SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM KOHÁSZATI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Dr. Ungi Noémi KOHÁSZATI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY ERGOFIT KFT Budapest, 2006.

TARTALOMJEGYZÉK AZ ELEMZÉS CÉLJA, TÁRGYA, MÓDSZERE...7 I. A SZEKTOR SZOCIÁLIS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA...9 II. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK TARTALMÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE...139 1 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK MEGOSZLÁSA, KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSES LEFEDETTSÉG ÁTTEKINTÉSE A FÉMALAPANYAG GYÁRTÁSA ÁGAZATBAN...13 2 A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI (ALAKI, FORMAI ELEMEINEK) ELEMZÉSE...17 2.1 A szerződés személyi hatálya...17 2.2 A szerződés időbeli hatálya...18 2.3 A szerződés hatályba lépésének időpontja...18 2.3.1 Aláírás időpontja...18 2.3.2 Aláírást követő meghatározott időpont...18 2.3.3 Kihirdetés időpontja...18 2.3.4 Aláírást megelőző meghatározott időpontig történő visszamenőleges alkalmazás...18 2.4 A szerződés felmondása...18 2.4.1 A felmondás határideje...19 2.4.2 A legkorábbi felmondási időpont...19 2.4.3 A felmondás hatálybalépésének időpontja...19 2.4.4 Részleges felmondás lehetősége...19 2.4.5 A felmondási eljárás...19 2.5 A szerződés módosítása...19 2.5.1 A módosítás okai...19 2.5.2 A módosítási eljárás...20 2.5.3 A módosítás hatálybalépése...20 2.6 A szerződés megszűnése...20 2.7 A kollektív szerződések felülvizsgálata...20 2

2.8 Az ágazati vagy többmunkáltatós szerződések kapcsolata a helyi kollektív szerződéssel...21 3 A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOKRA (A SZERZŐDŐ FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE, KAPCSOLATRENDSZERÉRE) VONATKOZÓ SZABÁLYOK...21 3.1 Az együttműködés alapelvei...21 3.2 A felek közötti kapcsolattartás és kommunikáció...22 3.3 Az együttműködés tartalma...22 3.4 A szakszervezeti jogokat érintő szabályok...22 3.4.1 Szakszervezeti jogokat érintő rendelkezések...22 3.4.2 Szakszervezeti működését érintő rendelkezések...23 3.4.2.1 A szakszervezet működési feltételeinek munkáltató általi biztosítása...23 3.4.2.2 Munkaidő-kedvezmény...24 3.4.2.3 A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme...24 3.5 Üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések...24 4 KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI VITÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK...25 4.1 Sztrájk gyakorlására vonatkozó rendelkezések...25 5 A MUNKAVISZONY TARTALMÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK...27 5.1 Előnyben részesítési szabály a munkavállalók meghatározott körére azonos feltételek esetén a munkaviszonnyal összefüggésben...27 5.2 A próbaidő...27 5.2.1 A próbaidő időtartama...27 5.2.2 A próbaidő meghatározása...28 5.3 A munkáltatói rendes felmondásra vonatkozó szabályozás...28 5.3.1 Felmondási korlátozások...28 5.3.2 A felmondási idő...29 5.3.3 A munkavégzés alóli mentesítés időtartama...29 5.4 A végkielégítés...29 5.4.1 A végkielégítés mértéke...29 5.4.2 Speciális esetek...30 3

5.5 Rendkívüli felmondás szabályozása...30 5.5.1 A rendkívüli felmondásra okot adó körülmények...30 5.5.2 A rendkívüli felmondási eljárás szabályozása...31 5.6 Hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása...31 5.7 A csoportos létszámcsökkentés szabályozása...31 5.8 A foglalkoztatottság szintjére vonatkozó megállapodás...32 5.9 Egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó speciális szabályozások...32 6 A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ...33 6.1 Munkaidőkeret alkalmazása...33 6.2 A munkaidőre, munkarendre vonatkozó szabályok...33 6.2.1 Általános szabályok és előírások...33 6.2.2 Osztott, egyenlőtlen, rugalmas munkaidőre vonatkozó előírások...34 6.3 Pihenőidőre vonatkozó szabályozás...34 6.4 Átirányítás, kiküldetés, kirendelés...35 6.4.1 Az átirányítás szabályozása...35 6.4.2 A kiküldetés szabályozása...35 6.4.3 A kirendelés szabályozása...35 6.4.4 Az átirányítás, a kiküldetés és a kirendelés együttes szabályozása...35 6.5 Rendkívüli munkavégzés...35 6.5.1 A rendkívüli munkavégzés elrendelése...35 6.5.2 A rendkívüli munkavégzés felső határa...36 6.6 Készenlét...36 6.6.1 A készenlét elrendelése...36 6.6.2 A készenlét maximális időtartama...36 6.7 Ügyelet...37 6.8 A szabadság...37 6.8.1 A szabadság kiadásának rendje...37 6.8.2 A pótszabadság...37 6.9 Egyéb munkaidő-kedvezmények...37 7 OKTATÁS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS...38 7.1 Oktatás-továbbképzés támogatása...38 7.1.1 Tanulmányi szerződés megkötésének feltételei és tartalma...38 4

