A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.17. COM(2015) 299 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Jelentés a 2015-ös nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere végrehajtásáról HU HU

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Jelentés a 2015-ös nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere végrehajtásáról ELŐREHALADÁS ÉS AKADÁLYOK 1. Bevezetés: Közös munka bizottsági támogatás a tagállamok számára A kirekesztés, amivel számos roma szembesül, erős ellentmondásban áll az Európai Unió (EU) alapvető értékeivel. A cigányellenesség, valamint a roma közösségek és a többségi társadalom közötti bizalomhiány mély történelmi gyökerekkel bír, míg az uniós szintű erőfeszítések csak az elmúlt évtizedben kezdődtek. A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020- ig 1 átfogó megközelítést fogalmazott meg, amelyben a romák hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem, valamint társadalmi és gazdasági befogadásuk szorosan összefügg. Az uniós keretrendszerrel összhangban a tagállamok nemzeti romaintegrációs stratégiákat 2 fogadtak el, a saját roma népességük nagyságrendjéhez és helyzetéhez igazítva azt. A romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. évi tanácsi ajánlás konkrét útmutatót biztosít az integrációs intézkedések javítására és végrehajtására 3, Bár a romák integrációja elsődlegesen a tagállamok felelőssége, az Európai Bizottság mind az uniós keretrendszerben, mind az Európa 2020 stratégia európai szemeszterében megerősítette szakpolitikai támogatását, és a politikai prioritásokhoz európai támogatást kapcsolt. A kölcsönös tanulás és együttműködés előmozdítása érdekében a Bizottság elősegíti a nemzeti roma kapcsolattartó pontok hálózatát. A Bizottság és a tagállamok közötti kétoldalú találkozók lehetőséget nyújtottak a kérdés részletes megvitatására az adott tagállamok minden illetékes hatóságának és civil társadalmának részvételével 4. A 2014-es európai roma csúcstalálkozó minden érdekelt felet egy platformra hozott, hogy az uniós keretrendszer elindítása utáni fejleményeket értékeljék, és a helyi szintű végrehajtásra kezdjenek összpontosítani. 1 COM(2011) 173 végleges, HL L 76, 2011.3.22., 68. o. 2 A 2011. május 29-i EPSCO tanácsi következtetésekkel összhangban a tagállamokat felhívták arra, hogy készítsék el, tegyék naprakésszé, illetve fejlesszék tovább a romák befogadását célzó stratégiáikat vagy azokat az integrált szakpolitikai intézkedéscsomagjaikat, amelyek a társadalmi befogadási politikák tágabb keretén belül a romák helyzetének javítására irányulnak, 10658/11. 3 A romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlás, HL C 378., 2013.12.14. 4 Kétoldalú találkozókra került sor Bulgáriával, a Cseh Köztársasággal, Görögországgal és Franciaországgal. A nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásával kapcsolatos további kétoldalú találkozókra került sor Magyarországon, Szlovákiában és Romániában az Európa 2020 romák számára nyújtott uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos tényfeltáró misszióinak részeként.

A Bizottság áttekintette a tagállamokban a stratégiák hatékony végrehajtásához szükséges strukturális előfeltételek megerősítésével kapcsolatban tett előrelépést 5, nevezetesen a koordinációs és nyomonkövetési mechanizmusokat, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet. Most első alkalommal vizsgálta meg azt is, hogy a tagállamok miként tervezik kiaknázni a 2014 2020 közötti időszakban rendelkezésre álló uniós támogatások által biztosított új lehetőségeket. A jelentés a tagállami 6 és civil társadalmi 7 hozzájárulásokon (Belgium kivételével, amely nem küldött hozzájárulást), továbbá az Alapjogi Ügynökség szakértői hálózata által megfogalmazott jelentéseken alapul. A strukturális előfeltételek jelenlegi helyzetének általános értékelésén túl a jelentés bemutatja a tagállami gyakorlatokat is ezeken a területeken. 2. Előrehaladás a tagállamokban a Bizottság értékelése Az uniós keretrendszer új elvárásokat fogalmaz meg a végrehajtásért felelős tagállamok, valamint a nyomon követést és koordinálást végző Európai Bizottság felé egyaránt. A keretrendszer 10 éves perspektívája ellenére több érdekelt fél nagy reményeket fűzött a romák életkörülményeiben rövid távon, széles körben bekövetkező javulásokhoz, miközben a gazdasági válságkövetkeztében a helyzet tovább romlott, különösen a legnagyobb roma közösségekkel rendelkező országokban. Bár a társadalmi és gazdasági integráció megvalósítása időigényes, némi előrelépés történt a tendencia megfordítása irányába, mivel kialakultak a fenntartható és kézzelfogható változást szolgáló struktúrák. 2.1. Az európai szemeszter iránymutató megközelítései a roma integráció finanszírozásához A Bizottság a romák beilleszkedésének elősegítésére tett tagállami fellépéseket az európai szemeszter keretében irányítja és követi nyomon, hogy biztosítsa a romaintegrációs stratégiák összhangját az általános politikákkal. A Tanács által elfogadott, a romák integrációjára vonatkozó országspecifikus ajánlások 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben (amelyek az integrált oktatást, szegénységcsökkentést és munkaerő-piaci aktiváló intézkedéseket, valamint a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtását célozták) a támogatási prioritások meghatározásához szolgáltak alapul a Bizottság és a tagállamok között az uniós alapok felhasználásáról folytatott tárgyalásokhoz 8. 2015-ben a Bizottság országspecifikus ajánlásokat javasolt a roma gyermekek 5 A 2013-as közlemény volt az utolsó, amely ezen előfeltételeket vizsgálta, míg a 2014-es közlemény az uniós keretrendszer négy szakpolitikai területére, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre összpontosult. 6 A tagállamokat a következő rövidítések jelzik: AT-Ausztria, BE-Belgium, BG-Bulgária, CY-Ciprus, CZ-Cseh Köztársaság, DE-Németország, DK-Dánia, EE-Észtország, EL-Görögország, ES-Spanyolország, FI-Finnország, FR- Franciaország, HU-Magyarország, HR-Horvátország, IE- Írország, IT-Olaszország, LT-Litvánia, LU-Luxemburg, LV-Lettország, MT-Málta, NL-Hollandia, PL-Lengyelország, PT-Portugália, RO-Románia, SE-Svédország, SI- Szlovénia, SK-Szlovákia, UK-Egyesült Királyság. MT területén nincs roma népesség. 7 Az idei évi értékeléshez a Roma Integráció Évtizede Alapítványi Titkárságtól négy tagállami civil társadalmi koalíción (CZ: Nyitott Társadalom Alap; HU: Esély a Gyermekeknek Alapítvány, Habitat for Humanity Magyarország, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, Metropolitan Research Institute, Partners Hungary Alapítvány, Romaversitas Alapítvány; RO: Roma Közösségek Erőforrás Központja, Soros Alapítvány, Civil Társadalomfejlesztési Alapítvány, Iulius Albert Rostas; SK: Etnikai és Kulturális Kutatóközpont), valamint a következő szervezeteken keresztül érkeztek hozzájárulások: Amalipe, ERIO, ERRC, ERTF, Eurocities, Eurodiaconia, Pavee Point Ireland, Romano Centro Austria, Asociación de Enseñantes con Gitanos, Fundación Secretariado Gitano, RSG UK és Consejo Estatal del Pueblo Gitano. Az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia felszámolásával foglalkozó bizottságának munkáját szintén figyelembe vették. 8 Az 1303/2013/EU (CPR) rendelet 4. cikkének (1) bekezdése. 3

