A HITVALLÁSTÓL A TEOLÓGIAI MEGALAPOZÁSIG

A HITVALLÁSTÓL A TEOLÓGIAI MEGALAPOZÁSIG Bagyinszki Ágoston OFM (szerk.)

SENSUS FIDEI FIDELIUM 3 A Sap ien tia Szerzetesi H ittudom ányi Főiskola Fundam entális Teológia T anszékének sorozata Sorozatszerkesztő: Vá r n a i J a k a b O FM, B a g y i n s z k i Á g o s t o n O FM A sorozatban eddig m egjelent kötetek: 1. R ic h a r d R. G a i l l a r d e t z : A katolikus teológia m egalapozása. Bevezetés a teológiai ismeretelméletbe 2. B e r n h a r d W e l t e : M it jelent hinni? Vallásfilozófiai megfontolások

Bagyinszki Ágoston OFM (szerk.) A HITVALLÁSTÓL A TEOLÓGIAI MEGALAPOZÁSIG S z ö v e g g y ű j t e m é n y a t e o l ó g i a i ISM ER ETELM ÉLET TAN U LM ÁN YO ZÁ SÁ H O Z L Harmattan Kiadó Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Budapest, 2014

A válogatás forrásául és a fordítás alapjául szolgáló kiadás: R e n é L a t o u r e l l e - R in o F i s i c h e l l a (e d s.): Dizionario di Teologia Fondamentale, Cittadella, Assisi, 1991. A szöveg értelmezése szem pontjából kritikus helyeken a m ű - eredeti szerzők által hitelesített angol kiadását is figyelembe vettük. A m agyar szöveggyűjteményt szerkesztette: B a g y i n s z k i Á g o s t o n O F M Fordította: B o b a y O r s o l y a (1,2,3,4,9,10,11,13 f.), S ü m e g h y K a t a (5,6,7,8,12,14 f.) A szöveget gondozta: G á b o r A d r i e n n, T a k á c s L il l a Lektorálta: Vá r n a i J a k a b O FM A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Cittadella, A ssisi, 1991 L H arm attan K iadó, Budapest, 2014 Sapientia Szerzetesi H ittudom ányi Főiskola, Budapest, 2014

TARTALOM S z e r k e s z t ő i elő szó a s z ö v e g g y ű jt e m é n y h e z... 9 ELSŐ R É S Z N é h á n y a l a p f o g a l o m r ó l... 17 I. Ja r e d W ic k s : A h it l e t é t e m é n y f o g a l m a... 19 Szentírási a la p o k...20 Fogalomtörténeti áttekintés... 24 A hitletétemény fogalma és a II. Vatikáni Z s i n a t... 31 Az ökumenikus kontextus... 38 Néhány további kérdés... 43 II. W il l ia m H e n n : A HITLETÉTEMÉNY SZERKEZETE: AZ IGAZSÁGOK HIERARCHIÁJA 49 Történeti szempontok... 51 Rendszerező szem pontok... 53 III. J a r e d W ic k s: A HITSZABÁLY MINT a HITLETÉTEMÉNY EGYSÉGÉT KIFEJEZŐ ŐSI ELV 57 Történeti szem p on to k... 58 Rendszerező szem pontok... 59 IV. J a r e d W ic k s: A H IT L E T É T E M É N Y R Á T A L Á L Á S I H E L Y E I R Ő L "... 63 MÁSODIK RÉSZ A R Á T A L Á LÁ SI H ELYEK FUNDAM EN TÁLIS TEO LÓ GIÁJA... 69 V. P r o sp e r G r e c h : H e r m e n e u t ik a és t e o l ó g ia... 71 A bibliai hermeneutika tö rtén ete... 72 A modern hermeneutika... 78