7.1.2 Munkaidő-kedvezmény...38 7.1.3 A munkáltató részéről történő kötelezéssel végzett tanulmányok...39 8 A MUNKA DÍJAZÁSA...39 8.1 A bérezés alapelvei...39 8.2 Bérezési formák...39 8.3 Teljesítménykövetelmények meghatározása...39 8.4 A bér kifizetése...40 8.5 Bérfejlesztés...40 8.6 Minimálbér...40 8.7 Garantált bér...40 8.8 Bértarifa rendszer...40 8.9 Bérpótlékok...41 8.9.1 A Munka Törvénykönyvében nevesített bérpótlékok...41 8.9.2 A Munka Törvénykönyvében nem nevesített pótlékok...42 8.10 Ösztönzési és érdekeltségi rendszer...43 9 SZOCIÁLIS ÉS BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK...44 9.1 Lakhatási körülmények javítása...44 9.2 Munkába járás költségtérítése...44 9.3 Étkezési hozzájárulás...44 9.4 Munkaruha, formaruha juttatás...45 9.5 Bérelőleg...45 9.6 Nyugdíjazás támogatása...45 9.7 Nyugdíjpénztári hozzájárulás...45 9.8 A szervezet iránti hűség jutalmazása...45 9.9 Lakásvásárlás vagy építés támogatása...46 9.10 Üdülés támogatása...46 9.11 Egészségügyi ellátás...46 9.12 Biztosítások...46 9.13 Jóléti, szociális és kulturális intézmények és események támogatása...46 9.14 Munkáltatói segély...47 9.15 Egyéb juttatások...47 10 A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG...48 5

10.1 Kártérítés a munkavállaló gondatlan károkozása esetén...48 10.2 A leltárfelelősség szabályozása...48 10.3 Közvetlen kártérítésre kötelezés szabályozása...48 11 A MUNKAÜGYI JOGVITA...49 III. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK TARTALMÁNAK JOGSZERŰSÉGI ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSEK, JAVASLATOK...50 1. A kollektív szerződések struktúrája, a szabályozás jellege...50 2. Tartalomra vonatkozó következtetések...50 3. A szerződéses eljárás és a munkaügyi kapcsolatok szabályozása...51 4. A munkaviszony létesítése, megszűnése és megszüntetése...52 5. A munkaidő és a pihenőidő...54 6. Oktatás és továbbképzés...56 7. A munka díjazása...56 8. Szociális és béren kívüli juttatások...57 9. Kártérítési felelősség...58 10. Javaslat...59 6

AZ ELEMZÉS CÉLJA, TÁRGYA, MÓDSZERE Vizsgálatunk célja a kohászat ágazatába tartozó, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnál nyilvántartott, illetve letétbe helyezett egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések tartalmának összehasonlító, valamint a hatályos jogszabályok rendelkezéseihez viszonyított jogszerűségi elemzését, értékelését tartalmazó tanulmány elkészítése volt. Az elemzés, kutatás tárgyát az a 13 egymunkáltatós és 3 többmunkáltatós kollektív szerződés képezte, melyeket a szerződő felek 2005. végéig regisztráltak és letétbe helyeztek a Minisztériumnál. Az elemzés szempontrendszerét elsősorban a 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet 2. sz. melléklete, a Bejelentő adatlap a munkáltatónál (gazdálkodó szervezetnél) 2005. évben megkötött, módosított vagy megszűnt kollektív szerződés nyilvántartásba vételéhez szempontjai szerint alakítottuk ki, kiegészítve az adatbázis számszerű adatait a szerződések tartalmi elemeivel. A tartalmi elemeket 11 fő csoportba soroltuk, részben megőrizve a Bejelentő adatlap fejezeteit, részben pedig - ahol az elemzés logikája és egységessége megkívánta - a fejezeteket tovább bontottuk vagy éppen egy csoportba vontuk össze. A vizsgálat tényezőcsoportjai: 1. A kollektív szerződések megoszlása, a kollektív szerződéses lefedettség áttekintése az ágazatban 2. A szerződések eljárási szabályai 3. A munkaügyi kapcsolatok 4. A kollektív munkaügyi vita 5. A munkaviszony létesítése, megszűnése és megszüntetése 6. A munkaidő és a pihenőidő 7. Oktatás és továbbképzés 8. A munka díjazása 9. Szociális és béren kívüli juttatások 10. A kártérítési felelősség 11. A munkaügyi jogvita Az elemzés során valamennyi szerződést hivatalosan bejelentett és nyilvántartott szerződésként kezeltünk, függetlenül attól, hogy egyes szerződések létezéséről és tartalmáról milyen módon szereztünk tudomást. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy bár a Vaskohászati Ágazati Kollektív Szerződés tartalmának vizsgálata szintén részét képezi tanulmányunknak, a szerződés jogszerűségét, illetve érvényességét tekintve erős fenntartásaink vannak 7