részvételének előmozdítására a minőségi integrált koragyermekkori nevelésben és iskolai oktatásban a legnagyobb roma közösségekkel rendelkező és a legsürgetőbb kihívásokkal szembesülő öt ország (BG, CZ, HU, RO, SK) számára 9. A Bizottság arra ösztönözte a tagállamokat, hogy az uniós alapokat mind a kifejezetten a romák helyzetének javítását célzó intézkedésekhez, mind a romák integrációjának más releváns területekre így például az oktatásra, foglalkoztatásra vagy társadalmi befogadásra történő kiterjesztéséhez használják. Az általános politikák inkluzív reformja kulcsfontosságú, mivel az országspecifikus ajánlások által kiemelt prioritások így például az integrált oktatás nem érhetőek el kizárólag célzott fellépésekkel. Több mint 80 milliárd EUR (jelenlegi árakon) került elkülönítésre az emberi tőkébe történő befektetésre a foglalkoztatás, oktatás és társadalmi befogadás területein, ideértve az egészségügyi ellátáshoz és egészségfejlesztéshez való hozzáférést az Európai Szociális Alapon (ESZA) keresztül. Ezzel lezárul az elmúlt 25 évben az ESZA kohéziós politika támogatáson belüli arányának fokozatos csökkenése 10. A tagállamok átlagosan az ESZA teljes költségvetésének (20 milliárd EUR) 25 %-át különítették el a társadalmi befogadást elősegítő intézkedésekre. Ez jóval meghaladja az egyes tagállamok számára előírt 20 %-ot. Ezen a területen a marginalizált közösségek így a marginalizált roma közösségek integrációjának beruházási prioritását határozták meg, hogy kifejezetten, de nem kizárólagosan őket célozzák meg 11, és az eredményeket jobban nyomon tudják követni. Ezen túlmenően a partnerségi megállapodások alapján a tagállamok úgy döntöttek, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból juttatott összegeikből körülbelül 20 milliárd EUR-t az inkluzív növekedésre fordítanak, ideértve 10,8 milliárd EUR-t a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem elősegítésére. E kereten belül több beruházási prioritás használható a roma integráció támogatására, ideértve a társadalmi, egészségügyi vagy oktatási infrastruktúrába való beruházást és a rászoruló közösségek fizikai, gazdasági és társadalmi megújulásához való hozzájárulást. Ami az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) illeti, a hat vidékfejlesztési prioritási cél egyike a vidéki gazdaság és népesség társadalmi-gazdasági fejlesztése, és az Alap hozzájárul számos roma lakta vidéki területen a társadalmi befogadáshoz. A LEADER keretében a helyi fejlesztési stratégiák a roma integráció hatékony eszközének bizonyultak (BG, CZ, HU, RO, SK) 12. Bár a tárgyalások még folyamatban vannak, azt már meg lehet erősíteni, hogy a leginkább érintett tagállamok (BG, CZ, HU, RO, SK) programjai közé tartoznak a 9 http://ec.europa.eu/europe2020/making-it-happen/country-specific-recommendations/index_en.htm. 10 A kohéziós politikai alapok közé tartozik az ESZA, az ERFA és a Kohéziós Alap. A következő 18 tagállam úgy döntött, hogy kiegészítő támogatást különít el az ESZA mellé, az előírt 23,1 %-os minimumon túl: AT, BG, CZ, DE, EE, EL, IE, IT, HR, HU, IT, LV, LT, PL, PT, SE, SI, SK. 11 A Tanács által 2009-ben elfogadott, a roma integrációról szóló közös alapelvekkel összhangban a romák támogatásának kifejezettnek kell lennie anélkül, hogy kizárólagos jellegű lenne. Ez azt jelenti, hogy a romák célcsoportjára kell összpontosítani a többi hasonló társadalmi-gazdasági feltételek között élő marginalizált csoport kizárása nélkül. 12 A LEADER a vidéki közösségek mobilizálásának és fejlesztésének közösségi szinten irányított helyi fejlesztési módszere. Eszközei a köz- és magánszféra közötti helyi partnerségek (helyi akciócsoportok). Támogatja a vidéki lakosságot, a különböző csoportokat és vállalkozásokat térségük lehetőségeinek feltárásában, és ösztönzi az integrált és innovatív helyi fejlesztési stratégiák végrehajtását. 4

marginalizált csoportok köztük a romák integrációját célzó intézkedések. Etnikai hovatartozás alapján jelölt EMVA erőforrások nincsenek, ezért nem lehet számszerűsített adatokat megadni. Az európai szemeszter ajánlásaival összhangban mind az öt, a romákkal kapcsolatos országspecifikus ajánlással rendelkező tagállam (BG, CZ, HU, RO, SK) meghatározta partnerségi megállapodásaiban, hogy miként fogja felhasználni az egyes alapokat a roma integráció elősegítése érdekében. E tagállamok, továbbá több másik tagállam (BE, EL, ES, FR, IT) is kiválasztotta a marginalizált közösségek társadalmi-gazdasági integrációjára irányuló új ESZA beruházási prioritást. Ez elősegíti annak nyomon követését és biztosítását, hogy a támogatás eléri a romákat. Új feltételrendszert 13 határoztak meg annak biztosítására, hogy az e területen uniós pénzeket költő tagállamok 14 megfelelnek az azt biztosító előfeltételeknek, hogy az ilyen beruházások tényleges eredményre vezetnek. Az előírások többek között a következők: hatékony szakpolitikai keret elérhető célokkal a romák oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, egészségügyhöz és lakhatáshoz való jobb hozzáférésére vonatkozóan; a hátrányos helyzetű mikrorégiók, szegregált szomszédságok vagy a leginkább rászoruló közösségek megfelelő célzott támogatása; határozott nyomon követés a romákra vonatkozó célzott és általános intézkedések hatásának értékelésére; a civil társadalom, a regionális és helyi önkormányzatok bevonása; kapacitásépítési támogatás az érdekelt felek számára. Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem felelnek meg e feltételeknek, cselekvési tervet kell benyújtaniuk, miszerint 2016-ig valamennyi feltételt teljesítik. A tagállamok több kulcsfontosságú eszközt választottak az új esb-keretrendszeren belül az uniós alapok roma integrációra vonatkozó hatékonyságának fokozására, a következők szerint: területi és integrált megközelítések, amelyek a szegénység által leginkább érintett földrajzi területek speciális igényeire adnak választ, valamint a társadalmi kirekesztés legmagasabb kockázatának kitett csoportokat célozzák meg (amely több alapot felölelő megközelítést követve sokkal könnyebbé válik) 15 ; a rászoruló közösségek fizikai, gazdasági és társadalmi megújításához nyújtott támogatás városi és vidéki területeken, amelyet integrált lakhatási intézkedések erősíthetnek meg; eredményorientált szemlélet, az eredményekre összpontosító mutatókkal; a partnerség elve irányítja a civil társadalommal, helyi önkormányzatokkal és társadalmi partnerekkel folytatott együttműködést az uniós támogatású fellépések tervezése, végrehajtása és nyomon követése terén; tematikus koncentráció annak biztosítására, hogy a befektetés korlátozott számú prioritásra összpontosítson; megerősített kapacitásépítés a civil társadalmi szervezetek számára; 13 Az úgynevezett tematikus előzetes feltételek az esb-alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei. 14 A romaspecifikus ESZA beruházási prioritásokon vagy a roma integrációhoz használt ERFA beruházási prioritásokon keresztül. 15 Pl. integrált városfejlesztés, közösségvezérelt helyi fejlesztés és integrált területi beruházások. 5