A hermeneutika és a teológia kölcsönhatása... 84 Tanulságok a teológia s z á m á ra...90 VI. H e r m a n n J. Po t t m e y e r : B e v e z e t é s a h a g y o m á n y f u n d a m e n t á l is t e o l ó g iá já b a.... 97 A hagyomány mint antropológiai jele n ség... 98 A hagyomány fogalomtörténete az Egyház hittudatában... 101 A hagyomány teológiai fogalma... 109 Normák és k rité riu m o k...110 A hagyomány pragm atikája... 113 VII. Salvad o r P ié-n in o t: A HITÉRZÉK MINT ALAPJELENSÉG ÉS ALAPFOGALOM... 115 A hitérzék jelenségkörének különböző megnyilvánulásai...116 A hítérzékről szóló tanításelemek a II. Vatikáni Zsinat dokum entum aiban... 117 A hitérzék fogalomtörténete az Egyház hittudatában...118 A status quaestionis áttekintése...121 VIII. Fran cis A. Sullivan : A T a n ít ó h iv a t a l f u n d a m e n t á l is t e o l ó g i á j a...123 A püspökök tanítói tekintélyének a la p ja...124 A Tanítóhivatal Isten Igéjének a szolgálatában áll... 127 A Rendes Tanítóhivatal elhatárolása a tanítói tekintély gyakorlásának rendkívüli fo r m á it ó l... 129 Rendes és Egyetemes Tanítóhivatal: a Rendes Tanítóhivatal tévedhetetlen gyakorlása...135 Rendkívüli Tanítóhivatal: a tanítóhivatal rendkívüli, tévedhetetlen gyakorlása...136 A Tanítóhivatal tekintélyének tárgyi h a tá sk ö re...138 IX. R ino Fis ic h e l l a - M a x Se c k l e r : A TEOLÓGIA IDENTITÁSA...141 A teológia meghatározása (Rino F isic h e lla )...141 A teológia episztemológiai alapjai (Rino Fisichella)... 145 1. A teológia egzisztenciális eredetének sajátosságai...146

2. A teológia sajátos tartalm a...149 3. A teológia mint a hit analitikus ism erete... 151 A teológia egyháziassága és az akadémiai szabadság (Max Seckler).. 154 1. A teológia egyháziassága...156 2. A teológia sz a b a d sá g a... 160 A teológia a tudományok között (Max S e c k le r)...164 1. Alapvető, pozitív kapcsolatrendszer a két oldal között.... 165 2. A teológia külső konfliktusainak történetéhez... 166 3. Radikálisan összeegyeztethetetlen alternatívák?...170 A teológia filozófiához fűződő kapcsolata (Rino Fisichella).... 176 1. Történeti szempontok a kérdés m egközelítéséhez... 179 2. Helyreállhat-e a teológia és a filozófia közötti konstruktív k a p c s o la t?...184 X. R ino F is ic h e l l a : A z id ő k je l e i m in t felh ív á s a z ü d v t ö r t é n e t i é b e r s é g r e... 191 Egy evangéliumi fogalom újra a felszínre b u k k a n...191 A II. Vatikáni Zsinat szemléletbeli ú jd o n sá g a... 195 Vázlat az idők jeleinek teológiájáh oz...199 H A R M A D IK R É SZ S a já t o s a n m a i k é r d é s e k... 207 XI. Ign ace de la Po tterie: A z ig a z s á g k e r e s z t é n y f o g a l m a...209 Az igazság fogalma a B ib liáb a n... 210 1. Ószövetség... 210 2. Ú jszö vetség... 211 A z igazság fogalma a keresztény h agyom án y b an...215 1. A kereszténység találkozása a hellenista felfo g ássa l...215 2. A bibliai igazságfelfogás recepciója a teológiatörténetben.. 216 A mai k o n te x tu s... 220 X II. G e r a l d O Co l l in s: A t a p a s z t a l a t m in t t e o ló g ia i k a t e g ó r i a... 223 Történeti szempontok a fogalom teológiai létjogosultságának k é rd é s é h e z... 223 Rendszerező szem p on to k... 226