Elemzésünk eredményeit három különálló fejezetben foglaltuk össze: I. A szektor szociális partnereinek bemutatása II. A kollektív szerződések tartalmának összehasonlító elemzése III. A kollektív szerződések tartalmának jogszerűségi elemzése, értékelések, javaslatok Az elemzés, értékelés során felhasznált adatokat, információkat a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Kollektív szerződések nyilvántartási rendszerben található, a nyilvántartott kollektív szerződések tartalmára vonatkozó, az elemzés céljára átadott lekérdezések tábláiból, valamint az elemzett kollektív szerződésekből nyertük. A szociális partnerekre vonatkozó adatok, az érdekképviseletek honlapjairól származnak, illetve a velük történt konzultációk során kaptuk, továbbá a Stefán-Mezei: Kohászati ágazat áttekintése ( Autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése PHARE program keretében készített tanulmány) és a Bálint Adrienn: A kollektív szerződéses lefedettség áttekintése a TEÁOR 27. Fémalapanyag gyártása ágazatban, tanulmányokból származnak. 8

I. A SZEKTOR SZOCIÁLIS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA A kohászat területén működő munkáltatói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek az elmúlt évtizedben hazánkban végbement gazdasági, politikai rendszerváltás idején alakultak ki jelenlegi összetételükben. A közöttük lévő kapcsolatokat egyrészt a korábbi évtizedek hagyományai, másrészt az elmúlt évtized nagy horderejű változásai révén bekövetkezett politikai, gazdasági szervezeti átalakulások formálták, formálják napjainkban is. 1. A kohász ágazatban működő szakszervezetek A kohászat területén gyakran fordul elő, hogy ugyanazon vállalatnál több szakszervezeti szövetség is rendelkezik munkahelyi szervezettel, és együttműködésük cégen belül sem mindig felhőtlen, többnyire csak a szükségszerűségen alapszik. (pl. kollektív szerződés-kötés, bértárgyalás, egyéb munkavállalói érdekérvényesítés). Vasas Szakszervezeti Szövetség A Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vasas) a versenyszférában működő reprezentatív ágazati szakszervezet. Működési területe, szerveződési köre kiterjed az iparban folytatott tevékenységek számos szakterületére, érdekvédelmi tevékenységét meghatározóan a kohászat, gépgyártás, elektronika és közúti járműgyártás terén gyakorolja. Mintegy 400 munkahelyi szervezet tartozik a működési körébe. Tagjainak létszáma közel 80 ezer, a munkaképesség szempontjából gazdaságilag aktív tagok száma megközelítőleg 60 ezer fő. A szervezett munkavállalók aránya 40%, a vaskohászat területén 51%. A Vasas tagja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének. Tagja a Nemzetközi Fémipari Szövetségnek (International Metalworkers Federation IMF-), továbbá az Európai Fémipari Szakszervezeti Szövetségnek (Europarische Metalgewerkschafts Bund EMB-). A Vasas közvetett módon részt vesz az Európai Szén-, és Acélipari Közösségben (ECSC) működő öt-öt fős paritásos munkáltatói és munkavállalói bizottság munkájában. A Vasas Szakszervezetben a szakmai illetékesség alapján 1989-től a Kohász-Öntész Tagozat látta el az érdekvédelmi feladatokat a kohászat területén. 2000. április 6-án utódjaként 43 munkahelyi szervezet részvételével jött létre a Kohász-Öntész Érdekképviseleti Szövetség (KÖÉSZ). Liga Vas- és Fémipari Szövetség, Munkástanácsok Fém- és Gépipari Ágazat A Liga Vas- és Fémipari Szövetség, valamint a Munkástanácsok Fém- és Gépipari Ágazat ágazati jellegű szakszervezeti szerveződések, működési- szerveződési területük lényegében a verseny szféra egészére kiterjed. A teljes szerveződési, működési körük, illetve taglétszámuk adatai nem ismeretesek. A Liga Vas- és Fémipari Szövetség a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Fém- és Gépipari Ágazat a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) tagja. a Munkástanácsok Fém- és Gépipari Ágazat a MOSZ-on keresztül az Ipari Dolgozók Világszövetsége Metál tagozatának tagszervezeteként töltenek be érdekvédelmi szerepet. 9

Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) reprezentatív ágazati szakszervezeti szövetség. Szakmai szerveződésű szervezeti egységével az Alumíniumipari Szakszervezeti Szövetséggel közösen meghatározó szerepet tölt be a kohászathoz tartozó alumíniumgyártás területén. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének és az Autonóm Szakszervezetek Országos Szövetségének is tagja. A Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari Szakszervezetek Európai Szövetségének (EMCEF), valamint a Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari és Ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetségének (ICEM) tagja. Az Alumíniumipari Szakszervezeti Szövetség a VDSZ szakmai szervezeti egysége, amely közvetlen hatáskörrel a alumíniumipari munkavállalók érdekvédelmét látja el.. 2. A kohászat ágazatban működő munkáltatói érdekképviseletek A kohászatban három munkáltatói érdekképviselet működik, működési területük között nincs átfedés, tisztán a szakágazati határok mentén szerveződnek (vaskohászat, öntészet, alumíniumkohászat). Az eltérő tagvállalati körből és a közös érdek hiányából adódóan a KÁPB megalakulásáig nem volt cél és fórum, amely egy asztalhoz ültette volna a munkáltatói oldal képviselőit. A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége (Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés) A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségét (VVSZSZ), mint munkáltatói érdekképviseletet 1992-ben 43 gazdálkodó szervezet alapította. A szövetség létrehozását az a szándék vezérelte, hogy együttes fellépésével elősegítse a tagvállalatok érdekeinek védelmét, hozzájáruljon a szakma társadalmi megítélésének javításához, nemzetközi súlyának növeléséhez. A VVSZSZ-t a tagjai a 2001. szeptember 20-án tartott közgyűlésen megszüntették. [Az ügyészség felszólította az érdekképviseletet, hogy szüntesse meg a Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléssel (MVAE) meglévő vezető testületi összefonódást, állítsa helyre a törvényes működést. A MVAE-ben is érdekelt tagok az érdekképviselet megszüntetését választották.] A kohászatban a szociális párbeszéd azóta a MVAE közreműködésével folytatódik. Az MVAE tagjainak száma mintegy 30. Tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. Társult tagja 1991 óta a Nemzetközi Vas-, és Acélipari Intézetnek (IISI), illetve 1995 óta az Európai Vas- és Acélipari Szövetségnek (EUROFER). A Magyar Öntészeti Szövetség, A Magyar Öntészeti Szövetség (MÖSZ) 1992-ben alakult, a kohászat ágazatba sorolt, jellemzően öntészeti tevékenységet végző vállalkozások érdekvédelmi szövetsége. Az 1986- ban létesített Magyar Öntészeti Egyesülés tagjainak és szervezeteinek bázisán, de nem jogutódjaként jött létre. A MÖSZ általános munkaadói érdekképviseleti és szakmai érdekvédelemi feladatokat lát el. Mintegy 30 gazdálkodó szervezet a tagja van. A MÖSZ tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének, valamint az Európai Öntvénygyártó Szövetségek Bizottságának (CAEF). 10

HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége A HUNGAMOSZ Magyar Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége (HUNGAMOSZ) 1996. július 26-án alakult. tölt be munkáltatói érdekképviseleti szerepet. Alapvető célja a magyar alumíniumipar hagyományos értékeinek ápolása, általános iparági és szakmai érdekeinek védelme, az alumíniumipar nemzetközi szakmai képviselete, valamint tagjai munkaadói érdekeinek és kapcsolatainak gondozása, fejlesztése. Jelenleg öt társaság a tagja A HUNGAMOSZ tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. 3. Szociális párbeszéd a kohászatban Mint ahogy a legtöbb ágazatra a kohászatra is jellemző, hogy a kollektív szerződések lényegében munkahelyi szinte köttetnek. Az ágazatban egy munkáltatói érdekképviselet által kötött ágazati (Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés) és két társaság-csoporti szintű több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés található. A szociális partnerek szerint a szektor gazdálkodó szervezeteinek kb. 40-45 %-nál kollektív szerződés van érvényben. Hasonló számadatokat közöl a szerző A kollektív szerződéses lefedettség áttekintése a TEÁOR 27. Fémalapanyag gyártása ágazatban tanulmányban is. A kollektív szerződés nyilvántartás adatai szerint nincs ennyi érvényes megállapodás a szektorban. Természetesen igaz, a nyilvántartás a bejelentett szerződéseket veszi figyelembe, amely nem jelenti azt, hogy a szektorban (s más területen is) ne lenne érvényben a nyilvántartásba nem vett szerződés. A kohászat területén a kollektív alkut gyakorlatilag a VVSZSZ, illetve a MVAE és a Vasas jelentette. Az együttműködés intézményes formájának megnyilvánulása a VVSzSz tagvállalatainál rendszeresen működő 6-6 fős paritásos bizottságok voltak. E két szervezet közti kapcsolatrendszer már-már hagyományosnak mondható, együttműködésük eredménye a Vaskohászati Ágazati Bérmegállapodás és a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés. A Vaskohászati Ágazati Bérmegállapodást az 1992. július 1-én a VVSZSZ és a Vasas és a Kohász-Öntész Tagozat írta alá. A szerződő felek e megállapodást azzal a céllal kötötték meg, hogy a vaskohászatra vonatkozó ágazati munka-besorolási rendszert, és ehhez kapcsolódóan differenciált bértételeket határozzanak meg, valamint összehangolják az ágazat béralakítási törekvéseit, amelyhez ajánlásokat és szabályokat mellékeltek. Az 1994-ben lezajlott bértárgyalások a szakágazat gazdasági válsága következtében nem zárultak érdemi megállapodás megkötésével. A MÖSZ és a Vasas között szintén történt együttműködés a szükség szerint összeülő 3-3 fős paritásos bizottságok keretében. A Vasas és Magyar Öntészeti Egyesülés 1992. április 28-án Öntészeti Szakmai Bérmegállapodást kötött. A Magyar Öntészeti Egyesülés tagjai 1992. december 16-án az egyesülés jogutód nélküli végelszámolása mellett döntöttek és felmondták a bérmegállapodást. A Vasas Szövetség Kohász-Öntész Tagozata az 1992-t követő időszakban rendszeresen megkereste a MÖSZ-t a középszintű kollektív szerződés megkötésének szándékával. A MÖSZ úgy döntött, hogy az öntödék kritikus gazdasági helyzete miatt a vállalkozások többsége nem képes az Mt-ben rögzítetteken túl, annál kedvezőbb feltételeket nyújtani, nem vállalja a középszintű szerződés kötelezettségét. 11

A sikertelen középszintű bértárgyalások ugyanakkor nem akadályozták, hogy egyes társaságcsoportok több munkáltatóra érvényes kollektív szerződés, illetve bérmegállapodást kössenek, amely jelenleg is hatályos. Az eredményes társaság-csoport szintű megállapodások elősegítették, hogy a Vasas Kohász- Öntész Tagozatának kezdeményezésére, a VVSZSZ-el 1996. január 1-én aláírják a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződést. Érvényessége kezdetben két évre szólt, majd határozatlan időtartamúra változott. (Meg kell jegyezni, hogy a VVSZSZ 2001. szeptember 20.-án működését közgyűlési döntéssel jogutód nélkül megszüntette. E döntés következtében a VSZKSZ 1.6.1. pontja értelmében a szerződés hatályát veszti. A munkáltatói érdekképviselet tagjai döntése a szektorban a kollektív tárgyalásokat a MVAE folytatja.) Az alumíniumkohászatban az intézményes kapcsolat formalizált keretét együttműködési megállapodás biztosította az Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége (ASzSz), mint munkavállalói és a HUNGAMOSZ között. Az együttműködések célja az volt, hogy a felek megvizsgálják egy szakágazati kollektív szerződéskötés lehetőségét, amely aztán eltérő regionális, térségi bér és fejlettségi különbségek miatt nem jött létre. Az elmúlt 15 évben nemcsak a vállalatok likviditási gazdálkodási nehézségei szabtak gátat a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek és szövetségeik együttműködésének, hanem a hazai szociális párbeszéd struktúrájából, kultúrájából adódó jellegzetességek is, mely szerint a tárgyalások és megállapodások súlypontja a helyi, vállalati szintre helyeződött. Az Autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése PHARE program keretében a kohászat szociális partnerei vállalták, hogy folytatják a kohászat kollektív tárgyalásait és kialakítják a szektor formalizált egyeztető fórumát. A Kohászati Ágazati Párbeszéd Bizottság (KÁPB) alapító Megállapodását 2003. szeptember 26-án két munkáltatói és négy munkavállalói érdekképviselet írta alá. Munkáltatói oldalon a MVAE, a HUNGAMOSZ, a munkavállalói oldalon a Vasas, a Vasas KÖÉSZ, a Liga Vas- és Fémipari Szövetség, valamint a Munkástanácsok Fém- és Gépipari Ágazata lett tagja a bizottságnak. A MÖSZ 2004. őszétől az oldalak meghívására megfigyelőként vesz részt a KÁPB munkájában, így kijelenthető, hogy az összes, a kohászatban tevékenykedő érdekképviselet képviselettel rendelkezik a párbeszéd bizottságban. 12

II. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK TARTALMÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE 1 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK MEGOSZLÁSA, KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSES LEFEDETTSÉG ÁTTEKINTÉSE A 27. FÉMALAPANYAG GYÁRTÁSA ÁGAZATBAN A kollektív szerződés nyilvántartás a TEÁOR 27 Fémalapanyag gyártása ágazatban (a továbbiakban: kohászat) 20 db szerződést regisztrált. Ebből 17 egy munkáltatóra, 3 több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés. Kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkáltatók megoszlása Az érintett kör TEÁOR kódja, megnevezése KSZ Létszám-kategória 300 fő alatt 301-500 501-1000 1001 fő felett E. m. T. m. E. m. T. m. E. m. T. m. E. m. T. m. E. m. T. m. db db db db db db db db db db 27.10 Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása 4 5 1 1 1 0 0 2 2 2 27.21 Öntöttvas cső gyártása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 27.22 Acélcsőgyártás 1 4 1 3 0 0 0 1 0 0 27.31 Hidegen húzott vas-, acéltermék gyártása 1 1 0 0 0 0 0 0 0 27.32 Hidegen hengerelt keskeny acélszalag gy. 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 27.33 Hidegen alakított acélidom gyártása 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 27.34 Acélhuzalgyártás 1 1 0 0 1 1 0 0 0 0 27.41 Nemesfémgyártás 1 0 1 0 0 0 0 0 0 27.42 Aluminiumgyártás 2 0 0 0 0 0 0 0 2 0 27.43 Ólom,cink,ón gyártása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 27.44 Réz gyártása 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 27.45 Egyéb nem vas fém gyártása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 27.51 Vasöntés 2 0 2 0 0 0 0 0 0 0 27.52 Acélöntés 3 0 3 0 0 0 0 0 0 0 27.53 Könnyűfémöntés 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 27.54 Egyéb nem vas fém öntése 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 Kohászat összesen: 17 13 11 6 2 2 0 3 4 2 E. m.: egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés T. m.: több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés A táblázatban jól követhető a kohászatban kötött egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések alá tartozó munkáltatók megoszlása, a cégek létszám kategória besorolása alapján. A három több munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződések (vaskohászati kollektív szerződés és 2 társaságcsoportra kiterjedő hatályú szerződés) alá 42 munkáltató tartozik, az átfedéseket [egy-egy munkáltató (14 cég) kettő több munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződés alá is 13

tartozik, jellemzően a vaskohászati és valamely társaságcsoporti szerződés] leszámítva együttesen 28 munkáltatót fednek le. A több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések olyan munkáltatókra (gazdálkodó szervezetekre) is kiterjednek, amelyek nem a szektorba tartoznak. A szektorban a több munkáltatós szerződések 13 munkáltatót érintenek. Hat munkáltató egyidejűleg két több munkáltatós szerződés hatálya alá is tartozik, ezt figyelembe véve lényegében hét munkáltatót érint több munkáltatós szerződés a kohászat területén. Az egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések hatálya alá a szektorban összesen 30 munkáltató tartozik. Az átfedéseket [az egyszerre több szerződés (egy vagy több munkáltatós hatálya alá tartozás) kiszűrve csak 20 munkáltatót fedd le kollektív szerződés a kohászat területén. A szektorba a főtevékenység alapján 175 gazdálkodó szervezet (4 fő felett foglalkoztató munkáltató van besorolva). Ezt figyelembe véve a kohászatban a munkáltatók 11,4%-nál található kollektív szerződés. Ha csak az egy munkáltatóra kiterjedő szerződéseket tekintjük, akkor ez a munkáltatók 9,7 %-a. Egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések megoszlása, hatálya alá Az érintett kör TEÁOR kódja, megnevezése tartozó munkavállalók létszáma KSH létszám Szakágazatban Létszám-kategória kötött KSZ 300 fő alatt 301-500 501-1000 1001 fő felett KSZ létszám KSZ létszám KSZ létszám KSZ létszám KSZ létszám db fő db fő db fő db fő db fő 27.10 Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása 7034 4 5793 1 232 1 432 0 0 2 5129 27.22 Acélcsőgyártás 457 1 13 1 13 0 0 0 0 0 0 27.31 Hidegen húzott vas-, acéltermék gyártása 302 1 177 1 177 0 0 0 0 0 0 27.32 Hidegen hengerelt keskeny acélszalag gy. 153 1 117 1 117 0 0 0 0 0 0 27.34 Acélhuzalgyártás 580 1 348 0 0 1 348 0 0 0 0 27.41 Nemesfémgyártás 194 1 194 1 194 0 0 0 0 0 0 27.42 Aluminiumgyártás 4523 2 4120 0 0 0 0 0 0 2 4120 27.44 Réz gyártása 433 1 85 1 85 0 0 0 0 0 0 27.51 Vasöntés 1124 2 163 2 163 0 0 0 0 0 0 27.52 Acélöntés 718 3 354 3 354 0 0 0 0 0 0 Kohászat összesen: 18827 17 11467 11 1335 2 780 0 0 4 9249 KSH létszám: 2006. évi átlagos statisztikai állományi létszám (4 főnél többet foglalkoztató munkáltatók) A táblázat a kohászat azon szakágazatait tartalmazza, amelyben kollektív szerződés található. Az egy munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződéseket tekintve a 300 fő alatt foglalkoztató cégeknél található a szerződések 64,7 %-a (11 db), 301 500 fő között foglalkoztató cégeknél 11,7 %-a (2 db), 1001 fő felett foglalkoztató cégeknél 23,5 %-a (4 db). Az 501 1000 fő között foglalkoztató cégeknél nem található szerződés. 14