a globális támogatások használata a támogatások hatékonyabb célba juttatásának biztosítására 16 ; egyszerűsített költségopciók az adminisztratív terhek csökkentése és a kisebb (helyi) projektek támogatásához való hozzáférés javítása érdekében. Egyes tagállamok (pl. CZ, EL, FR, HU, HR, IT, RO, SK, SE) 17 egy területi megközelítést követően feltérképezték a kihívásokat, a romák explicit módon célzott, de nem kizárólagos módon való támogatásához. A tervezett integrált megközelítéseknek szisztematikusan kell felváltaniuk a szétaprózott, projektszintű beavatkozásokat. Példák a 2014 2020 közötti uniós támogatások tervezett megközelítéseire Bulgária: A partnerség elve hatékonynak bizonyult a roma civil társadalom bevonása terén a legjelentősebb roma integrációs operatív programok tervezésénél. A nemzeti hatóságok számos javaslatukat átvették. A roma civil társadalom részvétele a nyomonkövetési bizottságokban folytatódni fog a végrehajtás során is. A pozitív elemek közé tartoznak a következők: általános és célzott megközelítések kombinációja; egyértelmű célkitűzések; átfogó helyi beavatkozások támogatása, ideértve a negatív sztereotípiák elleni fellépést. A kihívások közé tartoznak a következők: a helyi szintű koordináció megerősítésének, valamint az önkormányzatok kapacitásépítésének szükségessége; a célkitűzések alacsony ambíciószintje, valamint a célzott beruházási prioritásra elkülönített költségvetés korlátozottsága. Szlovákia: A romák célzott támogatását a több alapot felölelő emberierőforrás-fejlesztési operatív program keretében végzik majd, amely az emberi erőforrásba való befektetést (ESZA) és az infrastrukturális beruházásokat (ERFA) kombinálja, 460 millió EUR-t különít el e célra, és a leginkább rászoruló roma közösségekkel rendelkező 150 önkormányzatot részesíti előnyben. Az átfogó megközelítés tájékoztatási tevékenységeket, koragyermekkori nevelést és gondozást, pénzügyi ismeretek oktatását, egészségtudatosító kezdeményezéseket, szociális lakáshoz juttatást, gyermekmegőrző intézményeket, közösségi központokat és szociális vállalkozásokat foglal majd magában. A végrehajtást a nemzeti hatóságok fogják biztosítani nagyobb és hosszabb beavatkozásokon keresztül, amelyeket az önkormányzatok vagy civil szervezetek által végrehajtott kisebb volumenű projektek egészítenek ki. A roma integrációt más beruházási prioritásokba is becsatornázták (pl. az oktatás, a fiatalok foglalkoztatása és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem inkluzív jellegével). Az ugyanazon operatív program keretében kombinált ERFA és ESZA, amelyet egy közreműködő szervezet (a belügyminisztérium) irányít, erősebb szinergiákat és hatékony koordinációt biztosít, valamint elősegíti a 2007 2013 közötti időszak során tapasztalt hiányosságok elkerülésének egy részét. Spanyolország: A romákat célzott és általános intézkedésekkel segítik majd a regionális és a nemzeti operatív programok keretében egyaránt. A nemzeti társadalmi befogadással és szociális 16 A globális támogatások lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a programjaik részeinek irányítását és végrehajtását gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező közreműködő szervezetekre, így többek között nem kormányzati szervezetekre bízzák. Egyes nagy roma közösségekkel rendelkező tagállamok (pl. SK és RO) tervezik a globális támogatások használatát. 17 CZ társadalmilag kirekesztett önkormányzatokat azonosított az integrált megközelítés alkalmazásához. HR a roma közösségek atlaszán dolgozik. FR az illegális telepekre összpontosítja figyelmét. HU meghatározta a leginkább hátrányos helyzetű mikrorégiókat, amelyek külön támogatást kapnak egy integrált megközelítés alapján, amely minden kulcsfontosságú szakpolitikai területet egyszerre céloz meg. SK meghatározta a leginkább rászoruló településeket, és elvihető támogatási csomagokat készít egy integrált megközelítés alapján, amely minden kulcsfontosságú szakpolitikai területet egyszerre fed le. Olaszországban a városok szövetsége feltérképezte a roma integrációval kapcsolatos kihívások kiterjedését. 6

gazdasággal kapcsolatos operatív program magában foglalja a romákkal kapcsolatos beruházási prioritást, és intézkedéseket tervez a foglalkoztatás, oktatás, lakhatás, egészségügy és társadalmi befogadás területén. A tervezett fellépések a személyre szabott munkaerő-piaci integrációs utaktól a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemre, a szakképzésre és az integrált fellépések fejlesztésére irányuló intézkedésekig terjednek. Egyes régiók a romákkal kapcsolatos beruházási prioritást az ESZA keretében programozták, az ERFA keretében a városi és vidéki területeken élő rászoruló közösségek fizikai, gazdasági és társadalmi megújításához nyújtott támogatás beruházási prioritásával együtt, amely lehetővé teszi a lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás és az egészségügy területén az integrált megközelítéseket. A következő lépés a tervezett intézkedések hatékony végrehajtásának biztosítása. Alapvető fontosságú az elegendő igazgatási kapacitás, ideértve a helyi szintet is, a rendelkezésre álló támogatások elnyeléséhez. A ROMACT és ROMED programok, amelyek a Bizottság és az Európa Tanács közös kezdeményezései, a helyi önkormányzatok, valamint a roma közösségek igazgatási kapacitásépítésére dolgoznak ki modelleket. Több előrelépés azonosítható a 2007 2013 közötti időszakkal összevetve a tárgyalásoknak már e szakaszában is: Az integrált és több alapot felölelő megközelítések, amelyek kifejezett, de nem kizárólagos módon célzott támogatáson alapulnak, 18 sokkal inkább jelen vannak. Nagyobb erőfeszítéseket tettek az igazgatási kapacitás hiányának kezelésére, bár az olyan eszközök használata, mint a globális támogatások és a technikai segítség, még mindig nem optimális. Elmozdulás következett be az erőforrások széttöredezettségétől (rövid távú fellépések, korlátozott hatással) a hosszabb távú beavatkozások irányába, amelyek társadalomra gyakorolt hatása potenciálisan nagyobb. Az uniós alapok jobban igazodnak a szakpolitikai prioritásokhoz (például az Európa 2020 kereten belül kiemeltekhez), bár a romákat elsődlegesen szociális beavatkozásokkal támogatják, a foglalkoztatás és oktatás területén azonban nem kielégítő mértékben 19. 18 A legnagyobb roma közösségekkel rendelkező országokban a következő operatív programok követnek több alapot felölelő megközelítést: Szlovákiában és Magyarországon az emberierőforrás-fejlesztési operatív programok, Magyarországon a területi operatív programok, a Cseh Köztársaságban és Bulgáriában pedig az oktatási operatív program. 19 Ezeket a megállapításokat az EURoma ESZA tanulási hálózaton belül elvégzett elemzés is megerősítette: A roma integrációra vonatkozó szakpolitikai tanulás megerősítése (Reinforcing Policy Learning for Roma Inclusion) http://www.euromanet.eu/about/index.html. 7

