 14
Egy termékre eső bérköltség 4500 Ft 375*12 Összes anyagköltség: Összes bérköltség: Összes közvetlen költség 950 Ft 4500 Ft 5450 Ft Közvetett költség Műhely bérleti díja Gépek karbantartása, amortizáció Energiaköltségek Adminisztrációért fizetett bér Irodai költségek Értékesítési költségek Egyéb költségek Összes közvetett költség 300000Ft 70000Ft 180000Ft 240000Ft 144000Ft 180000Ft 60000Ft 1174000Ft Egy órára jutó közvetett költség 367Ft/óra 1174000 Ft/3200 óra A termék munkaórára jutó költsége 4404 Ft 367Ft/óra*12 óra Összes közvetlen költség Összes közvetett költség Összes költség: 5450 Ft 4404 Ft 9854 Ft A mezőgazdaság jellemző költségei, költségszámítás Költségfüggvények, fedezeti diagram készítése 15
TC: Teljes költség = Változó költség + Fix költség VC: Változó költség FC: Fix költség AC: Átlagköltség = Teljes költség / Mennyiség AVC: Átlagváltozó-költség = Változó költség / Mennyiség AFC: Átlagfix-költség = Fix költség / Mennyiség MC: Határköltség = Teljes költség változása / Mennyiség változása (A TC ill. a VC függvény Q (mennyiség) szerinti deriváltja.) Ahol a TC és a VC gyorsulva nőnek, ott az MC nő, ahol ezek lassulva nőnek, ott az MC csökken. Ha a TC és VC függvényekhez az origóból egy érintőt húzunk, és az érintési pontot levezetjük az alsó ábrába, megkapjuk az MC AC és az AVC minimumpontját, amelyek ebben a pontban megegyeznek az MC-vel, mivel az MC függvény pontjait úgy kapjuk meg, hogy a TC vagy VC függvény pontjaihoz érintőt húzunk, és annak a meredekségét határozzuk meg. Mivel FC állandó, ezért az AFC folyamatosan csökkenő, hiperbola alakú függvény. Az MC függvény az AC-t és az AVC-t azok minimumában metszi. Az AC és az AVC függvények "összetartanak", különbségük az AFC, és mivel ez utóbbi folyamatosan csökken, ezért a két függvény távolsága is folyamatosan csökken. 16
Fedezeti diagramm költségfüggvény speciális esete kijelöli a fedezeti méretet eft Fedezeti pont Összes költség: átlós Állandó költség: vízszintes Változó költség: pontozott Termelési érték: szaggatott Méret Olyan ábra, amelyben a termelési költségnek és a termelési értéknek a hozam nagyságától vagy a termelés méretétől függő alakulását lineáris összefüggésként szemléltetjük: Fedezeti pont, fedezeti méret (nyereség küszöbméret) ahol a TÉ = TK Ö -vel. a termelési érték e pontban éri el azt a nagyságot, amely fedezi az összes termelési költséget. A fedezeti pont eléréséhez szükséges hozamot kritikus hozamnak, a méretet pedig kritikus méretnek nevezzük. A kapott adatok alapján az értékesített termékről állítson ki egyszerűsített készpénzfizetési számlát! 17
18
3. Határozza meg a vállalkozás eredményét! Információtartalom vázlata: - Az eredménnyel kapcsolatos alapfogalmak - A vállalati hozamok mérése, elemzése, értékelése - A termelési érték mutatói és számítása - A jövedelem, jövedelmezőség számítása, a nyereség növelésének lehetőségei Az eredménnyel kapcsolatos alapfogalmak Eredménykimutatás: a beszámoló részét képező számviteli dokumentum, amely a vállalkozás tárgyévi mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza ezer forintban, bemutatva az eredményt kialakító tényezőket, azaz a bevételeket (eredményt növelő tételek), valamint a költségeket és ráfordításokat (eredményt csökkentő tételek). Az eredménykimutatás a mérleggel ellentétben dinamikus szemléletű, azaz egy adott időszakra (üzleti évre) vonatkozik. Bevétel: a tárgyévhez kapcsolódóan különféle jogcímeken megjelenő, eredményt növelő összegek. Költség: a termelési folyamat érdekében felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke (szigorúan a termelési tevékenységhez kapcsolódik). Ráfordítás: ebbe a kategóriába a vállalat működése során felmerülő valamennyi eredménycsökkentő tétel beletartozik. A költség tehát részhalmaza a ráfordítás fogalmának. A vállalati hozamok mérése, elemzése, értékelése Hozam: azonos terméket előállító ágazatok hasonlíthatók össze, a hozamok közös mérőszámán. Termelési érték (=hozam * egységár), a vállalkozás tevékenysége során előállított termékek, szolgáltatások hozamának pénzben kifejezett értéke. Termelési érték kategóriái: 1. bruttó termelési érték: egy év alatt előállított összes termék, szolgáltatás értéke. 2. halmozatlan termelési érték: a bruttó termelési érték, valamint a termelés során újra felhasznált termékek értékének különbsége. 3. árutermelési érték: időegység alatt a vállalat által értékesített termékek, szolgáltatások értékét jelenti. 19
4. hozzáadott érték: a bruttó termelési érték, az újrafelhasználás és a vásárolt áruk értékének különbözete. 5. nettó termelési érték: a bruttó termelési értékből nemcsak az újrafelhasználást és a vásárolt áruk értékét vonjuk le, hanem az amortizációt is. A termelési érték fokozása a vállalkozók fontos célja lehet. A termelési érték mutatói és számítása A vállalkozásoknak mind a termelési feladatok tervezésekor, programozásakor, mind a termelőtevékenység eredményének számbavételekor mérni kell a termelés nagyságát, terjedelmét. A termelés mérhető: természetes mértékegységben munkamértékegységben értékben. A termelés természetes mértékegységben történő mérésekor általában a hétköznapi életben is jól ismert mértékegységeket (kg, db ) alkalmazzák, kivételes esetekben a termelés terjedelme ún. vezértípus termékben is mérhető. Mégsem elég a természetes mértékegységek alkalmazása, egyrészt azért, mert a különféle termékek mennyisége nem összegezgető, másrészt pedig azért, mert a termelésnek vannak olyan elemei, amelyek nem mérhetők természetes mértkegységben. Mérhető a termelés munkamértékegységben (normaóra) is. Ez a mérési mód nem általános, de a különféle, elsősorban hatékonyság elemzésekhez fontos ismerni a termelésre fordított normaórák, munkaórák számát is. A termelés terjedelme értékben az ún. termelésiérték-mutatók számításával határozható meg. A termelésiérték-mutatók felépítése: értékesített késztermékek nettó árbevétele +-késztermék készlet áltozás + értékesített félkész termékek nettó árbevétele + saját előállítású eszközök aktivált értéke = KÉSZTERMELÉS ÉRTÉKE + számlázott szolgáltatások nettó árbevétele = BEFEJEZETT TERMELÉS ÉRTÉKE +- befejezetlen és félkész termelés állományváltozása = TELJES TERMELÉSI ÉRTÉK 20