Az egy munkáltatóra kiterjedő szerződések hatálya alá tartozó munkavállalókat a szektorban foglalkoztatottakhoz viszonyítva ellenkező tendencia figyelhető meg. Az 1001 fő felett foglalkoztató cégeknél található szerződések a kohászat munkavállalóinak 49,1 %-t, a 301 500 fő között foglalkoztató cégeknél található szerződések a munkavállalók 4,1 %-t, a 300 fő alatt foglalkoztató cégeknél található szerződések a munkavállalók 7,1 %-t érintik. Kollektív szerződéssel érintett munkavállalók létszáma, aránya (Lefedettség) Az érintett kör TEÁOR kódja megnevezése Egy munkált, Több munkált, KSH Összes KSZ kiterjedő KSZ kiterjedő KSZ létszám létszám % létszám % létszám % 27.10 Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása 7034 5793 82,3 5498 78,1 5919 84,1 27.22 Acélcsőgyártás 457 13 2,8 13 2,8 13 2,8 27.31 Hidegen húzott vas-, acéltermék gyártása 302 177 58,6 0 0 177 58,6 27.32 Hidegen hengerelt keskeny acélszalag gy. 153 117 76,4 117 76,4 117 76,4 27.33 Hidegen alakított acélidom gyártása 103 103 100,0 103 100,0 103 100,0 27.34 Acélhuzalgyártás 580 348 60,0 348 60,0 348 60,0 27.41 Nemesfémgyártás 194 194 100,0 0 0 194 100,0 27.42 Aluminiumgyártás 4523 4120 91,1 0 0 4120 91,1 27.44 Réz gyártása 433 85 19,6 0 0 85 19,6 27.51 Vasöntés 1124 163 14,5 0 0 163 14,5 27.52 Acélöntés 718 354 49,3 0 0 354 49,3 27.54 Egyéb nem vas fém öntése 281 0 0 20 7,1 20 7,1 Kohászat összesen: 18827 11467 60,9 6099 32,4 11613 61,7 KSH létszám: 2006. évi átlagos állományi létszám (4 főnél többet foglalkoztató munkáltatók) Egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések, létszám: Az adott TEÁOR területen nyilvántartásba vett és hatályban lévő kollektív szerződések által érintett foglalkoztatottak száma (4 fő felett). Százalék (%): Az adott TEÁOR területen nyilvántartásba vett és hatályban lévő kollektív szerződések által érintett foglalkoztatottak és az adott TEÁOR terület létszámának aránya. Több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések, több munkáltató által kötött: Több munkáltató által együttesen kötött kollektív szerződések. Létszám: A több munkáltató által együttesen kötött kollektív szerződés hatálya alá tartozó, a munkáltatók által foglalkoztatott létszám. Százalék (%): A több munkáltató által együttesen kötött kollektív szerződés hatálya alá tartozó foglalkoztatott létszámnak az adott TEÁOR terület létszámához viszonyított aránya. Összes kollektív szerződés: Az egy munkáltatóra kiterjedő hatályú és a több munkáltató által kötött kollektív szerződések. Létszám: Az egy és a több munkáltató által kötött kollektív szerződések hatálya alá tartozó, a munkáltatók (gazdálkodó szervezetek) által foglalkoztatott létszám. Tisztított létszám: egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződéssel érintett gazdálkodó szervezet létszáma csak egyszer van figyelembe véve. Százalék (%): Az egy és a több munkáltató által kötött kollektív szerződés hatálya alá tartozó foglalkoztatott létszámnak az adott TEÁOR terület létszámához viszonyított aránya. 15