Következtetés: A roma integrációra rendelkezésre álló uniós támogatás összege nem lesz akadály. Az alapok hatékony használata az oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás területén továbbra is kihívást jelent. Amennyiben a roma integrációra támogatást különítenek el, azt integrált módon kell felhasználni. A puha és kemény intézkedések 20 következetes használatát szintén biztosítani kell. A roma gyermekek oktatási kilátásainak javítására irányuló uniós támogatású fellépéseknek az oktatási rendszerek inkluzív reformjával kell párosulniuk. Mivel az oktatás és lakhatás területén a szegregáció e terület legjelentősebb kihívásai közé tartozik, a Bizottság új, módszertani iránymutatást fog kibocsátani arról, hogy az uniós alapok miként tudják a deszegregációt előmozdítani. Szorosan nyomon fogja követni továbbá a végrehajtást és a feltételek teljesítését, valamint a leginkább érintett tagállamokat a nemzeti roma kapcsolattartó pontok segítségével is támogatja a roma integrációra vonatkozó uniós alapok használatának és nyomon követésének fejlesztésében a 2014 2020 közötti operatív programjaik végrehajtása során. 2.2. Együttműködés és koordináció: a nemzeti roma kapcsolattartó pontok, a helyi önkormányzatok és a civil társadalom szerepe Az uniós keretrendszer felhívta a tagállamokat, hogy a civil társadalommal és a helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben állítsák fel, hajtsák végre és kövessék nyomon a nemzeti romaintegrációs stratégiájukat, valamint jelöljenek ki nemzeti roma kapcsolattartó pontot a végrehajtás koordinálására és nyomon követésére. A tanácsi ajánlás emlékeztetett arra, hogy a nemzeti roma kapcsolattartó pontoknak megfelelő megbízatással és erőforrásokkal kell rendelkezniük e koordináló szerep ellátásához. Több tagállam (CZ, EE, ES, HU, LT, PL, RO, SK) felülvizsgálta nemzeti stratégiáját vagy cselekvési tervét, vagy ez a felülvizsgálat folyamatban van, vagy új, szélesebb, inkluzív stratégiákat dolgozott ki az azonosított hiányosságok kezelésére és a 2014 2020 közötti pénzügyi programozási időszakhoz kapcsolódó előírások teljesítésére. Egyes tagállamokban már sor került a civil társadalommal és a helyi önkormányzatokkal folytatott konzultációra és elkezdődött e szervezetek bevonása az új stratégiákba és cselekvési tervekbe, de ennek jelentősebb mértékűnek kellett volna lennie. A Bizottság úgy véli, hogy a helyi önkormányzatok részvétele a végrehajtásban nagyon eltérő mértékű 21. A helyi szintű szereplők kulcskompetenciái az olyan kihívások kezelése terén, mint a lakhatás és az oktatás, egyre inkább elismertek, és a fokozottabb részvételük megmutatkozik a nemzeti stratégiák helyi cselekvési tervekbe történő átültetésében. Bár ilyen cselekvési terveket már több tagállamban (BG, CZ, EL, ES, HU, IE, IT, PL, RO, SE, SI, SK) készítettek, vagy ezek felülvizsgálata/tervezése jelenleg is zajlik, a szükséges anyagi hátteret és kapacitásépítést ezek végrehajtásához és nyomon követéséhez még mindig biztosítani kell, ahogy az a spanyol roma fejlesztési terv esetében is történt (amelyet a kormányzat, az autonóm közösségek és a helyi önkormányzatok társfinanszíroztak a romákat célzó társadalmi bevonásra kidolgozott projektekkel). Az ilyen megközelítés elősegíti a nemzeti, regionális és helyi politikák fokozatos 20 Az emberi erőforrásba való befektetést célzó intézkedéseknek együtt kell járniuk az infrastrukturális beruházásokkal. 21 Ezt az Eurocities roma munkacsoportjának jelentése is megerősítette. 8

közelítését. Más, ilyen helyi cselekvési tervekkel nem rendelkező tagállamok szintén felállítottak koordinációs struktúrákat a végrehajtással és nyomon követéssel foglalkozó konzultatív fórumokként (AT, EE, FI, FR, DE, HR, LV, LT, NL, PT, SE, UK). Más tagállamokban (LU) ugyan hiányoznak a romaspecifikus koordináló struktúrák, de szélesebb körű vagy részben átfedésben lévő csoportok integrációját célzó struktúrák léteznek. A horizontális (iparági minisztériumok közötti) és vertikális (regionális és helyi szinten) koordináló struktúrák gyengesége, valamint a romák bevonásának hiánya leginkább Romániában észlelhető, bár a stratégia felülvizsgálatáról szóló párbeszéd már megindult. A civil társadalom szerepvállalásával kapcsolatosan a Bizottság legalább egy szempontból előrelépést észlelt: egyértelműen több roma civil szervezet van tisztában a nemzeti stratégiákkal és helyi cselekvési tervekkel. E szervezetek jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy megerősítsék részvételüket a végrehajtás és a nyomon követés terén. A roma civil társadalom részvételével kapcsolatos jelentős akadályok továbbra is fennállnak, a civil társadalmi kapacitásépítés meglévő, kis léptékű példái (pl. ES, HR, PT) ellenére. A legtöbb tagállamban a romák jogszerű képviselete és a civil társadalom széles körű és átlátható részvétele továbbra sem biztosított. Egyes roma szervezetek csak nemrég léptek be a civil társadalom körébe és tapasztalatlannak, széttöredezettnek tartják őket. Különösen sürgős feladat ezek kapacitásának megerősítése és a helyi szintű végrehajtásban, valamint nyomon követésben való átlátható részvételük biztosítása. Példák a helyi önkormányzatok és a civil társadalom közötti együttműködésre és koordinációra Ausztria: A helyi önkormányzatok és a civil társadalom részvételét többrétegű strukturált párbeszéd biztosítja. A nemzeti roma kapcsolattartó pont által szervezett roma párbeszéd platformjában részt vesznek a nemzeti, regionális és helyi szintek, a civil társadalom és a tudományos körök képviselői. A tartományi kormányhivatalok és minisztériumok emberi jogi koordinátorainak testülete a roma integrációs intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalatait rögzített napirendi pont keretében cseréli ki. Az Osztrák Városok Integrációjának szakmai bizottsága foglalkozik a roma integráció kérdésével is, a nemzeti roma kapcsolattartó pont és az Osztrák Városi és Önkormányzati Szövetség közötti együttműködésnek köszönhetően. Németország: Több szövetségi tartomány nyújt támogatást a helyi önkormányzatoknak és a roma, valamint szinti közösségeknek. Baden-Württemberg tartomány 2013 novemberében állami szerződést kötött a német szintik és romák nemzeti szövetségével, amely létrehozta a német szinti és roma kérdések tanácsát a releváns érdekelt felek részvételével, valamint évente 500 000 EUR összegű állami pénzügyi támogatást nyújt. Más szövetségi tartományok példái közé tartoznak a külföldi romák integrációjára vonatkozó berlini stratégia, Észak-Rajna-Vesztfáliában a bevándorlás által érintett önkormányzatok támogatására összeállított intézkedéscsomag, valamint a müncheni integrációs intézkedések. A közelmúltban felállították a német szintik és romák tanácsadó bizottságát a szövetségi tartományok, szövetségi minisztériumok, valamint a központi német kormányzati szinten a szinti és roma szövetségek képviselőivel folytatott párbeszéd biztosítására. A végrehajtást és a nyomon követést támogató hatékony koordinációs mechanizmusok jelentik a siker egyik kulcsát. Minden tagállam kijelölt nemzeti roma kapcsolattartó pontokat e koordinációs szerep betöltésére. Megbízatásuk, kompetenciáik, emberi és pénzügyi erőforrásaik folyamatosan fejlődnek. Több nemzeti roma kapcsolattartó pont szerepet vállalt a 2014 2020 közötti időszakra tervezett roma integrációhoz az uniós alapok használatának tervezésében (pl. 9