X III. R ené L a t o u r e lle : A r e l a t iv iz m u s c s a p d á já r ó l...231 XIV. W illia m Henn: A t e o ló g ia i p l u r a l iz m u s e l v e...235 Történeti visszatek in tés... 237 Rendszerező m egközelítés...238 B i b l i o g r á f i a... 243 R ö v id ít é se k j e g y z é k e... 261 8

SZERKESZTŐI ELŐSZÓ A SZÖVEGGYŰJTEMÉNYHEZ A hit nem pusztán az értelem meggyőződése, hanem szilárd elfogadás, világos bizonyosság, nagyobb, m int bárm i más b i zonyosság; hiszen a lélekben jött létre, Isten kegyelmével és csakis általa. John Henry Newman írta le ezeket - az A nglikán Egyházból a Katolikus Egyházba vezető útja tükrében különösen is drámai sorokat. A Hit és kétséq című tanulmányában átelmélkedve járja körül a bizonyosság témáját, amely a konvertita bíboros életművének elméletben és gyakorlatban is a vezérfonala volt. M a teológiai episztemológia néven ismerjük a fundam entális teológia azon fejezetét, amely a keresztény ember vallási bizonyosság-élményét és az azzal öszszefüggő kérdéseket vizsgálja meg az analitikus gondolkodás eszközeivel. Vajon összeférhet-e az élő hittel a kétségek bárm inem ű formája? M i alapján különböztethetjük meg a hitbeli meggyőződéseinket a tévedésektől, a hiedelmektől, vagy éppen a teológiai vélekedésektől? M ilyen szerepe van az érvelő gondolkodásnak és az egyéni tapasztalatnak a hívő ember bizonyosság-élmé nyében? Isten kinyilatkoztatott Igéjének megtapasztalása és az Ige jelenlétéből fakadó bizonyosság vajon milyen módon része a keresztény életnek? A teológiai episztemológia első feladata, hogy a hagyománnyal összhangban tematizálja és beazonosítsa a keresztény ember és az Egyház hittudatának legfontosabb jelenségeit, elemezze azokat, és megválaszolja a fenti kérdéseket. Mivel a hit a történelemben élő ember Szentlélek által felébresztett képessége, és a hitbeli bizonyosság a bennünk lakó

Szerkesztői előszó a szöveggyűjteményhez Lélek eleven tanúságának a gyümölcse (vö. 1Kor 12,3), ezért nem meglepő, hogy az üdvtörténet eseményeiben tevékeny Szentlélek a kinyilatkoztatott hitletéteményt olyan rátalálási helyeken (loci theologici) keresztül teszi hozzáférhetővé, amelyek a hívő megismerés számára a hittartalomról szerzett ismeretek külső vonatkoztatási pontjait, a bizonyosság külső támpontjait jelentik. Jelen szöveggyűjtemény a teológiai ism e retelmélet alapvető témáiról szóló olyan tanulmányokat gyűjt egy csokorba, amelyeket a Pápai Gergely Egyetem professzorai által 1991-ben összeállított, de a teológiai episztemológia tematikájánál sokkal bővebb spektrumú kiadványból a Dizionario di Teologia Fondamentale szócikkeiből tárunk a m agyar olvasóközönség elé. A válogatásunkban szereplő tanulmányokat az a - magyar kiadás címében hangsúlyosan jelzett vezérfonal egyesíti, hogy a keresztény egzisztencia belső igényből fakadóan törekszik arra, hogy a hitvallás gesztusától eljusson a hit teológiai megalapozásáig. A teológiai episztemológia átgondolásának m ai aktualitását jelzi a Nemzetközi Teológiai Bizottság 2012-ben m egjelent A teológia ma: távlatok, alapelvek és kritériumok című dokumentuma.1 A szöveg hátterében fellelhető a teológiai ismeretelmélet történetének egész kincsestára, így Newmannek a hívőben működő helyes következtetési érzék (illative sense) Szentlélek által felébresztett képességéről szóló tanítása is, amely a patrisztikus szerzők szellemi érzékelésről (oculi cordis) szóló a hitbeli bizonyosság tárgyalása szempontjából alapvető m eglátásainak újrafelfedezésére szólít fel. A skolasztikus korban tudományossá szerveződő teológia a hit dolgaiban szükséges tájékozódás és a racionalitást meghaladó 1 N em zetközi T e o ló g ia i B iz o t ts á g : A teológia ma: távlatok alapelvek és kritériumok, Római Dokumentumok 38., Szent István Társulat, Budapest, 2013.