A táblázat a kohászat azon szakágazatait tartalmazza, amelyben kollektív szerződés található. Az egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések a kohászat területén a 4 fő felett foglalkoztató cégeknél foglalkoztatott munkavállalók 60,9 %-ra (11467 fő) terjednek ki. A több munkáltatóra kiterjedő szerződések a foglalkoztatottak 32,4 %-t fedik le (mintegy 6100 munkavállalót érint). Az egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződések együttesen (az átfedéseket kiszűrve) a kohászat munkavállalóinak 61,7 %-t érintik. A kohászat lefedettségi aránya mintegy 20 %-al magasabb mint a nemzetgazdasági szintű lefedettség, az egyes szakágazatok tekintetében azonban jelentősen szóródik. Két szakágazatban (Hidegen alakított acélidom gyártása, Nemesfémgyártás) lényegében teljes a lefedettség. Az aluminiumgyártás szakágazatban 91,1 %, a vas,acél, vasötvözetalapanyag gyártásban 84,1 %, a hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyártás területén 76,4 %. Ugyanakkor a húsz százalékot sem éri a réz gyártás (19,1 %), a vasöntés (14,5 %), az egyéb nem vas fém öntése (7,1 %) és az acélcsőgyártás (2,8 %) területén. A jelen összehasonlító elemzés a kollektív szerződés nyilvántartásba bejelentett 20 kollektív szerződés közül 16 (13 egy munkáltatóra, 3 több munkáltatóra kiterjedő hatályú) szerződést vizsgált meg. A több munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződések közül az egyik a vaskohászati szakágazati kollektív szerződés (amely a szakágazat jelentős területét fedi le), a másik kettő egy-egy társaság-csoporthoz tartozó munkáltatókra kiterjedő hatályú szerződés. 16

2 A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI (ALAKI, FORMAI ELEMEINEK) ELEMZÉSE A szerződés eljárási szabályai alatt a szerződés személyi, időbeli hatályát, hatályba lépését, módosítását, felülvizsgálatát, felmondását, megszűnésének módját elemeztük. Erre nézve az elemzett szerződések mindegyike tartalmaz valamilyen előírást, amely az Mt. megfelelő paragrafusaira való hivatkozástól a részletes leírásig terjedhet. 2.1 A szerződés személyi hatálya Az egy munkáltatóra kiterjedő hatályúak esetében 11, a több munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződések mindegyike rendelkezik a szerződés személyi hatályáról. Két több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés (a szakágazati, egy társaságcsoportra hatályos) személyi hatálya tekintetében mellékletben sorolja fel a szerződés hatálya alá tartozó munkáltatókat. A vaskohászati kollektív szerződés dokumentumaiból kitűnik, hogy a szerződést eredetileg munkáltatói érdekképviselet kötötte, amelynek helyébe megszűnését követően egyesülés mint jogutód lépett. Véleményünk szerint a Társasági törvény szabályai alapján működő egyesülés, mint Cégbíróságon bejegyzett gazdasági társaság, nem lehet jogutódja az Egyesülési törvény szabályai szerint működő, társadalmi szervezetként bejegyzett munkáltatói érdekképviseletnek. A munkáltatói érdekképviselet, mint szerződő fél megszűnésével az Mt. 40. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a kollektív szerződés is megszűnt, hatályát vesztette, s ezt a szerződés ki is mondja. Az egyesülés csak klasszikus több munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződés egyik szerződő fele lehet, a szerződés hatálya alá tartozó többi munkáltatóval együtt. Erre a szerződésben nincs utalás, az egyesülés, mint érdekképviselet írt alá és nem úgy mint egy munkáltató, aki a többi munkáltató nevében jegyzi a szerződést (a szerződés nem tartalmaz felhatalmazást a többi munkáltató, mint szerződő fél részéről, hogy a szerződést nevükben aláírja). Megítélésünk szerint a szakágazati kollektív szerződés érvényessége kétséges, illetve csak az aláíró egyesülésre, mint munkáltatóra hatályos. A másik több munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződés esetében szintén csak egy munkáltató írta alá szerződő félként a megállapodást. Ezen szerződés sem tartalmaz arra utalást, hogy a többi munkáltató, mint szerződő fél felhatalmazta volna, hogy nevükben aláírjon, szerződést kössön. E szerződés esetében is az érvényesség kérdéses, illetve csak az aláíró munkáltatóra hatályos. Négy egy munkáltatós és három több munkáltatós szerződés a munkáltató vezetőjére vonatkozó rendelkezés említése nélkül nevesíti a szerződés személyi hatályát. 17