BG, HU, SK, ES, RO), 22 bár a pályázatok tervezése és végrehajtása terén az operatív koordináció még mindig biztosításra szorul. A nemzeti roma kapcsolattartó pontok hivatalos koordinációs struktúrák létrehozására tettek lépéseket, amelyekben legalább az érdekelt felek egy része szerepet vállal (például Spanyolországban a regionális és helyi önkormányzatokkal a munkacsoport, Portugáliában a roma közösségek integrációjára létesített konzultációs csoport, Írországban a nemzeti traveller partnerség vagy a DIHAL által Franciaországban felállított munkacsoportok, amelyeknek az önkormányzatok is részesei). Hasonló struktúrák formálisan léteznek a legtöbb tagállamban, de a helyi és civil szereplők széles körű részvétele nem biztosított, e szervezetek tevékenységei pedig gyakran átláthatatlanok vagy rendszertelenek. Következtetés: A nemzeti roma kapcsolattartó pontok jobban integrálódtak a kormányzati struktúrákba, és egyre inkább szerepet kapnak az uniós alapok használatának tervezésében. Ugyanakkor hatékonyságuk javításához szükséges a további pénzügyi és emberi erőforrások biztosítása, valamint a megerősített koordinációs megbízatás. A meglévő koordinációs struktúrákat hatékonyabb nemzeti együttműködési mechanizmusokká kell átalakítani. Az ilyen együttműködési mechanizmusokra szükség van a valamennyi érdekelt fél széles és átlátható részvételének biztosításához, a helyes gyakorlatok rendszeres cseréjéhez, valamint a helyi végrehajtás és nyomon követés támogatásához. A Bizottság pénzügyi támogatást nyújt majd a roma integráció nemzeti platformjainak fejlesztéséhez, és továbbra is támogatja a nemzeti roma kapcsolattartó pontok együttműködését a nemzeti roma kapcsolattartó pontok hálózatán keresztül. Együttműködik majd a civil társadalmi szervezetekkel az uniós keretrendszer kulcsfontosságú tematikus területein, és az európai szakpolitikai cikluson belül kulcsfontosságú eszközként épít az Európai Roma Platform munkájára. A Platformot szorosan összeköti majd a nemzeti roma platformokkal, és a tagállami jelentésekről folytatott tematikus vita fórumaként ellátott szerepet biztosít neki, továbbá a nemzeti romaintegrációs stratégiák éves értékelésének végrehajtásához is észrevételeket gyűjt a Platformon keresztül. 22 Egyes esetekben (pl. PL) a nemzeti roma kapcsolattartó pont részvétele a 2014 2020 közötti időszak uniós támogatásának megtervezésében az erősödő decentralizációnak köszönhetően csökkent. 10

2.3. A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem fokozása A Bizottság hátrányos megkülönböztetés, rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemre fordított erőfeszítése ellenére több tagállamban különösen a legnagyobb roma közösségekkel rendelkezőkben és amelyeket leginkább sújtott a gazdasági válság a cigányellenesség, a szélsőjobboldali tüntetések, a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények egyre erősödnek. A politikusok és a hatóságok gyakran elmulasztják az ilyen negatív tendenciák nyilvános elítélését 23. Más tagállamokban a szabad mozgáshoz való jogról és a szociális jogokról folytatott heves viták hozzájárultak a romákkal kapcsolatos negatív sztereotípiákhoz. Ezek következményeként több tagállamban a többség (IT: 85 %, FR: 66 %, EL: 53 %, UK: 50 %) 24 kedvezőtlen véleménnyel van a romákról. Egyes esetekben a romákat célzottan támogató fellépések tovább erősítették a romák és a többségi társadalom közötti bizalmatlanságot, ami a roma integráció kölcsönös előnyeire való hatékony figyelemfelhívás hiányát mutatja 25. A politikai akarattal ötvözött célzott fellépéseknek az előítéletek, a megkülönböztetés, a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony küzdelem jogi eszközeivel együtt kell járniuk. A Bizottság elkötelezett a Szerződések őreként ráháruló szerepe mellett. E minőségében biztosítja, hogy az uniós hátrányos megkülönböztetés elleni jogalkotást megfelelően átültessék és érvényesítsék. Ez a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem szükséges kiindulópontja. 2014 januárjában a Bizottság elfogadta a megkülönböztetés elleni uniós irányelvek alkalmazásáról szóló értékelését 26, és arra a következtetésre jutott, hogy a romákkal kapcsolatos problémák gyakran a jogszabályok regionális vagy helyi szintű alkalmazásának módjából fakadnak. Ezen túlmenően az alkalmazási problémák gyakran a jogszabályok problémás rendelkezéseivel járnak együtt. A Bizottság ezért fokozza erőfeszítéseit a hátrányos megkülönböztetés elleni jogalkotás helyes végrehajtásának és alkalmazásának biztosítása érdekében a romákkal szemben a tagállamokban, helyi szinten is. Proaktívan értékeli az elé került problémákat, amelyek az irányelv bármely megsértését jelezhetik. Ezzel összefüggésben több vizsgálat van folyamatban a romák elleni megkülönböztetésekkel kapcsolatosan az oktatáshoz vagy lakhatáshoz való hozzáférés terén 27. A hátrányos megkülönböztetés nagyon korai életkorban kezdődik. A roma gyermekek szegregációja az oktatásban továbbra is fennáll: sok marginalizált roma gyermek szegregált 23 Az Európa Tanács emberi jogi biztosának jelentése magyarországi látogatását követően, Strasbourg, 2014. december 16., https://wcd.coe.int/viewdoc.jsp?ref=commdh(2014)21&language=lanenglish&ver=original&backcolorinternet=c3c3c3& BackColorIntranet=EDB021&BackColorLogged=F5D383. 24 2014 Global Attitude Survey, Pew Research Center, http://www.pewglobal.org/2014/05/12/chapter-4-views-of-romamuslims-jews/. 25 A romák szociális lakáshoz juttatására irányuló projektek a többségi társadalom ellenzésével találkoztak Bulgáriában. 26 Közös jelentés a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (faji egyenlőségi irányelv) és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (foglalkoztatási egyenlőségi irányelv) alkalmazásáról 27 2014 szeptemberében a Bizottság megindította az első kötelezettségszegési eljárást a roma gyermekek oktatásban történő hátrányos megkülönböztetése miatt (CZ ellen). 2015 áprilisában megindult a második eljárás (SK ellen). 11