Szerkesztői előszó a szöveggyűjteményhez bizonyosság megszerzésének képességét a természeti azonosságon alapuló megismerés (connaturalitas) arisztotelészi eredetű, ám új összefüggésben a Szentlélek működésével kapcsolatos, isteni dolgok megismerésére utaló fogalmával kapcsolta öszsze. A dokumentum ban kifejtett tárgyalásmód közvetlen előzményét M elchior Cano X V I. században kidolgozott, egészen a közelmúltig meghatározó loci theologici-elmélete jelenti, amely a hitérzék (sensus fidei fidelium) fogalmával és az egyházi tekintély különböző megnyilvánulási módjaival köti össze a bizonyosságra jutással kapcsolatos kérdéseket. A Nemzetközi Teológiai Bizottság dokumentum a az idekapcsolódó hagyományanyag integrálására és a témakör - II. Vatikáni Zsinat által körvonalazott, katolikus identitásnak megfelelő újratárgyalására tesz javaslatot. A dokumentum azonban nem tekinti feladatának a felvetett kérdések tágabb történeti összefüggéseinek kibontását és rendszerezését, amely űr részleges kitöltésére magyar nyelven ez az önállóan is olvasható kötet vállalkozik. Jelen szöveggyűjtemény alapötletét és szerkezeti elrendezését ebből a - Szentszék által jóváhagyott - statútum ból vettük. A Nemzetközi Teológiai Bizottság úgy határozza meg a teológiát, mint annak a hitnek az értelmi reflexióját, amely hit válasz Isten Igéjének az Egyház által szakramentálisan közvetített jelenlétére. A dokumentum első része a Dei Verbum zsinati konstitúció kinyilatkoztatás-teológiáját foglalja össze a teológiai m unka szempontjából. Ehhez a témakörhöz csatlakozik szöveggyűjteményünk első része, amely a kinyilatkoztatás tárgyi tartalmára utaló hitletétemény-fogalom (depositum fidei) II. Vatikáni Zsinatnak megfelelő bemutatását tűzi ki célul, kitérve a hitletétemény összetettségét és egységét képviselő igazságok hierarchiája és hitszabály témákra is. Végül a hitletétemény rátalálási helyeit tekintjük át. A vezérfonalul szolgáló bizottsági

Szerkesztői előszó a szöveggyűjteményhez dokumentum második része, a hitletéteményre reflektáló, az analitikus gondolkodás szempontjából fontos, hat rátalálási hely természetéről és használatáról ad alapvető eligazítást, jól meghatározott sorrendben. Ezt pontról pontra követi a jelen kötet második része. Először a bibliai hermeneutika kérdései és a hagyomány fundamentális teológiája kapnak kiemelt figyelmet, mint a hitletétemény elsődleges tanúsító fórumai. Folytatólagosan a hívők hitérzékéről, a Tanítóhivatal természetéről, a teológia mai kontextusban szükséges meghatározásáról, és az idők jelei kérdéskörről szóló tanulmányok következnek, amelyeket az üdvtörténeti szemlélet és az egyháztani keret hoz közös nevezőre. Végül, a bizottsági dokumentum harmadik része a teológiai munka sajátosan mai kontextusához fűz megjegyzéseket. Szöveggyűjteményünk ehhez a témakörhöz az igazság bibliai és filozófiai fogalma közötti kontraszt és komplementaritás bemutatásával, a tapasztalat mint teológiai kategória tárgyalásával, valamint a relativista tendenciák és a legitim teológiai pluralizmus kiértékelésével csatlakozik. A teológiai episztemológia így összegyűjtött és összefüggéseiben elemzett szempontjai kiegyensúlyozott összképet adnak a hitigazságokról szerezhető bizonyosság egyéni és egyházi-közösségi támpontjairól. A m a gyar szöveggyűjtemény történeti távlattal, rendszerező tárgyalással egészíti ki a bizottsági dokumentum által adott gondolati vázlatot; míg a bizottsági dokumentum statútumok m űfajában rögzíti teológusok egy reprezentatív csoportjának konszenzusát, azon episztemológiaí diskurzus legfontosabb pontjairól, amelybe A hitvallástól a teológiai megalapozásig címet viselő kötet vezeti be az olvasót. Így, bár a két szöveg külön-külön önálló egészet alkot, figyelemre méltó módon meg is világítják egymást. A kötetben található tanulmányok szerzői között minden nagyobb nyelvterület képviselteti magát. Ezeket a teológusokat az köti össze, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordu

Szerkesztői előszó a szöveggyűjteményhez lóján m indannyian kurzusokat vezettek a Pápai Gergely Egyetemen. Ennek a közös oktatói m unkának tudható be, hogy - az árnyalatnyi különbségeken túl a különböző teológiai tanulm ányok koherens egészet alkotnak, és a II. Vatikáni Z sinatra épülő katolikus identitás világos képét rajzolják meg. A szerzők az előfordulás sorrendjében: Jared Wicks SJ, W illiam Henn OFM Cap, Prosper Grech O SA, Hermann J. Pottmeyer, Salvador Pié-Ninot, Francis A. Sullivan SJ, Rino Fisichella, M ax Seckler, Ignace de la Potterie SJ (+2003), Gerald O Collins SJ, René Latourelle SJ. Közülük Rino Fisichella és René Latourelle voltak az eredeti, fundam entális teológia egész tematikáját lefedő kötet társszerkesztőí. Az eredeti kiadás óta eltelt két évtizedben a Dizionario angol és spanyol nyelvű fordítása is napvilágot látott, szerzői közül többen felelős szentszéki hivatalokba kerültek; püspökök, bíborosok lettek. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Fundam entális Teológia Tanszékének Sensus Fidei Fidelium sorozatában, harm adik kötetként jelenik meg ez a szöveggyűjtemény. Mivel magyar nyelven ez a kötet m utatja be a legtágasabb horizonton a teológiai episztemológia témáit, érdemes röviden kitérnünk arra is, hogy a sorozat előző két kötete hogyan illeszkedik az itt bemutatott diskurzusba. Richard Gaillardetz A katolikus teológia megalapozása című m unkája tankönyvi bevezetést nyújt a teológiai ismeretelmélettel először találkozó olvasóknak, ám didaktikus és terjedelmi okokból csak a legfontosabb fogalm akra és összefüggésekre szorítkozik. Ugyanezen körülm é nyek az egyes kérdések alaposabb, történeti kifejtésre sem adtak lehetőséget Gaillardetz-nek. Jelen kötetünk megalapozza és továbbviszi a Gaillardetz-könyv tematikájának kidolgozását, a tárgyalás történeti mélységének és rendszerező szempontjának kiterjesztésével. Bár a teológiai episztemológia m a napság szükséges újratárgyalása még kiforratlan területnek