iskolába vagy osztályba jár (SK: 58 %, HU: 45 %, EL: 35 %, CZ: 33 %, BG: 29 %, RO: 26 %) 28. A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában a roma gyermekek több mint 20 %-a jár 15 éves koráig mentális fogyatékkal élő gyermekek számára létesített speciális iskolába vagy osztályba. Ez azt mutatja, hogy a közoktatási politikák inkluzív reformja nélkül a célzott intézkedések nem tudják meghozni a társadalmi hozzáállásban szükséges elmozdulást a romák irányába. A romák egyenlőtlen esélyeivel szembeni küzdelemnek a roma gyermekek számára biztosított minőségi inkluzív oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításával, valamint a keresleti és kínálati oldal akadályainak így például az oktatás jelentőségével kapcsolatos szülői tudatosság hiányának és az osztályokban a sokszínűség kezelésével kapcsolatos tanári képzés hiányának hatékony felszámolásával kell kezdődnie. A párizsi nyilatkozat 29 is felszólít az oktatási szektor mobilizálására a marginalizáció, az intolerancia, a rasszizmus és a radikalizáció megelőzésére és kezelésére, valamint a mindenki számára biztosított egyenlő lehetőségek keretének megőrzésére, a valamennyi gyermek számára biztosított inkluzív oktatás biztosítását is ideértve. A romákkal szembeni széles körű hátrányos megkülönböztetést az élet későbbi szakaszaiban szintén kezelni kell. A hátrányos helyzetű romák többsége (54 %) hátrányos megkülönböztetést érez, amikor fizetett munkát keres (CZ: 74 %, EL, IT, FR, PL: 64 68 %) 30. A romákkal szembeni megkülönböztetés az oktatás, a lakhatás és a foglalkoztatás terén strukturális akadályokat képez, amely megakadályozza teljes körű részvételüket a társadalomban. Ezért elsődleges jelentőségűek a munkaadókat, a tanárokat, a médiát, a rendőrséget, a szociális szolgáltatókat, más köztisztviselőket, a szakszervezeteket és általában a társadalmat célzó megkülönböztetés elleni intézkedések. E területen korlátozott számú ország hozott intézkedéseket, olyan megközelítéseket követve, amely más tagállamok által is kiaknázható lehet 31. 28 Romákról szóló felmérés Adatok a fókuszban: Oktatás: a romák helyzete 11 uniós tagállamban, Alapjogi Ügynökség, 2014. A felmérés kérdése arra vonatkozott, hogy valamennyi/sok osztálytárs roma-e. Mivel a mintavételi módszertan olyan területeket fed le, ahol a romák nagyobb sűrűségben élnek, mint az országátlag, a válaszok a roma gyermekek nagyobb iskolai vagy óvodai arányát is tükrözheti. Ugyanakkor az adatok az országok közötti összehasonlítás szempontjából relevánsak. 29 A polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek, a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló nyilatkozatot Navracsics Tibor biztos és az oktatási miniszterek 2015. március 17-én fogadták el, lásd https://ec.europa.eu/commission/sites/cwt/files/dp_mobilisation_europeenne_20150317.pdf 30 Romákról szóló felmérés Adatok a fókuszban: Szegénység és foglalkoztatás: a romák helyzete 11 uniós tagállamban, Alapjogi Ügynökség, 2014. 31 Pl. Finnországban a munkáltatók hálózata sokszínűségi chartát írt alá, munkahelyi megkülönböztetést nyomon követő modellt tesztelnek, információs anyagokat terjesztenek ( Alkalmaznék-e romát? című kézikönyv). Portugáliában a Migrációs Főbizottság a megkülönböztetés elleni intézkedéseket hozott, ideértve egy 30 fős képzési csapatot, amely figyelemfelhívó intézkedéseket végez, a Rasszizmus az interneten című honlapot, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy faji megkülönböztetéssel kapcsolatos panaszokat tegyenek, valamint a média számára tartott képzéseket és ajánlásokat az etnikai hovatartozás, migráció és vallás kezelésére. 12

A megkülönböztetés elleni küzdelem példái Horvátország: A gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelmet célzó intézményközi együttműködés horvát modelljének részeként egy megkülönböztetéssel és egyenlőséggel kapcsolatos adatgyűjtő rendszert állítottak fel. A számok azt mutatják, hogy a rendőrség jó statisztikákkal rendelkezik a cigányellenes gyűlölet-bűncselekmények elkövetőinek azonosítása terén. A legtöbb ügyet a feljelentéstől számított egy éven belül megoldották. A 2014. január 1-jétől hatályos ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló jogszabály leegyszerűsíti az elsődleges jogi segítségnyújtás biztosításának eljárását. Írország: 2014 szeptemberében az Írországi Migráns Támogató Központ (NASC) egy rasszizmus ellenes pilótaképzést tartott 20 rendőrtisztnek Corkban. A képzés a tudatosság erősítésére összpontosított, a rasszizmus migráns és etnikai kisebbségi közösségekre gyakorolt hatását vitatta meg, valamint a diszkriminatív etnikai profilalkotás megelőzésével foglalkozott. A roma, muszlim és afrikai közösségekből származó migráns előadók megosztották tapasztalataikat, és részt vettek a megbeszélésben. A levont tanulságokat egy olyan képzési eszköztár kidolgozásához fogják felhasználni, amit nemzeti szinten használnak majd. Olaszország, Portugália, Spanyolország, Románia: A transznacionális NET-KARD projekt 2013 és 2014 során valósult meg. Az EU Alapvető jogok és polgárság programja keretében finanszírozták, és a Foundación Secretariado Gitano koordinálta. Általános célja a romaellenes megkülönböztetés megelőzése volt, valamint a sértettek számára nyújtott segítség javítása a kulcsfontosságú szereplők közötti együttműködés előmozdításával, valamint a meglévő módszertani tapasztalatok javítása és átadása. A projekt fő eredménye az ügyvédek, jogászok, rendőrségi szolgálatok, roma szövetségek és a médiában tevékenykedők számára egy sor, romaellenes megkülönböztetés elleni küzdelemmel foglalkozó gyakorlati útmutató közzététele volt. A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló tanácsi kerethatározat 32 a romák ellen is irányuló gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem jogi eszköze, mivel a tagállamokat a rasszizmuson vagy idegengyűlöleten alapuló gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények büntetésére kötelezi. 2014 januárjában a Bizottság jelentést fogadott el a kerethatározat végrehajtásáról, és arra a következtetésre jutott, hogy több tagállam még nem ültette át teljes egészében és/vagy helyesen a kerethatározat rendelkezéseit, és hiányosságok állnak fenn a bűncselekmények rasszista és idegengyűlölő indítékaival kapcsolatosan 33. A Bizottság ezért úgy vélte, hogy a meglévő kerethatározat teljes és helyes jogi átültetése jelenti az első lépést a rasszizmus és idegengyűlölet elleni uniós szintű összehangolt küzdelem felé 34. Bár a tudatosságot erősítő és megkülönböztetés elleni intézkedések a roma integráció sikerének előfeltételei, ezeket az intézkedéseket a legtöbb nemzeti romaintegrációs stratégia nem kezeli megfelelő prioritásként. A nyilvánosságot (SI, LV, LT), a munkaadókat (IT, FI, PL), a köztisztviselőket (HR, IE, IT) vagy a médiát (PT) célzó, tudatosságot erősítő és megkülönböztetés elleni fellépések, továbbá a helyi megkülönböztetésellenes irodák használata a romák körében a jogaik tudatosításának erősítésére és a hátrányos megkülönböztetés sértettjeinek támogatására (BG, NL) lehetne elterjedtebb. A romákkal szembeni visszaélésekről és jogsértésekről szóló fehér könyv, valamint a Bizottság cigányellenességről szóló iskolai oktatási 32 2008/913/IB határozat. 33 http://ec.europa.eu/justice/fundamental-rights/files/com_2014_27_en.pdf. 34 2014. december 1-jétől a Bizottság teljes érvényesítési jogkörrel rendelkezik a kerethatározatokra nézve, ideértve a 2008/913/IB kerethatározatot is. 13

anyaga jelentős erőfeszítés e területen. A cigányellenesség mint a romák elleni rasszizmus egy speciális formája szintén szorosan összefügg az európai történetem legsötétebb időszakainak egyike, a roma holokauszt feldolgozásával. Következtetés: Biztosítani kell a politikai akaratot, a hosszú távú elképzeléseket, az eltökélt fellépést és a megfelelő finanszírozást a megkülönböztetés és szegregáció elleni küzdelemhez. Az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás területén az általános politikák inkluzív reformra szorulnak. Az európai strukturális és beruházási alapok mobilizálhatók a megkülönböztetés- és szegregációellenes fellépések finanszírozására. A Bizottság továbbra is hangsúlyozza az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek megfigyelői szerepét nemzeti szinten a megkülönböztetéssel szemben, valamint a hátrányos megkülönböztetés roma sértettjeit támogató szerepét 35. A Bizottság a hatáskörében rendelkezésére álló minden módon küzdeni fog a megkülönböztetés ellen, ideértve a kötelezettségszegési eljárásokat is. Támogatja továbbá a transznacionális tudatosságerősítő tevékenységeket a megkülönböztetés és cigányellenesség elleni helyi szintű küzdelemben. 2.4. Jobb nyomon követés kidolgozása és a szakpolitikai kiigazítások lehetővé tétele Az uniós keretrendszer felszólította a tagállamokat, hogy alkalmazzanak hatékony nyomonkövetési módszereket a romaintegrációs fellépések hatásainak értékeléséhez, ideértve a civil társadalmi nyomon követést. 2014 2020 között az uniós alapok használata eredmény- és hatásmutatókat igényel a romaintegrációval kapcsolatosan. Azon tagállamoknak, amelyek a rászoruló közösségek mint például a romák társadalmi-gazdasági integrációjának beruházási prioritását választották, bizonyítaniuk kell, hogy hatékony nyomonkövetési mechanizmusokat állítottak fel a romákkal kapcsolatos az uniós támogatású fellépések hatásának értékeléséhez. Ezek a fejlemények egyértelműen fokozták az eredménymutatók meghatározása és a nyomonkövetési mechanizmusok kiépítése terén tett előrehaladásra vonatkozó nyomást, amelyeket mind a nemzeti romaintegrációs stratégiákkal, mind az uniós alapokkal összefüggésben használni lehet. Jelentős előrelépések történtek a nemzeti és európai nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmusok konszolidációja felé. 2012-ben romaintegrációs mutatókkal foglalkozó munkacsoportot állítottak fel. Ennek munkáját az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) koordinálja a tagállamok és a Bizottság részvétele mellett. Jelenleg 17 tagállam vesz részt a munkacsoportban 36. A munkacsoport jelentéstételi és eredménymutató keretet dolgozott ki a tanácsi ajánlás nyomán tett intézkedések végrehajtásával kapcsolatos előrelépés mérésére 37. E keret célja, 35 Például: BG, CZ, EL, FR, PL, RO, SE, UK. 36 AT, BE, BG, CZ, EL, ES, FI, FR, HR, HU, IE, IT, NL, PT, RO, SK, UK. 37 Míg az ajánlás értelmében a tagállami kötelezettségvállalások a keret struktúrájaként szolgálnak, más normák és kötelezettségvállalások szintén kontextust jelentenek a tagállami jelentéstételhez annak biztosítása érdekében, hogy a romákkal kapcsolatos célzott beavatkozások mellett a romaintegrációra jelentős hatással járó általános intézkedések is tükröződjenek az eredményekben. Ezek közé tartoznak az alapító Szerződések szerinti kötelezettségvállalások az egyenlőség iránt, a társadalmi kirekesztés és hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, az Európai Unió Alapjogi Chartája és a megkülönböztetés elleni európai jogalkotás, valamint az oktatás, 14

hogy a tagállamokat ellássa a tanácsi ajánlással összhangban lévő, következő éves jelentéstétel során az önértékelésre, valamint előrehaladásuk kommunikálására használt eszközzel. A sablon használata elősegíti a következetesség biztosítását és a nemzeti romaintegrációs stratégia nemzeti és európai nyomon követésének fokozott átláthatóságát. A keret kidolgozása és tesztelése mellett a munkacsoport fórumként is szolgál a tudáscsere, valamint az adatgyűjtési tapasztalatok megosztására. Példák a nyomon követésre és az adatgyűjtésre Magyarország: A Központi Statisztikai Hivatal nagy mintavételi felméréseiben etnikai hovatartozásra vonatkozó kérdéseket is feltett. A módszert a 2011-es népszámlálás során tesztelték. A 68 000 főre kiterjedő munkaerő-felmérés két kérdést tett fel az etnikai hovatartozásra vonatkozóan a kettős etnikai identitás mérésére. A 2014-es európai egészségfelmérés azonos módszert használt. 2014-ben az etnikai hovatartozás szerepelt az EU-SILC-ben 38, amely 20 000 embert fedett le. Az információ lehetővé teszi majd a kulcsfontosságú eredménymutatók kiszámítását a nemzeti romaintegrációs stratégia végrehajtásának nyomon követéséhez. Románia: 2014 novemberében a Nemzeti Kisebbségek Romániai Kutatóintézete megkezdte a közösségi szintű nyomon követés céljából a roma közösségek feltérképezésére irányuló kétéves projekt végrehajtását. Az EGT és a 2009 2014 közötti norvég pénzügyi mechanizmus által finanszírozott, 1 millió EUR összegű projekt a roma közösségeket, a helyi szintű közigazgatást és a civil társadalmat célozza. A közösségek részvétele ennek fontos eleme. A begyűjtött adatok alapján a helyi szintű romaintegráció előrehaladásának nyomon követésére egy sor eredménymutatót dolgoznak ki és alkalmaznak az eredményalapú nyomon követéshez. Szlovákia: A romaintegrációs politikák nyomon követésére és értékelésére egy nemzeti projektet finanszíroznak majd az emberi erőforrás fejlesztési operatív programból, amely nyomonkövetési konzultációt és adatgyűjtési tevékenységeket, elemző munkát és a nemzeti romaintegrációs stratégiáról szóló információs honlapot fed le. Az adatgyűjtésen alapuló hatások nyomon követését adminisztratív jelentéstétel és külső többek között a civil társadalom által készített értékelés támasztja majd alá. Több tagállam (BG, SK, RO) tervezi az ESZA felhasználását nyomonkövetési rendszereik kidolgozásához. Pozitív lépést jelent a nemzeti statisztikai hivatalok fokozódó részvétele a nemzeti nyomonkövetési mechanizmusok felállításában. A civil társadalmi koalíciók jelentései 39 jelzik, hogy a civil társadalom milyen értékes hozzájárulásokat tehet a nemzeti romaintegrációs stratégiák nyomon követéséhez. További kapacitásépítést biztosít majd az Európai Parlament hamarosan induló kísérleti projektje, amelynek célja a nemzeti romaintegrációs stratégia végrehajtásának fenntartható civil társadalmi nyomon követése. A legnagyobb roma közösséggel és a legégetőbb kihívásokkal rendelkező országokban a reformált általános politikák romákra gyakorolt hatásait is nyomon kellene követni. Következtetés: foglalkoztatás, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem területén az Európa 2020 európai szemesztere keretében tett kötelezettségvállalások. 38 Jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó uniós statisztikák. 39 A roma integráció évtizede program titkársága koordinálja, az a 11 tagállamot (BG, CZ, ES, HU, CR, FR, DE, IT, RO, SK, UK) fedi le, ahol az Európai Unió Tanácsának becslései szerint az EU-ban a romák közel 90 %-a él. 15