Szerkesztői előszó a szöveggyűjteményhez számít, mégis figyelemre méltó összhang van az itt szereplő tanulmányok szemléletmódja és Gaillardetz könyvének látásmódja között, amit a bőséges, közös szakirodalmi utalások is alátámasztanak. A sorozat második köteteként jelent meg Bernhard Welte Mit jelent hinni? címet viselő m unkája, amely szintén fontos hozzájárulás a teológiai episztemológia összképének megrajzolásához. Szöveggyűjteményünk h itletéteményről szóló fejezeteit Welte tanulmánya a hit tartalmi elemeinek (fides quae) szempontja mellett a hitaktus (fides qua) szempontjának vallásfilozófiai elemzésével egészíti ki. A sorozat és a jelen kötet szerkesztésében érvényesített irányelvekről a bibliográfiát is tartalmazó függelék alapján tájékozódhat az olvasó. A szöveggyűjteményben szereplő tanulmányok a részleteiben tovább bővíthető, de az összképet illetően teljességre törekvő áttekintését adják a teológiai megismerés folyam atának, támpontjainak, a hitben megszerezhető bizonyosság forrásainak. A kételkedés és a bizonyosság dichotómiája különösen René Descartes és Ludwig Wittgenstein munkássága nyomán az újkori filozófiai gondolkodás egyik fő témájává vált. A megváltozott kulturális közegben a keresztény hit tartalmai a pusztán racionális eszközökkel bizonyíthatatlan, egy konkrét történelmi hagyomány belső tekintélye alapján egyetemes igazságigénnyel fellépő állítások gyanús kategóriájába kerültek. A valláskritikaként jelentkező racionalizmus ugyanakkor nem küzdött meg becsületesen azzal a keresztény hagyományban mélyen gyökerező szemlélettel, mely szerint az ember kognitív tevékenysége, és ezen belül a szellemi érzékelés a megismerés egy bizonyos szintjén, már el nem hanyagolható módon függ az episztemológiai alany lelki-szellemi állapotától. A szellemi megismerés mozzanatainál a hitben átélhető megtisztulás és megvilágosodás Szentlélek hatása alatt valósággá váló

Szerkesztői előszó a szöveggyűjteményhez öszetevői egymásra épülnek, és így vezetnek a lelki tapasztalás kifinomultabb formáihoz, illetve a hiteles megismerést kísérő bizonyosság megszilárdulásához. A teológiai episztemológía számára nagyon fontos ennek az egyházatyák számára jól ismert árnyalt, kognitív antropológiának az újrafelfedezése, ami lehetővé teszi a megismerő képesség elvont gondolkodást meghaladó összetettségének a tudatosítását. Szent Pál apostol így ad távlatot az ember lelki életének növekedésével párhuzamos, színelátásig vezető, spirituális útjának: M a még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek. Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet. (1Kor 13,12-13) Ehhez a keresztény úton járáshoz nyújt üdvtörténeti helyzet- és önismeretet a teológiai episztemológía ismeretanyaga, amelyet e kötetben tisztelettel és szeretettel nyújtunk át a m a gyar olvasóknak. Bagyinszki Ágoston OFM Fundamentális Teológia Tanszék Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 15

A L Harmattan Kiadó kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. Tel.: (1) 267-5979 harm attan@ harm attan.hu; www.harmattan.hu Felelős kiadó: Gyenes Á dám, Várnai Jakab OFM Tipográfia és borító: Takács Zita Nyomdai m unkálatok: Robinco Kft. Felelős vezető: Kecskeméthy Péter ISBN 978-963-236-782-8 ISSN 2063-0859

SENSUS FIDEI FIDELIUM - A HÍVŐK HITÉRZÉKE Fontos helyesen értelmezni a sensus fidei vagy a sensus fidelium természetét és elhelyezését. A sensus fidelium alatt nem egyszerűen egy adott korban vagy kultúrában megvalósuló többségi véleményt kell érteni, nem is csak egy másodlagos megerősítést jelent arra vonatkozóan, amit a Tanítóhivatal már előbb tanított. A sensus fidelium Isten népének sensus fidei-je a maga teljességében, Isten Igéjének engedelmeskedve és a hit útjain a pásztoraitól vezérelve. A sensus fidelium így az Isten népében - amely megkapja, megérti és megéli Isten Igéjét az Egyházban - mélyen meggyökerezett hit iránti érzék." (A Nemzetközi Teológia Bizottság 2013-ban kiadott Teológia m a" című dokumentumából)