A szükséges nyomonkövetési mechanizmusok kidolgozása folyamatban van. A tanácsi ajánlás 2016-tól a végrehajtás tagállamok, a civil társadalom és a Bizottság általi nyomon követésének kereteként fog szolgálni, a romaintegrációs erőfeszítések nyomon követésének átlátható rendszerét alkotva. A Bizottság az Alapjogi Ügynökséggel együtt támogatja a tagállamokat a közös jelentéstételi és eredménymutató keret véglegesítésében és használatában a tanácsi ajánlások végrehajtásáról szóló éves jelentéseikhez. Elsődleges fontosságú az etnikailag deszegregált vagy társadalmi-gazdasági közvetett adatok adatok gyűjtése. A FRA által elvégzendő, több országra kiterjedő, romákra vonatkozó felmérés 40 következő hulláma ezt fogja alátámasztani. 3. A helyzet a bővítési országokban Az uniós keretrendszer kiemeli, hogy a romaintegrációs célok a csatlakozni kívánó országok számára is egyaránt relevánsak. A 2013-as bővítési csomag 41 a romaintegrációt azon alaptételek között határozta meg, amely a jövőbeli bővítési politikához vezethet. A Bizottság azt is jelezte, hogy a romaintegrációs munka erősödni fog, és több és jobban célzott támogatás áll majd rendelkezésre az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II.) keretében. A romaintegrációs stratégiák végrehajtásának megerősített nyomon követése és a cselekvési tervek az uniós keretrendszer szakpolitikai területeire, valamint a civil dokumentációra összpontosítottak. A nyugat-balkáni országokban és Szerbiában folytatódtak a romaintegrációs szemináriumok 42. Montenegróban a roma integráció bekerült az uniós csatlakozási tárgyalások témakörei közé 43. A Bizottság nemrég indította el az IPA I. értékelését, hogy támogassa az IPA II. (2014 2020) keretében a romaintegráció támogatására biztosított további források hatékonyabb felhasználását. Értékeli a programozást, a végrehajtást, a nyomon követést, és a romák helyzetére tett általános hatást, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre nézve. 2014 decemberében a Bizottság jóváhagyta a több országra kiterjedő IPA Romaintegráció 2020 programot 44. A program a politikai és szakpolitikai szintű kötelezettségvállalásokat támogató eszközöket és szakértelmet, valamint a strukturált civil társadalmi részvételt fogja biztosítani. 2014 októberében a Bizottság átadta a Nyugat-balkáni és törökországi romaintegrációs díjat, hogy a romák kihívásaira és a nem kormányzati szervezetek által tett hozzájárulásokra felhívja a figyelmet. A díj a romák integrációja terén megvalósult innovatív és sikeres projekteket ismerte el 45. 4. Az előttünk álló út Négy év telt el az uniós keretrendszer elindítása, és három év a tagállami stratégiák benyújtása és 40 A FRA által készített, terepmunkával egybekötött, 2015-ben záruló felmérés. 41 Az éves bővítési csomag számba veszi az egyes tagjelölt és potenciális tagjelölt országok által elért fejlődést. 42 2014-ben valamennyi érdekelt fél részvételével szerveztek szemináriumokat Albániában, Montenegróban és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban; a szemináriumok következtetéseinek nyomon követését a stabilizációs és társulási albizottságok végezték el. 43 Az igazságügyről és alapvető jogokról szóló 23. fejezet keretében a Bizottság több mint 50 romaintegrációs intézkedést követett nyomon, amelyek a cselekvési terv 23. fejezetében szerepeltek. A romák szerepelnek az éves előrehaladásról szóló jelentésben, a közigazgatás és a civil társadalom által küldött információk alapján. 44 A Regionális Együttműködési Tanács fogja végrehajtani. 45 A nyertesek közé többnyire alulról szerveződő, nem kormányzati szervezetek hét projektje tartozott a bővítési országokból. http://europa.eu/rapid/press-release_ip-14-1064_en.htm. 16

első értékelése óta. A bizottsági felülvizsgálat egyértelmű javulást állapít meg a (felülvizsgált) a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó nemzeti romaintegrációs stratégiák és az uniós támogatási eszközök összhangja között. Az előrelépés több tagállamban a nemzeti roma kapcsolattartó pontok erősebb felhatalmazásán át is lemérhető. Ez a támogatási tervezésbe, valamint a romaintegráció és az általános politikák közötti összhang megteremtésére vonatkozó döntéshozatalba való fokozottabb bevonásuk révén is megvalósult. A pénzügyi és emberi erőforrásaik bővítése, valamint a megerősített koordinációs megbízatásuk továbbra is szükséges. A nemzeti stratégiák helyi szintű fellépéssé alakítása még korai szakaszában jár, és fenntartható finanszírozással, kapacitásépítéssel és a helyi önkormányzatok, valamint a civil társadalom teljes bevonásával kell azt alátámasztani. Ezen túlmenően szükséges az erőteljes nyomon követés, hogy helyi szinten, ahol a kihívások felmerülnek, létrejöjjön az igen szükséges, kézzelfogható hatás. A további, sürgősen kezelendő kulcsfontosságú prioritások közé tartozik a civil társadalom kapacitásépítése, a formális koordinációs struktúrák hatékony koordinációs és együttműködési mechanizmusokká alakítása az összes érdekelt fél teljes körű részvétele mellett, valamint a megkülönböztetés, szegregáció és cigányellenesség elleni küzdelem megerősítése annak biztosítása érdekében, hogy a romák egyenlő hozzáférést nyerjenek az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, egészségügyhöz és lakhatáshoz. Ezt az Európai Roma Platform 2015. márciusi ülésének megbeszélései és következtetései is megerősítették 46. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a következő fellépéseket tegyék meg annak érdekében, hogy Unió-szerte kézzelfogható és fenntartható eredmények születhessenek a romák integrációja terén: Nemzeti roma platformok felállítása vagy a meglévő koordinációs struktúrák átalakítása a helyi szintű kölcsönös tanulás előmozdítása érdekében, továbbá az összes érdekelt fél és a roma közösségek végrehajtásba és nyomon követésbe történő széles körű bevonásának megvalósításához. Az európai strukturális és beruházási alapok keretében elérhető új eszközök és támogatások maradéktalan kiaknázása. A hátrányos megkülönböztetés elleni jogalkotás érvényesítése. Küzdelem a sürgős problémakörként jelentkező szegregáció ellen, a párizsi nyilatkozattal összhangban a sokszínűség megvalósítására és a tolerancia népszerűsítésére irányuló erőfeszítések szélesebb összefüggésében is. A gyűlöletbeszéd és a cigányellenesség nyomon követése és küzdelem ezek ellen. A jelentéstételi és eredménymutató keret teljes körű kihasználása a saját nemzeti nyomon követésükhöz a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtása és az esb-alapok használatának nyomon követése során egyaránt, továbbá a Bizottság számára a tanácsi ajánlás keretében tett jelentéstételnél. Annak vizsgálata, hogy területükön a sikeres és bevált gyakorlatok kiterjeszthetőek-e nagyobb léptékre a hatásuk megsokszorozása és nagyobb számú roma elérése érdekében. A romaintegrációs célok elérésének támogatása inkluzív általános politikai reformok és fenntartható nemzeti támogatás segítségével. 46 http://ec.europa.eu/justice/events/roma-platform-2015/platformconclusions_en.htm. 17